BK BH 1996/514
BK BH 1996/514
1996.10.01.
A folytatólagosan elkövetett szeméremsértés az előzetes letartóztatás fenntartása szempontjából nem tekinthetőjelentős tárgyi súlyú bűncselekménynek; egyébként a cselekmény tárgyi súlya és a bűnismétlés veszélye között nincs összefüggés [Btk. 208. §; Be. 92. § (1) bek. c) pont].
A folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége miatt folyamatban levő büntetőeljárásban a vádlott előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság a Be. 92. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt okból, azzal az indokolással tartotta fenn, hogy a vád tárgyává tett cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a vádlott szabadlábon hagyása esetén a bűnismétlés veszélyétől alapos okkal tartani lehet.
A védő fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a vádlott már 6 hónapja van fogva, a 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, illetőleg pénzbüntetéssel fenyegetett vétség miatt nem várható olyan tartalmú büntetés, amely a büntetlen előéletű, rendezett családi körülmények között élő, beismerő vallomást tevő vádlott esetében a további fogva tartást indokolná. A bűnismétlés veszélyére való hivatkozásnak konkrét alapokon kell nyugodnia, önmagában egy korábbi elkövetés ezt a hivatkozást nem teszi megalapozottá. A főügyészség az első fokú végzés helybenhagyását indítványozta, a tárgyalás soron kívüli kitűzésére felhívással. A másodfokú bíróság a védelmi fellebbezést és annak érvelését alaposnak találta, és a vádlott előzetes letartóztatását megszüntette, elrendelte szabadlábra helyezését.
A vagylagos büntetési tétellel fenyegetett vétség esetén a cselekmény tárgyi súlyára való hivatkozás nem tekinthető komoly érvnek. A bűnismétlés veszélye és a cselekmény tárgyi súlya egyébként sem állnak semmiféle oksági összefüggésben. Rendkívüli tárgyi súlyú cselekmény esetén sem lehet feltétlenül a bűnismétlésre következtetni, ugyanakkor kisebb tárgyi súly esetén is lehetnek a bűnismétlés veszélyét megalapozó tények.
A vádlott 40 éves létére büntetlen előéletű, a törvénnyel semmilyen módon nem került összeütközésbe. A nyomozás során a terhére rótt bűncselekményt elismerte és megbánta. Pusztán abból a tényből, hogy a vád tárgyává tett - egyébként 1 rb. - bűncselekményt folytatólagosan követte el, még önmagában nem lehet a bűnismétlés konkrét veszélyére következtetni.
Ezért a másodfokú bíróság a Be. 269. §-ának (1) és (4) bekezdéseire figyelemmel, az első fokú végzést a fentiek szerint megváltoztatta. (Főv. Bír. 24. Bf. X. 7858/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás