PK BH 1996/99
PK BH 1996/99
1996.02.01.
A szövetkezeti tag örökösei által a közgyűlési határozatot támadó per szövetkezeti pernek minősül, tehát nem tekinthető sem kötelmi, sem pedig tulajdoni pernek. Így az ilyen perben a bíróság első fokon népi ülnökök közreműködése mellett háromtagú tanácsban járhat el [Pp.11. §, 1992. évi I. tv. 13. §].
A felperes keresetlevele alapján az elsőfokú bíróság - két népi ülnök részvétele nélkül - az ügy érdemében tárgyalt, és ítéletében megállapította, hogy a felperest az alperes vagyonából még további - általa meghatározott értékű - üzletrész illeti meg.
A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság összetételét is kifogásoló, lényeges eljárási szabálysértésre hivatkozó - alperesi fellebbezést alaptalannak ítélte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az ítélete indokolásában kiemelte: téves az alperesnek a Pp. 11. §-a (1) bekezdése megsértésére alapított fellebbezési kérelme, mivel a felek között nem tagsági vita áll fenn, hanem tulajdonjogból származó kötelmi igénye van a felperesnek. A felperesnek, mint kívülálló örökösnek ugyanis vagyonnevesítés iránti igénye van az alperessel szemben az "Átm. tv. vagyonnevesítési szabályai értelmében, mégpedig a jogelődje által bevitt vagyontárgyakkal kapcsolatban". A Pp. 11. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja értelmében ebben a perben a bíróság népi ülnökök közreműködése nélkül egyes bíróként járhat el. Az elsőfokú bíróság tehát nem sértett eljárási szabályt.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, mindkétfokú ítélet hatályon kívül helyezése végett. Az alperes a felülvizsgálati kérelmét - egyebek mellett - arra alapította, hogy a másodfokú bíróság is megsértette - téves jogi álláspontja folytán - a Pp. 11. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.
Az alperes felülvizsgálati kérelme - az utóbb hivatkozott okra alapítottan - helytálló.
A Polgári perrendtartás 11. §-ának (1) bekezdése az első fokon eljáró bíróság összetételét úgy határozza meg - ha a törvény kivételt nem tesz -: a bíróság egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. Ez alól az általános szabály alól a hivatkozott szakasz (2) bekezdése tesz kivételt. Ezeket a kivételeket nem lehet kiterjesztően értelmezni. Alkalmazásuk feltétele az, hogy a per, illetve a felperes kereseti kérelme olyan követelésre irányuljon, illetőleg olyan jogviszonyból származzon, amely a hivatkozott szakasz (2) bekezdése a)-k) pontjai valamelyike alá vonható.
A kereset alapjaként előadott tényállításokból egyértelműen kitűnik az, hogy a felperes valójában az 1992. évi II. törvény 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjára alapított vagyonnevesítési igénye tárgyában hozott körgyűlési határozat jogszerűségét vitatja, illetve azt állítja, hogy az sérelmes a számára. A felperes az igényét úgynevezett kívülállóként, tehát a szövetkezeti tag örököseként érvényesíti, ez azonban nem jelenti azt, hogy az igénye érvényesítésére ne ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint amelyek a szövetkezet tagjára. Az 1992. évi II. törvény 11. §-ának (4) bekezdése szerint irányadó 1992. évi I. törvény 13. §-a határozza meg azt a jogorvoslati lehetőséget, amit az adott esetben a felperes is igénybe vehet, az ott megjelölt jogvesztő határidő alatt. A jelen per tehát nem minősül a Pp. 11. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti kötelmi jogviszonyból származó pernek, de nem tekinthető tulajdonjoggal kapcsolatos pernek sem [(2) bekezdés b) pont], miként arra a jogerős ítélet hivatkozik, hanem az említett kivételek között nem szereplő, olyan szövetkezeti közgyűlési határozat felülvizsgálata iránti per, amelynek elbírálásakor az elsőfokú bíróság csak háromtagú tanácsban járhatott volna el.
A másodfokú bíróság ezért jogszabályt sértett, amikor sem hivatalból, sem az alperes fellebbezése alapján nem állapította meg, hogy az első fokon eljáró bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva. Tévedett tehát, amikor nem alkalmazta a Pp. 252. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, és az ügy érdemi elbírálása helyett nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét.
A fentiekben kiemeltekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 275. §-ának (2) bekezdésére is utalással - a jogerős határozatot a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben - helyébe lépően - hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét is, ugyanezt a bíróságot utasítva új eljárásra és új határozat hozatalára. A megismételt peres eljárásban az elsőfokú bíróságnak gondoskodnia kell a népi ülnökök részvételéről; és ilyen összetételű tanácsban mindenekelőtt azt kell vizsgálnia: alapos-e az alperesnek az az ellenkérelme, amely - a kereset elkésettségére alapítottan - a per megszüntetésére irányul. (Legf. Bír. Pfv. I. 22 632/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás