BK BH 1996/567
BK BH 1996/567
1996.11.01.
I. Az elévülést kizárólag a büntetőeljárás előrevitelét szolgáló intézkedés (vádirat benyújtása, tárgyalás kitűzése, megtartása, érdemi határozat meghozatala stb.) szakítja félbe [Btk. 33. § (1) bek. b) pont, Be. 137. § (5) bek.].
II. Az eljárásnak tárgyaláson történő felfüggesztése esetén is kizárólag olyan eljárási cselekmények végezhetők, amelyek nem a terhelt személyével kapcsolatosak [Be. 182. § (2) bek., 137. § (5) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlott ellen a lopás vétsége miatt indult eljárást elévülés címén megszüntette. Az irányadó tényállás szerint az eljárás felfüggesztésére a Be. 170. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján 1991. február 26-án azért került sor, mert a vádlott ismeretlen helyen tartózkodott, egyben a bíróság a vádlott előkerítése végett tartós lakcímfigyelőt bocsátott ki. Az 1993. szeptember 28-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntette, majd 1994. február 28-án kelt végzésével újabb eljárást megszüntető határozatot hozott.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság mindkét végzését felülbírálva azokat hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította.
Ezt követően az elsőfokú bíróság az 1995. április 3-án kelt végzésével az eljárást újból megszüntette. Indokolásában rámutatott arra, hogy az említett két végzés az elévülést azért nem szakította félbe, mert nem jelentettek az ügy előrevitelét szolgáló érdemi intézkedést. Ebben az esetben pedig - a Btk., 33. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt három év elteltével - az eljárást a Be. 170. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján meg kell szüntetni, mert a cselekmény büntethetősége 1994. február 25-én elévülés címén megszűnt.
A végzés ellen bejelentett ügyészi fellebbezés nem alapos.
A másodfokú bíróság a végzés jogi indokolását kiegészítette a következőkkel: a Be. 137. §-ának (5) bekezdése szerint a nyomozás felfüggesztése után csakis olyan nyomozati cselekmények végezhetők, amelyek nem a gyanúsított személyével kapcsolatosak. Ennek megfelelő rendelkezést a Be. a büntetőügy tárgyalási szakaszára nézve ugyan nem tartalmaz, az ítélkezési gyakorlat azonban - jogértelmezés útján, figyelembe véve a nyomozás felfüggesztése utáni időszakra előírt tilalmat - arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a büntetőeljárásnak a vádlott ismeretlen helyen tartózkodása miatt történt felfüggesztése szintén kizárja, hogy a bíróság a felfüggesztés időtartama alatt a vádlottal szemben a büntetőeljárást folytassa, avagy a vádlottat érintő érdemi határozatot hozzon. A büntetőeljárás a tárgyalási szakban tehát csak a vádlott előkerülése esetén folytatható. (Főv. Bír. 25. Bf. X. 6335/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás