PK BH 1997/121
PK BH 1997/121
1997.03.01.
A kárpótlási jegyek piaci értéken való beszámítása az állami vagyon privatizációja során [Ptk. 200. § (1) bek., 226. § (1) bek.; 1991. évi XXV. tv. 5. § (2) és (5) bek., 6. § (3) bek., 7. § (1) bek. a) pont, (2) és (3) bek.].
A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította, amelyben a felperes az alperes jogelődjével 1993. augusztus 10-én kötött adásvételi szerződés részleges érvénytelensége alapján 5 380 540 forint és kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
A jogerős ítélet indokolásában megállapított tényállás szerint az 1993. augusztus 10-én megkötött adásvételi szerződéssel a magyar állam tulajdonában és az alperes rt. jogelődjének a kezelésében volt p.-i villanymalomüzem tulajdonjogát szerezte meg a felperes 45 250 000 forint vételárért. A vételár kifizetéséhez a felperes kárpótlási jegyet is felhasznált. A szerződés 2. pontja értelmében a vételárból 36 200 000 forintot pénzben, 9 050 000 forintot kárpótlási jeggyel fizet meg a felperes. A szerződés alapján a vételárban a piaci érték alapján számolták el a 9 049 000 forint névértékben átadott kárpótlási jegyeket. A jogerős ítélet indokolása szerint a kárpótlási jegy névértéken való beszámításának joga a felperest nem illette meg. Az 1991. évi XXV. törvény (Kptv.) 6. §-ának (3) bekezdése értelmében a kárpótlási jegy forgalmára a törvény rendelkezései az irányadók, s a 7. § határozza meg, hogy a kárpótlási jegy milyen célra használható fel, s milyen értéken kell számításba venni. Az adott esetben a felhasználás a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint történt, mert állami vagyon privatizációja során értékesített vagyontárgy vásárlására fordították. A törvény a kárpótlási jegynek az ilyen célú felhasználását biztosította, de a névértéken történő számítását nem írta elő. Ebből következően a szerződő felek szabadon megállapodhattak a szerződésükben a felhasznált kárpótlási jegyek piaci értéken történő elszámolásában. Ez a megállapodás nem ütközött a Kptv. 7. §-a (3) bekezdésének rendelkezésébe sem, ezért a felperesnek nincs jogcíme arra, hogy a piaci érték és a névérték különbségéből adódó vételárrészt visszakövetelje az alperestől.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes az ítéletnek a keresete szerinti megváltoztatását kérte. A felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet olyan mértékben megalapozatlan, ami miatt ez okból jogszabálysértő. Jogszabálysértő azért is, mert a Kptv. 5. §-ának (2) és (5) bekezdésébe, valamint a 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütközik. Ezek helyes értelmezése alapján ugyanis nem volt lehetőség a kárpótlási jegyek piaci értéken történő elszámolására.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Miután a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperesnek megalapozatlansággal kapcsolatos hivatkozása miatt azt vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítéletben a bizonyítékok mérlegelése jogszabálysértően történt-e. A megalapozatlan ítélet is jogszabálysértő, de erről csak akkor lehet szó, ha a tényállás feltáratlan maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy logikai ellentmondást tartalmaz.
A perbeli jogvita eldöntéséhez szükséges lényeges tényállást a jogerős ítélet megállapította. A döntés megalapozottságának vizsgálata az alkalmazott anyagi jogszabály által meghatározott keretek között vizsgálható, ezért a felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott a tényállás hiányosságára, valamint iratellenességre és okszerűtlen mérlegelésre. Ebben a körben olyan tényállás-megállapításokat hiányol a felperes, amelyeknek a döntés szempontjából semmilyen jelentőségük nincsen, illetőleg amelyek nem változtatnak a döntés alapjául szolgáló tényállás lényegén. A jogvita eldöntése szempontjából jelentős tény az volt a perben, hogy a szerződés alapján piaci értéken számolták el a kárpótlási jegyeket, s ennek figyelembevételével történt a felperes részéről a teljesítés. A lényeges tényállás ez volt, s ennek a helyes jogerős ítéleti megállapítása megtörtént. Ennek alapján kellett állást foglalni abban, hogy a kárpótlási jegyek ilyen felhasználása megfelelt-e a jogszabálynak.
A Kptv. 5. §-ának (2) és (5) bekezdése azt határozza meg, hogy a kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékén megtestesítő értékpapír, amelynek névértéke kamattal növekszik. A Kptv. 7. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az állam biztosítja, hogy a fent meghatározott kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá termőföldtulajdon megszerzésére felhasználja. A Kptv. 7. §-ának (2) és (3) bekezdése kifejezetten rendelkezik azokról az egyéb esetekről, amikor a kárpótlási jegyeket névértéken kell figyelembe venni. A perbeli felhasználás ezek alá nem esik, míg a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerint történt vásárlásnál - figyelemmel az 5. § (2) és (5) bekezdésére - a névértéken történő elszámolás megtörténhetett volna, ha a felek a szerződésükben nem ettől eltérően állapodnak meg. A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Az adott esetre a kárpótlási jegy felhasználása lehetséges volt, de nem volt kötelező előírás a névértéken való elszámolására. Ez utóbbira nem volt tehát olyan jogszabályi rendelkezés, ami a felek megállapodását kizárta volna, illetőleg ami a Ptk. 226. §-ának (1) bekezdése folytán akkor is a szerződés része, ha a felek eltérően rendelkeznek.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 22 801/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás