696/B/1996. AB határozat
696/B/1996. AB határozat*
1998.11.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységéről szóló 78/1993. (XII. 30.) számú rendelete 5. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységéről szóló 78/1993. (XII. 30.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és e rendelkezés megsemmisítését kérte. Az indítványozó szerint az Ör. 5. § (1) bekezdése ellentétben áll a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdésével.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal”. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy „a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot”.
Az Ötv. 8. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a településtisztaság biztosítása.
Az R. 4. §-a szerint: „Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:
a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó-és gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak;
b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak
kell gondoskodnia.
Az R. 6. §-a úgy rendelkezik, hogy „ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik a tulajdonos köteles gondoskodni
a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);
b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
(2) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztántartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.
(4) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt – ettől eltérő megállapodás kivételével – a használó köteles tisztántartani és a hulladékot eltávolítani.
(5) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani”.
Az Ör. 5. § (1) bekezdése alapján: „A tulajdonos, vagy használó, bérlő, üzemeltető köteles az ingatlan határvonalától vagy kerítésétől, tömbtelkes beépítés esetén az épület falsíkjától mért 10 m-es területsávot takarítani, illetve a takarításról gondoskodni. Ez a tisztántartási kötelezettség vonatkozik a területsávba eső ingatannal határos járdára, zöldfelületre, teraszra, árokra, annak műtárgyaira, a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok eltávolítására, dísz- és egyéb burkolatokra, de csak a közút szegélyéig terjed. Amennyiben a tisztántartási kötelezettség teljesítéséről magánjogi szerződés másként nem rendelkezik, úgy e kötelezettség a mindenkori használót terheli”.
A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről az 1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM. együttes rendelet tartalmaz előírásokat. Ennek 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az ingatlan előtti járdaszakasz, ennek hiányában 1 méter széles területsáv, a járda melletti zöldsáv az úttestig, valamint a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, hulladék eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ez a rendelkezés akkor irányadó, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. A 4. § értelmében a tulajdonos alatt kezelőt, használót, illetőleg haszonélvezőt is érteni kell.
Az Ör. indítványozó által kifogásolt rendelkezése az R. szabályát ismételte meg azzal az eltéréssel, hogy nem egy, hanem tíz méterben határozta meg a tisztítandó területsávot. Az önkormányzati rendelet a vizsgált tárgykör tekintetében kétségtelenül jogszabálynak minősül, ezért az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján az R. hivatkozott előírásától eltérő rendelkezést tartalmazhat. Az Ör. jogszerűen kötelezi az érintett személyeket arra, hogy adott esetben 10 méter széles területsáv tisztántartásáról gondoskodjanak. Az Ör. 5. § (1) bekezdése tehát nem áll ellentétben az R. 4. § (1) bekezdésének rendelkezésével és ezen az alapon nem állapítható meg az Ör. kifogásolt szabályának alkotmányellenessége.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 1998 november 18.
Dr. Ádám Antal s. k. Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás