12/1997. (II. 28.) AB határozat
12/1997. (II. 28.) AB határozat1
1997.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Dunaújváros Város Önkormányzatának az állattartásról szóló 30/1994. (XI. 30.) rendelete 5. § (8) bekezdés második mondata alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság a dunaújvárosi önkormányzat 30/1994. (XI. 30.) rendelete 5. § (1) bekezdésének a méhek tartására vonatkozó előírásai, valamint az 5. § (8) bekezdés első mondata és (9) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozók Dunaújváros Város Önkormányzatának az állattartásról szóló 30/1994. (XI. 30.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) méhtartásra vonatkozó előírásai alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.
Arra hivatkoztak, hogy az Ör. a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakkal ellentétes, annál szigorúbb szabályozást tartalmaz, és ezáltal törvényellenesen korlátozza a méhtartás feltételeit.
Az Alkotmánybíróság az ügyeket – tartalmi azonosságukra tekintettel – egyesítette és ebben az eljárásban bírálta el.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta:
1. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörének korlátját egyrészről az Alkotmány, másrészről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint: ,,A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.'' Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig megállapítja, hogy ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeütv.) 3. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ,,az állat tartásánál meg kell tartani az állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi előírásokat''.
,,1. § A méhészkedést – a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.
2. § (1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.
(2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.
(3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas tömör (deszka stb.) kerítés vagy élő sövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani.''
Az Ötv. 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása, a gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól és az egészségügyi ellátásról.
A dunaújvárosi önkormányzat e feladatai keretében járt el, amikor az Ör. megalkotásával megállapította az állattartás szabályait. Az Ör. 3. § (1) bekezdése ugyanis a következőket írja elő:
,,Az állattartás során gondoskodni kell arról, hogy a tartás
– állat és ember egészségét veszélyeztető fertőzést és sérülést ne okozzon, testi épséget ne veszélyeztessen;
– állatvédelmi jogszabályokat ne sértsen;
– köztisztasági, környezetvédelmi előírásokba ne ütközzön;
– anyagi kárt ne okozzon.
Az esetleges kárért az állat tulajdonosa felelős.''
Az Ör. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falától 10 m távolságon belül nem tarthatók méhek, 15 m védőtávolságon belül 20 méhcsalád, 25 m védőtávolságon belül pedig 50 méhcsalád tartható. E § b) és c) pontja pedig a következő rendelkezéseket tartalmazza:
,,b) Ásott kúttól, élővíztől a védőtávolság 15 m. Ez vonatkozik mind az állattartó épületre, mind a trágya- és trágyalétárolóra.
c) 50 m a védőtávolság az egészségügyi és gyermekintézmények, élelmiszeripari és vendéglátó üzemek telekhatárától, a telepszerű, többszintes és korszerű, csoportos lakóházak, valamint az É-i terület lakóházainak falsíkjától. Ezen védőtávolságon belül maximum 20 db kisállat tartható (kivétel: méh) úgy, hogy az állattartó épület a védett létesítménytől minimum 20 m-re helyezkedjen el.''
Az Ör. 5. § (8) és (9) bekezdése a méhtartásra vonatkozóan részletes szabályozást állapít meg. E szerint:
,,(8) Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a 4. § (3)–(6) bekezdéseiben rögzített területeken a módosított és kiegészített 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet – és a vonatkozó külön állategészségi és növényvédelmi jogszabályok – megtartása mellett lehet, figyelemmel az 5. § (1) bekezdés a) pontjára. Amennyiben a méhek ennek ellenére a szomszédokat zavarják, Dunaújváros jegyzője elrendelheti – a fenti jogszabályokban előírt védőtávolság biztosítása esetén is – tömör kerítés vagy élő sövény létesítését, illetve a méhészet áthelyezését.
(9) A méhészkedés megkezdését, a tartási hely megváltoztatását, illetve a tartás megszüntetését – a növényvédelmi munkákról szóló értesítés eredményessége érdekében – 8 napon belül be kell jelenteni Dunaújváros jegyzőjének.''
A 63/1991. (XI. 30.) AB határozat elvi jellegű megállapítása szerint nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná (ABH 1991. 470, 472.).
A méhtartás önkormányzati rendeleti szabályozását vizsgáló 6/1995. (II. 22.) AB határozat pedig arra az alkotmányos követelményre hívta fel a figyelmet, hogy a helyi önkormányzat – a jelzett tárgykör szabályozása során is – ,,köteles tiszteletben tartani a magasabb szintű jogszabályban foglalt előírásokat. Az ilyen jogszabály keretei között megállapíthat helyben alkalmazandó követelményeket, de nem tilthat kategorikusan olyan magatartást, illetve tevékenységet, amelyet a magasabb szintű jogszabály kifejezetten lehetővé tesz'' (ABH 1995. 447, 449.).
Az Ör. vizsgált rendelkezései az R. sérelme nélkül korlátozzák – az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt védőtávolságokon belül – a méhtartást. Az R. ugyanis a méhészetben tartható méhcsaládok számát nem szabályozza és nem rendelkezik az 5. § idézett más előírásaiban foglalt korlátozásokról sem. A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a méhtartást érintő szabályozást, valamint az 5. § (8) bekezdés első mondata és (9) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. Az Ör. 5. § idézett (8) bekezdés második mondata felhatalmazza a jegyzőt arra, hogy – az ott megjelölt feltételek esetén – élő sövény vagy tömör kerítés létesítését, illetve a méhészet áthelyezését is elrendelje. Ez a rendelkezés hatósági eljárás keretében, egyedi döntés megalkotására jogosítja fel a jegyzőt a méhtartás tekintetében.
Az Alkotmány 44/B. § (3) bekezdése alapján államigazgatási feladatot és hatósági hatáskört kizárólag törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg a jegyzőnek. Sem az Áeütv., sem más törvény és kormányrendelet nem teszi azonban lehetővé, hogy a méhtartás körében a jegyző kerítés vagy sövény létesítésére kötelezzen, illetve a méhészet áttelepítését előíró határozatot hozzon.
Hatósági ügynek helyi önkormányzati rendeletben való szabályozására abban az esetben kerülhet sor, ha a helyi társadalmi viszonyokat törvény nem rendezte, illetve törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására szükséges az önkormányzati rendelet megalkotása. Az Ötv. 11. §-ában foglaltaknak megfelelően azonban önkormányzati hatósági ügyeket kizárólag a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, illetve a képviselő-testület intézhet. Az Ötv. 36. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző kizárólag azokban a hatósági ügyekben dönthet, amelyeket számára a polgármester ad át.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a jegyzőt az Ör. 5. § (8) bekezdés második mondatában foglaltak szerint megillető hatósági hatáskörök előírása alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisítette.
* * *
Az Alkotmánybíróság a vizsgált ügy kapcsán megjegyzi, hogy a méhészet fenntartása miatt a birtokában háborított személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései alapján joga van birtoka védelmére. A Ptk. 188. § (1) bekezdése ugyanis előírja: ,,Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.'' A Ptk. 191. § (1) bekezdése szerint ,,akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését''. E § (3) bekezdés első mondatának megfelelően ,,a jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamadott nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles''.
Az említett törvényi rendelkezésekből kitűnik, hogy a jegyzőnek birtokvédelmi eljárás keretében van joga a méhészet által kifejtett zavaró tevékenység megtiltására.
Alkotmánybírósági ügyszám: 586/B/1996/5.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás