510/B/1996. AB határozat
510/B/1996. AB határozat*
2001.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
1. Az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-a (1) bekezdése d) pontjának alkotmányellenességét. Véleménye szerint sérelmet szenved tulajdonjoga tekintetében a jogegyenlőség, mert a közös tulajdonban álló, de elkülönülten használt ingatlanon a hivatkozott jogszabály szerint a tulajdonostárs hozzájárulásának igazolása nélkül nem végezhet építési munkát. Álláspontjának igazolására becsatolta a Nógrád Megyei Bíróság 1991. szeptember 12-i dátumú, Pf. 20 430/1991/4. számú jogerős ítéletét, amely helybenhagyta a Salgótarjáni Városi Bíróságnak a tulajdonostárs jognyilatkozata pótlására irányuló, az indítványozó által előterjesztett kereseti kérelmet elutasító határozatát.
Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: Ér.) 38. §-ának (2) bekezdése az R.-t hatályon kívül helyezte, az Ér. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja azonban az indítványozó által támadott, korábbi rendelkezéssel megegyező szabályt tartalmaz. Az indítványozó kérelmét változatlanul fenntartotta. Az Alkotmánybíróság az eljárást a hatályos rendelkezés tekintetében folytatta le.
2. Az indítvány – a tartalomból megállapíthatóan – a támadott jogszabályt az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésével tartja ellentétesnek. Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:
„A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
Az Ér. támadott rendelkezése a következő:
„5. § (1) Az építtető az építési, bontási, fennmaradási és a rendeltetés-módosítási (a továbbiakban: építési) jogosultságát a következő okiratokkal igazolhatja:
…
c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében – az a) pontban meghatározottakon túlmenően – a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel”.
3. Az indítványozó szerint a tulajdonostárs érdekeit számos módon érvényesítheti (pl. birtokvédelemmel, az építési engedélyezési eljárásban az építési szabályok megtartásának ellenőrzése útján, a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatával) és ezért hátrányos megkülönböztetést jelent az Ér.-nek az a támadott szabálya, amely előírja a tulajdonostárs hozzájárulásának igazolását és ezzel a nem építkező tulajdonost indokolatlan előnyökhöz juttatja az építkező tulajdonossal szemben.
Az Ér. támadott szabálya csak az építési jogosultság igazolásáról szól, nem ez a rendelkezés határozza meg, hogy a tulajdonostársakat milyen jogok illetik meg a közös tulajdonban álló dolgok használatával, az építkezéssel kapcsolatban mennyiben van szükség a tulajdonostárs hozzájárulására. A nem építkező tulajdonostárs számára nem keletkeztet többletjogot az a rendelkezés, amely az építési engedélyezési eljárásban az építési jogosultság igazolását írja elő. Ennek a szabálynak nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggése az Alkotmány 70/A. §-a (1) bekezdésének a hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó szabályával. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest. 2001. december 4.
Dr. Bagi István s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás