BK BH 1996/568
BK BH 1996/568
1996.11.01.
I. A közügyektől eltiltás mellékbüntetést a Magyarországon tartósan letelepedett és a helyi önkormányzati választásokon választási joggal rendelkező nem magyar állampolgárral szemben is alkalmazni lehet [Btk. 53. §, 54. §, 1990. évi LXIV. tv. 2. § (1) bek.].
II. A halált okozó testi sértés bűntette miatt hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt nem magyar állampolgárral szemben nem indokolt a kiutasítás mellékbüntetés alkalmazása [Btk. 61. §, 170. § (5) bek. 2. ford.].
A megyei bíróság a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt 2 év 8 hónapi börtönbüntetésre, a közügyektől 3 évi eltiltásra, valamint a Magyar Köztársaság területéről történő kiutasításra ítélte, és elrendelte a kényszergyógyítását. A tényállás lényege a következő.
A vádlott román állampolgárságú, magyar anyanyelvű. Egy nagykorú és három kiskorú gyermeke van Romániában, róluk nem gondoskodik, velük kapcsolatot nem tart, vagyontalan, büntetlen. Rendszeresen és nagyobb mértékben fogyasztott szeszes italt, az az életvezetésére is kihatással volt, idült alkoholista, a kényszergyógyítása orvosi szempontból szükséges és indokolt. A vádlott 1976-ban kötött Romániában házasságot, 1989. május 23-án a zöldhatáron át jött Magyarországra, a családjával a kapcsolatot megszakítva, őket Romániában hagyta, a gyermekei tartásáról nem gondoskodott, velük kapcsolatot nem tartott, sőt a legkisebb gyermekét még nem is látta. A vádlott ideiglenes tartózkodási engedéllyel tartózkodik a Magyar Köztársaság területén.
1990 májusában albérlőként a sértett asszonyhoz költözött, vele mintegy 1,5-2 év múlva élettársi kapcsolatot létesített. Különböző helyeken vállalt munkát, az utóbbi időben munkanélküli lett, és havi 5900 forint segélyben részesült. A vádlott ittas állapotban nemegyszer tettlegesen bántalmazta élettársát, a sértettet megpofozta, hajánál fogva húzta be a fürdőszobába, ott a tust a szájába nyomta, csizmával megrugdosta, fojtogatta stb. E bántalmazások olyankor történtek, amikor a sértettnek a kiskorú gyermeke nem tartózkodott otthon, de neki a bántalmazásait elpanaszolta.
1994. december 9-én a vádlott ugyancsak bántalmazta a sértettet. A sértett rosszul lett, ezért a vádlott 19 óra 55 perckor telefonon értesítette az orvosi ügyeletet. Az ügyeletes orvos a helyszínre érkezéskor a sértettet eszméletlen állapotban találta, vérnyomása nem volt mérhető, pulzusa 30/perc volt. Szájából véres, habos váladék ürült. Állapotát haldoklónak ítélte meg, a rohammentővel érkezett mentők ennek ellenére megkísérelték a sértett újraélesztését, de ez eredményre nem vezetett, a sértett halála 20 óra 35 perckor bekövetkezett.
A sértett halála erőszakos úton, kettős bélfodorszakadás következtében kialakult hasűri vérzés következtében jött létre. A sérülések és a bekövetkezett halál között egyenes okozati összefüggés áll fenn. A halál időpontjában a sértett súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt, a hullai véralkohol: 3,22 ezrelék, míg a vizelet alkoholtartalma: 4,21 ezrelék. A kettős bélfodorszakadás közvetlenül életveszélyes sérülés volt, de azonnali orvosi kezeléssel igen nagy valószínűséggel a sértett élete megmenthető lett volna. A bántalmazás és a halál beállta között eltelt idő nem állapítható meg pontosan, legvalószínűbb hogy 1-1 órán belül történt erőbehatás eredményezte a kialakult hasűri vérzést.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás végett, a vádlott és védője a bűnösség megállapítása miatt, felmentésért és enyhítésért fellebbezett.
A legfőbb ügyész átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartva annak a megállapítását indítványozta, hogy a vádlott előre látta a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetőségét, könnyelműen bízott azonban elmaradásában (luxuria).
A fellebbezési tárgyaláson a védő a fellebbezését fenntartva, a kiutasítás mellőzését is indítványozta.
A fellebbezések az alábbiak szerint részben alaposak:
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezések elbírálása során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást az ügy lényegét illetően az eljárási szabályokkal összhangban folytatta le, és az ügyfelderítési kötelezettségének is eleget tett. Az ítéleti tényállás azonban a Be. 239. §-a (2) bekezdésének b) pontjában írt okból megalapozatlan, mert hiányos, nem tartalmazza ugyanis azt a lényeges ténybeli következtetést - amellyel az elsőfokú bíróság az ítéletnek a bizonyítékok értékelésével kapcsolatos indokolási részében részletesen foglalkozott -, hogy a sértetten észlelt sérüléseket, közöttük a sértett halálát megelőzően pár órával korábban keletkezett kettős bélfodorszakadást, a vádlott direkt erőbehatással okozta, nagy valószínűséggel a sértett hasba rúgásával. Hiányos a tényállás azért is, mert nem állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a halálhoz vezető bélsérülésen kívül melyek tekinthetők friss sérülésnek, illetve azt sem, hogy az egyes sérülések milyen erőbehatásra és milyen mechanizmus hatására keletkeztek.
Az első fokú ítélet részbeni megalapozatlansága a másodfokú eljárásban orvosolható volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - az iratokban foglaltakra figyelemmel - a tényállást a következőkkel egészítette ki:
A sértetten észlelt sérüléseket, közöttük a sértett halálát megelőzően kb. egy órával keletkezett kettős bélfodorszakadást a vádlott okozta direkt erőbehatással, nagy valószínűséggel a sértett hasba rúgásával. A bélfodorszakadás mellett, a sértett bal oldali combtájéka feletti izomállományban és a has bőrében a vizsgált területnek megfelelően friss, néhány órásra tehető vérzés és roncsolódás, míg a kültakaró több pontjának megfelelően idült vérzéses zúzódás keletkezett. A kültakaró sérülése kis erejű, tompa erőbehatásra - ütés, ütődés -, míg a hasűri sérülés közepes erejű, direkt erőbehatására keletkezett. A bal oldali felkar belső részén található sérülések megragadási jellegűek. Végül a Legfelsőbb Bíróság a nyilatkozata alapján kiegészíti a tényállást azzal, hogy a vádlott magyarországi tartózkodási engedélye 2000 utánig szól, és a vádlott szerepelt a helyi önkormányzati választási névjegyzékben.
Egyebekben az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok okszerű értékelésével megalapozottan állapította meg, így az a fenti kiegészítésekkel a felülbírálat során irányadó volt. Az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, és a cselekmény minősítése is törvényes, jóllehet nem fejtette ki, hogy a halálos eredmény tekintetében a gondatlanság melyik formája áll fenn.
A Legfelsőbb Bíróság az irányadó tényállás alapján azt állapította meg - eltérően a legfőbb ügyész indítványától -, hogy a vádlott nem látta előre a magatartásának a következményeit, azaz a bekövetkezett halálos eredmény tekintetében őt a hanyag gondatlanság terheli. Egyebekben a Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak a minősítéssel kapcsolatos okfejtésével.
A felmentésre irányuló fellebbezések - a fentiekre is figyelemmel - alaptalanok. Az eljárás során ugyanis maga a vádlott sem vitatta, hogy a sértett sérülésének az elszenvedésekor a lakásban rajtuk kívül más személy nem tartózkodott.
Az elsőfokú bíróság kimerítően sorolta fel, és helyesen értékelte a bűnösségi körülményeket. A kiszabott börtönbüntetés és a közügyektől eltiltás mértéke megfelel a Btk. 83. §-ában írt büntetéskiszabási elveknek, kellően igazodik a cselekmény és a vádlott személyének a társadalomra veszélyességéhez, így annak súlyosítására, de az enyhítésére sem volt törvényes alap. E körben arra mutat rá a Legfelsőbb Bíróság, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. tv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint a Magyarországon tartósan letelepedett nem magyar állampolgárt (ez esetben a vádlottat) is megilleti a választási jog, ezért a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásának nem volt törvényi akadálya.
A Btk. 61. §-a alapján történő kiutasítás alkalmazása viszont a magyar nemzetiségű és Magyarországon tartósan letelepedett vádlottal szemben nem indokolt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mellőzte ezt a mellékbüntetést, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. I. 2137/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás