652/B/1996. AB határozat
652/B/1996. AB határozat*
2002.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 2. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 19. §-ának (4) bekezdése vonatkozásában az eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
1. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvénynek (a továbbiakban: Mnbtv.I.) az indítvány benyújtásakori 2. §-a szerint az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
Az indítványozó e szabály alkotmányellenessé nyilvánítását kezdeményezte, indítványában azzal érvelt, hogy az Alkotmány 2. § (2) bekezdése értelmében minden hatalom a népé, a hatalom egyik legfontosabb eleme a gazdasági hatalom. Következésképpen a gazdasági hatalom is a népé, amely azt választott képviselői útján gyakorolja. Ezzel szemben az MNB jogállását meghatározó törvény 2. §-a erről mindössze úgy rendelkezik, hogy az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. A beszámolási kötelezettség nyilvánvalóan nem azonos a gazdasági hatalom gyakorlásával, mert ez utóbbi irányítást, azaz tevékenység előírását jelenti, míg a beszámoltatás csupán utólagos tájékoztatás nyújtása arról, ami történt. A támadott szabály nemcsak a választott képviselők bizalmából működő Kormány irányítása alól vonta ki a MNB-t, hanem a parlament irányítása alól is.
Mindez álláspontja szerint ellentétes az Alkotmánynak a népszuverenitás gyakorlására vonatkozó rendelkezéseivel, a törvény 2. §-a sérti az Alkotmány 2. § (2) bekezdését.
2. Az indítványozó kezdeményezte az Mnbtv. I. 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát is. Véleménye szerint e szabály sérti az Alkotmány 32/D. § (1) bekezdését.
II.
1. Az indítvány által érintett jogszabályhelyek a következők:
„2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
„32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank feladata külön törvényben meghatározott módon törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme, a pénzforgalom szabályozása.
(…)
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.”
Az Mnbtv. I. támadott szabályai szerint:
„2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.”…
„19. § (4) Az MNB által a központi költségvetésnek az állami forgóalapszámla átmeneti likviditási nehézségeinek áthidalására – legfeljebb a központi költségvetés adott évi tervezett bevételeinek két százaléka erejéig – nyújtott likviditási hitel összegét a (3) bekezdésben említett mérték szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A központi költségvetésnek ilyen likviditási hiteltartozása egy naptári hónapban több alkalommal vagy egybefüggően, de legfeljebb 15 napig állhat fenn; a központi költségvetésnek likviditási hiteltartozása az év utolsó napján nem lehet.”
2. Az Mnbtv. I.-et 2001. július 13-tól hatályon kívül helyezte a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv. II.) 75. § a) pontja.
Az Mnbtv. II. 2. §-a azonban ugyanazt a rendelkezést tartalmazza, mint az Mnbtv. I. 2. §-a, amely szerint „az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik” így az Alkotmánybíróság a hatályos törvény 2. §-ára nézve folytatta le az eljárást.
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a kifogásolt szabályozást az Alkotmány 32/D. § (3) bekezdése tartalmazza. E szabály arra kötelezi az MNB elnökét, hogy az Alkotmányban foglalt kötelességének teljesítését jelentő banki tevékenységéről évente számoljon be az Országgyűlésnek.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Mnbtv. II. 2. §-a ezt a kötelezettséget ismétli meg. Erre figyelemmel az Mnbtv. II. 2. §-a nem alkotmányellenes, az erre irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.
2. A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdés o) pontja 2001. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 19. § (4) bekezdését.
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990/13. AB határozat, ABH 1990. 261.). Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben a konkrét ügyben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és – ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja – a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség.
A jelen esetben az indítvány az Abtv. 1. § b) pontja alapján absztrakt normakontrollra irányul, erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az eljárást ebben a részében megszüntette.
Budapest, 2002. február 11.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Németh János s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
Dr. Czúcz Ottó
alkotmánybíró helyett
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás