BK BH 1997/10
BK BH 1997/10
1997.01.01.
A sikkasztás nem valósul meg, ha a terhelt az általa felvett kölcsön fedezetéül a birtokában levő olyan dolgot köt le, amelynek a tulajdonjoga még nem szállt át másra [Btk. 317. § (1) bek., Ptk. 117. § (2) bek.].
A városi bíróság az 1994. január 16. napján kihirdetett ítéletével felmentette P. J. terheltet az ellene sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól. A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt korábban az mgtsz elnöke volt, ebből a beosztásából került nyugdíjba. A terheltet felkereste P. P., és felvetette, hogy néhány ismerősével mezőgazdasági termelésre szakosodó társaságot alakítana, és ehhez az mgtsz-től bérelnének földet. Az elképzelés szerint rajtuk kívül még három személy és egy kft. lettek volna társasági tagok. Szóban meg is egyeztek ebben, de írásban csak tervezet készült, így a társaság cégbejegyzési eljárása elmaradt. Az mgtsz mezőgazdasági gépeket kínált eladásra, de csak a tsz-tagok vagy volt tagok számára, így vásárolni csak a terhelt volt jogosult. 1992 májusában a kft. ügyintézője megállapodott a terhelttel abban, hogy a terhelt a társaság számára gépeket vásárol. A gépek vételárát át is adta a terheltnek, aki a gépeket az átadott 915 000 forintból megvásárolta, de az áfa visszaigényelhetőségére tekintettel a P. és Társai Kft. nevére. A gépek a terhelt kezelésében maradtak, illetve két, összesen 360 000 forint értékű gépet később a terhelt elszámolások lebonyolításaképpen átadott a kft. ügyintézőjének, a többit magánál tartotta. A föld művelésével kapcsolatban elszámolási viták támadtak a terhelt és a kft. között.
1993. május 11. napján a terhelt a kölcsön fedezetéül lekötötte a nála maradt mezőgazdasági gépeket. A vád szerint a terhelt a sikkasztás bűntettét ezzel a fedezetül lekötéssel követte el.
A bíróság a felmentő rendelkezést arra alapította, hogy a mezőgazdasági gépek a társaság tulajdonába mentek át, amelynek a terhelt is tagja. Így a gépek társtulajdonosa volt, és így sikkasztást nem követhetett el.
A másodfokon eljárt megyei bíróság az 1995. szeptember 19. napján kelt ítéletével a terhelt bűnösségét a sikkasztás bűntettében megállapította, és őt 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 200 forintban állapította meg. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a társaság nem alakult meg, annak cégbejegyzése nem történt meg, a gépek tehát a társaság tulajdonába nem kerülhettek. A terhelt megbízásából más részére vásárolt a sértett által biztosított pénzből, tulajdonjogot tehát nem szerzett a gépeken, így azok fedezetül lekötésével az idegen dologgal sajátjaként rendelkezett.
A terhelt védője felülvizsgálati indítványában azt adta elő, hogy a társaság létrejöttének nem feltétele a cégbejegyzés, az a szóbeli megállapodással létrejött, és működött is, ezért a gépek a társaság közös tulajdonába kerültek. Mivel a terhelt is tagja volt a társaságnak, így a gépek részben az ő tulajdonában voltak, és a közös tulajdon sérelmére sikkasztás nem követhető el.
A legfőbb ügyész indítványában a másodfokú bírósági határozat hatályon kívül helyezését, és a terhelt felmentését indítványozta. Kifejtette, hogy a gépek a terhelt, pontosabban a terhelt nevét viselő "P. és Társai Kft." tulajdonába kerültek a vásárláskor. Mivel a terhelt azokat sem a társaságnak, sem pedig a vételárat biztosító kft.-nek nem adta át, azon más nem szerzett tulajdonjogot. Fedezetül tehát saját dolgot kötött le, így a sikkasztás bűncselekménye nem valósulhatott meg.
A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.
Amikor a terhelt a gépeket megvásárolta, nem volt képviselője sem a társaságnak, sem pedig a vételárat biztosító kft-nek. A vásárláskor tehát a joghatás (a tulajdonjog megszerzése) az ő, illetve a "P. és Társasági Kft." javára állott be. Ahhoz tehát, hogy a gépek más (akár a társaság, akár a kft.) tulajdonába kerüljenek, egy további tulajdonátruházó aktusra lett volna szükség. A tényállásból kitűnően azonban csak a gépek átadására vonatkozó szóbeli megállapodás született meg, de a gépek tényleges átadása nem történt meg. Mivel a tulajdonjog átszállásához a polgári jogi rendelkezések szerint nem elegendő a megállapodás, hanem a dolog tényleges átadásának is meg kell történnie, azáltal száll át a tulajdonjog [Ptk. 117. § (2) bek.], az át nem adott gépek nem kerültek ki a terhelt, illetve a P. és Társai Kft. tulajdonából.
A terhelt tehát nem idegen dolgot kötött le kölcsön fedezetéül, ezért a sikkasztás bűncselekményét tényállási elem ("idegen dolog") hiányában nem követte el. A terhelt bűnösségének megállapítására és vele szemben büntetés kiszabására tehát büntető anyagi jogi szabálysértéssel került sor.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Be. 284. §-ának (1) bekezdése, valamint a Be. 291. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az ügyben eljárt másodfokú bíróság bűnösséget megállapító határozatát hatályon kívül helyezte, és a Be. 291. §-ának (3) bekezdése alapján maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot: a terheltet felmentette az ellene emelt vád alól, mivel a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény [Be. 214. § (3) bek. a) pont első fordulat]. (Legf. Bír. Bfv. II. 2322/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás