GK BH 1996/491
GK BH 1996/491
1996.09.01.
Ha az elsőfokú bíróság ítéletét a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű kiegészítése érdekében kizárólag a felperes mulasztása miatt kellett hatályon kívül helyezni, a fellebbezési eljárás költségének viselésére pernyertességétől függetlenül a felperest indokolt kötelezni [Pp. 76. § (1) bek., 80. § (2) bek., 121. § (1) bek., 164. § (1) bek., 177. § (1) bek., 187. § (1) és (2) bek., 235. § (1) bek., 252. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 25 000 Ft perköltséget, valamint az államnak - illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt - 750 000 Ft illetéket. Megállapította, hogy a szerződés megtámadása és kártérítés iránt előterjesztett keresetben írtak tisztázása érdekében az eljárás során szakértőt kellett volna igénybe vennie. A felmerülendő szakértői költségek előlegezésére a felperest felhívta, annak azonban - többszöri felhívás ellenére - nem tett eleget. A felperes a felek között létrejött adásvételi szerződés vonatkozásában a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságát, illetőleg a kártérítés jogcímén előterjesztett kereset jogalapját és összegét egyéb módon sem bizonyította [Pp. 164. §-ának (1) bekezdése], ezért a keresete alaptalan.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, abban annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárás során korábban más volt a jogi képviselője, akinek az eljárás szünetelésére vonatkozó indítvány megtételére felhatalmazást adott azt azonban a perbeli ellenfelének nem juttatta el. Jelenleg rendelkezik azzal a 80 000 Ft-tal, amelynek letétbe helyezésére őt az elsőfokú bíróság szakértői költség előlegezése címén felhívta. Most került abba a helyzetbe, hogy a keresetben írtakat az eljárás során a bíróság által kijelölendő szakértő útján bizonyítani tudná.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 235. §-ának (1) bekezdése alapján a fellebbezésben új tényt is lehet állítani, továbbá új bizonyítékra is lehet hivatkozni, és olyan bizonyítást kérni, amelyet az elsőfokú bíróság mellőzött. A felperes több jogcímen is igényt érvényesített az alperessel szemben, részben a szerződés érvénytelenségére hivatkozott, részben pedig kártérítést követelt. A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a felperest terhelte a kötelezettség - az alperes tagadásával szemben -, hogy bizonyítsa: az általa hivatkozott tények valósak, illetőleg a megjelölt összegű kára ténylegesen felmerült.
A Pp. 177. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. A Pp. 187. §-ának (1) bekezdése szerint a szakértő díjazását az igazságügy-miniszter szabályozza. A 187. § (2) bekezdése szerint a szakértők díját a perbíróság állapítja meg. A szakértői költség a bizonyítási eljárással járó költség, ezért a Pp. 76. §-ának (1) bekezdése alapján azt a bizonyító fél köteles előlegezni. A felperes keresetében előadott tények tisztázása - miként arra az elsőfokú bíróság helyesen rámutatott - feltétlenül szakértői bizonyítást igényel, mert az alperes szolgáltatásának alkalmassága és értéke más módon nem állapítható meg. A felperes azonban csak a fellebbezésében írtak szerint vállalta a szakértői költségek előlegezését, s minthogy a bizonyítási eljárásnak nagy terjedelmű kiegészítése szükséges, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során a felperest mindenekelőtt fel kell hívni arra, hogy keresetét pontosítsa [Pp. 121. §-a (1) bekezdésének c) pontja]. Jelölje meg pontosan a szerződés megtámadásának jogcímét. Az érték és ellenérték közötti aránytalanságon kívül ugyanis megtévesztést is megjelölt a szerződés megtámadása iránti keresetében. Ezen túlmenően részletezze: az alperes a szerződésben vállalt kötelezettségét mikor, milyen módon szegte meg, illetőleg mire alapítja, hogy az alperes a szerződést nem vagy nem megfelelően teljesítette. A felperesnek a keresetben írt állításai bizonyítására okiratait csatolnia kell. Az előzőekben írtak teljesítése után kerülhet sor a szakkérdések eldöntése érdekében a szakértő kijelölésére, amelynek során a költségek előlegezésére a felperes köteles.
Az említett szempontok szerint - és a szükségeshez képest - lefolytatandó bizonyítási eljárás eredménye alapján kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy az ügyben döntést hozzon.
A Pp. 80. §-ának (2) bekezdése alapján az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető. Tekintettel arra, hogy kizárólag a felperes mulasztása okozta azt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét - a nagyobb terjedelmű bizonyítás érdekében - hatályon kívül kellett helyezni, a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a fellebbezési eljárás költsége pernyertességtől függetlenül a felperest terheli. (Legf. Bír. Gf. VI. 30.963/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás