PK BH 1996/583
PK BH 1996/583
1996.11.01.
Nincs akadálya annak, hogy a szomszédok vízvezetési szolgalom alapításában akkor is megállapodjanak, ha a szolgalom jogosultjának ingatlanáról a közcsőhálózatra való közvetlen bekötési lehetőség egyébként adott lenne. Ilyen esetben a szolgalom megszüntethető, ha az alapításkor figyelembe vett körülmények oly mértékben megváltoztak, hogy az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges [Ptk. 170. § (1) bek.; 27/1975 (X. 30.) MT r. 2. melléklet 7. § (3)–(4) bek.].
A felülvizsgálati eljárás szempontjából jelentős tényállás lényege a következő.
A d.-i 20 195. számú tulajdoni lapon 8625/1. hrsz. alatt felvett ingatlan az alperesek tulajdonában áll, a vele szomszédos d.-i 20 196. számú tulajdoni lapon 8625/2. hrsz.-ú ingatlant pedig a felperesek az 1984. május 23. napján kelt szerződéssel vásárolták meg az I-IV. r. alperesektől. Az adásvételi szerződésben a felek megállapodtak abban, hogy amennyiben a felperesek által megvásárolt Sz. utcai ingatlanon olyan leágaztatott közművezeték húzódik, amely a későbbi építkezést zavarná, ez esetben a vevők a saját költségükön azt megszüntetik, és amennyiben ez a közművezeték az eladók ingatlanán lévő felépítményt szolgálja ki, az eladók hozzájárulnak annak megszüntetéséhez, és a közművezetéket saját költségükön az Ny. utca felől csatlakoztatják.
Miután az alperesek lakóépületét kiszolgáló és a felperesek ingatlanán húzódó víz- és szennyvízcsatorna a felperesek építkezését akadályozta, e vezetékeket a felek még abban az évben közösen - kölcsönösen megállapított - új nyomvonalra helyezték át; majd 1985 őszén a felperesek az építkezést befejezték.
A bíróság jogerős ítéletében a felpereseknek az ingatlanukon áthúzódó szennyvízcsatorna megszüntetésére irányuló keresetét elutasította. Az ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az építkezést megelőzően a felperesek hozzájárulásával került sor a csatornarendszer részbeni átépítésére. Mivel a felperesek építkezése befejeződött, már nincs olyan csatornarendszer, amely az építkezésüket zavarná, s az adásvételi szerződésnek a csatornaáthelyezési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezése meghaladottá vált. A szennyvízcsatorna közös kivitelezésével megvalósult, ráutaló magatartás folytán pedig az alperesek ingatlana javára és a felperesek ingatlana terhére szennyvíz-elvezetési szolgalom keletkezett, melynek megszüntetésére nincs alap.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és kereseti kérelmüknek megfelelő döntés meghozatala végett - a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontjuk szerint a bíróság tévesen értelmezte és ítélte meg az adásvételi szerződés tartalmát, de tévesen alkalmazta a Ptk.-nak a szolgalmi jogra való rendelkezéseit is, végezetül pedig mellőzte a 27/1975. (X. 30.) MT rendelet 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazását.
A II. és IV. r. alperesek a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték, míg alperestársaik felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ptk. 168. §-ának (1) bekezdése értelmében a telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ehhez képest a telki szolgalom szerződés alapján, jogszabály rendelkezése folytán, valamint bíróság vagy más hatóság határozatánál fogva keletkezik [Ptk. 158. § (1) és (2) bek.].
Amennyiben a közműves vízellátásba vagy szennyvízcsatornába való bekötés csak szomszéd telken lehetséges, a vízvezetési szolgalmat a 27/1975. (X. 30.) MT rendelet 2. számú melléklete 7. §-ának (3) bekezdése szerint a szomszédok megegyezése esetén a vízgazdálkodási hatóság jóváhagyása, megegyezés hiányában pedig a vízgazdálkodási hatóság határozata hozza létre. Ezekben az esetekben azonban a tűrési kötelezettséget az említett jogszabály 7. §-ának (4) bekezdése értelmében meg kell szüntetni, ha a szolgalom jogosultjának ingatlana mentén közcsőhálózat épült.
Nincs azonban akadálya annak - miként az alább kifejtendők szerint a perbeli esetben is történt -, hogy a szomszédok vízvezetési szolgalom alapításában akkor is megállapodjanak, ha a szolgalom jogosultjának ingatlanáról a közcsőhálózatra való közvetlen bekötési lehetőség egyébként adott lenne. Az ilyen - nem kényszerűségből létesített - szolgalom megszüntetésének értelemszerűen nem lehet alapja az ingatlan mentén lévő közcsőhálózat, miután ennek ténye a felek előtt a szolgalom alapításakor is ismert volt. Viszont a szolgalom a Ptk. 170. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntethető, ha az alapításkor figyelembe vett körülmények oly mértékben megváltoztak, hogy az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges.
A felek az adásvételi szerződés 15. pontjában kötelezettséget vállaltak arra, hogy - az ott írt módon és költségviselés mellett - a felperesek ingatlanán átvezető szennyvízcsatornát megszüntetik, amennyiben ez a felperesek tervezett építkezését zavarja. Miután ez a szerződésbe foglalt feltétel bekövetkezett, a felek ahelyett, hogy a szerződés rendelkezéseinek megfelelően az alperesek szennyvízelvezetését biztosító csatornát megszüntették volna, azt - immár az építkezést nem akadályozó - új nyomvonalon ismételten megépítették. A most említett közös kivitelezésben megnyilvánult ráutaló magatartás eredményeként a Ptk. 166. §-ának (1) bekezdése szerinti telki szolgalom alapítására vonatkozó megállapodás a felek között létrejött, és ez a megállapodás - függetlenül a szolgalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének elmaradásától - a feleket köti.
Miután a felperesek nem bizonyították, hogy a szolgalom alapítását követően a felek körülményeiben, illetőleg jogviszonyában bekövetkezett volna olyan változás, amely az ingatlanukat terhelő vízvezetési szolgalom megszüntetését indokolja, a bíróságnak a keresetüket elutasító ítélete nem sért jogszabályt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítélet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22.031/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás