BK BH 1996/513
BK BH 1996/513
1996.10.01.
Aljas célból elkövetett, személyi szabadság megsértésének bűntette helyett kényszerítés bűntettének minősül a vádlottak cselekménye, akik a sértettet élet ellen irányuló, de nem közvetlen fenyegetéssel arra kényszerítik, hogy az egyik vádlottat szájjal kielégítse [Btk. 175. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 174. §].
A másodfokú eljárásban irányadó tényállás szerint a három vádlott azért kereste fel a sértettet, hogy fajtalan cselekményre vegye rá. Közölték a sértettel, hogy a sátánisták őt és családját meg fogják ölni, és ebből a veszélyből csak úgy menekülhet, ha egyikőjükkel közösül vagy fajtalankodik. Az egyik vádlott megemlítette azt is, hogy a náluk levő táskában bárdok vannak.
A fentiek hatására a sértett lement az egyik vádlottal a ház szeméttárolójába, és ott szájjal kielégítette őt.
Az elsőfokú bíróság az ügyészi váddal szemben - amely szemérem elleni erőszak bűntette volt - aljas célból elkövetett, személyi szabadság megsértése bűntettének minősítette a vádlottak cselekményét.
A másodfokú bíróság a cselekményt eltérően, kényszerítés bűntettének minősítette a következő indokok alapján: Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy nem valósult meg a szemérem elleni erőszak bűntette, mert bár a fenyegetés a sértett élete ellen irányult, azonban nem volt közvetlen, mivel a súlyos hátrány azonnali bekövetkezésétől a sértettnek nem kellett tartania.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság abban, hogy a vádlottak magatartását személyi szabadság elleni támadásként értékelte. E bűncselekmény tárgya a mozgás, a helyváltoztatás, a tartózkodási hely megválasztásának a szabadsága. Az e körön kívül eső, az ember cselekvési szabadsága ellen irányuló támadások a kényszerítés törvényi tényállásába ütköznek.
Az adott ügyben a sértett nem volt korlátozva a mozgásban, módjában állt volna segítséget kérni, megtagadni a kérést, az adott helyzetben azonban jobbnak látta, ha akarata ellenére megteszi azt, amit a vádlottak kérnek tőle. Az itt megvalósult ún. nemi zsarolásban a kényszerítés törvényi tényállásának minden eleme: a komoly félelmet keltő fenyegetés; a megfenyegetettben olyan hatás előidézése, amely alkalmas a sértettet az akaratával ellentétes cselekvésre késztetni; a vádlottak magatartásának jogellenessége és a sértettnél bekövetkező, a magánérdekét sértő, azt érintő jelentős érdeksérelem, megvalósult, ezért a másodfokú bíróság a vádlottak cselekményét kényszerítés bűntettének minősítette, amelyet a vádlottak társtettesként követtek el. (Fővárosi Bíróság 21. Fkf. Fü. 5654/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás