613/F/1996. AB határozat
613/F/1996. AB határozat*
2000.06.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatásköri összeütközés megszüntetése, továbbá az eljáró közigazgatási szerv kijelölése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalában folyamatban levő 4448/1995. számú ügyben a hatásköri összeütközés megszüntetése és az eljáró közigazgatási szerv kijelölése iránt benyújtott indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalának jegyzője mint az elsőfokú építésügyi hatóság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban Abtv.) 1. § f) pontja, 21. § (5) bekezdése és 50. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybírósághoz fordult, a negatív hatásköri összeütközés megszüntetését és az eljárásra kötelezett szerv kijelölését indítványozva.
Az önkormányzat jegyzője indítványában előadta, hogy a Tiszapüspök-Kőtelek közötti, vezeték nélküli mikrohullámú összeköttetés zavartalanságát biztosító magassági építési korlátozás elrendelése iránt kérelmet terjesztettek elő az elsőfokú építésügyi hatósághoz, Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalához. A városi jegyző álláspontja szerint a korlátozás elrendelésére az elsőfokú távközlési hatóságnak, a Debreceni Hírközlési Felügyeletnek van hatásköre.
Az elsőfokú távközlési hatóság szintén megtagadta hatáskörét, és az iratokat visszaküldte az építésügyi hatósághoz. Az első fokú távközlési hatóság álláspontja szerint az eljárás nem az ő, hanem az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik, ezért az az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 4. § (1) bekezdése alapján kérte a másodfokú építési hatóságot, hogy utasítsa az elsőfokú építésügyi hatóságot az eljárás lefolytatására.
A másodfokú építésügyi hatóság, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal szerint az elsőfokú építésügyi hatóság eljárása helyes volt, ezért a Hírközlési Főfelügyeletet kérte, hogy a kérelem elbírálása érdekében a szükséges intézkedést tegye meg.
A Hírközlési Főfelügyelet a kérelem elbírálását építésügyi hatósági hatáskörbe tartozó ügynek tekintette, ezért az iratokat visszaküldte az elsőfokú építésügyi hatóságnak.
Az elsőfokú építésügyi hatóság ezt követően az első- és másodfokú távközlési hatóságot egyeztetésre kérte fel. A hatóságok közötti egyeztetés a hatáskör kérdésében eredménytelenül zárult.
II.
Az Abtv. 1. § f) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az állami szervek között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése.
Az Abtv. 50. §-a a hatásköri összeütközésről a következőképpen rendelkezik:
"50. § (1) Ha - a bíróságok kivételével - az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és - a bíróságok kivételével - az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését. (2) Az Alkotmánybíróság - az indítványozó meghallgatása nélkül - dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet."
Egyedi közigazgatási hatósági ügyben az Alkotmánybíróságnak az eljáró szerv kijelölésére irányuló hatáskörét az Áe. 8. § (2) bekezdés b) pontja határozza meg. E rendelkezés szerint hatásköri összeütközés esetén az eljáró szerv kijelölése az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Az Áe. 8. § (1) bekezdése alapján hatásköri összeütközés akkor keletkezik, ha több közigazgatási szerv is megállapította az ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát.
Az Alkotmánybíróságnak az Áe. 8. §-ában szabályozott hatásköre arra irányul, hogy megállapítsa, hogy a hatásköri összeütközésbe került szervek közül melyik rendelkezik hatáskörrel az ügy elbírálására. Azaz az Alkotmánybíróság a konkrét ügyben keletkezett negatív hatásköri összeütközés esetén is csak hatáskörrel rendelkező szervet jelölhet ki eljárásra.
Az Alkotmánybíróság már több határozatában rámutatott arra, hogy a közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatosan az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvéből fakadó követelmény a közigazgatás törvény alá rendeltségének követelménye. Az a követelmény, hogy a társadalmi viszonyokba a közhatalom birtokában beavatkozó közigazgatási szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által szabályozott eljárási rendben, az anyagi jog által megállapított keretek között hozzák meg döntéseiket. [56/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991. 454, 456.; 6/1999. (IV. 21.) AB határozat, ABH 1999. 90, 94., 2/2000. (II. 25.) AB határozat, ABK 2000. február 26-27.] A közigazgatási szervek törvény alá rendeltségének követelménye ennek megfelelően azt jelenti, hogy a közigazgatási szervek csak jogszabályban meghatározott hatáskörükben jogosultak eljárni.
Ezt az Alkotmányból folyó követelményt fogalmazza meg az Áe. 5. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg.
Az Alkotmánybíróságnak a kérelem alapján azt kellett vizsgálnia, hogy van-e olyan közigazgatási szerv, amelyet jogszabály az ilyen korlátozás elrendelésére feljogosít.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hírközlési felügyelet jogszerűen ítélte meg hatáskörének hiányát, sem a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény, sem annak végrehajtási jogszabályai nem hatalmazzák fel a távközlési hatóságot arra, hogy a vezeték nélküli mikrohullámú összeköttetés zavartalanságának biztosítása érdekében magassági építési korlátozást rendeljen el.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hírközlési hatóság álláspontja szerint az építési hatóság hatáskörét megalapozó építési tilalom sem foglalja magába az építési korlátozást.
Ugyancsak helytálló az építésügyi hatóság álláspontja, mivel nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely az építési hatóságot feljogosítaná arra, hogy ilyen célból építési korlátozást állapítson meg.
A kérelem benyújtásának időpontjában az építési tilalom elrendelésének feltételeit az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.), illetőleg az az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) határozta meg.
Az Ét. 13. § (1) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazta:
A rendezési terv jóváhagyására jogosult a terv végrehajtásának biztosítása céljából a város (község) meghatározott területrészeire telekalakítási, illetőleg építési tilalmat rendelhet el. Az építésügyi szabályzatban vagy más jogszabályban, valamint meghatározott esetekben telekalakítási, illetőleg építési tilalmat az építésügyi hatóság is elrendelhet.
A tilalom elrendelésének feltételeit és tartalmát a R. mellékletét képező Országos Építésügyi Szabályzat 7-8. §-ai határozták meg a következőképpen :
7. § (1) A település területe rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében meghatározott területrészekre telekalakítási, illetőleg építési tilalom (a továbbiakban együtt: tilalom) rendelhető el.
(2) Határidő nélkül visszavonásig, meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó tilalmat kell elrendelni, ha
a) a terület rendeltetésszerű felhasználását, az élet- és vagyonvédelmet veszélyeztető változás (talajmozgás, feltöltés, ülepedés, vízszintemelkedés, káros sugárzás vagy vegyi, biológiai hatás stb.) következhet be, vagy ennek veszélye fennáll,
b) a régészet, a műemlék- vagy a környezet- és természetvédelem érdeke azt megköveteli,
c) a terület ásványi nyersanyagkészletet tartalmaz, illetőleg bányatelek határain belül fekszik és a tilalmat az illetékes miniszter, valamint a központi földtani hatóság javasolja, vagy a bányatelek jogosultja kéri,
d) külön jogszabály azt előírja.
(4) Meghatározott időre szóló - de legfeljebb tíz évig fennmaradó - tilalom rendelhető el, ha
a) az a rendezési terv végrehajtásának biztosítása érdekében, vagy
b) a terület rendeltetésszerű felhasználásához, az övezeti előírások szerinti követelmények megteremtéséhez előkészítő munkák előzetes elvégzése (tereprendezés, talajcsere, vízrendezés, útépítés, közművesítés stb.)
szükséges.
(5) A tilalmat meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn.
8. § (1) Építési tilalom alatt álló területen - ha a tilalmat elrendelő határozat alapjául szolgáló jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a (2)-(3) bekezdés szerinti építési munkák végezhetők.
(2) A határidő nélkül visszavonásig, illetőleg meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó építési tilalom esetén
a) a veszélyhelyzet elhárítását szolgáló, annak érdekében álló építési,
b) a régészeti, műemlék- vagy környezet- és természetvédelmi érdekből elrendelt építési tilalom alatt álló területen csak az e célokat szolgáló építési,
c) karbantartási, állagmegóvási
munkák végezhetők.
(3) A meghatározott időre szóló - öt vagy tíz évig fennmaradó - építési tilalom esetén
a) a meglevő építményeken csak az állékonyságot, az egészséget, az élet-, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, illetőleg kárelhárítási,
b) a városképet rontó állapot megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez feltétlenül szükséges építési vagy bontási,
c) a műemlékvédelem érdekében szükséges építési,
d) a bérleti jogviszony alapján a bérbeadót terhelő, halaszthatatlan építési,
e) lakóépületen karbantartási, állagmegóvási és - a kártalanítási igény kizárásával, továbbá a későbbi átalakítás vagy lebontás kötelezettségének előírása mellett - bővítéssel nem járó korszerűsítési, vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m2-rel növelő lakásbővítési, továbbá
f) a területfelhasználást előkészítő
munkák végezhetők.
Az építési tilalomra vonatkozó hatályos rendelkezéseket az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 20-22. §-ai tartalmazzák:
20. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területre változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom (a továbbiakban együtt: tilalom) rendelhető el.
(2) A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási tervek felülvizsgálatával együtt el kell végezni.
(3) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel elrendelt tilalmat vagy annak megszüntetését - a változtatási tilalom kivételével - az első fokú építésügyi hatóság az érintettekkel határozattal közli.
(4) A természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében törvényben meghatározott esetekben az arra illetékes államigazgatási szerv megkeresésére, az építésügyi hatóságnak határozattal el kell rendelnie a telekalakítási, illetőleg építési tilalmat.
(5) A határozatban meg kell jelölni azt az érdeket, amelynek érvényre juttatását a tilalom szolgálja, továbbá azt, akinek az érdekében a tilalmat elrendelik.
(6) A tilalmat az azt elrendelő megkeresésére - a változtatási tilalom kivételével - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(7) A tilalom az építési engedély érvényességi ideje alatt nem terjed ki az elrendelése előtt engedélyezett építési, javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra, továbbá a korábban gyakorolt használat folytatására, valamint az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységekre.
21. § (1) A helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésének időszakára, azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő.
(2) A változtatási tilalom - ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik - három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik.
22. § (1) A változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más értéknövelő változtatást az életveszély elhárításán kívül végrehajtani nem szabad.
(2) Az építési tilalom alá eső területen
a) a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő építési munkák,
b) a bontási munkák,
c) az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák,
d) a meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá
e) a meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m2-rel történő bővítése és felújítása
kivételével más építési munkát végezni nem szabad.
E szabályok alapján megállapítható, hogy az általános építési jogi szabályok alapján az építési tilalom a hatásköri vita tárgyát képező építési korlátozástól eltérő tartalmú és jogi hatású jogintézmény. Ebből következően az építési hatóság az építési tilalomra vonatkozó szabályok alapján a mikrohullámú összeköttetés zavartalanságának biztosítása érdekében magassági korlátozás előírására egyedi hatósági határozatban nem jogosult.
Az építési korlátozások - így a magassági korlátozás - hatósági határozatban történő előírása az ingatlantulajdonosoknak az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogát korlátozza, ezért az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján a korlátozás lehetőségéről törvényben kell rendelkezni. A távközlési célból előírható magassági korlátozás hatósági határozattal történő elrendeléséről, a hatósági határozat meghozatalának feltételeiről jogszabály nem rendelkezik, ugyancsak nem található olyan rendelkezés, amely valamely hatóságot ilyen korlátozás előírására feljogosítana.
Az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy - jogszabály hiányában - államigazgatási hatósági jogkört állapítson meg.
Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel a hatásköri összeütközés megszüntetésére és az eljáró közigazgatási szerv kijelölése iránt benyújtott indítványt elutasította.
Budapest, 2000. június 19.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás