1997. évi X. törvény

1. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 89/1996. (X. 30.) OGY határozatban foglalt célra 4 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet felhasználjon.

(2)³ A kárpótlási jegyet az (1) bekezdésben meghatározott címletértékre egy példányban kiállítva, zárt sorozatjellel ellátva a kárpótlási hatóság bocsátja ki, amelyen fel kell tüntetni, hogy az csak e törvény szerinti életjáradékra átváltva használható fel. A kárpótlási jegy címletét illetően az 1991. évi XXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének g) pontját nem kell alkalmazni.

(3)⁴ Az (1) bekezdésben meghatározott címletértékű kárpótlási jegyet a teljes összegű átváltásig a kárpótlási hatóság őrzi, elszámolására, bevonására és megsemmisítésére, a többször módosított 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 13/B. és 13/C. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

2. § (1)⁵ Az 1. § (1) bekezdésében írt kárpótlási jegy, illetve a helyébe lépő keret, amelynek fedezeti értéke 250 millió forint, annak az állandó jelleggel (életvitelszerűen) Magyarországon élő, magyar állampolgárnak javára váltható át életjáradékra, aki a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikkének 2. pontja szerint támogatásban részesíthető.

(2)⁶ E törvény alapján életjáradékot az kaphat, aki 1997. január 1. napjával, illetve az ezt követő években a 60. életévét betöltötte, vagy munkaképességét – bizonyíthatóan az üldöztetésből eredően – legalább 67%-ban elveszítette, valamint az arra irányuló igényét legkésőbb 2015. december 15-éig a közalapítványnál előterjesztette. Az életjáradék összegét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény melléklete alapján az igénybejelentéskor betöltött életkor figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A kárpótlási jegy életjáradékként e törvény szerint történő felhasználása során az Étv. 2. §-ának (1) bekezdését, 8. §-ának (1) és (3) bekezdését, továbbá a 10. §-át kell alkalmazni.

(4) E törvény szerinti életjáradék emeléséről az éves költségvetési törvény keretében kell dönteni.⁷

(5)⁸ Az életjáradék megállapítására az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kárpótlási jegy összege terhére, továbbá az (1) bekezdésben e célra megállapított keret mértékéig a közalapítvány – erre feljogosított szerve útján – jogosult. A közalapítvány szabályzatában az életjáradékban részesítést meghatározott feltételekhez kötheti, továbbá a járadék igénylésének és juttatásának eljárási rendjét szabályozza.

(6) Az (1) bekezdés szerinti jogosultat – a közalapítvány döntését követő hónap 1. napjától – havonta, forintban fizetendő, élete végéig megillető életjáradékban kell részesíteni.

3. § (1)⁹ A közalapítvány az életjáradékot megállapító döntésében azonos elvek szerint rendelkezik az életjáradék induló összegéről és az annak megfelelően átváltott kárpótlási jegy címletértékéről, illetőleg a 2. § (1) bekezdésében írt keretből való felhasználás mértékéről.

(2)¹⁰ Az (1) bekezdés szerinti döntést meg kell küldeni a jogosultnak, a nyugdíjfolyósító szervnek és a kárpótlási hatóságnak.

(3)¹¹ A közalapítvány által megállapított életjáradékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(4)¹² Az életjáradék folyósításának módjáról, eljárási rendjéről a központi nyugdíjbiztosítási szerv megállapodást köt a közalapítvánnyal.

(5)¹³ Az életjáradék fizetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetésben évente tervezni kell, és azt a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére havonta a kincstárral kötött külön megállapodás szerint át kell utalni. Az életjáradék folyósításának költségeit a központi költségvetés biztosítja.

(6)¹⁴ A központi nyugdíjbiztosítási szerv a kincstár által e törvényben meghatározott célra rendelkezésre bocsátott összeget elkülönítetten kezeli és tartja nyilván, azt egyéb célokra nem használhatja fel.

3/A. §¹⁵ A Kormány a közalapítvány kuratóriumába és felügyelő bizottságába a Kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőt is kijelölhet. A kuratóriumba, illetve a felügyelő bizottságba kijelölt állami vezető e tevékenységéért díjazásban nem részesülhet.

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételéről szóló határozat keltét követően kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3200/1947. ME rendelet, valamint az 1946. évi XXV. törvény 2. és 3. §-a azzal, hogy e törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó, azt a hagyatékot (vagyontárgyat), amelyet a magyar állam – örökös vagy igénybejelentés hiányában – e törvény hatálybalépését követően szerez meg, külön törvény rendelkezései szerint kell a közalapítványnak átadni.

(3) A (2) bekezdésben említett jogszabályok alapján létrejött Országos Zsidó Helyreállítási Alap jogutód nélkül szűnik meg, meglévő vagyonát a közalapítványnak kell átadni. Levéltári őrzésre még át nem adott iratanyagát a Magyar Országos Levéltár őrzésébe kell adni.