KK BH 1996/501
KK BH 1996/501
1996.09.01.
A melléképületen végzett építésiengedély-köteles munkák [1964. évi III. tv. 26. § (1) bek.].
A beavatkozó bejelentése alapján indult eljárásban az első fokú építésügyi hatóság 1991. október 3-án kelt határozatával kötelezte a felperest az általa építési engedély nélkül és az építési szabályokat sértő módon részben újjáépített oldalkertben lévő melléképület 120 napon belül teljes egészében történő lebontására.
A felperes fellebbezését elbírálva az alperes az 1991. november 28-án meghozott határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy a felperes szakszerűtlen kivitelezéssel a korábban meglévő melléképület alapterületét meghaladó, négy helyiségből álló, bizonytalan rendeltetésű melléképületet létesített fodrászműhely vagy lakóépület céljára. Az átalakítási, bővítési és korszerűsítési munkákhoz szükséges építési engedéllyel a felperes nem rendelkezett, ezért az első fokú építésügyi hatóság megalapozottan rendelte el a melléképület lebontását.
A felperes keresetében az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, a bontás alóli mentesítését kérte. Állította, hogy az általa a melléképületen végzett felújítás nem építésiengedély-köteles tevékenység.
Az alperes és az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és rendelkezett a perköltség viseléséről. Az első fokú ítélet indoklásában kifejtettek szerint a felperes által a melléképületen végzett munkák átalakításnak, bővítésnek, illetőleg korszerűsítésnek minősülnek, azok elvégzéséhez az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 26. §-ának (1) bekezdése szerint az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A felperes azonban ilyen engedéllyel nem rendelkezett, az részére az OÉSZ 68. §-ának (2) bekezdésében, valamint 13. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel utólag sem adható ki. Az elsőfokú bíróság úgy találta, hogy az alperes az irányadó szempontokat helyesen mérlegelve, az 1964. évi III. törvény 38. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján helytállóan rendelte el a perbeli melléképület lebontását, ezért az alperesi határozat felülvizsgálata iránti kereset alaptalan.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, és kérte azt megváltoztatva a keresetnek helyt adó másodfokú határozat hozatalát. Továbbra is állította, hogy az általa a melléképületen végzett építési munkákhoz az építésügyi hatóság engedélye nem volt szükséges.
Az alperes és a beavatkozó fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú ítélet indokolásában a bíróság rámutatott arra, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság az átalakítási, bővítési és korszerűsítési munkákat építési engedély nélkül végző felperest jogszabálysértés nélkül meghozott határozattal kötelezte a melléképület lebontására az 1964. évi III. törvény 38. §-ának (1) bekezdése alapján.
A másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek helyt adó határozat hozatala iránt. Álláspontja szerint a bíróság törvénysértően állapította meg, hogy az általa végzett felújítási munka engedélyköteles, mert az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30. ÉVM rendelet ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Ehhez képest pedig a melléképület lebontására való kötelezése is jogszabálysértő.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú ítélet hatályában való fenntartását kérte annak figyelembevételével, hogy a felperes nem melléképület felújítását, hanem annak átalakítását, bővítését és korszerűsítését végezte el, amelyhez építési engedélyt kellett volna beszereznie. Előadta azt is, hogy mivel a felperes az átépített melléképületet lakásként, főépületként hasznosítja, így a 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet 8. §-ának 5. pontja alapján az elvégzett munkákhoz építési engedélyt kellett volna beszereznie.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A beszerzett szakértői véleményen alapuló, az elsőfokú bíróság által megállapított - a Legfelsőbb Bíróság által is elfogadott - tényállás alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a perbeli melléképítmény átalakítását, bővítését magában foglaló építési munkákat végeztetett építési engedély nélkül.
Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (Étv.) - az ügy elbírálásakor hatályban volt - 26. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy építmény felújításához, átalakításához, bővítéséhez - a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges.
Az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendeletnek az ügy elbírálásakor hatályban volt 8. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy csak építési engedély alapján végezhető építési munka a lakóépület elhelyezésére szolgáló építési telken kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, árusítópavilon építése, bővítése. Amennyiben tehát a felperes a melléképület bővítését és korszerűsítését fodrászműhely létesítése céljából végezte, ez esetben építési engedélyt kellett volna kérnie.
Ugyancsak építési engedély alapján végezhető építési munkaként határozza meg a 8. § (5) bekezdése az építési telken meglévő melléképületnek főépületté való átalakítását. A felperesnek tehát az esetben is építési engedélyt kellett volna kérnie, ha a melléképületet lakás céljára főépületté kívánja átépíteni.
Az alperesi határozat által is felhívott, az ügy elbírálásakor hatályos Étv. 38. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi az építmény teljes lebontásának elrendelését, ha az építési munka végzése során a kivitelezés építési engedély nélkül történik. Az adott esetben az építmény lebontásának kötelező elrendelését meghatározó, az Étv. 38. §-ának (3) bekezdésében rögzített jogszabályi körülmények nem valósultak meg, így az építésügyi hatóság mérlegelési jogkörébe tartozott az építmény lebontásának elrendelése. Az alperes mérlegelési jogkörében eljárva döntésének meghozatalánál kellően figyelembe vette a jogszabályban meghatározott körülményeket, és azokat kellő súllyal mérlegelte. Nem sértett ezért jogszabályt a megyei bíróság, amikor a törvénysértés nélkül meghozott alperesi határozatot támadó keresetet elutasító első fokú ítéletet helybenhagyta, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 26.050/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás