PK BH 1996/598
PK BH 1996/598
1996.11.01.
Ha az ingatlan értékesítéséből befolyt összegből a jelzálogjoggal biztosított követeléseket is ki kell elégíteni, ezeknek a kielégítése a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében történik. A jelzálogjoggal biztosított követelés kielégítése a feltétele a jelzálogjog törlésének, és az árverési vevő ennek folytán szerez tehermentes tulajdonjogot. Ezért a végrehajtási jog bejegyzése végett a földhivatal megkeresését elmulasztó végrehajtó által a végrehajtást kérőnek a bírósági jogkörben okozott kárösszegének meghatározásakor az említett jelzálogjoggal biztosított követeléseket le kell vonni a tulajdonosa által eladott ingatlan vételárából [1979. évi 18. tvr. (a korábban hatályos Vht.) 89. § (1) bek., 91. § (1) bek.; 14/1979. (IX. 17.) IM r. (Vhr.) 70. §; Ptk. 349. § (1) és (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 750 000 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A megállapított tényállás szerint a felperest megillető 1 192 266 forint tőke és járulékai behajtása végett H. I. adóssal szemben elrendelt végrehajtás során a városi bírósági végrehajtó 1994. július 19-én az adós lakóhelyén a végrehajtási lapot kézbesítette, egyben foglalási jegyzőkönyvet vett fel, és az adós 1/2. arányú tulajdonát képező ingatlant lefoglalta; a foglalás, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzése iránt azonban az illetékes földhivatalnál nem intézkedett. Ennek következtében az adós és tulajdonostársa 1994. november 8-án az ingatlant 1 500 000 forint vételárért értékesítette. Minthogy az ingatlanra az OTP javára 500 000 forint kölcsön és járulékai, a Volán javára 100 000 forint kölcsön és járulékai és a Takarékszövetkezet javára 300 000 forint és járulékai erejéig jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom volt bejegyezve, az adós és tulajdonostársa a vételárból a terhek kiegyenlítése után fennmaradó 392 667 forintot kaptak kézhez. A felperes követelését az adós nem egyenlítette ki.
Ilyen tényállás mellett az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az eljáró végrehajtó a végrehajtási cselekményt súlyos késedelemmel és nem az akkor hatályos 1979. évi 18. tvr. (Vht.) 89. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint foganatosította. "Ezzel a magatartással okozati összefüggésben áll az, hogy az ingatlant az adós és tulajdonostársa értékesítették, és ezáltal a felperes kielégítési alapját legalábbis részben elvonták. Az eljárt végrehajtó mulasztása megalapozza a Ptk. 349. §-ának (1) és (3) bekezdésében írt felelősségét, amely az alperest, mint munkáltatót terheli. A kielégítési alap elvonása azonban értelemszerűen csak az adóst megillető tulajdoni hányadra vonatkozhat, amelynek értéke 750 000 forint, így a felperes követelése csupán ennek az összegnek az erejéig alapos."
Az ítélet ellen az alperes a tényállás felderítetlensége miatt megalapozatlanság okából fellebbezett, és annak megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta: az ingatlant a végrehajtás elrendelésekor már összesen 900 000 forint kölcsön és járulékai terhelték, amely követelések jelzálogjoggal voltak biztosítva, és ezek kiegyenlítése után csak 392 667 forint vételár került kifizetésre az eladók kezéhez. Ennek fele: 196 333,50 forint illette meg adóst, és a végrehajtó jogszabálynak megfelelő eljárása esetén is csak ennyi lett volna behajtható a felperes javára - figyelemmel az akkor hatályos 14/1979. (IX. 17.) IM rendelet (Vhr.) 70. §-ában foglaltakra.
A felperes ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. Azzal érvelt, hogy a végrehajtó szabályszerű eljárása esetében - feltételezve, hogy a fél ingatlanra vevő nem jelentkezett volna - a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás során kérhette volna az ingatlanrész tulajdonba adását. Az akkor hatályos 1979. évi 18. tvr. (Vht.) 91. §-ának (1) bekezdése szerint pedig az árverési vevő által szerzett tulajdonjogot csak a telki szolgalom, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett és a törvényen alapuló haszonélvezeti jog terhelheti. Erre figyelemmel a felperesnek lehetősége lett volna a 750 000 értékű ingatlanrész megszerzésére.
A fellebbezés megalapozott.
A korábban hatályos 1979. évi 18. tvr.-nek (Vht.) és a végrehajtásról szóló 14/1979. (IX. 17.) IM rendeletnek (Vhr.) az ingatlanárverésre vonatkozó szabályai részletesen rendezték az árverésen történő értékesítés módját, feltételeit. E szabályok között a Vht. 91. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy az árverési vevő által szerzett tulajdonjogot csak a telki szolgalom, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett és a törvényen alapuló haszonélvezeti jog terhelheti. Ez a rendelkezés azonban nem állt ellentétben a Vhr. 70. §-ának a végrehajtás során befolyt összeg kifizetésére vonatkozó azon rendelkezésével, amely szerint, ha az ingatlan értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követeléseket is ki kell elégíteni, ezeknek a kielégítése a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében történik. A két jogszabályhely együttes értelmezéséből következik ugyanis, hogy a jelzálogjoggal biztosított követelés kielégítése a feltétele a jelzálogjog törlésének és az árverési vevő ennek folytán szerez tehermentes tulajdonjogot.
A felperes tehát az 1 192 266 forint tőkekövetelés, annak kamatai és a végrehajtási költségek fejében a végrehajtás jogszabályszerű lefolytatása esetén sem juthatott volna magasabb összeghez, mint amennyi a jelzálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmarad. Ennek folytán az alperes felelőssége a teljes felperesi követelésért csak eddig az összegig: azaz 196 333 forintig áll fenn. A Ptk. 360. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján az alperes a károsodás bekövetkezésétől a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti kamat megfizetésére köteles.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, és a marasztalási összeget a fentiek szerint leszállította; egyben kötelezte az alperest késedelmi kamat fizetésére is. (Legf. Bír. Pf. V. 22.240/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás