• Tartalom

1997. évi CXXIV. törvény

1997. évi CXXIV. törvény

az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről1

2011.01.01.

Az Országgyűlés
– elismerve a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását,
– tudatában a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban,
– folytatva a vallásszabadságot szolgáló 1848. évi XX., az 1895. évi XLIII. és az 1947. évi XXXIII. törvénycikkben, valamint az 1990. évi IV. törvényben testet öltő évszázados hagyományt,
– figyelembe véve, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották,
– az Alkotmány 60. §-ával összhangban, szem előtt tartva állam és egyház elválasztásának követelményét,
– eleget téve a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 23. §-ában vállalt kötelezettségének

a következő törvényt alkotja:

1. § E törvényt alkalmazni kell a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerint a bíróság által nyilvántartásba vett egyházra, vallásfelekezetre és vallási közösségre (a továbbiakban: egyház).

2. §2 (1) Az egyház a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-ának rendelkezései szerint saját bevételre tehet szert, gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. Az egyház belső szabályai szerint szedett egyház-fenntartói járulékról, gyűjtött adományokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek, és nyilvántartást nem vezethetnek.

(2) Az egyház a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá – ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki – a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását.

(3)3 Az egyház, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § (2) és (3) bekezdésében szereplő egyéb egyházi jogi személy – figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.

(4)4

(5) Az egyház, egyéb egyházi jogi személy a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége támogatása érdekében részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (3) bekezdés szerinti igazolás kiadására.

(6) A (2) bekezdés szerinti adomány (közcélú adomány) összegét és annak felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogszabályok, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet.

(7) Az egyház esetében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek:

a) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek-és ifjúságvédelmi intézmény működtetése, valamint az említett tevékenységek folytatása,

b) üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén,

c) hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése,

d) egyházi célra használt ingatlan (ideértve annak tartozékait is) részleges hasznosítása,

e) temető fenntartása,

f) a kizárólag hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is),

g) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása.

(8) Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező, jogi személynek minősülő szervezeti egysége (a továbbiakban: egyházi intézmény) esetében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek a (7) bekezdés szerinti tevékenységek, vagy – választása szerint – a következő tevékenységek végzése:

a) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, és az ilyen tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás,

b) az államtól vagy önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet tankönyv, kiadvány tanulmány előállítása és értékesítése,

c) kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységet végző egyházi intézmény alkalmazottainak étkeztetését is biztosító épület bérbeadása vendéglátó-ipari vállalkozás részére üzemeltetés céljából,

d) a kizárólag hitéleti, kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is),

e) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása.

(9) A (7)–(8) bekezdésben meghatározott tevékenység bevétele, különösen a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése, az említett tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés, valamint az említett tevékenységhez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott – pénzügyileg rendezett – támogatás, juttatás.

(10) Nem minősül a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételének a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

3. § (1)5 A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó, az egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása az igénylő egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.

(2)6 A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét – a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően – a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell.

(3)7 A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998–2001. évek között 4,5%, a 2001. évtől> 5%.

(4)8 A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítását az egyház e törvény hatálybalépését követő 180 napon belül írásban kérheti, csatolva azt az értékfeltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját képezi. A járadék induló összege a Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben az érintett egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja.

4. § (1) Az egyes egyházak jogosultak – a külön törvényben meghatározottak szerint – a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely az egyházak belső szabályaiban meghatározott módon használható fel.

(2)9 Az egyház a számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-okból eredő összegeken túl a (3)–(4) bekezdése szerint meghatározott további támogatásra jogosult.

(3)10 A támogatások együttes alapja az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összege, de legalább a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5%-ának és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összegének pozitív különbözete.

(4)11 A támogatásból az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.

5. §12 (1) Az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek központi költségvetési finanszírozása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik.

(2) Az egyházi fenntartóknak az (1) bekezdésben említett intézmények után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulásának jogcímeit és fedezetét, illetve arányait az éves költségvetési törvény tartalmazza.

6. § (1)13 Az egyházak további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosultak, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az adott egyház által fenntartott intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben,14 a közoktatási, illetve a szociális szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével.

(3) A kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és egyházi fenntartó, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a közoktatási ágazatban a megyei, fővárosi Közoktatási Fejlesztési Tervekben szereplő egyházi nevelési és oktatási intézmények gyermekei és tanulói után számítandó.

(5)15 A kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés az érintett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.

7. §16 (1) Az egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül.

(2)17

(3)18 Az állami költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hitoktatás költségeihez.

(4) Az egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés az egyház által meghatározott célokra, az éves költségvetési törvényben állapít meg.

(5)19 A (4) bekezdésben meghatározott támogatás jellegére és annak igénybevételére vonatkozó kérelmet az érintett egyház bírósági nyilvántartás szerinti nyilatkozattételre jogosult legfőbb szerve nyújtja be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter).

8. § (1)20 Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint a kincstár útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a miniszter által vezetett minisztérium fejezet költségvetésében kell megtervezni.

(2)21 A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig.

(3)22 A 4. § szerinti személyijövedelemadó-részesedést és annak kiegészítését a miniszter által vezetett minisztérium fejezetben kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 31-éig az egyháznak átutalni.

9. §23 A 3. § (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatot – az előírt jogvesztő határidőn belül – a miniszternek kell megküldeni.

10. §24 A Kormány jogosult az egyházat közcélú tevékenysége folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni.

11. §25 A költségvetési támogatási összegek felhasználásának ellenőrzése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. §-ának (1) bekezdése alapján történik.

12. § Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 4. § (1) bekezdését először az 1997. évi adóbevallások során kell alkalmazni.

13. §26

1

A törvényt az Országgyűlés az 1997. december 2-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. december 10.

3

A 2. § (3) bekezdése a 2002: LXII. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 2. § (4) bekezdését a 2002: LXII. törvény 105. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 3. § (1) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 103.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 3. § (2) bekezdése a 2002: LXII. törvény 98. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 3. § (3) — eredetileg (2) — bekezdésének utolsó mondatát a 2000: CXXXIII. törvény 110.§-a (1) bekezdésének q) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 3.§ (4)— eredetileg (3) — bekezdése az 1998: XC. törvény 110.§-ával megállapított szöveg.

9

A 4. § (2) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 4. § (3) bekezdését a 2002: LXII. törvény 106. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXLVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 4. § (4) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

12

Az 5. § a 2000: CXXXIII. törvény 103.§-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 6. § (1) bekezdése a 2004: XXIX. törvény 148. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 6. § (5) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 103.§-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 7. § a 2000: CXXXIII. törvény 103. §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 7. § (2) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.

18

A 7. § (3) bekezdése a 2009: CIX. törvény 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 7. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (3) bekezdésének s) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 8. § (2) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 8. § (3) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 14. § (4) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 137. §-a szerint módosított szöveg.

24

A 10. § a 2000: CXXXIII. törvény 103.§-ának (9) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 11. § a 2006: CXXI. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 13. § -t a 2000: CXXXIII. törvény 110.§-a (1) bekezdésének q) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére