PK BH 1996/523
PK BH 1996/523
1996.10.01.
Eredményes megtámadás hiányában a termelőszövetkezet közgyűlése által elfogadott alapszabály minden rendelkezése, így a földjáradék módját és mértékét meghatározó rendelkezése is a tagokra kötelező erejű volt. [1967. évi III. tv. 16. § (2) bek.; 12/1977. (III. 12.) MÉM r.1 18. § (1) bek.].
A földjáradék iránti keresetet elutasító jogerős határozat ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet a keresetüknek helyt adó döntés meghozatala, mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezése végett. A felülvizsgálati kérelmük indokaként a következőkre hivatkoztak.
„Az 1967. évi III. törvény rendelkezései értelmében” az erdők után járó földjáradék mértékét az erdők értékének figyelembevételével kell megállapítani. Téves a jogerős ítélet, mert az új alapszabály vonatkozó rendelkezései hiányosak, így helye van a beolvadás időpontjában „hatályos Vhr. 170. §-a alkalmazásának”, amely akként rendelkezik, hogy beolvadás esetén a jogutódra a jogok és kötelezettségek változatlan tartalommal szállnak át. Ennek alapján lehetőség nyílik arra, hogy a jogelőd termelőszövetkezet által megállapított mértékű földjáradék kerüljön kifizetésre. A kialakult jogellenes állapot a jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazásával orvosolható, erre a bírói eljárásban is mód lett volna, az alapszabály nem igényelt módosítást.
Az alperes a felülvizsgálati kérelemre nem tett észrevételt, felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felperesek felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen állapította meg mindkét fokú bíróság azt, hogy a felperesekre is - mint akik tagjai maradtak az egyesített szövetkezetnek - kihatott a közgyűlés által elfogadott alapszabály minden rendelkezése, így a földjáradék módját és mértékét meghatározó rendelkezés is. A közgyűlés jogosult volt a földjáradékról, annak mértékéről határozni, a határozat meghozatalakor hatályos 12/1977. (III. 12.) MÉM rendelet (Vhr.) 18. §-ának (1) bekezdése, illetve az 1967. évi III. törvény 16. §-a (2) bekezdésének i) pontja szerint.
Nem fogadható el a felpereseknek a felülvizsgálati kérelemben előadott az az érvelésük, amely szerint az alapszabálynak a földjáradékra vonatkozó rendelkezése hiányos, és e hiány pótlásaként utóbb is meghatározható lenne, hogy az erdőművelésű földekért milyen mértékű földjáradék igényelhető. Helyes ugyanis a jogerős ítéletnek az az értelmezése, hogy a szövetkezet alapszabálya nem tekinthető hiányosnak, ugyanis egységesen szabályozta minden földdel belépő tagra vonatkozóan, hogy az általuk bevitt föld után a föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után 8 kg búza hatósági áron számított forintértéke szabja meg az igényelhető földjáradék mértékét.
A perbeli jogvita elbírálása szempontjából, amint arra a jogerős ítélet ugyancsak helyesen utalt, annak van döntő jelentősége - és ezért súlytalan a felpereseknek az az érvelése is, hogy a jogelőd termelőszövetkezet kötelezettségei a szövetkezetek egyesülése után is terhelik a jogutód szövetkezetet -, hogy az alapszabálynak a földjáradékra vonatkozó rendelkezéseiről a felperesek a közgyűlési határozat meghozatalát követően tudomást szereztek. Amennyiben a rendelkezést sérelmesnek tartották, módjuk lett volna arra, hogy az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint, a szövetkezet tagja számára biztosított jogorvoslati lehetőség igénybevételével kezdeményezzék azt a tagsági vitát, amelynek eredményeként kifogásolhatták volna a számukra sérelmes alapszabályi rendelkezést, állítva annak jogszabálysértő voltát. A felperesek maguk sem állították, hogy a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőséget igénybe vették volna, ezért az 1991-ben előterjesztett igényérvényesítésük kapcsán eredménnyel már nem hivatkozhatnak az alapszabály rájuk is hatályos, de általuk sérelmesnek tartott rendelkezése jogszabálysértő voltára. Mindezekből következően nem állapítható meg a keresetüket elutasító jogerős ítélet jogszabálysértő volta, tekintettel arra is, hogy a felperesek maguk sem állították azt, hogy az alperes jogelődje, illetőleg a földjáradék fizetésére kötelezett termelőszövetkezet az alapszabály szerint megállapítható mértékű földjáradék-fizetési kötelezettségének maradéktalanul ne tett volna eleget.
A fentiekben is kiemeltekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-a (1) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. I. 22.081/1995. sz.)
1
Utóbb a törvényt az 1992: II. törvény, a MÉM rendeletet a 44/1992. (III. 11.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás