BK BH 1996/516
BK BH 1996/516
1996.10.01.
Csődbűntettet követ el a felszámolás alatt álló gazdasági társaság üzletvezetője, aki a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, és emiatt egyszerűsített felszámolási eljárás elrendelésére kerül sor [Btk. 290. § (5) bek.].
A városi bíróság a vádlottat a Btk. 290. §-ának (5) bekezdése szerinti csődbűntett miatt 1 évre próbára bocsátotta, és kötelezte 38 400 forint bűnügyi költség megfizetésére. A tényállás lényege a következő.
A vádlott a betéti társaság (bt.) kizárólagos üzletvezetésre és képviseletre feljogosított tagja volt. A megyei bíróság, mint cégbíróság 1992. július 9. napján kelt határozatával elrendelte a bt. felszámolását, és felszámolóul a kft.-t jelölte ki. A bíróság végzése a Cégközlöny 1992. július 30-i számában jelent meg.
A felszámolás alatt álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője az 1991. évi IL. törvény 31. §-a szerint köteles a felszámolás megindulását követő 30 napon belül:
- a felszámolás megkezdését megelőző nappal az éves beszámolóra, illetve egyszerűsített mérlegre vonatkozó értékelési előírások figyelembevételével záróleltárt, éves beszámolót, egyszerűsített beszámolót vagy egyszerűsített mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni és a felszámolónak, valamint az adóhatóságnak átadni;
- a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni;
- a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradt-e fenn olyan környezeti károsodás, amelyből bírságfizetési vagy egyéb fizetési, kártérítési kötelezettség származhat;
- a felszámolónak tájékoztatást adni minden ingyenes jogügyletről, illetve kötelezettség vállalásáról;
- a felszámolás megindításáról az alkalmazottakat haladéktalanul tájékoztatni.
A vádlott könyvelését könyvelő igénybevételével végezte. 1990. június 30. és 1992. július között azonban a vádlott mulasztásai miatt a naplófőkönyv vezetésében sorozatos szabálytalanságok fordultak elő, így a számlamódosításokra vonatkozó bizonylatokat a könyvelő nem megfelelő időben kapta kézhez, és nem volt megfelelő analitikus nyilvántartás.
A vádlott a rendelkezésre álló 30 napos határidőn belül az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, bár annak elkészítésével megbízott egy kft.-t, csak késedelemmel és több részletben bocsátotta azonban a könyvelő rendelkezésére a zárómérleg elkészítéséhez szükséges bizonylatokat, illetőleg leltárt. A több részletben beszerzett iratanyag alapján ez utóbbi kft. 1992. október 17-én juttatta el a bt. iratait a felszámoló kft.-nek, a zárómérleghez leltárt és részletes kimutatást azonban a vevői szállítói állományról nem adott. A leltár a zárómérleget készítő kft.-nek rendelkezésre állt, az iratai között azonban elkeveredett, és azt csak egy évvel a zárómérleg benyújtása után, a felszámoló többszöri kérésére találta meg és juttatta el a felszámolónak. Ezt megelőzően azonban a felszámoló kft. 1992. december 3-án kelt és a megyei bírósághoz intézett beadványában kérte a bt. egyszerűsített felszámolási eljárásának az elrendelését a bt. könyvvezetési hiányosságai miatt. A megyei bíróság 1992. december 17. napján kelt végzésével elrendelte a bt. egyszerűsített felszámolási eljárását, amelynek az eredményeként a bt. felszámolása 1994. december 19. napján be is fejeződött.
Az elsőfokú bíróság végzését a vádlott tudomásul vette, az ügyész jelentett be fellebbezést súlyosításért, pénzbüntetés kiszabása végett. A vádlott védője fellebbezést jelentett be a bűncselekmény elkövetésének megállapítása miatt, felmentés és a bűnügyi költség viselésére való kötelezés mellőzése végett.
A megyei főügyészség az ügyészi fellebbezését visszavonta, az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyására tett indítványt.
A megyei bíróság a védő által bejelentett fellebbezést nem találta megalapozottnak.
Az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok okszerű értékelésének eredményeként a törvényben előírt indokolási kötelezettségének is eleget téve, megalapozottan állapította meg, ennélfogva az a másodfokú eljárásban is irányadó volt.
A vádlott védőjének a fellebbezése az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységét sérelmezte, ezért a másodfokú eljárásban eredményre nem vezethetett.
A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következett arra, hogy a vádlott elkövette a csődbűntettet, és a cselekmény minősítése is törvényes. Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott a rendelkezésre álló, és a jogszabályban előírt 30 napos határidőn belül adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. A felszámoló az eljárást a vádlott magatartása folytán nem tudta lefolytatni, ezért került sor a bt. egyszerűsített felszámolási eljárásának az elrendelésére.
Az irányadó tényállásból megállapítható az is, hogy az egyszerűsített felszámolási eljárás megindítása nem kizárólag a vádlott mulasztására vezethető vissza. Mindezekre figyelemmel a vádlottal szemben alkalmazott joghátrány tekintetében nem tévedett az elsőfokú bíróság. A nagyszámú enyhítő körülményt és a bűncselekmény tárgyi súlyát is szem előtt tartva, e törvénynek megfelelően helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben - aki első ízben került összeütközésbe a törvénnyel - a büntetés kiszabását 1 évi próbaidőre elhalasztotta. További nyomatékkal értékelendő a vádlott javára a jelentős időmúlás, minthogy a cselekmény elkövetésétől több mint három év telt el.
Az elsőfokú bíróság által alkalmazott próbára bocsátás és annak időtartama megfelel a Btk. 83. §-ában írt büntetéskiszabási elveknek, és szükséges a Btk. 37. §-ában írt bűntetti cél eléréséhez.
Nem tévedett a városi bíróság akkor, amikor a vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A vádlott védőjének a bűnügyi költség mellőzésére vonatkozó fellebbezése minden alapot nélkülöz. A szakértői vélemény elkészítésével felmerült költség a vádlottat terheli, ugyanis a könyvszakértői vélemény az ügy elbírálásához feltétlenül szükséges volt.
Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyes indokainál fogva helybenhagyta. (Zala Megyei Bíróság Bf. 511/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás