PK BH 1996/537
PK BH 1996/537
1996.10.01.
A gyermek nevének meghatározásánál irányadó szempontok [Korábbi szabály: Csjt. 72. § (3) és (4) bek., 73. § (2) bek.; jelenlegi szabály: 72/B. § (2) bek., 73. § (2) bek.].
A kérelmező 1988. március 4-én született K. D. utónevű gyermekét házastársa, H. F. családi nevére anyakönyvezték. A kerületi bíróság ítéletével megállapította, hogy a gyermeknek nem H. F. az apja. Az ellenérdekű fél - aki 1987 februárjától 1988 februárjáig élettársi kapcsolatban élt a kérelmezővel - a gyermeket 1988. október 26-án teljes hatállyal magáénak ismerte el. Az elismerő nyilatkozatot követően a gyermeket a kérelmező nevére: K. K. D.-ként anyakönyvezték.
A városi bíróság végzésével - a jelen eljárás ellenérdekű felének kérelme alapján - megállapította, hogy a gyermek családi neve az ő családi neve: J. A végzés indokolása szerint a nevezett az apai elismerő nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvben nem írta alá a gyermek családi nevének meghatározására vonatkozó részt. Ő már az ellene indított gyermektartási perben és a különböző hatóságokhoz írott kérelmeiben is hangoztatta, hogy a gyermeket a saját nevére kívánja venni. A kérelmezőnek arra történő hivatkozása, hogy ő "érdemtelen" arra, hogy a gyermek az ő nevét viselje, nem alapos: a külföldön élő nevezett gyermektartásdíjat fizet, csomagokat és leveleket küld a kislánynak, aki érzelmileg is kötődik az apjához. Ugyancsak alaptalan a kérelmező érvelése, hogy a gyermek nevét környezete "K."-ként szokta meg, és a név megváltoztatása a gyermek életében törést jelentene. Ezért a bíróság a Csjt. 73. §-ának (2) bekezdése és 42. §-ának (2) bekezdése alapján döntött a gyermek családi nevének viseléséről.
A megyei bíróság végzésével az első fokú végzést - indokai alapján - helybenhagyta.
1993. március 26-án a gyermeket az ellenérdekű fél családi nevére anyakönyvezték.
A kérelmező 1993. július 27-én a gyermek családi nevének megváltoztatását kérte akként, hogy a gyermek az ő családi nevét viselje. Tanúkat jelentett be arra, hogy a kislányt a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételekor az ellenérdekű féllel történt megállapodása alapján anyakönyvezték a nevére. Csatolta dr. H. K. pszichológus magánszakértői véleményét, amely szerint a gyermek K. K. néven "identifikálja" magát, önazonosulására káros hatással van a "J." családi név viselése. Előadta, hogy az ellenérdekű fél csak "minimális" tartásdíjat fizet, és a gyermekkel a kapcsolatot csupán telefonon és igen szórványosan tartja.
Az elsőfokú bíróság a végzésével a kérelmet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a Pp. 229. §-ának (1) bekezdésében foglalt okból (már elbírált jog utóbb vitássá nem tehető) elutasította.
A másodfokú bíróság az első fokú végzést helybenhagyta.
A végzés indokolása szerint a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttesen döntenek. E körbe tartozik a Csjt. 72. §-ának (4) bekezdése értelmében a kiskorú gyermek nevének meghatározása is. Amennyiben a szülők ebben a kérdésben nem tudnak megegyezni, a gyermek nevének viseléséről a Csjt. 73. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság dönt. A korábban folyamatban volt eljárásban a bíróság meghatározta a gyermek családi nevét. Ennek megváltoztatása pedig nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmet elutasította. Egyébként belügyminisztériumi engedéllyel mind a szülőknek, mind a gyermeknek lehetőségük van a név megváltoztatására.
A jogerős végzés ellen a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Elsődlegesen annak megváltoztatását, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte. Álláspontja szerint jogszabályt sértett a bíróság, amikor a korábbi végzésre hivatkozással elutasította a gyermek családi nevének megváltoztatása iránti kérelmet. A korábbi eljárás tárgya ugyanis a szülők közötti megegyezés hiányában a gyermek nevének meghatározása volt, újabb kérelmét viszont olyan bizonyítékokra alapozta, amelyek eltérő döntésre adnak alapot: a teljes hatályú apai elismeréskor megegyezés jött létre a gyermek családi nevét illetően, továbbá az ellenérdekű fél nevének használata a gyermek érdekével is ellentétes.
Az ellenérdekű fél ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A jogerős végzés meghozatalakor hatályban volt Csjt. 72. §-ának (3) és (4) bekezdése, valamint 73. §-ának (2) bekezdése a különélő szülők megegyezésének hiányában a gyermek nevének meghatározását a bíróság hatáskörébe utalta. A bíróság a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 33. §-ának (1) bekezdése alapján lefolytatott nem peres eljárásban döntött a gyermek családi nevének kérdésében. Ez a döntés a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdésére tekintettel alkalmazott Pp. 229. §-ának (1) bekezdése érelmében utóbb vitássá nem tehető. A gyermek nevének meghatározása ugyanis olyan, az ügy érdemében hozott határozat, amelyhez - a végzés jogi természete folytán - anyagi jogerő hatás fűződik.
A Csjt.-nek a jogerős végzés meghozatala után hatályba lépett 1995. évi XXXI. törvény 6. §-ával beiktatott 72/B. §-ának (2) bekezdése nemcsak a kiskorú gyermek nevének meghatározását, hanem nevének megváltoztatását is a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések körébe sorolja. Ezért a Csjt. 73. §-ának (2) bekezdése alapján nem zárható ki a bírósági hatáskör a név megváltoztatásának kérdésében sem. Tekintettel azonban arra, hogy a név az ember személyiségének egyik legjelentősebb kifejeződési formája (a Ptk. 77. §-a szerint a névviselés alapvető személyiségi jog) a kiskorú gyermek nevének megváltoztatására csak egészen kivételes körülmények esetén kerülhet sor. A kérelmező által bejelentett bizonyítékok a gyermek nevének megváltoztatására a Csjt. módosított rendelkezései alapján sem adnának alapot, mert azt, hogy a gyermekre milyen hatással lehet az ellenérdekű fél családi nevének viselése, a bíróság a korábbi eljárásban már vizsgálta, a szülők megegyezésének hiányát pedig a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatról készített jegyzőkönyv - amelynek a 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet (Gyer.) 17. §-ának (1) bekezdése szerint a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést is tartalmaznia kell - egyértelműen mutatja, ezért tanúk kihallgatása ebben a kérdésben szükségtelen. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az időközbeni jogszabályváltozásra tekintettel azonban az indokolásból mellőzte a név jövőbeni megváltoztatására vonatkozó - a bírói hatáskört eleve kizáró, a belügyminisztériumi engedély egyedüli lehetőségére utaló - okfejtést. (Legf. Bír. Pfv. II. 21.760/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás