8/1996. (ÜK. 7.) LÜ. utasítás

1. § Az utasítás hatálya kiterjed

2. § (1) Az ügyészi szervezet az ügyészségi alkalmazottak részére a munkába járáshoz a jogszabályban kötelezően előírt mértékű költségtérítést biztosítja.

(2) A mozgáskorlátozott ügyészségi alkalmazott a közigazgatási határon belül történő munkába járás esetén is jogosult saját gépkocsijának használatára.

(3) Az utazási kedvezményre jogosult ügyészségi alkalmazott a hétvégi hazautazáshoz csak a kedvezmény figyelembevételével csökkentett mértékű utazási költségtérítésre tarthat igényt.

(4) Az ügyészségi alkalmazottak hétvégi hazautazáskor a kötelező helybiztosítási díj (IC-pótjegy, helyjegy) 86%-ának megtérítésére tarthatnak igényt.

3. § (1) A költségtérítésre való jogosultságot

(2) A 2. § (1) és (3) bekezdésében írtaktól eltérő költségtérítést a legfőbb ügyész, a Katonai Főügyészségen, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen és a területi katonai ügyészségen (a továbbiakban együtt: katonai ügyészségen) szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak (a továbbiakban: katonai ügyészségi alkalmazottak) esetében pedig a katonai főügyész engedélyezhet.

(3) A legfőbb ügyész, illetőleg a katonai főügyész döntési jogkörébe tartozó kérelmeket a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményével a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályra, katonai ügyészségi alkalmazottak esetében a Személyügyi és Információs Önálló Osztályra kell felterjeszteni.

4. § (1) Az utazási költségtérítés engedélyezése egy vagy több alkalomra, illetőleg egy évnél nem hosszabb időtartamra történhet. Az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén az engedély érvényességi ideje egy-egy évi időtartamra meghosszabbítható.

(2) Saját gépjárművel történő hazautazásra költségtérítés csak alkalmanként engedélyezhető.

5. § (1) A napi munkába járáshoz szükséges utazási költségtérítést az ügyészségi alkalmazott részére a szolgálati helye szerint illetékes pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egység megelőlegezi. A költségtérítési előleggel a következő havi költségtérítési előleg felvétele előtt, a bérlet-, illetőleg menetjegy leadásával egyidejűleg kell elszámolni. A szolgálati viszony megszűnése esetén az elszámolás legkésőbb az utolsó munkában töltött napon esedékes.

(2) A saját gépjárművel történő napi munkába járás esetén az ügyészségi alkalmazottat az utazási költségtérítés a ténylegesen munkában töltött napokra illeti meg. A ténylegesen munkában töltött napok számát a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja. A költségtérítés kifizetése utólag történik.

(3) A hétvégi hazautazási költségtérítést az (1) bekezdésben említett szervezeti egység utólag, a menetjegy leadásakor, illetőleg saját gépjárművel történő hazautazás esetén az engedély alapján folyósítja.

6. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazott feladatának teljesítése során helyi tömegközlekedési eszközt vesz igénybe és ez neki tényleges kiadást jelent, részére a viteldíjat – bizonylat alapján – meg kell téríteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségtérítés lehet átalányszerű vagy eseti.

7. § (1) Helyi közlekedési költségtérítési átalányban az az ügyészségi alkalmazott részesül, aki rendszeresen végez hivatali kötelességének körébe tartozó olyan tevékenységet, amelynek elvégzéséhez a helyi tömegközlekedési eszközök igénybevétele nélkülözhetetlen.

(2) A helyi közlekedési költségtérítési átalányra jogosult ügyészségi alkalmazottakat

(3)

(4) A helyi közlekedési költségtérítési átalányra jogosultságot, a munkáltatói jogkör gyakorlója évente felülvizsgálja. Amennyiben a költségtérítés indoka már nem áll fenn, haladéktalanul intézkedik a költségtérítés folyósításának megszüntetése iránt.

8. § Eseti helyi közlekedési költségtérítésre az az ügyészségi alkalmazott jogosult, aki nem rendszeresen vesz igénybe feladatai teljesítéséhez helyi tömegközlekedési eszközt és ez tényleges kiadást jelent részére.

9. § A helyi közlekedési költségtérítési átalány folyósítására az 5. § (1) bekezdésében, az eseti helyi közlekedési költségtérítés kifizetésére az 5. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

10. § (1) A belföldi kiküldetés elrendelője [14. § (2) és (3) bek.] az 1. számú melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával engedélyezheti, hogy a vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal) rendelkező ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetés során saját vagy más tulajdonában lévő személygépkocsit, motorkerékpárt (a továbbiakban együtt: saját személygépkocsit) használjon.

(2) Saját személygépkocsi használatára engedély akkor adható, ha

(3) Olyan személygépkocsi használatához, amely nem az ügyészségi alkalmazott tulajdonában áll, az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor adható engedély, ha az ügyészségi alkalmazott a gépkocsi használati jogának a tulajdonostól történő megszerzését teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal igazolja.

(4) A saját személygépkocsi hivatali célra történő használatáért az ügyészségi alkalmazott a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható üzemanyag, kenőanyag és fenntartási költségtérítésre, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján igazolás nélkül elszámolható általános személygépkocsi normaköltség térítésre jogosult. Az ügyészségi alkalmazott jogosult a számlával igazolt autópálya-használati díj, parkolási díj és kompviteldíj megtérítésére is.

(5) A belföldi kiküldetés helyét a legrövidebb vagy a belföldi kiküldetés célját figyelembe véve a legmegfelelőbb közforgalmú útvonalon kell megközelíteni.

(6) A költségtérítés megállapításához az út hosszát az ügyészségi alkalmazott közlése, illetőleg a távolságot is feltüntető térkép, ennek hiányában az érvényes távolsági autóbusz menetrend alapján kell figyelembe venni.

11. § A 10. § (2), illetőleg (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottnak a saját gépkocsi eseti használatára nem kell engedélyt kérnie, de az általa teljesített kilométer elszámolása a szolgálati helye kilométer-keretének [12. § (1) bekezdés] terhére történik.

12. § (1) Saját gépjármű belföldi hivatali célú használatának engedélyezése a Pénzügyi Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a legfőbb ügyész által ügyészi szervenként meghatározott kilométerkeretek alapulvételével történhet.

(2) A kilométer-keretek ügyészi szervek közötti esetleges évközbeni átcsoportosítására – a fellebbviteli főügyész, a főügyész, illetőleg az OKKrI igazgatója egyetértésével – a Pénzügyi Főosztály vezetője jogosult.

(3) A katonai ügyészségek kilométer-keretét a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály vezetőjének javaslata alapján a katonai főügyész határozza meg. Az esetleges átcsoportosításokra a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály jogosult.

13. § (1) Belföldi kiküldetést teljesít az az ügyészségi alkalmazott, aki a munkáját a belföldi kiküldetés elrendelésére jogosult utasítása alapján a Magyar Köztársaság területén, de szolgálati helyétől eltérő helységben végzi.

(2) Utasítás hiányában is belföldi kiküldetés a legfőbb ügyésznek és a magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottnak az (1) bekezdés egyéb feltételeinek megfelelő munkavégzése.

(3) Nem kiküldetés:

(4) A (3) bekezdés a)–c) pontjaiban említett esetekben az ügyészségi alkalmazottak az utazási és – a 20. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával – a szállásköltség megtérítésére jogosultak. A (3) bekezdés d) pontjában említett esetben az utazási, illetőleg a szállásköltség megtérítésének kérdésében való döntés a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozik.

14. § (1) A belföldi kiküldetést írásban (kiküldetési utasítás, rendelvény, menetlevél) kell elrendelni.

(2) Belföldi kiküldetés elrendelésére a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi alkalmazottak jogosultak. A főügyész ezt a jogkörét a helyi vezető ügyészre átruházhatja.

(3) A legfőbb ügyész, továbbá – feladatkörükben – a legfőbb ügyész helyettesek a munkáltatói jogkörükbe tartozókon kívül bármely ügyész és ügyészségi nyomozó részére elrendelhetnek belföldi kiküldetést.

(4) Ha a belföldi kiküldetést nem az ügyészségi alkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló rendeli el, erről a munkáltatói jogkör gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatnia kell.

15. § A belföldi kiküldetés kiinduló pontjának általában az ügyészségi alkalmazott lakóhelyét kell tekinteni. A belföldi kiküldetés elrendelésekor indokolt esetben ettől eltérő kiindulási pont is meghatározható, azonban ezt a kiküldetési utasításban fel kell tüntetni.

16. § (1) A belföldi kiküldetés teljesítéséhez általában vonatot kell igénybe venni. Más közlekedési eszköz (helyközi autóbusz, hivatali vagy saját személygépkocsi, hajó) igénybevételét a kiküldetést elrendelő ügyészségi alkalmazott engedélyezheti akkor, ha ezt a kiküldetés körülményei vagy gazdaságossági követelmények indokolják.

(2) A belföldi kiküldetés során az ügyészségi alkalmazott vonaton az I. kocsiosztály igénybevételére jogosult. [Üsztv. 46. § (4) bek., 81/B § (2) bek. és 90. § (2) bek.]

(3) A kedvezményes árú jegy váltására jogosult ügyészségi alkalmazott – tekintet nélkül arra, hogy a kedvezményre jogosító igazolványt kiváltotta-e vagy sem – csak a kedvezménnyel csökkentett viteldíj megtérítésére tarthat igényt.

17. § (1) A belföldi kiküldetés helyének területén a kiküldött helyi tömegközlekedési eszközt (autóbusz, villamos, trolibusz, földalatti vasút, fogaskerekű vasút, helyi érdekű vasút) vehet igénybe. Ennek költségeit – bizonylat alapján – az ügyészség megtéríti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók akkor is, ha az ügyészségi alkalmazott vonattal, helyközi autóbusszal, vagy hajóval utazik és a belföldi kiküldetés kiinduló pontjától az indulási állomásig, illetőleg az érkezési állomástól a feladat elvégzésének helyéig vesz igénybe tömegközlekedési eszközt, ha ez részére tényleges kiadást jelent.

18. § A saját személygépkocsinak a belföldi kiküldetés során történő használatáért az ügyészségi alkalmazott a 10–12. § szerint jogosult költségtérítésre.

19. § (1) A belföldi kiküldetésben lévő ügyészségi alkalmazottnak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére a kiküldetés tartamára az Üsztv. rendelkezései szerint jár napidíj (Üsztv. 46. §, 81/B §, 90. §).

(2)¹

20. § (1) Szállásra, illetőleg szállásköltség megtérítésére az ügyészségi alkalmazott több napra elrendelt belföldi kiküldetés esetén, továbbá abban az esetben jogosult, ha a feladat teljesítésének napján lakóhelyére visszatérni nem tud.

(2) Az ügyészségi alkalmazott elsősorban a belföldi kiküldetés helyén lévő ügyészségi vendégszobában köteles megszállni, ennek hiányában más szállást is igénybe vehet. A szálláshely kiválasztása során törekedni kell a leggazdaságosabb megoldásra.

(3) A szállásköltséget számlával kell igazolni.

21. § Ha az ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetés során megbetegszik és orvos igazolja, hogy feladatát teljesíteni, illetőleg lakóhelyére visszatérni nem képes, az ügyészi szervezet gondoskodik visszaszállításáról, illetőleg a visszaszállítás indokolt költségeit részére megtéríti.

22. § (1) A hivatali érdekből a lakóhelyéről a napi munkába járással el nem érhető más közigazgatási egység területén lévő ügyészi szervhez áthelyezett ügyészségi alkalmazott kérelmére az ügyészi szervezet az átköltözés indokolt költségeit megtéríti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre – eltérő megállapodás hiányában – a pályázata elfogadásának útján ügyészségi szolgálati viszonyba lépő ügyészségi alkalmazott is jogosult.

(3) Katonai ügyészségi alkalmazott szolgálati okból történt átköltözés esetén jogszabály alapján költözködési átalányban is részesülhet.

23. § Az átköltözéskor az ügyészségi alkalmazott a saját, valamint a vele együtt átköltöző házastársa és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói utazási költségeinek megtérítésére tarthat igényt a 2. §-ban írtak szerint. Pályázat elfogadása esetén az utazási költség megtérítéséről a kinevezési jogkör gyakorlója intézkedik.

24. § Az ingóságoknak a korábbi lakóhelyről az új lakóhelyre történő szállítása során felmerült és számlával igazolt indokolt költségeket az ügyészség megtéríti. Pályázat elfogadása esetén az ingóságok átszállításával kapcsolatos költségek megtérítéséről a kinevezési jogkör gyakorlója rendelkezik.

25. § (1) A belföldi kiküldetés és a más településre költözés költségeinek fedezéséhez az előreláthatólag felmerülő költségeket meg nem haladó összegű előleg adható.

(2) Ha az ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetést három munkanapon vagy az átköltözést harminc napon belül nem kezdi meg, a felvett előleget haladéktalanul vissza kell fizetnie.

(3) A felülvizsgálat céljából benyújtott számlára előleg nem folyósítható.

26. § (1) A belföldi kiküldetés befejezését követő három munkanapon, illetőleg az átköltözést követő nyolc napon belül a felszámítható költségekről számlát (rendelvényt) kell benyújtani – a megfelelő bizonylatokkal együtt – a kiküldetést vagy az áthelyezést elrendelő, illetőleg pályázat elfogadása esetén a kinevező szolgálati helye szerint illetékes pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységhez.

(2) A felülvizsgált számla (rendelvény) végösszegéből a felvett útielőleg, illetőleg költözködési előleg összegét le kell vonni és a levonás utáni járandóságot az ügyészségi alkalmazott részére három munkanapon belül ki kell fizetni. Ha a felvett útielőleg, illetőleg költözködési előleg a felülvizsgált számla (rendelvény) végösszegét meghaladja, a különbözetet az ügyészségi alkalmazott három munkanapon belül köteles visszafizetni.

27. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak hivatalos célból történő külföldi utazását (a továbbiakban: külföldi kiküldetés) és szolgálati útlevéllel történő utazását a legfőbb ügyész írásban rendeli el a 2. számú melléklet szerinti javaslat, továbbá az e célra szolgáló formanyomtatvány alkalmazásával. A javaslat és a formanyomtatvány aláírásra történő előkészítése a Titkárság feladata.

(2) A legfőbb ügyész döntéséről értesíti a Titkárság vezetőjét, a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a Pénzügyi Főosztály vezetőjét.

(3) A külföldi kiküldetést teljesítő ügyészségi alkalmazott (a továbbiakban: kiküldött) feladatait mindenkor a kiküldetési cél és a takarékossági szempontok együttes figyelembevételével köteles teljesíteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kiküldetés elrendeléséről való tudomásszerzést közvetlenül követően köteles felhívni a kiküldetést teljesítő ügyészségi alkalmazott figyelmét az utasításban foglaltak megismerésére.

(4) A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos teendők összehangolását a Titkárság végzi. A kiküldött köteles – a Titkársággal előzetesen egyeztetve – az utazás megszervezésében közreműködni, különösen a szállásfoglalásról, vonat-, illetőleg repülőjegy és az utazáshoz szükséges információk beszerzéséről, továbbá a szükséges biztosítási – különösen: a baleset- és betegségbiztosítási, kiegészítő gépjármű felelősségi és casco – szerződések megkötéséről gondoskodni.

(5) A kiküldött a kiküldetés megkezdése előtt köteles a Titkárságot írásban tájékoztatni a szükséges biztosítások meglétéről.

(6) A kiküldött általában legalább tizenöt nappal az utazás megkezdése előtt köteles tájékoztatni a Titkárságot az útlevelének számáról, továbbá az útlevélben szereplő nevéről, születési helyéről és idejéről. Az említett adatokról nem kell tájékoztatást adni a szolgálati útlevéllel történő utazások esetében. Azokban a sürgős esetekben, amikor az utazás elrendelése és az utazás megkezdése közötti időszak tizenöt napnál kevesebb, a tájékoztatást tizenöt napon belül kell teljesíteni.

(7) A diplomata- és a szolgálati útlevél, illetőleg vízum díját az ügyészség költségvetéséből kell biztosítani. A diplomata- és a szolgálati útlevelek beszerzéséről, nyilvántartásáról és kezeléséről, továbbá az egyéb hivatalos úti okmányok beszerzéséről a Titkárság gondoskodik.

28. § (1) A kiküldötteket külföldi tartózkodásuk idejére konvertibilis valutában külföldi napidíj és költségtérítés illeti meg.

(2) Amennyiben a kiküldöttet fogadó külföldi szerv (a továbbiakban: fogadó szerv) a kiküldött részére legalább a 29. § (1) és 30. § (1) bekezdésének megfelelő napidíjat, ösztöndíjat vagy hasonló jellegű juttatást, illetőleg szállást, utazási költségtérítést biztosít, úgy az ügyészség a kiküldött részére ugyanezeket a juttatásokat nem biztosítja. A kiküldött ilyen esetben is köteles a baleset- és betegbiztosítási szerződést megkötni, ennek költségeit az ügyészség megtéríti.

(3) A külföldi kiküldetéssel kapcsolatban belföldön felmerülő napidíj és költségek tekintetében a belföldi kiküldetésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) A katonai ügyészségi alkalmazottak katonai feladattal összefüggő külföldi kiküldetése során felmerülő költségek megtérítésére a jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

29. § (1) A kiküldöttet napidíjként az állami vezetők külföldi napidíjáról szóló jogszabályban az adott országra meghatározott napidíj 50%-a illeti meg.

(2) Ha a kiküldött ugyanazon a napon több ország területén teljesíti feladatát, napidíját annak az országnak a figyelembevételével kell meghatározni, amelyben a leghosszabb időt tölti.

(3) A kiküldöttet arra a naptári napra, amelyen a külföldön töltött idő tartama eléri a hat órát, a teljes külföldi napidíj; arra a napra, amelyen a külföldön töltött idő tartama eléri a négy órát, de kevesebb, mint hat óra, a külföldi napidíj 50%-a illeti meg. Ha a külföldi tartózkodás négy óránál rövidebb, a kiküldöttet külföldi napidíj nem illeti meg.

(4) Ha a kiküldött a kiküldetés időtartama alatt esetenként díjtalan élelmezésben részesül, akkor az aznapi külföldi napdíját ebéd és vacsora esetén 30–30%-kal, reggeli esetén 10%-kal csökkenteni kell. Rendszeres napi díjtalan élelmezés esetén a kiküldöttet a részére megállapított külföldi napidíj 30%-a illeti meg, kivéve, ha a kiküldött a fogadó szervtől az élelmezésen kívül napidíjban, ösztöndíjban vagy hasonló juttatásban részesül.

(5) Ha a szállodai számla az étkezés költségét is magában foglalja, akkor a külföldi napidíjat a (3) bekezdés szerint csökkenteni kell.

(6) A kiküldött a hazatérést követően az elszámolással egyidejűleg írásban köteles nyilatkozni a fogadó szerv által biztosított juttatásokról, illetőleg ellátásról.

30. § (1) A magasabb vezető állású, illetőleg az önálló tárgyalásra kiutazó kiküldöttnek a protokolláris költségei fedezésére a napidíján túl az állami vezetők külföldi napidíjáról szóló jogszabályban az adott országra meghatározott napidíj 15%-ának megfelelő összegű valutaellátmányt kell biztosítani, amely elszámolási kötelezettség nélkül használható fel.

(2) Az önálló tárgyalásra jogosultságot a legfőbb ügyész állapítja meg.

31. § (1) A kiküldöttet a kiküldetés során a külföldi napidíjon felül

(2) A külföldi kiküldetés költségeinek elszámolása során csak a számlával igazolt költségek téríthetők meg.

32. § (1) A legfőbb ügyész esetenként engedélyezheti a repülőtéri VIP váróhelyiség igénybevételét.

(2) A repülőgépen, vasúton, hajón történő utazás esetén igénybe vehető elhelyezés (menetjegy) osztályát a legfőbb ügyész esetenként határozza meg.

(3) A kiküldött a kiküldetés során a munkakörének és beosztásának megfelelő középosztályú szállás igénybevételére jogosult. Ennél költségesebb szállás igénybevételét a legfőbb ügyész esetenként engedélyezheti.

33. § A kiküldött utazási költségként a kiküldetés helyére történő oda- és visszautazásával kapcsolatban felmerült költségeit – ideértve a baleset- és betegségbiztosítás díját is – számolhatja el.

34. § (1) A hivatali, illetve a saját gépjármű külföldi kiküldetés céljából történő használatát a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi a gazdaságossági, illetve a célszerűségi szempontok figyelembevételével. A saját gépjármű külföldön történő használata az 5. számú melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával csak érvényes, a töréskárra is kiterjedő casco- és kötelező felelősség-, továbbá a kiküldetés során érintett ország(ok) területére és a külföldi tartózkodás idejére szóló kiegészítő kötelező felelősség- és casco biztosítás megléte esetén engedélyezhető. A formanyomtatványt két példányban kell kitölteni, egy példányt a költségelszámoláshoz kell csatolni.

(2) A saját gépjármű használata esetén az üzemanyag- és az utazással kapcsolatban indokoltan felmerülő egyéb költséget csak a gépkocsit vezető kiküldött számíthatja fel. Az együtt utazó kiküldöttek részére ilyen esetben utazási költség-előleg nem biztosítható, kivéve, ha a kiküldetés során az egyes kiküldöttek esetében az úti célok elkülönülnek.

(3) A saját gépjárművel történő utazás esetén az utazási költség-előleg biztosításánál a saját gépjármű belföldi hivatali célú használatáért járó térítés összegét kell figyelembe venni. A költségtérítésből csak a külföldön megtett útra felhasznált üzemanyag ellenértéke számolható el konvertibilis valutában, az általános személygépkocsi normaköltség forintban illeti meg a kiküldöttet. Az üzemanyagköltség akkor folyósítható konvertibilis valutában, ha az előzetesen belföldön forintért nem biztosítható.

(4) A hivatali gépjárművel történő utazás esetén az üzemanyagköltség-előleget – az előre számított belföldi, illetve külföldi útszakasz, továbbá a hivatali gépkocsira vonatkozó üzemanyagnorma figyelembevételével – a gépkocsi vezetője részére akkor kell – konvertibilis valutában – folyósítani, ha az utazáshoz szükséges üzemanyag előzetesen belföldön, forintért nem biztosítható.

(5) Gépkocsival történő utazás esetén kiutazáskor, illetve visszaérkezéskor kötelező a magyar határon forintért történő tankolás. A külföldön történő tankoláshoz a gépkocsi vezetője csak olyan mennyiségű konvertibilis valutát válthat be az adott ország nem konvertibilis valutájára, amennyi a legszükségesebb mértékű tankoláshoz szükséges.

35. § (1) A külföldi kiküldetés során egyéb szükséges dologi költség címén számla ellenében elszámolható különösen

(2) A kiküldött taxiköltséget bel- és külföldön csak akkor számolhat el, ha a tömegközlekedési eszközök igénybevétele a kiküldetés teljesítését jelentősen megnehezítené, illetőleg a taxi használata egészségügyi vagy protokolláris okok miatt szükséges.

36. §²

37. § A külföldi napidíj és a külföldön felmerülő költségek tekintetében a kiküldetés időtartamát a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló jogszabály alapján kell kiszámítani.

38. § (1) A kiküldetés során várhatóan felmerülő és elszámolható költségeket a kiküldött kérelmére, illetőleg a Titkárság előterjesztése alapján a Pénzügyi Főosztály legfeljebb hét nappal a kiküldetés megkezdése előtt megelőlegezi. Az előleg felvétele személyesen vagy meghatalmazott útján történhet.

(2) A dologi költségek biztosítására úti előleggel a küldöttség vezetőjét vagy az önálló tárgyalásra utazó kiküldöttet, gépkocsival történő utazás esetén a gépjárműhasználattal összefüggő költségelőleggel a gépkocsi vezetőjét kell ellátni.

(3) A kiküldött részére a Pénzügyi Főosztály, a Titkárság és a kiküldött által beszerzett tájékoztató adatok alapján, a külföldi tartózkodás időtartamát és feltételeit figyelembe véve kell a szükséges szállásköltség-előleget biztosítani.

(4) A kiküldetés elmaradása esetén az előleget legkésőbb az elmaradásról való tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül vissza kell fizetni. Ha a kiküldött a visszafizetésben akadályozott, a határidőt az akadályozás megszűnésétől kell számítani.

(5) A kiküldöttnek a felvett előlegről a kiküldetésből történő hazatéréstől számított tíz napon belül a Pénzügyi Főosztályon – személyesen vagy meghatalmazottja útján – a számlák egyidejű csatolásával el kell számolnia. Ha a felvett előleg meghaladja a jogszerűen felhasznált összeget, akkor a különbözetet az elszámolással egyidejűleg, a Pénzügyi Főosztály által a kiküldetést megelőzően kiszolgáltatott valutában vissza kell fizetni.

(6) A szállásköltség elszámolása során az egyik nap elért szállásköltség megtakarítást a másik napi túllépés kiegyenlítésére kell elszámolni.

(7) A külföldi fizetőeszköz forintra történő átszámításakor az előleg felvételének időpontjában érvényes árfolyamot kell figyelembe venni.

39. § A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesek külföldi utazásaira az állami vezetőkre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az azokban nem szabályozott kérdésekben az utasítás rendelkezései irányadók.

40. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak – jogszabály alapján – étkezési hozzájárulásra jogosultak. A támogatás történhet természetben nyújtott kedvezményes étkeztetéssel – ideértve a közvetlenül fogyasztható élelmiszerre beváltható utalvány biztosítását is – vagy készpénzzel.

(2) Az ügyészségi alkalmazott az étkezési hozzájárulásra akkor is jogosult, ha a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály alapján mentesül, kivéve a fizetés nélküli szabadság időtartamát.

(3) A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazott a munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában jogosult étkezési hozzájárulásra.

(4) Abban az esetben, ha az ügyészségi szolgálati viszony nem a teljes naptári hónapban áll fenn, az ügyészségi alkalmazott az étkezési hozzájárulás időarányos részére jogosult.

(5) Az ügyész szervezet a természetben nyújtott étkezési hozzájárulást a tárgyhóban előre, míg a pénzben nyújtott étkezési hozzájárulást utólag, a tárgyhónapra járó illetmény kifizetésével egyidejűleg fizeti ki a jogosultnak.

(6) Az ügyészségi alkalmazottnak havonta járó étkezési hozzájárulás összegét – a jogszabály keretei között – a Pénzügyi Főosztály előterjesztése alapján a legfőbb ügyész évente állapítja meg az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével.

(7) A katonai ügyészségi alkalmazottnak havonta járó étkezési hozzájárulás összegét a (6) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával a katonai főügyész évente állapítja meg.

41. § (1) Az ügyészségi alkalmazott – törvény alapján – naptári évenként ruházati költségtérítésre jogosult.

(2) A nem ügyész ügyészségi alkalmazott ruházati költségtérítésének összegét – törvény keretei között – a Pénzügyi Főosztály előterjesztésére, figyelembe véve a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményét is, a legfőbb ügyész évente állapítja meg az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa egyetértésével.

(3) A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazott a tényleges munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában csökkentett összegű ruházati költségtérítésre jogosult.

(4) A katonai ügyészségi hivatásos állományú, nem ügyész ügyészségi alkalmazottak a (2) bekezdés szerint megállapított ruházati költségtérítés fele összegére jogosultak [Üsztv. 90/L § (2) bek.]

(5) Az egyéni védőfelszerelésre vonatkozó – külön jogszabályban megállapított – rendelkezések alkalmazása, továbbá az Üsztv. 44. §-ában meghatározott hivatali öltözék (talár) juttatása a ruházati költségtérítésre jogosultságot nem érinti.

42. § (1)³

(2) A ruházati költségtérítést az ügyészségi alkalmazottnak – a munkahelyen a munkakörének megfelelő ruházatban történő megjelenése érdekében – a saját részére felső ruházat, lábbeli, illetőleg aktatáska vásárlására kell fordítania.

(3)⁴

43. §⁵

44. § (1) Az ügyészségi alkalmazott – az ügyészség éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően – naptári évenként üdülési támogatásban részesíthető.

(2) Az üdülési támogatás mértékét és kifizetésének feltételeit a Pénzügyi Főosztály előterjesztése alapján a legfőbb ügyész évente, a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével, az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveivel és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.

(3) Az üdülési támogatás teljes összegére az ügyészségi alkalmazott akkor jogosult, ha a kifizetést megelőzően legalább egy évig ügyészségi szolgálati viszonyban állt. A fizetés nélküli szabadság ideje a jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe. Ha az ügyészségi alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya a kifizetés időpontjában az egy évet nem éri el, arányos összegű üdülési hozzájárulásra jogosult.

(4)–(6)⁶

45. § (1) Az albérletben, más tulajdonában álló lakásban vagy kereskedelmi szálláshelyen életvitelszerűen, ideiglenes jelleggel lakó ügyészek, ügyészségi titkárok, fogalmazók és nyomozók – kérelmükre – lakhatási költségeikhez hozzájárulásban részesíthetők (a továbbiakban: albérleti hozzájárulás).

(2) Az egy jogosultnak egy hónapra a központi keretből adható albérleti hozzájárulás összegét és feltételeit a Pénzügyi Főosztály előterjesztésére a legfőbb ügyész évente állapítja meg az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével, továbbá a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével.

46. § (1) Az albérleti hozzájárulás iránti kérelmeket a Legfőbb Ügyészségen, továbbá a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKKrI igazgatója esetében a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője, a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyész, a főügyészségen – az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedően – a főügyész bírálja el.

(2) A kérelmek elbírálásánál a hivatali érdekre és a kérelmező szociális helyzetére is figyelemmel kell lenni.

47. § (1) A 45. § (1) bekezdésében nem említett ügyészségi alkalmazott részére, illetőleg a (2) bekezdés szerinti mértéket meghaladó – de legfeljebb az igazolt (al)bérleti díjnak megfelelő – összegű albérleti hozzájárulást az ügyészségi alkalmazott kérelmére a legfőbb ügyész engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményével a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályra kell felterjeszteni.

48. § (1) Albérleti hozzájárulást legfeljebb egy évi időtartamra lehet megállapítani; a hozzájárulás folyósításának időtartama – az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén – meghosszabbítható. A meghosszabbítás esetenként legfeljebb egy évi időtartamra történhet. A hozzájárulást a szolgálati hely szerint illetékes pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egység havonta folyósítja.

(2) Az ügyészségi alkalmazott a szolgálati viszonyának szülési szabadság, keresőképtelen betegség és fizetett szabadság miatti szüneteltetésének idejére is jogosult albérleti hozzájárulásra.

(3) Az albérleti hozzájárulásban részesülő ügyészségi alkalmazott haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetőleg az engedélyezőnek, ha az albérleti hozzájárulás megállapításakor figyelembe vett valamely tényben vagy körülményben változás áll be.

(4) Az albérleti hozzájárulás megállapításáról szóló okirat egy példányát a Pénzügyi Főosztályra fel kell terjeszteni.

49. § (1) Az ügyészségi alkalmazott a saját vagy a saját háztartásában eltartott közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] létfenntartásának átmeneti veszélybe kerülése esetén a helyzete által indokolt összegű segélyt (a továbbiakban: szociális segély) kérhet a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával.

(2) A kérelmekről a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője, az OKKrI-ban az igazgató, a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyész, a főügyészségeken – az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedően – a főügyész az illetékes ügyészségi alkalmazotti tanács egyetértésével dönt.

(3) A szociális segélyezésre a tárgyévben felhasználható összeget a legfőbb ügyész a Pénzügyi Főosztály előterjesztése alapján, a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével, az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveivel és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.

(4) A keret túllépését rendkívül indokolt esetben egyedi elbírálás alapján a legfőbb ügyész az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben engedélyezheti.

50. § Az ügyészségi alkalmazottak évente egy alkalommal, indokoltan, kamatmentesen visszafizethető illetmény-előleget kérhetnek a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával. Az illetmény-előleget legfeljebb öt hónap alatt kell visszafizetni.

51. § Az egy ügyészségi alkalmazott részére folyósítható illetmény-előleg legmagasabb összegét és a visszafizetés feltételeit a Pénzügyi Főosztály vezetője az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei véleményének figyelembevételével évente határozza meg.

52. § Az illetmény-előleg iránti kérelmeket szolgálati úton a Pénzügyi Főosztályhoz kell felterjeszteni. Több kérelem felterjesztése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítés sorrendjére javaslatot tehet.

53. § (1) A kérelmek elbírálásáról a Legfőbb Ügyészségen létrehozott bizottság dönt, melynek tagjai a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály képviselője, valamint az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egy-egy képviselettel megbízott tagja.

(2) A bizottság működésének egyéb szabályait maga állapítja meg.

54. § Az illetmény-előleg iránti igénybejelentésekről, a folyósított munkabér-előlegekről, illetőleg az ügyészségi alkalmazottak visszafizetéseiről és tartozásairól a Pénzügyi Főosztály nyilvántartást vezet.

55. § Az ügyészségi alkalmazott az ügyészségi szolgálati viszonyának neki felróható okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén tartozását egy összegben, legkésőbb a szolgálati viszonyának megszűnése napján köteles visszafizetni.

56. § (1) Az ügyészi szervezet a nem általa szervezett, de feladatainak ellátásához kapcsolódó egyes rendezvények költségeihez a lehetőségeihez mérten és a rendezvény jellege által indokolt mértékben hozzájárulhat.

(2) A hozzájárulásról, illetve annak összegéről a legfőbb ügyész a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, továbbá a Pénzügyi főosztály véleményét figyelembe véve dönt.

57–66. §⁷

67. § (1) Az Üsztv. 44. §-a szerinti hivatali öltözéket (talárt) az ügyésznek akkor kell viselnie, ha a bíróság tagjai is talárt viselnek vagy a legfőbb ügyész így rendelkezik.

(2) A katonai ügyészek öltözködését, a hivatali öltözék (talár) viselését a katonai főügyész szabályozza.

(3) A hivatali öltözéket (talárt) ügyészségi szervezeti egységenként azonos színben és fazonban kell elkészíttetni.

(4) A hivatali öltözékkel (talárral) kapcsolatos teendők ellátása (pl.: elkészíttetés, tisztíttatás) a szolgálati hely szerint illetékes pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egység feladata.

(5) A hivatali öltözékhez (talárhoz) tartozó kiegészítők (gallér, nyakkendő) szükség szerinti tisztíttatásáról az ügyésznek kell gondoskodnia.

68. § (1) Az ügyészi szervezet az ügyészségi alkalmazottak – szabadságuk alatt – pihenésének elősegítése, továbbá a szakmai továbbképzésük tárgyi feltételeinek biztosítása céljából üdülőket, valamint a szolgálati helyükön kívüli munkavégzésük feltételeinek biztosítása érdekében vendégszobákat tart fenn.

(2) Az üdülőket és vendégszobákat elsősorban az ügyészségi alkalmazottak és az ügyészségtől nyugdíjazottak, továbbá a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóik – ideértve élettársaikat is –, valamint – viszonossági alapon – a más igazságügyi szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók vehetik igénybe.

69. § (1) Az üdülők és a vendégszobák fenntartásának és üzemeltetésének költségeit részben az ügyészi szervezet költségvetéséből, részben az igénybe vevők térítési díjaiból kell fedezni. A gazdaságosan nem üzemeltethető üdülő az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának egyetértésével, az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei, továbbá a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével részben vagy egészben bérbeadható.

(2) Az üdülők és a vendégszobák igénybevételéért fizetendő díjat (térítési díj), valamint a bérbeadás feltételeit a legfőbb ügyész a Pénzügyi Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján, az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével, továbbá a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével állapítja meg minden év április 15. napjáig.

70. § A térítési díjak megállapításánál irányadó szempontok:

71. § (1) Az üdülők az ügyészi szervezeten belüli hasznosítás során az üdülési főidényben csak üdültetésre használhatók, az üdülési főidényen kívül azonban más célra is igénybe vehetők.

(2) Az üdülők igénybevételének (beutalás) részletes feltételeit a 72. §-ban meghatározott bizottság a Pénzügyi Főosztály vezetőjével egyetértésben évente állapítja meg és erről az ügyészségi alkalmazottakat tájékoztatja.

72. § (1) A Legfőbb Ügyészség, illetve a főügyészség üzemeltetésében lévő üdülőbe – ideértve az ügyészi szervezet által üdültetési célra bérelt helyiségeket is – az üdülési idényen belül kialakított turnusokra történő beutalást a Legfőbb Ügyészségen, illetőleg a főügyészségen létrehozott bizottság (üdültetési bizottság) végzi.

(2) A bizottság az elnökkel és az elnökhelyettessel együtt öt tagból áll.

(3) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és egy tagját a legfőbb ügyész, illetőleg a főügyész bízza meg határozott vagy határozatlan időre. A bizottságba az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei további egy-egy tagot delegálnak.

(4) A bizottság működésének egyéb szabályait maga állapítja meg.

73. § (1) A vendégszobák elsősorban a kiküldetésben lévő ügyészségi alkalmazottak elszállásolását szolgálják. Amennyiben ilyen célra nincsenek igénybevéve, úgy térítési díj ellenében üdülési és egyéb célra is hasznosíthatók.

(2) A vendégszobák igénybevételének szabályait a vendégszoba fekvése szerint illetékes főügyész állapítja meg.

(3) A vendégszobák hasznosításával kapcsolatos teendők ellátása a főügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott feladata.

74. § Az ügyészségi alkalmazottak az ügyészi szervezet tulajdonában álló gépjárműveket és technikai eszközöket magáncélra a Pénzügyi Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a legfőbb ügyész által megállapított és évente felülvizsgált feltételekkel és térítés ellenében használhatják.

75. § (1) Az üdülőbe történő beutalás, a vendégszoba igénybevétele és az illetmény-előleg folyósítása tárgyában hozott döntések ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett személyi juttatások iránti kérelmek ügyében hozott olyan döntés esetében, amely ellen a Üsztv. 76. § (2) bekezdése a jogvita kezdeményezését kizárja, a kérelmező, illetőleg a jogosult a legfőbb ügyésztől kérheti a döntés felülvizsgálatát. A kérelmet a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályhoz kell benyújtani.

76. § A főügyész az utasításban biztosított döntési jogkörét a főügyészhelyettesre átruházhatja.

77. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorlóknak az utasítás hatályba lépésétől számított harminc napon belül felül kell vizsgálniuk a helyi közlekedési költségtérítési átalányban, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésben és az albérleti hozzájárulásban részesülő ügyészségi alkalmazottak jogosultságát és ennek eredményétől függően javaslatot kell tenniük az engedélyezésre jogosult részére a költségtérítés fenntartására, módosítására vagy megszüntetésére.

(2) Az engedélyezésre jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatát követő hatvan napon belül dönt.

78. § Felhatalmazást kap a Pénzügyi Főosztály vezetője, hogy a jelen utasításban szabályozott juttatások és költségtérítések mértékét, illetőleg díjait évente főosztályvezetői körlevélben az érintettek tudomására hozza, továbbá, hogy az utasítás végrehajtásához szükséges nyilvántartási, elszámolási szabályokat megállapítsa.

79. § A katonai ügyészségi alkalmazottak albérleti hozzájárulására, szociális támogatására, illetmény-előlegére, egészségügyi ellátására, kedvezményes üdülésére, vagy üdülési hozzájárulására, valamint a hivatásos állományúak ruházati alap- és utánpótlási illetményére a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

80. § (1) Ez az utasítás 1996. szeptember hó 1. napján lép hatályba.

(2)⁸