MK BH 1996/504
MK BH 1996/504.
1996.09.01.
I. A jogutódlás megállapítását nem zárja ki, ha nem teljesen változatlan feltételekkel történik a munkavállaló további foglalkoztatása, de a foglalkoztatás egyéb ismérvei a munkaviszony fennállása mellett a munkáltató személyében bekövetkezett változásra utalnak (MK 154. sz.).
II. A munkaügyi bíróság a jogerős ítélet végrehajtását nem függesztheti fel abból az okból, hogy a fél felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Legfelsőbb Bírósághoz [Pp. 273. § (4) bek.; 1994. évi LIII. tv. 48. §].
A felperes 1966. április 14-től állott a mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban, a műanyag üzemben dolgozott. 1992. november 1. napján a szövetkezet és az alperes, valamint a szövetkezet tíz dolgozója, köztük a felperes megállapodtak, hogy az érintettek áthelyezéssel kerülnek az alpereshez, mint az áthelyezést fogadóhoz. Az alperest egymillió forint törzstőkével a szövetkezet és egy magánszemély alapította, a tőke 90%-át készpénzben, illetőleg apportként a szövetkezet biztosította. Az alperes ott működött, ahol korábban a szövetkezet műanyag üzeme.
Az alperes a felperessel munkaszerződést kötött, eszerint adminisztratív munkakört lát el havi 30 000 Ft munkabérrel.
Az alperes 1994. január hó 21. napján 30 nap felmondási idővel megszüntette a felperes munkaviszonyát, a felmondási időre a munkavégzés alól mentesítette. A felmondás nem tartalmazott sem indokolást, sem jogorvoslati tájékoztatást.
A felperes egyeztetést kezdeményezett, ennek során az alperes a munkaviszony megszüntetését a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettség hiányával indokolta, a felperes munkaviszonyának helyreállításától elzárkózott. A felperes az intézkedés miatt keresetet indított, a munkaviszonyának helyreállítása helyett kérte az Mt. 100. §-ában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását, figyelembe véve a jogelőd termelőszövetkezetnél eltöltött munkaviszonyát is.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 236 691 Ft elmaradt munkabér, 50 633 Ft felmondási időre járó átlagkereset és 328 420 Ft végkielégítés megfizetésére kötelezte, a kamatfizetés kezdő napjaként 1994. március 31. napját jelölte meg. Megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, mert a felmondást nem indokolta meg. Az alperes munkajogi értelemben a termelőszövetkezet jogutódja, ezért a munkaügyi bíróság egységesen vette figyelembe a munkabér és a végkielégítés szempontjából a felperesnek a termelőszövetkezetnél és az alperesnél eltöltött munkaviszonyát.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, mert a felperes tudott a munkaviszonya megszüntetésének indokáról, az ügyvezető ezt vele már szóban közölte, és az egyeztetéskor írásban is megismételte. Tagadta, hogy jogutódja lenne a termelőszövetkezetnek, mivel a felperes más munkakört töltött be nála, mint a korábbi munkaviszonyában.
A másodfokú eljárásban a felperes a kiesett időre járó munkabérigényét az időmúlásra tekintettel felemelte.
A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatva az alperest terhelő marasztalás összegét 792 104 Ft-ra emelte fel. A megyei bíróság egyetértett a munkaügyi bíróság jogi álláspontjával. A marasztalás összegének megváltoztatását részint az elsőfokú bíróság számítási hibájával, részint a keresetfelemeléssel indokolta.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, az ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt. Nem tagadta, hogy a felperesnek átadott felmondás nem tartalmazta a munkaviszony megszüntetésének indokát, erről azonban a felperes tudott. Több alkalommal felhívták a felperes figyelmét a szükséges iskolai végzettség megszerzésére, mert különben nem tudja a munkakörét ellátni. Tagadta, hogy jogutódja lenne a termelőszövetkezetnek. A felperes munkaköri feladatai nem egyeztek meg a korábbi munkaviszonyában ellátottakkal. Áthelyezésről nem volt szó, a felperes igazolást is kapott a termelőszövetkezettől a munkaviszonya megszűnésekor.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mt. 89. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltatónak meg kell indokolnia a felmondását. A 87. § (2) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot írásba kell foglalni, ettől érvényesen nem lehet eltérni. Az alperes sem vitatta, hogy a felmondása nem tartalmazott írásbeli indokolást. Az alperes esetleges szóbeli közlése a felperes munkaviszonya megszüntetésének indokaival kapcsolatban közömbös, még ha az a felmondás közlésével egyidejűleg történt is. Az egyeztetés során tett írásbeli nyilatkozat szintén nem vehető figyelembe a felmondás jogszerűségének elbírálásánál, mert az a felmondás közlése után történt.
A felperes az alperessel kötött munkaszerződést megelőzően a termelőszövetkezet műanyagüzemében dolgozott. Ebből az üzemből hozta létre valójában a szövetkezet és az alperes ügyvezetője az alperest, döntően a szövetkezet anyagi eszközeivel. Ezzel kapcsolatban a szövetkezet, az alperes és a szövetkezet tíz dolgozója megállapodott abban, hogy áthelyezéssel az alpereshez kerülnek. A megállapodást a felperes is aláírta. Mindez arra utal - mivel a munkavégzés helye sem változott -, hogy valójában a felperes munkaviszonyában munkáltatói jogutódlás következett be. Ennek nem mond ellent, hogy a peres felek munkaszerződést kötöttek, amely tartalmazza a felperes munkakörét, munkabérét. A jogutódlás megállapítását nem zárja ki, ha nem teljesen változatlan feltételekkel történik a munkavállaló további foglalkoztatása, de a foglalkoztatás egyéb ismérvei a munkaviszony fennállása mellett a munkáltató személyében bekövetkezett változásra utalnak.
Mindezekre tekintettel jogszabálysértés nélkül állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felperes munkaviszonya a jogelőd termelőszövetkezetnél kezdődött, és ennek megfelelően marasztalták az alperest. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítélet végrehajtását a munkaügyi bíróság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 48. §-a alapján az alperes felülvizsgálati kérelmére felfüggesztette. A munkaügyi bíróság a végrehajtást a hivatkozott rendelkezés alapján ez okból nem függesztheti fel, mert a Pp. 273. §-ának (4) bekezdése, mint a Vht-hez képest speciális rendelkezés szerint ez a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.874/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás