BK BH 1996/634
BK BH 1996/634
1996.12.01.
A terhelt előzetes letartóztatását a másodfokú eljárásban elrendelő végzés ellen a terhelt által a szabadlábra helyezése végett előterjesztett kérelmet, mint felülvizsgálati indítványt el kell utasítani, minthogy az előzetes letartóztatásra vonatkozó végzés nem ügydöntő határozat [Be. 92. § (1) bek. a) pont, 95. § (2) bek., 163. § (2) bek., 287. §, 289/A. § (2) bek. a) pont].
A városi ügyészség az I. r. vádlott és további tizenegy társa ellen a városi bíróság előtt folyamatban levő bűnügyben a vádiratában az I. r. vádlott ellen 38 617 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntette, 122 rb. bűnszövetségben, üzletszerűen, társtettesként, folytatólagosan elkövetett, nagyobb kárt okozó csalás bűntette, 2 rb. bűnszövetségben, üzletszerűen, társtettesként, folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette, a devizagazdálkodás jelentős értékre folytatólagosan elkövetett megsértésének bűntette és a devizagazdálkodás jelentős értékre elkövetett megsértésének bűntette miatt emelt vádat, egyben a Be. 92. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaira figyelemmel az I. r. vádlott előzetes letartóztatásának a fenntartását indítványozta.
A városi bíróság a tárgyalás előkészítése során 1995. október 4-én meghozott végzésével az I. r. vádlott előzetes letartóztatását - megállapítva, hogy a Be. 92. §-ának (1) bekezdésében írt előzetes letartóztatási okok egyike sem áll fenn - megszüntette, és a vádlott szabadlábra helyezését rendelte el.
A végzés ellen bejelentett ügyészi fellebbezés alapján eljárva, a megyei bíróság az 1995. október 16-án meghozott végzésével az I. r. vádlott előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának a kihirdetéséig elrendelte. Végzésének indokolásában megállapította, hogy az I. r. vádlott a terhére rótt igen jelentős számú és nagy tárgyi súlyú bűncselekményekre figyelemmel - melyek között 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény is szerepel - a várhatóan kiszabásra kerülő büntetés súlyossága folytán a szökés veszélyére megalapozottan lehet következtetést vonni. Ugyanakkor helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy az eljárás meghiúsításának, illetve megnehezítésének a veszélye az eljárás jelenlegi szakaszában már nem áll fenn, továbbá, hogy a bűnismétlés veszélyére sem lehet megalapozottan következtetni. A fentiekre tekintettel az I. r. vádlott előzetes eltartóztatását a Be. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szökés veszélye okából, a Be. 95. §-ának (2) bekezdése alapján elrendelte.
Az I. r. vádlott ezt követően a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtott be kérelmet az előzetes letartóztatásának a megszüntetése, egyben a szabadlábra helyezése végett. Az indítvány lényege szerint ügyében az első fokon az előzetes letartóztatását megszüntető városi bíróság járt el törvényesen, mivel az ellene hosszabb ideje folyamatban levő eljárásban - amelyben egyes vádlott társai már szabadlábon védekeznek - terhes családi körülményeire is figyelemmel semmilyen előzetes letartóztatási ok vele szemben nem áll fenn. Álláspontja szerint a megyei bíróság megalapozatlanul és elfogultan állapította meg terhére a Be. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti előzetes letartóztatási ok fennállását, és törvénysértéssel rendelte el annak alapján az előzetes letartóztatását.
A Legfelsőbb Bíróság az indítványt - tartalma szerint vizsgálva megállapította, hogy az az előzetes letartóztatást elrendelő jogerős másodfokú határozat érdemi felülvizsgálatát és a kérelmező javára történő megváltoztatását célozza. Ugyanakkor utalni kell arra is, hogy ez az indítvány a Be. 380. §-a szerinti, az előzetes letartóztatásnak a Legfelsőbb Bíróság által történő meghosszabbításával összefüggő indítványnak nem tekinthető, mivel egyrészt erre a törvényhelyre maga az indítványozó sem hivatkozott, másrészt a Be. 380. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásra a Legfelsőbb Bíróság előtt csak az elsőfokú bíróság felterjesztése esetén, és csak akkor kerülhet sor, ha az előzetes letartóztatásnak a vádirat benyújtása után történt elrendelésétől vagy fenntartásától egy év eltelt [Be. 95. § (3) bek.], illetve ha ilyen alapon indokolt a további felülvizsgálat. Az indítvány - a fentieknek megfelelően - felülvizsgálati indítványnak tekintve, a Legfelsőbb Bíróság a törvényben kizártnak találta.
A felülvizsgálati anyagi és eljárásjogi okairól a Be. 284. és 284/A. §-ai rendelkeznek. Ezek szerint pedig felülvizsgálatnak kizárólag az ügydöntő határozat vonatkozásában lehet helye. Az előzetes letartóztatásra vonatkozó határozatok viszont - figyelemmel a Be. 163. §-ának (2) bekezdésére is - ügydöntőknek nem tekinthetők.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényben kizárt indítványt a Be. 287/B. §-a alapján elutasította. (Legf. Bír. Bfv. V. 8/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás