11/1997. (II. 28.) AB határozat
11/1997. (II. 28.) AB határozat1
1997.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és polgári perben való alkalmazhatóságuk tilalmának megállapítására irányuló indítvány, valamint felülvizsgálati kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 15/1994. (V. 3.) rendeletét a 45/1995. (IX. 15.) rendelet 3. §-ával kiegészítő 3/A. §-a, valamint a 13. § (2) bekezdésében a ,,3. §'' szövegrész 1995. december 1-jéig alkotmányellenes volt.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a győri önkormányzat 15/1994. (V. 3.) rendeletének a 65/1995. (XII. 1.) önkormányzati rendelet 3. §-ával megállapított 3/A. § (1) és (4) bekezdése, továbbá a 9. § (1) bekezdésében a ,,3. §'' szövegrész alkotmányellenes, ezért ezeket az előírásokat megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányellenessé nyilvánított, illetve megsemmisített rendelkezések a Győri Városi Bíróság előtt folyamatban lévő P.20.118/1995. sz. ügyben nem alkalmazhatóak.
Az Alkotmánybíróság Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése 15/1994. (V. 3.) rendelete 3. § (1) bekezdésének a 38/1994. (IX. 15.) rendelete 1. §-ával kiegészített előírása alkotmányellenességének megállapítására, megsemmisítésére, valamint a Győri Városi Bíróság előtt folyamatban lévő P.20.118/1995. sz. ügyben való alkalmazhatósága tilalmának kimondására irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. A Győri Városi Bíróság bírája Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 15/1994. (V. 3.) rendelete (a továbbiakban: Ör.1.) 3. § (1) bekezdésének a 38/1994. (IX. 15.) rendelete (a továbbiakban: Ör.2.) 1. §-ával kiegészített előírása, az Ör.1.-et a 45/1995. (IX. 15.) rendelet (a továbbiakban: Ör.3.) 3. §-ával kiegészítő 3/A. §-a és 13. § (2) bekezdése, továbbá az Ör.1.-et a 65/1995. (XII. 1.) rendelete (a továbbiakban: Ör.4.) 3. §-ával megállapított 3/A. § (1) és (4) bekezdése, valamint 9. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és keletkezésükre visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte.
A bíró – az eljárás felfüggesztése mellett – annak megállapítását is kezdeményezte, hogy a kifogásolt rendelkezések a Győri Városi Bíróság előtt folyamatban lévő P.20.118/1995. sz. ügyben nem alkalmazhatóak.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezések a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) sérelmével szabályozzák az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra fennálló vételi jogot.
Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a sérelmezett rendeleti előírások ,,örökölhetővé teszik'' a vételi jogot és ezáltal olyan személyek számára is biztosítják az önkormányzati lakások megvásárlásának jogát, akiket ez az Lt. szerint nem illet meg.
2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője – mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése nem értett egyet – az Ör.1.-nek az Ör.3. 3. §-ával kiegészített 3/A. §-a, továbbá az Ör.4. 3. §-ával módosított 3/A. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.
A hivatalvezető álláspontja szerint sem az Lt., sem más törvényi rendelkezés nem hatalmazza fel a képviselő-testületet arra, hogy a vételi jog törvényben meghatározott jogosultjainak körét kibővítse.
Az Alkotmánybíróság a kezdeményezést és az indítványt – részleges tartalmi azonosságukra tekintettel – egyesítette és ebben az eljárásban bírálta el.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta:
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint ,,a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
1. Az Lt. a helyi önkormányzatokat több tárgykörben – így az önkormányzati lakások elidegenítésével kapcsolatosan is – rendeletalkotásra hatalmazza fel. E törvény azonban meghatározza a vételi jogra jogosultak körét. Az Lt. 45. §-a ugyanis a következőket írja elő:
,,(1) A határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az a)–c) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.
(2) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni.''
,,Ha a bérlő vételi jogának bejelentése és a szerződéskötés közti idő alatt elhalálozott, a vételi jog jogosultja az általa nyilatkozatban megjelölt egyeneságbeli hozzátartozó. Amennyiben ilyen nyilatkozat nincs, a vételi jog jogosultja az öröklési jog szerinti egyeneságbeli rokona. Ha a bérlő nyilatkozata alapján a vételi jog jogosultja gyermeke vagy unokája, és nyilatkozatában nem kifogásolja ennek házastársa javára történő közös elidegenítést, a házastárs is vevőtárs lesz.''
Az 1995. december 1-jén hatályba lépett Ör.4. az idézett rendelkezést módosította és kiegészítette, így az előbbiekben idézett előírás e határozat megalkotásakor nem tekinthető hatályos szabályozásnak.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ában megjelölt utólagos konkrét normakontroll keretében az Alkotmánybíróság a már nem hatályos jogszabály alkotmányosságát is vizsgálja. Ilyen esetben azonban – amint arra a 1475/B/1995. AB határozat elvi jelleggel rámutatott – az Alkotmánybíróság nem gyakorolhatja megsemmisítési jogát, ehelyett arról dönt, hogy az alkotmányellenes jogszabályt valamely konkrét ügyben nem lehet alkalmazni (ABK 1996. november, 384.).
Az Lt. és az Ör.1. idézett rendelkezései összevetéséből kitűnik, hogy az Ör.1.-nek a vételi jogra vonatkozó szabályozása sérti az Lt.-ben meghatározott követelményeket. A 21/1995. (III. 28.) AB határozat ugyanis már rámutatott arra, hogy az Lt. a vételi jog ,,e törvényitől eltérő szabályozására nem ad felhatalmazást az önkormányzatnak''. (ABH 1995. 479.) Az Ör.1. vizsgált rendelkezése pedig a törvénnyel ellentétes szabályozást tartalmazott, amikor a vételi jog gyakorlását – az említett feltételek fennállása esetén – az Lt. szerint nem jogosult, a bérlő, a bérlőtárs, avagy a társbérlő hozzájárulásával nem rendelkező személyek számára is lehetővé tette.
A vázoltak alapján ezért az Alkotmánybíróság az Ör.1. sérelmezett előírása alkotmányellenességét állapította meg, és erre tekintettel a jelzett polgári perben való alkalmazhatósága tilalmát is kimondta.
2. Az Ör.1.-nek az Ör.3.-mal megállapított 13. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ,,a 3. és 4. §-ban foglaltakat – kérésre – 1994. május 3-tól visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni''.
E szabályozást az 1995. december 1-jén hatályba lépett Ör.4. 9. § (1) bekezdése kiegészítette. Mivel az Alkotmánybíróság az e határozat indokolásában foglaltak szerint az Ör.3. 3. §-át alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért a hatálybalépéséről rendelkező előírás alkotmányellenességéről is határozott. Mivel az említett rendelkezés idézett szövege már nem tekinthető hatályosnak, ezért az Alkotmánybíróság a megsemmisítését mellőzte.
3. Az Ör.1.-nek az Ör.4. 4. §-ával megállapított 3/A. § (1) bekezdése a következőket tartalmazza:
,,Ha a bérlő vételi jogának bejelentése és a szerződéskötés közti idő alatt elhalálozott, a vételi jog jogosultja a bérleti jogviszony folytatója – ennek hiányában – az általa nyilatkozatban megjelölt egyeneságbeli hozzátartozó. Amennyiben ilyen nyilatkozat nincs, a vételi jog jogosultja az öröklési jog szerinti egyeneságbeli rokona. Ha a bérlő nyilatkozata alapján a vételi jog jogosultja gyermeke vagy unokája, és nyilatkozatában nem kifogásolja ennek házastársa javára történő közös elidegenítését, a házastárs is vevőtárs lesz.''
E § (4) bekezdése pedig így rendelkezik:
,,Ha a bérlő halálát követően a lakás megsemmisült, vagy más célú hasznosítására került sor, az (1) bekezdésben meghatározott jogosult számára megfelelő használati értékű lakást kell biztosítani, amely vételi jog alapján meg is vásárolható.''
A 9. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy a vizsgált önkormányzati rendelet ,,2. §-a, a 3. §, a 7. § és az R. 45/1995. (IX. 15.) Ör. sz. rendelettel megállapított 4. § előírásait visszamenőleges hatállyal, 1994. május 3. napjától kell alkalmazni''.
Az Alkotmánybíróság e határozat indokolásában már megállapította, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő lakásra az Lt. alapján fennálló vételi jognak a törvényi szabályozást kiterjesztő rendeleti meghatározása alkotmányellenes.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör.1. hatályos 3/A. § (1) bekezdését, az e rendelkezéssel való szoros tartalmi összefüggése miatt pedig a (4) bekezdést, továbbá a hatálybalépésüket megállapító előírást is alkotmányellenesnek nyilvánította, és megsemmisítésükről határozott.
4. Az Ör.1. 3. § (1) bekezdésének az Ör.2. 1. §-ában foglalt kiegészítése a következőket állapítja meg: ,,A vételi jog határidőben teljesített bejelentése esetén saját jogon, vagy hozzájárulással a bérleti jogviszony fennállása alatt gyakorolható.''
Az Lt. idézett 45. § (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a bérlőt, a bérlőtársat és a társbérlőt alanyi jogon illeti meg a határozatlan időre bérbe adott, az egyéb törvényi feltételeknek megfelelő lakásra a vételi jog, e jogosultak hozzájárulásával azonban csak az egyenes ági rokon, valamint örökbe fogadott gyermek gyakorolhatja a vételi jogot.
Mivel az idézett önkormányzati rendeleti előírás nem tartalmaz az Lt. említett rendelkezésével ellentétes szabályozást, ezért e rendelkezés alkotmányellenességének és polgári perben való alkalmazhatósága tilalmának megállapítására irányuló kérelmet az Alkotmánybíróság elutasította.
5. Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező bíró a kifogásolt rendelkezések keletkezésükre visszamenő hatályú megsemmisítését kérte.
Az Abtv. 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezést az Alkotmánybíróság határozata közzétételének napjától nem lehet alkalmazni. Az utólagos konkrét normakontroll során azonban az Alkotmánybíróságnak lehetősége van arra is, hogy az említett általános tartalmú rendelkezéstől eltérően állapítsa meg az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály hatályon kívül helyezését, ha ezt a jogbiztonság vagy a kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.
Az Abtv. 43. § (2) bekezdése alapján a jogszabály megsemmisítése – az e törvény (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – ,,nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket''.
A 10/1992. (II. 25.) AB határozat elvi jelleggel állapította meg: ,,a jogszabály alkotmányellenessége következményeit úgy kell rendezni, hogy az ténylegesen a jogbiztonságra vezessen'' (ABH 1992. 74.). Az alkotmányellenes tartalmú rendeleti szabályozás alapján létrejött vételi jogviszonyokat általában a keletkezési időre visszamenőleges hatállyal megállapított megsemmisítés sem érinti. Ezért az Alkotmánybíróság nem látott indokot arra, hogy a rendelkező részben megjelölt előírások megsemmisítését ex tunc hatállyal mondja ki.
Az Alkotmánybíróság álláspontja kialakításakor figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a vételi jog gyakorlására az Lt.-ben megállapított határidő 1995. november 30-án lejárt.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított előírások ex nunc hatályú megsemmisítéséről határozott.
Alkotmánybírósági ügyszám: 745/H/1996/3.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás