BK BH 1996/7
BK BH 1996/7
1996.01.01.
A halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében a bűnösség megállapítása helytálló, ha a fűtésre szolgáló és az égéstermék elvezetése nélküli gázkészüléket üzembe helyező terhelt nem akadályozza meg, hogy a helyiségben alvó személyek a berendezést éjjel is működtessék, és ezáltal két személy szén-monoxid mérgezés folytán meghal [Btk. 171. § (2) bek. b) pont].
A városi bíróság az 1994. január 19-én kelt ítéletével az I. r. terheltet halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - 1 év 4 hónapi fogházbüntetésre és 50 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 1000 forintonként kell egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni.
A másodfokon eljárt megyei bíróság az 1994. október 5-én jogerőre emelkedett ítéletével a városi bíróság előbbi ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A II. r. terhelt az I. r. terhelt élettársa. A II. terhelt évekkel korábban egyik jugoszláv ismerősétől egy propán-bután gázpalackkal üzemeltethető gázfűtő készüléket kapott ajándékba. A készülék mobil rendszerű, nyílt égésterű, égéstermék-elvezetéssel nem rendelkezik, ebből következően a készülék a működéshez szükséges levegőt a fűtött helyiség légteréből nyeri, és a keletkezett égéstermék is a helyiség légterébe távozik. Mindezekből következően a készülék csak időszakos vagy kiegészítő fűtésre alkalmas. A gázkészülék légtérőrrel is rendelkezik, ami azt jelenti, hogy amennyiben a fűtött helyiségben a légtér CO-tartalma eléri az 1 térfogat %-ot, a légtérőr a készülék gázellátását automatikusan megszünteti, és a fűtést kikapcsolja. A vádbeli időben a gázkészülék légtérőre hibás volt, mert az azt vezérlő bimetál eltörött. A meghibásodás időpontja az eljárás során nem volt tisztázható.
Az I. r. terhelt a családja a jelzett készüléket korábban rendszeresen használta a saját hálószobájuk fűtésére, a készüléket azonban szokásuk szerint éjszakára lezárták.
1992. február 28-án az I. r. terhelt vejének hívása alapján érkezett három villanyszerelő - az ügy sértettjei -, akik villanyszerelési munkákat végeztek. Az éjszakai szállásukról az I. r. terhelt gondoskodott, a tulajdonában levő ingatlanon az udvari melléképület egyik szobájában. A szobában fűtés céljára egy elektromos fűtőkészülék volt elhelyezve, az I. r. terhelt azonban az esti órákban a fent jelzett gázkészüléket is a melléképület szobájába vitte át. A készüléket ezt követően bekapcsolta, és üzembe helyezte. Tette ezt annak ellenére, hogy tudomása volt arról: a készülékkel zárt helyen tartósan nem szabad fűteni. Nem gondoskodott arról sem, hogy a készüléket éjszakára kikapcsolják, illetve a kikapcsolás tényéről nem győződött meg.
22 óra után a hazatért három sértett a részükre kijelölt és a gázkészülékkel fűtött szobában nyugovóra tért. A fűtéssel nem törődtek, mivel erre az időre a 22,56 m3 légterű szobában a hőmérséklet már megfelelő volt, és őket a fűtési módra és arra, hogy a gázkészüléket éjszakára zárják el, senki fel nem hívta. Tekintettel arra, hogy a gázkészülék egész éjszaka folyamatosan üzemelt, és a készülék légtérőre nem működött, a szobában a szén-monoxid felhalmozódott, ennek következtében a sértettek heveny szénmonoxid-mérgezést szenvedtek. Két sértett szén-monoxid-mérgezése olyan súlyos volt, hogy a hajnali órákra mindketten életüket vesztették, a harmadik sértett mérgezése is életveszélyes állapotot idézett elő, de e sértett életét a szakszerű orvosi kezelés megmentette. A mérgezés azonban az ő esetében is agykárosodással járó maradandó egészségromlással gyógyult, amelynek következtében a munkaképességének 75%-át elvesztette.
A jogerős határozatok ellen az I. r. terhelt és a védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a városi bíróságnál. Az indítványban kifejtett álláspont szerint az ügyben eljárt bíróságok az I. r. terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével állapították meg, és szabtak ki vele szemben büntetést. Az álláspontjuk indokolásául előadták, hogy az adott esetben a magatartás és az eredmény között az okozati összefüggés és a bűnösség, de különösen az eredményre kiterjedő bűnösség hiányzik. A jelzett gázkészülék - amelyet egyébként biztonsági felülvizsgálat elvégzésére jogosított szerelő felülvizsgált - nem volt a terhelt tulajdonában. A balesetet a gázkészülék műszaki meghibásodása okozta, amely nem volt előre látható. Emellett a sértettek tisztában voltak a készülék kezelésével és üzemeltetési szabályaival, továbbmenően pedig a terhelt veje felhívta a figyelmüket arra, hogy éjszakára a gázkészüléket zárják el.
A legfőbb ügyész átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a megtámadott határozatok hatályukban fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A Be. 284. §-ának (1) bekezdése, valamint a 284/A. §-ának (2) bekezdése kimerítően felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján a jogerős bírósági határozatok felülvizsgálatának helye van; ezeknek az okoknak a bővítésére törvényes lehetőség nincs.
A jogerős határozatokban megállapított tényállás felderítetlensége, téves vagy hiányos volta és erre tekintettel megalapozatlansága a felülvizsgálatot lehetővé tevő okként a törvényi felsorolásban nem szerepel. Következésképpen a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott jogerős határozatokban megállapított ítéleti tényállás az irányadó. E tényállás alapján kell tehát állást foglalni a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott bírósági határozatok törvényessége tekintetében. Ennek megfelelően a felülvizsgálati indítványnak az az okfejtése, amely a megállapított ítéleti tényállást, így azt sérelmezi, hogy a terhelt veje a sértettek figyelmét felhívta-e a gázkészülék használatának a szabályaira és éjjelre a kikapcsolás szükségességére: nem alapos, és eredményre nem vezethet.
A felülvizsgálati indítvány alapossága, a megtámadott határozatok törvényessége megítélésénél a Be. 289. §-ának (1) bekezdése értelmében a megtámadott határozatok meghozatala idején hatályos jogszabályok az irányadók. A Btk. 171. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, és a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét az követi el, aki a foglalkozása szabályainak a megszegésével gondatlanságból más vagy mások halálát okozza. A törvényi szabályozásból következően e bűncselekmény elkövetője az lehet, aki valamely meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll, vagyis olyan tevékenységet folytat, amellyel kapcsolatos előírásokat foglalkozási szabályok rendeznek. A bűncselekmény elkövetési magatartása az előbb jelzett foglalkozási szabály bűnös, tehát szándékos vagy gondatlan megszegése. A büntetőjogi felelősség megállapításának további feltétele az, hogy a foglalkozási szabályszegéssel okozati összefüggésben az eredmény, tehát a közvetlen veszély, illetve a halál következzék be, és az eredmény tekintetében az elkövető gondatlan bűnössége is fennálljon.
Az adott esetben vitathatatlan, hogy az I. r. terhelt a foglalkozási szabályok hatálya alatt állt, minthogy olyan tevékenységet végzett, nevezetesen gázkészüléket helyezett üzembe, amelynek a szabályait a foglalkozási szabályok tartalmazzák. Ezzel összefüggésben kiemelendő - éppen a felülvizsgálati indítványban hivatkozottakkal összefüggésben -, hogy a foglalkozási szabályok nem csupán az adott készülék tulajdonosára, hanem annak a használójára, az üzembe helyezőjére, az állítójára is maradéktalanul vonatkoznak; vonatkoztak, tehát az adott esetben az I. r. terheltre is.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős bírósági határozatokban helyesen megjelölt foglalkozási szabályok közöl csupán a GOMBSZ 51. §-ának (6) bekezdésében, valamint 61. §-ában írt rendelkezéseket kívánja kiemelni. Ezek közül is különösen a GOMBSZ 51. §-ának (6) bekezdésében írtakat, amelyek szerint égéstermék elvezetése nélküli gázfogyasztó berendezés alvás céljára szolgáló helyiségben vagy azzal összeszellőztethető helyiségben nem szerelhető, nem helyezhető el. A hivatkozott biztonsági szabály célja nyilvánvaló. Azt kívánja megelőzni és megakadályozni, hogy a gázkészülék működése során keletkező égéstermék az adott helyiségben az ott alvók számára ne jelentsen veszélyt, életüket, testi épségüket, egészségüket ne veszélyeztesse, ne keletkezzék ilyen veszély akkor sem, ha az egyébként biztonsági rendszerrel, berendezéssel ellátott gázkészülék meghibásodik.
Vitathatatlan, hogy az I. r. terhelt ezt a foglalkozási szabályt a jogerős határozatokban írtak szerint megszegte, a szabályszegés tekintetében pedig a gondatlan bűnössége megállapítható. A tőle elvárható figyelem és körültekintés tanúsítása esetén ugyanis kétségtelenül fel kellett volna ismernie a magatartása lehetséges következményeit. Ezzel összefüggésben csupán arra utal a Legfelsőbb Bíróság, hogy kellő figyelem és körültekintés esetén a laikustól, műszaki ismeretekkel nem rendelkező személytől, így a vádlottól is elvárható annak a felismerése, hogy olyan fűtőkészülék, amely nyílt égésterű, és a hőenergiát nyílt láng termeli, az egészségre ártalmas égéstermékeket is termel. Ilyen készülék esetében gondoskodni kell az égéstermék elvezetéséről, ellenkező esetben az egészségre káros égéstermékek a helyiségben felhalmozódnak, és az egészséget, sőt az életet is veszélyeztetik.
Az eddigiekben kifejtettekből következően az I. r. terhelt a fentebb írt foglalkozási szabályt bűnösen, hanyag gondatlansága folytán megszegte, ez a szabályszegés pedig a tényállásból következően közvetlen okozati összefüggésben állt a bekövetkezett eredménnyel, a két sértett halálával.
A halálos eredmény tekintetében a terhelt bűnössége ugyancsak megállapítható. A terhelt ugyanis - a fentebb írtakból következően - kellő figyelem és körültekintés tanúsítása esetén felismerhette, illetőleg fel kellett volna ismernie, hogy a magatartása következtében a sértettek halála is bekövetkezhet.
Annak a felülvizsgálati indítványban hivatkozott ténynek, körülménynek, mely szerint a sértettek műszaki szakemberek voltak, és egyikük a lakásán hasonló gázfűtő berendezést használt, tehát tisztában volt annak kezelésével: a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítása szempontjából nincs jelentősége. Ez a tény a büntetőjogi felelősség megállapítását nem zárja ki, csupán közreható magatartásként értékelhető, aminek a jogkövetkezmény alkalmazása, a büntetéskiszabás szempontjából van jelentősége. Erre egyébként az ügyben eljárt bíróságok is rámutattak jogerős ügydöntő határozataikban.
Mindezekre tekintettel tehát a Legfelsőbb Bíróság a terhelt és a védő felülvizsgálati indítványát nem találta alaposnak, ezért a megtámadott jogerős bírósági határozatokat a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján az I. r. terhelt tekintetében a hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. IV. 2655/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás