BK BH 1996/579
BK BH 1996/579
1996.11.01.
A kirendelt védő díja megállapításáról annak felmerülésekor, a tárgyaláson kell határozni; az e tárgyban hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye [Be. 120. § (1) bek. c) pont, 269. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a tárgyalás elhalasztásakor a vádlott kirendelt védője részére végzésében 500 forint kirendelt védői díjat állapított meg.
A végzés ellen a védő fellebbezett, a tárgyalás késedelmes megkezdésére hivatkozva és az összegszerűséget sérelmezve.
A főügyészség a fellebbezés elutasítását indítványozta azzal, hogy a sérelmezett határozat pervezető végzés, ellene a fellebbezés a Be. 191. §-a értelmében kizárt. E tárgyban jogorvoslattal élni csak az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben lehet.
A másodfokú bíróság szerint helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a tárgyalás elhalasztásával egyidejűleg a kirendelt védő díját a vonatkozó jogszabály rendelkezésének megfelelő összegben, végzésben állapította meg, majd az ez elleni fellebbezés alapján az iratokat felterjesztette. A védői díjat megállapító végzés ugyanis nem pervezető végzés. A Be. 120. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a védői költség is bűnügyi költség, melynek viseléséről a Be. 163. §-ának (3) bekezdése szerint az ügydöntő határozatban kell rendelkezni.
Az eljárásban felmerült kirendelt védői díj vagy egyéb bűnügyi költség összegszerűségének a megállapítása rendszerint nyomban a tárgyaláson történik. A költségeket, díjakat a büntetőeljárásban az állam előlegezi, azok összegének a megállapítása már a felmerülésük időpontjában szükséges, kifizetésükkel nem lehet az ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséig várni, mert ez esetben az előlegezés értelmét vesztené. A költség megállapításáról a bíróságnak végzésben kell döntenie, és ez nem pervezető jellegű végzés.
A díjmegállapító végzés ellen a Be. 269. §-ának (1) bekezdése alapján nemcsak az érdekelt - aki részére a költséget, díjat megállapították -, hanem az ügyész, a vádlott és a védő és fellebbezhet. Ennek elvi alapja az, hogy az ügyész az állam anyagi érdekeit is képviseli az eljárásban, míg a vádlott közvetlenül érdekelt, mint a bűnügyi költségek esetleges viselője, a védője pedig, a vádlott jogainak védelme érdekében, az eljárási törvény szabályai szerint jogosult a fellebbezésre.
A büntetőeljárási törvény egyébként minden anyagi kihatással járó döntés ellen biztosítja az érdekeltek fellebbezési jogát, a Legfelsőbb Bíróság BK 145. számú állásfoglalásával összhangban.
A gyakorlatban a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyv végén, a végzésben foglalt pervezető jellegű rendelkezéseket követően állapítja meg a tárgyaláson felmerült költségeket - így a kirendelt védő díját is -, azt is feltüntetve, hogy az adott összeg a költségjegyzék mely tétele alatt nyert bejegyzést. A bejegyzés ténye azt jelenti, hogy a költségek, díjak megállapítása ellen senki nem élt jogorvoslattal, így az előlegezés (utalványozás) megtörténhet. Az érdemi döntések és pervezető rendelkezések egy határozatban feltüntetése nem kifogásolható, ha a bíróság a fellebbezési jogosultságról a feleket és az érdekeltek megfelelően tájékoztatja.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Főv. Bír. 21. Bf. X. 7437/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás