BK BH 1996/73
BK BH 1996/73
1996.02.01.
Pénzbüntetés helyett közérdekű munka kiszabása indokolt az ittas járművezetés vétsége miatt ugyanilyen bűncselekményért korábban már többször elítélt vádlottal szemben [Btk. 188. §, 49. §, 51. §, 83. §].
A városi bíróság a vádlottat ittas járművezetés vétsége miatt 150 napi tétel pénzbüntetésre és 2 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 70 forintban határozta meg. Ugyanakkor a vádlottat az engedély nélküli vezetés szabálysértése miatt 3000 forint pénzbírsággal sújtotta, amelyet meg nem fizetés, illetve behajthatatlanság esetén 100 forintonként egynapi elzárásra kell átváltoztatni. A bíróság a következő tényállást állapította meg.
A vádlott alkalmi munkásként dolgozik, keresete havi 12-13 000 forint. Általános iskolát végzett, szakképzettsége nincs, nőtlen, élettársi kapcsolatban él, élettársa havi 10 000 forintot keres, közös gyermekük 6 éves, aki után 3000 forint családi pótlékot kapnak. A vádlott vagyona egy tehermentes tanyás ingatlan.
Büntetve volt kilenc esetben, ezek közül a két utolsó: 1986-ban ittas járművezetés vétsége miatt 6 hónapi börtönbüntetésre, 1 év 6 hónapra a közúti járművezetéstől eltiltásra és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélték, mint többszörös visszaesőt; 1988-ban ittas járművezetés vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 8 hónap börtönbüntetésre ítélték, és 3 évre eltiltották a közúti járművezetéstől, 2 évre pedig a közügyek gyakorlásától. Ez utóbbi büntetését 1989. április 28. napján letöltötte.
A vádlott járművezetői engedéllyel nem rendelkezik.
A vádlott 1993. május 9. napján a hajnali órákban a főútvonalon közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában vezette a személygépkocsiját, amikor a rendőrjárőr 3 órakor igazoltatta, majd ittasságát észlelve vérvételre állította elő. Vérében a 3 óra 55 perckor történt vérvételkor 2,17 ezrelék alkoholkoncentráció volt. A cselekmény befejezése és a vérvétel közötti időre tekintettel, a cselekmény befejezésekor is ennyi lehetett, de a klinikai tünetek a mért értéknél súlyosabbak voltak.
A vádlott cselekményével megszegte a KRESZ 4. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában írt rendelkezéseket. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére súlyosításért, szabadságvesztés kiszabása végett.
A megyei bíróság a megállapított tényállást az iratok tartalma alapján csupán annyiban egészíti ki, hogy a vádlott két utast is szállított.
E tényálláshoz képest az elsőfokú bíróság helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, a cselekményt az anyagi jogszabálynak megfelelően minősítette. Ebben a körben a megyei bíróság pótlólag felhívja a Btk. 2. §-át, mely lehetővé tette az enyhébb elbírálást jelentő új jogszabály alkalmazását az elkövetéskor hatályos törvény helyett, vagyis a közérdekű munka kiszabását.
A büntetés kiszabásánál figyelembe jövő bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság általában helyesen ismerte és sorolta fel, azokat a megyei bíróság az alábbi kiegészítésekkel fogadta el az ítélkezés alapjául.
További enyhítő körülmény a vádlott javára a jelentős időmúlás, minthogy a cselekmény elkövetése és jogerős elbírálása között több mint egy év telt el, valamint az, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.
Az így módosult bűnösségi körülményeket együtt értékelve a megvalósított bűncselekmény konkrét tárgyi súlyával, az elkövetés módjával és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokával, a megyei bíróság úgy látta, hogy a büntetési cél a vádlottal szemben nemcsak szabadságvesztés büntetéssel érhető el, az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetést azonban eltúlzottan enyhének ítélte meg.
Az ittas járművezetés vétsége miatt a törvény szerint vagylagosan kiszabható büntetési nemek közül a megyei bíróság a vádlott esetében a közérdekű munkát találta olyannak, mellyel az újabb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartó hatás megfelelően elérhető. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlott főbüntetését a Btk. 49. §-a szerinti közérdekű munka büntetésre súlyosította, annak tartamát a (3) bekezdésben meghatározott keretek között 20 napban határozva meg.
Figyelmezteti a megyei bíróság a vádlottat, hogy ha munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát, illetőleg ennek hátralevő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy egynapi közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg [Btk. 50. § (1) és (2) bek.].
Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottat mellékbüntetésül meghatározott időre a közúti járművezetéstől eltiltotta. Annak tartama azonban ugyancsak eltúlzottan enyhének mutatkozott a vádlott előéletére, a szabályszegés jellegére és súlyára figyelemmel. Ezért a megyei bíróság a mellékbüntetés tartamát is arányosan - 4 évre - felemelte a büntetési cél hatásos elérése és a közlekedés biztonságának megóvása érdekében [Btk. 59. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság elbírálta a vádlott által megvalósított engedély nélküli vezetés szabálysértését, és emiatt szabálysértési joghátrányt alkalmazott vele szemben.
A megyei bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, amely szerint a szabálysértés nem évült el, és ezért érdemben elbírálható volt. Az elsőfokú bíróság által idézett jogszabályi rendelkezések és az ítéletben is hivatkozott eljárási cselekmények és azok időpontja összevetésével a megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szabálysértés elévült.
Az ügyész vádindítványa 1993. szeptember 2-án érkezett a bírósághoz, igaz ugyan, hogy a városi bíróság, 1994. február 28-án tűzött ki először tárgyalást, de ezt azért nem lehetett az elbírálás lehetőségét ténylegesen előbbre vivő érdemi intézkedésnek tekinteni - amely az elévülést félbeszakította volna -, mivel a tárgyalásra szóló idézés nem került kiadásra, a szükséges és az említett jelleggel bíró érdemi intézkedésre csak 1994. március 28-án került sor, amikor a tárgyalásra szóló idézés kiadása megtörtént, eddig az időpontig viszont a hat hónap már eltelt.
Erre tekintettel a megyei bíróság az engedély nélküli vezetés szabálysértése miatti eljárást az Sztv. 10. §-ának (1) bekezdésében írt elévülés okából a 48. §-a (1) bekezdése a) pontjának harmadik fordulata alapján megszüntette, mert az elkövető nem vonható felelősségre. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1. Bf. 929/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás