946/H/1996. AB határozat
946/H/1996. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság Mezőkovácsháza Város Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek adásvételéről szóló 23/1996. (IX. 1.) rendelete 3. § (2) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó Mezőkovácsháza Város Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek adásvételéről szóló 25/1995. (XII. 4.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. § (2) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. E rendelkezés alapján nem idegeníthetők el az Ör. 1. sz. mellékletében felsorolt lakások.
Az indítványozó úgy ítélte meg, hogy az Ör. ,,konkrét szabályozás hiányában lehetőséget ad arra, hogy eshetőlegesen, szubjektív szempontok szerint, diszkriminatív módon kerüljenek a lakások az ún. tilalmi listára''. Az indítványozói álláspont szerint a támadott előírás sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét.
Az indítványban foglaltak szerint az Ör. támadott rendelkezése ,,megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi jogos igények érvényesülését'', így a Mezőkovácsháza Petőfi u. 11. sz. alatti önkormányzati bérlakás megvásárlását.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint ,,a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy ,,a képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
A lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) több tárgykörben is kötelezettséget, illetve rendeletalkotási felhatalmazást állapít meg a helyi önkormányzat számára.
Az Lt. rendelkezéseket tartalmaz az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokat érintő vételi, illetve elővásárlási jog gyakorlásáról. Az Alkotmánybíróság az Ör., illetve az indítvány mellékleteként benyújtott iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy Mezőkovácsháza Város Önkormányzatának tulajdonába a volt állami bérlakások az Ötv. 107. § (2) bekezdése alapján kerültek. Az Lt. 46. § a) pont második fordulata szerint pedig az e rendelkezésnek megfelelően önkormányzati tulajdonba került lakásra nem áll fenn vételi jog.
Az Lt. 49. § (1) bekezdése az önkormányzati lakásokat érintő elővásárlási jogot szabályozza, a következőképpen.
,,Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt,
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt — a 45. § (2) bekezdésének figyelembevételével meghatározott — lakóterület arányában,
d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.''
Az Lt.-ben alapított elővásárlási jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 373. §-ában foglalt rendelkezések alapján arra kötelezi a tulajdonost, hogy a lakás értékesítése esetén erre irányuló szándékát a jogosulttal közölje. E § (2) bekezdésének első mondata előírja: ,,Ha az elővásárlási jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön''. Az elővásárlási jog tehát lehetőséget biztosít a bérlő részére, hogy a lakás kívül álló vevő részére történő elidegenítését a lakás megvásárlásával megakadályozza. Amennyiben viszont az elővásárlási jog jogosultja nem kívánja megvásárolni a lakást, a tulajdonos önkormányzat szabadon értékesítheti azt kívül álló vevő részére.
Az Ör.-nek, a 23/1996. (IX. 1.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt 3. § (1) és (2) bekezdése a következő rendelkezéseket tartalmazza.
,,(1) Az önkormányzat tulajdonában levő bérlakások — a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel, és a (3)—(5) bekezdésben, továbbá a 4. § foglalt feltételekkel — adhatók el.
(2) Nem adhatók el:
a) a vagyonrendeletben meghatározott törzsvagyonba tartozó ingatlanban, épületben levő lakások,
b) a határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérbeadott lakások, ha e rendelet másként nem rendelkezik,
c) a rendelet mellékletében felsorolt lakások (1. sz. mell.)''
Az Ör. 1. sz. melléklete felsorolja azokat a bérlakásokat, amelyeket az önkormányzat lakásgazdálkodási és városrendezési szempontok miatt nem kíván elidegeníteni. Ez a melléklet a 21. sz. alatt említi a Petőfi út 11. sz. alatti lakást is. Mezőkovácsháza Város Tanács VB Igazgatási Osztálya 2768/1987. sz., az indítványozó által megküldött határozatából, valamint a mezőkovácsházi polgármesternek az Alkotmánybírósághoz benyújtott 3195/1996. sz. nyilatkozatából kitűnik, hogy a Petőfi út 11. sz. lakás orvosi szolgálati lakás céljára épült, amelyre a gyermekorvosi ellátást biztosító szakorvossal jött létre bérleti szerződés.
Az Alkotmánybíróság a Ptk., az Lt. és az Ör. említett előírásai összevetésével úgy ítélte meg, hogy az Ör. támadott rendelkezése nem ellentétes az említett törvényekben foglalt szabályozással. Az Ör. ugyanis az önkormányzat mint tulajdonos arra irányuló szándékát tartalmazza, hogy bizonyos lakásokat lakásgazdálkodási érdekeire tekintettel, avagy városrendezési okokból nem kíván értékesíteni. Az Ör. azonban a bérlőt az Lt. alapján megillető elővásárlási jogot nem zárja ki, az Lt. 49. § idézett (1) bekezdésének szövegét pedig a 2. § (2) bekezdésébe átveszi. Mindezekből az következik, hogy az Ör. 1. sz. mellékletében jelzett lakások elidegenítésére — az Ör. esetleges módosítását követően — kizárólag a bérlőt megillető elővásárlási jog gyakorlásával kerülhet sor.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. vizsgált előírása nem sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét sem. Az Alkotmánybíróság már több döntésében — különösen a 11/1992. (III. 5.) AB határozatban — elvi jelentőséggel hívta fel a figyelmet a jogállamiságnak arra az alkotmányos követelményére, hogy — mivel a jogbiztonság szorosan a jogállamisághoz kapcsolódik — a jogbiztonság ,,az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára … előre láthatóak legyenek.'' (ABH 1992. 84.) A mezőkovácsházi önkormányzat mint bérlakástulajdonos normatív tartalommal és formában, az Ör.-ben jelölte meg azokat a lakásokat, amelyek elidegenítését nem tervezi.
A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság az Ör. kifogásolt előírása alkotmányellenességét nem állapította meg és ezért a megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította.
Budapest, 1997. február 24.
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
|
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás