BK BH 1996/6
BK BH 1996/6
1996.01.01.
A gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége helyett súlyos testi sértés bűntettének minősül a vádlott cselekménye, aki a sértettet testi sértés okozására irányuló szándékkal, legalább közepes erővel, ököllel halántékon ütötte, és az ütéstől hanyatt eső sértett a fejét a betonalapzatba ütötte, és ennek következtében koponyaalapi törést és közepes fokú agyrázkódást szenvedett [Btk. 170. § (2) és (6) bek., 13., 14. §].
A megyei bíróság a vádlottat gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. A tényállás lényege a következő.
A 20 éves vádlott 8 osztály általános iskolát végzett, nőtlen, eltartásra szoruló hozzátartozója nincs. 1994. február 23. napjától sorkatonai szolgálatot teljesít. Büntetlen előéletű, ellene büntetőeljárás egy esetben indult garázdaság vétsége miatt, amelynek során megrovásban részesítették. 1993. október 23. napjára virradóra a vádlott az ismerősei társaságában diszkóban volt. Éjfél után 2 óra körüli időben a vádlott és a társasága megállt egy büfékocsinál. Ugyanoda érkezett G. I., aki a büfénél egy hamburgert rendelt és a 100 forintját a kiszolgálópultra letette. A vádlott megkérdezte: "Nem tudsz köszönni?" G. I. azt válaszolta, hogy amikor megérkezett, köszönt. A vádlott ekkor arra kérte G. I.-t, hogy neki és a társaiknak fizessen "egy kört". G. I. a vádlott kérését elutasította, mire a vádlott közelebb lépett hozzá, és legalább 3 esetben tenyérrel tarkón legyintette. A gyengébb testalkatú G. I. a vádlott magatartásán felháborodott, nem szállt azonban szembe vele, a kikészített 100 forintját is hátrahagyva, a büfétől a benzinkút irányába elfutott, majd legalább 10 méterről visszakiabált a vádlottnak: "Dögölj meg!" A vádlott G. I. után futott, aki a töltőállomáshoz érve odakiáltott a gépkocsijával tankoló sértettnek: "Zoli, segíts!".
A sértett a gépkocsi tankolását már befejezte, a gépkocsija elejéhez ment, amikor odaérkezett a vádlott. A sértett a vádlott mindkét kezét megfogta a törzse mellett, és megkérdezte tőle: "Mi a gond?" A vádlott erre megkérdezte a sértettől: "Te is akarsz egyet?", majd a kezeit kiszabadítva, a jobb kezét ökölbe zárva a sértettet a fejének a bal oldalán megütötte. Az ökölütés a sértett bal halántéki területét érte, a sértett megtántorodott, hátra lépett, és hanyatt esett, a fejét a kibetonozott talajba ütötte.
G. I. visszafordult, és a földön fekvő sértettet látva a vádlotthoz lépett, és egy esetben ököllel állon ütötte. A tettlegességnek az vetett véget, hogy a szomszédos kútoszlopnál személygépkocsijában ülő K. Gy. a vádlottat félrelökte. Ezután az eszméleténél levő, de zavartnak tűnő sértettet betették a személyautóba, és G. I. az ügyeletes orvoshoz vitte, ahonnan azonnal kórházba irányították őket.
A 22 éves sértett a fejtető bal oldalán hámfoszlást, bőralatti bevérzést szenvedett. Röntgenvizsgálattal a baloldali koponyaalap törését állapították meg, és a sértett közepes fokú agyrázkódást is szenvedett. A leírt sérülések elesés folytán jöhettek létre, a fejnek tompa felületű, kemény tárgyhoz való ütődésekor.
A sérülés nem volt életveszélyes, 8 napon túl, maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás visszahagyása nélkül két hónap alatt gyógyult. Az orvos szakértői vélemény szerint a véletlenen múlott, hogy a töréshez koponyaűri sérülés (agyzúzódás, koponyaűri vérzés) nem társult, amely már életveszélyes sérülésnek minősülne. Az ítélet ellen az ügyész a cselekmény téves minősítése miatt, annak súlyos testi sértés bűntettekénti minősítése és végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést.
A Legfelsőbb Bíróság az ügyészi fellebbezést alaposnak találta.
Az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok okszerű értékelésének eredményeként, a megalapozatlanságot eredményező hibák nélkül állapította meg, ennélfogva az a másodfokú eljárásban is irányadó volt. A tényállást a Legfelsőbb Bíróság azzal egészíti ki, hogy a vádlottat, mint sorkatonát 1995. január 31-én szerelték le a honvédségtől. A tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, de tévedett, amikor a cselekményét csupán gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségének minősítette. A vádlott testi sérülés okozására irányuló egyenes szándékkal ütötte meg a sértettet ököllel, legalább közepes erővel, a halántéktájon. Ettől az ütéstől esett hanyatt a sértett, és ütötte a fejét a betontalapzatba, így keletkezett a sértett koponyaalapi törése és közepes fokú agyrázkódása. A szándékos bántalmazás és a bekövetkezett eredmény között fennáll a közvetlen okozati kapcsolat.
A vádlottat a bekövetkezett eredmény tekintetében terheli csak gondatlanság, ennek is az enyhébb formája, a hanyagság (negligencia) szintjén, az eredménynek ez a formája azonban nem teszi a súlyos testi sértést gondatlanságból elkövetett vétséggé. A testi sérülés okozására irányuló szándékos bántalmazás - még ha nem a vádlott ökölütésétől sérült meg a sértett - és a bekövetkezett gondatlan eredmény folytán vegyes bűnösségi szerkezetű bűncselekmény valósult meg, és - a Btk. 15. §-ában foglaltakat figyelembe véve - a vádlott a bekövetkezett súlyosabb eredményért felel, így cselekménye a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntetteként minősül.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor - a törvényben előírt büntetési célt figyelmen kívül hagyva - büntetés helyett intézkedésként próbára bocsátást alkalmazott a vádlottal szemben. A Legfelsőbb Bíróság a cselekmény tárgyi súlyát és a vádlott bűnösségi fokát figyelembe véve, és súlyosítóként értékelve a garázda, útonállásszerű elkövetési módot, ugyanakkor enyhítőként értékelve a vádlott elkövetéskori fiatal felnőtt korát, a Btk. 83. §-ában írt büntetéskiszabási elveknek és a Btk. 37. §-ában meghatározott büntetési célnak megfelelő 6 hónapi tartamú börtönbüntetést szabott ki, melynek végrehajtását - tekintettel az elkövetés óta eltelt időre, és mert azóta a vádlott sorkatonai szolgálatát is teljesítette - a Legfelsőbb Bíróság a Btk. 89. §-ának (1) bekezdése alapján 1 évi próbaidőre felfüggesztette.
A védő a másodfokú tárgyaláson a Btk. 104. §-ának (1) bekezdése alapján a vádlott előzetes mentesítését kérte, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
A Legfelsőbb Bíróság a védőnek ezt a kérelmét nem találta alaposnak. A vádlott nemcsak a sértettet bántalmazta, annak súlyos sérülést okozva, hanem annak társával is kötözködött, molesztálta, háromszor tarkón is ütötte őt. A vádlotti magatartás garázda jellegű volt, és valamennyi tény egybevetése és értékelése alapján a vádlott előzetes mentesítésre nem méltó, arra nem érdemes. (Legf. Bír. Bf. I. 2151/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás