PK BH 1997/122
PK BH 1997/122
1997.03.01.
Nem érvénytelen a szerződést módosító egyezségi megállapodás feltűnő értékaránytalanság miatt pusztán azért, mert az egyik fél a másikhoz képest feltűnően nagy engedményt tett [Ptk. 201. § (2) bek., 240. § (3) bek.; PK 267. sz.]
A peres felek között 1991. május 13-án két szerződésbe foglaltan egy 315 000 USD értékű árucsere (bartell) ügylet jött létre, amely szerint a felperes 6000 db két tagból és egy asztalból álló ún. "sörszettet", az alperes pedig BASF videokazetták szállítását vállalta a másik fél számára.
A felperes összesen 1243 sörszettet leszállított, tekintettel azonban arra, hogy az alperes a viszontszállítási kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget, a további szállítást leállította. A felperes eredeti keresetében elsődlegesen 28 007 db videokazetta leszállítására kérte az alperes kötelezését, másodlagosan pedig a leszállított sörszettek ellenértékének a megfizetésére.
A per folyamatban léte alatt, 1992. november 5-én a peres felek között peren kívül egyezségi megállapodás jött létre, amely szerint az alperes "teljes és végleges elszámolás fejében" átutal a felperesnek 19 281 USD-nek megfelelő forintösszeget. A megállapodás 3. pontja szerint "a felek kijelentik, hogy ezt az elszámolást véglegesnek tekintik, s egymással szemben további követelést nem támasztanak". Az alperes az egyezség szerinti fizetési kötelezettségének (1 515 356 forint átutalásával) eleget tett, a per azonban ennek ellenére tovább folyt a felek között.
Az 1993. június 29-én megtartott tárgyaláson a felperes módosította keresetét. Hivatkozott az egyezségi megállapodás érvénytelenségére, tekintettel arra, hogy azt egyrészt gazdasági kényszerhelyzetben, másrészt feltűnő értékaránytalanság mellett kötötte. Kérte az alperes kötelezését a leszállított sörszettek még hátralékos ellenértékeként 42 976 USD forint ellenértékének és 5%-os késedelmi kamatának a megfizetésére.
Az alperes az egyezségi megállapodásra hivatkozással kérte a kereset elutasítását.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a módosított keresettel egyezően 42 976 USD teljesítéskori árfolyamon számított forint-ellenértékének és ezen összeg 1992. december 1. napjától a kifizetésig járó évi 5%-os kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Indokolásában megállapította, hogy a felek megállapodása feltűnő értékaránytalanság mellett ment teljesedésbe, ezért az alperes változatlanul tartozik megfizetni az átvett sörszettek még ki nem fizetett ellenértékét.
Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérve annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a peres felek a Ptk. 240. §-ának (3) bekezdése alapján egyezséggel módosították a szerződésüket, és ezzel véglegesen rendezték a jogviszonyt. A felperes kényszerhelyzetre, illetve feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással nem támadhatja sikerrel az egyezséget. Az elsőfokú bíróság a feltűnő értékaránytalanság megállapításakor figyelmen kívül hagyta a Legfelsőbb Bíróság PK 267. sz. állásfoglalásában foglaltakat.
A felperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult.
Az alperes fellebbezése alapos.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a peres felek között létrejött szerződést módosító egyezségi megállapodást feltűnő értékaránytalanság címén érvénytelennek tekintve az eredeti szerződés szerinti kötelezettség teljesítésére kötelezte az alperest. A Ptk. 240. §-ának (3) bekezdése szerint a szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. A felperes a perben az egyezség során általa tett engedmény mértékével kapcsolatban hivatkozott feltűnő értékaránytalanságra. Elvileg az egyezségi megállapodás megtámadása sem kizárt a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése alapján, ilyenkor azonban - éppen, mert az egyezség lényege a kölcsönös engedménytétel - fokozott figyelemmel kell vizsgálni a Legfelsőbb Bíróság PK 267. számú állásfoglalásában rögzített szempontokat. Az érvénytelenség megállapításához nem elég pusztán annak objektív ténye, hogy az egyezségben az egyik fél a másikhoz képest feltűnően nagy engedményt tett, hanem a bíróságnak vizsgálnia és mérlegelnie kell a szerződéskötés összes körülményét. Így különösen vizsgálni kell, hogy milyen szándék, milyen érdekek vezették a feleket az egyezség megkötésekor, nem volt-e pl. a felperes részéről olyan fokozott érdekeltség az egyezség létrejöttekor, amely indokolttá tette számára a nagyobb engedmény megtételét.
Az egyezségi megállapodás tartalma, megszövegezése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes teljes mértékben tudatában volt annak, hogy ezzel az alperes tartozásának nagyobb részét lényegében elengedi. Ez következik nemcsak az egyezség teljes és végleges jellegét rögzítő, valamint a további igényérvényesítést kizáró rendelkezésekből, hanem a megállapodás 4. pontjából is, amelyben a felperes kéri, hogy "a méltányos egyezségre figyelemmel" az alperes a lehető legrövidebb idő alatt teljesítsen. Ez egyébként a felperes által sem vitatottan meg is történt.
Az 1993. június 29-én megtartott tárgyaláson (9. sorsz. jkv.) a felperes úgy nyilatkozott, hogy "tartani lehetett attól is, hogy az alperes csődeljárás, illetőleg felszámolás alá kerül", ezért a felperes "igyekezett a megállapodás folytán is némi ellenértékre szert tenni". Adat merült fel a perben arra is, hogy az alperes hibás teljesítésre is hivatkozott a felperes által leszállított sörszettekkel kapcsolatban.
Az egyezségkötés ilyen körülményei alapján megállapítható, hogy az egyezségben rögzített engedmény megtételekor a felperest az a szándék és érdekeltség vezette, hogy inkább biztosan hozzájusson a követelése kisebb részéhez, mintsem esetleg az egész követelés behajthatatlanná váljék.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felperes módosított keresetét alaptalannak találta, és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva elutasította azt. (Legf. Bír. Pf. VI. 20 712/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás