83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet

Az eljárás

10. Cikk

(1) Amennyiben az árukat T1 eljárás alapján továbbítják, akkor a továbbítást a jelen Egyezménynek megfelelően T1 továbbítási bejelentővel kell kérni. A T1 árutovábbítási bejelentő az áruknak egy olyan formanyomtatványon történő bejelentése, amely megfelel a III. Melléklet mintáinak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyomtatvány adott esetben kiegészíthető egy vagy több olyan pótlappal, amely megfelel a III. Melléklet pótlapnyomtatvány mintáinak.

(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti nyomtatványokat a Szerződő Felek olyan hivatalos nyelvén kell nyomtatni és kitölteni, amelyet a kiindulási ország illetékes hatóságai jóváhagytak. Ha szükséges, a T1 eljárásban érintett ország illetékes hatóságai megkövetelhetik ezen ország hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelvei közül az egyikre történő fordítást.

(4) A T1 továbbítási bejelentőt a főkötelezettnek alá kell írnia; a bejelentőt az indító hivatalnál legalább három példányban be kell mutatni.

(5) A T1 továbbítási bejelentőhöz mellékelt kiegészítő dokumentumok a bejelentő részét képezik.

(6) A T1 továbbítási bejelentőhöz a szállítási okmányt mellékelni kell.

Az indító hivatal a vámformalitások teljesítése esetén a szállítási okmány mellékelésétől eltekinthet. A szállítási okmányt azonban a szállítás alatt a vámhivatalok vagy bármely más illetékes hatóság kérésére bármikor be kell mutatni.

(7) Ha az indító országban a T1 eljárás csatlakozik egy másik vámeljáráshoz, a T1 továbbítási bejelentőben utalni kell erre az eljárásra, illetve a megfelelő vámokmányokra.

11. Cikk

(1) A főkötelezett köteles:

a) az árukat és a T1 továbbítási okmányt az előírt határidőn belül az illetékes hatóságok által az azonosság biztosításának érdekében hozott intézkedések figyelembevételével változatlan állapotban a rendeltetési vámhivatalnál bemutatni;

b) az egységes árutovábbítási eljárásra vonatkozó előírásokat betartani;

c) megfizetni azokat a vámokat és egyéb adókat, amelyek az egységes árutovábbítási eljárás folyamán vagy alkalmával elkövetett rendellenesség vagy szabálysértés során váltak esedékessé.

(2) A főkötelezett (1) bekezdés szerinti kötelezettségeitől függetlenül, az áruszállító, vagy az, aki az árukat átveszi, és tudja, hogy azok az egységes árutovábbítási eljárás hatálya alá tartoznak, szintén köteles az árukat az előírt határidőn belül az illetékes hatóságok által az azonosság biztosításának érdekében tett intézkedések figyelembevételével a rendeltetési vámhivatalnál változatlan állapotban bemutatni.

12. Cikk

(1) Ugyanazon szállítóeszköz alkalmazható az áruknak több indítóhivatalnál történő felrakodásához, illetve, ha az árukat több rendeltetési vámhivatalnál rakodják le.

(2) Egy T1 továbbítási bejelentőn csak azokat az árukat lehet feltüntetni, amelyeket egy szállítóeszközbe raktak be, vagy fognak berakni, és amelyeket a bejelentőn szereplő indítóhivataltól az azon szereplő rendeltetési hivatalhoz továbbítanak.

A fentiek szerint az alábbi szállítóeszközök egyetlen szállítóeszköznek minősülnek, amennyiben velük olyan árukat szállítanak, amelyek együtt maradnak:

a) a közúti jármű egy vagy több pótkocsival, illetve nyergesvontatóval,

b) több összekapcsolt vasúti vagon,

c) az egységet alkotó hajók,

d) azok a tartályok, amelyeket e Cikk szerint egy szállítóeszközre rakodtak.

13. Cikk

(1) Az indító hivatal elfogadja és nyilvántartásba veszi a T1 továbbítási bejelentőt, meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az árukat a rendeltetési hivatalban be kell mutatni, és a szükséges módon biztosítja az azonosságot.

(2) Az indító hivatal a T1 árutovábbítási okmányra rávezeti a szükséges adatokat, megtartja a neki rendelt példányt, a többi példányt pedig visszaadja a főkötelezettnek vagy képviselőjének.

14. Cikk

Ez a Melléklet nem tartalmaz 14. Cikket.

15. Cikk

(1) Az indító hivatal által a főkötelezett vagy képviselője részére visszaadott T1 továbbítási okmány példányainak kísérniük kell az árukat a szállítás során.

(2) A felügyelet biztosítása céljából minden EFTA-ország szállítási útvonalakat jelölhet ki a saját területén.

16. Cikk

Minden ország átadja az Európai Közösségek Bizottságának a T1 továbbítási eljárásra illetékes szolgálati helyeket és a nyitvatartási idejüket tartalmazó listát. A Bizottság ezeket az adatokat közli a többi országgal.

17. Cikk

A T1 továbbítási okmányok példányait az illetékes hatóságok kérésére be kell mutatni.

18. Cikk

(1) A szállítmányt a T1 továbbítási okmány példányaival együtt minden egyes átléptető vámhivatalnál be kell mutatni.

(2) A szállítónak minden egyes átléptető vámhivatalnál határátlépési igazolást kell leadnia. A határátlépési igazolás mintáját a II. Függelék tartalmazza.

(3) Az átléptető vámhivatalok nem vizsgálják át az árukat, kivéve, ha olyan szabálytalanság gyanúja merül fel, amely visszaélésekhez vezethetne.

(4) Amennyiben a T1 továbbítási okmányban szereplő átléptető vámhivatal helyett egy másik átléptető vámhivatalon keresztül történik a szállítás, akkor ez a vámhivatal haladéktalanul megküldi a határátlépési igazolást a T1 továbbítási okmányon szereplő átléptető vámhivatalnak.

Amennyiben a Közösség két Tagállama között a Közösségi Árutovábbítási Eljárás keretében használt átléptetési vámhivatal egy EFTA-ország területén van, akkor ez a vámhivatal megőrzi a határátlépési igazolást.

19. Cikk

Amennyiben az árukat közbeeső illetékes hatóságok jelenlétében rakodják be, vagy rakodják ki, akkor a T1 továbbítási okmányoknak az indító hivatalok által visszaadott példányait be kell mutatni ezeknek a hatóságoknak.

20. Cikk

(1) A T1 továbbítási okmányon feltüntetett áruk új bejelentés nélkül átrakodhatók más szállítóeszközre azon ország illetékes hatóságának felügyelete alatt, amelynek területén az átrakodást végzik. Az illetékes hatóságok ebben az esetben a T1 továbbítási okmányra ráírják a megfelelő megjegyzést.

(2) Az illetékes hatóságok az általuk meghatározott feltételekkel engedélyezhetik a felügyelet nélküli átrakodást. Ilyen átrakodásnál a szállítónak a megfelelő megjegyzéssel kell ellátnia a T1 továbbítási okmányt, és értesítenie kell az átrakodás országának illetékes hatóságait, hogy az átrakodást hivatalosan is igazolják.

21. Cikk

(1) Ha a szállítás során a szállító szándéka ellenére megsérül a vámzár, a szállítónak a lehető legrövidebb időn belül fel kell vetetnie egy jegyzőkönyvet azon ország illetékes hatóságaival, amelyek területén a szállítóeszköz található. Ha lehetséges, új vámzárakat kell felrakni.

(2) Ha balesetek következtében szükségessé válik a szállítmány átrakodása másik szállítóeszközre, akkor a 20. Cikk szerint kell eljárni.

(3) Ha közvetlenül fenyegető veszély miatt a teljes szállítmányt vagy annak egy részét azonnal ki kell rakodni, a szállító saját felelősségére intézkedhet; ezt a tényt a T1 továbbítási okmányon rögzítenie kell. Ebben az esetben az (1) bekezdés előírásai érvényesek.

(4) Amennyiben a szállítás közben előforduló balesetek, illetve egyéb esetek következtében a szállító nem tudja betartani a 13. Cikk szerinti határidőt, akkor a lehető legrövidebb időn belül köteles erről értesíteni az (1) bekezdés szerinti illetékes hatóságot, amely a megfelelő megjegyzést bejegyzi a T1 továbbítási okmányra.

22. Cikk

(1) Az árut és a T1 továbbítási okmányt a rendeltetési hivatalnál kell bemutatni.

(2) A rendeltetési hivatal rögzíti a T1 továbbítási okmány példányain vizsgálatának eredményét, és egy példányt haladéktalanul eljuttat az indító hivatalnak. A másik példány a rendeltetési hivatalnál marad.

(3) A T1 eljárás a T1 továbbítási okmányon feltüntetett hivataltól eltérő hivatalban is befejeződhet. Ebben az esetben ez a hivatal válik rendeltetési hivatallá.

(4) Ha az árukat csak az indító hivatal által meghatározott határidő lejárta után mutatják be a rendeltetési hivatalnál, akkor a határidő megtartottnak tekintendő, amennyiben a rendeltetési hivatal bizonyítottnak látja, hogy a határidők be nem tartása a szállítón vagy a főkötelezetten kívüli körülményekre vezethető vissza.

(5) Amennyiben a rendeltetési hivatal (3) bekezdés szerinti megváltozása esetén az új rendeltetési hivatal egy másik, a T1 továbbítási okmányon szereplőtől eltérő rendeltetési hivatal lesz, akkor az új rendeltetési hivatalnak a T1 továbbítási okmány visszpéldányának „Rendeltetési vámhivatal által végzett vizsgálat” rovatába az egyéb szokásos rendeltetési hivatali megjegyzéseken kívül még az alábbiak valamelyikét is fel kell tüntetnie:

– Diferencias mercancías presentadas en la oficina, ……… (mombre y país)

– Forskelle: det sted, hvor varerne blev frembudt, ……… (navn og land)

– Unstimmigkeiten: Stelle, bei der die Gestellung erfolgte, ……… (Name und Land)

–⁴

– Differences: office where goods were presented, ……… (name and country)

– Différences: marchandises présentées au bureau, ……… (nom et pays)

– Differenze: ufficio al quale sono state presentate le merci, ……… (nome e paese)

– Verschillen: kantoor waar de goederen zijn aange-bracht, ……… (naam en land)

– Direrencas: mercadorieas apresentadas na estancia, ……… (nome e país)

– Muutos: toimipaikka, jossa tavarat esitetty, ……… (nimi ja maa)

– Breying: tollstjoraskriftstofa oar sem vôrum var framvisad, ……… (Nafn og land)

– Forskjell: det tollsted hvor varene ble fremlagt, ……… (navn og land)

– Avvikelse: tullanstalt dôr varorna anmäldes, ……… (namn och land)

– Nesrovnalosti: úrad, kterému bylo zbozí dodáno ……… (název a zeme)

– Eltérések: Hivatal, ahol az áruk bemutatása megtörtént, ……… (név és ország)

– Niezgodnosci: urzad w którym przedstawiono towar ……… (nazwa i kraj)

– Nesrovnalosti: úrrad, ktorému bol tovar predlo zeny ……… (názov a krajina)

(6) Amennyiben az (5) bekezdés esete fennáll, a T1 továbbítási okmányon szerepelnie kell a következő megjegyzések valamelyikének. Ekkor az áru az új rendeltetési hivatal felügyelete alatt marad, és ennek a rendeltetési hivatalnak a kifejezett engedélye nélkül nem lehet egyéb rendelkezést végrehajtani, csak olyan Szerződő Félhez szállítani, amelyhez az indító hivatal tartozik.

– Salida de ………⁽¹⁾ sometida a restricciones

– Udforsel fra ………⁽¹⁾ undergivet restriktioner

– Ausgang aus ………⁽¹⁾ Beschränkungen unterworfen

–⁵

– Export from ………⁽¹⁾ subject to restrictions

– Sortie de ………⁽¹⁾ soumise ŕ des restrictions

– Uscita dalla (dall') ………⁽¹⁾ assoggettata a restrizioni

– Verlaten van ………⁽¹⁾ aan beperkingen onderworpen

– Saida da ………⁽¹⁾ sujeita a restricoes

– Vienti ………⁽¹⁾ rajoitusten alista

– Utflutningur fra ………⁽¹⁾ haour takmörkunum

– Utfřrsel fra ………⁽¹⁾ underlagt restriksjoner

– Utförsel frĺn ………⁽¹⁾ underkastad restriktioner

– Vyvoz z ………⁽¹⁾ podléhá omezením

– Indult ………⁽¹⁾ korlátozások alá esik

– Wywóz z ………⁽¹⁾ podlega organiczeniom

– Vyvoz z ………⁽¹⁾ podlieha obmedzeniam

– Salida de ………⁽¹⁾ sujeta a pago de derechos

– Udfřrsel fra ………⁽¹⁾ betinget at afgiftsbetaling

– Ausgang aus ………⁽¹⁾ Abgabenerhebung unterworfen

–⁶

– Export from ………⁽¹⁾ subject to duty

– Sortie de ………⁽¹⁾ soumise ŕ imposition

– Uscita dalla (dall') ………⁽¹⁾ assoggettata a tassazione

– Verlaten van ………⁽¹⁾ aan belastingheffing onderworpen

– Saida da ………⁽¹⁾ sjueita a pagamento de imposicoes

– Vienti ………⁽¹⁾ maksujen alaista

– Gjaldskyldur atflutningur fra ………⁽¹⁾

– Utfřrsel fra ………⁽¹⁾ belagt med avgifter

– Utförsel frĺn ………⁽¹⁾ underkastad avgifter

– Vyvoz z ………⁽¹⁾ podléhá clu, daním a poplatkúm

– Indult ………⁽¹⁾ vám, adóköteles

– Wywóz z ………⁽¹⁾ podllega oplatom

– Vyvoz z ………⁽¹⁾ podlieha poplatkom

(7) Az indító hivatal a T1 továbbítási okmányt akkor tekinti elintézettnek, miután a rendeltetési hivatal megváltozásából adódott valamennyi kötelezettség teljesült. Az indító hivatal adott esetben értesíti a biztosítéknyújtót az el nem intézésről.

____

⁽¹⁾ Megjegyzésként az esetnek és a megjegyzés nyelvének megfelelően a „Közösség”, „Magyarország”, „Izland”, „Norvégia”, „Lengyelország”, „Szlovákia”, „Svájc” vagy „Cseh Köztársaság” szavakat kell feltüntetni.

23. Cikk

Az egységes árutovábbítási eljárás akkor fejeződik be, ha az árukat és a T1 továbbítási okmányt a rendeltetési hivatalnál bemutatják.

Biztosítéknyújtás

24. Cikk

(1) A 33. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával, a főkötelezettnek biztosítékot kell nyújtania, hogy azon vámok és egyéb adók beszedése biztosított legyen, amelyeket egy ország olyan áruk után igényelhet, amelyeket a területén T1 eljárásban szállítanak át.

Az említett biztosítéknak minden T1 eljárásban érintett Szerződő Fél területén érvényesnek kell lennie.

(2) A biztosítékot több T1 árutovábbítási eljárásra összkezességként vagy T1 árutovábbítási eljárásonként egyenként is nyújthatják.

(3) Fenntartva a 29. Cikk (2) bekezdése szerintieket, a biztosíték nyújtása csak olyan természetes vagy jogi harmadik személy készfizető kezességét jelenti, aki:

– azon Szerződő Fél területén, ahol a biztosítékot nyújtják, székhellyel vagy telephellyel rendelkezik, és akit

– ezen Szerződő Fél illetékes hatóságai – tekintettel a területükön hatályos előírásokra és adott esetben az e hatóságok által meghatározott feltételekre – engedélyeztek.

25. Cikk

(1) A 24. Cikk (3) bekezdése szerinti kezességet a II. Melléklet mintáinak megfelelő okmányon kell nyújtani.

(2) Ha az egyes államok jogi és igazgatási előírásai vagy kereskedelmi szokásai megkövetelik, bármely ország engedélyezheti, hogy a kezességet egyéb okmányszerű formában nyújtsák, amennyiben azzal ugyanolyan jogi hatás érhető el, mint a minta szerinti kezességgel.

26. Cikk

(1) Az összkezességet a kezességnyújtás helye szerinti hivatalban kell nyújtani.

(2) A kezességnyújtás hivatala meghatározza a kezesség összegét, átveszi a kezességi nyilatkozatot és kiadja a főkötelezettnek az engedélyt, hogy a kezesség keretében T1 eljárást bármely indító hivataltól indíthasson.

(3) Minden személy, akinek engedélyt adtak, ezen túlmenően kap még az érintett országok illetékes hatóságai által meghatározott feltételek mellett egy kezességi tanúsítványt egy vagy több példányban. A kezességi tanúsítvány mintáját a II. Melléklet tartalmazza.

(4) Minden egyes T1 továbbítási bejelentőben utalni kell erre az igazolásra.

27. Cikk

A kezességnyújtás hivatala visszavonhatja az engedélyt, ha a kiadáshoz megkövetelt feltételek már nem állnak fenn.

28. Cikk

(1) Minden ország megengedheti, hogy a 24. Cikk szerinti kezességet – függetlenül a főkötelezett kilététől – bejelentőnként egy okmánnyal, a II. Mellékletben meghatározott átalányösszegben nyújtsák azért, hogy azok a vámok és egyéb adók biztosítva legyenek, amelyek a főkötelezett kötelezettsége keretében végrehajtott T1 eljárás során adott esetben követelhetők. Az átalányösszeget az indító hivatal nagyobb összegben is megállapíthatja, ha az áruk szállítása nagyobb veszélyt rejt magában; ezek során különösen azokat a vámokat és egyéb adóterheket kell figyelembe venni, amelyek az árut egy vagy több országban terhelik. Az említett kezességet a II. Melléklet mintája szerinti okmánnyal kell nyújtani.

(2) Az átalánykezességet a kezességnyújtás hivatalánál kell nyújtani.

29. Cikk

(1) A T1 eljárásra vonatkozó biztosítékot az indító hivatalnál kell nyújtani. Az indító hivatal meghatározza a kezesség összegét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti biztosíték készpénzben is nyújtható az indító hivatalnál. Ebben az esetben a biztosítékot akkor térítik vissza, ha a T1 továbbítási okmányt az indító hivatal elintézettnek tekinti.

(3) A 34. Cikk szerint a vámok és egyéb adók behajtását kérő ország illetékes hatóságának kérelmére az indító hivatal országának illetékes hatósága haladéktalanul átutalja a megkereső hatóságnak a (2) bekezdés szerint letétbe helyezett összeget a végrehajtási jogcím előterjesztésével. Nem utalják át az összeget, ha a követelést és/vagy a végrehajtási jogcímet megtámadják.

30. Cikk

Nem érintve azon előírásokat, amelyek további esetekre mentességet írnak elő, az érintett országok illetékes hatóságai mentesítik a főkötelezettet a vámok és egyéb adók megfizetése alól:

a) ha az áruk igazolhatóan vis major vagy véletlen esemény következtében semmisültek meg,

b) azon hatóságilag elismert hiánymennyiségek után, amelyek az áruk sajátossága miatt keletkeztek.

31. Cikk

A biztosítéknyújtó mentesül kötelezettsége alól, ha a T1 árutovábbítási okmányt az indító hivatal elintézettnek tekinti.

A biztosítéknyújtó akkor is mentesül kötelezettségei alól a T1 továbbítási okmány nyilvántartásba vételét követő tizenkét hónapos határidő lejártát követően, ha az indító ország illetékes hatóságai nem közlik vele, hogy a T1 továbbítási okmányt nem tekintik elintézettnek.

Amennyiben a biztosítéknyújtót az illetékes hatóságok a T1 továbbítási okmány nyilvántartásba vételét követő 12 hónapos határidőn belül értesítik, hogy az okmányt nem tekintik elintézettnek, akkor az értesítést követően tájékoztatni kell a biztosítéknyújtót arról is, hogy azon összegeket meg kell fizetnie, vagy adott esetben majd meg kell hogy fizesse, amelyekre az érintett T1 eljárással kapcsolatban kezességet vállalt. Ezt az tájékoztatót a biztosítéknyújtónak legkésőbb a T1 árutovábbítási bejelentő nyilvántartásba vételét követő három éven belül meg kell kapnia. Ha az előzőekben említett határidőn belül a biztosítéknyújtót nem tájékoztatják, akkor szintén mentesül a kötelezettségei alól.

Mentesség a biztosítéknyújtás alól

32. Cikk

Ez a Melléklet nem tartalmaz 32. Cikket.

33. Cikk

(1) Azokon az eseteken kívül, amelyek szükség esetén a II. Mellékletben szabályozandók, nem kell biztosítékot nyújtani:

a) a tengeri, illetve légi úton történő szállításhoz;

b) a Rajnán, illetve a rajnai vízi utakon történő áruszállításhoz;

c) a csővezetékeken történő szállításhoz;

d) az országok vasúttársaságai által végzett szállításokhoz.

(2) Bármely ország eltekinthet a biztosítéknyújtás adásától az országa területén fekvő, de az (1) bekezdés b) pontja szerinti vízi utaktól eltérő vízi utakon történő szállítás esetén. Az országok közlik az ezzel kapcsolatos intézkedéseiket az Európai Közösségek Bizottságával; a Bizottság értesíti a többi országot.

Szabálytalanságok

34. Cikk

(1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a T1 eljárás során egy meghatározott ország területén szabálytalanságok történtek, az ezáltal esedékessé vált vámok és egyéb adók kivetése – függetlenül a büntetőeljárástól – ezen ország jogszabályai és vámigazgatási szabályai szerint történik.

(2) Ha a szabálytalanság bekövetkezésének helye nem ismert, azt bekövetkezettnek kell tekinteni

a) azon Szerződő Fél területén, amelyet a szállítóeszköz, vagy az áruk utoljára elhagytak: ha a T1 eljárás során a szabálytalanságot egy belső határ átléptető hivatalánál állapítják meg,

b) azon Szerződő Fél területén, amelyhez az adott vámhivatal tartozik: ha a T1 eljárás során a szabálytalanságot az átléptető vámhivatalnál a 2. Cikk g) pontjának második gondolatjelében írtak szerint állapítják meg,

c) azon országban, ahol ezt szabálytalanságot megállapították: ha ezt egy ország területét érintő T1 eljárás során nem az átléptető vámhivatalnál, hanem egy másik hivatalnál állapítják meg,

d) azon legutolsó Szerződő Félnél, amelynek vámterületére a szállítóeszköz vagy az áruk a határátlépési igazolás szerint utoljára beléptek: ha a szállítmányt a rendeltetési hivatalnál nem mutatták be,

e) abban az országban, ahol a szabálytalanságot megállapították: ha ezt a T1 eljárás végrehajtása után állapítják meg.

(3) Ez a cikk nem tartalmaz (3) bekezdést.

V. Fejezet

Jogkövetkezmények

35. Cikk

(1) Valamely ország illetékes hatóságai által szabályszerűen kiállított T1 továbbítási okmányok, illetve az ezen hatóságok által az azonosság biztosítására hozott vagy elfogadott intézkedések a többi országban ugyanolyan joghatással bírnak, mint az ezen országok illetékes hatóságai által szabályszerűen kiállított T1 továbbítási okmányok, illetve az ezen hatóságok által az azonosság biztosítására hozott vagy elfogadott intézkedések.

(2) Valamely ország illetékes hatóságainak a T1 eljárás keretében folytatott vizsgálatokkal kapcsolatos megállapításai a többi országban ugyanolyan bizonyító erővel rendelkeznek, mint ezen országok illetékes hatóságainak megállapításai.

36. Cikk

Ez a Melléklet nem tartalmaz 36. Cikket.

VI. CÍM

A T2 ELJÁRÁS

37. Cikk

(1) Amennyiben az árukat T2 eljárással szállítják, akkor a jelen Egyezmény szerinti T2 árutovábbítási bejelentővel kell őket a továbbításhoz bejelenteni. A T2 árutovábbítási bejelentő a III. Melléklet valamely mintája szerinti árubejelentő nyomtatvány.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyomtatvány adott esetben kiegészíthető a III. Melléklet pótlapnyomtatvány-mintája szerinti egy vagy több pótlapnyomtatvánnyal.

(3) Az V. Cím rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak a T2 eljárásra is.

VII. CÍM

EGYES SZÁLLÍTÁSI MÓDOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

38. Cikk

(1) A 18. Cikk nem vonatkoznak a vasúti forgalomban történő áruszállításra.

(2) Ha a 18. Cikk (2) bekezdés szerinti határátlépési igazolást kell leadni, akkor a vasúttársaságok nyilvántartásai határátlépési igazolásnak számítanak.

39. Cikk

(1) A T1 vagy T2 eljárást nem kötelező a légi áruszállításra alkalmazni, ha az árukra nem vonatkoznak olyan intézkedések, amelyek felhasználásukra vagy rendeltetésükre felügyeletet írnak elő.

(2) A T1 vagy T2 eljárást nem kötelező alkalmazni az áruknak csővezetékeken történő szállításakor.

40. Cikk

(1) Olyan árukra, amelyek szállítás során egy belső határt a 2. Cikk j) pontjának 2. fordulata szerint lépnek át, nem kell T1 vagy T2 eljárást alkalmazni, mielőtt azok a nevezett határt átlépnék.

(2) Nem érvényes az (1) bekezdés, ha az áruk tengeri úton egy szállítási szerződés keretében történő szállítását a kirakodási kikötőbe történő kikötés után, közúton vagy belső vízi úton továbbítási eljárással történő szállítás követ, ha ebből a kikötőből történő továbbszállítás nem egy Rajnai Manifest alapján történik.

(3) A T1 vagy T2 eljárás hatálya szünetel a tengeri úton történő szállítás alatt azokra az árukra, amelyeket a belső határok átlépése előtt ilyen eljárásokkal szállítottak.

VIII. CÍM

A POSTAI KÜLDEMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

41. Cikk

(1) Eltérően az 1. Cikktől, a postai küldeményekre (beleértve a postai csomagküldeményeket is) a T1 vagy T2 eljárás szabályai nem érvényesek.

(2) Ez a cikk nem tartalmaz (2) bekezdést.

IX. CÍM

42–44. Cikk

Ez a Melléklet nem tartalmaz 42–44. Cikkeket.

X. CÍM

45–46. Cikk

Ez a Melléklet nem tartalmaz 45–46. Cikket.

XI. CÍM

47. Cikk

Ez a Melléklet nem tartalmaz 47. Cikket.

II. Melléklet

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Ez a Melléklet az Egyezmény és az Egyezmény I. Mellékletének végrehajtási utasításait tartalmazza.

II. CÍM

2. Cikk

Ez a Melléklet nem tartalmaz 2. Cikket.

III. CÍM

AZ ÁRUK KÖZÖSSÉGI JELLEGE

Általános rendelkezések

3. Cikk

A nem T2 eljárással szállított áruk Közösségi jellegének bizonyítására jelen Cím II. vagy III. Fejezete szerinti okmányok szolgálnak.

Tárgyi hatály

4. Cikk

(1) A 6–11. Cikkek szerinti okmányok vagy formalitások nem alkalmazhatók, illetve nem tölthetők ki az alábbi áruk esetén:

a) ha azokat a Szerződő Felek területéről kell kiszállítani, vagy

b) ha azok olyan göngyölegbe vannak csomagolva, amelyeknek nincs Közösségi jellegük, vagy

c) amelyeket a nemzetközi áruszállításban TIR Carnet fedezete mellett szállítanak, kivéve, ha

– azokat az árukat, amelyeket az egyik Szerződő Fél területén kell kirakodni, olyan árukkal szállítják együtt, amelyeket egy Harmadik országban kell kirakodni, vagy

– az árukat az egyik Szerződő Fél területéről egy Harmadik ország területén át szállítják egy másik Szerződő Fél területére.

(2) Az e Cím II. Fejezete szerinti árutovábbítási okmányok olyan postai küldeményekhez is kiállíthatók (beleértve a csomagküldeményeket is), amelyeket az egyik Szerződő Fél területén lévő postahivataltól egy másik Szerződő Fél területén lévő postahivatalig továbbítanak.

A Közvetlen szállítás feltételei

5. Cikk

A 6–11. Cikkek szerinti okmányok vagy formalitások csak akkor igazolják az érintett áruk Közösségi jellegét, ha azokat az egyik Szerződő Féltől közvetlenül egy másik Szerződő Félhez szállítják.

Az egyik Szerződő Féltől egy másik Szerződő Félhez közvetlenül szállított áruknak minősülnek:

a) azok az áruk, amelyek a szállításuk során nem érintik Harmadik ország területét,

b) azok az áruk, amelyek a szállításuk során egy vagy több Harmadik ország területét érintik, de az ezeken a területeken történő átszállításuk egyetlen Szerződő Fél számára kiállított egyetlen szállítási okmánnyal történik.

Az okmányok használata

6. Cikk

A Közösségi jelleg igazolása az alábbi feltételek szerint, egy T2L továbbítási okmány benyújtásával történik.

7. Cikk

(1) A T2L árutovábbítási okmányt olyan nyomtatványon kell kiállítani, amely megfelel a III. Melléklet I. Függeléke szerinti nyomtatványminta 4. példányának, vagy a III. Melléklet II. Függeléke szerinti nyomtatványminta 4/5. példányának.

Ezt a nyomtatványt adott esetben ki lehet egészíteni egy vagy több olyan nyomtatvánnyal, amely megfelel a III. Melléklet III. és IV. Függelékei szerinti 4. vagy 4/5. nyomtatványmintáknak. Azokban az esetekben, amikor a bejelentők feldolgozására számítógépes adatfeldolgozó rendszert alkalmaznak, és a III. Melléklet III. és IV. Függelékének nyomtatványait nem kiegészítő-nyomtatványként használják, akkor a T2L árutovábbítási okmányt egy vagy több olyan nyomtatvánnyal egészítik ki, amely megfelel a III. Melléklet I. és II. Függelékei szerinti 4. vagy 4/5. nyomtatványmintáknak.

(2) Az érdekeltnek a nyomtatvány 1. rovatának jobb alrovatába a „T2L” jelzést kell beírnia, valamint adott esetben a felhasznált pótlapok 1. rovatának jobb alrovatába a „T2L BIS” jelzést.

(3) Amennyiben olyan szállítmányra kell T2L okmányt kiállítani, amely kettő vagy több árufajtából áll, az adott árukra vonatkozó adatokat egy vagy több rakományjegyzékben is lehet rögzíteni a 17. Cikk (2) bekezdése és a 23–26. Cikkek szerint, ahelyett, hogy a T2L továbbítási okmány kiállításához felhasznált nyomtatványon kitöltenék a 31. „Csomagok és árumegjelölés”, 32. „Tétel sorszám”, 35. „Bruttó tömeg (kg)”, és adott esetben a 33. „Vámtarifaszám”, 38. „Nettó tömeg (kg)”, 44. „Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok/igazolások és engedélyek” rovatokat.

Ha rakományjegyzéket alkalmaznak, akkor a T2L árutovábbítási okmány kiállításához használt nyomtatvány fent említett rovatait ki kell húzni.

(4) A 24. Cikk b) pontja szerinti rovat felső része a „T2L” jelzés beírására szolgál, az alsó rész pedig a 8. Cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti illetékes hatóságok láttamozásának a helye. A rakományjegyzék „Indító/kiléptető ország” hasábját nem kell kitölteni.

(5) A rakományjegyzéket a hozzá tartozó T2L árutovábbítási okmánnyal azonos számú példányban kell benyújtani.

(6) Amennyiben két vagy több rakományjegyzéket csatolnak ugyanahhoz az árutovábbítási okmányhoz, akkor azokat az érdekeltnek sorszámmal kell ellátnia. A csatolt rakományjegyzékek számát a T2L árutovábbítási okmány 4. „Rakományjegyzék” rovatába kell beírni.

8. Cikk

(1) Fenntartva a 123. Cikk rendelkezéseit, a T2L árutovábbítási okmányt egy példányban kell kiállítani.

(2) Az érdekelt kérelmére az indító ország illetékes hatóságai a T2L árutovábbítási okmányt, valamint adott esetben a T2L BIS kiegészítő nyomtatványt, vagy nyomtatvány(t)okat láttamozzák. A láttamozásnak a következő adatokat kell tartalmaznia, amelyeket lehetőség szerint az alábbi okmányok C (Indító vámhivatal) rovatába kell beírni:

a) a T2L árutovábbítási okmányon az indító vámhivatal megnevezését, bélyegzőjét, az illetékes tisztségviselő aláírását, a láttamozás dátumát, és ha szükséges, akkor vagy a nyilvántartási számot, vagy az árutovábbítás, vagy a kiviteli nyilvántartás számát,

b) a T2L BIS kiegészítő okmányon a T2L árutovábbítási okmány számát. Ezt a számot bélyegzővel – amely egyúttal az indító ország hatóságának nevét is tartalmazza – vagy kézírással kell bejegyezni. Az utóbbi esetben a hatóság szolgálati bélyegzőjének használata is szükséges.

Ezeket a okmányokat az érdekelt visszakapja, amennyiben az áruk rendeltetési országba történő továbbításának formalitásai teljesültek.

9. Cikk

(1) Nem érintve a 6–8. Cikkek előírásait, az áruk Közösségi jellegét az alábbi feltételek esetén számlával vagy szállítási okmány benyújtásával kell igazolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számlán vagy szállítási okmányon legalább a feladó/exportőr vagy a bejelentő – amennyiben ez nem a feladó/exportőr – nevét, pontos címét, a csomagok mennyiségét, fajtáját, jelét, számát, az árumegnevezést, a bruttó tömeget kg-ban és adott esetben a konténerek számát kell feltüntetni.

A bejelentőnek a fent nevezett okmányon jól láthatóan fel kell tüntetnie az aláírásával ellátott „T2L” jelzést.

(3) Ha a formalitások teljesítéséhez állami vagy magán adatfeldolgozó-rendszereket használnak, akkor az illetékes hatóságok kérelemre engedélyezhetik, hogy az érdekeltek a (2) bekezdés szerinti aláírást valamilyen más összehasonlítható műszaki megoldással helyettesítsék, amely adott esetben valamilyen kód használatán alapszik, és ugyanolyan joghatással bír, mint a saját kezű aláírás. Ezt az egyszerűsítést csak akkor engedélyezik, ha az illetékes hatóságok által megkövetelt technikai és eljárási feltételeket teljesítik.

(4) A számlát vagy a szállítási okmányt a bejelentőnek teljesen ki kell töltenie, alá kell írnia, valamint a bejelentő kérésére az indító ország illetékes hatóságainak láttamozniuk kell. Ennek a láttamozásnak tartalmaznia kell az indító vámhivatal nevét, bélyegzőjét, az illetékes tisztségviselő aláírását, a láttamozás dátumát, valamint vagy a nyilvántartási számot, vagy – amennyiben szükséges – az árutovábbítás vagy a kivitel számát.

(5) Ezen cikk rendelkezései csak akkor érvényesek, ha a számla vagy a szállítási okmány csak Közösségi árukra vonatkozik.

(6) Jelen Egyezmény értelmében a számla vagy szállítási okmány T2L árutovábbítási okmánynak tekintendő, ha megfelel a (2)–(5) bekezdések szerinti feltételeknek és előírásoknak.

(7) Az Egyezmény 9. Cikk (4) bekezdése értelmében egy EFTA-ország illetékes hatósága a vámterületére T2L árutovábbítási okmánynak minősülő számlával vagy szállítási okmánnyal érkező árukhoz csatolhatja a számláról vagy a szállítási okmányról készült másolatot az ezen árukhoz kiállított T2 vagy T2L árutovábbítási okmányokhoz.

Az okmányok utólagos kiállítása

10. Cikk

Ha az áruk Közösségi jellegének igazolására szolgáló okmányt utólag állítják ki, akkor azt pirossal írva a következőképpen kell láttamozni:

– Expedido a posteriori

– Udstedt efterfolgende

– Nachträglich ausgestellt

–⁷

– Issued retroactively

– Delivré a posteriori

– Rilasciato a posteriori

– Achteraf afgegeven

– Emitido a posteriori

– Annettu jälkikäteen

– Útgefid eftir á

– Utstedt i etterhand

– Utfärdat i efterhand

– Vystaveno dodatecne

– Utólag kiállítva

– Wystawiony z mocza wsteczna

– Vystavené dodatecne

Különleges alakszerűségek meghatározott árutovábbítási eljárások vagy meghatározott áruk esetén

TIR vagy ATA Carnet-val történő szállítás

11. Cikk

(1) Ha az áruszállítások jelen Melléklet 4. Cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti esetek valamelyikében TIR vagy ATA Carnet-val történnek, a bejelentő – fenntartva a 4. és 5. Cikkeket – beírhatja az áruk Közösségi jellegének igazolásához a „T2L” rövid jelzést jól láthatóan, aláírásával igazolva a felhasznált Carnet érintett szelvényének az árumegnevezés céljára fenntartott rovataiba, mielőtt még a Carnet-t láttamozásra benyújtaná az indító hivatalhoz. A „T2L” rövid jelzést minden egyes szelvényen, ahol az szerepel, az indító hivatal bélyegzőlenyomatával és az illetékes tisztségviselő aláírásával hitelesíteni kell.

(2) Azokban az esetekben, amikor Közösségi és nem Közösségi árukat ugyanazzal a TIR vagy az ATA Carnet-val szállítanak, mindkét árufajtát egymástól elkülönítve kell feltüntetni; a „T2L” jelzést úgy kell beírni, hogy az egyértelműen csak a Közösségi árukra vonatkozzék.

12–14. Cikkek

Ez a Melléklet nem tartalmaz 12–14. Cikkeket.

Utasforgalomban vagy útipoggyászként
szállított áruk

15. Cikk

(1) Nem kötelező T1 vagy T2 eljárást alkalmazni az utasforgalomban vagy útipoggyászként szállított árukra, amennyiben ezeket nem kereskedelmi forgalomra szánják.

(2) Ha az utasforgalomban vagy útipoggyászként szállított áruk Közösségi jellegét igazolni kell, akkor az áruk Közösséginek minősülnek mindaddig, amíg nem kereskedelmi forgalomra szánják azokat, és

a) a bejelentőben azt nyilatkozzák, hogy Közösségi árukról van szó, és a nyilatkozat valóságtartalmát illetően nem merül fel semmilyen kétség;

b) egyéb esetekben, jelen Cím II. és III. Fejezeteinek rendelkezései szerint.

Kölcsönös segítségnyújtás

16. Cikk

Az országok illetékes hatóságai segítséget nyújtanak egymásnak azon okmányok valódiságának és helyességének, valamint a formalitások előírásszerű teljesítésének ellenőrzésében, amelyekkel jelen Cím II. és III. Fejezetei szerint az áruk Közösségi jellegét igazolják.

IV. CÍM

A T1 ÉS T2 ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Az eljárás

1. RÉSZ

A nyomtatványok

17. Cikk

(1) A T1 vagy T2 bejelentőket a III. Melléklet I–IV. Függelékeinek mintái szerinti nyomtatványon kell leadni. A bejelentőket a jelen Egyezménynek megfelelően kell elkészíteni.

(2) A 25–29. Cikkeknek megfelelően az árutovábbítási bejelentők leíró részeként jelen Melléklet I. Függelékének mintája szerinti rakományjegyzéket lehet alkalmazni. Ennek alkalmazása nem érinti azonban azokat a kötelezettségeket, amelyek minden indításra/kiléptetésre vagy a rendeltetési országban valamennyi eljárás formalitásaira, valamint az ezekhez kapcsolódó nyomtatványokra vonatkoznak.

2. RÉSZ

T1 és T2 bejelentők

Kiállítás és felhasználás

18. Cikk

(1) Ha az árukat T1 eljárás szerint szállítják, akkor a főkötelezett a felhasznált nyomtatvány 1. rovatának jobb alrovatába a „T1” jelzést írja. Pótlapnyomtatványok használatakor a főkötelezett a felhasznált pótlapnyomtatvány(ok) 1. rovatának jobb alrovatába a „T1 BIS” jelzést írja.

Azokban az esetekben, amikor a bejelentők feldolgozására adatfeldolgozó-rendszert alkalmaznak, és a III. Melléklet I. és II. Függelékeiben szereplő minták szerinti pótlapnyomtatványokat használnak, akkor az említett nyomtatványok 1. rovatának jobb alrovatába a „T1 BIS” jelzést kell beírni.

(2) Ha az árukat a T2 eljárás szerint szállítják, akkor a főkötelezettnek a felhasznált nyomtatvány 1. rovatának jobb alrovatába a „T2” jelzést kell beírnia. Pótlapnyomtatványok használatakor a főkötelezettnek a felhasznált pótlapnyomtatvány(ok) 1. rovatának jobb alrovatába a „T2 BIS” jelzést kell beírnia.

Azokban az esetekben, amikor a bejelentők feldolgozására számítógépes rendszert alkalmaznak, és az említett Melléklet I. és II. Függelékeiben szereplő minták szerinti pótlapnyomtatványokat használnak, akkor az említett nyomtatványok 1. rovatának jobb alrovatába a „T2 BIS” jelzést kell beírni.

T1 és T2 eljárással továbbított
szállítmányok

19. Cikk

(1) Ha a szállítmányok T1 eljárás alapján szállítandó áruk mellett egyidejűleg olyan árukat is tartalmaznak, amelyeket T2 eljárás szerint kellene szállítani, akkor a III. Melléklet III. és a IV. Függelékek, vagy adott esetben az I. és II. Függelékek szerinti „T1 BIS”, illetve „T2 BIS” jelzést tartalmazó pótlapokat lehet csatolni a III. Melléklet I. és II. Függelékében szereplő minták szerinti nyomtatványhoz.

Ebben az esetben a fent említett nyomtatvány 1. rovatának jobb alrovatába a „T” jelzést kell beírni; a „T” jelzés mögötti szabad területet át kell húzni; ezenkívül a 32. „Tételsorszám”, 33. „ Vámtarifaszám”, a 35. „Bruttó tömeg (kg)”, a 38. „Nettó tömeg (kg)”, és a 44. „Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok/igazolások és engedélyek” rovatokat át kell húzni. A „T1 BIS” és a „T2 BIS” jelzéssel ellátott kiegészítő nyomtatványok sorszámát a felhasznált nyomtatvány 31. „Csomagok és áru megjelölés” rovatában kell feltüntetni, a III. Melléklet I. és II. Függelékeinek mintája szerint.

(2) Ha a 18. Cikk szerinti rövid jelzések egyike sem szerepel a felhasznált nyomtatvány 1. rovatának jobb alrovatában, vagy olyan szállítások történtek, amelyek egyidejűleg tartalmaztak T1 és T2 eljárás szerint szállítandó árukat, és a szállítás nem az (1) bekezdés vagy a 28. Cikk szerint történt, akkor az ilyen okmányokkal szállított áruk úgy tekintendők, mintha azokat T1 eljárásban szállították volna.

Az indítás/kiléptetés
és az árutovábbítási eljárás bejelentőinek egyidejű benyújtása

20. Cikk

Nem érinti az esetleg alkalmazandó egyszerűsítési intézkedéseket, hogy az áruk továbbítására, illetve újbóli kiszállítására alkalmazott vámokmányokat, vagy az áruk exportjára, illetve reexportjára szolgáló vámokmányokat, vagy bármely más azonos jogi hatással bíró okmányt az árutovábbítási eljáráshoz megfelelő bejelentővel együtt kell benyújtani az indító hivatalhoz.

Erre a célra – nem érintve az Egyezmény 7. Cikk (3) bekezdése szerintieket – egyrészről a kivitel vagy az újrakivitel bejelentőit, vagy a kiszállítás vagy az újrakiszállítás bejelentőit, másrészről az árutovábbítási eljárás bejelentőit egyetlen nyomtatványon lehet összevonni.

T1 vagy T2 bejelentők benyújtása

21. Cikk

(1) A bejelentőt az illetékes hatóságnál a hivatali órák idején kell benyújtani. Az illetékes hatóság azonban a bejelentő személy kérésére és költségére engedélyezheti a bejelentő benyújtását a hivatali órákon kívül is.

(2) A hatóság egy másik helyen lévő hivatalának tisztségviselőjéhez benyújtott bejelentő egyenértékű a bejelentőnek az illetékes hivatalnál történő benyújtásával, ha ezt ennek céljából az illetékes hatóság és az érdekeltek megállapodás útján rendezték.

Áruvizsgálat

22. Cikk

(1) Az áruvizsgálat az arra a célra kijelölt helyen és időben történik.

(2) A bejelentő személy kérelmére azonban az illetékes hatóság az áruvizsgálatot egy másik helyen, vagy az (1) bekezdés szerinti időtől eltérő időpontban is elvégezheti. Minden ezzel kapcsolatos költség a bejelentő személyt terheli.

3. RÉSZ

Rakományjegyzékek

Fogalommeghatározás

23. Cikk

A 17. Cikk (2) bekezdése szerinti rakományjegyzéknek tekintendő minden olyan kereskedelmi okmány, amely teljesíti a 24–29., illetve a 60–63. Cikkekben meghatározott feltételeket.

A rakományjegyzékek formája

24. Cikk

A rakományjegyzékeknek tartalmazniuk kell:

a) a „Rakományjegyzék” feliratot;

b) egy 70 X 55 mm-es rovatot, amelynek felső része egy, a „T” jel bejegyzésére szolgáló 70 X 15 mm-es részre, valamint egy, a 18. Cikk (1) és (2) bekezdései szerinti adatok számára szolgáló részre, és egy alsó, 70 X 40 mm-es, a 27. Cikk (3) bekezdése szerinti adatok számára szolgáló részre van felosztva;

c) az alábbi sorrendben a következő fejlécű hasábokat:

– sorszám,

– csomagok jelzése, száma, mennyisége és típusa, áruleírás,

– indító/kiléptető ország,

– bruttó tömeg( kg),

– hivatali bejegyzések rovata.

Az érdekeltek az oszlopok szélességét igényeiknek megfelelően alakíthatják; „A hivatal megjegyzései” feliratú hasábnak azonban legalább 30 mm szélesnek kell lennie. Ezenkívül az érdekeltek az a), b) és c) pontokkal jelzett rovatokon kívüli szabad részt is felhasználhatják saját céljaikra.

A rakományjegyzékek kitöltése

25. Cikk

(1) Rakományjegyzékként kizárólag a nyomtatványok előlapja használható.

(2) A rakományjegyzéken feltüntetett minden egyes árutételt sorszámmal kell ellátni.

(3) Ez a cikk nem tartalmaz (3) bekezdést.

(4) Az utolsó bejegyzés után közvetlenül vízszintes vonalat kell húzni. Az üres mezőket – a későbbi bejegyzések számára való használhatatlanná tétel érdekében – át kell húzni.

A rakományjegyzékek egyszerűsítése

26. Cikk

(1) Minden ország illetékes hatóságai engedélyezhetnek a 17. Cikk (2) bekezdése szerinti olyan rakományjegyzékeket, amelyek a 23–24., valamint a 60–63. Cikkek nem minden feltételének tesznek eleget.

Ilyen jegyzékek csak akkor engedélyezhetők, ha

a) azokat olyan vállalatok állítják ki, amelyek könyvelési nyilvántartásaikat elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozás útján készítik;

b) azokat úgy állítják és töltik ki, hogy az illetékes hatóságok és a statisztikai hivatalok által nehézség nélkül értékelhetők;

c) minden egyes árutételre tartalmazzák a csomagok mennyiségének, jelzésének, számának és típusának adatait, az áru leírását, az indító/kiléptető ország nevét, illetve a bruttó tömeget kilogrammokban kifejezve.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rakományjegyzékekként olyan jegyzékek is engedélyezhetők, amelyeket az indítási/kiléptetési formalitások teljesítésének céljából állítottak ki, még akkor is, ha ezeket a jegyzékeket olyan vállalatok állítják ki, amelyek üzleti dokumentumaikat nem elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozás útján készítik.

A rakományjegyzékek alkalmazása

27. Cikk

(1) Amennyiben a főkötelezett rendszeresen él azzal a lehetőséggel, hogy egy szállítmányra, amely több árufajtából áll, rakományjegyzékeket alkalmaz, akkor a 15. „indító/kiléptető ország”, a 33. „vámtarifaszám”, a 35. „bruttó tömeg (kg)”, a 38. „nettó tömeg (kg)”, és adott esetben a 44. „Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok, bizonyítékok és engedélyek” rovatokat a T1 vagy T2 eljárásra alkalmazott nyomtatványon ki kell húzni, és ezen okmány 31. „csomagok és árumegjelölés” rovatát nem szabad a csomagok jeleinek, számainak, mennyiségének fajtáinak adataira és az árumegjelölésre felhasználni. Ezt a nyomtatványt nem szabad kiegészítő nyomtatványokkal kiegészíteni.

(2) A rakományjegyzéket ugyanannyi példányban kell benyújtani, mint azt az árutovábbítási eljárásra használt nyomtatványt, amelyhez a rakományjegyzék tartozik.

(3) A bejelentő nyilvántartásba vételekor a rakományjegyzékeket ugyanazzal a nyilvántartásbavételi számmal kell ellátni, mint azokat az árutovábbítási eljárásra használt nyomtatványokat, amelyekre a rakományjegyzékek vonatkoznak. Ezt a számot az indító vámhivatal nevét is tartalmazó bélyegzővel vagy kézírással kell bejegyezni. Ez utóbbi esetben az indítóhivatal szolgálati bélyegzőjét is alkalmazni kell. Ezenkívül az indítóhivatal tisztviselőjének aláírása is feltüntethető.

(4) Ha több rakományjegyzék egy T1 vagy T2 árutovábbítási eljárásban használt nyomtatványt egészít ki, akkor ezeket a főkötelezettnek sorszámokkal kell ellátnia. A mellékelt rakományjegyzékek számát a nevezett árutovábbítási nyomtatvány 4. „rakományjegyzék” rovatában kell feltüntetni.

(5) A III. Melléklet I. és II. Függelékeinek mintája szerinti nyomtatványon kiállított bejelentőt, amelyet az 1. rovat jobb alrovatában feltüntetett „T1” vagy „T2” jelzéssel nyújtottak be, és amelyhez egy vagy több rakományjegyzéket mellékeltek, az I. Melléklet 10. vagy 37. Cikke szerinti T1 vagy T2 bejelentőnek kell tekinteni.

Gyűjtőszállítmányok

28. Cikk

Ha a szállítmányok egyidejűleg T1 és T2 eljárással szállítandó árukat tartalmaznak, akkor osztott rakományjegyzékeket kell kiállítani; ezeket a T1 és T2 eljárás bejelentőjének egyetlen nyomtatványához lehet csatolni.

Ebben az esetben az utolsó nyomtatvány 1. rovatának jobb alrovatába „T” jelzést kell írni, a „T” jelzést követő üres részt át kell húzni. Ezenkívül a 15. „indító/kiléptető ország”, a 32. „tételsorszám” a 33. „vámtarifaszám”, a 35. „bruttó tömeg (kg)”, a 38. „nettó tömeg (kg)”, és adott esetben a 44. „Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek” rovatokat át kell húzni. A felhasznált nyomtatvány 31. „csomagok és árumegjegyzés” rovatában azoknak a mindenkori rakományjegyzékeknek a sorszámát kell feltüntetni, amelyek mindkét árufajtára vonatkoznak.

Kizárólag egyfajta áruból álló szállítmányok

29. Cikk

Bármely ország illetékes hatóságai engedélyezhetik, hogy azok a vállalatok, amelyek könyvelési nyilvántartásaikat elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozás útján készítik, és amelyeknek a 26. Cikk alapján a különleges minta szerinti rakományjegyzékek használatát engedélyezték, ezeket a jegyzékeket azokra a T1 vagy T2 eljárásra is felhasználják, amelyek csak egy árufajtát foglalnak magukba, amennyiben ezen vállalatok adatfeldolgozási programjai ezt szükségessé teszik.

4. RÉSZ

Formalitások az indító vámhivatalnál

Az áruk vámhivatalnál történő bemutatásának
határideje

30. Cikk

Az indító vámhivatal által meghatározott határidő, amelyen belül a szállítmánynak a rendeltetési hivatalhoz meg kell érkeznie, kötelező érvényű azon országok hatóságai számára, amelyek területét az áruk a T1 vagy T2 árutovábbítási eljárás során érintik. A megállapított határidőt ezek a hatóságok nem változtathatják meg.

5. RÉSZ

Formalitások az átléptető vámhivatalnál

31. Cikk

Az I. Melléklet 18. Cikk szerinti határátlépési igazolás nyomtatványának meg kell felelnie a II. Mellékletben szereplő mintának.

6. RÉSZ

Formalitások a rendeltetési vámhivatalnál

Megérkezési igazolás

32. Cikk

(1) A megérkezési igazolást azon személy kérelmére állítják ki, aki a rendeltetési hivatalnál az áruszállítmányt a hozzátartozó T1 vagy T2 árutovábbítási okmánnyal bemutatta.

(2) A megérkezési igazolás nyomtatványának – amelylyel igazolják, hogy a T1 vagy T2 árutovábbítási okmányt, és ezzel egy időben az abban megjelölt áruszállítmányt a rendeltetési hivatalnál bemutatták – meg kell felelnie a III. Függelék mintájának. A T1 vagy T2 árutovábbítási okmányoknál azonban a visszpéldány hátoldalán lévő rész is felhasználható.

(3) A megérkezési igazolást az érdekeltnek előre ki kell töltenie. Az igazolás a rendeltetési hivatal számára fenntartott rész mellett tartalmazhat még más, az áruszállítmányt érintő adatokat is. A rendeltetési hivatal által kiállított megérkezési igazolás kötelező érvénye azonban csak azokra az adatokra terjed ki, amelyeket a rendeltetési hivatal számára fenntartott részek tartalmaznak.

AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI OKMÁNYOK VISSZAKÜLDÉSE

Központi helyek

33. Cikk

Minden ország megnevezhet központi hivatalokat, ahová a rendeltetési ország illetékes hivatalai visszaküldik az okmányokat. Azok az országok, amelyek kijelöltek ilyen hivatalokat, közlik ezt az Európai Közösség Bizottságával is, és egyúttal meghatározzák az ezen hivatalokhoz visszaküldendő árutovábbítási okmányok fajtáját is. A Bizottság tájékoztatja erről a többi országot.

A biztosítéknyújtás

1. RÉSZ

Kezességi okmányok

34. Cikk

Az I. Melléklet 25. Cikk (1) bekezdése szerinti kezességi okmánynak meg kell felelnie a következő mintáknak:

– a IV. Függelék mintájának, ha összkezességről van szó,

– az V. Függelék mintájának, ha egyedi kezességről van szó,

– a VI. Függelék mintájának, ha átalánykezességről van szó.

2. RÉSZ

Összkezesség

Kizárás az összkezesség rendszeréből

34/a. Cikk

Ha a T1 vagy T2 eljárás során bizonyos árukkal kapcsolatban különösen nagy csalási veszély áll fenn, akkor egy vagy több Szerződő Fél kérelmére az összkezesség ezen árukra a Vegyes Bizottság határozata alapján ideiglenesen megtiltható.

A Vegyes Bizottság tiltó határozatát gyorsított írásbeli eljárással hozza meg, és az akkor tekintendő elfogadottnak, ha legkésőbb a határozattervezet kézhezvételétől számított öt munkanapon belül egyik Szerződő Fél sem emel kifogást.

A Szerződő Felek a fenti írásos eljárás kezdetétől foganatosítják a szükséges intézkedéseket, hogy a javasolt határozatban kijelölt célt elérjék.

Az áruknak az összkezesség rendszeréből történő kizárása hat hónapos időtartamra korlátozódik, kivéve, ha a Vegyes Bizottság ennek meghosszabbításáról dönt.

Az összkezesség nagysága

34/b. Cikk

Nem érinti jelen Melléklet 34/a. Cikkét az, hogy az összkezességet a következő módon határozzák meg:

1. Az összkezességet a 4. pont szerinti eljárással vagy másik azonos eredményre vezető számítási eljárással úgy kell meghatározni, hogy az összkezesség a fizetendő vámok és egyéb adók legalább 30%-át képezze.

2. Az összkezességet a 4. pont szabályainak megfelelően vagy másik azonos eredményre vezető számítási eljárással olyan összegben állapítják meg, amely az esedékes vámok és egyéb adók összegének megfelel, ha az összkezességet a T1 vagy T2 eljárásban szállított olyan árukkal kapcsolatban kell igénybe venni, amelyek a Vegyes Bizottság gyorsított írásbeli eljárással hozott határozatának tárgyát képezik, és ennélfogva a Szerződő Felek megegyeztek, hogy az árutovábbítási eljárások szabályai nagy csalási veszélyt rejtenek magukban. A Szerződő Felek a fenti írásos eljárás kezdetétől foganatosítják a szükséges intézkedéseket, hogy a javasolt határozatban kijelölt célt elérjék. Az érintett országok illetékes hivatalai azonban az alábbi esetekben az összkezesség összegét a megállapítandó vámok és egyéb adók 50%-ában is meghatározhatják azon személyekre, akik

– a kezességnyújtás országában lakhellyel rendelkeznek,

– az egységes árutovábbítási eljárást nem csak alkalmanként veszik igénybe,

– pénzügyi helyzetükből adódóan képesek kötelezettségeiket teljesíteni,

– a vám- és adóelőírások ellen nem követtek el súlyos szabálytalanságot.

A fenti esetekben a kezességnyújtás helye szerinti hivatal a 35. Cikk alapján a kezességi tanúsítvány 7. sz. rovatába a következő megjegyzések egyikét jegyzi be:

– aplicación del equndo apartado del punto 2 del articulo 34 ter del Apendice II del Convencio de mayo de 1987

– andelse af artikel 34 b, stk. 2, andet afsnit af tillae II til konventionen af 20. maj 1987

– Anwendung von Artikel 34 b. Absatz 2, zweiter Unterabsatz der Anlage II des Übereinkommen vom 20 Mai 1987

–⁸

– application of the second subpharagraph of Article 34 B ( 2) of Appendix II of the Convention of 20 May 1987

– application article 34 ter, paragraphe 2, deuxiéme alinéa de l'appendice II de la Convention du 20 mai 1987

– applicazione dell'articolo 34 ter, paragrafo 2, secondo comma dell'appendice II della Convenzione del 20 Maggio 1987

– toepassing artikel 34 ter, lid 2, tweede alinea van aanhangsel II bij de Overeenkomst van 20 mei 1987

– aplicaço do ponto 2, segundo parágrafo, do artigo 34-B do apendice II da Conveno de 20 Maio de 1987

– 20. päivänä toukokuuta 1987 tehdyn yleissopimuksen II liiteen 34 b artiklan 2 kohdan toista alakohtaa sovellettu

– Beiting b-lidar 2. mgr. 2. tölul. 34. gr. II.vióbétis vis samninginn frá 20. mai 1987

– anvendelse av Artikkel 34 b, paragrapf 2, andre avsnitt av vedlegg II til konvensionen av 20. mai 1987

– tilllômpning av artikel 34b, punkten 2, andra stycket, i bilaga II til konventionen av 20. maj 1987

– Pouzití cl. 34 b, bod 2. druhy pododstavec prílohy II Úmluvy z 20. kvetna 1987

– az 1987. május 20-i Egyezmény II. Melléklet 34/b. Cikk (2) bekezdés második fordulatának alkalmazása

– zastosowanie Art. 34b ust.2, drugi podusep Zal. II Kowencji z dn. 20. maja 1987.

– Uplatnenie clánku 34 b, odsek 2, druhy pododsek prílohy II Dohovoru z 20. mája 1987

3. Amennyiben az Egységes Árutovábbítási Eljárás bejelentő okmánya a 2. pont alkalmazási területe szerinti árukon kívül más árukat is tartalmaz, akkor az összkezesség nagyságára vonatkozó előírásokat úgy kell alkalmazni, mintha mindkét árukategória külön bejelentő okmányokon szerepelne.

Azon árukategóriához tartozó árukat azonban, amelyek mennyisége vagy értéke viszonylag kicsi, figyelmen kívül kell hagyni.

4. E cikk alkalmazásához a kezességnyújtás teljesítésének hivatala az alábbi becslést végzi el egy hétre vetítve:

– a végrehajtott szállítások;

– az érintett országokban alkalmazott, a legnagyobb tételek figyelembevételével esedékes vámok és egyéb adók.

Ez a becslés az érdekeltek azon kereskedelmi és könyvelési okmányain alapszik, amelyek az előző évben végrehajtott áruszállításokra vonatkoznak; az eredményt 52-vel osztják.

Azon érdekeltek esetében, akik üzleti tevékenységüket csak rövid ideje kezdték meg, a kezességnyújtás teljesítésének hivatala az érdekelttel együtt megbecsüli az egy adott időszakban szállított áruk mennyiségét, értékét és adóját; ennek során a már meglévő adatokra támaszkodnak. A kezességnyújtás hivatala kerekítés útján meghatározza azon áruk értékét és valószínű adóterhét, amelyeket egyhetes időtartam alatt szállítanak. A kezességnyújtás hivatala évente felülvizsgálja az összkezesség összegét; ennek során különösen figyelembe veszi az indító hivatalok tájékoztatásait és adott esetben a kezesség összegének nagyságát újra meghatározza.

5. A Vegyes Bizottság évente legalább egyszer dönt, hogy a 2. pont szerinti intézkedések folytatódjanak-e vagy sem.

Kezességi tanúsítvány

35. Cikk

Az I. Melléklet 26. Cikk (3) bekezdése szerinti kezességi tanúsítvány nyomtatványának meg kell felelnie a VII. Függelék szerinti mintának. A kezességi tanúsítványt a 36–39. Cikk alapján állítják ki és alkalmazzák.

A meghatalmazottak

36. Cikk

(1) A főkötelezett saját felelősségére megnevezi a kezességi tanúsítvány kiállításakor vagy annak érvényessége ideje alatt bármikor az igazolás hátoldalán azokat a személyeket, akiket meghatalmazott, hogy nevében a T1 vagy T2 árutovábbítási eljárás bejelentőit aláírják. A megnevezés a meghatalmazott családi és utónevének megadásából, valamint a meghatalmazott aláírásmintájából áll. Minden egyes meghatalmazott megnevezését a főkötelezett aláírásával igazolja. A főkötelezett jogosult áthúzni azokat a rovatokat, amelyeket nem akar használni.

(2) A főkötelezett valamely meghatalmazott személy nevének bejegyzését a tanúsítvány hátoldalán bármikor érvénytelenítheti.

A meghatalmazott képviselő

37. Cikk

Az indító hivatalnál bemutatott kezességi tanúsítvány hátoldalára bejegyzett személyek a főkötelezett meghatalmazott képviselőinek tekintendők.

AZ ÉRVÉNYESSÉGI IDŐ

Az érvényességi idő meghosszabbítása

38. Cikk

A kezességi tanúsítvány érvényességének időtartama nem haladhatja meg a két évet. Ez az időtartam azonban azon hivatal által, ahol a kezességet nyújtották, egyszer, maximum két évvel meghosszabbítható.

Felmondás

39. Cikk

Ha a kezességi szerződést felbontják, a főkötelezettnek az összes részére kiadott még érvényes kezességi igazolást haladéktalanul vissza kell adnia a kezesség nyújtásának helyén.

Minden ország megküldi az Európai Közösségek Bizottságának a bevonás után még érvényes, és még vissza nem adott igazolások azonosító adatait. A Bizottság tájékoztatja erről a többi országot.

3. RÉSZ

Átalánykezesség

A kezesség összege

40. Cikk

Nem érinti a 41. Cikk (2) és (3) bekezdése szerintieket, hogy az a kezességi összeg, amelynek nagyságáig a kezes az I. Melléklet 28. Cikk (1) bekezdése szerint T1 vagy T2 bejelentőnként kezeskedik, 7000 ECU.

Az átalánykezesség összegének növekedése

41. Cikk

(1) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetek kivételével az indító hivatal nem követelhet T1 vagy T2 bejelentőnként biztosítékként 7000 ECU-nál nagyobb átalányösszeget, függetlenül attól, hogy az egy bejelentővel szállított árukra vonatkozó vámok és egyéb adók összege milyen magas.

(2) Olyan különleges egyedi esetekben, amikor az áruk szállítása nagyobb kockázattal jár, és ezért a 7000 ECU átalánykezesség összeg nem elegendő, az indító hivatal olyan magasabb biztosítékot követel, amely az egész szállítandó árumennyiség vámjának és egyéb adójának fedezetéül szolgáló 7000 ECU többszörösének felel meg.

Egy szállítás különösen akkor tekintendő magasabb kockázattal járónak, ha olyan árukat érint, amelyekre az összkezesség keretében a 34/a. Cikk vagy a 34/b. Cikk 2. pontja vonatkozik.

(3) A VIII. Függelékben felsorolt áruk szállításakor a biztosítékot fel kell emelni, ha a szállítandó áruk meghaladják a 7000 ECU átalányösszeghez rendelt mennyiséget.

Ebben az esetben az átalányösszeget a szükséges biztosítéknak megfelelően a szállítandó áruk mennyiségének megfelelően a 7000 ECU többszörösében állapítják meg.

(4) A főkötelezettnek a (2) és a (3) bekezdés szerinti esetekben az indító vámhivatalnál a 7000 ECU átalányösszeg többszörösének megfelelő mennyiségű átalánydíjas garanciajegyet kell leadnia.

Érzékeny és nem érzékeny árukból álló
szállítmányok

42. Cikk

(1) Ha a T1 vagy T2 bejelentők a 41. Cikk (3) bekezdésének listájában szereplő árukon kívül más árukat is tartalmaznak, akkor az átalánykezességre vonatkozó előírásokat úgy kell alkalmazni, mintha mindkét árufajta külön árutovábbítási bejelentőben szerepelne.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően egy árufajta azon áruit, amelyek mennyisége vagy értéke viszonylag jelentéktelen, figyelmen kívül kell hagyni.

Garanciajegy

43. Cikk

(1) A kezességnyújtási nyilatkozatnak a kezességnyújtás helye szerinti hivatalban történő elfogadásával a biztosítéknyújtó felhatalmazást kap, hogy a kezességnyújtási nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint és azok keretében a szükséges átalánydíjas garanciajegyeket azon személyeknek átadja, akik főkötelezettként kívánnak fellépni egy általuk választott indító hivataltól történő T1 vagy T2 eljárás végrehajtása során.

(2) Az átalánykezesség keretében kiállított átalánydíjas garanciajegy nyomtatványának meg kell felelnie a IX. Függelék mintájának. A minta hátoldalán lévő adatok megelőzhetik a kitöltő adatait a másik oldal felső részén; a további szövegrész változatlan marad.

(3) A kezes 7000 ECU összegig kezeskedik minden egyes átalánydíjas garanciajegyért.

(4) Nem érintve a 41. és 44. Cikkeket, a főkötelezett minden egyes átalánydíjas garanciajeggyel egy T1 vagy T2 eljárást hajthat végre. Az átalánydíjas garanciajegyet az indító hivatalhoz kell benyújtani, amely azt megőrzi.

Korlátozott érvényű átalánydíjas garanciajegy

44. Cikk

A biztosítéknyújtó olyan átalánydíjas garanciajegyeket adhat ki, amelyek

– nem érvényesek a VIII. Függelékben felsorolt fajtájú áruk T1 vagy T2 eljárással történő továbbítására,

– az első gondolatjel alatt nem említett árukra vonatkoznak, és amelyekre szállítóeszközönként az I. Melléklet 12. Cikk (2) bekezdése szerinti maximum hétszeres jogcím alkalmazható.

Erre a célra a biztosítéknyújtó a kiadandó biztosítéki jogcím(ek)re – utalva ezen Cikkre – átlósan nagy betűkkel az alábbi megjegyzések valamelyikét írja:

– VALIDEZ LIMITADA

– BEGREANSET GLYDIGHED

– BESCHRÄNKTE GELTUNG

–⁹

– LIMITED VALIDITY

– VALIDITÉ LIMITÉE

– VALIDITR LIMITATA

– BEPERKTE GELDIGHEID

– BALIDADE LIMITADA

– VOIMASSA RAJOITETUSTI

– TAKMARKAD GILDISSVID

– BEGRENSET GYLDIGHET

– BEGRENSAD GILTIGHET

– OMEZENÁ PLATNOST

– KORLÁTOZOTT ÉRVÉNYŰ

– OGRANICZONA WAZNOSC

– OBMEDZENÁ PLATNOST

Felmondás

45. Cikk

A kezességi szerződés felmondásáról az az ország, amelyhez a kezességnyújtás helye tartozik, haladéktalanul értesíti a többi országot.

4. RÉSZ

Egyedi biztosíték

A biztosítéknyújtás nagysága

45/a. Cikk

Az egyedi biztosíték összegét, amely a T1 eljárásban szállított azon árukra vonatkozik, amelyeket a 34/a. Cikk alapján az összkezességből kizártak, és amelyeket e Melléklet VIII. Függeléke tartalmaz, a VIII. Függelék szerint számítják ki.

46–48. Cikk

Ez a Melléklet nem tartalmaz 46–48. Cikkeket.

Szabálytalanságok

A rendeltetési hivatalban be nem mutatott szállítmányok

49. Cikk

Ez a Melléklet nem tartalmaz 49. Cikket.

A T1 és T2 eljárások szabályos végrehajtásának igazolása

50. Cikk

Az I. Melléklet 34. Cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti esetekben a T1 vagy T2 árutovábbítási eljárások szabályos végrehajtását az illetékes hatóságok számára a következő módon kell igazolni:

a) az illetékes hatóságok által igazolt okmányok bemutatásával, amelyekből kitűnik, hogy az adott árukat a rendeltetési hivatalnál, vagy a 111. Cikk szerinti esetekben az engedélyezett címzettnél bemutatták. E dokumentumnak az áruk azonosításához adatokat kell tartalmaznia, vagy

b) egy Harmadik országban a belföldi forgalom számára kiállított vámokmány bemutatásával, vagy ezen okmány másolatával vagy fotókópiájával; a másolatot vagy a fotókópiát annak a vámhivatalnak kell hitelesítenie, aki a az eredetit lemásolta, vagy az érintett Harmadik ország hatóságának, vagy más ország hatóságának. E dokumentumnak adatokat kell tartalmaznia az érintett áruk azonosításához.

V. CÍM

AZ ECU ELLENÉRTÉKÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

51. Cikk

(1) A jelen Mellékletben ECU-ben kifejezett összegeket az október első munkanapján érvényes átszámítási árfolyammal számolják át az egyes országok nemzeti valutájába, és ez a következő év január 1-jével lép hatályba.

Ha egy bizonyos valutára nincs átszámítási árfolyam, akkor azon első nap árfolyama érvényes, amelyet október első munkanapját követően utoljára tettek közzé. Amennyiben október első munkanapja után nem tettek közzé átszámítási árfolyamot, akkor az ezen időpont előtti azon utolsó nap átszámítási árfolyamát kell alkalmazni, amelyet közzétettek.

(2) Fentiek alkalmazása esetén az ECU azon ellenértéke irányadó, amely a 41. Cikk szerinti biztosítéki jogcímmel(ekkel) benyújtott T1 vagy T2 bejelentők nyilvántartásba vételének időpontjában érvényes.

VI. CÍM

MEGHATÁROZOTT SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

Légi forgalomban történő szállítások

52. Cikk

(1) Ha az I. Melléklet 39. Cikk (1) bekezdése szerint a T1 vagy T2 eljárást az egyik Szerződő Fél repülőteréről légi úton szállított árukra alkalmazzák, akkor az ehhez alkalmazott Manifest – amelynek tartalma megfelel a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény 9. Melléklet 3. Függelékében meghatározottaknak – T1 vagy T2 bejelentőnek tekintendő.

(2) A T1 és T2 eljárás alá tartozó áruk együttes szállítása esetén ezeket az árukat osztott Manifesteken kell felsorolni.

(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti Manifest(ek)et a légitársaságoknak keltezéssel és aláírással kell záradékolniuk, ami azokat T1 vagy T2 árutovábbítási bejelentőkké minősíti.

A megfelelően kitöltött és aláírt Manifestek az esettől függően T1 vagy T2 bejelentőnek számítanak.

Az (1) és (2) bekezdések szerinti Manifestek(ek)nek az alábbi adatokat kell tartalmazniuk:

– azon légitársaság nevét, amely az árukat szállításra átvette,

– a járatszámot,

– a járat dátumát,

– a berakodás (indító) és kirakodás (rendeltetési) repülőterének neveit, és ezenkívül minden a Manifestben szereplő áruküldemény tekintetében meg kell adni:

– a légi szállítólevél számát,

– a csomagok számát,

– az áruk általános leírását vagy amennyiben szükséges a „consolidated” („gyűjtőszállítmány”) jelzést, adott esetben rövidített formában,

– a bruttó tömeget.

(4) Az a légitársaság, amely az (1)–(3) bekezdések szerinti Manifesteken felsorolt árukat szállításra átveszi, ezen szállítások tekintetében főkötelezetté válik.

(5) Azon eseteket kivéve, amikor a légitársaság a 103. Cikk szerint engedélyezett feladó, az (1)–(3) bekezdésekben említett Manifesteket az indító repülőtér illetékes hatóságaihoz legalább két példányban kell benyújtani, amelyeket az illetékes hatóságok záradékolnak, és egy példányt megőriznek.

Ezen hatóságok ellenőrzés céljából bekérhetnek minden légi szállítólevelet, amelyek a Manifestekben felsorolt áruszállítmányokra vonatkoznak.

(6) Az árukat szállító légitársaság közli a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságaival az indító repülőtér(ek) nevét (neveit).

A rendeltetési repülőtér illetékes hatóságai eltekinthetnek ezen értesítési kötelezettségtől olyan légitársaságok vonatkozásában, amelyeknél a repült járatkapcsolatok természete és földrajzi helyzete miatt nem merül fel kétség az indító repülőtér(ek) tekintetében.

(7) Az (1)–(5) bekezdések szerinti Manifestek egy példányát a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságainak át kell adni.

(8) Tekintet nélkül a (7) bekezdés rendelkezéseire, a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságai ellenőrzés céljából megkövetelhetik a repülőtéren kirakodott összes áru Manifestjének bemutatását.

Ezek a hatóságok – szintén ellenőrzési célokból – megkövetelhetik minden olyan légi teherfuvarlevél bemutatását, amely a Manifestekben felsorolt áruküldeményekre vonatkozik.

(9) A rendeltetési repülőtér illetékes hatóságai minden indító repülőtér illetékes hatóságának megküldik havonta a légitársaságok által az (1)–(3) bekezdések szerinti Manifestekről készített listát, amelyet hozzájuk az előző hónapban benyújtottak. Ezt a listát a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságai jóváhagyják.

Ezen Manifestek mindegyikénél fel kell tüntetni:

– a Manifestek hivatkozási számát,

– a légi közlekedési vállalat nevét (adott esetben rövidítve), amely az árukat szállította,

– a járatszámot,

– a járat dátumát.

Az illetékes hatóságok két-, illetve többoldalú egyezmények alapján engedélyezhetik a légitársaságok számára, hogy a fent nevezett információkat közvetlenül küldjék meg az indító repülőterek hatóságainak. Az illetékes hatóságok ezen engedélyről tájékoztatják a többi országot.

Ha az említett lista Manifestjeinek adataival kapcsolatban szabálytalanságokat állapítanak meg, akkor a rendeltetési hivatal értesíti a indító hivatalt, hivatkozva különösen a légi teherfuvarlevélen (air waybill) szereplő azon árukra, amelyekre ezek a megállapítások vonatkoznak.

(10) Az (1) bekezdés szerinti Manifest alkalmazása helyett az országok illetékes hatóságai azon érdekelt légitársaságok kérésére, amelyek két-, illetve többoldalú egyezmények alapján adatcsererendszereket alkalmaznak, engedélyezik az egységes árutovábbítási eljárás egyszerűsített eljárását.

(11) a) Olyan nemzetközi légitársaságok javára, amelyeknek vagy a székhelye vagy a regionális képviselete a Szerződő Felek területén van, és amelyek

– adatcsererendszereket alkalmaznak a Szerződő Felek területén lévő indító, illetve rendeltetési repülőterek között az információk továbbítására, és

– teljesítik a b) pont követelményeit,

kérelmükre az (1)–(9) bekezdések szerinti T1 vagy T2 eljárásokat egyszerűsíteni kell.

A kérelem kézhezvétele után azon ország illetékes hatóságai, amelyek területén az adott légitársaság székhellyel rendelkezik, megküldik ezt a kérelmet azon országoknak, amelyek területén azon indító és rendeltetési repülőterek találhatók, amelyek adatcsererendszerrel össze vannak kapcsolva.

Amennyiben a megküldés dátumától számított 60 napon belül nem érkezik kifogás, akkor az illetékes hatóságok az Egyezmény 6. Cikkének fenntartásával engedélyezik a c) pont szerinti egyszerűsített eljárást.

Ez az engedély minden érintett országban érvényes, és minden olyan T1 és T2 eljárásra alkalmazni kell, amelyek a nevezett engedélyben megjelölt repülőterek között folynak.

b) A c) pont szerinti egyszerűsített eljárás azon légitársaságok számára engedélyezhető, amelyek

– az országok között jelentős számú járatot üzemeltetnek,

– gyakran küldenek és fogadnak árukat,

– manuális vagy adatfeldolgozási rendszeren nyugvó nyilvántartást vezetnek, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi a folyamatok ellenőrzését az indító és a rendeltetési helyeken,

– nem sértették meg súlyosan vagy több esetben a vám- és adóelőírásokat,

– minden nyilvántartásukat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják,

– beleegyeznek, hogy a minden szabálytalanság és eltérés felderítésével és feltárásával kapcsolatos kötelezettségeik gyakorlásakor az illetékes hatóságok felé teljes mértékben felelnek.

c) Az egyszerűsített eljárást az alábbiak szerint hajtják végre:

– a légitársaságnak minden egyes szállítmány státuszának igazolását könyvelési nyilvántartásába be kell vezetnie,

– az adatcsererendszeren megküldött indító repülőtéri Manifest lesz a rendeltetési repülőtér Manifestje is,

– a légitársaságnak meg kell adnia a Manifesten minden árutétel T1, T2, TE (megfelel a T2ES-nek), TP (megfelel a T2PT-nek) és C (megfelel a T2L-nek) státuszát,

– a T1 vagy T2 eljárás elintézettnek minősül, ha az adatcsere révén megküldött Manifest a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságainak rendelkezésére áll, és ezeknek az árut bemutatták,

– az adatcsererendszerrel továbbított Manifest egy példányát kérésre az indító és a rendeltetési repülőterek illetékes hatóságainak be kell mutatni,

– az indító repülőtér illetékes hatóságai a kockázatelemzések alapján a könyvelések felülvizsgálatának segítségével ellenőrzést végeznek,

– a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságai a kockázatelemzések alapján a könyvelések felülvizsgálatának segítségével ellenőrzést végeznek, és az adatcsererendszeren keresztül megkapott Manifestek részleteit utóvizsgálatra megküldik az indító repülőtér illetékes hatóságainak, amennyiben az szükséges,

– a légitársaság felel azért, hogy minden a rendeltetési repülőtéren megállapított eltérést és szabálytalanságot azonosítsanak, és erről az illetékes hatóságot tájékoztassák,

– a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságai elfogadható határidőn belül közlik az összes eltérést és szabálytalanságot az indító repülőtér illetékes hatóságaival,

– ezek az eltérések és szabálytalanságok a légitársaság és az indító, illetve rendeltetési repülőterek illetékes hatóságai közötti megállapodással rendezhetők.

53. Cikk

Ha az I. Melléklet 39. Cikk (1) bekezdés szerinti olyan árukra alkalmazzák a T1 vagy T2 eljárást, amelyeket az egyik Szerződő Fél repülőteréről légi úton szállítanak, akkor az 52. Cikk nem zárja ki azt, hogy minden érdekelt igénybe vehesse az I. Melléklet szerinti T1 vagy T2 eljárást. Ilyen esetekre az 52. Cikk szerinti eljárások nem érvényesek.

Tengeri forgalomban történő szállítások

54. és 55. Cikk

Ez a Melléklet nem tartalmaz 54. és 55. Cikkeket.

56. Cikk

(1) Ha az I. Melléklet 40. Cikke szerint a T1 vagy a T2 eljárást egy ország tengeri kikötőjéből tengeri úton szállított árukra alkalmazzák, akkor az illetékes hatóságok az érintett hajózási vállalat kérésére az I. Melléklet szerinti T1 vagy T2 eljárást a (2)–(9) bekezdések szerinti feltételek megléte esetén oly módon egyszerűsíthetik, hogy az adott árukra vonatkozó Manifesteket T1 vagy T2 bejelentőkként hagyják jóvá.

(2) A kérelem kézhezvételekor azon ország illetékes hatóságai, ahol az érintett hajózási vállalatok székhellyel rendelkeznek, megküldik a kérelmet azon országoknak, ahol a tervbe vett indító vagy rendeltetési tengeri kikötők fekszenek.

Amennyiben a kérelem kézhezvételének dátumát követő 60 napon belül nem érkezett kifogás, az illetékes hatóságok megadják a hajózási társaságnak a kért engedélyt.

Ez az engedély minden érintett országban olyan érvénnyel bír, mint az Egyezmény 6. Cikke szerinti egy- vagy többoldalú egyezmények.

Ilyen engedély hiányában a Melléklet szerinti T1 vagy T2 eljárást kell végrehajtani.

E cikk előírásai nem zárják ki, hogy bármely személy – beleértve ezek hajózási társaságait is – az I. Melléklet szerinti azon T1 vagy T2 eljárást végrehajtsa, amelyre nézve egy ilyen jellegű engedély számításba jöhet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt csak azon hajózási társaságoknak adják meg, amelyek

– nyilvántartási rendszere lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az árumozgások ellenőrzését,

– nem sértették meg súlyosan vagy több alkalommal a vám- vagy adóelőírásokat,

– olyan Manifesteket használnak, amelyek

= tartalmazzák legalább a hajózási társaság nevét és pontos címét, a hajó azonosítását, a berakodás, a kirakodás kikötőjét, a hajóraklevélre való utalást (Konnossement), valamint – minden egyes küldeményre – a csomagok jelölését, számát, mennyiségét és fajtáját, az árumegjelölést, a kilogrammokban kifejezett bruttó tömeget, és adott esetben a konténerek azonosító számait,

= az illetékes hatóságok számára nehézség nélkül értékelhetők és ellenőrizhetők,

= az illetékes hatóságoknak megfelelően kitöltve és aláírva az adott hajó kifutása előtt bemutathatók.

(4) Az (1) bekezdés szerinti engedély meghatározza, hogy a T1 és T2 eljárással szállítandó áruk együttes szállítását osztott Manifesteken kell feltüntetni.

(5) Az (1) és (3) bekezdések szerinti Manifesteknek tartalmazniuk kell egy olyan láttamozást, amely a hajózási társaság aláírását és a dátumot tartalmazza, és amely a Manifestet T1 vagy T2 bejelentővé teszi. Az ily módon kiegészített és aláírt Manifestek az esettől függően T1 vagy T2 bejelentőnek tekintendők.

(6) A hajózási társaság, amely a szállításokat az (1)–(4) bekezdésekben említett Manifestekkel hajtja végre, ezen szállítások tekintetében főkötelezetté válik.

(7) Azon esetek kivételével, amelyekben a hajózási társaság a 103. Cikk szerinti engedélyezett feladóvá válik, az (1)–(4) bekezdésekben említett Manifesteket két példányban köteles az indító kikötő illetékes hatóságainak jóváhagyásra benyújtani; az illetékes hatóságok a láttamozást követően az egyik példányt megőrzik.

(8) Az (1)–(4) bekezdés szerinti Manifesteket a rendeltetési kikötő illetékes hatóságainak hitelesítésre át kell adni. Ezek a hatóságok egy példányt maguknál tartanak, ha ez az áruk vámhivatali felügyeletéhez szükséges.

(9) Nem érinti a (8) bekezdésben foglaltakat az, hogy a rendeltetési kikötő illetékes hatóságai ellenőrzés céljából elrendelhetik minden egyes, az adott kikötőben kirakodott áru Manifestjének és rakományjegyzékének (Konnossemente) bemutatását.

(10) A rendeltetési kikötő illetékes hatóságai havonta megküldik minden egyes indító kikötő illetékes hatóságának a hajózási társaság vagy annak képviselője által készített az (1)–(4) bekezdések szerinti Manifestek azon listáját, amelyet hozzájuk az előző hónap folyamán nyújtottak be. Ezt a listát a rendeltetési kikötő illetékes hatóságainak igazolniuk kell.

A Manifestek listájának a következő adatokat kell tartalmazniuk:

– a Manifest hivatkozási számát,

– annak a hajózási társaságnak a nevét, amely az árukat szállította (adott esetben rövidítve),

– a szállítás időpontját.

Ha a listán szereplő Manifestek adataival kapcsolatban szabálytalanságokat állapítanak meg, a rendeltetési hivatal értesíti az indító hivatalt, hivatkozva különösen a rakományjegyzéken (Konnossemente) szereplő azon árukra, amelyekre a megállapítások vonatkoznak.

(11) a) Az olyan nemzetközi hajózási társaságok javára, amelyek a Szerződő Fél területén székhellyel vagy képviselettel rendelkeznek, és megfelelnek a b) pont feltételeinek, kérelmükre a (1)–(10) bekezdések szerinti T1 vagy T2 eljárást tovább lehet egyszerűsíteni.

A kérelem kézhezvételét követően azon ország illetékes hatósága, amelynek területén az adott hajózási társaság székhellyel rendelkezik, értesíti azon többi országot, amelyek területén a tervezett indító és rendeltetési kikötők fekszenek.

Amennyiben az értesítés elküldésének dátumától számított 60 napon belül nem érkezik kifogás, akkor az illetékes hatóságok az Egyezmény 6. Cikkének fenntartásával engedélyezik a c) pont szerinti egyszerűsített eljárást.

Az engedély minden érintett országban érvényes, és minden olyan T1 és T2 eljárásra alkalmazni kell, amely az engedélyben megnevezett kikötők között folyik.

b) A c) pont szerinti egyszerűsített eljárást csak azon hajózási társaságok számára engedélyezik, amelyek

– engedéllyel rendelkeznek az e Cikk szerinti Manifestek használatára,

– az engedélyezett útvonalakon az országok között rendszeresen jelentős számú járatot üzemeltetnek,

– gyakran küldenek és fogadnak árukat,

c) Az egyszerűsített eljárást a következőképpen hajtják végre:

– a hajózási társaságnak minden egyes szállítmány státuszának igazolását könyvelési nyilvántartásába és a kiállított Manifestekbe be kell vezetnie,

– a hajózási társaság az összes szállított árura egy Manifestet használhat; ebben az esetben minden árutételre a megfelelő T1, T2, TE (megfelel a T2ES-nek), TP (megfelel a T2PT-nek) és C státuszát (megfelel a T2L-nek) a Manifesten jelölni köteles,

– a T1 vagy T2 eljárás akkor minősül elintézettnek, ha a Manifestet és az árukat a rendeltetési kikötő illetékes hatósága elé állítják,

– az indító kikötő illetékes hatóságai a kockázatelemzések alapján, a könyvelések felülvizsgálatának segítségével ellenőrzést végeznek,

– a rendeltetési kikötő illetékes hatóságai a kockázatelemzések alapján a könyvelések felülvizsgálatának segítségével ellenőrzést végeznek, és amennyiben szükséges az indító kikötő illetékes hatóságainak megküldik a Manifestek részleteit utóvizsgálatra,

– a hajózási társaság felel azért, hogy minden, a rendeltetési kikötőben felfedezett eltérést és szabálytalanságot azonosítsanak, és erről az illetékes hatóságot tájékoztassák,

– a rendeltetési kikötő illetékes hatóságai minden tisztázatlan eltérést, szabálytalanságot és rendellenességet közölnek az indító kikötő illetékes hatóságával.

57. Cikk

Ez a Melléklet nem tartalmaz 57. Cikket.

Csővezetékeken történő szállítások

58. Cikk

(1) Ha a T1 vagy T2 eljárást az I. Melléklet 39. Cikk (2) bekezdése szerint alkalmazzák, akkor az ezen eljárással kapcsolatos formalitásokat a csővezetékes szállításra vonatkozóan a (2)–(5) bekezdések előírásainak megfelelően kell teljesíteni.

(2) A csővezetéken szállított áruk T1 vagy T2 eljárással szállítottnak tekintendők, ha

– az egyik Szerződő Fél vámterületére csővezetékes szállítással érkeznek meg,

– azokat bevezetik csővezetékekbe, feltéve, hogy az áruk már megtalálhatók az egyik Szerződő Fél területén.

Adott esetben az áruk Közösségi jellegének bizonyítása a III. Cím rendelkezései szerint történik.

(3) A (2) bekezdés szerinti áruk tekintetében a csővezeték üzemeltetője, aki telephellyel rendelkezik abban az országban, amelyen keresztül az árut átszállítják, vagy ahol a szállításuk megindul, főkötelezetté válik.

(4) Az I. Melléklet 11. Cikk (2) bekezdésének végrehajtása esetén a csővezeték üzemeltetője, aki abban az országban telephellyel rendelkezik, amelynek területén a csővezetéken szállított áruk keresztülhaladnak, az áruk szállítójának tekintendő.

(5) Nem érinti a (8) bekezdés rendelkezéseit, hogy a T1 vagy T2 eljárás befejezettnek tekintendő a csővezetéken szállított áruk megérkezésével a címzett berendezéseibe vagy elosztó hálózatába, és ha ezt a címzett könyvelési nyilvántartásaiba bejegyzik.

(6) Ha két Szerződő Fél között T1 vagy T2 eljárásban a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően csővezetéken folyik az áruszállítás egy olyan Szerződő Fél területén keresztül, ahol a T1, illetve a T2 eljárást nem alkalmazzák, akkor a T1 vagy a T2 eljárást nem alkalmazzák az áruk adott területen történő átszállításáig.

(7) Ha olyan árukat szállítanak megállapodás alapján csővezetéken egy olyan Szerződő Fél területéről, amely a T1 vagy a T2 eljárást nem alkalmazza, egy olyan Szerződő Félhez, amely az eljárást alkalmazza, akkor ezen nevezett eljárás abban a pillanatban kezdődik, amikor az áruk ezen utóbbi Szerződő Fél területére érnek.

(8) Ha árukat szállítanak csővezetékeken egy olyan Szerződő Fél területéről, amely a T1 vagy T2 eljárást alkalmazza, egy olyan Szerződő Fél területére, amely ezen eljárást nem alkalmazza, akkor az eljárás abban a pillanatban fejeződik be, amikor az áruk elhagyják azon Szerződő Fél területét, amely a T1 vagy T2 eljárást alkalmazza.

(9) Az áruk szállításával foglalkozó vállalatoknak könyvelési nyilvántartásokat kell vezetniük, és ezt az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk ellenőrzés céljából a (2)–(4) bekezdések szerinti T1 és T2 eljárások kapcsán.

(10) Az a Szerződő Fél, amely a T1 vagy T2 eljárást csővezetékes szállításokra nem alkalmazza, értesíti erről az Európai Közösségek Bizottságát.

VII. CÍM

59. Cikk

E Melléklet nem tartalmaz 59. Cikket.

VIII. CÍM

AZ EGYSÉGOKMÁNY MELLETT ALKALMAZANDÓ NYOMTATVÁNYOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A papír fajtája és színe

60. Cikk

(1) A rakományjegyzékek (I. Függelék), beléptetési igazolások (II. Függelék) és bemutatási igazolások nyomtatványához (III. Függelék) olyan írópapírt kell alkalmazni, amelynek súlya legalább 40 g/m², és olyan erősségű, hogy normál használat során nem szakad el és nem gyűrődik.

(2) Az átalánydíjas garanciajegyek nyomtatványához (IX. Függelék) famentes írópapírt kell használni, amelynek súlya legalább 55 g/m². A papírt piros színű gilos felületnyomással kell ellátni, amelyen minden mechanikus vagy vegyi úton előállított hamisítás láthatóvá válik.

(3) A kezességi tanúsítványok nyomtatványához (VII. Függelék) famentes papírt kell alkalmazni, amelynek súlya legalább 100 g/m². A papírt mindkét oldalán olyan zöld gilos felületnyomással kell ellátni, amelyen minden mechanikai vagy vegyi úton előállított hamisítás láthatóvá válik.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdések szerint alkalmazott papírok fehérek, kivéve a 17. Cikk (2) bekezdése szerinti rakományjegyzék papírját, amelynek színét az érdekeltek választják meg.

A nyomtatványok mérete

61. Cikk

A nyomtatványok az alábbi méretűek:

a) 210 X 297 mm a rakományjegyzékeknél, a hosszúságnál –5-től +8 mm-es eltérés engedélyezett,

b) 210 X 148 mm a határátlépési igazolásoknál és a kezességi tanúsítványoknál,

c) 148 X 105 mm a bemutatási igazolásoknál és az átalánydíjas garanciajegyeknél.

Az engedélyezett nyelvek

62. Cikk

A bejelentőket és az okmányokat a Szerződő Felek valamelyik olyan hivatalos nyelvén kell kitölteni, amelyet az indító ország illetékes hatóságai engedélyeztek. Ez azonban nem vonatkozik az átalánydíjas garanciajegyekre.

Azon másik ország illetékes hivatalai, amelyeknek a bejelentőket és az okmányokat be kell mutatni, szükség esetén megkövetelhetik azok lefordítását ezen ország hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére.

A kezességi tanúsítvány hivatalos nyelvét azon ország illetékes hatóságai határozhatják meg, amelyhez a kezesség benyújtásának helye tartozik.

A nyomtatványok nyomtatása és kitöltése

63. Cikk

(1) Az átalánydíjas garanciajegy nyomtatványain fel kell tüntetni a nyomda nevét és címét vagy azonosító jelzését; az átalánydíjas garanciajegyet ezenkívül megkülönböztetés céljából egy sorozatszámmal látják el.

(2) A kezességi tanúsítványok nyomtatványainak nyomtatása a Szerződő Felek feladata. Minden tanúsítványnak tartalmaznia kell egy megkülönböztető számot.

(3) A kezességi tanúsítványok, valamint az átalánydíjas garanciajegy nyomtatványait írógéppel, vagy mechanografikai eljárással, vagy ehhez hasonló eljárással kell kitölteni.

(4) A rakományjegyzékek, határátlépési igazolások és bemutatási igazolások nyomtatványait írógéppel, vagy egyéb mechanografikai eljárással, vagy ezekhez hasonló eljárással, vagy olvasható kézírással, tintával vagy golyóstollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

(5) A nyomtatványokat nem szabad sem radírozni, sem átfesteni. A javításokat a hibás bejegyzések áthúzásával, és adott esetben a helyes adatok beírásával kell végrehajtani. Minden ilyen javítást igazolnia kell az azt elvégző személynek és az illetékes hatóságnak.

IX. CÍM

64–71. Cikk

E Melléklet nem tartalmaz 64–71. Cikkeket.

X. CÍM

EGYSZERŰSÍTÉSI INTÉZKEDÉSEK

A vasúti forgalomban történő áruszállítások
továbbítási eljárásai

1. RÉSZ

A vasúti forgalomban történő áruszállításokra vonatkozó általános rendelkezések

Alkalmazási terület

72. Cikk

A formalitásokat azon áruszállítások esetén, amelyeket a vasúttársaságok „(CIM) fuvarlevél és expresszáru” (a továbbiakban: CIM fuvarlevél) kíséretében hajtanak végre, a 73–84., a 100. és 101. Cikkek szerint egyszerűsítik.

A felhasznált okmányok jogi ereje

73. Cikk

A CIM fuvarlevél az igényeknek megfelelően T1 vagy T2 bejelentőnek vagy árutovábbítási okmánynak tekintendő.

A nyilvántartások ellenőrzése

74. Cikk

Minden ország vasúttársasága a központi elszámolási hivatalában (hivatalaiban) vezetett nyilvántartásait ellenőrzési célokra országa illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátja.

A főkötelezett

75. Cikk

(1) Az a vasúttársaság, amely T1 vagy T2 bejelentőként vagy árutovábbítási okmányként tekintendő CIM fuvarlevél által kísért árut vesz át, a szállítás tekintetében főkötelezetté válik.

(2) Azon ország vasúttársasága, amelynek területén át a szállítmány egy Szerződő Fél területére érkezett, azon áruk szállítása tekintetében, amelyeket egy Harmadik ország vasúttársaságától vett át szállításra, főkötelezetté válik.

Az öntapadós címke

76. Cikk

A vasúttársaságok gondoskodnak arról, hogy a T1 vagy T2 eljárással szállított szállítmányok a XIV. Függelék mintája szerinti öntapadóval el legyenek látva.

Az öntapadós címkét a CIM fuvarlevélre, valamint a vasúti kocsira ragasztják – amennyiben a szállítmány zárt –, egyéb esetekben azonban magukra a csomag(ok)ra.

A szállítási szerződés módosítása

77. Cikk

A szállítási szerződés olyan megváltozásakor, aminek az a következménye, hogy

– a szállítás, amelynek eredetileg valamely Szerződő Fél területén kívül kellett volna végződnie, mégis a Szerződő Fél területén belül ér véget,

– a szállítás, amelynek eredetileg valamely Szerződő Fél területén kellett volna végződnie, mégis a Szerződő Fél területén kívül ér véget,

akkor a vasúttársaságok a megváltozott szerződést csak az indító hivatal előzetes engedélyével teljesíthetik.

Minden más esetben teljesíthetik a vasúttársaságok a módosított szerződést; a vasúttársaságok a módosításról az indító hivatalt haladéktalanul értesítik.

ÁRUFORGALOM A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖTT

Az áruk vámjogi helyzete

A CIM fuvarlevél alkalmazása

78. Cikk

(1) Ha T1, illetve T2 eljárással történő szállítás a Szerződő Felek területén indul és azon belül is ér véget, akkor a CIM fuvarlevelet az indító hivatalnál kell bemutatni.

(2) Ha az árukat a Közösségből egy EFTA-országba, vagy a Közösség egyik helységéből egy másik helységébe egy vagy több EFTA-ország területén keresztül szállítják, akkor az indító hivatal a CIM fuvarlevél 1., 2. és 3. példányain a vámhatóság részére fenntartott rovatba jól olvashatóan bejegyzi:

– a „T1” jelzést, ha az árukat T1 eljárással szállítják,

– a „T2”, „T2ES” vagy „T2PT” jelek valamelyikét a követelményektől függően, ha az árukat a Közösségi rendelkezések alapján szállítják, és a rövidítések bejegyzése előírás.

A „T2”, „T2ES” vagy „T2PT” jeleket az indító hivatal bélyegzőjével hitelesíti.

(3) Ha az árukat a Közösségből egy EFTA-országba szállítják, akkor az indító hivatal a CIM fuvarlevél 1., 2. és 3. példányain a vámhatóság részére fenntartott rovatba jól olvashatóan bejegyzi:

– a „T1” jelzést, ha az árukat a T1 eljárással szállítják,

– a „T2ES”, „T2PT” jelzést a követelményektől függően, ha az árukat „T2PT” vagy „T2ES” eljárással szállítják.

A „T2ES” vagy „T2PT” jeleket az indító hivatal bélyegzőjével hitelesíti.

(4) A (2) és (3) bekezdések szerinti esetektől eltekintve, ha a Közösségből egy EFTA-országba, vagy a Közösség egy helységéből a Közösség egy másik helységébe az árut egy vagy több EFTA-ország területén keresztül szállítják, akkor az áruk a Tagországok által meghatározott követelmények alapján T2 eljárás alá esnek az útvonal összességére az indító pályaudvartól a rendeltetési pályaudvarig, anélkül, hogy az árukra a CIM fuvarlevelet az indító hivatalnál be kellene nyújtani. Ha az árukat a Közösség egy helységéből a Közösség egy másik helységébe szállítják egy vagy több EFTA-ország területén keresztül, a 76. Cikk szerinti öntapadós címke felhelyezésétől el lehet tekinteni.

(5) Azok az áruk, amelyeknek szállítása egy EFTA-országban kezdődik, T1 eljárással szállítottnak tekintendők. Ha azonban az árukat az Egyezmény 2. Cikk (3) bekezdés b) pontja szerint T2 eljárással szállítják, akkor az indító hivatal a CIM fuvarlevél 3. példányán jelzi, hogy az árukat, amelyekre a fuvarlevél vonatkozik, T2 eljárással szállítják; ennek megfelelően a „T2” jelet az indító hivatal pecsétjével, valamint a felelős tisztviselő aláírásával együtt jól olvashatóan fel kell tüntetni a 25. rovatban. Ha az árukat T1 eljárással szállítják, a „T1” jelzést nem kell a fuvarlevélen feltüntetni.

(6) A CIM fuvarlevél minden egyes példányát vissza kell adni az érdekelteknek.

(7) Bármely EFTA-ország megengedheti, hogy a T1 eljárással szállítandó áruk T1 eljárásba kerüljenek anélkül, hogy ehhez a CIM fuvarlevelet be kellene mutatni az indító hivatalnál.

(8) A (2), (3) és (5) bekezdések szerinti áruk esetén a rendeltetési hivatal feladatait az az illetékes hatóság veszi át, amelynek a területéhez a rendeltetési pályaudvar tartozik. Ha azonban az árukat a belföldi forgalom számára vagy egy más vámeljárás alapján kezelik valamely közbülső pályaudvaron, akkor azon pályaudvar illetékes hatósága veszi át a rendeltetési hivatal feladatát, amelynek területén ezen pályaudvar található.

Azokra az árukra vonatkozóan, amelyeket a Közösség egy helységéből a Közösség egy másik helységébe egy vagy több EFTA-ország területén keresztül a (4) bekezdés feltételei szerint szállítanak, semmilyen formalitást nem kell teljesíteni a rendeltetési hivatalnál.

Az azonosság biztosítása

79. Cikk

Tekintettel a vasúttársaságok által az azonosság biztosítására tett intézkedésekre, az indító hivatal általában nem helyez fel a szállítóeszközökre vagy a csomagokra vámzárakat.

A CIM fuvarlevél egyes példányainak használata

80. Cikk

(1) Eltekintve azoktól az esetektől, amelyek során az árukat a Közösség egyik helységéből a Közösség másik helységébe egy vagy több EFTA-ország területén keresztül szállítják, azon ország vasúttársasága, amely területén a rendeltetési hivatal fekszik, benyújtja ezen hivatalhoz a CIM fuvarlevél 2. és 3. példányát.

(2) A példányok láttamozását követően a rendeltetési hivatal haladéktalanul visszaadja a vasúttársaságnak a 2. példányt, a 3. példányt pedig maga őrzi meg.

SZÁLLÍTÁS HARMADIK ORSZÁGOKBA
ÉS HARMADIK ORSZÁGOKBÓL

Szállítás harmadik országokba

81. Cikk

(1) Ha egy szállítás a Szerződő Felek területén kezdődik és a Szerződő Felek területén kívül kell véget érnie, akkor a 78. és a 79. Cikkek érvényesek.

(2) Az a vámhivatal, amelynek területén az a határpályaudvar fekszik, amelyen keresztül a szállítmány elhagyja a Szerződő Felek területét, a rendeltetési hivatal feladatait látja el.

(3) A rendeltetési hivatalnál semmilyen formalitást nem kell teljesíteni.

Szállítás harmadik országokból

82. Cikk

(1) Ha egy szállítás a Szerződő Felek területén kívülről indul, és a Szerződő Felek területén kell befejeződnie, az a vámhivatal veszi át az indító hivatal feladatát, amelyhez az a határpályaudvar tartozik, ahol a szállítmány belép a Szerződő Felek területére.

A indító hivatalnál semmilyen formalitást nem kell teljesíteni.

(2) Az a vámhivatal, amelynek területéhez a rendeltetési pályaudvar tartozik, átveszi a rendeltetési hivatal feladatát. Ha azonban az árukat valamely közbülső pályaudvaron a belföldi forgalom számára vagy egy más vámeljárás alapján vámkezelik, akkor a rendeltetési hivatal feladatát az a vámhivatal veszi át, amelynek területén ez a pályaudvar található.

A rendeltetési hivatalnál a 80. Cikk szerinti formalitásokat teljesíteni kell.

Átszállítás a szerződő felek területén

83. Cikk

(1) Ha a szállítás a Szerződő Felek területén kívül kezdődik és azon kívül is kell befejeződnie, akkor a 82. Cikk (1) bekezdés és a 81. Cikk (2) bekezdés szerinti vámhivatalok veszik át az indító és rendeltetési hivatalok feladatait.

(2) Az indító és rendeltetési hivatalnál semmilyen formalitást nem kell teljesíteni.

Átszállított áruk és harmadik országok áruinak vámjogi helyzete

84. Cikk

Azok az áruk, amelyeket a 82. Cikk (1) bekezdése vagy a 83. Cikk (1) bekezdése szerint szállítanak, T1 eljárásban szállított áruknak tekintendők, kivéve, ha ezen áruk Közösségi jellegét a III. Cím szerint igazolják.

Konténerekben szállított árukra vonatkozó
rendelkezések

Alkalmazási terület

85. Cikk

A T1 vagy a T2 eljárásra vonatkozó megfelelő formalitásokat a 86–101. Cikkek szerint egyszerűsítik az olyan konténeres áruszállítások esetére, amelyeket vasúttársaságok hajtanak végre szállítási vállalatok révén olyan átadási jegyzék használatával, amelyet ebben a Mellékletben „TR átadási jegyzék”-nek neveznek. Ezek a szállítások adott esetben a sínen történő szállításon kívül más szállítási módokat is magukba foglalnak az indító ország indító hivataláig, valamint a rendeltetési ország rendeltetési pályaudvarától. Ezek a szállítások magukba foglalhatják a nevezett pályaudvarok közötti tengeri úton történő szállítást is.

Fogalmak

86. Cikk

A 85–101. Cikkek alkalmazásában:

1. „szállítási vállalat”: a vasúttársaság által az áruknak konténerekben, átadási jegyzékkel történő szállítására alapított társasági formában működő vállalat, amelynek társasági tagja maga a vasúttársaság,

2. „konténer”: áruk szállítására szolgáló eszköz, amely

– tartós minőségű,

– kifejezetten azért készült, hogy az áruk egy vagy több szállítóeszközzel történő szállítását azok tartalmának átrakodása nélkül megkönnyítse,

– úgy készült, hogy biztosan és/vagy könnyen átrakható legyen,

– úgy készült, hogy a vámzárakat hatásosan fel lehessen rá helyezni. Ennek azonban csak akkor van jelentősége, ha a vámzár a 94. Cikk szerint szükséges,

– mérete olyan, hogy az alaplap négy külső sarka által bezárt terület legalább 7 m².

3. „TR átadási jegyzék”: a szállítási szerződés megkötésekor kiállított okmány, amely alapján a szállítási vállalat egy vagy több konténert a határt átlépő forgalomban egy feladótól egy címzettig szállíthat.

Minden TR átadási jegyzék jobb felső sarkában megkülönböztetés céljából egy sorozatszám található. A szám nyolc számjegyből áll, amelyeket TR betűk előznek meg. A TR átadási jegyzék az alábbi példányokból áll a sorszámozásának megfelelő sorrendben:

Nr.1: a szállítási vállalat vezérigazgatóságának példánya,

Nr.2: a rendeltetési pályaudvaron működő szállítási vállalat nemzeti képviselőjének példánya,

Nr.3A: a vámhatóságok példánya,

Nr.3B: a címzett példánya,

Nr.4: a szállítási vállalat vezérigazgatóságának példánya,

Nr.5: az indító pályaudvaron működő szállítási vállalat nemzeti képviselőjének példánya,

Nr.6: a feladó példánya.

A 3A példány kivételével a TR átadási jegyzék minden példányának jobboldali szélét kb. 4 cm széles zöld színű csíkkal kell ellátni.

4. „TR átadási jegyzék pótlap” (a továbbiakban: pótlap): a TR átadási jegyzékhez csatolt okmány, amely annak elválaszthatatlan része, és amellyel több nagy konténert ugyanazon indító pályaudvartól ugyanazon rendeltetési pályaudvarig szállítanak, ahol a vámformalitásokat teljesíteni kell.

A pótlapokat a hozzájuk tartozó TR átadási jegyzékekkel azonos példányszámban kell kiállítani.

A pótlapok darabszámát a TR átadási jegyzék jobb felső sarkában az igazolók darabszámainak adatára fenntartott rovatban kell feltüntetni.

Ezenkívül fel kell tüntetni minden, a pótlaphoz tartozó TR átadási jegyzék sorozatszámát a pótlap jobb felső sarkában.

Az alkalmazott okmányok jogi hatása

87. Cikk

A szállítási vállalat által alkalmazott TR átadási jegyzék az igényeknek megfelelően T1, illetve T2 bejelentőnek vagy T1, illetve T2 továbbítási okmánynak tekintendő.

A NYILVÁNTARTÁSOK ELLENŐRZÉSE

Kiadandó információk

88. Cikk

(1) A szállítási vállalat minden Szerződő Fél területén országa illetékes hatóságainak ellenőrzés céljából rendelkezésre bocsátja saját nemzeti képviselője (képviselői) által a központi elszámoltatási helyen (helyeknél) vagy a saját nemzeti képviselőjénél (képviselőinél) vezetett nyilvántartásokat.

(2) Az illetékes hatóságok megkeresésére a szállítási vállalat, vagy annak nemzeti képviselője a lehetőségekhez képest haladéktalanul megküldi az összes okmányt, nyilvántartást vagy információt, amelyek a végrehajtott vagy még folyamatban lévő szállításokkal kapcsolatosak, és amelyekről megítélésük szerint ezen hatóságoknak tudniuk kell.

(3) Azokban az esetekben, amelyekben a 87. Cikk szerint a TR átadási jegyzékek T1 vagy T2 árutovábbítási bejelentőnek vagy árutovábbítási okmánynak tekintendők, a szállítási vállalat vagy annak nemzeti képviselője tájékoztatja:

a) a rendeltetési hivatalt, ha olyan TR átadási jegyzéket kapott, amelynek Nr.1 példányáról a vámhivatali láttamozás hiányzik,

b) az indító vámhivatalt, ha a TR átadási jegyzék Nr.1 példányát nem küldték vissza, és ha a szállítóvállalat nem tudja megállapítani, hogy az érintett szállítmány szabályszerű bemutatása megtörtént-e a rendeltetési hely hivatalánál vagy hogy a 96. Cikk szerinti esetekben a szállítmány elhagyta-e a Szerződő Felek területét Harmadik országbeli rendeltetéssel.

A főkötelezett

89. Cikk

(1) Azon ország vasúttársasága, ahol a 85. Cikk szerinti szállítmányt a szállítási vállalat átvette, főkötelezetté válik.

(2) Azon ország vasúttársasága, amelynek területén a szállítmány beérkezett a Szerződő Felek területére a 85. Cikk szerinti áruszállítási módon végrehajtott szállítások tekintetében, amelyeket a szállítási vállalat egy Harmadik országban vett át, főkötelezetté válik.

Vámformalitások nem vasúti forgalomban végrehajtott szállítás esetén

90. Cikk

Ha nem vasúti forgalomban végrehajtott szállítás során kell teljesíteni a vámhivatali formalitásokat az indító pályaudvarig vagy a rendeltetési pályaudvartól, akkor a TR átadási jegyzékre mindig csak egy szállított konténert kell felírni.

Öntapadós címke

91. Cikk

A szállítási vállalat gondoskodik arról, hogy a T1 vagy a T2 eljárás szerint szállított szállítmányokat a XIV. Függelék mintájának megfelelő piktogramos öntapadós címkével jelölje meg. Az öntapadós címkéket a TR átadási jegyzékre és a konténerre kell felragasztani.

A szállítási szerződés megváltozása

92. Cikk

A szállítási szerződés olyan megváltozásánál, amelynek az a következménye, hogy

– egy szállítás, amelynek a Szerződő Felek területén kívül kellett volna végződnie a Szerződő Fél területén belül végződik,

– egy a szállítás, amelynek a Szerződő Fél területén belül kellett volna végződnie a Szerződő Fél területén kívül végződik,

akkor a szállítási vállalat a megváltozott szerződést csak az indító hivatal előzetes hozzájárulásával teljesítheti. A szállítási vállalat minden más esetben teljesítheti a megváltozott szerződést; a szállító vállalat a tervezett változásról haladéktalanul értesíti az indító hivatalt.

ÁRUFORGALOM A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖTT

Az áruk vámjogi helyzete

Igazolások

93. Cikk

(1) Ha a T1 vagy T2 árutovábbítási eljárással történő szállítás a Szerződő Felek területén kezdődik és ott is kell végződnie, akkor az indító hivatalban kell bemutatni a TR átadási jegyzéket.

(2) Ha az árukat a Közösség egyik helyéről a Közösség másik helyére egy vagy több EFTA-ország területén át szállítják, akkor az indító hivatal a TR átadási jegyzék Nr.1, 2, 3A és 3B példányainak a vámhatóság számára fenntartott rovatába jól láthatóan az alábbi jelzéseket írja:

– „T1” jelzést, ha az árukat T1 eljárással szállítják,

– „T2”, „T2ES” vagy „T2PT” jelzéseket a követelményeknek megfelelően, ha az árukat olyan Közösségi rendelkezések szerint szállítják, amelyek e jelzés feltüntetését rendelik el.

A „T2”, vagy „T2ES” vagy „T2PT” jelzéseket az indító hivatal bélyegzőjével igazolja.

(3) Ha az árukat a Közösségből egy EFTA-országba szállítják, akkor az indító hivatal a TR átadási jegyzék Nr.1, 2, 3A és 3B példányainak a vámhatóság számára fenntartott rovatába jól láthatóan bejegyzi:

– a „T1” jelzést, ha az árukat T1 eljárással szállítják,

– a „T2ES” vagy „T2PT” jelzések valamelyikét a követelményektől függően, ha az árukat „T2ES” vagy „T2PT” eljárás szerint szállítják.

A „T2ES” vagy „T2PT” jelzéseket a indító hivatal bélyegzőjével igazolja.

(4) A (2) és (3) bekezdések szerinti esetek kivételével azon áruk, amelyeket a Közösségből egy EFTA-országba vagy a Közösség egyik helyéről a Közösség másik helyére egy vagy több EFTA-ország területén keresztül szállítanak, a Közösség országai által meghatározott feltételek szerint a szállítás teljes útvonalára a T2 eljárás hatálya alá kerülnek, anélkül, hogy a rájuk vonatkozó TR átadási jegyzéket az indító hivatalnál be kellene mutatni. Ha az árukat a Közösség egyik helyéről a Közösség egy másik helyére egy vagy több EFTA-ország területén keresztül szállítják, akkor a 91. Cikk szerinti öntapadós címkék felhelyezésétől el lehet tekinteni.

(5) Azok az áruk, amelyek szállítása egy EFTA-országban kezdődik, T1 eljárással szállított áruknak tekintendők. Ha azonban az árukat az Egyezmény 2. Cikk (3) bekezdés b) pontja szerint T2 eljárással szállítják, akkor az indító hivatal a TR átadási jegyzék 3A példányán jelzi, hogy az árukat, amelyekre az átadási jegyzék vonatkozik, T2 eljárással szállítják; ennek megfelelően a „T2” jelzést jól láthatóan fel kell tüntetni a TR átadási jegyzék 3A példányának a vámhatóság részére fenntartott rovatában az indító hivatal bélyegzőjével és az illetékes tisztségviselő aláírásával együtt. Ha az árukat T1 eljárással szállítják, a „T1” jelzést nem kell az átadási jegyzéken feltüntetni.

(6) Ha a TR átadási jegyzék egyszerre vonatkozik T1 és T2 eljárásban konténerrel szállított árukra, akkor az indító hivatal a TR átadási jegyzék 1, 2, 3A és 3B példányának a vámhatóság részére fenntartott rovatában külön hivatkozik a konténerekre úgy, hogy az azokban lévő áruk típusától függően feltünteti a „T1”, illetve „T2” vagy „T2ES” vagy „T2PT” jelzéseket (a megfelelő konténerekre való hivatkozás mellett).

(7) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben pótlapokat alkalmaznak, akkor a konténerek minden fajtájára osztott pótlapokat kell alkalmazni; a TR átadási jegyzék 1, 2, 3A és 3B példányának vámhatóság számára fenntartott rovatába utalásként a pótlapokra a pótlapok sorozatszámait jegyzik be. A pótlapok sorozatszámai mellett a konténerek fajtája szerint, amelyekre a pótlapok vonatkoznak, „T1” vagy „T2ES vagy „T2PT” jelzéseket írnak be.

(8) A TR átadási jegyzék minden példányát visszaadják az érdekelteknek.

(9) Minden EFTA-ország lehetővé teheti, hogy T1 eljárás szerint szállítandó árukat T1 eljárással szállítsanak anélkül, hogy a TR átadási jegyzéket az indító hivatalnál be kellene mutatni.

(10) A (2), (3) és (5) bekezdések szerinti árukra vonatkozó TR átadási jegyzéket azon rendeltetési hivatalnál kell bemutatni, ahol az árukat a belföldi forgalom számára vámkezelték vagy azok másik vámeljárásba kerültek. Amennyiben az árukat a Közösség egyik helyéből a Közösség másik helyére egy vagy több EFTA-ország területén keresztül szállítják, akkor a (4) bekezdés szerinti áruk tekintetében a rendeltetési hivatalnál semmilyen formalitást nem kell teljesíteni.

Az azonosság biztosítása

94. Cikk

Az áruk azonosítása az Egyezmény 11. Cikke szerint történik. Tekintettel a vasúttársaság által az azonosítás biztosítása érdekében tett intézkedésekre, az indító hivatal a konténerekre rendszerint nem tesz vámzárat. Amennyiben tesznek vámzárat, akkor ezt a tényt a TR átadási jegyzék 3A és 3B példányainak a vámhatóság számára fenntartott rovatába bejegyzik.

A TR átadási jegyzék egyes példányainak
használata

95. Cikk

(1) Eltekintve azoktól az esetektől, amikor árukat a Közösség egyik helyéről a Közösség egy másik helyére egy vagy több EFTA-ország területén keresztül szállítják, a szállítási vállalat a TR átadási jegyzék 1, 2 és 3A példányait nyújtja be a rendeltetési hivatalhoz.

(2) A rendeltetési hivatal az 1 és 2 példányt láttamozás után haladéktalanul visszaadja a szállítási vállalatnak, a 3A példányt pedig megtartja.

SZÁLLÍTÁS HARMADIK ORSZÁGOKBA VAGY HARMADIK ORSZÁGOKBÓL

Szállítás harmadik országokba

96. Cikk

(1) Ha egy szállítás a Szerződő Felek területén kezdődik, és a Szerződő Felek területén kívül kell befejeződnie, akkor a 93. Cikk (1)–(9) bekezdése és 94. Cikk rendelkezései érvényesek.

(2) Azon vámhivatal veszi át a rendeltetési hivatal feladatát, amelyhez tartozó határpályaudvaron keresztül hagyja el a szállítmány a Szerződő Felek területét.

(3) A rendeltetési hivatalnál semmilyen formalitást nem kell teljesíteni.

Szállítás harmadik országokból

97. Cikk

(1) Ha egy szállítás a Szerződő Felek területén kívül kezdődik, és a Szerződő Felek területén belül kell befejeződnie, akkor az a vámhivatal jár el indító hivatalként, amelynek területén az a határpályaudvar található, amelyen keresztül az áruk beérkeznek a Szerződő Felek területére. A indító hivatalnál semmilyen formalitást nem kel teljesíteni.

(2) Az a vámhivatal, ahol az árukat bemutatták, átveszi a rendeltetési hivatal szerepét.

A rendeltetési hivatalnál a 95. Cikk szerinti formalitásokat kell teljesíteni.

A Szerződő Felek területén történő átszállítás

98. Cikk

(1) Amennyiben egy szállítás a Szerződő Felek területén kívül kezdődik, és ott is kell végződnie, akkor a 97. Cikk (1) bekezdésében és a 96. Cikk (2) bekezdésében megjelölt hivatalok veszik át az indító és a rendeltetési hivatalok feladatát.

(2) Az indító és rendeltetési hivatalnál semmilyen formalitást nem kell teljesíteni.

Harmadik országok áruinak és az átszállított áruknak
a vámjogi helyzete

99. Cikk

A 97. Cikk (1) bekezdés vagy a 98. Cikk (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően szállított áruk T1 eljárás alatt szállítottnak tekintendők, kivéve, ha ezen áruk Közösségi jellegét a III. Cím szerint igazolják.

3. RÉSZ

Egyéb rendelkezések

Rakományjegyzékek

100. Cikk

(1) A 23–26. Cikkek rendelkezései azon rakományjegyzékekre vonatkoznak, amelyeket adott esetben CIM fuvarlevél vagy TR átadási jegyzék kísér. Ezen rakományjegyzékek számát a CIM fuvarlevél vagy a TR átadási jegyzék azon rovatában kell feltüntetni, ahová a mellékletek számait kell beírni.

A rakományjegyzéken ezenkívül fel kell tüntetni a vagonszámot is, amelyre a CIM fuvarlevél vonatkozik, vagy adott esetben az árukat tartalmazó konténer jelzését is.

(2) Olyan szállítási eljárások esetén, amelyek a Szerződő Felek területéről indulnak és egyaránt vonatkoznak T1 és T2 eljárás alatt szállított árukra is, osztott rakományjegyzékeket kell alkalmazni; a konténerekben, TR átadási jegyzékek kíséretében szállított áruk esetén minden egyes konténerhez, amely mindkét árukategóriához tartozó árukat tartalmaz, osztott rakományjegyzékeket kell készíteni.

A mindkét árukategóriára vonatkozó rakományjegyzékek sorszámát a CIM fuvarlevél vagy a TR átadási jegyzék áruk megjelölésére fenntartott rovatába kell beírni.

(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti esetekben azok a rakományjegyzékek, amelyeket a CIM fuvarlevélhez vagy a TR átadási jegyzékhez csatolnak – tekintettel a 72–101. Cikkek szerinti eljárásokra – a nevezett okmányok részét képezik, és azonos joghatással bírnak.

Ezen rakományjegyzékek eredeti példányait a feladó pályaudvar láttamozza.