PK BH 1996/85
PK BH 1996/85
1996.02.01.
Eltérő területű ingatlanok cseréje esetén is érvényesülhet az egyenértékűség elve [Ptk. 201. § (2) bek.].
A másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság elutasító ítéletét.
A jogerős másodfokú határozat ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet és abban mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte.
A felperes nem jelölte meg egyértelműen azt, hogy mely jogszabályi rendelkezés megsértésére alapítja a felülvizsgálati kérelmét. Arra hivatkozott, hogy az első- és másodfokú bíróság a "lefolytatott bizonyítást.... félreértve helytelenül értelmezte". Ugyanakkor határozottan úgy nyilatkozott: nem testvérével, P. K.-val szemben óhajtja igényét érvényesíteni. Ha jogerős ítélet okfejtését elfogadná, akkor az apai örökrésznek az 1/4-ed részét kapták volna vissza fejenként, szemben az őket megillető 1/2-1/2 résszel. Ezért kérte: a bíróság állapítsa meg, hogy a cserébe kapott ingatlannak 1/2 része a felperest illeti, és ezt az illetőséget kívánta volna visszacserélni, tekintettel arra, hogy a per indításakor az alperesi szövetkezet, illetve jogelődje rendelkezett még földekkel. Azért kényszerült utóbb a fellebbezési eljárásban a kereset módosítására, hogy a bíróság az alperest "az ingatlan értékének megfelelő összeg megfizetésére kötelezze", mert a határozat meghozatalakor az alperes már gyakorlatilag földdel nem rendelkezett.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A perben rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható - és ezt az alperes sem tette vitássá -: a felperest valóban érte jogsérelem azáltal, hogy a földrendező bizottság által juttatott csereingatlan kizárólagos tulajdonosaként a felperes testvérét, P. K.-t jegyezték be. Így teremtődött lehetőség arra, hogy a P. K. a nevén nyilvántartott ingatlan egészével rendelkezve elcserélje azt az alperes jogelődje ingatlanával. A per adatai nem alapozzák meg azt a felperesi állítást, hogy a szövetkezet valaha is ígéretet tett volna arra: a részére is juttat csereként ingatlant, illetve földet. Ennek ellenkezőjét erősíti meg az a felperesi előadás is, amely szerint a szövetkezet arra hivatkozott, hogy azonos értékű földek cseréjére került sor, mivel az általa szolgáltatott ingatlan - bár alapterülete kisebb, de - jobb minőségű, így azonos értékek cseréjére került sor (Ptk. 201. §). A felperes a tulajdoni igénye rendezését és erre alapított megtérítési igényét közvetlenül és kizárólag az alperessel szemben eredménnyel nem érvényesítheti. Az általa örökölt, majd a helyébe lépő ingatlant az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint ténylegesen megszerző P. K. perben állása nélkül az erre vonatkozó jogvita érdemben nem bírálható el, különös tekintettel arra is, hogy a per során a felperes nem állított, még kevésbé bizonyított olyan tulajdonszerzési jogcímet az általa megjelölt ingatlanokra, amelyre alapítottan tulajdoni igényt érvényesíthetne az alperessel, illetőleg jogelődjével szemben. Ez idő szerint egyébként sem kérheti az alperesnek korábban tulajdonában volt földterületre tulajdonszerzése megállapítását, mert azzal az alperes már nem rendelkezik.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelme alapján a támadott határozat jogszabálysértő voltát nem állapította meg, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. I. 21.125/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás