PK BH 1996/582
PK BH 1996/582
1996.11.01.
Fertőző betegségnek közhírré tétele alapot teremt a személyhez fűződő jogsérelem következményeként a nem vagyoni kártérítés megítélésére [Ptk. 84. § (1) bek. e) pont, 355. § (4) bek.]
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperes személyiségi jogát megsértette. Arra kötelezte, hogy a polgármester útján a falusi kábeltelevízióban tegye közzé e tényt, továbbá azt, hogy a felperes nem szenved fertőző betegségben. A felperesnek a nem vagyoni kár megtérítésére irányuló kereseti kérelmét elutasította. Tényként állapította meg, hogy a felperes az alperestől szociális segély megállapítását kérte, kérelméhez olyan orvosi igazolást csatolt, amely szerint gyógyíthatatlan fertőző betegségben szenved. A kérelmét a képviselő-testület nyílt ülésen tárgyalta meg, és ennek során a polgármester közölte a testület tagjaival, hogy az igazolás szerint a felperes gyógyíthatatlan fertőző betegségben szenved. A testület a felperes férje javára ápolási díjat állapított meg. Az ülésről videofelvétel készült, amelyet a helyi kábeltelevízióban két alkalommal is levetítettek. Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes személyhez fűződő jogait kétszeresen is megsértették. Először azzal, hogy a segély iránti kérelmét a jegyző javaslata és a szervezeti és működési szabályzat előírásai ellenére nyílt ülésen tárgyalták, másodszor pedig azáltal, hogy az ülésről készült felvételt a kábeltelevízióban le is vetítették. A nem vagyoni kárigényt a bíróság azért utasította el, mert megítélése szerint nem nyert bizonyítást, hogy a felperest a falu közössége kiközösítette.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérve a 100 000 forint nem vagyoni kár megállapítását. Az első fokú ítéletet a másodfokú bíróság annyiban változtatta meg, hogy az alperest 100 000 forint nem vagyoni kár megfizetésére is kötelezte. Döntésének indokolása szerint a polgármester sérelmezett kijelentése a kábeltelevízió révén egy olyan zárt községben került nyilvánosságra, ahol a lakosság viszonylag csekély száma miatt az emberek ismerik egymást. A felperes személyiségi jogának a megsértése a kárigény jogalapját megadta, az összegszerűséget pedig a bíróság mérlegeléssel állapította meg, kiemelve azt, hogy a felperes által előterjesztett igény egyáltalán nem eltúlzott.
A jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében az alperes az ítélet megváltoztatásával az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Indokolása szerint a másodfokú ítélet megalapozatlanság miatt jogszabálysértő, a feltárt tényekből a bíróság helytelenül következtetett a felperes károsodására.
A felperes a jogerős ítéletnek hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. Jogszabálysértőnek tekinthető a megalapozatlan ítélet is.
A Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint, akit személyhez fűződő jogában megsértenek, kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Nem tévedett a megyei bíróság, amikor a bizonyítékoknak a maguk összességében történt értékelése alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperesnek a személyiségi joga megsértéséből nem vagyoni hátrányai és nehézségei származtak. Ez akkor is így van, ha a felperes tényleges kiközösítése valóságosan nem történt meg. A peradatok szerint betegségének közhírré tétele szóbeszéd tárgya lett a faluban, különböző gyanúsítgatásokra és téves következtetésekre adott alkalmat. Ilyen körülmények között a felperes személyisége hátrányos megítélés alá került. A bíróság a per valamennyi körülményének a maguk összességében történt mérlegelése [Pp. 206. §-ának (3) bekezdése] alapján, jogszabálysértés nélkül döntött. Helytálló a másodfokú bíróságnak az az utalása is, hogy a felperes által igényelt összeg egyáltalán nem túlzott, megfelelő mértékűnek tekinthető a felperest ért hátrány ellensúlyozására.
A kifejtettekre figyelemmel - anyagi vagy eljárási jogszabálysértés hiányában - a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 21.799/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás