• Tartalom

1997. évi X. törvény

1997. évi X. törvény

a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról1

2017.01.01.

A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjának értelmében a faji, vallási vonatkozású diszkriminatív törvények vagy más, fasiszta rendszabályok által érintettek magyarországi szervezetei számára kell visszajuttatni a személyektől elvett azt a vagyont, amelyért örökös nem jelentkezett, és a szervezetek az érintett közösségek, illetőleg életben maradt tagjai támogatására kell hogy e vagyont fordítsák.
A Békeszerződés végrehajtása az Országgyűlés 89/1996. (X. 30.) OGY határozata alapján a Kormány által létrehozott közalapítvány2 (a továbbiakban: közalapítvány) keretében történik, amelynek egyik eleme a túlélő, rászorult idősek részére életjáradék juttatása. Ennek jogi feltételei megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 89/1996. (X. 30.) OGY határozatban foglalt célra 4 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet felhasználjon.

(2)3 A kárpótlási jegyet az (1) bekezdésben meghatározott címletértékre egy példányban kiállítva, zárt sorozatjellel ellátva a kárpótlási hatóság bocsátja ki, amelyen fel kell tüntetni, hogy az csak e törvény szerinti életjáradékra átváltva használható fel. A kárpótlási jegy címletét illetően az 1991. évi XXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének g) pontját nem kell alkalmazni.

(3)4 Az (1) bekezdésben meghatározott címletértékű kárpótlási jegyet a teljes összegű átváltásig a kárpótlási hatóság őrzi, elszámolására, bevonására és megsemmisítésére, a többször módosított 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 13/B. és 13/C. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

2. § (1)5 Az 1. § (1) bekezdésében írt kárpótlási jegy, illetve a helyébe lépő keret, amelynek fedezeti értéke 250 millió forint, annak az állandó jelleggel (életvitelszerűen) Magyarországon élő, magyar állampolgárnak javára váltható át életjáradékra, aki a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikkének 2. pontja szerint támogatásban részesíthető.

(2)6 E törvény alapján életjáradékot az kaphat, aki 1997. január 1. napjával, illetve az ezt követő években a 60. életévét betöltötte, vagy munkaképességét – bizonyíthatóan az üldöztetésből eredően – legalább 67%-ban elveszítette, valamint az arra irányuló igényét legkésőbb 2015. december 15-éig a közalapítványnál előterjesztette. Az életjáradék összegét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény melléklete alapján az igénybejelentéskor betöltött életkor figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A kárpótlási jegy életjáradékként e törvény szerint történő felhasználása során az Étv. 2. §-ának (1) bekezdését, 8. §-ának (1) és (3) bekezdését, továbbá a 10. §-át kell alkalmazni.

(4) E törvény szerinti életjáradék emeléséről az éves költségvetési törvény keretében kell dönteni.7

(5)8 Az életjáradék megállapítására az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kárpótlási jegy összege terhére, továbbá az (1) bekezdésben e célra megállapított keret mértékéig a közalapítvány – erre feljogosított szerve útján – jogosult. A közalapítvány szabályzatában az életjáradékban részesítést meghatározott feltételekhez kötheti, továbbá a járadék igénylésének és juttatásának eljárási rendjét szabályozza.

(6) Az (1) bekezdés szerinti jogosultat – a közalapítvány döntését követő hónap 1. napjától – havonta, forintban fizetendő, élete végéig megillető életjáradékban kell részesíteni.

3. § (1)9 A közalapítvány az életjáradékot megállapító döntésében azonos elvek szerint rendelkezik az életjáradék induló összegéről és az annak megfelelően átváltott kárpótlási jegy címletértékéről, illetőleg a 2. § (1) bekezdésében írt keretből való felhasználás mértékéről.

(2)10 Az (1) bekezdés szerinti döntést meg kell küldeni a jogosultnak, a nyugdíjfolyósító szervnek és a kárpótlási hatóságnak.

(3)11 A közalapítvány által megállapított életjáradékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(4)12 Az életjáradék folyósításának módjáról, eljárási rendjéről a központi nyugdíjbiztosítási szerv megállapodást köt a közalapítvánnyal.

(5)13 Az életjáradék fizetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetésben évente tervezni kell, és azt a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére havonta a kincstárral kötött külön megállapodás szerint át kell utalni. Az életjáradék folyósításának költségeit a központi költségvetés biztosítja.

(6)14 A központi nyugdíjbiztosítási szerv a kincstár által e törvényben meghatározott célra rendelkezésre bocsátott összeget elkülönítetten kezeli és tartja nyilván, azt egyéb célokra nem használhatja fel.

3/A. §15 A Kormány a közalapítvány kuratóriumába és felügyelő bizottságába a Kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőt is kijelölhet. A kuratóriumba, illetve a felügyelő bizottságba kijelölt állami vezető e tevékenységéért díjazásban nem részesülhet.

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételéről szóló határozat keltét követően kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3200/1947. ME rendelet, valamint az 1946. évi XXV. törvény 2. és 3. §-a azzal, hogy e törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó, azt a hagyatékot (vagyontárgyat), amelyet a magyar állam – örökös vagy igénybejelentés hiányában – e törvény hatálybalépését követően szerez meg, külön törvény rendelkezései szerint kell a közalapítványnak átadni.

(3) A (2) bekezdésben említett jogszabályok alapján létrejött Országos Zsidó Helyreállítási Alap jogutód nélkül szűnik meg, meglévő vagyonát a közalapítványnak kell átadni. Levéltári őrzésre még át nem adott iratanyagát a Magyar Országos Levéltár őrzésébe kell adni.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1997. március 4-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. március 12.

2

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány Alapító Okiratát lásd a Magyar Közlöny 1997. évi 61. számában közzétett közleményben.

3

Az 1. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 133. § a) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 1. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 133. § b) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2. § (1) bekezdése a 2005: XXXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 2. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

6

A 2. § (2) bekezdése a 2005: XXXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 2. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell; a munkaképesség csökkenésből eredő jogosultság figyelembevétele 1997. január 1-jei visszamenőleges hatállyal történik azzal, hogy aki az 1997. évi X. törvény alapján bármelyik jogcímen korábban jogosulttá vált, további, e törvényből eredő támogatásra nem tarthat igényt. A 2. § (2) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 213. §-a szerint módosított szöveg.

7

A 2009: CXXX. törvény 76. §-a alapján az életjáradék összege 2010. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

8

A 2. § (5) bekezdése a 2003: CVIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 2. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

9

A 3. § (1) bekezdése a 2003: CVIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 2. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

11

A 3. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 3. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdés h) pontja, a 2016: CIV. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.

15

A 3/A. § a 2005: XLV. törvény 1. §-ával megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 157. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére