PK BH 1996/93
PK BH 1996/93
1996.02.01.
A jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a felek között nincsen szerződéses jogviszony [Ptk. 361. § (1) bek.].
A felperes 1987. június 1-én három évi időtartamra szerződést kötött az alperessel a perbeli és már korábban is az alperes által üzemeltetett büfé-falatozó szerződéses üzemeltetésére. A felperes módosított keresetében az 1990. május 31-én megszűnt szerződés elszámolása alapján kimutatott tartozás jogcímén 939 427,50 forint és ezen összeg 1990. augusztus 31-től járó évi 20%-os kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Egyrészt vitatta az elszámolás helyességét, másrészt kifogás útján megtámadta a szerződést feltűnő aránytalanságra hivatkozással a kereseti követelés teljes összege erejéig.
Az elsőfokú bíróság a szakértői vélemény alapján a módosított keresettel egyezően marasztalta az alperest. Az alperes beszámítási kifogását nem találta alaposnak, egyrészt mert e szerződésfajtánál a szolgáltatás-ellenszolgáltatás objektíve nem összemérhető, másrészt mert az alperes ismerte az üzlet bázisadatait, és a kalkulált átalánydíj nem volt aránytalan a tervezett forgalomhoz képest. Az, hogy más üzletek elszívó hatása folytán a forgalom nem érte el a tervezetet, az üzletvezető üzleti kockázata körébe tartozik. A forgalomcsökkenésnek az a része pedig, amit a felperes karbantartási, felújítási kötelezettségének elmulasztása okozhatott, nem olyan mértékű, hogy feltűnő aránytalanság megállapítását eredményezhetné.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérve a marasztalásának 83 041 forintra történő leszállítását.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezéseit. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint is a feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadás e szerződéstípusnál fogalmilag kizárt. Az aránytalanságnak egyébként is a szerződéskötéskor kell fennállnia, így utóbb bekövetkezett körülmények forgalomcsökkentő hatása nem jöhet figyelembe.
A másodfokú bíróság az alperes beszámítási kifogásának alaposságát a szerződésszegéssel okozott kár címén is vizsgálta, mert az alperes a forgalomcsökkenés 40%-át a felperes karbantartási kötelezettségeinek az elmulasztására vezette vissza. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes valóban nem tett eleget a szerződésben vállalt karbantartási-felújítási kötelezettségeinek, az üzlet leromlott, elhanyagolt külső megjelenése azonban a másodfokú bíróság megítélése szerint nem volt számottevő kihatással a forgalomcsökkenésre. Az alperesnek módja lett volna a munkálatokat elvégeztetni a felperes költségére, vagy a bíróságtól kérni a szerződés módosítását, illetve felmondani a szerződést. Az alperes azonban egyiket sem tette, így kártérítési igényét nem találta alaposnak a másodfokú bíróság. A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve mindkétfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését. Álláspontja szerint a tényállás feltáratlansága miatt mindkétfokú ítélet megalapozatlan. Újabb szakértő perbe való bevezetésével kellett volna összegszerűen meghatározni, hogy a felperes karbantartási kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló szerződésszegése milyen mértékben hatott ki a forgalom csökkenésére. Az alperes kártérítési igénye jogalapjaként a jogalap nélküli gazdagodás szabályait is megjelölte.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a tényállás feltáratlanságára hivatkozással támadta a jogerős ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint azonban a jogerős ítélet nem megalapozatlan. Az eljárt bíróságok a tényállást megfelelően feltárták, és azt helyesen állapították meg. Minden szükséges bizonyítást lefolytattak, és kellően megindokolták az alperes beszámítási kifogását elutasító jogi álláspontjukat.
Az alperes tévesen hivatkozik kárigénye jogalapjaként a Ptk. 361. §-ára, vagyis a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira. A jogalap nélküli gazdagodás ugyanis szubszidiárius (kisegítő, helyettesítő) jogcím, amely csak akkor kerülhet alkalmazásra, ha a felek között nincs szerződéses jogviszony. A peres felek között azonban szerződéses üzemeltetésre irányuló szerződés állt fenn, így helyesen járt el a másodfokú bíróság, amikor az alperes beszámítási kifogásának alaposságát szerződésszegéssel okozott kár [Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése] címén vizsgálta. Az alperes beszámítási kifogását azonban ezen a jogcímen sem találta alaposnak a másodfokú bíróság. Ezzel a jogi állásponttal és annak a jogerős ítéletben kifejtett indokaival a Legfelsőbb Bíróság is mindenben egyetértett.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22 261/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás