1997. évi CXIV. törvény
1997. évi CXIV. törvény
az agrárgazdaság fejlesztéséről1
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a magyar agrárgazdaság hosszú távra szóló, környezeti szempontból fenntartható és széles körű közmegegyezésen alapuló fejlődését elősegítse; megteremtse az agrárfejlesztés kiszámítható és konjunkturális okokból meg nem kérdőjelezhető tartós kereteit; kijelölje a gazdasági és társadalmi célokat, meghatározza az alapvető fejlesztési elveket és a megvalósításhoz szükséges eszközöket; segítse a mezőgazdasági foglalkoztatást, és hozzájáruljon a mezőgazdasági termelők életszínvonala javításához, jövedelemszerzési lehetőségeinek a társadalmi átlaghoz való közelítéséhez, erősítse a vidék lakosságmegtartó képességét; elősegítse az Európai Unió keretei között a versenyképes gazdálkodást, a szerkezetváltást, a széles körű agrár-környezetgazdálkodást a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervnek megfelelően, valamint az ehhez szükséges adatbázis és intézményrendszer működtetését, továbbá figyelemmel arra, hogy a kedvező természetföldrajzi adottságok, a kialakult termelési feltételek és eredmények alapján a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termékek feldolgozása, az erdő-, hal- és vadgazdálkodás, a halászat (a továbbiakban együtt: agrárgazdaság) továbbra is fejlesztendő nemzetgazdasági ágazat, valamint arra, hogy a nemzetgazdaság fejlődése, folyamatos modernizálása az agroökológiai adottságokon alapuló, környezettudatos gazdálkodás mellett lehetséges, a következő törvényt alkotja:2
1. §3 (1) A központi költségvetés évenkénti elfogadása során az Országgyűlés biztosítja, hogy a 2005. évi költségvetési törvény szerinti támogatási összeghez képest az agrárgazdaság nemzeti hatáskörben nyújtandó támogatás – beleértve az Európai Unió által biztosított közvetlen termelői támogatás nemzeti kiegészítését is – (a továbbiakban: nemzeti agrártámogatás) reálértéke a támogatások kiegyenlítődésének időpontjáig megőrzésre kerül.
(2) A Kormány az agrártámogatások részletes feltételeinek kidolgozásánál érvényesíti az Európai Unió erre vonatkozó alapelveit és rendelkezéseit, az agrártámogatási rendszer működtetése során gondoskodik az (1) bekezdésben foglaltak érvényesüléséről.4
2. §5 A Kormány kialakítja és az Országgyűlés elé terjeszti a középtávú agrár- és vidékfejlesztési stratégiát, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján jelentésben évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, az ennek érdekében végzett intézkedésekről, az 1. § (1) bekezdése szerint biztosított költségvetési támogatás felhasználásáról, a 3. § teljesítéséről, továbbá az Európai Unióval történt elszámolásról. A jelentést a miniszter a tárgyévet követő év október 15-ig terjeszti az Országgyűlés elé. A 9. § (1) bekezdése szerinti Agrárgazdasági Tanács jelentéssel kapcsolatos állásfoglalását a tanács elnöke a jelentés beterjesztésével egyidejűleg hozza nyilvánosságra.
3. §6 Az agrárgazdaságban az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának fő célkitűzéseivel összhangban a következő célok érvényesülnek:
a) a termelés versenyképességének javítása, a mezőgazdasági termelés és a piaci szabályok feltételeinek olyan alakítása, amelynek eredményeként megfelelő mennyiségben és minőségben legyen kielégíthető a lakosság élelmiszerszükséglete, a környezetkímélő gazdálkodás és az élelmiszerbiztonság szakmai szabályai szerint;
b) a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőség megteremtése, hogy a mezőgazdaságból élők arányos tőke- és munkajövedelmet szerezhessenek meg;
c) az agroökológiai adottságokra alapozott termelés folytatása, amely képes kihasználni a természeti és gazdasági adottságok nyújtotta előnyöket;
d) vidékfejlesztéssel és a foglalkoztatás növelésével hozzájárulás a vidéken élők életminőségének javításához, ezáltal a vidék lakosságmegtartó képességének növeléséhez;7
e) a szabályozó, ösztönző és támogatási rendszer segítse a termelés és a környezeti érdekek közötti összhang megteremtését, a környezetkímélő gazdálkodás és a vidékfejlesztési célok megvalósulását. Egyúttal a környezetvédelem és természetvédelem integrálásával valósuljon meg a mezőgazdaság fenntartható fejlődése;
f) az agrárgazdaság emberi erőforrásainak fejlesztése, az agrár-innováció elősegítése;
g) alternatív jövedelemforrások létrehozásának ösztönzése, elősegítése.
4. §8 (1) A Kormány az agrárgazdaság működésének gazdasági és jogi feltételeit az alábbi szempontok figyelembevételével határozza meg:
a) az agrárgazdaságot döntően a magántulajdonon alapuló változatos üzemviszonyok jellemezzék, amelyben egyenrangú szereplők az egyéni és családi gazdaságok, a termeléssel, a termelés és értékesítés szervezésével foglalkozó szövetkezetek, gazdasági társaságok;
b) az Európai Unió által nyújtott támogatások legteljesebb kihasználása érdekében az igénybevételhez szükséges társfinanszírozáshoz az 1. § (1) bekezdésében megjelölt összegen túlmenően a szükséges költségvetési források rendelkezésre álljanak;
c) a versenyképesség és a mezőgazdasági vállalkozások jövedelemszerzési képessége növeléséhez és a meglévő hátrányok ellensúlyozására az indokolt mértékben – összhangban az Európai Unió szabályozásával – fennmaradjon az agrárgazdaság nemzeti forrásból történő támogatása és az ehhez szükséges források rendelkezésre álljanak;
d) az agrárvállalkozások és a családi gazdaságok, köztük a mezőgazdasági tevékenységet élethivatásnak választó fiatal gazdák gazdaságilag erősödjenek és versenyképessé válhassanak;
e) a gazdálkodók szerveződése, integrációs együttműködése megfelelő támogatásban részesülhessen;
f) az agrárjövedelmek növekedjenek, stabilizálódjanak, álljanak arányban a lekötött tőkével és a befektetett munkával;
g) a mezőgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegű elemi károk enyhítésére külön törvényben meghatározott elvek szerint működő kárenyhítési rendszer épüljön ki, beleértve az e célra felhasználható források biztosításának szabályozását is;
h) a földtulajdoni és használati viszonyok szabályozása a termőföld fenntartható hasznosítását eredményezze.
(2) A Kormány szociálpolitikai megfontolásból támogatja a kisegítő foglalkoztatást, önellátó magángazdálkodást, amely megfelelő jövedelmet biztosít a vidéki lakosságnak.
(3) Az agrártámogatásokkal, egyéb állami szabályozási eszközökkel, valamint a piaci szabályozás külön jogszabályban megfogalmazott eszközrendszerével elő kell segíteni a mezőgazdasági és élelmiszertermékek arányos jövedelmet biztosító termelői árszínvonalának kialakulását.
(4) A Kormány az (1)–(3) bekezdésekben foglaltakról a 2. § szerinti jelentésében az Országgyűlést tájékoztatja.
5. §9 (1) A Kormány az agrárgazdaság és az agrár-vidékfejlesztés működésének elősegítésére a miniszter útján alakítja ki a szakértői és szaktanácsadási tevékenység gyakorlásának feltételeit és gondoskodik a szakértői és szaktanácsadási rendszer működtetéséről.
(2) Ha jogszabály az agrárgazdasági és az agrár-vidékfejlesztési szakterületeken szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Aki az e bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszter által rendeletben meghatározott szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból, vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a személy tevékenykedhet, aki büntetlen előéletű, és erre a miniszter rendeletében meghatározottak szerint engedélyt kapott. Az engedély iránti kérelem – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szaktanácsadói szakterületet, illetve részszakterületet, valamint a kérelmező szakmai gyakorlatát bemutató – miniszter által rendeletben meghatározott – összefoglalót.
(4) A miniszter által rendeletben meghatározott szerv a szakértői tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről, valamint a (3) bekezdés szerinti szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az érintett természetes személy szakértő, szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, értesítési címét és – ha e célból rendelkezésre bocsátotta – egyéb elérhetőségét, valamint szakirányú végzettségét és szakértői, szaktanácsadói szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői, szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(5) A törvény hatálya nem terjed ki a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény szerinti szakértők névjegyzékének vezetésére, illetve ezen szakértők engedélyezésére.
(6) A szaktanácsadói tevékenység engedélyezésére, a szaktanácsadói nyilvántartás vezetésére, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok végzésére a Kormány nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet is kijelölhet.
(7)10 A (6) bekezdés szerinti szerv hatósági eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek – nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek – kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.
(8) A (2) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatásával, illetve a (3) bekezdés szerinti szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.
5/A. §11
5/B. §12 (1)–(2)13
(3)14 A miniszter a nyilvántartott szakértő vagy szaktanácsadó adatait és a rá vonatkozó tényeket kezeli, továbbá a szaktanácsadót e minőségének igazolására a nyilvántartásba történő felvétellel egyidejűleg szaktanácsadói igazolvánnyal látja el.
(4)15 A nyilvántartásban szereplő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a miniszternek a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást.
6. §16 (1)17
(2) A gazdasági kamarák, valamint más köztestületek az e törvényben, valamint más jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően vesznek részt a törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásában.
(3) A Kormánynak biztosítania kell, hogy az országos szakmai érdekképviseleti tevékenységet folytató szervezetek a szükséges közhasznú információk rendelkezésre bocsátásával láthassák el az e törvény végrehajtásából eredő feladataikat.
(4)18 A miniszter reprezentatív képviseleti elven működő érdekegyeztetési rendszert működtet.
7. §19 (1) Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében állami adatbázist kell működtetni.
(2) Ennek érdekében:
a) a Kormány az EUROSTAT előírásaihoz igazodóan teljes körű, illetve reprezentatív mezőgazdasági összeírást rendel el,
b)20 az agrárgazdasági adatbázist működtető szerv:
ba) reprezentatív üzemgazdasági adatbázist működtet, valamint
bb) a közös agrárpolitika igényeit, a nemzeti agrárigazgatást, továbbá közhasznú, az önigazgatást és a civil szervezeteket is szolgáló, a résztvevők külön jogszabályban meghatározott munkamegosztására is támaszkodó adatbázist hoz létre és tart fenn.
8. §21 Az agrártámogatás igénybevevője jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatására köteles.
8/A. §22 (1)23 A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági szakigazgatási szerv részére termésbecslési célból a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében24 meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni.
(2)25 Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott gazdálkodási adatokon túl a mezőgazdasági termelő a következő adatait köteles szolgáltatni:
a)26 családi és utónév, születési családi és utónév;
b) lakcím, székhely (telephely);
c) regisztrációs szám.
(3) A termésbecslési adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel.
9. § (1)27 A miniszter – a törvény végrehajtásával összefüggő kérdésekben – véleményező és javaslattevő tevékenységet ellátó Agrárgazdasági Tanácsot működtet.
(2)28 Az Agrárgazdasági Tanács tagjait
a) az országos mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti, fagazdasági és halászati érdekképviseleti szervek,
b) a gazdasági kamarák,
c) az egyes szakmai (hivatásrendi) kamarák,
d) a Magyar Tudományos Akadémia,
c)29 az egyes agrár-felsőoktatási intézmények
által javasolt személyek, valamint a tudomány képviselői közül a miniszter kéri fel.
(3)30 Az Agrárgazdasági Tanács véleményt nyilvánít az agrárgazdaságot érintő stratégiai kérdésekben. A miniszter köteles az Agrárgazdasági Tanács tagjai részére a feladataik folyamatos ellátásához szükséges információt megadni.
(4) Az Agrárgazdasági Tanács részére legalább harminc napot kell biztosítani arra, hogy a törvény 2. §-a szerinti jelentésről véleményt nyilváníthasson. Megállapításairól az Országgyűlést tájékoztatni kell.
(5) Az Agrárgazdasági Tanács működési rendjét saját maga állapítja meg.
(6)31 Az Agrárgazdasági Tanács működési feltételeiről a miniszter gondoskodik.
10. § (1) Ez a törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.
(2)32 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)33 az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértők szakterületeinek körét, a szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,34
b)35 az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételeit és rendjét, a szaktanácsadók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,36
c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a szakértői és szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és megfizetésének szabályait,37
d) a termésbecsléssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait38
rendeletben állapítsa meg.
11. §39 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a) az agrárgazdasági adatbázist működtető szervet vagy szerveket;40
b) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértők és szaktanácsadók tevékenységét engedélyező szervet vagy szerveket;41
c) a területi szaktanácsadó központok nyilvántartásba vétele céljából eljáró szervet vagy szerveket.42
12. §43 Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A törvényt az Országgyűlés az 1997. november 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. november 20. A törvényt a 2012. CCXIII. törvény 132. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. december 28. napjával.
A preambulum a 2005: XXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § a 2005: XXVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a 2005: XXVIII. törvény 3. §-ával megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 43. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § a 2005: XXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
Lásd az 5/1998. (VII. 23.) FVM rendeletet.
A 4. § a 2005: XXVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. §-t újonnan a 2007: CXIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2009: XXVIII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. § (7) bekezdése a 2012: V. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.
Az 5/A. §-t a 2007: CXIV. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 180. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5/B. §-t a 2007: CXIV. törvény 3. §-a iktatta be.
Az 5/B. § (1)–(2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 180. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5/B. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 179. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5/B. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 179. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § a 2005: XXVIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdését a 2006: CIX. törvény 44. §-a hatályon kívül helyezte.
A 6. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 43. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § a 2005: XXVIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése b) pontjának felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § a 2005: XXVIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 8/A. §-t a 2007: CXIV. törvény 4. §-a iktatta be.
A 8/A. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 179. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8/A. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 179. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8/A. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 179. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdése a 2005: XXVIII. törvény 9. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 43. §-a szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdésének záró szövegrésze a 2006: CIX. törvény 43. §-a szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdésének c) pontja a 2005: XXVIII. törvény 11. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 43. §-a szerint módosított szöveg.
A 9. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 43. §-a szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 2007: CXIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: XXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Lásd az 1/2010. (I. 14.) FVM rendeletet.
A 10. § (2) bekezdésének b) pontja a 2009: XXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Lásd az 1/2010. (I. 14.) FVM rendeletet.
A 11. §-t a 2006: CIX. törvény 42. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXIV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 339/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendeletet.
A 12. §-t a 2009: XXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás