13/1997. (BK 15.) BM utasítás

A belügyminiszter 13/1997. (BK 15.) BM

utasítása

1997.11.27.

a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek Gazdálkodási Szabályzatának kiadásáról^*

Budapest, 1997. október 29.

A Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek gazdálkodásának szabályozása érdekében az alábbi utasítást adom ki.

1. Az utasítás hatálya kiterjed a központi költségvetés rendszerében a Belügyminisztérium költségvetési fejezethez tartozó — a ,,helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai'' cím, valamint az ,,Országos Testnevelési és Sport Hivatal'' cím kivételével — valamennyi költségvetési szervre.

2. Költségvetési szervek gazdálkodási rendjét a jelen utasítás mellékletét képező Gazdálkodási Szabályzatban foglaltak tartalmazzák. A gazdálkodás vitelének sajátos követelményeiről a közgazdasági helyettes államtitkár Gazdálkodási Köriratot adhat ki.

3. a) Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Belügyminisztérium költségvetési fejezethez tartozó költségvetési szervek Gazdálkodási Szabályzatának kiadásáról szóló 7/1994. (BK 7.) BM utasítással és a 11/1995. (BK 12.) BM utasítással módosított 3/1994. (BK 4.) BM utasítás.

b) Jelen utasítás hatálybalépését követő 60. napon hatályát veszti a többször módosított 23/1989. BM utasítással kiadott Élelmezési Szabályzat, valamint az étkezési térítési díjakról szóló 27/1991. BM utasítás.

Kuncze Gábor s. k.,
belügyminiszter

Melléklet

a 13/1997. (BK 15.) BM utasításhoz

A BELÜGYMINISZTÉRIUM
GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA

A Belügyminisztérium fejezet költségvetési szervei a gazdálkodással összefüggő feladatokat a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és a jelen Gazdálkodási Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározottak alapján végzik.

A KÖLTSÉGVETÉSRE, SZÁMVITELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A költségvetési szervek csoportosítása

1. a) A költségvetési szervek előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság és gazdálkodási jogkör szerinti besorolását, a közvetlen felügyeletet ellátó szerv meghatározásával a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

b) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásának vezetéséről a BM Közgazdasági Főosztály gondoskodik.

2. a) A Szabályzatban a költségvetési szervek a számukra előírt feladatokat a gazdasági szervezeteik által látják el. A gazdasági szervezetek felépítését, jogállását, a személyekhez, beosztásokhoz kötődő feladatellátás rendjét a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben, munkaköri leírásokban kell meghatározni.

b) Az önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekből álló, a költségvetési törvényben címet alkotó intézmények pénzügyi gazdasági tevékenységéért az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője (címgazda) a felelős.

c) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezetének a vezetője a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének a helyettese, feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

3. A költségvetési szervek kincstári ügyfélként való besorolásában, módosításában való döntés a közgazdasági helyettes államtitkár hatáskörébe tartozik. Az erre vonatkozó kezdeményezéseket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek a BM Közgazdasági Főosztályra kell megküldeni, amely a közgazdasági helyettes államtitkár jóváhagyását követően gondoskodik a Magyar Államkincstár felé történő bejelentésről, a számlanyitással kapcsolatos fejezeti feladatokról.

A költségvetési szervek közötti munkamegosztás
és felelősségvállalás rendje

4. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek látják el a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait, a besorolást a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

b) Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek, a költségvetési egységek, illetve az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét — a felügyeletet ellátó önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének döntése szerint — belső intézkedésben, vagy külön megállapodásban kell rögzíteni. Az intézkedés, illetőleg a megállapodás tervezetét jóváhagyásra az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül a BM Közgazdasági Főosztály útján — a közgazdasági helyettes államtitkárhoz kell benyújtani.

c) Az intézkedésben, illetőleg a megállapodásban a Szabályzatban foglaltak figyelembevételével határozzák meg a tervezés, pénzkezelés, az előirányzatok feletti rendelkezés, előirányzat-felhasználás, az előirányzat-módosítás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés, az érvényesítés, a számvitel, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás, -szolgáltatás és a beszámolás, a működtetés, a tárgyi eszközfelújítás, beruházás, a vagyonkezelés tekintetében, azon feladatokat, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan és amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el.

5. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a BM Közgazdasági Főosztály irányítása és koordinációja mellett gondoskodnak a saját, valamint a hozzájuk tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek Alapító Okirata összeállításáról, módosításáról, valamint a szükségessé váló Megszüntető Okiratok elkészítéséről.

b) A BM Közgazdasági Főosztály az érintett költségvetési szerv felett szakmai felügyeletet gyakorló hivatali egység vagy önálló belügyi szerv vezetője egyetértését követően gondoskodik az Okiratokhoz szükséges belügyminiszteri jóváhagyás és a pénzügyminiszteri egyetértés megszerzéséről.

c) Az Alapító Okiratban foglaltakat a Szabályzat előírásai figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatban (ügyrendben) kell részletezni.

d) A közigazgatási hivatalok tekintetében az a)—c) alpontokban foglalt rendelkezések nem alkalmazandók.

6. Az Alapító Okirat alapján vállalkozási tevékenységet is folytató költségvetési szerv vállalkozási szabályzatot készít, amelyet egyeztetésre a BM Közgazdasági Főosztályhoz nyújt be. A vállalkozási szabályzatot a TÁKISZ-ok a BM Önkormányzati Gazdasági Főosztály, a megyei (fővárosi) Közigazgatási Hivatalok, a BM Önkormányzati és Településfejlesztési Főosztály, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek útján nyújtják be.

Az éves költségvetési tervezés

7. a) A Belügyminisztérium fejezet éves költségvetését — a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetése és adatszolgáltatásai alapján — a Kormány által jóváhagyott költségvetési irányelvek figyelembevételével a BM Közgazdasági Főosztály állítja össze.

b) Az a) alpontban meghatározott feladata ellátása során a BM Közgazdasági Főosztály a tervezés végrehajtása érdekében útmutatót ad ki, a költségvetési szervekkel, valamint a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetést követően a közgazdasági helyettes államtitkár egyetértésével meghatározza a Belügyminisztérium fejezet cím, (alcím) rendjét. Meghatározza továbbá a költségvetési szervek tervezési feladatait, a tervezési követelményeket, a szövegjavaslattal összefüggő elvárásokat, határidőket, tájékoztatást ad a kiadási, bevételi keretszámokról, a fejlesztés fő irányairól, rögzíti a báziskorrekciókat, továbbá a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétel lehetőségét, illetve módját. Ezen túlmenően gondoskodik az előírt nyomtatványok és számítástechnikai programok továbbításáról, közreadásáról, felülvizsgálja a részére beküldött költségvetési javaslatokat, tételes költségvetési javaslatot készít a fejezeti kezelésű előirányzatokra, elkészíti az előírt összesítéseket, a tervjavaslatot a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés után a költségvetési szervei bevonásával véglegezi, és azt szöveges indokolással ellátva benyújtja belügyminiszteri jóváhagyásra. A BM Közgazdasági Főosztály a belügyminiszter jóváhagyását követően gondoskodik a tervezet Pénzügyminisztériumhoz történő megküldéséről és a felmerülő egyeztetések elvégzéséről.

c) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésére vonatkozó részletes előírásokat a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

8. A 7. pontban foglalt feladatai végrehajtása során a BM Közgazdasági Főosztály — fő szabályként — az önállóan gazdálkodó költségvetési szervekkel tartja a kapcsolatot, e szervek irányába teszi meg intézkedéseit. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekkel technikai, formai, értelmezési kérdésekben, illetve halaszthatatlan esetekben kezdeményezhet közvetlen egyeztetést, és kérhet információt az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv utólagos tájékoztatása mellett.

9. A költségvetési tervjavaslatban meg kell tervezni a költségvetési szervekhez (címhez) tartozó valamennyi szervezeti egység mindazon bevételeit és kiadásait, amelyek

a) forrástól függetlenül, állami alapfeladataival függnek össze,

b) jogszabályon, szerződésen, megállapodási kötelezettségen alapulnak,

c) a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak,

d) eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak,

e) eszközeik hasznosításával függenek össze.

10. a) A Rendőrség címnél az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) készíti el a címszintű költségvetési terv javaslatot.

b) Az ORFK saját költségvetési előirányzatait a Terv- és Költségvetési Főosztály — a működési előirányzatok tekintetében a Gazdasági Ellátó Igazgatóság bevonásával — tervezi.

c) Az ORFK a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekkel a tervévi keretszámokról tervegyeztetéseket folytat, amelynek alapján a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elkészítik előzetes költségvetési tervüket, aminek a működési célú előirányzatok mellett tartalmaznia kell a hatáskörükbe utalt felújítási és beruházási előirányzatokat is.

11. a) A Határőrség címnél a Határőrség Országos Parancsnoksága a költségvetés tervezésére belső intézkedést ad ki, amely tartalmazza:

aa) a tervezés során kötelezően érvényesítendő követelményeket, módszertant, előírásokat,

ab) bevételi-, és kiadási keretszámokat,

ac) az alapfeladatokkal kapcsolatos változásokat.

b) A Határőrség Költségvetési Főosztálya az éves költségvetés tervezése során a határőr igazgatóságokkal és intézetekkel, valamint az országos parancsnokság, mint alcím tervezésénél a gazdálkodó főosztályokkal, osztályokkal és alosztályokkal tart kapcsolatot (a továbbiakban: gazdálkodók). A tervezés alátámasztásához a gazdálkodókkal a Költségvetési Főosztály egyeztetést kezdeményezhet, tőlük információt kérhet.

c) A gazdálkodók a tervezés alátámasztásához szükségleti terveket készítenek, mely normák, jogszabályok, tapasztalati adatok alapján teljes részletezettségben tartalmazzák a várható kiadásokat. A szükségleti tervek összeállításáról a költségvetési (fő)osztályok gondoskodnak.

d) Az éves költségvetési tervezés határidejét az országos parancsnokságnak úgy kell megállapítania a kincstári alanyok (részben önálló szervei) részére, hogy a fejezet által meghatározott benyújtási határidőig 5 nap álljon rendelkezésre a kiadott táblázatok belső összefüggéseiben, a tervezés követelményrendszerében a létszám- és bérgazdálkodásban érvényesítendő követelmények felülvizsgálatára. A tervezés kimunkálása az országos parancsnokság által biztosított nyomtatványokon és szoftveren kerül kidolgozásra.

12. a) A Polgári Védelem cím éves költségvetésének tervezését a BM Polgári Védelem Országos Parancsnoksága Gazdasági Főigazgatósága (a továbbiakban: GFI) szervezi és irányítja.

b) A fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnokságok az éves költségvetés összeállításához szükségleti tervet készítenek, melyben altétel szintig megtervezik dologi kiadásaikat. A felújítások, beruházások tekintetében igénybejelentéssel élnek. A személyi juttatások kiemelt előirányzat megtervezéséhez csak az GFI tervezési köriratában meghatározott altételekkel kapcsolódnak. A szükségleti terveket a GFI összesíti és beépíti a PVOP költségvetésébe.

13. a) A Tűzoltóság cím éves költségvetésének tervezését a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság Gazdasági Főigazgatóság (a továbbiakban: GFI) szervezi és irányítja.

b) A megyei tűzoltóparancsnokságok, valamint a Központi Javító Üzem a költségvetés összeállításához a tervezési keretszámok alapján elkészítik előzetes költségvetési tervüket. Az előzetes terveket felülvizsgálat után a GFI összesíti és összeállítja a Tűzoltóság cím költségvetését.

14. a) A BM Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló költségvetési szervei alcím tekintetében a Pénzügyi Osztály készíti el az alcím szintű költségvetést. A Főigazgatóság a költségvetés tervezésére belső intézkedést ad ki, amely tartalmazza a tervezés során kötelezően érvényesítendő követelményeket, előírásokat, bevételi és kiadási keretszámokat az alapfeladatokkal kapcsolatos változásokat.

b) A részben önálló költségvetési szervek a tervezés alátámasztásához szükségleti tervet készítenek, amely a jogszabályok és tapasztalati adatok alapján részletezve tartalmazzák a várható kiadásokat.

c) Az éves költségvetés tervezés határidejét a Főigazgatóság úgy állapítja meg, hogy a fejezet által meghatározott benyújtási határidőig az alcím szerinti összesítés elvégezhető legyen.

15. a) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a szervezeti egységek által elkészített tervjavaslatokat a BM Közgazdasági Főosztály előírásainak betartásával felülvizsgálják, elvégzik a szükséges egyeztetéseket és összesítéseket.

b) A tervjavaslatot az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közvetlenül, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerven keresztül megküldik a BM Közgazdasági Főosztályra. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv továbbítás előtt ellenőrzi, szükség szerint egyezteti és cím szinten összesíti a tervjavaslatot.

c) A BM Közgazdasági Főosztály a fővárosi és megyei Közigazgatási Hivatalok cím vonatkozásában a BM Önkormányzati és Településfejlesztési Főosztály, a TÁKISZ-ok cím tekintetében pedig a BM Önkormányzati Gazdasági Főosztály bevonásával készíti el a tervjavaslatot.

Kincstári költségvetés, elemi költségvetés

16. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője — eltérő rendelkezés hiányában — a költségvetési törvény elfogadását követő 5 napon belül megállapítja és a BM Közgazdasági Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkár számára megküldi a hozzátartozó kincstári ügyfelek előirányzat-gazdálkodás szempontjából készített, a költségvetési törvény cím, alcím bontásának megfelelő kiemelt előirányzatokat tartalmazó kincstári költségvetést. A megyei (fővárosi) Közigazgatási Hivatalok cím előirányzatának önállóan gazdálkodó költségvetési szervkénti (kincstári ügyfelenkénti) lebontására a BM Önkormányzati és Településfejlesztési Főosztály bevonásával a BM Közgazdasági Főosztály, a TÁKISZ-ok cím tekintetében pedig a BM Önkormányzati Gazdasági Főosztály készít javaslatot. E két címhez tartozó szervek kincstári költségvetéseit a közgazdasági helyettes államtitkár az önkormányzati helyettes államtitkár egyetértésével hagyja jóvá.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetésének a saját előirányzatai mellett tartalmaznia kell a kincstári ügyfélként nem működő részjogkörű szervezeti egységének előirányzatait, valamint a hozzá tartozó, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon előirányzatait, amelyekre kincstári költségvetés nem készül.

c) A kincstári költségvetés készítését a költségvetési törvénytervezet Országgyűlési tárgyalásának időszakában meg kell kezdeni. A várható előirányzatok alakulásáról a BM Közgazdasági Főosztály folyamatosan tájékoztatja az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket, akik kötelesek gondoskodni az előirányzatok alakulásában érintett, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek informálásáról.

d) Az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény alapján véglegezett, közgazdasági helyettes államtitkár által jóváhagyott kincstári költségvetéseket a BM Közgazdasági Főosztály eljuttatja a Pénzügyminisztériumba, illetőleg annak kijelölt szervéhez, és azokat az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részére visszaigazolja.

17. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a visszaigazolástól számított, legkésőbb 15 napon belül a hozzájuk tartozó, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei részére a kincstári költségvetést szervenként külön-külön lefolytatott tárgyalás keretében igazolják vissza, kivéve a Polgári Védelem címet, ahol a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek számára az éves ellátmány jóváhagyása a szükségleti terv visszaigazolásával történik meg. A költségvetési tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a kiadási-, és bevételi előirányzatok rögzítése mellett a b), c), d) alpontban meghatározottakat kell szerepeltetni.

b) A Rendőrség címnél:

— a bevételi, a költségvetési támogatási és a kiemelt kiadási előirányzatok,

— a rendszeresített és a ténylétszám várható alakulása (leépítések, fejlesztések, várható fluktuáció),

— a közbeszerzési eljárás alá vont pótló és bővítő jellegű eszközbeszerzések [ezek közül a központosított közbeszerzési eljárás alá, központi (ORFK) hatáskörbe vont termékek, szolgáltatások],

— fejlesztési prioritások (várható bérfejlesztés, anyagi-technikai fejlesztések),

— kötelező tartalékképzés mértéke,

— egyéb, a gazdálkodást lényegesen érintő körülmények.

c) A Határőrség címnél:

— a létszám- és bérgazdálkodás, a közbeszerzés,

— a szakmai prioritások, a fejlesztési lehetőségek kérdéseit,

— a tárgyi eszközbeszerzések rendjét,

— a lakástámogatással kapcsolatos feladatok rendjét,

— az igazgatóságokkal egyeztetett ingatlan-felújítási koncepciókat,

— az egyéb beruházások igazgatóságokat érintő végrehajtását,

— az országos parancsnokság mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzataiban jóváhagyott feladatokat,

— a feladatváltozásokhoz kapcsolódó finanszírozási változások körét és a tárgyalás során felmerült kérdéseket, illetve változásokat.

d) Tűzoltóság címnél:

— a költségvetési előirányzat feletti jogosultság mértékét,

— a kötelezettségvállalási jogosultságokat,

— a költségvetéssel szembeni bevallási és befizetési jogosultságot és kötelezettséget,

— feladatváltozásokhoz kapcsolódó finanszírozási kérdéseket,

— a megyei műhelyek tevékenységére vonatkozó iránymutatást,

— önkormányzati tűzoltóságokkal kapcsolatos feladatrendszert,

— önkéntes tűzoltóságokkal összefüggő feladatokat,

— költségvetésbe jóváhagyott illetményemelés mértékét,

— a rendszeres személyi juttatáson kívüli személyi kiemelt előirányzat felhasználási elveit (étkezési utalvány, utánpótlási ruhapénz, jutalomfizetés bejelentési kötelezettség az önállóan gazdálkodó költségvetési szervezet vezetője felé),

— az előirányzat-módosítási jogköröket, felterjesztési kötelezettségeket,

— a keletkezett többletbevétel felhasználási rendjét.

e) A BM Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló költségvetési szervei alcímmel:

— kiemelt kiadásai és bevételi előirányzatok,

— központilag kezelt keretek,

— ellátási terület,

— bonyolítási jelleggel végzett tevékenységek,

— jóváhagyott létszám,

— illetményelőleg-keret.

f) Az a) alpontban szereplő, a felek által aláírt jegyzőkönyvek másolatát az utolsó költségvetési tárgyalást követő 8 napon belül az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek meg kell küldeni a BM Közgazdasági Főosztályára.

18. a) A kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek a költségvetési törvényben jóváhagyott, illetve a Szabályzat 16. pontjában foglaltak szerint megállapított és visszaigazolt előirányzatok alapján készítik el elemi költségvetésüket.

b) Az önálló gazdálkodó költségvetési szervek a saját, valamint a felügyeletük alá tartozó kincstári ügyfelek elemi költségvetését külön-külön és cím, alcím szerint összesítve a költségvetési törvény kihirdetését követő 45 napon belül megküldik a BM Közgazdasági Főosztályához. Az elemi költségvetés aláírási jogát a szerv vezetője — tartós távolléte esetén és csak elsőszámú helyettesére — ruházhatja át.

c) A BM Közgazdasági Főosztály gondoskodik az elemi költségvetések felülvizsgálatáról, feldolgozásáról és tárgyév február 28-ig, de legkésőbb a költségvetési törvény kihirdetését követő 60 napon belül a Pénzügyminisztériumhoz történő benyújtásáról, továbbá március 20-ig, de legkésőbb a költségvetési törvény kihirdetését követő 80 napig az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felé azok visszaigazolásáról, egy aláírt példány visszaküldésével.

d) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetésük visszaigazolását követően március 31-ig állapítják meg és igazolják vissza a hozzájuk rendelt kincstári ügyfelek költségvetését.

e) Az a)—d) alpontokban foglalt időpontoktól való eltérésre a Pénzügyminisztérium — határidők betartását kizáró — intézkedéseinek következtében van lehetőség.

19. a) A Belügyminisztérium (központi igazgatása cím) költségvetésének felosztására a költségvetési törvény kihirdetését követő 30 napon belül — az ellátási körébe tartozó hivatali egységek bevonásával — a BM Igazgatási Főosztály Költségvetési és Gazdasági Osztályának vezetője javaslatot készít, amelyet jóváhagyás céljából — a közgazdasági helyettes államtitkárral történő egyeztetést követően — felterjeszt a közigazgatási államtitkár részére.

b) Az éves költségvetésről szóló törvény mellékletében szereplő fejezeti tartalék felosztására és igénybevételének szabályaira a közgazdasági helyettes államtitkár készít javaslatot a miniszternek.

Előirányzat-felhasználás, előirányzat-módosítás

20. a) A kincstári ügyfélként működő költségvetési szervek a jóváhagyott éves előirányzatokhoz igazodva negyedéves előirányzat-teljesítési, illetve felhasználási tervet készítenek, amelynek havi bontásban tartalmaznia kell a tárgyidőszakban várható kiadásokat és bevételeket kiemelt előirányzatonként.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gondoskodik a saját, valamint a hozzátartozó, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a) alpontban foglalt tervének a Szabályzat 6. számú függeléke szerinti elkészítéséről, azok cím, alcím szerinti összesítésről, továbbá a tárgynegyedévet megelőző 5. naptári napig (az első negyedévre vonatkozóan január 15-ig) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) és tájékoztatásul a BM Közgazdasági Főosztály számára történő megküldéséről.

21. a) A kincstári ügyfélként működő költségvetési szervek az általuk elismert — esedékességet követő 30—60 napon túli — tartozásállományról havonta a Szabályzat 7. számú függeléke szerinti adatlapot kötelesek kitölteni.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a saját, valamint a hozzájuk tartozó, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a) alpont szerinti adatlapját a tárgyhónapot követő hó 10-ig cím, alcím szerinti bontásban is összesítve megküldik a Kincstár és a BM Közgazdasági Főosztály részére. A nemleges tartalmú jelentéseket csak a Kincstár számára kell megküldeni.

22. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a hozzá tartozó kincstári ügyfélként működő szervei havi finanszírozási keretei között a BM Közgazdasági Főosztály jóváhagyásával hajthat végre korrekciót. A jóváhagyás iránti igényt szöveges indokolással kell a BM Közgazdasági Főosztályára megküldeni, amelyben csatolni kell az érintett kincstári ügyfelek véleményét tartalmazó nyilatkozatot is.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek megállapodhatnak egymás közötti keretkorrekcióban, az erre vonatkozó, közösen aláírt jegyzőkönyvet jóváhagyás céljából a BM Közgazdasági Főosztályára kell megküldeni.

c) Keretkorrekció engedélyezése, amennyiben az nem a költségvetési szervek kezdeményezésén, megállapodásán alapul, a közgazdasági helyettes államtitkár hatásköre.

d) Az a)—c) alpont szerinti korrekciókat csak az éves támogatási előirányzat 8%-ot meg nem haladó mértékben, legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett, fejezet szinten ,,0'' egyenleggel lehet kezdeményezni, illetve végrehajtani.

23. a) A kiemelt előirányzatokon belüli az egyes alrovatok, tételek, altételek (a továbbiakban: részelőirányzatok) közötti átcsoportosítás joga saját előirányzatai tekintetében az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetőit a b)—f) alpontokban foglalt előírások betartásával illeti meg.

b) A Rendőrség címnél az a) alpont szerinti átcsoportosításról a részben önálló költségvetési szervek havi rendszerességgel értesítik az Országos Rendőr-főkapitányságot. Az értesítést rövid szöveges indokolással kell kiegészíteni.

c) A Határőrség címnél az a) alpont szerinti átcsoportosításról az igazgatóságok és az intézetek 5 napon belül értesítik a Határőrség Országos Parancsnokságát. Az értesítést rövid szöveges indokolással kell kiegészíteni.

d) A Tűzoltóság címnél az a) alpont szerinti átcsoportosításról a megyei tűzoltó-parancsnokságok, valamint a Központi Javító Üzem öt napon belül — a parancsnok ellenjegyzése mellett — értesíti a Tűzoltóság Országos Parancsnokságát. Az értesítést rövid szöveges indokolással kell kiegészíteni.

e) A Polgári Védelem címnél az a) alpont szerinti átcsoportosításra a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága jogosult.

f) A BM Központi Gazdasági Főigazgatóság alcímnél az a) alpont szerinti átcsoportosításról a részben önálló költségvetési szervek negyedévente értesítik a Főigazgatóságot. Az értesítést rövid szöveges indokolással kell kiegészíteni.

24. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének hatáskörében a működési költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatai mindösszesen összegének 10%-a mértékéig, míg a felhalmozási célú kiemelt előirányzatok között korlátlan mértékben hajtható végre átcsoportosítás. A 10% mértékénél viszonyítási alapnak az éves költségvetéséről szóló törvény alapján jóváhagyott kincstári költségvetés eredeti előirányzatot kell tekinteni.

b) Az a) alpontban foglalt előirányzat-átcsoportosításra jogosult szerv vezetője az átcsoportosításról a Kincstár mellett, egyidejűleg a közgazdasági helyettes államtitkár útján tájékoztatni köteles a belügyminisztert.

c) Az a) alpont szerinti előirányzat-átcsoportosítás jogát indokolt esetben a belügyminiszter magához vonhatja. Erről az érintett költségvetési szervet és a Kincstárat egyidejűleg írásban értesíti. E hatáskörelvonás kezdeményezésére a közgazdasági helyettes államtitkár jogosult.

25. a) A kincstári költségvetésben jóváhagyott bevételi előirányzatokon felüli többletbevétel az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után kerülhet felhasználásra. Az előirányzat-módosításról, azzal egyidejűleg a Kincstár mellett a BM Közgazdasági Főosztályt is írásban tájékoztatni kell.

b) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek az a) alpont szerinti módosításról a tájékoztatást az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv útján kell megtennie.

c) A Rendőrség címnél a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél jelentkező többletbevétel indokolt esetben az ORFK vezetőjének hozzájárulásával vonható el.

d) A Határőrség címnél a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél jelentkező többletbevétel 50%-ig saját hatáskörben, 50%-ig a Határőrség Országos Parancsnokságának engedélyével csoportosítható át.

e) A Tűzoltóság címnél a megyei tűzoltó-parancsnokságok, valamint a Központi Javító Üzem az a) alpontban foglalt többletbevételüket az esetlegesen fennálló köztartozásuk fedezetének megteremtésére, azon túlmenően saját döntés alapján használhatják fel. A felhasználással kapcsolatos átcsoportosításról, illetve előirányzat-módosításról tájékoztatják — rövid szöveges indokolással — az országos parancsnokságot.

f) A Polgári Védelem címnél a többletbevételek előirányzat-módosítására a BM Polgári Védelem Országos Parancsnoksága jogosult. A részjogkörű, részben önálló fővárosi, megyei pv. parancsnokságok a jóváhagyott bevételi előirányzatokon felüli többletbevételeik nettó 60%-ával rendelkezhetnek, amennyiben előzetesen (III. negyedévben) jelzik, hogy milyen céllal, mely kiemelt előirányzat, mely altételén kívánják azt felhasználni és rendelkeznek a szakmailag illetékes PVOP szervezeti egység jóváhagyásával.

g) A BM Központi Gazdasági Főigazgatósás és részben önálló költségvetési szervei alcímnél a jelentkező többletbevétel felhasználását a főigazgató engedélyezi. Az engedélyezési kérelem tartalmazza a rövid indokolást.

26. a) A fejezet hatáskörében végrehajtható előirányzat-módosítások és fejezeten belüli átcsoportosítások jóváhagyása — ideértve a címek közötti és a címen belül alcímek és kincstári ügyfelek közötti átcsoportosításokat is —, a közgazdasági helyettes államtitkár hatáskörébe tartozik. A módosítások jóváhagyásra való felterjesztéséről, továbbá a Kincstár, a Pénzügyminisztérium, az Állami Számvevőszék és az érintett önállóan gazdálkodó költségvetési szervek értesítéséről a BM Közgazdasági Főosztály gondoskodik. A közgazdasági helyettes államtitkár a végrehajtott fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokról, továbbá a fejezeti tartalékkeretekről, azokból történt kötelezettségvállalásokról és felhasználásról a féléves, éves beszámolás keretében tájékoztatja a minisztert.

b) A címek közötti előirányzat-átcsoportosítás a) alpont szerinti végrehajtására akkor van lehetőség, ha az költségvetési szerkezeti változás, amely a központi költségvetési szervek felügyeletének megváltoztatásával, átszervezésével, költségvetési alapfeladatok és kötelezettségek átadásával-átvételével kapcsolatos.

c) Az a) alpontban foglalt fejezeti hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási igényt az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek a BM Közgazdasági Főosztályhoz kell benyújtani. A TÁKISZ-ok előirányzat-módosítási javaslatai a BM Önkormányzati Gazdasági Főosztályon, a megyei (fővárosi) Közigazgatási Hivataloké pedig a BM Önkormányzati és Településfejlesztési Főosztályon keresztül kerülnek benyújtásra a BM Közgazdasági Főosztályához.

d) Szervezeti módosítás, feladatváltozás esetén a döntés, illetve az intézkedés hatálybalépését követő 30 napon belül az érintett költségvetési szervek közös jegyzőkönyvben rögzítik a jóváhagyott előirányzatok fordulónapi felhasználását, az ennek alapján kincstári ügyfelek között átadás-átvételre kerülő előirányzatokat, azok létszámvonzatát, a vagyontárgyakat, pénzügyi és egyéb okmányokat. Az előirányzat-módosítási kérelmet az aláírt jegyzőkönyv csatolásával az átvevő szervnek kell benyújtani a BM Közgazdasági Főosztályhoz.

e) Az előirányzat-módosítások során a Szabályzat 9. számú függelékében szereplő adatlapot kell alkalmazni, és minden esetben mellékelni kell az átcsoportosítás szükségességét, célszerűségét alátámasztó dokumentumokat, számításokat és szöveges indokolást.

27. a) A költségvetési szervek előirányzat-maradványának a visszahagyására a fejezet előirányzat-maradványa pénzügyminisztériumi jóváhagyását követően, a BM Közgazdasági Főosztály tesz javaslatot a közgazdasági helyettes államtitkának és döntést követően május 15-ig gondoskodik annak visszaigazolásáról.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolójuk és előirányzat-maradványuk jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodnak, illetve jogosultak a felügyeletük alá tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező szervek beszámolójának és előirányzat-maradványának jóváhagyására a c) alpont szerinti kivétellel.

c) A Határőrség címnél a visszaigazolt előirányzat-maradvány feletti rendelkezésre annak 50%-ig a Határőrség országos parancsnoka jogosult.

28. Az Országgyűlés és a Kormány hatáskörében elrendelt, a Pénzügyminisztérium által visszaigazolt előirányzat-módosítások végrehajtásáról és az érintett, önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felé történő visszaigazolásáról a BM Közgazdasági Főosztály közvetlenül, folyamatosan gondoskodik. Amennyiben a visszaigazolás adattartalmából a kincstári ügyfelenkénti megosztás nem azonosítható be, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az ennek megfelelő felosztást elvégzi és megküldi a BM Közgazdasági Főosztályára.

Beszámolás

29. a) Az elemi költségvetés készítésére kötelezett szervek gazdálkodásukról és az előirányzatok felhasználásáról a naptári év első felének tekintetében június 30-i fordulónappal féléves, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót készítenek. A beszámolási kötelezettség a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni-, a pénzügyi- és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatók és normatívák alakulásának elszámolására, valamint a BM Közgazdasági Főosztály által meghatározott kiemelt témakörökre terjed ki. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.

b) Az éves költségvetési beszámoló részei:

— könyvviteli mérleg,

— pénzforgalmi jelentés,

— pénzmaradvány kimutatás,

— előirányzat-maradvány kimutatás,

— eredmény-kimutatás,

— kiegészítő melléklet.

c) A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

d) A féléves, illetve éves beszámolót az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek küldik meg a BM Közgazdasági Főosztályára, amely tartalmazza a saját és a felügyeletük alá tartozó kincstári ügyfelek beszámolóját is. A megküldés határideje a féléves beszámoló esetében július 31-e, az éves beszámolónál a következő év február 28-a. A féléves és az éves beszámolót a központilag előírt nyomtatványon, illetve közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón kell teljesíteni. A nyomtatványgarnitúrának, számítástechnikai programnak a Pénzügyminisztérium általi kiadását (féléves beszámoló esetében 30-ig, éves beszámoló esetében tárgyévet követő év január 31-ig) követően a BM Közgazdasági Főosztály megküldi ezeket, illetve a kapcsolódó adatszolgáltatási űrlapokat az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek.

e) A BM Közgazdasági Főosztály felülvizsgálja és fejezet szinten összesíti a beszámolókat és megküldi a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez.

f) Az éves költségvetési beszámoló elfogadásáról az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket a BM Közgazdasági Főosztály írásban tájékoztatja.

j) A beszámolási kötelezettség teljesítéséért, annak teljesítéséért és hitelességéért a költségvetési szerv vezetője a felelős. A beszámoló aláírási jogát a szerv vezetője tartós távolléte esetén és csak elsőszámú helyettesére ruházhatja át.

30. a) A költségvetési beszámoló-készítési kötelezettséget teljesítők zárszámadást készítenek. A zárszámadás és szöveges indokolásának részletes tartalmi és formai követelményeit a BM Közgazdasági Főosztály a Pénzügyminisztérium vonatkozó tájékoztatója figyelembevételével határozza meg.

b) A Rendőrség címnél az Országos Rendőr-főkapitányság a zárszámadás összeállításához szükséges formanyomtatványokat megküldi a részben önálló gazdálkodó szervei részére, amelyeket azok a megfelelő kitöltést és aláírást követően szöveges indokolással együtt visszaküldenek az ORFK részére. A részjelentések alapján az ORFK készíti el a zárszámadást és annak szöveges indokolását.

c) A Határőrség címnél a Határőrség Országos Parancsnoksága a feladatok lebontására, a követelmények érvényesítésére, az eljárási rendre belső intézkedést ad ki, amely tartalmazza a zárszámadás összeállításához szükséges formanyomtatványok kitöltésével, aláírásával, szöveges indokolásával és ezek megküldésével kapcsolatos feladatokat, tudnivalókat. A Határőrség Országos Parancsnoksága az így megküldött részjelentések alapján készíti el a zárszámadást és annak részeként a szöveges indokolást.

d) A Tűzoltóság címnél a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága a zárszámadás összeállításához szükséges formanyomtatványokat megküldi a részben önállóan gazdálkodó szervei részére, amelyeket a megfelelő kitöltést és aláírást követően visszaküldenek a TOP részére. A részjelentések alapján a TOP készíti el a zárszámadást és annak szöveges indokolását.

e) A Polgári Védelem címnél a fővárosi, megyei pv. parancsnokságok az éves beszámoláshoz igazodva szöveges értékelést készítenek a tárgyévi gazdálkodásukról. A Polgári Védelem Országos Parancsnokság költségvetéssel rendelkező szakmai szervezetei a jóváhagyott alaptevékenységi feladatok szakmai teljesítéséről számolnak be. A részjelentések alapján a PVOP Gazdasági Főigazgatósága készíti el a zárszámadást és annak szöveges indokolását.

f) A BM Központi Gazdasági Főigazgatóság alcímnél a Főigazgatóság a zárszámadás összeállításához szükséges formanyomtatványokat közvetlenül küldi meg részben önálló költségvetési szerveinek.

g) A BM Közgazdasági Főosztály felülvizsgálja és fejezeti szinten összesíti és a Pénzügyminisztériumba továbbítja a zárszámadásokat. A felülvizsgálat kiterjed az előirányzattal összefüggően jóváhagyott alaptevékenységi feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére, a pénzügyi teljesítés és feladatmegvalósítás összhangjára, az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére, valamint a számszaki beszámoló belső, illetve az előírt adatszolgáltatással való összhangjára.

Előirányzat-maradvány megállapítása, elszámolása, felhasználása

31. a) Előirányzat-maradvány a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél a szerv alaptevékenységének teljesítésével és a kapacitások más, nem vállalkozás jellegű hasznosításával összefüggő bevételek és kiadások különbözeteként keletkezik. Megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni.

b) A költségvetési szerv az előirányzat-maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg, amelyet a BM Közgazdasági Főosztály felülvizsgál.

c) A fejezet összesített előirányzat-maradványát a Pénzügyminisztérium hagyja jóvá, majd ezt követően a BM Közgazdasági Főosztály a közgazdasági helyettes államtitkárnak javaslatot tesz a költségvetési szervek előirányzat-maradványának visszahagyására és gondoskodik a jóváhagyás visszaigazolásáról. Az ezt követő 15 napon belül az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gondoskodnak, illetve jogosultak felügyeletük alá tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező szervek előirányzat-maradványának jóváhagyására.

d) A költségvetési szerv az előirányzat-maradvány fentiek szerinti jóváhagyásáig felhasználhatja:

— a társadalombiztosítási alapokkal, elkülönített állami pénzalapokkal és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközökkel kapcsolatos (a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon teljesíthető) kiadásokat, valamint

— az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat.

e) Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni azt a tárgyévben szerződés alapján befolyt bevételt, amely bizonyítottan — a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra — a következő évben kerül felhasználásra.

A számvitel rendje

32. a) A Belügyminisztérium fejezetbe tartozó költségvetési szervek a számviteli törvény és a végrehajtását szabályozó jogszabályok szerint kötelesek a kettős könyvvitel rendszerében beszámolási és könyvvezetési kötelezettségüknek eleget tenni.

b) A kincstári ügyfélként működő költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmények) haladéktalanul kialakítják és írásban szabályozzák számviteli politikájukat.

c) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője felelős a saját, valamint a hozzárendelt, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek egységes számviteli politikájának kialakításáért.

d) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének a hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveinek külön kell számviteli politikát tartalmazó dokumentumot készíteni, vagy az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a saját számviteli politikáját tartalmazó dokumentumban rögzíti a hozzátartozó, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervre vonatkozó előírásokat is.

e) Az intézményeknek a számviteli politika kialakításánál a számviteli törvényt és a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokat kell alkalmazni, figyelemmel jelen Szabályzatban és a 3. számú függelékben meghatározott előírásokra, valamint az alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban rögzített szakmai feladatokra és sajátosságokra.

f) Az intézmények számviteli politika keretében készítik el:

— az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát,

— az eszközök és források értékelésének szabályozását,

— a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot,

— a pénzkezelési szabályzatot.

g) A számviteli politikában az e) és f) alpontban foglaltak mellett rögzítendő, hogy az intézmény a számviteli elszámolás szempontjából mit tekint lényegesnek.

— a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében,

— a kis értékű tárgyi eszközök minősítésénél,

— az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál,

— a vállalkozási tevékenységet is folytató intézményeknél az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,

— az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő áfa megosztásánál.

h) Az intézményeknek az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát, azok értékelésének szabályzatát és a pénzkezelési szabályzatot a Szabályzat 4. számú függelékében levő mintaszabályzatok alapján az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője által meghatározottak szerint az utasítás kiadását követő 60 napon belül kell elkészíteni és kiadni, illetve a már meglévő szabályzatokat módosítani, amennyiben azok a mintaszabályzatban rögzített lényeges kérdésről nem, vagy attól eltérően rendelkeznek.

i) Az intézmény számviteli politikájára kell épülnie az intézmény számviteli rendszerének (számlarend, számlatükör), a választott adatfeldolgozási és információs rendszernek, valamint a különféle belső ellenőrzések rendszerének.

j) A számviteli politikát tartalmazó dokumentumot (szabályzatot) a gazdasági vezető és az intézmény vezetőjének együttes aláírásával kell kiadni. A végrehajtásért és annak ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős.

33. a) A Belügyminisztérium fejezet beszámolási és könyvvezetési feladatainak egységes végrehajtása érdekében a BM Közgazdasági Főosztály évente számlatükör, továbbá a számlaösszefüggéseket és magyarázatokat tartalmazó számlarend segédletet ad ki az intézmények részére.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője által meghatározott rendben az intézmény hatáskörébe tartozik a kötelezően előírt főkönyvi számlák alkalmazásával szakmai feladatainak és sajátosságainak megfelelő számlatükör és számlarend kialakítása.

c) A Rendőrség, a Határőrség, a Tűzoltóság és a Polgári Védelem a számviteli politika, valamint a 32. h) alpontban meghatározott szabályok kialakításánál köteles rögzíteni, hogy a folyó kiadásokat elsődlegesen az 5. ,,Kiadások előirányzata és előirányzat teljesítése'' számlaosztályban kell könyvelni, a vásárolt készleteket a mérlegben átlagosan (súlyozott) beszerzési áron kell kimutatni.

II.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Kötelezettségvállalás rendje

34. a) A költségvetési szervek a tárgyévben fizetési kötelezettséget csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalhatnak, kivéve a jogszabályban, jogerős bírósági, illetve államigazgatási határozaton alapuló kötelezettségeket és juttatásokat.

b) Tárgyéven túli fizetési kötelezettség — kivéve a jogszabályon, jogerős bírósági, illetve államigazgatási határozaton alapuló kötelezettségvállalást — csak a közgazdasági helyettes államtitkár egyetértése után vállalható. Az egyetértés iránti kérelem az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részéről akkor terjeszthető elő, ha az ebben foglalt fizetési kötelezettség a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett, az esedékességkor, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

c) A kötelezettségvállalás pénzgazdálkodással összefüggő szabályait a Szabályzat 5. számú függeléke tartalmazza. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elkészítik a kincstári ügyfelenkénti, részletes (a jogosultak nevét, aláírás mintáját, beosztását, aláírási jogosultságuk összeghatárát, jogcímét tartalmazó), kötelezettségvállalási szabályzatot és azt nyilvántartásba vétel céljából külön rendelkezésben meghatározottak szerint megküldik a BM Ellenőrzési Főosztályára. A változásokról a BM Ellenőrzési Főosztályt 7 napon belül írásban tájékoztatni kell.

Kisösszegű követelés behajtása

35. a) A költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kisösszegű követelésről az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője vagy az általa kijelölt személy(ek) mondhat le, illetve nyilváníthatja azt behajthatatlannak.

b) A lemondást, illetve a behajthatatlannak nyilvánítást meg kell előznie legalább egy, a teljesítésre történő írásos felhívásnak. A felhívás költségei nem haladhatják meg a követelés összegét.

c) Nem tekinthető kisösszegű követelésnek, ha a kötelezettnek ugyanazon költségvetési szervvel szemben több gazdasági eseményből származó tartozása van, és ezek együttes összege meghaladja a törvényi értékhatárt.

Az élelmezési tevékenység

36. a) Az élelmezési tevékenység helyi adottságokra és sajátosságokra figyelemmel történő megszervezése az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (a továbbiakban: fenntartó költségvetési szerv) feladata.

b) Az élelmezési tevékenység részletes feladatait a jelen Szabályzatban foglaltak, valamint a vonatkozó jogszabályi előírások figelembevételével kell meghatározni, amelyért az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője felelős. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben dönt arról, hogy az élelmezési tevékenység szabályozásában, ellátásában a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek milyen jogköröket biztosít.

37. A fenntartó költségvetési szerv élelmezési tevékenysége során biztosítja:

a) a hivatásos állományúak, közalkalmazottak és köztisztviselők (a továbbiakban együtt: dolgozók) élelmezését, élelmezési járandóságait,

b) a hadköteles katonák, közoktatási és felsőoktatási intézmény hallgatóinak, határőrizeti (idegenrendészeti) és rendőrhatósági őrizetben, előzetes letartóztatásban lévők, (a továbbiakban: fogva tartottak), gyermekintézményekben elhelyezett gyermekek, egészségügyi intézetben gyógykezelés alatt álló betegek és üdülőkbe beutalt vendégek, illetve az üdülői férőhelyeket igénybe vevők (a továbbiakban együtt: ellátottak) élelmezését,

c) az ellátottak és dolgozók élelmezési járandóságait,

d) a belügyi szervek élelmezési anyagokkal, élelmezés-felszerelési eszközökkel való ellátását.

c) az ellátottak és dolgozók élelmezési járandóságait,

d) a belügyi szervek élelmezési anyagokkal, élelmezés-felszerelési eszközökkel való ellátását.

38. A fenntartó költségvetési szerv az ellátottak és dolgozók természetbeni élelmezését saját konyhai étkeztetés keretében, vagy belső és külső szervek szolgáltatásának igénybevételével oldja meg. Ezek nélkül, vagy ezekkel együtt a dolgozók részére étkezési hozzájárulás fizethető. Az étkezési hozzájárulás mértékét, a hozzájárulásban részesülők körét, valamint a kifizetést, illetve a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor az elszámolás módját a fenntartó költségvetési szerv vezetője határozza meg.

39. A fenntartó költségvetési szerv étkeztetési szolgáltatást nyújthat más szervek alkalmazottai vagy ellátottjai részére is.

40. A hadköteles katonák, a különleges feladatot — elemi csapás elhárítása, harckészültségi feladat és gyakorlás, biztosítási feladat, visszatartás, berendelés, közbiztonsági akció — ellátók, a határőrizeti akcióban, menekültügyi veszély, válságkezelés végrehajtás feladataiban résztvevők, valamint a fogva tartottak a szervezett étkeztetés keretében, térítés nélküli étkeztetés igénybevételére jogosultak.

41. A különleges feladatot ellátók térítésmentes étkeztetésének részletes szabályait a fenntartó költségvetési szerv vezetője határozza meg.

42. Az élelmezési normákat (az élelmezési nyersanyag költségként elszámolható ráfordításait), azok részétkezésenkénti megoszlását, az étkezésre kötelezettek körét és az élelmezési járandóságokat a fenntartó költségvetési szerv — pénzügyi lehetősége függvényében — határozza meg.

43. a) Az étkezés igénybevételének térítési díja nem lehet alacsonyabb a napi nyersanyagköltség (norma) összegétől a b) alpontban foglaltak kivételével.

b) Az étkezést kötelezően igénybe vevők térítési díját a napi nyersanyagköltség (norma) csökkentett %-ában határozhatja meg a költségvetési szerv vezetője.

c) A külső szervek és személyek legalább az önköltséget (nyersanyagköltség + rezsiköltség + áfa), illetőleg — kölcsönösségi alapon kötött megállapodás szerint — a fenntartó költségvetési szerv vezetője által megállapított összeget fizetik.

44. A gyermekintézmények, üdülők, valamint külső szerv részére biztosított étkeztetésnél a nyersanyagköltséget és a térítési díjakat az érintett költségvetési szerv vezetője — a jogszabályok figyelembevételével — határozza meg.

45. Az élelmezési tevékenység közegészségügyi előírásait a jogszabályok, illetve az egészségügyi szakmai mutatók tartalmazzák.

46. A 36. pontban előírtak meghatározására a jelen utasítás megjelenésétől számított 60 napon belül kell az érintetteknek intézkedni.

Alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása, adományok elfogadása, gazdasági társaságban való részvétel

47. a) A költségvetési szerv társadalmi szervezetet a Kormány engedélyével hozhat létre, illetve csatlakozhat ilyenhez. A társadalmi szervezet létrehozására vonatkozó javaslatokat, kérelmeket részletesen indokolva az anyagi-pénzügyi eszközök konkrét meghatározásával — ellenjegyzésre — a BM Közgazdasági Főosztályhoz kell benyújtani.

b) A költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat hozzá, azonban az állami feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban álló, alapítvány által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre évi 5 millió Ft értékhatárig kötelezettséget vállalhat, vagy a rendelkezésre bocsátott kapacitás révén elért bevételét — a kiadások megtérítése mellett — átengedheti.

c) Az a) és b) pontokban szereplő alapítvány és társadalmi szervezet támogatását illetően kötelezettségvállalás, bevétel-átengedés, illetőleg a támogatás kifizetése akkor teljesíthető, ha:

ca) a költségvetési szervnek központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szemben fennálló tartozása nincs (tartozáson az eredeti esedékességi időn belül meg nem fizetett és a támogatás teljesítésekor fennálló tartozást kell érteni),

cb) a támogatás címzettje számlákkal és bizonylatokkal alátámasztva elszámol a támogatásról, valamint — céljellegű támogatás esetén — annak a támogató által megjelölt célra való felhasználásáról.

d) Az a)—c) pontokban meghatározott feltételeknek megfelelő támogatásra kizárólag az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének, a Belügyminisztérium (központi igazgatása) és a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére pedig a közigazgatási államtitkár engedélyével kerülhet sor.

e) Azon fejezeti kezelésű előirányzatok esetében, melyek rendeltetése az államháztartáson kívüli szervezetek címzett támogatása, a támogatás feltételéül kell meghatározni, hogy a felhasználással járó, a központi költségvetéssel (adó-, vám-, illeték stb.) és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni kötelezettségeket teljesíteni kell. A támogatandó szervezet részére számadási kötelezettséget kell előírni. E számadási kötelezettség teljesítéséig a további finanszírozás, illetve támogatás felfüggeszthető.

f) Nem támogatható olyan államháztartáson kívüli szervezet, amelynek a Belügyminisztérium fejezethez tartozó szervvel szemben lejárt határidejű tartozása áll fenn.

g) A támogatások jellegéről, értékéről, összegéről, felhasználásáról a támogatott szervezet adatszolgáltatása alapján a támogatást folyósító költségvetési szervnek éves kimutatást kell készíteni és azt a tárgyévet követő február 28-ig a BM Közgazdasági Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkár számára meg kell küldeni.

48. A költségvetési szerv a miniszter, pénzügyminiszter egyetértésével alapíthat gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetve szerezhet ezekben érdekeltséget. A költségvetési szerv az erre vonatkozó javaslatokat, kérelmeket a BM Közgazdasági Főosztály útján nyújtja be a közgazdasági helyettes államtitkárhoz.

49. a) A költségvetési szerv részére felajánlott adomány elfogadásáról 10 millió Ft bruttó értékhatárig az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője dönt. Az adományok elfogadásának rendjét és részletes feltételeit az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője határozza meg.

b) A költségvetési szerv részére felajánlott adomány (különösen) pénzeszköz, ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog, ingyenes szolgáltatás) elfogadásáról a költségvetési szervnek és az adományozónak megállapodást kell kötnie. A megállapodásnak tartalmaznia kell az adomány bruttó könyv szerinti értékét, ha ez nem állapítható meg, úgy piaci értékét, azonosító adatait, az adomány felhasználási (hasznosítási) célját, módját, továbbá a felhasználás (hasznosítás) feltételeit. E feltételeket illetően a megállapodás megkötése előtt vizsgálni kell a g) alpontban felsoroltakat, s csak ezek megfelelősége, illetve elfogadhatósága esetén kerülhet sor a megállapodás megkötésére.

c) Az adomány kizárólag arra a célra használható fel, amelyre az adományozó juttatta. Az adomány felhasználásáról elkülönített elszámolást kell vezetni.

d) Az adománnyal járó valamennyi kötelezettség és felelősség a kedvezményezett költségvetési szervet terheli.

e) Az elfogadott adományokról, azok jellegéről, értékéről, összegéről, hasznosításának módjáról az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek naprakész, elkülönített nyilvántartást vezetnek, amely alapján éves kimutatást készítenek és azt a b) alpontban foglalt megállapodással együtt a tárgyévet követő február 28-ig a BM Közgazdasági Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkár számára megküldik.

f) 10 millió Ft bruttó érték feletti adomány elfogadása a közgazdasági helyettes államtitkár hatáskörébe tartozik. Az ilyen adományok elfogadására vonatkozó engedély megszerzése céljából az írásos kérelmet — ingatlan esetében a BM Műszaki Főosztállyal történt egyeztetést követően — az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője a Közgazdasági Főosztály vezetője számára küldi meg.

g) Az adományok elfogadásakor vizsgálni kell az adományozó által támasztott feltételek teljesíthetőségét és következményeit, a rendszerbe illeszthetőséget, az alkalmasságot, gazdaságosságot, valamint az adomány működtetési feltételeinek a meglétét, különös gondot fordítva arra, hogy teljesíthető a rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés tilalmának követelménye. Az ezekre vonatkozó információkat a f) pontban előírt kérelemben szerepeltetni kell.

Biztosítások kötésének rendje

50. a) A költségvetési szervek az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetője által meghatározottak szerint a tárgyi eszközeikre, készleteikre, vállalkozásaikra, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira köthetnek biztosítást.

b) Az a) alpontban meghatározott személyeken kívüli körre biztosítás a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes egyetértésével köthető. Az érintett munkakörökre (személyekre) vonatkozó javaslatokat az önállan gazdálkodó költségvetési szervek vezetői terjesztik elő. A biztosítási szerződések megkötését meg kell előznie több (legalább három) ajánlat bekérésének és azok versenyeztetésének.

Adatszolgáltatások rendje

51. A költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban, valamint jelen Szabályzatban a költségvetési szervek számára előírt, határidő szerinti adatszolgáltatások áttekintését — a gyakorlati munka segítése érdekében — a Szabályzat 8. számú függeléke tartalmazza.

52. A gazdálkodás hatékonysága, a szükséges operatív beavatkozások előkészítése érdekében a BM Közgazdasági Főosztály és a BM Műszaki Főosztály jogosult — a Szabályzatban nem szereplő — eseti adatszolgáltatások bekérésére. Kiemelt figyelmet kell fordítani a költségvetési szervek lejárt határidejű kintlévőségeiről és fizetési kötelezettségeiről történő adatszolgáltatás megszervezésére.

Pénzügyi igények külső szervezetek felé történő előterjesztésének, állásfoglalások kérésének rendje

53. A költségvetési szervek részéről a költségvetésükkel kapcsolatos támogatási többletigények csak a BM Közgazdasági Főosztályon keresztül terjeszthetik elő.

54. A költségvetési gazdálkodással — különösen adózással, járulékfizetéssel — kapcsolatban felmerülő kérdésekben más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől írásbeli állásfoglalást kérni kizárólag a BM Közgazdasági Főosztály útján lehet. Ezen előírás nem vonatkozik a TÁKISZ-ok önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenységére.

Ellenőrzés rendje

55. a) A minisztérium és a fejezethez tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szervek ellenőrzésének rendszere magában foglalja:

aa) az átfogó ellenőrzést,

ab) a pénzügyi-gazdasági (költségvetési) ellenőrzést,

ac) egyéb ellenőrzéseket:

— cél-,

— téma-,

— utóvizsgálatokat.

b) Az ellenőrzéseket felügyeleti (irányító) jelleggel, illetve belső ellenőrzés formájában kell végrehajtani.

56. A BM Ellenőrzési Főosztály végzi az állami költségvetés rendszerében a Belügyminisztérium és a fejezethez tartozó valamennyi önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint az alárendeltségükben működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodásának fejezetszintű pénzügyi-gazdasági (költségvetési) ellenőrzését és utóellenőrzését.

57. A BM Ellenőrzési Főosztály előkészíti, szervezi, illetve a vizsgálatba bevont szervek munkatársaival közösen végrehajtja az éves ellenőrzési tervben kijelölt minisztériumi szervek, önálló belügyi szervek átfogó ellenőrzését.

58. a) A költségvetési szervek vezetői saját hatáskörben kötelesek gondoskodni a belső ellenőrzési rendszer megszervezéséről. A belső ellenőrzés vezetői, munkafolyamatba épített és függetlenített belső ellenőrzés keretében valósul meg.

b) A függetlenített belső ellenőrzési szervezet, vagy arra kijelölt személy a belső ellenőrzést a költségvetési szerv ügyrendjében, illetve szervezeti és működési szabályzatában rögzítettek szerint végzi.

59. Az ellenőrzések végrehajtásának módszerét és eljárási rendjét jogszabályok és külön belső szabályzat tartalmazza.

Létszám- és bérgazdálkodás

60. a) A jogszabályi előírások keretei között a jóváhagyott és módosított személyi juttatás- és létszám-előirányzattal a költségvetési szerv vezetője önállóan gazdálkodik. E jogkörét — ha a jelen Szabályzat eltérően nem rendelkezik — az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét szabályozó intézkedésben vagy külön megállapodásban foglaltak szerint ruházhatja át.

b) A költségvetési szerv a jóváhagyott és módosított személyi juttatás terhére köteles gondoskodni a foglalkoztatottakat az érvényes jogszabályok és belső normák, rendelkezések alapján kötelezően megillető juttatások biztosításáról. Ezek teljesítési kötelezettsége megelőzi az egyéb jogcímen adható kifizetésekét.

c) A személyi juttatások év közben keletkező, a b) pontban foglalt járandóságok kifizetése után fennmaradó megtakarítása terhére kell biztosítani az előre nem tervezhető, személyi juttatásokat terhelő kifizetéseket. Amennyiben a bértartalékkal rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének bérintézkedése a foglalkoztatott létszám 10%-ánál többet érint egyszerre, vagy a költségvetési év során az egymást követő ilyen intézkedései elérik ezt a határt, arról a közgazdasági helyettes államtitkárt írásban tájékoztatni kell.

d) A személyi juttatáson belül megállapított jutalomkeret felhasználása során, az ünnepekhez kötődő általános jutalmazással szemben előtérbe kell helyezni a feladatteljesítéshez kötődő jutalmazást.

e) A megbízási díjakra rendelkezésre álló előirányzatok felhasználásának módjáról, a megbízási szerződés keretében végezhető tevékenységekről, a megbízási szerződések engedélyezésének rendjéről az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője belső intézkedést ad ki.

f) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a saját, illetőleg a felügyeletük alá tartozó, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei létszám- és személyi juttatás előirányzatainak alakulásáról a személyzeti szervekkel együttműködve, évenként — a KSH jelentéssel egyidejűleg a BM Közgazdasági Főosztály által meghatározottak szerint — külön jelentést készítenek. A jelentés — melyet minden év május 31-ig kell a BM Közgazdasági Főosztályra megküldeni — a május 1-jei állapot bemutatását szolgálja. Az éves, rendszeres jelentés mellett a BM Közgazdasági Főosztály a létszám- és személyi juttatásokkal kapcsolatban külön adatszolgáltatást is kérhet. Az adattartalom és kitöltési utasítás a költségvetési szervek sajátosságaihoz igazodva kerül kidolgozásra és a szervek vezetői részére külön kerül megküldésre.

g) Az éves költségvetésben jóváhagyott létszám-előirányzattal való gazdálkodás keretében a költségvetési szerv vezetője jogosult:

ga) a létszámot szerven belül elosztani, szükség szerint átcsoportosítani;

gb) a létszámhelyek jóváhagyott munkaköri összetételétől — foglalkoztatási jogviszonyon belül — eltérni;

gc) időközönként a jóváhagyott létszámnál több, illetve kevesebb dolgozót foglalkoztatni úgy, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám ne haladja meg a költségvetésben jóváhagyott, illetve módosított létszám-előirányzatot.

h) Az államtitkárok és helyettes államtitkárok javaslatára a közvetlenül alárendelt szerveik között létszám- és személyi juttatás előirányzat-átcsoportosítást a belügyminiszter hajthat végre.

i) A belügyminiszter által elrendelt szervezeti- és létszámmódosítás következtében felszabaduló valamennyi létszámhely központi tartalékot képez, melynek felhasználásáról, illetőleg fejezeten belüli átcsoportosításáról a miniszter dönt. A költségvetési szerv vezetője által kezdeményezett szervezeti- és létszámmódosítás következtében felszabaduló létszámhelyek a költségvetési szervnél felhasználhatók.

j) A jóváhagyott létszám-előirányzat növelésére csak központilag elrendelt többletfeladattal, szervezeti változtatással kerülhet sor abban az esetben, ha a szükséges létszámigényt a költségvetési szerv saját keretei között biztosítani nem tudja. Feladatmegszűnés esetén a költségvetési szerv létszámát a feladatváltozás arányában csökkenteni kell.

k) Azon költségvetési szervek, amelyek a szervezeti- és létszámváltozásukkal összefüggésben felmerülő többletkiadásokra az éves költségvetési törvényben jóváhagyott céltartalékból többlettámogatásban részesültek, létszám-előirányzatukat csak az éves költségvetésben tételesen rögzített jogcímeken növelhetik.

Építési beruházások és felújítások rendje

61. Az építési beruházások tervezése során:

a) Az igazgatási, a rendőrségi, a határőrségi, a tűzoltósági, a polgári védelmi, a szociális, a jóléti, a kulturális, valamint a lakás beruházásokat a — Gazdálkodási Szabályzat 1. függelékében felsorolt — szervek igénybejelentése alapján, továbbá a nemzetközi kapcsolatokból, és egyéb kormányzati döntésekből a Belügyminisztériumra háruló egyéb beruházási feladatokat a BM Műszaki Főosztály építi be a BM beruházási tervjavaslatába. A BM Műszaki Főosztály felelős a tervjavaslat, valamint az összesített éves beszámoló (a tervezésre és a beszámolások rendjére vonatkozó jogszabályokban meghatározott formában) Közgazdasági Főosztályhoz történő megküldéséért.

b) A BM Műszaki Főosztály gondoskodik a beruházási tervben az energiaracionalizálási fejlesztések megvalósítására megfelelő keret elkülönítéséről és pályázat működtetéséről.

62. A költségvetési törvényben jóváhagyott építési beruházási előirányzat alapján az egyes építési beruházások jóváhagyását, a finanszírozási alapokmányok elkészítését, illetve módosítását a következők szerint kell elvégezni:

a) A fejezeti kezelésű egyéb központi beruházások alapokmányainak elkészítése a BM Műszaki Főosztály feladata, a finanszírozási alapokmány jóváhagyására és módosítására:

aa) a mindenkori közbeszerzési értékhatár 10-szerese alatti építési beruházásoknál az Építési és Beruházási Osztály vezetője;

ab) a mindenkori közbeszerzési értékhatár 10—15-szöröse közötti építési beruházásoknál a BM Műszaki Főosztály vezetője;

ac) a mindenkori közbeszerzési értékhatár 15-szöröse feletti építési beruházásoknál a közgazdasági helyettes államtitkár jogosult.

b) A címeknél szereplő (nem fejezeti kezelésű) egyéb központi beruházások alapokmányát, illetve azok módosítását az ilyen célú költségvetési támogatással rendelkező cím készíti el, és küldi meg a BM Műszaki Főosztály ellenjegyzésével a Kincstárnak. Az alapokmány jóváhagyására az alapokmányt készítő cím vezetője jogosult. A jóváhagyott beruházási tervtől való eltérésről — a módosítás okainak feltüntetésével — a BM Műszaki Főosztályt tájékoztatni kell.

63. A jóváhagyott építési beruházások finanszírozásáért az ilyen célú kerettel rendelkező cím, — fejezetnél a BM Műszaki Főosztály — a felelős.

64. A jóváhagyott lakásépítési beruházások finanszírozása és végrehajtása a BM Műszaki Főosztály feladata.

65. a) Az építési beruházások és felújítások megvalósulásáról az ilyen célú költségvetési támogatással rendelkező cím negyedévente — a negyedévet követő hó 15-ig — beszámolót küld a BM Műszaki Főosztály részére.

b) A beszámoló tartalmazza a jóváhagyott vagy módosított előirányzat felhasználását, utalva a szerződéssel lekötött és a már kifizetett összegek nagyságára. A beszámolót rövid szöveges értékeléssel kell kiegészíteni. Az építési beruházásokra vonatkozó, mindenkori közbeszerzési értékhatárt meghaladó felújításokat tételesen, a többi felújításokat összevontan kell szerepeltetni.

66. Az építési beruházások és felújítások megvalósulását a BM Műszaki Főosztálynak joga van ellenőrizni. Beruházásokkal kapcsolatos valamennyi okmányt bekérni és megtekinteni, illetve a helyszínen ellenőrizni.

67. BM szinten (fejezeti összesen) az építési beruházások megvalósításánál a bázis év utáni első évben a bázis évre jóváhagyott beruházási előirányzat 75%-ára, a második évben a bázisév 50%-ára lehet kötelezettséget vállalni. Előzőek betartása BM Műszaki Főosztály feladata.

III.

VAGYONKEZELÉS

Ingatlan- és lakásgazdálkodás rendje

68. A Belügyminisztérium és szervei:

a) ingatlangazdálkodása során — mint kincstári vagyonnal való gazdálkodásra az irányadó — a többször módosított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv.-ben (Áht.), a 183/1996. (XII. 11.) Kormányrendeletben, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Szabályzataiban meghatározottak végrehajtását e fejezet szabályai szerint alkalmazza,

b) lakásgazdálkodása során az 1993. évi LXXVIII. törvény és a végrehajtására kiadott 24/1996. (IX. 25.) BM rendelet előírásai szerint jár el.

69. A BM költségvetési fejezete alá tartozó szervek közül — a feladatellátáshoz rendelt és tulajdonjogilag rendezett ingatlanvagyonra nézve — az a szerv gyakorol vagyonkezelői jogot, amelyet a belügyminiszter egyetértésével a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kijelöl és vele a vagyonkezelésre vonatkozóan megállapodást köt. A belügyminiszter által feljogosított szervek között az ingatlanvagyon kezelését a tényleges használat, illetve a célszerűség alapján kell megosztani. A belügyminiszter a vagyonkezeléssel kapcsolatos egyetértését visszavonhatja és más vagyonkezelőt javasolhat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felé kijelölésre. A vagyonkezelői jog jogosultját az e Szabályzatban részletezett jogok és kötelezettségek illetik meg.

70. A Szabályzat értelmezésében ingatlanvagyon: a szerv állami, közérdekű, valamint egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, azok rendeltetésétől függetlenül.

Feladat- és hatáskörök megosztása

71. A vagyonkezelő kijelöléséhez szükséges belügyminiszteri egyetértési jogosultságot — átruházott hatáskörben — a közgazdasági helyettes államtitkár gyakorolja, az ezzel kapcsolatos javaslatot a BM Műszaki Főosztályához kell benyújtani.

72. A BM Műszaki Főosztály:

a) javaslatot tesz a vagyonkezelő kijelölésére, a vagyonkezelő személyére és az általa kezelt ingatlanvagyonra,

b) kezdeményezi a vagyonkezelői jog visszavonását,

c) összehangolja és irányítja az ingatlan- és lakásgazdálkodási tevékenységet, kidolgozza az ezzel kapcsolatos szabályozást,

d) fejezeti szinten felülvizsgálja a vagyonkezelők által elidegenítésre tervezett, illetőleg javasolt ingatlanok körét, továbbá a szükségletként jelentkező ingatlanok iránti igényt. Összehangolja és tervezi a megoldások alternatíváit. A tervezés a következő év ingatlanvagyon mozgásaira — a vagyonkezelők javaslatai alapján — minden év december 15-ig lezárul, és az ingatlanok elidegenítésére, vagyonkezelők közötti átruházására csak a terv szerint kerülhet sor,

e) koordinálja az ingatlanok elidegenítését, döntésre előkészíti a vagyonkezelők által az elidegenítésre javasolt ingatlanok kincstári vagyonkörből történő kikerülését, vagy a fejezeten belüli más vagyonkezelőre történő átruházását,

f) elidegenítés és csere esetén megszerzi az ingatlan kincstári vagyoni körből való kikerüléséhez szükséges engedélyeket,

g)kezdeményezi a vagyonkezelői jog átruházáshoz szükséges engedélyek beszerzését:

ga) BM fejezeten belüli, térítésmentesen történő átruházás esetén a vagyonkezelő Kincstári Vagyoni Igazgatóság által történő kijelöléséhez a közgazdasági helyettes államtitkár egyetértése,

gb) BM fejezeten kívüli központi költségvetési szerv részére történő térítésmentes vagy térítés ellenében történő átruházáshoz a belügyminiszter egyetértése szükséges.

h) szakmai felügyeletet gyakorol,

i) éves ellenőrzési terv alapján elvégzi a vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó szabályok érvényesülését,

73. A vagyonkezelő feladat- és hatásköre: a vagyonkezelés. Vagyonkezelésen a vagyonkezelőt megillető jogok — külön jogszabályokban, a vagyonkezelési szerződésben, valamint az e Szabályzatban meghatározott korlátozásokkal történő — gyakorlását és kötelezettségek teljesítését kell érteni, azzal, hogy a vagyont saját hatáskörben nem terhelheti meg (ideértve a 10 évet meghaladó bérbeadást), nem értékesítheti, vagyonkezelői jogát kizárólag a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes hozzájárulásával ruházhatja át más vagyonkezelőre.

A vagyonkezelői jogosultságok

74. A vagyonkezelő ingatlanát birtokolhatja, annak birtoklását — e Szabályzatban foglaltakra figyelemmel — másnak átengedheti. A birtokba adásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

75. Az ingatlant rendeltetésének megfelelően, az általában elvárható gondossággal kell használni, gondoskodni kell annak védelméről, állagmegóvásáról és karbantartásáról. Az ingatlan használata során a gazdaságosság, hatékonyság szempontjait kell előtérbe helyezni és törekedni kell az ingatlan kincstári vagyonkörben történő, hosszú távú megőrzésére, figyelemmel a vagyonkezelő feladatainak változásaira.

76. Az ingatlant elsősorban a vagyonkezelő feladatainak ellátására kell használni, amennyiben feladatellátásához nélkülözhető, illetve feladatai ellátását megkönnyíti, az ingatlan átmenetileg, bérbeadás útján hasznosítható, illetve elidegenítésre javasolható. Az ingatlannal való gazdálkodás nem veszélyeztetheti a vagyonkezelő feladatainak ellátását.

77. A vagyonkezelő az ingatlant — a vagyonkezelési szerződésében foglaltakra figyelemmel — bérbe adhatja. A bérleti szerződés megkötése a vagyonkezelői jogot gyakorló szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. A bérleti szerződés főbb tartalmi elemei:

a) a bérleti jogviszony alanyainak pontos megjelölése,

b) a bérlet tárgyának meghatározása (cím, helyrajzi szám, alapterület),

c) a bérleti jogviszony célja, időtartama,

d) a bérleti díj havi, vagy évi összege, fizetési feltételek,

e) a rendeltetésszerű használattal járó jogosultságok és kötelezettségek, illetve korlátozások meghatározása (további bérbeadás, átalakítás stb.),

f) közüzemi szolgáltatások, vagy egyéb mellékszolgáltatások meghatározása,

g) a felmondás szabályozása,

h) a bérlet megszűnése utáni jogok, kötelezettségek.

78. a) A vagyonkezelő az ingatlant — éves terve keretében — elidegenítésére javasolhatja. Az előterjesztést a szolgálati út betartásával a BM Műszaki Főosztályára nyújtja be.

b) A vagyonkezelő előterjesztésének különösen tartalmaznia kell:

ba) az ingatlanra kitöltött adatlapot,

bb) 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

bc) 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslést,

bd) részletes, szöveges indoklást gazdaságossági számítással, és javaslat az elidegenítés módjára,

be) védett területek esetén az illetékes miniszteri engedélyt.

79. A vagyonkezelői jog átruházásának esetei:

a) BM fejezeten belül térítésmentesen történő átruházás esetén vagyonkezelőnek az átruházásra irányuló szerződést — a szolgálati út betartásával — szakmai és gazdasági indoklással ellátva kell felterjeszteni a BM Műszaki Főosztály részére.

b) BM fejezeten kívüli központi költségvetési szerv részére történő, térítésmentes átruházáshoz a vagyonkezelőnek az átruházásra irányuló szerződést — a szolgálati út betartásával — szakmai és gazdasági indoklással ellátva kell felterjeszteni a BM Műszaki Főosztály részére.

c) BM fejezeten kívüli központi költségvetési szerv részére, térítés ellenében történő átruházás esetén a 72. f) pontban foglaltak szerint kell eljárni.

80. A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogát elcserélheti.

a) A csere esetei:

aa) központi költségvetési szervek közötti, egyenértékű csere,

ab) központi költségvetési szervek közötti, térítés ellenében történő csere,

ac) központi költségvetési szerven kívüli, egyenértékű csere,

ad) központi költségvetési szerven kívüli, térítés ellenében történő csere.

b) Az a) alpontban jelzett cseréhez szükséges engedélyek beszerzése érdekében a vagyonkezelő előterjesztést készít, amelyet a — a szolgálati út betartásával — megküld a BM Műszaki Főosztály részére.

c) A vagyonkezelő előterjesztésének főbb tartalmi elemei:

ca) kitöltött adatlap,

cb) központi költségvetési szervek közötti csere esetén csereszerződés-tervezet,

cc) 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap,

cd) 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés,

ce) részletes, szöveges indoklást gazdaságossági számítással,

cf) védett területek esetén az illetékes miniszteri engedély.

81. a) A vagyonkezelő — pénzügyi lehetőségeinek függvényében — feladatai ellátásához ingatlanokat a beszerzésre irányadó jogszabályok betartásával a Belügyminisztérium megbízásából és képviseletében vásárolhat, továbbá azokat adományként a 49. pontban foglalt feltételek megléte esetén fogadhat el.

b) Ingatlanvásárlás, ajándék elfogadása esetén az ingatlan vagyonkezelőjeként a Belügyminisztériumot kell megjelölni. A leendő vagyonkezelő, a vagyonkezelői jogosultság megszerzése, illetőleg a kijelölése érdekében — előterjesztést készít, amelyet — a szolgálati út betartásával — felterjeszt a BM Műszaki Főosztály részére.

82. A vagyonkezelő előterjesztésének tartalma:

a) az adás-vételi vagy ajándékozási szerződés,

b) az ingatlanra kitöltött adatlap,

c) a 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap,

d) a részletes, szöveges indoklás gazdaságossági számítással, kitérve a közbeszerzési eljárás lefolytatására.

83. a) A vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal az irányadó jogszabályok szerint folytathat jövedelemszerző, vállalkozási tevékenységet.

b) A vagyonkezelő az ingatlant nem terhelheti meg, azonban megterhelésére javaslatot tehet. Az ingatlan megterhelésére vonatkozó javaslatot a BM Műszaki Főosztályára kell megküldeni, amely dönt a kérelem elutasításáról, vagy kezdeményezi a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál a szükséges engedélyek megszerzését. Az ingatlan terhelésével egy tekintet alá esik az ingatlan 10 évet meghaladó bérbeadása is.

A vagyonkezelői kötelezettségek

84. a) A vagyonkezelő éves szinten tervezi ingatlangazdálkodását és következő évi terveiről a BM Műszaki Főosztályát november 15-ig tájékoztatja. A tervnek a vagyonkezelő feladatváltozásaihoz kell igazodnia, és a tervezett ingatlanforgalomtól csak rendkívüli esetben lehet eltérni. A vagyonkezelő által benyújtott tervet a BM Műszaki Főosztálya felülvizsgálja, koordinálja.

b) A vagyonkezelő által a tervében megjelölt ingatlanok köréből a BM Műszaki Főosztálya a belügyi ingatlangazdálkodási érdekekre tekintettel kezdeményezheti az elidegenítésre javasolt ingatlan más vagyonkezelő részére történő térítésmentes átadását, illetve más vagyonkezelő kijelölését.

85. a) A vagyonkezelő viseli és teljesíti a kincstári vagyonhoz kapcsolódó adó-, vám-, társadalombiztosítási és egyéb, a központi költségvetést megillető, illetve az államháztartás alrendszerei számára teljesítendő fizetési kötelezettséget.

b) A vagyonkezelő teljesíti a kincstári vagyonnal összefüggő könyvvezetési- és beszámoló készítési kötelezettséget.

c) A vagyonkezelő — a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által kiadott ,,A kincstári vagyon nyilvántartásának szabályzata'' — figyelembevételével a nyilvántartást köteles vezetni ingatlanonkénti bontásban, az ingatlanra vonatkozó iratok, rajzok, valamint munkájához szükséges egyéb nyilvántartási igényeivel kiegészítve. A nyilvántartásában szereplő adatok valódiságárt és naprakészségéért felelősséggel tartozik.

86. A vagyokezelőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli:

a) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság felé ,,A kincstári vagyon nyilvántartásának szabályzata'' előírásai figyelembevételével.

b) A BM Műszaki Főosztálya felé úgy, hogy biztosítsa a Központi Ingatlan-nyilvántartás folyamatos működését, a következő adatszolgáltatási határidőket betartását:

ba) az ingatlan-nyilvántartás létrehozása érdekében a KVI-vel kötött vagyonkezelési szerződést a megkötéstől számított 30 napon belül,

bb) a tárgyévi változásokról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31-ig, a változások ingatlanonkénti tételes felsorolásával,

bc) év közben — a nyilvántartásból törlés érdekében — a vagyon értékesítését, cseréjét követő 30 naptári napon belül,

bd) év közben — nyilvántartásból törlés érdekében — a vagyonkezelői jog átruházásával egyidejűleg,

be) év közben — nyilvántartásba vétel céljából — új kincstári ingatlanvagyon megszerzésekor, 30 naptári napon belül,

bf) kell megküldeni a vonatkozó szerződést, megállapodást, kimutatást 1 példányban.

GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT
FÜGGELÉKEINEK JEGYZÉKE

1. sz. függelék

A BM fejezethez tartozó költségvetési szervek besorolásáról

2. sz. függelék

A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése

3. sz. függelék

Számviteli politika

4/a. sz. függelék

Értékelési szabályzat

4/b. sz. függelék

Leltározási és leltárkészítési szabályzat

4/c. sz. függelék

Pénzkezelési szabályzat

5. sz. függelék

A kötelezettségvállalás részletes szabályai

6. sz. függelék

Adatlap az előirányzatok teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatásra

7. sz. függelék

Adatszolgáltatás a kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv által elismert tartozásállományról

8. sz. függelék

A Gazdálkodási Szabályzatban meghatározott adatszolgáltatások áttekintése

9. sz. függelék

Adatlap a költségvetési előirányzatok módosítására

TARTALOMJEGYZÉK

I. A KÖLTSÉGVETÉSRE, SZÁMVITELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A költségvetési szervek csoportosítása

A költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje

Az éves költségvetési tervezés

Kincstári költségvetés, elemi költségvetés

Előirányzat-felhasználás, előirányzat-módosítás

Beszámolás

Előirányzat-maradvány megállapítása, elszámolása, felhasználása

A számvitel rendje

II. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Kötelezettségvállalás rendje

Kisösszegű követelés behajtása

Az élelmezési tevékenység

Alapítványok, társadalmi szervezetek, támogatása, adományok elfogadása, gazdasági társaságban való részvétel

Biztosítások kötésének rendje

Adatszolgáltatások rendje

Pénzügyi igények külső szervezetek felé történő előterjesztésének, állásfoglalások kérésének rendje

Ellenőrzés rendje

Létszám- és bérgazdálkodás

Építési beruházások és felújítások rendje

III. VAGYONKEZELÉS

Ingatlan- és lakásgazdálkodás rendje

Feladat- és hatáskörök megosztása

A vagyonkezelői jogosultságok

A vagyonkezelői kötelezettségek

1. számú függelék

A Belügyminisztérium fejezet előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

Megnevezés

1. Belügyminisztérium központi igazgatása (BM Igazgatási Főosztály Költségvetési és Gazdasági Osztály)

2. BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata

3. Megyei (fővárosi) Közigazgatási Hivatalok

4. Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok

5. Menekültügyi és Migrációs Hivatal

6. Országos Rendőr-főkapitányság

7. Határőrség Országos Parancsnokság

8. BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság

9. BM Polgári Védelmi Országos Parancsnokság

10. BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet

11. BM Duna Palota és Kiadó

12. Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal

13. Rendőrtiszti Főiskola

14. BM Központi Kórház és Intézményei

15. BM Központi Gazdasági Főigazgatóság

16. BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság

17. BM Adatfeldolgozó Hivatal

II.

A BM Igazgatási Főosztály Költségvetési és Gazdasági Osztály ellátási körébe tartozó hivatali egységek

Megnevezés

1. Miniszteri Titkárság

2. Kabinet Iroda

3. Politikai Államtitkár Titkársága

4. Közigazgatási Államtitkár Titkársága

5. Önkormányzatok Helyettes Államtitkár Titkársága

6. Közjogi Helyettes Államtitkár Titkársága

7. Közgazdasági Helyettes Államtitkár Titkársága

8. Rendvédelmi Helyettes Államtitkár Titkársága

9. Információs és Távközlési Miniszteri Biztos Titkársága

10. Parlamenti Titkárság

11. Igazgatási Főosztály

12. Ellenőrzési Főosztály

13. Nemzetközi Főosztály

14. Sajtó- és Kommunikációs Főosztály

15. Személyzeti és Munkaügyi Főosztály

16. Állampolgársági Főosztály

17. Önkormányzati és Településfejlesztési Főosztály

18. Védelmi iroda

19. Jogi Képviseleti Iroda

20. Közszolgálati Főosztály

21. Törvényelőkészítő Főosztály

22. Informatikai és Adatvédelmi Főosztály

23. Közgazdasági Főosztály

24. Műszaki Főosztály

25. Önkormányzati Gazdasági Főosztály

26. Rendvédelmi Főosztály

27. Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály

28. Központi Irattár

29. Híradástechnikai és Frekvenciagazdálkodási (Önálló) Osztály

III.

Heves Megyei Közigazgatási Hivatal teljes jogkörrel rendelkező,
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve

Oktatási és Továbbképző Intézet (Noszvaj)

IV.

Menekültügyi és Migrációs Hivatal részjogkörrel rendelkező,
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

Megnevezés

Menekülteket Befogadó Állomás

— Békéscsaba

— Bicske

— Debrecen

Az Országos Rendőr-főkapitányság teljes jogkörrel rendelkező,
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

Megnevezés	Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság	Gazdálkodás megszervezésének módja

1. BRFK	teljes jogkörű	részben önálló
2. MRFK-k	teljes jogkörű	részben önálló
3. Köztársasági Őrezred	teljes jogkörű	részben önálló
4. Híradástechnikai Szolgálat	teljes jogkörű	részben önálló
5. Készenléti Rendőrség	teljes jogkörű	részben önálló

VI.

A Határőrség Országos Parancsnokság részjogkörrel rendelkező,
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

Megnevezés

1. Határőrigazgatóságok

2. Szent László Határrendészképző Iskola Körmend

VII.

BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság részjogkörrel rendelkező,
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

Megnevezés

1. Megyei Tűzoltó Parancsnokság

2. Központi Járműjavító Üzem

VIII.

BM Polgári Védelmi Országos Parancsnokság részjogkörrel rendelkező,
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

Megnevezés

1. Fővárosi Polgári Védelmi Parancsnokság

2. Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság

IX.

BM Központi Kórház és Intézményei részjogkörrel rendelkező,
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve

BM Hévízi Gyógyintézet

BM Központi Gazdasági Főigazgatóság alá- és hozzárendelt részjogkörrel rendelkező,
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

Megnevezés

1. BM KGF Vendéglátási és Közétkeztetési Osztály

2. BM Andezit Üdülőszálló, Galyatető

3. BM Dunapart Üdülőszálló, Göd

4. BM Pilis Üdülőszálló, Dobogókő

5. BM Aranypart Üdülőszálló, Siófok

6. BM Park Üdülőszálló, Balatonlelle

7. BM Kastély Üdülőszálló, Balatongyörök

8. BM Kelén Üdülőszálló, Balatonfüred

9. BM Római-parti Szabadidő Központ, Budapest

10. BM Költségvetési Hivatal, Budapest

2. számú függelék

A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése

1. A függelék alkalmazása során fejezeti kezelésű előirányzatnak minősülnek az e megnevezéssel önálló költségvetési címet alkotó, a fejezet felügyeletét ellátó szerv (továbbiakban: minisztérium) rendelkezése alapján felhasználható költségvetési előirányzatok.

2. A fejezeti kezelésű előirányzatok (továbbiakban: előirányzatok) tervezése a Magyar Köztársaság éves költségvetési törvényéhez kapcsolódó fejezeti tervezés keretében történik.

3. Az előirányzatok között azok a kiadások szerepeltethetők, melyeknél:

a) a tervezés időszakában még nem ismert, hogy az előirányzat felhasználásra mely — a minisztérium felügyelete alá tartozó — szerveknél kerül sor;

b) az előirányzat felhasználásában a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek közül több is érintett és célszerű ha a finanszírozásra központilag kerül sor;

c) az előirányzatok fejezeti (összbelügyi), vagy országos jelentőségű célokat szolgáló program, projekt forrásaként szolgálnak;

d) az előirányzatokból a minisztérium felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek, más jogi és természetes személyek javára történik pénzeszköz-átadás, illetve kifizetés kivéve a szállítói, -vevői ügyletek alapján teljesülésre kerülő kifizetéseket.

4. Az előirányzatok tervezése az éves költségvetésről szóló törvényjavaslatban

a) amennyiben meghatározható a felhasználás szerinti kiemelt előirányzat (személyi juttatás, tb. járulék, dologi kiadás stb.), az annak megfelelő előirányzaton,

b) ha az a) alpont szerinti meghatározás nem lehetséges, az előirányzat felhasználási céljának lényegét röviden, kifejező megfogalmazással külön sorban szerepeltetve történhet.

5. Előirányzatra javaslatot tehetnek:

— az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetői,

— a Belügyminisztérium hivatali szerveinek vezetői,

— helyettes államtitkárok, informatikai és távközlési miniszteri biztos,

— a közigazgatási és a politikai államtitkár.

6. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetői és a Belügyminisztérium hivatali szervezetei vezetőinek javaslatához a felügyeletet ellátó helyettes államtitkár, vagy államtitkár egyetértése szükséges.

7. A javaslatot az éves költségvetés tervezése keretében a BM Közgazdasági Főosztály (továbbiakban: Főosztály) részéről kiadásra kerülő költségvetési tervezési köriratban foglalt határidőig kell a Főosztály részére megküldeni.

8. A javaslatnak a 4. pontban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a tervezett előirányzat célját, felhasználásának módját, feltételeit és a fejezeti kezelésű előirányzatok között történő szerepeltetésének az indokait, amennyiben több évet érint, a várható éves kihatásokat.

9. A Főosztály a hozzá benyújtott és a saját javaslatairól tájékoztatja a közgazdasági helyettes államtitkárt, aki — amennyiben szükséges — fejezeten belüli egyeztetések elvégzését követően — a közigazgatási államtitkár egyetértésével — javaslatot tesz a belügyminiszternek a Belügyminisztérium — éves költségvetési törvény tervezetében szerepeltetendő — fejezeti kezelésű előirányzataira.

10. Az előirányzatokra vonatkozó végleges javaslatokat az Országgyűlés részére benyújtandó — a belügyminiszter és a pénzügyminiszter által aláírt — éves költségvetési terv tartalmazza.

11. A Főosztály a törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtását követően soron kívül tájékoztatja a javaslatot tevő vagy az előirányzat felhasználásban érintett szerv vezetőjét (továbbiakban: érintett szerv) a tervezetben szereplő előirányzat jogcíméről és összegéről.

12. A Főosztály a 11. pont szerinti tájékoztatással egyidejűleg jogosult az egyes előirányzatok felhasználásának szabályozására vonatkozó speciális előírásokat megállapítani.

13. A Főosztály a 11. pontban foglalt tájékoztatását követően az éves költségvetési törvényjavaslatot érintő módosító indítványok ismerete alapján a tervezet országgyűlési tárgyalásának ideje alatt folyamatosan és soron kívül informálja az érintett szerveket az előirányzatokban várható változásokról. A költségvetési törvény elfogadását követően a Főosztály haladéktalanul értesíti az érintetteket a jóváhagyott előirányzatokról.

14. Az érintett szerv az előirányzat felhasználására szabályzatot készít és legkésőbb november 15-ig megküldi a Főosztályra. Amennyiben az előirányzat felhasználásában több szerv érintett, azok közösen készítik a szabályzatot.

15. A szabályzatnak a mindenkori jogszabályokban és belső BM rendelkezésekben előírtak mellett feltétlenül tartalmaznia kell az előirányzat célját, a felhasználásának engedélyezésére, módosítására vonatkozó eljárást, a rendelkezésre jogosult személyek megnevezését, a kötelezettségvállalás és utalványozás, ellenjegyzés értékhatárokra tekintettel történő szabályozását, a felhasználásról történő adatszolgáltatás, beszámolás felelőseit, a nyilvántartásra, az előirányzathoz esetlegesen kapcsolódó bevétel és a maradvány felhasználására vonatkozó előírásokat.

16. A Főosztály a szabályzatokat felülvizsgálja és az érintett szervekkel egyeztetve intézkedik a szükséges módosítások, kiegészítések legkésőbb november 30-ig történő elvégzésére.

17. Az érintett szervek a 15. pontban történt egyeztetés alapján elkészített, a szakmai felügyeletet ellátó helyettes államtitkár vagy államtitkár egyetértésével ellátott szabályzatot legkésőbb december 10-ig megküldi a Főosztályra.

18. A 16. pontban foglalt határidőig megküldött szabályzatokat a Főosztály egységes szerkezetbe foglalja, amelyen belül az egyes előirányzatokra vonatkozó szabályokat külön pontokban szerepelteti.

19. A Főosztály az egységes szerkezetbe foglalt fejezeti szabályzat tervezetét legkésőbb az éves költségvetésről szóló törvény jóváhagyását követő 15 napon belül megküldi a közgazdasági helyettes államtitkárnak belügyminiszteri jóváhagyás, illetőleg pénzügyminiszteri egyetértés megszerzése céljából.

20. A Főosztály a jóváhagyott szabályzatot az érintett szervekre vonatkozó részek kivonatának egyidejű megküldésével igazolja vissza.

21. Az előirányzatok fejezeten belüli szervnél történő felhasználásáról a 15. pont alapján készült szabályzatban erre kijelölt felelősök — a Kincstári Beruházási Igazgatóságon keresztül történő beruházásokról a BM Műszaki Főosztály — negyedéves beszámolót kötelesek készíteni, melyet a naptári negyedév végét követő 30 napon belül megküldenek a közgazdasági helyettes államtitkár számára.

22. A fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keret számláról közvetlenül fejezeten kívülre átadott vagy kifizetett pénzeszközök felhasználásáról történő beszámolás megszervezéséről a Főosztály gondoskodik, és a beszámolók eredményéről tájékoztatja a közgazdasági helyettes államtitkárt.

23. A 21. pontban foglaltak szerint készített beszámolónak — a Kincstári Beruházási Igazgatóságon keresztül finanszírozott beruházások beszámolóinak kivételével — részletes, az intézményi költségvetési beszámolónak megfelelő tételes számszaki és az azt alátámasztó szöveges indoklást, a 22. pontban foglaltak szerint készített beszámolónak pedig legalább a költségvetési törvény szerinti kiemelt előirányzatonkénti felhasználást, továbbá az azt alátámasztó szöveges indoklást kell tartalmaznia. A Kincstári Beruházási Igazgatóságon keresztül finanszírozott beruházások beszámolóinak a beruházás alapokmányában szereplő pénzügyi előirányzat-források teljesülését és a beruházás alakulását bemutató szöveges indoklást kell tartalmaznia.

24. Az előirányzatok felhasználását és az arról történő számadást a BM Költségvetési Ellenőrzési Főosztály a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi.

25. A közgazdasági helyettes államtitkár, amennyiben az előirányzatból juttatott pénzeszközök felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a további finanszírozást, illetve támogatást felfüggesztheti, és az érintetteket vizsgálatra és a szabályszerű felhasználási rend helyreállítására kötelezheti. A vizsgálat eredményétől és a megtett intézkedésektől függően dönt a felfüggesztés további fenntartásáról. A programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a jelen függelékben meghatározottakat a 208/1996. (XII. 23.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

26. A függeléknek az előirányzatok tervezésére vonatkozó rendelkezéseit első ízben az 1999. évi költségvetés készítésekor kell alkalmazni.

3. számú függelék

SZÁMVITELI POLITIKA

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. Jogszabályi előírások

A központi költségvetési szervek gazdálkodását, számvitelét érintő jogszabályok közül az alábbiak befolyásolják alapvetően a számviteli politika kialakítását:

— 1996. évi CXXIV. törvény: a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről,

— 1992. évi XXXVIII. törvény: az államháztartásról (módosításokkal együtt),

— 1991. évi XVIII. törvény: a számvitelről (módosításokkal együtt),

— 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet: a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről,

— 209/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet: az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról,

— 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet: a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről,

— 212/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet: a 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról,

— 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet: a központi beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházási kiadások finanszírozásának rendjéről,

— 218/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet: a 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról,

— 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet: az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről,

— 210/1995. (XII. 23.) Korm. rendelet: a 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról,

— 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet: az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről,

— 42/1996. (XII. 28.) PM rendelet: a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről a Magyar Államkincstárban,

— a Pénzügyminisztérium 8001/1997. (P. K. 3.) tájékoztatója: a kincstári körbe tartozók költségvetési előirányzatai tervezésének, módosításának és várható teljesítésének adatszolgáltatási és nyilvántartási rendjéről.

2. Az intézmény által ellátott tevékenységek

Az intézmény az alapító okirata, illetve az érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) szerint a következő feladatokat látja el alap-, illetve vállalkozási tevékenységként.

Megjegyzés: az intézménynek szakfeladat számok szerinti részletezésben itt kell felsorolnia az általa ellátott tevékenységeket.

3. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

Az alapító okirat, valamint az SZMSZ szerinti feladatok ellátása érdekében tervezett és felmerült/elszámolt kiadásokról, bevételekről félévkor és év végén az intézménynek költségvetési beszámolót kell készíteni. A beszámolót az intézmény költségvetése (eredeti, illetve módosított előirányzatok), valamint a tényleges pénzforgalom alapján kell összeállítani. Könyvvezetése során pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelt kell alkalmaznia. A főkönyvi könyvelést megfelelő részletezettségű — számlarendben előírt — analitikus nyilvántartással kell alátámasztani. Az érvényben lévő jogszabályok és BM utasítások alapján olyan főkönyvi és analitikus nyilvántartást kell kialakítani, amelynek segítségével a beszámoló összeállítható. A könyvelés során alkalmazott főkönyvi számlákat, azok tartalmát, a számlaösszefüggéseket és a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat a számlatükörben, illetve a számlarendben kell rögzíteni.

Megjegyzés: az intézménynek itt kell leírnia

— a nyilvántartásokhoz alkalmazott számítógépes rendszereket,

— a kapcsolódó kódjegyzékek felsorolását, valamint

— a nyilvántartások vezetéséért, a kódjegyzékek kialakításáért, karbantartásáért felelősök megjelölését.

4. Könyvviteli egyeztetési és zárlati feladatok

Könyvviteli egyeztetések

A zárlati feladatok végrehajtása előtt célszerű az analitikus nyilvántartásokat a főkönyvi könyveléssel egyeztetni.

Az egyeztetéseket

— havonta,

— negyedévenként és

— éves szinten kell végrehajtani.

Havi egyeztetési feladatok:

— a pénztárszámla egyeztetése az időszak utolsó pénztárjelentésének záró adatával,

— a kincstári számla és a különféle bankszámlák, OTP számla egyeztetése a hónap utolsó kivonatának egyenlegével,

— az illetmények, egyéb juttatások, tb ellátás stb. címén kifizetett havi összegek egyeztetése a havi illetményösszesítővel,

— havi áfa, illetve egyéb adóbevallást készítő intézménynél a bevallás adatainak egyeztetése a tényleges adó befizetésekkel,

— a hó végi főkönyvi kivonat alapján az 5. számlaosztályban elszámolt kiadások egyeztetése a 6., 7. számlaosztályokban elszámolt kiadásokkal,

— a különböző pénzforgalmi számlákon elszámolt kiadások egyeztetése az átvezetési számlákon kimutatott kiadásokkal,

— stb.

Negyedéves egyeztetési feladatok, a havi egyeztetési feladatokon kívül:

— negyedéves áfa, illetve egyéb adóbevallást készítő intézményeknél a bevallás adatainak egyeztetése a tényleges befizetésekkel,

— az előleg számlák forgalmának egyeztetése a név szerinti analitikus nyilvántartásokkal,

— a lakásépítési számla forgalmának egyeztetése a személyenkénti kölcsön nyilvántartással,

— a beruházás, felújítási számlák egyeztetése a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal,

— a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása és a főkönyvi könyvelés adatainak egyeztetése,

— készletek és az új kisértékű tárgyi eszközök raktári (mennyiségi) nyilvántartásának egyeztetése az analitikus nyilvántartással, valamint a készletprogram alapján a beszerzési mozgásnemen kimutatott kiadások egyeztetése a főkönyvben az 5. számlaosztályban elszámolt kiadásokkal,

— stb.

Féléves és éves egyeztetési feladatok a havi, illetve a negyedéves egyeztetési feladatokon kívül:

— az előirányzat módosítások, illetve a tényleges előirányzat kiutalások egyeztetése a rendelkező levelek, valamint a felügyeleti szerv illetékes előadójával,

— az állami költségvetéssel szembeni elszámolási kötelezettségek, egyéb elszámolások egyeztetése,

— a december havi illetmények hóközi kifizetésének egyeztetése,

— a függő, átfutó, kiegyenlítő rendezetlen tételek egyeztetése az analitikus nyilvántartásokkal,

— a szállítói kötelezettségek, vevői követelések egyeztetése a szállítónként, vevőnként vezetett analitikus nyilvántartásokkal,

— stb.

Megjegyzés: az intézménynek itt tételesen meg kell határoznia az egyes időszakok feladatait, az azt elvégző személyek/munkakörök megnevezését, a határidőket, valamint a végrehajtásért, illetve annak ellenőrzéséért felelős vezetőt.

Zárlati feladatok

Az egyeztetési feladatok végrehajtása után kerülhet sor időszakonként (havonta, félévkor, év végén) a zárlati feladatok elvégzésére.

Havi zárlati feladatok:

— az egyeztetések alapján kiszűrt hibák javítása,

— az előirányzat módosítások felvezetése,

— főkönyvi kivonat készítése,

— pénzforgalmi kimutatás készítése,

— stb.

Féléves zárlati feladatok a havi zárlati feladatokon kívül:

— a negyedévenként elvégzett egyeztetési feladatok által feltárt hiányosságok kiküszöbölése,

— féléves (közvetett kiadások felosztása és átvezetése szakfeladatokra stb.),

— a saját hatáskörű előirányzat módosítások bizonylatolása, könyvelése (jóváhagyott előirányzat-maradvány felhasználás, többletbevétel stb. miatt),

— a felügyeleti szervi előirányzat módosítások megkérése,

— a féléves beszámoló összeállítása, a főkönyvi kivonat adatainak megfelelően,

— stb.

Éves zárlati feladatok a havi, illetve a féléves zárlati feladatokon kívül:

— az immateriális javak tárgyi eszközök leltáreltéréseinek könyvelése,

— az éves értékcsökkenés elszámolása,

— a készletek, követelések záróegyenlegének módosítása az egyeztetett leltárak alapján készült feladások szerint,

— kötelezettségek záróegyenlegének rendezése a szállítói leltárak alapján összeállított feladásnak megfelelően,

— a beszámoló pénzforgalmi tábláinak összeállítása a kiíratott főkönyvi kivonat adatainak megfelelően,

— a beszámoló kiegészítő mellékletének összeállítása,

— a forgalmi számlák egyenlegének átvezetése az állományi számlákra,

— a könyvviteli mérleg összeállítása,

— a felügyeleti szerv által kért adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése,

— stb.

II. A SZÁMVITELI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE

Az intézmény számviteli politikájának kialakítása során mindenekelőtt a számviteli törvény 15. §-ában, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet 5. §-ában meghatározott alapelvekből kell kiindulni. Ezek a következők:

— a vállalkozás folytatásának elve,

— a teljesség elve,

— a valódiság elve,

— a világosság elve,

— a következetesség elve,

— a folytonosság elve,

— az összemérés elve,

— az óvatosság elve,

— a bruttó elszámolás elve,

— az egyedi értékelés elve,

— az időbeli elhatárolás elve (költségvetés alapján gazdálkodó intézményeknél a pénzforgalmi szemléletű könyvelés miatt nem alkalmazható),

— a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv,

— lényegesség elve,

— költség — haszon összevetésének elve.

1. A vállalkozás folytatásának elve az intézménynél oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló összeállításánál figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett szervezeti és feladat változásokat (szerkezeti változások) is.

Megjegyzés: az intézménynek itt a konkrét szerkezeti változásokat és az ehhez kapcsolódó teendőket pl.: a várható többletfeladat, vagy feladat elmaradás, vagy egy bizonyos feladatra létrehozott szervezeti egység megszüntetésével kapcsolatos döntéselőkészítő, elemzési anyagok elkészítéséért felelős személyek kijelölését stb.

2. A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a nyilvántartás pénzforgalmi szemléletű, tehát a költségvetési beszámolóban, valamint a mérlegben csak a december 31-ig pénzügyileg teljesült, illetve december 31-ig teljesítésű határidejű elszámolásokat kell szerepeltetni.

A teljesség elvéhez hozzátartozik, hogy az intézmény költségvetése naptári évre szól.

Megjegyzés: itt rögzíteni kell, hogy a vonatkozó kormányrendeletek előírásainak megfelelően melyek azok a tételek, amelyeket a tárgyévi mérlegben és beszámolóban szerepeltetni kell. Pl.: szállítói kötelezettség közül a XII. 31-ig fizetési határidejű, de addig ki nem egyenlített számlák áfa nélküli összege stb.

A tb-vel, APEH-al szemben fennálló, valamint az egyéb kötelezettségek közül, melyeket kell előírni stb. Pl.: a tb-vel kapcsolatban a novemberi illetmény feladásban szereplő, valamint a decemberben kifizetett, de még a tárgyévet terhelő személyi juttatások (jutalom, megbízási díjak stb.) át nem utalt járuléka, illetve adó vonzatai stb.

3. A valódiság elvének érvényesülése érdekében a számviteli törvény megfogalmazza, hogy a mérleg tételeit leltárral kell alátámasztani. Az intézmény ezen alapelv érvényesítését a számlarend, a leltározási szabályzat, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás egyezőségét biztosító ellenőrzések következményeinek meghatározásával tudja biztosítani.

Megjegyzés: e pontban hivatkozni kell az intézményi leltározási és leltárkészítési szabályzatra, valamint a számlarendre.

4. A világosság elve akkor érvényesül, ha az intézmény számviteli rendszere áttekinthető, ellenőrizhető és alkalmas vezetői döntések megalapozottságát biztosító információk szolgáltatására.

A világosság elve megköveteli, hogy azokat a tételeket, amelyek a mérlegben összevontan szerepelnek, a szöveges beszámolóban külön is kiemeljék, indokolják.

Megjegyzés: e fejezetnél külön ki kell emelni azokat a tételeket, amelyekre a szöveges beszámolóban külön ki kell térni, vagy jogszabályi előírás miatt, vagy azért, mert az intézmény a tervadattól jelentősen eltér. Pl.: vállalkozási tevékenység folytatása esetén az értékcsökkenés megosztása, vagy az értékelési szabályok megváltoztatása.

5. A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel.

6. A folytonosság elve szoros kapcsolatban van a következetesség elvével. Az intézmény számviteli politikájában megfogalmazott szabályok szerint az egymást követő években az eszközök és források értékelése nem változhat. Ha ezt az intézmény valamely lényeges ok miatt mégis megváltoztatja, akkor ez a számviteli politika módosulását is maga után vonja.

Megjegyzés: itt kell kitérnie az intézménynek azokra a lényeges tényezőkre, amelyek miatt az előző évihez képest megváltoztatja értékelési szabályait.

Rögzíteni kell továbbá azt is, hogy milyen intézkedéseket kell tenni az átvezetések érdekében, biztosítva ezzel az összemérés elvének érvényesítését.

7. Az összemérés elvének alkalmazásakor — a pénzforgalmi szemlélet érvényesülése miatt — a tárgyévben a ténylegesen befolyt bevételeket és a teljesített kiadásokat lehet elszámolni.

Az összemérés elvét az alap- és a vállalkozási tevékenység tekintetében külön-külön kell alkalmazni, aminek feltétele a kiadások és bevételek tevékenységenkénti elkülönítése.

Megjegyzés: az intézménynek itt meg kell határoznia tevékenységenként a közvetlen költség és a bevételek tartalmát, vagy hivatkoznia kell a saját intézményi számlarend 7. és 9. számlaosztály leírására, illetve az önköltségszámítási szabályzatra.

8. Az óvatosság elve is sajátosan érvényesül a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő intézmények esetében.

Az óvatosság érdekében az eszközöket felértékelni nem szabad. A pénzforgalmi szemléletű könyvelés miatt a pénzügyileg teljesült bevétel, illetve kiadás alapján kell a maradványt/eredményt megállapítani. Figyelemmel kell lenni viszont arra, hogy a vállalkozási tevékenység realizált pénzforgalmi eredménye fedezetet nyújt-e az arra a tevékenységre jutó értékcsökkenési leírásra, azaz ilyen módon nem következik-e be vagyonvesztés a vállalkozási tevékenység kapcsán.

Az intézménynek ezen kívül foglalkoznia kell az értékvesztés elszámolásával is (pl.: értékpapírok, ahol erre az államháztartási törvény lehetőséget biztosított, a különféle befektetések árfolyamcsökkenése stb.).

Megjegyzés: itt kell kitérni az értékvesztések elszámolásának módjára, idejére, összhangban a számviteli politika mellékletét képező értékelési szabályzattal.

9. A bruttó elszámolás elvét, mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységnél alkalmazni kell.

A bruttó elszámolás elve azt jelenti, hogy mind a bevételeket, mind a kiadásokat teljes összegben a megfelelő tételeken el kell számolni, azok egymással szemben nem beszámíthatók. Ugyancsak nem számolhatók el egymással szemben a követelések és kötelezettségek sem. A bruttó elszámolás elve kizárja a téritményezés lehetőségét, kivéve a függő átfutó és kiegyenlítő kiadásokat és bevételeket, ahol viszont a halmozódás elkerülése érdekében kötelező a nettó jellegű rendezés. Ez azt jelenti, hogy a rendezést ugyanazon a számlán kell végrehajtani, mint amelyikre az a felmerülés pillanatában került. Ha a tétel kiadást jelentett, az intézménynek először a 39. számlacsoportban kell könyvelni és a visszatérülését is a 39. számlacsoport ugyanazon számláján kell térítményezni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 3924. számla alszámláira továbbra is eltérő, a számlarendben rögzített előírások vonatkoznak.

Ugyanilyen nettó jellegű rendezést kell végrehajtani a 28., illetve a 44. számlacsoportokban a rövid lejáratú adott és kapott kölcsönös vonatkozásában is.

A hosszú lejáratra ideiglenesen átadott, illetve átvett pénzeszközök vonatkozásában az elszámolás bruttó jellegű, tehát külön számlán kell kimutatni a pénzeszköz átadást, átvételt, és külön ezek visszatérülését, illetve visszafizetését is.

Megjegyzés: itt kell hivatkoznia az intézménynek a számlarend megfelelő pontjaira.

10. Az egyedi értékelés elve azt jelenti, hogy az eszközöket és kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell értékelni. Ez azt jelenti, hogy

— az egyedi értékelést folyamatosan (a könyvvezetés során is) el kell végezni,

— a beszámoló alátámasztását (leltárral) minden esetben az egyedi értékelés teszi hitelessé,

— minden szempontot mérlegelve kell az értékelést elvégezni.

Megjegyzés: e fejezetben hivatkozni kell az intézmény kezelésében, használatában levő eszközök értékelési szabályaira, összhangban az intézmény értékelési szabályzatában előírtakkal.

11. Az időbeli elhatárolás elve a költségvetési intézmények esetében a pénzforgalmi szemléletű elszámolás miatt nem értelmezhető.

12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv azt jelenti, hogy a gazdasági eseményeket lényegük és valóságtartalmuk alapján kell elszámolni és bemutatni a beszámolóban.

13. A lényegesség elvének érvényesítéséhez az intézménynek fel kell sorolnia azokat a szempontokat, amelyeket a számviteli politika összeállításához lényegesnek minősít.

Megjegyzés: itt tételes felsorolást kell adni az intézmény által lényegesnek minősített szempontokról. Jelen anyag III. pontjában ismertetünk, általunk lényegesnek tartott néhány elemet.

14. A költség — haszon összevezetésének elve azt jelenti, hogy az információból származó előnyöknek lehetőleg meg kell haladniuk az információ nyújtás kiadásait. Ezen elv érvényesítése során azonban nem lehet figyelembe venni azon információk előállításának kiadásait, amelyeknek szolgáltatását törvények és kormányrendeletek szabályozzák.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban rögzítenie kell azoknak a vezetői, illetve felügyeleti szervi információ igényeknek a körét, amelyeket az intézménynek rendszeresen szolgáltatnia kell. Pl.: BM INFO stb.

A számviteli törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek ugyan nem nevesítik, de a megbízható és valós kép kialakításához hozzátartozik még néhány elv érvényesítése. Ilyenek:

— a hasznosíthatóság,

— az időszerűség,

— a semlegesség,

— a megbízhatóság,

— a helytállóság.

A hasznosíthatóság követelménye azt jelenti, hogy az információ a felhasználó részére hasznosan legyen alkalmazható a döntéshozatalnál.

Az időszerűség követelménye azt jelenti, hogy az információ hírértéke ne avuljon el.

A semlegesség követelménye azt jelenti, hogy az éves (féléves) beszámolónak tárgyilagosnak kell lenni.

A megbízhatóság követelménye azt jelenti, hogy a számviteli információnak tévedésmentesnek kell lenni annak érdekében, hogy hasznosítható legyen.

A helytállóság követelménye azt jelenti, hogy a számviteli információknak a teljeskörűség, a hiánytalanság, a komplettség szempontjának megfelelően kell biztosítani a felhasználhatóságot.

III. A SZÁMVITELI POLITIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ LÉNYEGESNEK TARTOTT ELEMEK

Az intézmény számviteli rendszerének kialakításához nélkülözhetetlen néhány, a számviteli elszámolás szempontjából lényeges elem meghatározása és kidolgozása a számviteli politikában.

A számviteli politikában kell meghatározni a célokat, melyeket a számviteli rend kialakításában követni kell, míg a számlarendben ezen célok konkrét megvalósításának módját kell rögzíteni.

A továbbiakban felhívjuk az intézmények figyelmét néhány általunk fontosnak tartott elemre, melyeket célszerű az intézmény számviteli politikájában meghatározni, illetve kidolgozni.

Megjegyzés: itt az intézménynek hivatkozni kell a számviteli alapelveknél (lényegesség elve) felsorolt szempontokra és azokat kell a továbbiakban itt kifejteni.

Ezek a következők lehetnek:

— meg kell határozni az eszközök minősítésének szabályait, ezen belül külön kiemelve a kisértékű tárgyi eszközök meghatározásának szabályait.

Megjegyzés: e pont keretében rögzíteni kell, hogy az intézménynek mely szervezeti egysége, milyen szempontok alapján dönt az eszközök 1 éven túli, illetve 1 éven belüli elhasználódásáról (tárgyi eszköz, vagy készlet). A tárgyi eszköznek minősített eszközöket jegyzékbe kell foglalni, amely jegyzéket a számlarend mellékleteként kell kezelni.

Az intézmény döntésén múlik, hogy a tárgyi eszközök közül minden 30 000 Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközt kisértékűnek minősít-e. Amennyiben igen, akkor a számviteli politikája kidolgozása során ezt rögzítenie kell.

Amennyiben úgy dönt, hogy nem minden 30 000 Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközt minősít kisértékűnek, akkor e pontban meg kell határoznia ezen eszközök minősítési szempontjait is. A kisértékű tárgyi eszközök tételes felsorolását a számlarend melléklete tartalmazza (lásd: a számlarend … sz. melléklete, vagy … sz. fejezete stb.).

Itt kell rögzíteni azt is, hogy melyek azok a tartozékok, alkatrészek, amelyek a tárgyi eszköz értékében aktiválhatók, melyek azok, amelyekről külön egyedi nyilvántartást kell vezetni.

Tételesen fel kell sorolni azon tartozékok, alkatrészek körét, amelyeket az eszközzel együtt kell aktiválni (lásd: számlarend … sz. melléklete, vagy számlarend … sz. fejezete stb.).

— amennyiben az intézmény vállalkozási tevékenységet is folytat és az eszközei között vannak olyanok, amelyet mindkét tevékenységhez (alap- és vállalkozás is) használja, a számviteli politikájában meg kell határozni ezen eszközök értékcsökkenésének megosztási szabályait.

Megjegyzés: e pontban az intézménynek konkrétan rögzítenie kell, hogy mi a megosztás alapja, mi alapján kell az elszámolt értékcsökkenést megosztani. Esetleg a vállalkozástól függően ezen eszközök értékcsökkenését nem csak év végén egyszer számolja el, hanem gyakrabban.

— a vállalkozási tevékenységet is folytató intézményeknek az áfa megosztásának módját — az alap- és vállalkozási tevékenység között — is rögzíteni kell.

Megjegyzés: az intézménynek meg kell határoznia és rögzítenie kell a vetítési alapot, aminek arányában a megosztást végre lehet hajtani.

— az 1997. I. 1-jei változásoknak megfelelően a beszerzési árba beszámítandó és be nem számítandó előzetesen felszámított áfa meghatározásához kell iránymutatást adni a pénzügyi, illetve a műszaki/anyagi részlegek munkatársainak és ezt a számviteli politikában is rögzíteni kell.

Megjegyzés: e pont kidolgozásához az intézménynek felül kell vizsgálnia a beérkező számlák iktatásának, kezelésének rendjét és az alapján kell meghatározni, hogy a számlára ki jogosult rávezetni, illetve megjelölni, hogy az ott kimutatott előzetesen felszámított áfa a beszerzési árba beszámítandó, avagy nem. Ehhez az érvényes jogszabályok ismerete elengedhetetlen.

A beszerzési árba beletartozik az áfa

— ha az intézmény a beszerzett eszközt tárgyi adómentes tevékenységhez használja,

— az intézmény alanyi mentesként jelentkezett be az adóhatósághoz.

A beszerzési árba nem számítható be az áfa, ha azt adóköteles tevékenységhez szerezték be és az előzetesen felszámított áfá-t a tételes elszámolás alapján visszaigénylik, illetve visszaigényelhetik, vagy ha az áfa visszaigénylést az arányosítás módszerét alkalmazva osztják meg.

Megoldást jelenthet az is, ha a számla érvényesítésére jogosult személynek a különböző tevékenységekről, vagy szervezeti egységekről felsorolást adnak, amiben rögzítve van, hogy a tevékenység adóköteles, avagy nem, vagy a szervezeti egység adóköteles, vagy adómentes tevékenységet végez. E felsorolás alapján az érvényesítő feladata jelölni, hogy az előzetesen felszámított áfá-t a beszerzési árba beszámítandónak, vagy nem beszámítandónak kell tekinteni. Így az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés is azonosan értékeli az eszközt.

— tárgyi eszközök felújításakor — amennyiben év végéig nem fejeződött be a felújítás — az intézmény dönthet, hogy a felújítás értékét az eszköz állományi számlájára, vagy a folyamatban maradó beruházások közé vezeti át.

Megjegyzés: e pontban a választott megoldást kell rögzíteni. Az állományi számlán kimutatott összeg után értékcsökkenést kell elszámolni.

— külön pontban kell meghatározni, hogy a befektetett eszközök értékvesztését, a pénzügyi eszközök árfolyamveszteségét milyen információk, illetve bizonylatok alapján lehet a főkönyvi könyvelésben rögzíteni.

Megjegyzés: itt kell meghatározni az elszámolás alapjául szolgáló bizonylat típusát (jegyzőkönyv stb.) és az értékvesztés elszámolhatóságára, engedélyezésére jogosult (vezető) munkakört.

— a raktárral rendelkező intézményeknek célszerű a készleteiket csoportosítani aszerint, hogy azokat

= beszerzéskor azonnal el lehet számolni kiadásként és így nem kell nyilvántartást vezetni róluk,

= beszerzéskor a raktárba be kell vételezni, de azonnal kiadásba lehet helyezni az illetékes költséghelyre,

= tételes, cikkenkénti raktári nyilvántartást kell vezetni róluk.

Megjegyzés: e pontban, vagy külön mellékletben kell — az előzőekben ismertetett csoportosításnak megfelelően — a készleteket felsorolni. Az egyes csoportokba való tartozáshoz összeghatárokat célszerű meghatározni (pl.: minden 2000 Ft alatti készletbeszerzést el lehet számolni kiadásként és nem kell nyilvántartást vezetni róla stb.). Természetesen nem kötelező ez a hármas csoportosítás. Az intézmény dönthet úgy is, hogy minden készletet be kell vételezni a raktárba és csak onnan történhet bizonylat ellenében a kiadás, de a döntését célszerű ekkor is külön pontban rögzíteni.

— a 6-os számlaosztályban megnyitott főkönyvi számlák szerint rögzíteni kell az általános kiadások felosztásának módját (hivatkozva a számlarend 6. számlaosztályában leírtakra).

Megjegyzés: az intézménynek itt kell szabályozni az elszámolt általános kiadások felosztásának vetítési alapjait, továbbá, hogy mely szervezeti egységnek milyen nyilvántartásokat kell vezetni, hogy a kiadások felosztásához az alapadatok rendelkezésre álljanak.

A kiadások felosztásához meg kell határozni a konkrét természetes mértékegységeket, vagy egyéb adatokat.

Rögzíteni kell azt is, hogy a felosztást milyen időközönként könyvelik.

4/a számú függelék

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

I. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSI ELŐÍRÁSOK

A számviteli törvény szerint az értékelésnél a számviteli alapelvek közül a vállalkozás folytatásának elvéből, az egyedi értékelés, illetve az óvatosság alapelveiből kell kiindulni.

A vállalkozás folytatásának elve a költségvetési intézményeknél sajátosan érvényesül, de az értékelésnél figyelembe vehető, mivel az intézmény sem fejezi be tevékenységét az év végén. A feladat és szervezeti változások számbavételével és a beszámoló adataira támaszkodva kell a következő évi költségvetést összeállítani.

A tevékenység folytatásának elve feltételezi a folytonosságot, amelynek az eszközök értékelésében úgy kell érvényesülnie, hogy a tárgyévi értékelési elvet a következő évben is fenn kell tartani. Azt megváltoztatni csak akkor lehet, ha a változás tartósan — legalább egy éven túl — fennáll.

Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Ez azt jelenti, hogy:

— az egyedi értékelést folyamatosan a könyvvezetés során is el kell végezni,

— a beszámoló alátámasztását (leltárral) minden esetben az egyedi értékelés teszi hitelessé,

— minden szempontot mérlegelve kell az értékelést elvégezni.

Az óvatosság elvét is sajátosan kell értelmezni az intézményeknél a pénzforgalmi szemléletű könyvvitel miatt.

Az értékelést a múltbeli adatok alapján kell elvégezni, ami azt jelenti, hogy az eszközök nyilvántartási értékét nem lehet magasabban megállapítani, azok beszerzési értékénél, illetve előállítási költségénél.

A beszámolóban a tényleges vagyoni értéket szabad csak kimutatni.

Az értékelési szabályzat összeállítása során figyelemmel kell lenni a következetesség, a lényegesség és a világosság elvére is.

A következetesség elvének irányadónak kell lenni az értékelési szabályok megállapításánál. Ez azt jelenti, hogy az értékelési eljárások és módok csak akkor változtathatók meg, ha törvényi előírás szükségessé teszi, vagy ha a szabályzat kialakításakor fennálló körülményekben olyan lényeges változás következett be, ami indokolttá teszi a módosítást.

A lényegesség elvét a szabályzat kialakításánál úgy kell értelmezni, hogy minden, az éves beszámolót érintő, az intézménynél lényegesnek minősített (számviteli politikával összhangban) tételre ki kell térni, illetve meg kell határozni a lényegessé minősítés feltételeit azon tételekre is, amelyekre a számviteli törvény és a költségvetési szervekre vonatkozó kormányrendeletek nem tartalmaznak előírást.

Az értékelési szabályzatot úgy kell megszerkeszteni, hogy az érdekeltek számára világos, egyértelmű eligazodást adjon. Tételesen tartalmaznia kell az intézmény tevékenységi körébe tartozó eszközök és a kapcsolatos források konkrét értékelésének módszereit, szabályait, de csak azokét az eszközökét, forrásokét, amelyek az intézménynél jelenleg is léteznek, vagy a közeljövőben várhatóak.

II. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

Az eszközök, források értékelésével kapcsolatban azokat az előírásokat, amelyek több eszközcsoportra általánosan érvényesek, célszerű külön fejezetben rögzíteni.

Ezek:

1. Beszerzési ár: az a ráfordítás, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történt beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. A beszerzési ár tehát az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, a szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői kiadásokat, a bizományi díjat; a beszerzéshez kapcsolódó támogatásokat (juttatásokat), adókat, vámköltségeket foglalja magában.

Megjegyzés: Az intézményeknek ebben a fejezetben külön ki kell emelni az egyes eszközcsoportokra meghatározva, hogyan értelmezhető az ,,egyedileg hozzákapcsolható'' kifejezés. Pl.: alapozási, szerelési költség mely eszközhöz rendelhető, mikor lehet közvetítői díjat felszámolni, mikor kell az árba beszámítani a szállítási költséget stb.

A beszerzési ár részét képezi továbbá az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó:

— fizetendő (fizetett) illetékek, statisztikai illeték,

— a vámárut terelő, vámköltségen kívüli vámteher,

— az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa,

— a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak,

— az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj stb.).

Megjegyzés: itt eszközcsoportonként meg kell határozni, hogy mi értendő a beszerzéshez ,,szorosan kapcsolódó'' meghatározás alatt. Pl.: a termékre megállapított (kivetett) illeték, áfa beszámítás stb.

Nem képezi az áfa a beszerzési ár részét:

— adóalany intézmény esetében az adóköteles tevékenységhez beszerzett eszközök esetében,

— az arányosításba bevont eszközök esetében, mely eszközöket adómentes és adóköteles tevékenységéhez is használja az intézmény, ugyanis ebben az esetben nem valósul meg az ,,egyedileg hozzákapcsolható'' kifejezés.

Az utólagosan kapott engedmények, számlázott felárak is a beszerzési ár részét képezik. Ezeket a helyesbítés időpontjában, az erről készült számla szerint kell módosító tételként figyelembe venni.

A beszerzési ár részének kell tekinteni a beszerzéshez, előállításhoz közvetlenül kapcsolódóan — ahol erre jogszabályi lehetőség van — igénybe vett hitel, kölcsön

— a szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési költséget, folyósítási jutalékot, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalékot,

— a szerződés közjegyzői hitelesítésnek díját,

— az üzembe helyezésig, a raktárba történt beszállításig felmerült kamatot.

Megjegyzés: e pontban kell rögzíteni, hogy az előzőekben felsorolt tételek mikor minősülnek ,,közvetlenül kapcsolódóknak''. Pl.: ha a hitelszerződésben konkrétan megnevezik az eszközt, amit vásárolni szándékoznak stb.

2. Előállítási költség az a ráfordítás, amely

a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása (felújítása) során közvetlenül felmerült,

b) az előállítással bizonyíthatóan (a könyvviteli bizonylatok alapján) szoros kapcsolatban volt,

c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható

(a továbbiakban együtt: közvetlen önköltség).

Az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános kiadásokat a közvetlen önköltség nem tartalmazhatja.

Amennyiben az intézmény eszköz előállítással foglalkozik, akárcsak saját felhasználásra is, önköltségszámítási szabályzatot is kell készítenie, melyben konkrétan meg kell határoznia ezen termékek körét, valamint a közvetlen költség tartalmát, bizonylatolásuk, elszámolásuk módját, szabályait.

Megjegyzés: e pontban kell meghatározni a beszerzési ár, illetve az előállítási költség bizonylati alátámasztásának, könyvviteli elszámolásának módját, szabályait. Pl.: beszerzési ár esetén a szállító által kiállított számla alapján kell az analitikában és a főkönyvi nyilvántartásban könyvelni. Az előállítási költségnél hivatkozni kell az önköltségszámítási szabályzatra.

3. Az eszközöket a beszerzési árnál, illetve az előállítási költségnél magasabb értéken nem szabad a mérlegbe felvenni.

A tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök és a készletek után értékvesztést lehet elszámolni, ha azok piaci megítélése tartósan a nyilvántartási érték alatt szerepel. Az értékvesztést tőkeváltozásként kell elszámolni.

Megjegyzés: az intézménynek meg kell határoznia az értékvesztéssel érintett eszközök körét, valamint az értékvesztés meghatározásának módját eszközféleségenként, illetve ezek bizonylati alátámasztását.

4. A térítésmentesen átvett eszközöket az átadó által közölt értéken, ennek hiányában forgalmi (piaci) értéken kell a számvitelben, illetve a mérlegben kimutatni.

Megjegyzés: az intézménynek itt kell meghatároznia, hogy amennyiben az átadó nem közölte az átadás során az eszköz nyilvántartási értékét, abban az esetben mely szervezeti egység feladata a forgalmi (piaci) érték megállapítása, továbbá ezen érték könyvviteli elszámolásának szabályait is meg kell határozni, illetve hivatkozni lehet a számlarend megfelelő pontjára.

5. A mérlegben kimutatott értékeket leltárral kell alátámasztani.

A leltározás végrehajtására vonatkozó konkrét szabályokat az intézmény ,,Leltározási és leltárkészítési szabályzat''-a tartalmazza.

Megjegyzés: az intézménynek itt utalni kell a hatályos ,,Leltározási és leltárkészítési szabályzat''-ra, pl.: a kiadott szabályzat iktatási számára, főigazgatói utasítás számára stb.

III. ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYOK

A) ESZKÖZÖK ÉRTKELÉSI SZABÁLYAI

1. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

A befektetett eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásához a főkönyvi számlákon kimutatott bruttó értékből le kell vonni az év végéig elszámolt értékcsökkenés összegét.

Az éves értékcsökkenést a beszerzési, vagy előállítási érték alapján a következő leírási kulcsokkal kell meghatározni:

— vagyoni értékű jogok 16%

— szellemi termékek 33%

— egyéb immateriális javak 20%

— épületek 2%

— építmények 3%

— ültetvények 10%

— gépek, berendezések és felszerelések 14,5%

kivéve:

= számítástechnika és ügyviteltechnikai eszközök 33%

= fegyverzet 15%

— járművek 20%

(A légi járművek értékcsökkenési leírásának meghatározásánál az EUROCONTROL előírásait kell figyelembe venni.)

Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek, a képzőművészeti alkotás, hangszer bruttó értéke után, az üzembe nem helyezett beruházás és a már teljesen leírt immateriális javak, tárgyi eszközök után.

Az értékcsökkenést évente egyszer az év végén meglévő állomány alapján kell az előzőekben ismertetett leírási kulcsok alkalmazásával elszámolni. Az intézmény a vállalkozási tevékenysége tekintetében alkalmazhatja a számviteli törvény előírásait, de e tényt a számviteli politikájában rögzítenie kell.

Az értékcsökkenés elszámolásának részletes szabályait a számlarend, illetve a számviteli politika tartalmazza.

Megjegyzés: e pontban az intézménynek külön ki kell térni a vállalkozási tevékenységhez alkalmazott eszközök értékelésére, összhangban a számviteli politikával, illetve az önköltségszámítási szabályzattal, ha azokra eltérő szabályokat alkalmaz, mint az alaptevékenységhez használt eszközökre.

Az egyes eszközféleségek értékelési szabályait a mérlegtételek sorrendjében ismertetjük.

1.1. Az immateriális javak értékelése

Az immateriális javakat kizárólag értékben lehet nyilvántartani.

A bruttó érték meghatározásához az egyes eszközcsoportoknál a következőket kell figyelembe venni:

— vagyoni értékű jogok esetében a nyilvántartási érték a megszerzésért fizetett ellenérték,

— szellemi termékeknél az érték a beszerzési ár, vagy saját előállítás esetén az előállítás közvetlen önköltsége (saját előállítás esetén csak az értékesítésre szánt szoftvereket kell aktiválni és az immateriális javak között kimutatni),

— kutatás aktivált értéke a felmerült előállítási költség.

Az immateriális javakat a mérlegben összevontan, nettó értékben kell kimutatni.

Megjegyzés: a beszerzési ár, valamint az előállítási költség meghatározására a közös szabályok adnak iránymutatást.

1.2. A tárgyi eszközök értékelése

A tárgyi eszközök beszerzési, illetve előállítási értékének megállapításánál a közös szabályokban meghatározottakat kell figyelembe venni. Ezen kívül a tárgyi eszközök értékét növelő beszerzési költségként kell kimutatni a meglévő tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésnek megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségeit is (kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka költségeit).

Tárgyi eszközhöz az intézmény lízingelés útján is hozzájuthat. A lízingdíjakat a dologi kiadások között kell folyamatosan elszámolni és az eszközt a maradványértéken kell az eszközök között állományba venni. Az értékcsökkenést év végén az érvényes leírási kulcsok alapján kell elszámolni.

A mérlegben az így meghatározott nettó érték (maradványérték — értékcsökkenés) alapján kell az eszközt kimutatni.

Megjegyzés: e pontban konkrétan rögzíteni kell a (ha lízingelés előfordul az intézménynél) a lízinggel kapcsolatos elszámolás módját, ennek bizonylati alátámasztását is.

Az intézmény bérelhet is bizonyos eszközöket, ingatlanokat is.

Megjegyzés: itt az intézménynek külön ki kell térni a bérelt eszközökön végzett bárminemű beruházási és felújítási munkák költségeinek elszámolására, illetve ezen értékek mérlegben történő kimutatására, a bérbeadóval történt megállapodástól függően és az érvényben lévő számlarenddel összhangban.

Az intézmények a 30 000 Ft alatti kisértékű tárgyi eszköznek minősített eszközök értékét a beszerzéskor egyösszegben elszámolhatják kiadásként. A továbbiakban ezen eszközöket már csak mennyiségben kell nyilvántartani. Az év végi értékeléskor a raktári új állományt kell értékelni beszerzési áron, illetve előállítási költségen.

Megjegyzés: e pontban az intézménynek tételesen rögzíteni kell ezen eszközök körét, vagy amennyiben az intézmény ezt a számlarendben rögzítette, akkor az értékelési szabályzatban hivatkozni kell a számlarend vonatkozó fejezetére, vagy mellékletére.

Itt azt kell rögzíteni, hogy ezen eszközök közül melyek azok, amelyeket áfá-val, illetve melyek azok, amelyeket áfa nélkül kell értékelni.

Az üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközöket a beruházások között kell kimutatni. A beruházások után értékcsökkenést elszámolni nem szabad. Ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, megrongálódik, vagy feleslegessé válik, akkor a könyv szerinti érték alapján értékvesztést kell elszámolni, vagy le kell selejtezni.

Megjegyzés: itt rögzíteni kell az intézménynek az értékvesztés elszámolásának módját, bizonylati alátámasztását és könyvviteli elszámolását, illetve selejtezés esetén hivatkozni kell az intézményi selejtezési szabályzat vonatkozó előírásaira.

1.3. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök

A tulajdonilag nem, csak üzemeltetésre, használatra átadott eszközöket a könyvekben nyilvántartott értékben kell elkülönített főkönyvi számlákon nyilvántartani (bruttó érték, értékcsökkenés). Év végén a leltározási szabályzattal összhangban meg kell kérni az üzemeltető(k)től a leltározási jegyzőkönyvet, majd ezen eszközök után is a tulajdonos intézménynek kell elszámolni az értékcsökkenést. Az eszközt a mérlegben is külön soron, nettó értéken kell kimutatni.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban az eszközök értékelésére csak abban az esetben kell kitérni, ha a szabályzat készítés időpontjában ilyen eszközzel rendelkezik, illetve a közeljövőben ad át üzemeltetésre, kezelésre eszközt.

1.4. Értékpapírok, hosszú lejáratú bankbetétek értékelése

Központi költségvetési szerveknél az államháztartási törvény, illetve a végrehajtási kormányrendeletek tiltják a pénzügyi befektetéseket, de az intézmények az előző időszakokról rendelkezhetnek ilyen befektetésekkel. Így ezen eszközöket is értékelni kell és a mérlegben is ki kell mutatni őket.

A befektetett pénzügyi eszközöket minden esetben beszerzési áron kell értékelni, esetükben az előállítási költség nem értelmezhető. Év végén az eszközök értékének meghatározásához meg kell vizsgálni ezen eszközök piaci (tőzsdei) megítélését. Amennyiben az így megállapított érték a nyilvántartási ár alatt szerepel tartósan — legalább egy éven túl — akkor a befektetés után értékvesztést kell elszámolni. A befektetett pénzügyi eszközöket a beszerzési értéküknél magasabb értéken nem szabad értékelni (felértékelésük nem megengedett).

Megjegyzés: e pontban rögzíteni kell ezen eszközök értékvesztésének meghatározását, annak bizonylati alátámasztását, számviteli elszámolását, illetve év végi — mérlegben szereplő értékének — meghatározását.

1.5. Adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök)

Az adott kölcsönök között kell kimutatni a dolgozóknak lakástámogatáshoz adott kölcsönök, valamint egyéb más szerveknek ideiglenesen átadott pénzeszközök állományát. A kapcsolódó analitikus nyilvántartások és számviteli elszámolások rendjét a számlarend tartalmazza.

A dolgozóknak adott kölcsönök esetében a mérlegben az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell kimutatni. A tárgyévet követő évben esedékes összegeket a rövid lejáratú követelések között kell szerepeltetni.

Ugyanez vonatkozik az egyéb más jogi személyeknek különböző szervezeteknek ideiglenesen átadott pénzeszközök értékelésére is.

Értékelésnél a könyv szerinti értéket kell a mérlegben kimutatni. Az adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) állományát könyv szerinti értéken kell megállapítani és a mérlegbe beállítani.

Megjegyzés: itt az intézménynek a számlarend vonatkozó előírásaira kell hivatkozni.

2. KÉSZLETEK, KÖVETELÉSEK, ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKELÉSE

A mérlegben kimutatott ezen eszközcsoportok értékét is leltárral kell alátámasztani.

2.1. Készletek értékelése

A vásárolt készleteket beszerzési áron kell értékelni. A beszerzési ár fogalmába a közös szabályok címszó alatt leírtakat kell érteni.

Megjegyzés: e pontban tételesen kell meghatározni, ha a közös szabályokhoz képest valamely vásárolt készletcsoport beszerzési árába beszámító tételt eltérően állapítják meg.

Fontos, hogy minden tételnél a vásárolt készletekhez való közvetlen kapcsolódás bizonyítható legyen (legalább megfelelő mutatók, jellemzők segítségével).

A vásárolt készletek nyilvántartására az intézmény

— az egyedileg tételesen hozzárendelhető beszerzési ár,

— az átlagos (súlyozott) beszerzési ár,

— a FIFO elv szerint meghatározott beszerzési ár,

— az elszámoló ár

között választhat.

Megjegyzés: itt az intézménynek a számviteli politikával összhangban rögzíteni kell a választott módszert, illetve meg kell határozni a hozzárendelt készletek körét is.

Év végén a mérlegben csak a raktári új készleteket szabad szerepeltetni. A használt készleteket az intézménynek a vagyonvédelem szempontjából mennyiségileg kell nyilvántartani.

Mivel év közben a főkönyvi könyvelésben a készleteknél csak a vásárlásokat kell könyvelni, azt is végleges kiadásként, így az intézménynek jelentős hangsúlyt kell fektetni a raktári, illetve az analitikus nyilvántartások egyeztetésére a számlarendben rögzített előírásokkal összhangban.

A térítés nélkül, illetve adományként átvett készletek közül is csak az új készleteket kell a könyvekben, illetve a mérlegben szerepeltetni az átadó által közölt értéken, ennek hiányában forgalmi (piaci) értéken. A térítés nélkül, illetve adományként átvett használt készleteket a vagyonvédelem szempontjából mennyiségben kell nyilvántartani, azok értékkel a mérlegben nem szerepelhetnek.

Megjegyzés: e pontban rögzíteni kell, hogy mely szervezeti egység feladata a forgalmi (piaci) érték meghatározása, milyen bizonylati alátámasztással, hogyan kell a könyvekben ezen készleteket kimutatni.

A saját előállítású készleteket előállítási költségen kell értékelni. Az előállítási költség tartalmának meghatározására a közös szabályok, valamint az önköltségszámítási szabályzat előírásait kell alkalmazni.

2.2. A követelések értékelése

A követelések értékelésénél is a bekerülési értékből kell kiindulni, tehát a kirótt térítési díjból, a vevőnek leszámlázott követelésből, a dolgozó részére előírt kártérítési kötelezettségből stb.

Megjegyzés: itt rögzíteni kell ezen követelések minősítésének szabályait (kétes, behajthatatlan), a minősített követelések bizonylati alátámasztását, ezek elszámolásának, illetve a mérlegbe való beállításának módját, a behajthatatlan követelés leírásának feltételeit.

Itt is figyelembe kell venni a kapcsolódó szabályzatok előírásait: számviteli politika, számlarend stb.

2.3. Forgóeszközként kimutatott értékpapírok értékelése

Mivel az államháztartási törvény központi költségvetési szerveknek nem ad lehetőséget egy éven belüli lejáratú értékpapírok vásárlására, ezért értékelését nem kell szabályozni.

Amennyiben az intézmény kárpótlási jegyhez, pl.: önkormányzatnak értékesített ingatlan ellenértékeként mégis hozzájutott, ezt az értékpapírt bekerülési értéken kell a mérlegben szerepeltetni.

Az értékpapír intézményi tulajdonba kerülésekor — a bruttó elszámolás elvét alkalmazva — az ellenértéket bevételként kimutatva, a kárpótlási jegyet, pedig mint értékpapír vásárlást kell a könyvvitelben rögzíteni.

3. PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

A pénzeszközök fogalmába tartoznak: a készpénz, a csekkek, a kincstári egységes számlán, az OTP-nél a lakástámogatás számlán, valamint az egyéb bankszámlákon (letéti, deviza stb.) kezelt összegek.

A pénzeszközök lehetnek: forintban és devizában, valutában.

3.1. Forint pénzeszközök értékelése

A forint pénzeszközt a mérlegben könyv szerinti értéken kell szerepeltetni a számlarendben rögzített kötelező egyezőségek fennállása után:

— a házipénztárban lévő készpénzt a ténylegesen meglévő bankjegy értéken (névértéken),

— az előirányzat-felhasználási keretszámlán szereplő összeget a december 31-i, a Kincstár által megküldött kivonaton szereplő zárókészlet értékének megfelelően

— az OTP-nél, illetve az egyéb bankszámlákon szereplő összegeket az év égi utolsó kivonaton szereplő zárókészlet értékének megfelelően kell értékelni.

3.2. Valuta-, illetve devizakészlet értékelése

A valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát — az alábbiak kivételével — a könyvekben szereplő értéken kell kimutatni a mérlegben:

— a külföldi pénzeszközök (valuta-, devizakészletek) év végi értékelésekor csak az esetleges árfolyamveszteséget lehet a mérlegben figyelembe venni (az árfolyam változásból adódó nyereséget a mérlegbe beállítani nem szabad),

— a számviteli törvény 32. § (2) bek. szerint ,,ha a valutapénztárban lévő valutakészletnek, illetve a devizaszámlán lévő devizának a devizaműveletek végzésére felhatalmazott — az adott ügyletet lebonyolító — pénzintézet által meghirdetett, az év utolsó napjára vonatkozó valuta-, devizavételi árfolyamon átszámított forintértéke kevesebb, mint a könyvekben szereplő érték, akkor a könyvekben szereplő értéket az év utolsó napjára vonatkozó valuta, devizavételi árfolyamon átszámított forintértékre kell helyesbíteni,''

— ha a deviza-műveletek végzésére felhatalmazott pénzintézet által nem jegyzett és nem transzferálható helyi valuta az év utolsó napjára vonatkozó szabadpiaci árfolyamon átszámított forintértéke kevesebb, mint a könyvekben szereplő érték, akkor a könyvekben szereplő értéket az év utolsó napjára vonatkozó szabadpiaci árfolyamon átszámított forint értékre kell helyesbíteni [számviteli törvény 32. § (3) bek.].

Az intézményeknek a deviza- és valutaszámláknál az árfolyammódosítás miatti csökkenést vagyon változásként kell kimutatni.

Megjegyzés: e pontban a valuta-, deviza értékelési szabályokra csak azoknak az intézményeknek kell kitérni, akik valutapénztárral, illetve valutakezeléssel, vagy devizaszámlán devizával rendelkeznek.

4. EGYÉB AKTÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK ÉRTÉKELÉSE

Értékelésüket leltárral alátámasztott könyv szerinti értéken kell végrehajtani.

Az egyes csoportok meghatározásához, illetve az értékeléshez szükséges adatok kimutatásához a számlarend, valamint a leltározási és leltárkészítési szabályzat előírásait kell figyelembe venni.

B) FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYAI

A források az intézmény eszközeinek eredetét, származását mutatják be, jogszabályban meghatározott rendben.

1. A SAJÁT TŐKE ÉRTÉKELÉSE

Az induló tőke az intézményeknek az 1993. január 1-jén meglévő tartós forrásainak állománya. Ezt követően az induló tőke állománya nem változhat (kivéve a megszűnés és a jelentős átszervezés — szétválás, összeolvadás — esetét).

E forrásrész értékelésekor tehát a mérlegben az 1993. január 1-jei állományi (könyvszerinti) értéknek kell szerepelnie.

1993. január 1-je után alapított intézmény esetén az induló tőke az alapításkori állomány értékét kell, hogy tartalmazza.

A tőkeváltozás az induló tőkének az 1993. január 1-je utáni változását mutatja. A tőkeváltozás értékét könyv szerinti értéken kell megállapítani.

Megjegyzés: e pontban hivatkozni kell a számlarenddel való kapcsolódásra.

2. TARTALÉKOK ÉRTÉKELÉSE

A tartalékokat is a saját tőkéhez hasonlóan könyv szerinti értéken kell értékelni és a mérlegben is ennek megfelelően kell kimutatni.

Megjegyzés: itt is célszerű kiemelni a számlarendre való hivatkozást.

3. KÖTELEZETTSÉGEK ÉRTÉKELÉSE

A pénzintézetekkel szemben fennálló (hosszú- és rövid lejáratú) hiteltartozást (amennyiben valamely intézménynek ilyen kötelezettsége fennáll) a pénzintézet december 31-i számlakivonata alapján kell értékelni és a mérlegben szerepeltetni.

Megjegyzés: itt ki kell térni a számlarendben rögzített egyeztetési szabályokra, vagy hivatkozni kell a számlarend megfelelő fejezetére.

A szállítókkal szembeni tartozás értékelésének alapja a beérkező számla, illetve az analitikus nyilvántartás szerinti kötelezettség, amit a leltározás során a szállítóval egyeztetni kell és ennek megfelelően kell az összegeket a mérlegben szerepeltetni (áfa nélküli áron).

Az egyéb kötelezettségek értékelését könyv szerinti értéken kell végrehajtani.

Megjegyzés: e pontban a szállítói és az egyéb kötelezettségek vonatkozásában ki kell térni a számlarend és a leltározási és leltárkészítési szabályzat megfelelő fejezeteire.

Az intézménynek a passzív pénzügyi elszámolásokat könyv szerinti értéken kell értékelni és a mérlegben ebben az összegben kimutatni.

Megjegyzés: itt is hivatkozni kell a számlarend megfelelő fejezetére, melyben rögzítve vannak ezen források elszámolásának, analitikus nyilvántartásának és egyeztetésének szabályai.

4. LETÉTEK ÉRTÉKELÉSE

A letéti eszközöket a mérlegben könyv szerinti értéken kell szerepeltetni.

Megjegyzés: az intézménynek itt tételesen fel kell sorolnia a nála előforduló letétek fajtáit, hivatkozva a letéti kezelést elrendelő jogszabályra, vagy más előírásra.

4/b számú függelék

LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZAT

BEVEZETÉS

Az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelről (továbbiakban: Szt.), továbbá a 209/1996. (XII. 23.) Korm. sz. rendelettel módosított 54/1996. (IV. 12.) Korm. sz. rendelet a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvezetési kötelezettségéről, előírja: 25. § (1) ,,A mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét — a (3) bekezdésben foglaltak kivételével — leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tartalmaznia kell tételesen a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeit és kötelezettségeit mennyiségben és értékben.''

A hatályos jogszabályok végrehajtásának rendjét e mintaszabályzat segítségével az intézményeknek saját, a feladataikhoz igazodó szabályzatukban kell meghatározni és a végrehajtásáról rendelkezni.

A szabályzat tartalmazza:

— a leltárral, a leltározással összefüggő egyes fogalmak meghatározását,

— a leltárral szemben támasztott követelményeket,

— a leltározás előkészítésének és végrehajtásának rendjét, ezen belül:

= a leltározási utasítás és az ütemterv készítésének, kiadásának szabályait,

= a leltárkörzetek kijelölésének szempontjait,

= a leltározás bizonylati rendjét,

= a leltározás módját,

— a leltározott eszközök értékelésének szabályait,

— a leltárkülönbözetek megállapításának és rendezésének előírásait,

— a leltározáshoz használatos nyomtatványokat.

A leltározási szabályzat a kiadás napjával lép hatályba. előírásainak betartásáért, a leltár és az értékelés ellenőrizhető valódiságáért az intézmény gazdasági igazgatója a felelős.

A felesleges készletek selejtezési és hasznosítási rendjét külön szabályzatban, vagy amennyiben ezt az intézmény sajátosságai nem indokolják, jelen szabályzat külön fejezetében kell szabályozni.

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A leltározás alapelvei és ismérvei

1.1. Fogalmi meghatározások

1.2. A leltározás kapcsolata a számviteli politikával

2. A leltárral szemben támasztott követelmények

II. A LELTÁROZÁS VÉGREHAJTÁSA

1. A leltározási utasítás és ütemterv

2. A leltározás személyi feltételei

2.1. Vezetői feladatok

2.2 Leltárbizottság

2.3. Leltározók

2.4. A leltárellenőrök

3. Felkészülés a leltározásra

3.1. Selejtezés

3.2. A leltározók felkészítése a leltározásra

3.3. A leltárkörzetek és a leltározandó eszközök leltározásra történő előkészítése

3.4. A leltárfelvétel bizonylatai

3.5. A leltározási bizonylatok beszerzése, előkészítése

4. A leltározás módja

4.1. Tárgyi eszközök leltározásának szabályai

4.2. Készletek leltározásának szabályai

4.3. Egyeztetéssel leltározható befektetett és forgóeszközök

4.4. Kincstári egységes számla, OTP számla, betétkönyvek, pénztárak( készpénz) leltározása

4.5. A mérlegben értékkel nem kimutatható készletek leltározása

4.6. Idegen tulajdonú eszközök, készletek leltározása

4.7. Úton lévő vásárolt eszközök, készletek leltározása

5. A leltárfelvétel ügyvitele

5.1. Leltárfelvétel

5.2. Leltárfelvételi jegyzőkönyv

5.3. Leltárösszesítő elkészítése

5.4 Leltárkülönbözetek megállapítása

5.5 Felelősség a leltárhiányért, kártérítés

6. A befektetett eszközök, forgóeszközök leltárfelvételi időszakának és a felvétel módjának előírása

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A LELTÁROZÁS ALAPELVEI ÉS ISMÉRVEI

1.1. Fogalmi meghatározások

LELTÁR: az intézmény eszközeiről és forrásairól egy adott időpontra vonatkozóan, a valóságos helyzetnek megfelelő mennyiségi és értékbeni részletes kimutatás.

Leltárnak kell tekinteni a szabályszerűen vezetett és a leltározás alapján helyesbített és ellenőrzött, a főkönyvi könyveléssel egyező analitikus nyilvántartásokat is.

Az Szt. előírása szerint a főkönyvi könyvelés év végi zárásához olyan leltárt kell készíteni, amely ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglevő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben.

A felvétel teljessége, célja és időpontja szerint a következő leltár fajtákat különböztetjük meg:

Teljes leltár: az intézmény valamennyi eszközét és forrását tartalmazza, ideértve a leltár felvétel időpontjában a birtokában levő idegen tulajdonú (kölcsönben, vagy javításra átvett) eszközöket is.

Részleltár: az intézmény eszközeinek, vagy forrásainak egy-egy részéről készült leltár. Részleltárnak minősül az intézmény egy meghatározott területén — leltárkörzetben — található eszközökről felvett leltár is.

Nyitóleltár: egy új intézmény megalakulásakor készített leltár. A működő intézmények nyitóleltárt nem készítenek, mivel az évzáró leltáruk megegyezik a következő évi nyitóleltárral.

Elszámoltató leltár: az anyagilag felelős dolgozók elszámoltatására, szakszerű tevékenységük ellenőrzésére készül. A felelős anyagszámadók (raktárvezetők, raktári kiadók stb.) személyében, vagy beosztásában bekövetkezett változás időpontjában átadás-átvételi leltárt kell készíteni, amely mind az átadó, mind az átvevő elszámoltatásának, illetve anyagi- és büntetőjogi felelősségének alapokmánya. Bűncselekmény alapos gyanúja, vagy megállapított bűncselekmény esetén is elszámoltató leltárt kell felvenni.

Idegen leltár: az intézmény területén lévő (használatra, megőrzésre, javításra, bérmunkára stb. átvett) idegen eszközökről — a saját tulajdonúaktól elkülönítetten — készített kimutatás (leltár).

LELTÁROZÁS: az a tevékenység, amelynek során az intézmény a tulajdonában lévő, használatába adott eszközök és forrásaik valóságban meglévő mennyiségét megszámlálással, méréssel, illetve a nem mérhetőeknél egyeztetéssel hitelesen megállapítja.

A leltározás elvégezhető folyamatosan, vagy fordulónappal.

Folyamatos leltározás: a leltározási kötelezettség alá tartozó eszközök leltározását meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani.

A folyamatos leltározás előfeltétele:

— előírásszerű, naprakész nyilvántartás vezetése, amelynek alapján a hiányok és többletek azonnal megállapíthatók és rögzíthetők,

— az azonos készletek (készletcsoportok) leltárfelvétele az intézmény egész területén, illetőleg leltárilag elkülöníthető egységében egyidejűleg, azonos időtartamon belül történjék.

A folyamatos leltározás előnyei:

— a leltározási munkák nem lökésszerűen, hanem egy hosszabb időszakra elosztva jelentkeznek,

— az állandó leltározást végző csoport megfelelő gyakorlatra és szakismeretre tehet szert, ami a leltározást meggyorsítja és pontosabbá teheti.

A folyamatos leltározás alkalmazható a tárgyi eszközök körébe tartozó gépekre, berendezésekre és felszerelésekre és a raktári készletekre.

Fordulónapi leltározás: esetén a leltárt az ütemtervben meghatározott naptári napra (leltár fordulónapján) állapítják meg. A fordulónapi leltározáshoz a fordulónapig kiállított készletváltozási bizonylatokat hiánytalanul fel kell dolgozni, a nyilvántartásokat le kell zárni, hogy a leltározott és a könyv szerinti készletek egyeztethetők és így a leltárkülönbözetek megállapíthatók legyenek.

Rovancsolás: az olyan ellenőrző vizsgálat, amelynek során a számadásra kötelezett felelősségére bízott eszközök tényleges mennyiségét az analitikus nyilvántartásokkal egyeztetik.

Rovancsolást általában előre be nem jelentett időpontban célszerű végezni. A nyilvántartással szemben talált eltérések rendezését, a felelősség megállapításának eljárási szabályait az SzMSz (vagy Kollektív szerződés) tartalmazza.

LELTÁR ÉRTÉKELÉS: a leltározott eszközök értékének (egyedenkénti, az szt.-ben előírtak szerinti ellenőrzéssel történő) megállapítása.

Az eszközöket beszerzési, illetve előállítási költségüknél magasabb értéken nem szabad a mérlegben szerepeltetni, de az értékelésnél az Szt. és a kormányrendeletek alapján kidolgozott értékelési szabályzatban meghatározott értékvesztést figyelembe kell venni.

MENNYISÉGI FELVÉTEL: a leltározás során a tárgyi eszközök, készletek ténylegesen fellelt mennyiségét megszámlálással, méréssel állapítják meg.

EGYEZTETÉS: a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal, vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal (kincstári kivonatok, egyeztető levelek, számítások stb.) való összehasonlítását jelenti.

LELTÁRKÜLÖNBÖZET: a leltározás során megállapított mennyiség és az analitikus nyilvántartások szerinti mennyiség közötti különbözet. A leltárkülönbözet értéke a mennyiségi különbözet nyilvántartási áron számított értéke.

Normalizált hiány: az egyes készletek kezelésével, tárolásával elkerülhetetlenül együtt járó — megengedett — természetes mennyiségi csökkenés, veszteség, káló (porlás, beszáradás, mérlegelési veszteség stb.).

A káló, a megengedett veszteség normáját

— műszaki számítással,

— tapasztalati becsléssel,

— a helyi viszonyok és körülmények figyelembevételével kell megállapítani.

A nyilvántartott készletfeleségeknél talált hiányt legfeljebb a káló norma mértékéig szabad — felelősség megállapítása nélkül — elfogadni.

Gondatlan, vagy szakszerűtlen kezelés, vagy megállapítható visszaélés miatt keletkezett hiányt, még abban az esetben sem lehet a káló norma alapján leírni, ha a hiány a norma szerinti mérték alatt van.

Normán felüli leltárhiány: alatt a raktárban tárolt készletekben (anyagokban, árukban stb.) keletkezett — természetes mennyiségi csökkenést, azaz a káló, vagy az engedélyezett veszteség — leírás mértékét meghaladó hiányt értjük.

Kompenzálással: lehetséges a leltárhiány, illetve a leltártöbblet rendezése abban az esetben, ha az eszközök, anyagok azonos cikkcsoportba tartoznak, megközelítőleg hasonló értékűek, minőségűek, rendeltetésűek, felcserélhetőek és ugyanazon raktárban, tárolóhelyen találhatóak.

1.2. A leltározás kapcsolata a számviteli politikával

A számviteli politikához kapcsolódóan kell elkészíteni az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát.

Ennek érdekében elő kell írni, hogy

— a leltározás az éves beszámoló fordulónapjáig — tárgyév december 31-éig — megtörténjen,

— a mérleg tételeinek leltárral történő alátámasztása követelmény.

Az intézmény ezt a követelményt számlarendjének, leltározási szabályzatának elkészítésével, a főkönyvi és analitikus nyilvántartás egyezőségét biztosító ellenőrzés meghatározásával érheti el,

— a leltározás szolgálja a valódiság elvének érvényesülését, biztosítja az összeállított leltáron keresztül az áttekinthetőséget, az értékelhetőséget és segíti az ellenőrzés folyamatát,

— a vagyontárgyakat beszerzési áron, előállítási költségen szabad számításba venni.

A leltározást úgy kell végrehajtani, hogy a leltárfelvétel a tényleges gazdasági tartalomnak megfelelően történjen.

2. A LELTÁRRAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

A leltárnak — a tételesség követelménye szerint — tartalmaznia kell az intézmény tulajdonában lévő eszközeit, a követeléseket, valamint azok forrásait mennyiségben és értékben.

Az intézmény tulajdonában, kezelésében lévő eszközök jellege szerint vannak olyan eszközök

— amelyek mennyisége tételes mérés, számlálás alapján közvetlenül megállapítható, ezeket mennyiségben és értékben,

— amelyek csak közvetve, a nyilvántartások, dokumentációk alapján mérhetők fel, azokat csak értékben kell tételesen a leltárba beállítani.

A pontosan felvett és helyesen értékelt leltárak a mérleg valódiságának alapokmányai, ha maradéktalanul megfelelnek az alaki és tartalmi követelményeknek.

A leltárral szemben támasztott — a mérleg valódiságát biztosító — alaki követelmények:

— a teljesség, melynek értelmében a leltárnak az intézmény valamennyi eszközét és forrását tartalmazni kell függetlenül attól, hogy azok a leltározás időpontjában esetleg külső, idegen helyen tárolnak. A leltár teljességének megbízható ellenőrizhetőségéhez jogszabályi követelmény, hogy az eszközök és források állomány- és értékváltozásának bizonylatai — a számlarendben előírt könyvelési, analitikus nyilvántartási szabályok szerint — maradéktalanul feldolgozásra kerüljenek. Az intézménynél fellelhető, de nem a tulajdonában lévő eszközöket a felvett leltárban elkülönítve, érték nélkül kell kimutatni. Az eszközök (vagyontárgyak) tulajdonosainak az őket érintő leltárt a leltárfelvételt követő 15 napon belül meg kell küldeni,

— a valódiság megköveteli, hogy a leltár az eszközöknek és forrásoknak a leltározáskor ténylegesen meglévő, számbavett, ellenőrzött mennyiségét és az értékelési szabályzatban előírt értékelési mód szerint számított helyes értékét tartalmazza,

— a világosság, követelménye azt jelenti, hogy a leltárnak áttekinthetően leltárkörzetek, munkahelyek, raktárak stb., ezen belül eszközféleség, méret, minőség, típus stb. részletezettségben kell tartalmaznia az eszközöket, forrásokat, megkönnyítve a helyes számbavételt és értékelést.

A leltárral szemben támasztott tartalmi követelmények:

— a bizonylatok (leltárfelvételi ívek), továbbá az egyéb dokumentációk (jegyzőkönyvek, kimutatások) előírás szerinti egyértelmű és hiánytalan kitöltése,

— a szükséges záradékok (pl.: felelősségi nyilatkozat) és aláírások megléte.

Minden leltárnak — az ellenőrizhetőség követelménye szerint tartalmaznia kell

— az intézmény telephelyének megnevezését,

— az eszköz megjelölését,

— a leltározási helyet (körzetet),

— a bizonylatok sorszámát,

— a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint a leltár fordulónapját,

— a leltározott eszközök és források, vagy azok csoportjainak szabatos meghatározását,

— a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét, egységárát és összértékét, az Szt.-ben, valamint az intézmény értékelési szabályzatában előírtak szerint,

— a leltárkülönbözetek (hiányok és többletek) kimunkálását, végül

— a leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős, valamint a számadásra kötelezett személyek aláírását.

Elkülönítetten kell a leltárban kimutatni

— mindazokat az egyébként azonos eszközöket, amelyeket valamilyen okból egymástól eltérően értékelnek,

— jogcímek szerinti részletezésben

= bérmunkára átadott,

= a javításra átadott,

= a bizományba átadott,

= a bérbe adott,

= az úton lévő

eszközöket,

— a készletezési hely feltüntetésével és jogcímének megjelölésével csak mennyiségben kell szerepeltetni

= a bérmunkára átvett,

= a javításra átvett,

= a bizományba átvett,

= a tárolásra átvett,

= a bérbe vett

eszközöket.

Követelmény továbbá, hogy a leltár tartalmazza — csak mennyiségben, érték nélkül — az egy éven belül elhasználódónak minősített, használatba vett egyéb, tárgyi eszköznek nem minősülő eszközöket is, valamint a beérkezett, de a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott árukészletet is.

II. A LELTÁROZÁS VÉGREHAJTÁSA

1. A LELTÁROZÁSI UTASÍTÁS ÉS ÜTEMTERV

Jelen szabályzat alapján a leltározás szervezett végrehajtására az intézmény vezetője évente leltározási utasítást és ütemtervet ad ki, amelynek rendelkezéseit az intézmény valamennyi egysége köteles végrehajtani.

A leltározási utasításban rögzíteni kell:

— a leltározás irányításáért, a leltár szabályszerűségéért vagyis a leltár készítéséért felelős személy nevét, beosztását. (A leltár az éves mérleg valódiságának alátámasztására szolgál, így célszerű ezzel a feladattal az intézmény gazdasági igazgatóját megbízni.),

— a szervezeti felépítésből, a leltározandó eszközök tömegétől függően leltárbizottság(ok) kijelölését, a bizottság vezetőjének, tagjainak, valamint az ellenőröknek a megnevezését,

— a leltározás — leltárkörzetenkénti — technikai végrehajtásához leltározók, vagy ahol ezt az intézmény nagysága indokolja leltározó csoportok kijelölését. A leltározók/csoportok (vezetőjére és tagjaira) — ahol a leltárbizottság működik — a leltárbizottság vezetője, egyébként a gazdasági igazgató tesz javaslatot. A leltározóknak/csoport vezetőjének és tagjainak kellő szakértelemmel rendelkező személyeknek kell lenniük,

— a leltárellenőrök kijelölését, egyben az ellenőrzési feladatkörükhöz tartozó leltárkörzeteket,

— a leltárkörzetek megnevezését és kódszámát, valamint a leltárkörzetben leltározandó eszközök körét (a számítógépes rendszerben alkalmazottakkal összhangban),

— a leltárfelvétel megkezdésének és befejezésének időpontját, illetve a leltározás fordulónapját a leltárértékelés, a különbözetek megállapítása, rendezése stb. végrehajtásának véghatáridejét,

— a szigorú számadású különféle leltárnyomtatványok kezelésének rendjét, felelősét.

A leltározási ütemtervben meg kell határozni a leltározandó eszközök körét, és hogy azok leltározását milyen módon és mely időpontban kell elvégezni.

Megjegyzés: a szabályzat e pontjában meg kell határozni azokat a munkaköröket, amelyek az előzőekben rögzített feladatok elvégzéséhez kapcsolódnak. A személyek megnevezését a mindenkori leltározási utasításban kell rögzíteni.

Meg kell határozni azt is munkakörönként, hogy kinek mi a feladata és hogy ki, miért felelős a leltározás során.

Pontosan rögzíteni kell a leltárkörzeteket, a leltárbizottságok létrehozásának feltételeit, a leltározási csoportok kialakításának feltételeit stb.

A leltározási ütemterv összeállításához táblázatban célszerű meghatározni, hogy az egyes eszközféleségeket mely időpontban kell leltározni. (Pl.: az eszközök megnevezését függőlegesen, a hónapok felsorolását pedig vízszintesen kell meghatározni és az eszközféleséghez a megfelelő hónaphoz ,,X'' jelet kell tenni.).

A leltározási utasítást és ütemtervet minden év ………-ig el kell készíteni. A leltározásban résztvevő személyek részére — a feladataikat is tartalmazó — írásos megbízást kell kiadni.

2. A LELTÁROZÁS SZEMÉLYI FELTÉTELEI

2.1. Vezetői feladatok

Az intézmény vezetőjének leltározással kapcsolatos feladatai:

— elrendeli a leltározási szabályzat elkészítését, vagy a meglévőt korszerűsítteti és intézkedik kiadásáról,

— évenként leltározási utasítást és ütemtervet készíttet, melyben kijelöli a leltározás főfelelősét,

— leltárhiány esetén — a leltárfelelős javaslata és az SzMSz alapján — dönt a hiány megtéríttetése, illetve a jogi igény érvényesítéséről,

— a leltárértékelést követően intézkedik a leltározás során tapasztalt hiányosságok megszüntetéséről.

A gazdasági igazgató leltározással kapcsolatos feladatai:

A gazdasági igazgató — mint a leltározás főfelelőse — felelős a leltározás megszervezéséért és végrehajtásáért.

Feladatai:

— leltárbizottság(ok) létrehívásának elrendelése, a bizottság(ok) feladatának, a munkák ütemezésének meghatározása a leltározási utasításban,

— leltárkörzetek kijelölése, leltározási csoportok létrehívása, a csoportok vezetőinek és tagjainak kijelölése, részükre — feladataikat tartalmazó — megbízás kiadása.

Megjegyzés: a leltározási utasításban (és a személyre szóló megbízásban) rögzíteni kell a leltározó csoport által leltározandó leltárkörzetek és eszközcsoportok körét, a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, a leltár bizonylatoknak a feldolgozáshoz, értékeléshez való átadásának határidejét.

— a leltározást megelőző selejtezések előkészítése, a selejtezési javaslatok ellenőrzése, intézkedés a selejtezési eljárás lefolytatására az intézmény vezetőjének engedélye alapján,

— utasítás kiadása a vagyontárgyak tárgyi eszközök, készletek stb.) leltározáshoz való megfelelő előkészítésére, összerendezésére, megjelölve a befejezés határidejét.

— a leltározás megkezdése előtt ,,Leltárértekezlet'' tartása, amelynek keretében a leltározásban résztvevők részére tájékoztatást kell adni a leltározás módjáról, a bizonylatok kitöltési és kezelési szabályairól, valamint a leltározással kapcsolatos egyéb szempontokról és teendőkről.

Megjegyzés: ahol leltárbizottságok működnek, a leltárértekezletet a saját irányítási és ellenőrzési hatáskörükbe tartozó leltározók részére a leltárbizottság vezetője tarthatja.

— a megállapított leltárkülönbözetek lehetséges kompenzálásának engedélyezése,

— a leltárértékelés irányítása és ellenőrzése,

— a leltáreltérések megállapítása, javaslattétel azok rendezésére, valamint az esetleges személyi felelősségre vonásra,

— a leltározási szabályzatban, leltározási ütemtervben foglaltak betartásának ellenőrzése.

2.2. Leltárbizottság

A leltárbizottságot (vezető és tagok) az intézmény gazdasági igazgatója jelöli ki és részükre kiadja az írásos megbízást is, amiben rögzíteni kell az ellátandó feladatokat és határidőket.

Megjegyzés: az intézménynek e fejezetben kell rögzítenie ha leltárbizottsággal kívánja ellátni a leltározással kapcsolatos teendőket. Az intézmény nagyságrendjétől függően több leltárbizottságot is ki lehet jelölni (pl.: különféle telephelyeken, esetleg földrajzilag is elkülönült telephelyekkel rendelkező intézmények stb.).

A szabályzatban azt kell meghatározni, hogy hány leltárbizottságot kell létrehozni, az egyes bizottságok hány tagból álljanak és melyek a legfontosabb feladataik. A leltárbizottságok tagjainak konkrét kijelölését és a tárgyévre érvényes konkrét feladatokat az évenként kiadásra kerülő leltározási utasításnak kell tartalmaznia.

A leltárbizottság feladatai:

— a leltározási utasítás és ütemterv előírásai szerint a leltározók/csoportok vezetőinek és tagjainak kijelölése, részükre megbízólevél kiadása, melyben rögzíteni kell:

= az általuk leltározandó leltárkörzet, vagy leltárkörzetek (esetleg eszközféleségek) megnevezését és kódszámát,

= a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, illetve fordulónapját,

— leltárértekezletet kell tartaniuk, melynek keretében ismertetni kell a feladatokat,

— át kell adni a leltározók/csoportok vezetői részére a leltározási szabályzatot és a leltározáshoz szükséges bizonylati űrlapokat,

— gondoskodni kell a leltározás menetközbeni ellenőrzéséről,

— a leltárfelvétel befejezése után — sorszám ellenőrzés mellett — át kell venniük a felhasználáshoz kiadott és felhasznált (egyben a fel nem használt, vagy rontottakat is) bizonylatokat, majd ezeket át kell adniuk a leltárkülönbözetek megállapításához és értékeléséhez.

2.3. Leltározók

A leltározók kijelölése és részükre a megbízás kiadása az intézmény gazdasági vezetőjének a feladata.

Megjegyzés: amennyiben az intézmény nagysága, valamint a leltározandó eszközök mennyisége indokolja, a leltározási feladatok ellátására leltározási csoporto(ka)t kell létrehozni. Az intézménynek itt kell rögzítenie, hogy hány leltározót, illetve leltározási csoportot kíván kijelölni, kik lehetnek a leltározók/csoport vezetője, tagjai és hány tagból kell állni egy leltározási csoportnak. A leltározók, illetve a csoport tagjainak konkrét kijelölését az évenként kiadásra kerülő leltározási utasításban kell meghatározni.

A szabályzat ezen pontjában kell azt is meghatározni, hogy a kijelölt/létrehozott leltározókhoz/csoportokhoz mely leltárkörzetek és/vagy eszközféleségek leltározása tartozik.

A leltározók/leltározási csoportok feladata a részükre kijelölt leltárkörzetekben és/vagy eszközféleségek tekintetében a leltár felvétele, illetve az eszközök darabszámának, tömegének megszámlálással, méréssel stb. megállapítása és a leltárbizonylaton való rögzítése.

A leltárbizonylatokat a leltározóknak/leltározó csoport vezetőjének és tagjainak, valamint az eszközökért anyagilag felelős személynek (munkahelyi vezető, raktáros stb.) alá kell írniuk. A bizonylatot a leltározást ellenőrző személynek is alá kell írnia.

A raktári és/vagy munkahelyi nyilvántartásokban dátummal és aláírással rögzíteni kell a leltárfelvétel megtörténtét.

2.4. A leltárellenőrök

A leltárellenőrök kijelölése az intézmény gazdasági igazgatójának a feladata.

A leltárellenőrzés munkája a leltározási munkák megkezdésétől az ellenőrzött leltár leadásáig valamennyi leltárba bevont területre kiterjed.

Megjegyzés: amennyiben az intézmény nagysága, valamint a leltározandó eszközök mennyisége indokolja, az intézménynek leltárellenőrző csoporto(ka)t kell létrehozni.

Az intézménynek e pontban rögzítenie kell, hogy hány ellenőrt, illetve csoportot jelöl ki, egy-egy ellenőrhöz, illetve csoporthoz hány leltárkörzet és mely körzetek tartoznak. Az ellenőrzés során mik az ellenőrök/csoport tagjainak a feladatai, valamint mi a teendő, ha az ellenőrzés során rendellenességet tárnak fel.

A leltárellenőrök/csoport(ok) feladata a leltárfelvételek végrehajtásának folyamatos ellenőrzése a kijelölt leltárkörzetekben és/vagy eszközféleségeknél.

Az ellenőrzés legfontosabb feladatai:

— a leltározási előfeltételek meglétének ellenőrzése,

— a mennyiségi felvételek helyességének és szakszerűségének ellenőrzése,

— a leltározandó, de mennyiségi felvételt nem igénylő eszközök és források felvételének vizsgálata,

— a leltározással összefüggő valamennyi számítás és értékelés helyességének vizsgálata,

— a leltározók/csoportok tevékenységének ellenőrzése,

— szúrópróbaszerűen, a már felvett leltárak pontosságának vizsgálata,

— a leltárbizonylatok kezelése és kitöltése szabályszerűségének vizsgálata.

Az ellenőrzés során megállapított leltárfelvételi hiba, vagy hiányos leltározás esetén az ellenőrök/csoport(ok) az eszközök, készletek részbeni, vagy teljes körű ismételt leltárfelvételét rendelhetik el.

A leltár ellenőrök/csoportok feladataik végrehajtása során tapasztalt rendellenességeket a leltárfelelősöknek/leltár bizottságoknak kötelesek jelenteni.

Az ellenőröknek az ellenőrzött leltárkörzet és/vagy eszköz leltárbizonylatait alá kell írniuk. Megállapításaikról jegyzőkönyvet kell készíteni.

3. FELKÉSZÜLÉS A LELTÁROZÁSRA

A raktárosoknak, illetve az eszközök, készletek leltárfelelőseinek gondoskodniuk kell arról, hogy a leltározás megkezdéséig a rájuk bízott vagyontárgyak előírt rendezése megtörténjék.

3.1. Selejtezés

A selejtezéseket az intézmény érvényes ,,A felesleges készletek selejtezéséről és hasznosításának rendjéről'' szóló szabályzata előírásai szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: ahol a gazdálkodási körülmények nem indokolják a külön szabályzatot, ott a ,,Leltározási és leltárkészítési szabályzat'' külön fejezetében szükséges erről rendelkezni.

A szervezeti egységek vezetői folyamatosan — a gazdasági igazgató felhívása alapján — de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőzően 30 nappal kötelesek jelenteni a gazdasági igazgatónak a használhatatlanná vagy/és feleslegessé vált eszközöket, javasolva ezek selejtezését.

A selejtezési eljárás lefolytatása az intézmény selejtezési szabályzata alapján a gazdasági igazgató által kijelölt bizottság feladata.

A selejtezési jegyzőkönyv alapján a selejtezés végrehajtásának engedélyezése az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.

Amennyiben a leltározás megkezdéséig végrehajtott selejtezések ellenére a leltárfelvétel során selejtnek tűnő eszközt, készletet találnak, a leltározó/csoport vezetője, vagy más műszaki szakértő — jegyzőkönyv felvétele mellett — elkülönítteti, mert ezeket a teljesértékű eszköz, készlet leltárába felvenni nem szabad.

Javaslatot kell tenni egyidejűleg a selejtezési eljárás lefolytatására.

Selejtnek minősíthető az eszköz, készlet

— ha az olyan mértékig megrongálódott, hogy eredeti rendeltetésének megfelelően már nem használható,

— ha a készlet minősége, műszaki ismérvei megváltoztak,

— ha hatósági rendelkezés (pl.: egészségügyi hatóság) valamely készletet eredeti rendeltetésre használhatatlannak minősít,

— ha valamely selejtezett, vagy értékesített tárgyi eszközhöz (gép, gépi berendezés, jármű stb.) tartozó — rendeltetésszerűen már nem használható — tartalék alkatrészek, illetve tartozékok maradtak készleten.

3.2. A leltározók felkészítése a leltározásra

A leltározási munkálatok megkezdése előtt — a leltározási szabályzat és a leltározási utasítás, ütemterv előírásainak figyelembevételével — célszerű a leltározók, leltárfelelősök/leltár bizottság részére leltár értekezletet tartani. A javasolt leltár értekezlet tárgya:

— leltározási szabályzat átfogó ismertetése és ezzel kapcsolatosan felmerülő kérdések tisztázása,

— a leltározási körzetekben felelős munkaköri vezetők feladatai,

— a leltározási ütemterv ismertetése.

A leltárkörzetek vezetőinek a leltározási szabályzatban előírtak és a leltár értekezleten rögzített szempontok alapján kell a területükön, a leltározók/csoportok munkáját irányítani és a feladatok végrehajtását a leltározási ütemtervben megszabott határidőre biztosítani.

3.3. A leltárkörzetek és a leltározandó eszközök leltározásra történő előkészítése

Minden leltározási körzetben fel kell mérni, hogy ott milyen eszközök, készletek kerülnek leltározásra. Az előkészítés során gondoskodni kell:

— a tárgyi eszközök, készletek elkülönítéséről,

— a saját és idegen eszközök szétválasztásáról és megjelöléséről,

— a kézi raktárak rendbetételéről,

— felesleges, idegen göngyölegek visszaküldéséről,

— munkahelyekről a felesleges készleteknek raktárba való visszaszállításáról,

— az idegen helyen tárolt eszközök számbavételéről.

Tárgyi eszközök, továbbá a raktári készletek előkészítése leltározáshoz

A leltározáshoz a gépeket, gépi berendezéseket, ezek környezetét oly módon kell rendezni, hogy azok megtekinthetők, hozzáférhetők legyenek. Tartozékaikat az eszközök mellé kell helyezni, hogy az adott leltárfelvételi egység hiánytalanul szerepeltethető legyen a leltárban. A leltári számok meglétét, olvashatóságát ellenőrizni, a hiányzókat pótolni kell.

Gondoskodni kell — az előző előírások szerint — a használaton kívüli, esetleg nem a rendeltetési helyen tárolt eszközök leltározáshoz való előkészítéséről is.

Az idegen tulajdonú eszközöket a saját tulajdonúaktól el kell különíteni.

A raktárban tároló új készletek leltározásához való előkészítése során

— gondoskodni kell arról, hogy a különféle anyagok, eszközök a raktári rendben részükre kijelölt tároló helyen legyenek,

— ellenőrizni kell az eredeti csomagolású ládák, dobozok, göngyölegek stb. sértetlenségét (plomba, ragasztószalag, pecsét stb.) tartalmuk megjelölésének olvashatóságát. E tételek a megjelölt mennyiségben vehetők fel a leltárba,

— a sérült csomagolású tételeket, valamint a már megbontottakat a még eredeti hibátlan csomagolásúaktól el kell különíteni, ezek leltározását tételes megszámlálással, méréssel kell elvégezni,

— az előkészületek során fellelt, csökkent értékű, selejtes és/vagy felesleges anyagokat, eszközöket a teljes értékűektől feltűnően el kell különíteni,

— ellenőrizni kell a dokumentáltan idegen tulajdonú készletek elkülönített tárolását, valamint a tételeken a tulajdonos nevének meglétét.

3.4. A leltárfelvétel bizonylatai

A leltár és a leltározás ellenőrizhető megbízhatóságát szabályszerűen kiállított és kezelt — a következőkben megjelölt adattartalmú — bizonylatolással kell alátámasztani.

A leltárfelvétel dokumentálására alkalmazható bizonylatok — jellegüket tekintve — nyomtatványok és adatfeldolgozó gépek által előállított dokumentumok lehetnek.

A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatóak (olvasható alakra hozhatók), továbbá az esetleg szükségessé váló utólagos változtatások felismerhetők, illetve kimutathatók legyenek.

A leltározási bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékei:

— a bizonylat megnevezése és sorszáma,

— a bizonylatot kiállító szervezeti egység megjelölése,

— leltározók/csoportok vezetői, tagjai, valamint leltárellenőrök aláírása,

— a bizonylat kiállításának időpontja,

— a leltározott tétel megnevezése, mennyisége (azonosítás céljából szükségszerű a leltározott tétel leírása, cikkszáma stb.).

A leltárfelvételi bizonylatokat szigorú számadásra kötelezett nyomtatványként, előre sorszámozva, nyilvántartásba vétel mellett kell felhasználáshoz kiadni. A kiadott és a felhasznált bizonylatokkal a leltározókat — sorszám szerinti ellenőrzéssel — el kell számoltatni. (A fel nem használt bizonylat űrlapokat és a rontottakat is vissza kell szolgáltatni.)

A leltározás végrehajtását jelentősen meggyorsítja, ha a leltározási bizonylatokra (leltárfelvételi jegy, leltárfelvételi ív) a leltározásra kerülő tárgyi eszközök, készletek ismert azonosító és egyéb adatait már a tényleges leltárfelvétel előtt felvezetik (ilyen előre felvezethető adatok pl.: a leltárkörzet száma, a leltározandó tételek megnevezése, a leltári szám, a cikkszám, a mennyiségi egység stb.).

A leltárbizonylatokat írógéppel, vagy golyóstollal, vagy számítógéppel kell kitölteni.

A leltárbizonylatokkal szemben támasztott formai követelmények:

— valamennyi rovat hiánytalan kitöltése,

— a kitöltésre nem kerülő rovatok megsemmisítő vonallal való áthúzása,

— leltárbizonylatok sorszámozása,

— olvasható szöveg,

— a szöveg és az adatok helyesbítését a javítást végző köteles aláírásával igazolni,

— a bizonylat kitöltőjének, illetve az abban szereplő adatok felelősének és az ellenőröknek az aláírása (kézjegye).

A tárgyi eszközök leltárfelvételének lebonyolításához a következő nyomtatvány űrlapok használhatók:

— ,,Leltárfelvételi jegy ingatlanok (épületek, építmények, telkek) felvételéhez'' SALDO 14—10.,

— ,,Leltárfelvételi jegy tárgyi eszközök felvételéhez'' SALDO 14—11.,

— ,,Leltárfelvételi ív gépek, berendezések felvételére'' SALDO 14—13.,

— ,,Leltárfelvételi jegy és jegyzőkönyv közúti gépjárművek leltározásához'' SALDO 14—12.

A tárgyi eszközök leltározásához — az intézmény vezetőinek döntésétől függően — a számítógépes adatfeldolgozás leltárkörzetenkénti listát szolgáltathat, amely lehet

a) fordulónapi — naprakész — készletlista, vagy

b) a leltárkörzet tárgyi eszközeinek törzsadat listája (mennyiségi adatok nélkül).

A számítógépi listák leltárívként alkalmazhatók, a ténylegesen fellelt tételek, illetve mennyiségek ezekre feljegyezhetők, a leltárjegyek csatolhatók.

A leltárkülönbözeteket az a) esetben már a leltározók megállapíthatják és az íveken rögzíthetik, míg b) esetnél a leltárkülönbözeteket számítógépes feldolgozással állapítják meg.

Megjegyzés: az intézménynek a szabályzat e részében rögzítenie kell, hogy az előzőekben leírtak közül melyik megoldást választja.

A készletek leltározásának bizonylatolásához a ,,Leltárfelvételi jegy'' c. SALDO 14—19. nyomtatvány űrlapot kell használni. Jobb oldali — perforált — szelvényrésze a készletféleség (eszköz) leltárba történt felvételét igazolja (felragasztva, tárolóhelyen rögzítve). A leltárfelvételi jegy bal oldali szelvényrésze alapján az adatokat a ,,Készletek leltárfelvételi íve'' c. SALDO 14—20. nyomtatvány űrlapra kell felvezetni és a jegyet az ívhez kell csatolni. A leltárívek leltárkörzetenkénti összesítésére a SALDO 14—21. nyomtatvány űrlapot kell használni.

Leltárfelvételi ívként alkalmazható a számítógépes adatfeldolgozástól igényelt lista, amely raktáranként, leltárkörzetenként mutatja az ott tárolt anyagok, eszközök megnevezését, kódszámát és egyéb törzsadatait.

Megjegyzés: az intézménynek a szabályzat e részében meg kell határoznia, hogy a leltárfelvételi ív vonatkozásában a kézi, vagy a számítógép által szolgáltatott listát alkalmazza.

3.5. A leltározási bizonylatok beszerzése, előkészítése

A leltározáshoz szükséges bizonylat űrlapok időbeni beszerzéséről, sorszámozásáról, szétosztásáról, nyilvántartásbavételéről az intézmény gazdasági igazgatója köteles gondoskodni.

Gondoskodni kell arról is, hogy az analitikus nyilvántartások a leltározás megkezdésének időpontjára — a bizonylatok hiánytalan feldolgozásával — megbízhatóan mutassák a könyv szerinti mennyiségeket és értékeket.

A leltározás ütemtervének megfelelően meg kell kérni a számítógépes adatfeldolgozástól az érintett leltárkörzetek leltárfelvételi tablóit.

Amennyiben a leltárfelvételhez nincs számítógép által szolgáltatott lista, helyes az eszközök, anyagok stb. ismert azonosító adatait (megnevezés, kód, típus, méret, minőség stb.) még a leltárfelvétel megkezdése előtt felvezetni a leltárfelvételi ívekre.

Megjegyzés: az intézménynek itt rögzíteni kell, hogy számítógépes listát, avagy kézi felvezetést alkalmaz a leltárfelvételi ívek kitöltéséhez.

4. A LELTÁROZÁS MÓDJA

A 209/1996. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 25. §-a szerint:

,,(2) Az eszközök — kivéve a követeléseket — leltározását mennyiségi felvétellel, a követelések és kötelezettségek leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítheti a részletező nyilvántartás.

(4) A leltározás és selejtezés részletes szabályait a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben állapítja meg.

(5) A mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját döntése alapján meghatározott módon leltározza.''

Ha az intézménynél a tárgyi eszközök és a készletek állományában bekövetkező változások folyamatos részletező nyilvántartása számítógépes adatfeldolgozással történik, ez lehetővé teszi a részletező nyilvántartás leltárkénti felhasználását azon tételek (vagyontárgyak, készletek stb.) tekintetében, amelyek tényleges évenkénti leltárfelvételére a mérleg fordulónapjáig nem kerül sor.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban rögzítenie kell azoknak az eszközöknek, készleteknek a körét, amelyeknél a számítógéppel vezetett analitikus nyilvántartás év végén a mérleg alátámasztásául szolgálhat.

A leltározási utasításban pedig minden évben meg kell jelölni, hogy az eszközt, készletet tényleges, mennyiségi felvétel, vagy az analitika alapján kell a mérlegbe beállítani.

4.1. Tárgyi eszközök leltározási szabályai

A mérlegben tárgyi eszközként azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyek az intézmény tevékenységét egy éven túl szolgálják, függetlenül attól, hogy az üzembe helyezésük megtörtént-e vagy nem. Ide tartoznak: földterület, telek, erdő, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű.

Megjegyzés: az intézménynek itt rögzítenie kell eszközcsoportonként a leltározás időpontját és módját, valamint — ha a leltározás nem minden évben történik — az analitikus nyilvántartás tartalmát, amely leltárként elfogadható, vagy hivatkozni kell a számlarend vonatkozó előírásaira. Az intézménynek külön pontban kell kitérni a tárgyi eszköznek minősített fegyverzet, valamint a kisértékű tárgyi eszközök leltározásának szabályaira is.

4.2. Készletek leltározásának szabályai

Az új, raktárban lévő anyagokat, árukat stb. évente tényleges mennyiségi felvétellel, megszámlálással, vagy méréssel kell leltározni.

A bontatlan ládákban, zsákokban, dobozokban, palackokban, hordókban tárolt anyagkészletek mennyiségét — ha a csomagolás sértetlen és tartalma tévedhetetlenül azonosítható — a csomagoláson (burkolaton, edényzeten) feltüntetett mennyiségben lehet a leltárba felvenni. A felbontott, vagy sérült csomagolású anyagok mennyiségét számlálással, méréssel kell megállapítani.

Köbözéssel (térfogat, fajsúly alapján) leltározhatók azok az anyagok, amelyeket nagy tömegben, esetenként ömlesztve tárolnak. Ilyenek:

— szilárd tüzelőanyagok (szén, koksz, tűzifa, hulladékfa stb.),

— fatermékek, fűrészáruk,

— építési anyagok (kavics, homok, mész stb.),

— egyéb ömlesztve tárolt anyagok.

Súlytáblázat szerint állapítható meg a készletféleség mennyisége, ha a tétel tömege, terjedelme, vagy megfelelő mérőeszköz hiánya a tényleges mérlegelést (megszámlálást) nem teszi lehetővé.

Évente a IV. negyedévben tényleges mennyiségi felvétellel kell leltározni:

— a betétdíjas göngyölegeket,

— az árukészleteket (büfék, ruházati bolt, bizományos stb.),

— a tenyész- és igásállatokat (kutyák, lovak) darabszámban,

— a hízóállatokat (sertések, juhok, egyéb hízó állatok) darabban és testtömegben.

A befejezetlen termelést évenként legalább egyszer, az év utolsó napjával, lehetőleg álló üzemben, mennyiségi felvétellel kell leltározni.

A félkész- és késztermékek leltározását évente az év utolsó napjával kell mennyiségi felvétellel elvégezni.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban az előzőekben felsoroltak közül csak azokat kell rögzítenie, amelyek nála szerepelnek, meghatározva az egyes készletcsoportokat és azok leltározásának módját és pontos időpontját.

4.3. Egyeztetéssel leltározható befektetett és forgóeszközök

Az immateriális javak leltárát a róluk vezetett analitikus nyilvántartással való egyeztetéssel, a kapcsolódó dokumentációk meglétének ellenőrzésével kell megállapítani.

A leltározást évenként a mérleg fordulónapján kell végrehajtani.

A beruházások, illetve felújítások állományát — mind az idegen kivitelezővel, mind a saját vállalkozásban végzetteket — évenként, szükség esetén a kivitelező, szállító bevonásával, a beruházási egységenként vezetett analitikus nyilvántartással való egyeztetéssel kell leltározni.

A tartósan (egy évnél hosszabb időre szólóan) jövedelemszerzés céljából befektetett eszközöket (részesedések, kárpótlási jegyek, államkötvények, egyéb értékpapírok) ahol erre az államháztartási törvény lehetőséget ad — az okmányoknak az analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetésével kell évente leltározni.

A követeléseket a kapcsolódó okmányok és az analitikus nyilvántartások egyeztetésével kell leltározni.

Az adósok és vevők számláin nyilvántartott követelések leltározása (egyeztetése) után, a 30 napon túl kiegyenlítendő követelésekről az érintett vevőket, egyeztetésre alkalmas egyenleg küldésével, tájékoztatni kell.

Az egyeztetést a szeptember 30-i állapotnak megfelelően kell elvégezni. Az egyenlegközléseket november 15-ig ki kell küldeni.

Az esetleges véleményeltéréseket, vitás tételeket a mérlegkészítésig rendezni kell.

(Nem kell egyenlegközlő értesítést küldeni az elismert követelésekről, továbbá a 30 napon belül kiegyenlítésre kerülő követelésekről.)

Az intézmény más intézménnyel, szervvel, vállalkozással fennálló kötelezettségét (tartozását) évente november 30-ig egyeztetéssel kell leltározni, majd a mérlegkészítésig rendelkezésre álló időben a vitás tételeket rendezni kell.

Az APEH és a TB Igazgatóság által megküldött folyószámla egyeztetőket a bevallások, illetve a tényleges utalások alapján kell egyeztetni és ennek megfelelően kell a rendezéseket végrehajtani.

4.4. Kincstári egységes számla, OTP számla, betétkönyvek, pénztárak (készpénz) leltározása

A pénzeszközöket évente december 31-i fordulónappal kell leltározni.

A pénztárak — forint és valuta — pénzkészletét, a pénzforgalmi betétkönyveket tételes mennyiségi felvétellel kell leltározni.

A Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla, az OTP-nél vezetett lakásépítési számla, valamint az egyéb bankszámlák egyenlegét a december 31-i banki kivonatokkal, értesítőkkel egyeztetve kell leltározni.

4.5. A mérlegben értékkel nem kimutatható készletek leltározása

A használt és használatban lévő kölönféle szakmai anyagokat, szerszámokat, munkaruhákat, a 30 000 Ft egyedi beszerzési érték alatti — az intézmény által kisértékű tárgyi eszköznek minősített — eszközöket, az ezekről vezetett számítógépes analitikus nyilvántartásokkal, valamint a személy szerinti nyilvántartásokkal (szerszámkönyv, szobaleltár stb.) egyeztetve, tényleges mennyiségi felvétellel kell leltározni.

Megjegyzés: e pontot az intézménynek ki kell egészíteni a leltározás időpontjának meghatározásával, illetve ha erre az intézmény igényt tart, rovancsolás előírásával.

4.6. Idegen tulajdonú eszközök, készletek leltározása

A saját tulajdonú eszközöktől, készletektől elkülönítetten kell mennyiségi felvétellel leltározni:

— a bérelt, vagy kölcsönvett, illetve kezelésbe adott eszközöket,

— a bérmunkára átvett eszközöket, készleteket,

— a javításra átvett eszközöket.

Az évente a leltári ütemtervben meghatározott mennyiségi felvételhez — ha erre vonatkozóan megállapodás van — az eszköz, készlet tulajdonosának képviselőjét meg kell hívni.

Az idegen tulajdonos részére — a leltár felvételét követő 15 napon belül — meg kell küldeni a leltárfelvételi bizonylat másolatát.

Megjegyzés: az intézménynek e pontot csak akkor kell felvennie a szabályzatába, ha a szabályzat készítés időszakában ilyen készletekkel, eszközökkel rendelkezik, vagy várhatóan a közeljövőben idegen tulajdonú eszközök átvételére sor kerül.

Itt kell továbbá meghatározni ezen eszközök körét, hivatkozva a tulajdonos intézménnyel kötött megállapodásra is.

4.7. Úton lévő eszközök, készletek leltározása

Úton lévő vásárolt eszköznek, készletnek kell tekinteni a vevőnél azokat az anyagokat, árukat, amelyeknél a szállítási szerződés szerinti teljesítés helye az eladó (szállító) telephelye, az eladó az anyagot, az árut a mérleg fordulónapjáig kiszállította, a vevő (vagy megbízottja) átvette, de az a vevőhöz december 31-ig nem érkezett meg.

Az eladónál úton lévő értékesített készletnek kell tekinteni azokat az árukat, félkész- és késztermékeket, amelyeknél a szállítási szerződés szerinti teljesítés helye a vevő telephelye, a kiszállítás a mérleg fordulónapjáig megtörtént (az nincs a telephelyen, a raktárban), a készleteket azonban a vevő — december 31-ig — nem vette át.

E tételeket a számla, szállítólevél, egyéb okmány (fuvarlevél másolat stb.) alapján az év utolsó napjával kell leltározni és a leltárban elkülönítetten kimutatni.

5. LELTÁRFELVÉTEL ÜGYVITELE

5.1. Leltárfelvétel

A leltározási utasításban és ütemtervben meghatározott időpontokban a leltározó csoportok a részükre kijelölt leltárkörzetekben megkezdik a leltárfelvételt.

Fontos szabály, hogy a leltározás időtartama alatt a leltározott eszközökben, készletekben változás nem történhet. Amennyiben ez bármely okból mégis elkerülhetetlen, ennek bizonylatait elkülönítetten kell kezelni és feldolgozni.

A leltározást végző személyek a leltározandó eszköz, anyag megnevezésének, kódszámának azonosítása mellett

— ellenőrzik a leltározott eszköz, anyag teljesértékűségét,

— ellenőrzik a leltárfelvételi egység hiánytalan meglétét (tartozékok stb.),

— számlálással, méréssel megállapítják a mennyiségeket,

— a leltározott mennyiséget a megfelelő bizonylaton rögzítik,

— a már leltározott tételeket — a kettős felvétel elkerülése érdekében — megjelölik, vagy

= a leltárfelvételi jegy szelvényrészének felragasztásával, vagy,

= festék, zsírkréta jelöléssel, fa, vagy fémlemezkék elhelyezésével,

= szükség esetén a már leltározott eszközök területi elkülönítésével.

A raktári készletnyilvántartó lapokon a leltározás megtörténtét keltezéssel és aláírással jelölni kell.

A leltározási feladat befejeztével az aláírt bizonylatokat — amennyiben menetközben a leltárellenőrzés nem történt meg — át kell adni a leltárellenőröknek/csoportnak, illetve ha ilyen működik a leltárbizottságnak.

A leltárfelvételi ellenőrzések végrehajtása után, az ellenőrzést végzők aláírásával ellátott bizonylatokat át kell adni — szigorú számadás ellenőrzése mellett — az intézmény gazdasági igazgatójának.

5.2. Leltárfelvételi jegyzőkönyv

A leltározók, a leltárellenőrzők munkáját a gazdasági igazgató ellenőrzi, beszámoltatja a csoportok vezetőit feladataik végrehajtásáról, megállapításaikról.

A leltározás befejezéseként ,,Leltárjegyzőkönyv''-et kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:

— a leltárkörzet, a leltározott egység megnevezését,

— a leltározók, leltárellenőrök, a leltárfelelősök neveit,

— a leltározás megkezdésének és befejezésének keltét,

— a leltárbizonylatok felhasználását sorszám szerint,

— amennyiben a leltározás alatt — elkerülhetetlen okból — anyag, vagy egyéb kivételezés, szállítás történt, rögzíteni kell a jegyzőkönyvben a kivitt anyag, eszköz, áru megnevezését, mennyiségét, valamint azt, hogy a tétel a már felvett leltárban szerepel-e,

— a leltárért anyagilag felelős személy (raktáros stb.) nyilatkozatát, hogy a felvett leltár megfelel a valóságnak, azokért felelősséget vállal. Amennyiben a leltározással, a felvett adatokkal szemben észrevétele, kifogása van, azt is rögzítenie kell a jegyzőkönyvben.

A jegyzőkönyvet a leltározásban, ellenőrzésben résztvevőknek aláírásukkal hitelesíteniük kell.

5.3. Leltárösszesítő elkészítése

A leltárfelvételi jegyek és leltárfelvételi ívek adatai alapján el kell készíteni a leltár összesítést.

A leltár összesítő íveket az intézmény számlarendjéhez igazodó rendezettségben kell elkészíteni, ezért a leltárfelvételi bizonylatokat a felvezetés előtt ennek megfelelően kell csoportosítani.

5.4. Leltárkülönbözetek megállapítása

A leltárkülönbözeteket leltárkörzetenként, illetve felelős személyenként a leltárfelvétel időpontjától számított 15 napon belül meg kell állapítani.

Leltárhiánynak minősül — a leltárfelelősség szempontjából — a kezelésre, tárolásra szabályszerűen átadott és átvett készletekben ismeretlen okból keletkezett — a normalizált tárolási veszteség mértékét meghaladó — hiány.

A leltárkülönbözeteket

— amennyiben a tényleges leltárfelvétel a nyilvántartásokkal való egyidejű összehasonlítással történik, a leltározó csoportok állapítják meg és rögzítik a bizonylatokon és a jegyzőkönyvben,

— ha a leltárfelvétel a nyilvántartásoktól függetlenül történik, a különbözeteket utólagos adategyeztetéssel az analitikus készletnyilvántartóknak kell megállapítaniuk.

Az utólagos adategyeztetés, a leltárkülönbözetek megállapítása történhet:

— számítógépes adatfeldolgozással ,,Tárgyi eszközök analitikus nyilvántartási rendszere'', illetve ,,Analitikus készletnyilvántartási rendszer'' programok segítségével, vagy adott esetben

— manuálisan, a leltárbizonylatok és az analitikus nyilvántartás adatainak összevetésével.

A leltárfelelősség szempontjából nem minősül ismeretlen okból keletkezett leltárhiánynak, illetve többletnek a kompenzálható leltárkülönbözet.

Leltárhiányt, többletet kompenzálni csak abban az esetben szabad, ha az anyagok azonos anyagcsoportba tartoznak, értékük megközelítően azonos, egymással felcserélhetők és ugyanazon raktárban, tárolóhelyen vannak elhelyezve.

A megállapított leltáreltérésekről felvett jegyzőkönyvben a számviteli vezető javaslatot tesz a kompenzálás engedélyezésére. A javaslatot a gazdasági igazgató véleményével az intézmény vezetője hagyja jóvá.

5.5. Felelősség a leltárhiányért, kártérítés

Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagokban, árukban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó különbség.

Az intézmény raktáraiban (készlet, tárgyi eszköz, munkahelyi, egyéb tárolóhelyi) foglalkoztatott raktárosokat, raktári kiadókat stb. felelősség terheli a kezelésükre bízott vagyontárgyak leltárhiányáért.

A leltárhiányért felelős dolgozó a megállapított hiányért akkor felel, ha:

— a kijelölt munkaterületen a vagyontárgyakat leltár szerinti kezelésre, megőrzésre átvette és az átvételt aláírásával igazolta,

— a hiány keletkezésének oka nem állapítható meg, de a két leltározás között eltelt időszaknak legalább a felében és az időszak végén is a raktárban, illetve a munkahelyen dolgozott.

A leltárhiányért való felelősség törvényi szabályai:

— a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik,

— a munkavállaló vétségét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítani.

A kártérítéssel kapcsolatos eljárást az intézmény érvényes kollektív szerződése vagy kártérítési szabályzata alapján kell lefolytatni, illetve a felelősség mértékét megállapítani.

A munkavállalót teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru stb.) jegyzék, vagy elismervény alapján vette át.

A pénztárost, pénzkezelőt, vagy értékkezelőt az általuk adott nyilatkozat alapján elszámolási felelősség terheli a kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiány létrejöttében a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

Megjegyzés: az intézménynek ebben a pontban kell hivatkozni azokra a szabályzatokra (vezetői utasításokra stb.), amiben szabályozták a munkaadót, illetve a munkavállalót terhelő kártérítési felelősség megállapításának és eljárási rendjének előírását.

6. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK, FORGÓESZKÖZÖK LELTÁRFELVÉTELI IDŐSZAKÁNAK ÉS A FELVÉTEL MÓDJÁNAK ELŐÍRÁSA

Az intézménynek az eszközökről és a forrásokról, valamint az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan, részletező nyilvántartást kell vezetniük mennyiségben és értékben. Az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése szerint az így vezetett analitikus nyilvántartás a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítheti.

A valóságos helyzet megállapításához, a nyilvántartott mennyiségek és értékek ellenőrzéséhez azonban a tényleges leltárfelvételt időszakonként végre kell hajtani.

Megjegyzés: az intézménynek a szabályzat e pontjában azt kell rögzítenie, hogy mely esetekben fogadja el a rendelet alapján vezetett analitikus nyilvántartást leltárként, illetve rögzíteni kell az egyes eszköz-, illetve forrásféleségek leltározásának (tényleges mennyiségi felvételének) időszakát, időpontját, valamint a leltár felvételének módját. Ehhez az intézmény részére egy táblázatot javasolunk, melyben a következő adatokat kell rögzíteni:

ESZKÖZÖK MEGNEVEZÉS	LELTÁROZÁSI
	időszak	időpont	mód

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
— vagyoni értékű jogok	évente	XII. 31.	egyeztetés
— szellemi termékek	évente	XII. 31.	egyeztetés
…
— ingatlanok	öt évenként	XII. 31.	mennyiségi felvétel, illetve egyeztetés az analitikával
…
— gépek	két évenként	XII. 31. vagy XI. 30.	mennyiségi felvétel
			…
KÉSZLETEK
— vásárolt anyagok	évente	XII. 31.	mennyiségi felvétel
…			…
— stb.

Az idegen tulajdonú — kölcsönbe kapott, bérbe vett, bérmunkára, javításra átvett — tárgyi eszközöket, készleteket a saját tulajdonúaktól elkülönítve, évente, tényleges mennyiségi felvétellel kell leltározni. Az idegen tulajdonost — ilyen megállapodás esetén — a leltárfelvételhez meg kell hívni. A leltárt az idegen tulajdonosok részére a felvételt követő 15 napon belül meg kell küldeni (át kell adni).

Megjegyzés: az intézménynek e részben rögzítenie kell az idegen tulajdonú eszközök kezelésének, leltározásának módját. Hivatkozni kell az eszköz tulajdonosával történt megállapodásra is és a megállapodásban rögzítettek szerint kell eljárni.

Munkahelyre, személynek kiadott kisértékű tárgyi eszközökről, készletekről — a tulajdon védelmének, az elszámoltatás lehetőségének biztosítása érdekében — analitikus nyilvántartást kell vezetni mennyiségben a számlarendben előírtak szerint.

Ezen eszközök tekintetében ellenőrző, elszámoltató leltározást kell mennyiségi felvétellel végrehajtani.

Megjegyzés: az intézménynek itt azt kell meghatároznia, hogy ezt a mennyiségi felvételt milyen időszakonként kell elvégezni, illetve a közbenső időszakokban rovancsolást előírnak-e.

A leltározási időszak és mód előzőekben rögzített szabályait kell az évente kiadandó leltározási utasítás és ütemterv elkészítésénél figyelembe venni. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a nem évente leltározandó eszközök előző leltározásának éve (dátum) figyelembevételével a tárgyévi ütemtervben az esedékes leltárfelvétel előírása megfelelően megtörténjék.

4/C. számú függelék

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

II. VÉGREHAJTÁSI RÉSZ

1. Magyar Államkincstárral való kapcsolat

1.1. Előirányzatok kezelése

1.2. Előirányzatok felhasználása

1.21. Bevételek beszedése

1.22. Kiadások teljesítése

1.3. Nyilvántartások, egyeztetések

2. A kincstári körbe nem tartozó számlákkal való kapcsolat

2.1. Lakásépítés, vásárlás munkáltatói támogatása számla

2.2. Devizaszámla

2.3. Letéti számla

2.4. Nyilvántartások, egyeztetések

3. Készpénzforgalom lebonyolítása

3.1. Házipénztár

3.11. Házipénztár létesítése, kialakítása és működtetése

3.12 Házipénztári pénzmegőrzés és tárolás

3.13. A pénzszállítás szabályai

3.14. A pénztári tájékoztatók kifüggesztése

3.2. Valutapénztár

3.3. Üzleti pénztár (ruházati bolt, büfé stb.)

3.4. Kihelyezett (ellátmánnyal gazdálkodó) pénztár

3.5. Pénzkezelőhelyek

3.6. A pénzkezeléssel kapcsolatos munkakörök és feladatok

3.61. Pénztáros

3.62. Pénztáros helyettes

3.63. Érvényesítő

3.64. Pénztárellenőr

3.65. Pénztári utalványozó

3.66. Ellenjegyző

3.7. A pénzkezelés bizonylatai

3.71. A pénztári bevételek bizonylatolása

3.72. A pénztári kifizetések bizonylatolása

3.73. Pénztárjelentés

3.8. Egyéb pénzkezeléssel kapcsolatos szabályok

3.81. Illetmény kifizetés

3.82. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása

3.83. Egyéb pénztári kifizetéseknél követendő eljárás

4. Letétek kezelése

5. Értékpapírok kezelése, nyilvántartása

6. Szigorú számadás alá vont nyomtatványok

7. A gazdálkodási jogkörök ismertetése

7.1. A kötelezettségvállalás

7.2. A teljesítések igazolása

7.3. Az érvényesítés

7.4. Utalványozás

7.5. Ellenjegyzés

7.6. Összeférhetetlenségi szabályok

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

A számviteli törvény 1997. január 1-jétől érvényes módosítása, valamint az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendeletet módosító 209/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a értelmében az intézményeknek ki kell alakítaniuk és írásba kell foglalniuk számviteli politikájukat, aminek részét képezi a pénzkezelési szabályzat is.

A pénzkezelési szabályzatot a számviteli politikával, a kapcsolódó szabályzatokkal és a számlarenddel úgy indokolt összehangolni, hogy egyrészt egy zárt rendszert alkossanak, másrészt kiküszöböljék az átfedéseket és az ismétlődéseket.

Az anyag kidolgozásakor figyelembe vettük a jelenleg is érvényben lévő, hatályos jogszabályokat, valamint az eddig érvényben lévő pénzkezelési szabályzat előírásait is.

Jelen anyagban az intézményeknek ki kell térni

— a Magyar Államkincstár által vezetett számlákkal kapcsolatos pénzügyi bonyolításokra,

— a kincstári elszámolási körbe nem tartozó számlákkal kapcsolatos pénzügyi bonyolításokra,

— a házipénztár kialakítására, az ott bonyolódó mindenféle pénzforgalom kezelésére,

— a szigorú számadás alá vont nyomtatványokra,

— a gazdálkodási jogkörök ismertetésére (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés).

A szabályzat kiadásának célja, hogy biztosítsa az intézmény

— pénzeszközeinek kezelésével kapcsolatos feladatok egyértelmű meghatározását, beleértve a kincstárral, házipénztárral, valamint az egyéb pénzkezelőhelyekkel való kapcsolattartást, feladatellátást is,

— a készpénzzel és a pénzhelyettesítő eszközök kezelésével kapcsolatban a felelősség elhatárolását (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés).

II. VÉGREHAJTÁSI RÉSZ

Az intézmény az alapító okiratában, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott tevékenységei ellátásához szükséges pénzforgalmat

— a Magyar Államkincstárral,

— egyéb bankszámlákon, valamint

— készpénzben

bonyolítja le.

1. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRRAL VALÓ KAPCSOLAT

A többször módosított államháztartási törvény alapján 1996. január 1-jétől a központi költségvetési szervet megillető bevételek fogadása és a kiadások teljesítése a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) közreműködésével, a kincstári egységes számlán keresztül történik, a 211/1996. (XII. 23.) sz. Korm. rendelet, a 210/1996. (XII. 23.) sz. Korm. rendelettel módosított 158/1996. (XII. 26.) sz. Korm. rendelet, valamint a 42/1996. (XII. 28.) sz. PM rendelet előírásai szerint.

A kincstári körön belül az egyes intézmények/szervezetek közötti kifizetéseket a Kincstár átvezetéssel, a kincstári körön kívüli kiadásokat és bevételeket pénzforgalmilag teljesíti.

A Kincstár a központi költségvetési szervek számára

— a költségvetésük végrehajtása érdekében

= előirányzat felhasználási keretszámlát, számlaszáma:

= fedezetbiztosítási számlát (vámeljáráshoz), számlaszáma:

= célelszámolási forintszámlát, számlaszáma:

— a költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelésére

= letéti számlát, számlaszáma:

— a TÁKISZ-ok által végzett központi illetményszámfejtéssel összefüggő kifizetésekre szolgáló pénzforgalmi letéti számlát számlaszáma:

vezet.

A központi beruházások előirányzatai és azok teljesítése a Kincstár Beruházási Igazgatóságnál vezetett Kincstári Beruházási számlán, az intézmény számára beruházásonként megnyitott azonosító (jelzőszám) alkalmazásával történik a 218/1996. (XII. 23.) sz. Korm. rendelettel módosított 157/1995. (XII. 26.) sz. Korm. rendelet előírásai szerint.

Az intézmények részére nyitható számlákról, a nyitás módjáról, engedélyezéséről a mindenkor érvényes kormányrendelet [211/1996. (XII. 23.) az államháztartás alrendszereinek bankszámla vezetési, pénzellátási, előirányzat felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről] előírásai az irányadók.

Megjegyzés: az intézménynek rögzítenie kell a Kincstárnál vezetett számlái megnevezését és számlaszámát, valamint az azok felett rendelkező személyek felsorolását az aláírás bejelentő kartonokon szereplő adatoknak megfelelően, az azokban bekövetkező változások bejelentésének módját, eljárási szabályait, külön kitérve a programfinanszírozásba bevont intézményeknek a programismertetőben, illetve a részprogram okmányban rögzített előírásokra.

1.1. Előirányzatok kezelése

A Kincstár az éves költségvetési törvény, valamint az intézmény elemi költségvetése alapján nyitja meg az előirányzatokat.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban rögzítenie kell, hogy az elemi költségvetését — a felügyeleti szerv által lebontott, kiemelt előirányzatoknak megfelelően — mely szervezeti egységének, mikorra kell összeállítani, és meddig kell ezt a felügyeleti szerv részére továbbítani. Külön kitérve e részben arra is, ha valamely intézményhez részben önálló intézmény is tartozik.

Az intézmények az előirányzatok terhére teljesíthetik a kiadásaikat, illetve szedhetik be a bevételeiket, melynek ismertetésére az 1.2. pontban térünk ki részletesen.

Az időközben bekövetkezett — saját hatáskörben végrehajtható, illetve a felügyeleti szerv által engedélyezett — előirányzat módosításokat a vonatkozó jogszabályok alapján kell elvégezni. A saját hatáskörű módosításokat a felügyeleti szerv részére is meg kell küldeni.

Megjegyzés: az intézménynek itt fel kell sorolnia a saját hatáskörben végrehajtható előirányzat módosításait a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján [a többször módosított államháztartási törvény, valamint a 212/1996. (XII. 23.) sz. Korm. rendelettel módosított 156/1995. (XII. 26.) sz. Korm. rendelet]. Rögzíteni kell továbbá, hogy a módosításokat (saját, felügyeleti), illetve a módosítási igényeket kinek kell összeállítani, ki a felelős érte, valamint milyen bejelentési kötelezettséget von maga után.

A módosítások elvégzéséhez a főkönyvi könyvelésből és egyéb szervezeti egység(ek)től, milyen adatszolgáltatásra van szüksége a módosítást kérő, illetve feladó szervezeti egységnek/személynek.

Erre vonatkozóan a többször módosított államháztartási törvény, továbbá az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló kormányrendeletek [210/1996. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet], valamint a kincstári körbe tartozók költségvetési előirányzatai tervezésének, módosításának és várható teljesítésének adatszolgáltatási és nyilvántartási rendjéről szóló PM tájékoztató [8001/1997. (P. K. 3.)] adnak részletes előírásokat.

Mellékletként célszerű csatolni az előirányzat módosítási nyomtatványok és nyilvántartások mintáit.

A programfinanszírozásba bevont intézményeknek itt kell rögzíteniük az e témára vonatkozó részletes — az előirányzat módosítást érintő — szabályokat [208/1996. (XII. 23.) sz. Korm. rendelet alapján].

Az intézménynek az előirányzatokat a Kincstárral havonta, de legkésőbb a beszámolók (féléves, éves) összeállítása előtt egyeztetnie kell.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban kell rögzítenie a Kincstárral történő egyeztetések időpontját, felelősét és ki kell térni az eltérések rendezésének módjára is.

1.2. Előirányzatok felhasználása

Előirányzatok felhasználásán a jóváhagyott előirányzatok terhére történő bevételek beszedését és a kiadások teljesítését értjük. A KTK kódok alkalmazásáért, a bizonylatok előírásszerű kitöltéséért az intézmények a felelősek.

Megjegyzés: az intézménynek a szabályzat e részében rögzítenie kell, hogy ki a felelőse a megfelelő KTK kódok bizonylatokon való rögzítésének, figyelemmel a 42/1996. (XII. 28.) sz. PM rendelet előírásaira.

1.21. Bevételek beszedése

A bevételek az intézmény javára — a kincstári számlára — érkezhetnek, illetve jóváírhatók:

— a kiszámlázott termékek és szolgáltatások teljesítéséből,

— az intézmény által történő pénztári befizetésekből,

— egyéb befizetésekből (adó visszatérítések, téves befizetések stb.),

— más fejezettől, intézménytől stb. átvett pénzeszközökből.

a) Az intézmény által eladott termékről és teljesített szolgáltatásról az intézmény köteles számlát kiállítani. A számlában közölnie kell a vevővel, hogy az átutalási megbízás megjegyzés rovatába milyen KTK kódot írjon. Amennyiben ez a kód nem szerepel az átutalási megbízáson, akkor azt a Kincstár mint be nem azonosítható bevételt kezeli és erről az intézményt a havi adatszolgáltatás alkalmával értesíti.

Az adatszolgáltatás alapján az intézménynek azonosítania kell a tételt, majd a jogszabályoknak megfelelő határidőn belül a megfelelő jogcímet a Kincstárral is közölni kell.

Megjegyzés: az intézmény a kimenő számlán történő KTK kód közlés helyett választhatja azt a megoldást is, hogy a számla mellé csatol egy átutalási megbízást, amelyen a saját adatai feltüntetésén kívül közli a KTK kódot is a megfelelő helyen.

Az intézmény által alkalmazott módszert kell a szabályzatban rögzíteni (számlán történő közlés, vagy átutalási megbízás küldése).

b) Az intézménynek a pénztárba történő befizetéseket — amennyiben annak napi összege az 50 000 Ft-ot meghaladja — a kincstári egységes számlára maradéktalanul be kell fizetnie.

A pénztárba történt befizetéseket kiadások teljesítésére felhasználni nem szabad.

A pénztári befizetésekhez a KTK kódot a pénztárosnak kell a befizetést igazoló bizonylaton rögzíteni, amely lehet egy bevételi jogcím, vagy egy kiadásból történt visszatérítés is.

c) Egyéb befizetés lehet pl.: az áfa visszatérítés, téves befizetés stb.

Megjegyzés: az intézménynek a szabályzat e részében rögzítenie kell az összes ilyen előforduló egyéb befizetés jogcímét.

Amennyiben egyéb befizetés érkezik a kincstári egységes számlára, ahhoz szintén az átutaláson szerepelni kell a megfelelő KTK kódnak. Amennyiben KTK kód nem szerepel a bizonylaton, akkor annak eljárási módja megegyezik az a) pontban leírtakkal.

Megjegyzés: az intézménynek a szabályzatban ki kell térni, hogy mi alapján, kinek a feladata ezen tételek felülvizsgálata, rendezése, ki a felelős a végrehajtásért, illetve a Kincstár részére az adatszolgáltatás teljesítéséért.

d) A pénzeszközök átvételéről szóló szerződésben, megállapodásban rögzíteni kell, hogy az átutalási megbízáson milyen KTK kódot kell az átadónak rögzíteni.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban fel kell sorolnia az elemi költségvetésében tervezett, átvett pénzeszközöket kezelő személyeket, munkakörük megjelölésével, valamint ki kell térni az év közbeni előirányzat módosításként jelentkező, átvett pénzeszközök kezelésének rendjére, a követendő eljárási szabályokra is.

1.22. Kiadások teljesítése

A kiadások teljesítéséhez az intézménynek átutalási megbízást kell kiállítania, amelyen közölni kell a kiadási jogcímnek megfelelő KTK kódot és ezt kell a Kincstár részére benyújtani.

Megjegyzés: ebben a pontban rögzíteni kell, hogy kinek, milyen bizonylat alapján szabad az átutalási megbízást kiállítani és a Kincstár részére továbbítani.

E részben külön ki kell térni az átutalási megbízás kiegészítő szelvényének használatáról, megjelölve, hogy az intézmény milyen esetben állítja ki külön is és mikor kell az átutalási megbízáshoz csatolni a kiegészítő szelvényt is [lásd: 42/1996. (XII. 28.) sz. Korm. rendelet].

1.3. Nyilvántartások, egyeztetések

A Kincstárnál vezetett számlák forgalmát az intézménynek a 352. főkönyvi számla megfelelő alszámláján kell kimutatnia. Annyi alszámlát kell nyitni, ahány számlával az intézmény rendelkezik. E számlákra a könyvelés tételesen, ellenszámlánként történik, az intézményi számlarendben meghatározott módon.

A főkönyvi könyvelési program alapegyezőségeiből következően minden kivonat könyvelése után egyeztetni kell az előirányzatfelhasználási keretszámlák forgalmát és egyenlegét is. Eltérés esetén a hiba okát meg kell keresni, a javítást végre kell hajtani és csak ekkor szabad a következő napi könyvelést elkezdeni.

Megjegyzés: az intézménynek rögzítenie kell az egyeztetések rendjét, a felelősök nevét, vagy hivatkozni kell a kapcsolódó szabályzatok megfelelő fejezetére.

2. A KINCSTÁRI KÖRBE NEM TARTOZÓ SZÁMLÁKKAL VALÓ KAPCSOLAT

Az intézmények ilyen számlaként

— az OTP-nél a lakásépítés, vásárlás munkáltatói támogatás számlát, számlaszáma:

— belföldön működő kereskedelmi banknál devizaszámlát (devizahatósági engedéllyel) számlaszáma:

— letéti számlát számlaszáma:

nyithatnak.

2.1. Lakásépítés, vásárlás munkáltatói támogatása számla

Az OTP-nél az intézmények a lakásépítés, vásárlás munkáltatói támogatásának elszámolására — a felügyeleti szerven keresztül — nyithatnak számlát.

Erre a számlára kerül átutalásra a költségvetési törvényben előírt támogatás időarányos összege, illetve ha az intézmény a működési költségvetése, illetve előző évekből származó pénzmaradványa, előirányzat maradványa terhére különít el összeget, melyet az előirányzat felhasználási keretszámláról utal át az OTP számlára.

Megjegyzés: az intézménynek itt rögzítenie kell, hogy a számla feletti rendelkezésre ki jogosult, annak OTP-hez való bejelentésének módját, illetve változtatásának szabályait. Itt kell hivatkozni továbbá a számlarend e számlát érintő előírásaira.

2.2. Devizaszámla

Devizaszámlát az intézmény csak devizahatósági engedéllyel nyithat.

Megjegyzés: amely intézménynél ilyen számla nyitására sor kerül, akkor arra az előzőekben rögzített kormányrendelet előírásait kell alkalmazni, illetve az intézménynek e pontban kell rögzítenie, hogy mely kereskedelmi bankkal, milyen számlaszámon, milyen célra nyitotta meg e számlát és ki jogosult e számla felett rendelkezni. Itt kell rögzíteni továbbá a devizahatósági engedély számát is.

2.3. Letéti számla

Letéti számla vezetésére az intézmény a pénzügyminiszter engedélyével jogosult. Kezelésére vonatkozó előírásokat az érvényben lévő 211/1996. (XII. 23.) sz. Korm. rendelet tartalmazza.

Megjegyzés: az intézménynek itt kell rögzítenie, hogy melyek azok a pénzeszközök, amelyeket letéti számlán kezel.

2.4. Nyilvántartások, egyeztetések

A Kincstári körbe nem tartozó számlák forgalmát az intézménynek a 36. számlacsoport megfelelő számláján kell kimutatnia. Annyi számlát kell nyitni, ahány számlával az intézmény rendelkezik.

E számlákra a könyvelést tételesen, külön naplókon, ellenszámlánként kell elvégezni az intézményi számlarendben meghatározott módon.

A főkönyvi könyvelési program alap egyezőségeiből következően minden kivonat könyvelése után egyeztetni kell a számlák forgalmát és egyenlegét is. Eltérés esetén a hiba okát meg kell keresni, a javítást végre kell hajtani és csak ekkor szabad a következő napi könyvelést elkezdeni.

Megjegyzés: az intézménynek rögzítenie kell az egyeztetések rendjét, a felelősök nevét, vagy hivatkozni kell a kapcsolódó szabályzatok megfelelő fejezetére.

3. KÉSZPÉNZFORGALOM LEBONYOLÍTÁSA

Az intézmény a készpénzforgalmát az erre a célra kialakított

— házipénztárakban,

— valutapénztárban (amely intézmény valutával/devizával rendelkezik),

— üzleti pénztárban,

— kihelyezett (ellátmánnyal gazdálkodó) pénztárban,

— pénzkezelőhelyeken

bonyolítja le.

Megjegyzés: e pontban rögzíteni kell, hogy az intézménynél hol, milyen pénztárak, pénzkezelőhelyek működnek.

3.1. Házipénztár

Házipénztár alatt az intézmény működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok (ahol ilyen lehet), valamint az egyéb értékek (szigorú számadású nyomtatvány, étkezési jegyek stb.) kezelésére, forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiséget/helyiségrészt kell érteni.

Nem tekinthető házipénztárnak az állandó, vagy eseti ellátmányokat kezelő pénztár.

A házipénztárban az alkalmazottak, más személyek, illetve szervezetek pénzét (egyéb értékét) csak engedéllyel szabad tartani.

Megjegyzés: itt kell rögzíteni, hogy az intézmény a házipénztárban milyen készpénzt, egyéb értékeket kezelhet. Az idegen pénzek, egyéb értékek kezeléséhez kinek az írásbeli engedélye szükséges, valamint ezen értékek forgalmának szabályozását is.

Az engedéllyel itt kezelt idegen pénzeket, értékeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.

3.11. Házipénztár létesítése, kialakítása és működtetése

A házipénztár létesítésének előírásait az átlagos napi készpénzforgalom alapján kell meghatározni

— kisebb értékű készpénzforgalom

napi ………… Ft-ig

— nagyobb értékű készpénzforgalom

napi ………… — ………… Ft között,

— jelentős értékű készpénzforgalom

napi ………… — ………… Ft között,

— különösen nagy értékű készpénzforgalom

napi ………… Ft fölött.

A napi készpénzforgalom megállapításánál az illetményfizetés és az illetmény jellegű kifizetések forgalmát nem kell számításba venni.

A házipénztárnak külön helyiséget csak nagyobb értékű készpénzforgalom esetében kell biztosítani.

Megjegyzés: az intézménynek itt rögzíteni kell, hogy mennyi a napi készpénzforgalom és az alapján kell meghatároznia, hogy a házipénztárnak külön helyiséget, vagy csak helyiségrészt jelöl ki.

A házipénztárban lévő készpénz, valamint az ott tartható értékek megőrzését a következő berendezésekkel kell biztosítani:

— a ………… Ft-ot meg nem haladó záró állományú házipénztárak pénzkészletét vaskazettában,

— a ………… — ………… Ft közötti záró állományú házipénztárak pénzkészletét tűzbiztos lemezszekrényben,

— az ………… — ………… Ft közötti záróállományú házipénztárak pénzkészletét kétzáras, betörésbiztos páncélszekrényben,

— az ………… Ft feletti záróállományú házipénztárak pénzkészletét többzáras, betörésbiztos páncélszekrényben, illetve páncélteremben kell tárolni és megőrizni.

Megjegyzés: az intézménynek itt kell meghatározni a házipénztár napi záróállományának értékét, valamint az ahhoz kapcsolódó biztonsági berendezéseket (nyílászárók, riasztók stb.).

A pénztárhelyiségen és berendezésen bárminemű változtatást végezni csak a gazdasági igazgató elrendelésére, vagy előzetes engedélye alapján szabad.

A pénztárhelyiségbe a gazdasági igazgató által — állandó, vagy eseti jelleggel — felhatalmazott munkatársak kivételével, másnak belépni tilos. A belépésre jogosultak névjegyzékét a pénztárhelyiségben ki kell függeszteni, illetve e szabályzathoz mellékletként kell csatolni.

Megjegyzés: az intézménynek a névjegyzéket a beosztás, illetve munkakör megjelölésével el kell készítenie és e pontban hivatkozni kell, hogy a szabályzat mely melléklete tartalmazza azt.

3.12. Házipénztári pénzmegőrzés és tárolás

A házipénztárban az intézmény csak a saját pénzellátása céljára a kincstári egységes számláról felvett, továbbá a napi készpénzbevételként bevételezett pénzösszeget tarthat.

A készpénzként bevételezett összeget a Kincstárba be kell fizetni. A napi befizetéstől el lehet tekinteni amíg a házipénztárba befizetett összeg az 50 000 Ft-ot el nem éri [212/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §-a].

A pénztárhelyiség és a pénztári berendezések megfelelő, biztonságos zárását, nyitását a következők szerint kell végezni:

— a pénztárhelyiség egyik kulcsát a pénztáros kezeli, a másikat (tartalék kulcsot) zárt borítékban kell elhelyezni, tárolási helyét a gazdasági igazgatónak kell meghatároznia. A pénztáros a pénztárhelyiség kulcsát a munkaidő befejeztével a gazdasági igazgató által meghatározott helyen köteles nyilvántartó könyvvel leadni. A könyvben az átvétel pontos időpontját és az átvevő aláírását rögzíteni kell. A kulcsot az átvevő szervezet — rendkívüli esetektől eltekintve — csak a pénztárosnak adhatja ki. Rendkívüli esetben, a pénztáros szabadsága, betegsége stb. esetén a gazdasági igazgató írásbeli megbízása alapján adható ki másnak a kulcs (pl.: pénztáros helyettesnek stb.),

Megjegyzés: e pontban rögzíteni kell, hogy a zárt borítékban elhelyezett pótkulcsot kinek, milyen felelősség mellett kell megőrizni, valamint a rendkívüli esetben, pénztáros távolléte esetén követendő eljárást.

— ha a pénztáros a munkahelyét a pénztári órák alatt — akár csak rövid időre is — elhagyja, köteles a pénzt elzárni és a pénztárhelyiség fizetőablakát, valamint ajtaját bezárni,

— ha a páncélszekrény, vagy pénztárhelyiség kulcsa elveszett, vagy a zár elromlott, ezt azonnal jelenteni kell az SZMSZ szerint ezzel megbízott vezetőnek, aki a szükséges intézkedést köteles azonnal megtenni.

Megjegyzés: itt rögzíteni kell, hogy a pénztáros kinek jelezze a kulcsok eltűnését, valamint, hogy mik azok a szükséges intézkedések, amelyeket azonnal meg kell tenni.

A pénztárhelyiség és a páncélszekrény kulcsairól a pénztáros köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásból ki kell tűnni, hogy az egyes kulcsok, mikor és milyen célból, mely személyeknél voltak (pl.: pénztárátadás, zárjavítás stb.). A kulcsok átvételét aláírással kell igazoltatni.

Megjegyzés: a nyilvántartás mintáját a szabályzat mellékleteként kell kezelni. Továbbá rögzíteni kell, hogy a mintát, mely melléklet tartalmazza, valamint hogy a nyilvántartás vezetéséért, valamint annak ellenőrzéséért ki a felelős.

Amennyiben a pénztárban az illetmény fizetési napot megelőzően, vagy egyéb más ok miatt nagyobb összegű készpénzt tárolnak, személyes őrzést kell elrendelni.

Az őrzést

— ………… — ………… Ft közötti értéknél 2 fővel,

— ………… Ft feletti értéknél 2 fővel (akik közül egy személy fegyveres)

kell biztosítani.

Megjegyzés: itt kell meghatározni az összeghatárt és azt, hogy kinek a feladata a nagyobb összegű készpénz szállításának és tárolásának megszervezése, rendkívüli esemény bekövetkezésekor kinek, mi a teendője.

3.13. A pénzszállítás szabályai

A pénztár részére a készpénzt a kincstári egységes számláról a pénztáros, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott személy veheti fel.

A pénz szállítását

— ………… Ft értékhatárig kísérő nélkül,

— ………… Ft felett, legfeljebb ………… Ft-ig fegyvert viselő kísérővel,

— ………… Ft felett, legfeljebb ………… Ft-ig fegyvert viselő kísérővel és szolgálati gépjárművel,

— ………… Ft-on felül szolgálati gépjárművel, két személy kíséretével (az egyik személynek ez esetben is fegyvert kell viselnie)

kell végrehajtani.

A pénzszállítást a lehetséges legrövidebb és legbiztonságosabb úton kell lebonyolítani. A pénzszállítás alkalmával egyéb ügyeket intézni tilos.

A pénzkötegek banki plombáit nem szabad felbontani a házipénztár részére történő átadásig.

A pénz átvételével, szállításával megbízott személyek felelősek az átvett pénzösszegekért. Felelősségük addig tart, amíg a pénztáros nem vette át tőlük a pénzt, illetve amíg a pénztáros be nem vételezte az összeget.

Megjegyzés: e pontban kell meghatározni az intézmény által kijelölt, készpénzfelvételre jogosultak nevét/munkakörét, valamint a pénzszállítás konkrét szabályait, amennyiben az általunk javasolttól eltér.

3.14. A pénztári tájékoztatók kifüggesztése

A pénztárhelyiség előterében — az ügyfelek részére is jól látható helyen és olvashatóan — ki kell függeszteni.

— a házipénztár nyitva tartási idejét (pénztári órák),

— az utalványozási, pénztárellenőri és érvényesítési joggal rendelkezők névsorát, beosztását és aláírás mintáikat,

— a pénztár által használt ki- és bevételezési pénztárbizonylatok mintapéldányait.

Gondoskodni kell arról, hogy az időközbeni változások a tájékoztatókban átvezetésre kerüljenek.

Megjegyzés: e tájékoztatókat is a szabályzat mellékleteként kell kezelni.

3.2. Valutapénztár

Valutapénztár alatt a valuta/deviza forgalom lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiség/helyiségrész értendő.

Megjegyzés: itt kell rögzíteni, hogy melyek azok az engedélyezett feladatok, amelyekkel kapcsolatban a külföldi pénznemben történő kifizetéseket e pénztáron keresztül bonyolítják.

A valutapénztár kialakítására, működésére, őrzésre vonatkozó előírásokat a 3.1. pontban leírt házipénztárhoz hasonlóan kell meghatározni.

3.3. Üzleti pénztár (ruházati bolt, büfé stb.)

Üzleti pénztár alatt az intézmény üzemeltetésében álló ruházati bolt, valamint büfé pénztárgéppel ellátott egységét kell érteni.

Megjegyzés: az intézménynek itt meg kell határoznia, hogy melyek azok a szervezeti egységei, ahol ilyen pénztárak működnek. Valamint rögzíteni kell ezen egységek pénzkezelésének működési rendjét is.

3.4. Kihelyzett (ellátmánnyal gazdálkodó) pénztár

Kihelyezett (ellátmánnyal gazdálkodó) pénztár alatt azokat a nem önálló költségvetési intézménynél, vagy az önálló intézmény telephelyétől elkülönülten működő pénztárakat kell érteni, amelyeket eseti vagy állandó ellátmánnyal látnak el. Az ellátmány nagyságát célszerű tapasztalati számok alapján meghatározni.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban fel kell sorolnia azokat az egységeit, ahol ilyen ellátmánnyal gazdálkodó pénztárak működnek, valamint rögzíteni kell ezen pénztárak működési feltételeit is, a házipénztárnál leírtak figyelembe vételével.

Külön ki kell térni, hogy ezek az ellátmánnyal gazdálkodó pénztárak az ellátmányt közvetlenül készpénzben, vagy pénzforgalmi betétkönyv útján kapják.

Amennyiben az ellátmányt pénzforgalmi betétkönyvben kapja a pénztár, szabályozni kell annak módját, valamint a betétkönyv felett rendelkező személyeket is. Meghatározott időközönként célszerű az ellátásért felelős személynek felülvizsgálni és szükség szerint megváltoztatni a készpénzellátmány összegét és/vagy a kiutalás időpontját. A záró készpénzállomány megállapításánál a biztonságos tárolás feltételeit kell elsődlegesen figyelembe venni. Szabályozni kell ezen pénztárak elszámolási kötelezettségének időpontját. Célszerű olyan információs rendszert kialakítani, amely szerint nemcsak az ellátmány teljes felhasználáskori elszámolását írják elő, hanem a havi elszámolást is.

Az elszámolás gyakoriságától, időpontjától függetlenül tárgyév december 31-én az elszámolási kötelezettséget és a pénztárban szereplő összeg visszafizetését az azt kiadó házipénztárba teljesíteni kell. Amennyiben e pénztárakba befizetés is történhet, elő kell írni, hogy a bevétel keletkezésének napját követő napon az összeget e pénztárból be kell fizetni a házipénztárba, vagy a kincstári egységes számlára.

3.5. Pénzkezelőhelyek

Pénzkezelőhelyen azokat a készpénzforgalommal foglalkozó helyeket kell érteni, amelyek általában csak egyirányú pénzforgalommal foglalkoznak, vagy csak kifizetéseket teljesítenek, vagy csak befizetéseket gyűjtenek. Ettől az alapvető funkciójuktól nem térhetnek el.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban fel kell sorolnia az általa működtetett pénzkezelőhelyeket, megjelölve azok jellegét, valamint működési feltételeit is.

A pénzkezeléssel kapcsolatos alábbiakban részletezett feladatokat az intézményeknek pénztáranként (házipénztár, valutapénztár), illetve pénzkezelőhelyenként kell meghatározni és rögzíteni.

3.6. A pénzkezeléssel kapcsolatos munkakörök és feladatok

Az intézmény a házipénztár zavartalan, biztonságos működését az alábbi feladatkörök ellátásával megbízott személyek útján köteles biztosítani:

— pénztáros,

— pénztáros helyettes,

— érvényesítő,

— pénztárellenőr,

— pénztári utalványozó(k),

— ellenjegyzők.

Az érvényesítő és a pénztárellenőr nem lehet ugyanaz a személy. A felsorolt munkakörökre kijelölt személyek részére a megbízást írásban kell kiadni. A megbízás egy példányát a feladattal megbízott személynek kell átadni, a második példányt a megbízást kiadó vezetőnek kell megőrizni.

Megjegyzés: az intézménynek rögzítenie kell, hogy a fenti munkaköröket hogyan látják el, a megbízás kiadása kinek a feladata.

3.61. Pénztáros

A pénztáros a házipénztárt önállóan, elszámolási kötelezettség mellett kezeli.

A pénztáros munkakörének elfogadásakor írásbeli nyilatkozatban köteles elismerni elszámolási kötelezettségét, illetve felelősségét. A nyilatkozat eredeti példányát a gazdasági igazgató köteles megőrizni. A másolati példány a nyilatkozatot adó pénztárosnál marad.

A pénztáros fő feladata a pénztárban tartott készpénz és a rábízott egyéb anyagi értékek kezelése, őrzése, a befizetett készpénz átvétele, az utalványozott kifizetések teljesítése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások, elszámolások vezetése. Köteles gondoskodni továbbá arról, hogy a pénztárban a várható kifizetéseknek megfelelő mennyiségű és címletű készpénz rendelkezésre álljon.

A pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzt (bankjegy, érme) fogadhat el a befizetőktől és kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet. Nem fogadható el hiányos, rongálódott, megcsonkult bankjegy, kivéve, ha az még teljes értékben beváltható. Nem fogadható el olyan bankjegy, illetve érme, amelynél nyilvánvalóan megállapítható, hogy nem a forgalomban, természetes kopás következtében, hanem más ok miatt (pl.: szándékos rongálás) vesztett állagából, vagy sérült meg.

Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis, vagy hamisnak látszó bankjegyet, illetve érmét talál, azt a befizetés céljára nem fogadhatja el. A hamis, vagy hamisnak tűnő bankjegyet (érmét) vissza kell tartania és az eredetéről a befizetőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell hallgatnia. A jegyzőkönyv felvételénél a pénztárellenőrnek is jelen kell lennie. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a befizető a hamis, vagy hamisnak tűnő bankjegyet (érmét) kitől és mikor kapta.

Jegyzőkönyvben rögzítendő a befizető neve, lakcíme, személyi száma, foglalkozása is. Az aláírás esetleges megtagadását is jegyzőkönyvileg kell rögzíteni. A hamis, vagy hamisnak tűnő bankjegyről (érméről) elismervényt kell adni a befizető részére. Az elismervényen fel kell tüntetni a bankjegy sorozat- és sorszámát. A hamis, vagy hamisnak látszó pénzt és az átvételről készült jegyzőkönyvet a gazdasági igazgatónak kell átadni további intézkedésre.

A készpénzen kívül a pénztáros kezeli:

— a készpénzfelvételi csekket,

— a pénztárjelentést, a bevételi- és kiadási pénztárbizonylatokat, valamint

— őrzi a pénztárban elhelyezett egyéb értékeket és szigorú számadású nyomtatványokat.

A pénztáros egyéb feladatokat csak a gazdasági igazgató előzetes írásbeli megbízása alapján végezhet. Nem láthat el azonban a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen teendőket.

A pénztárt egyidőben kizárólag a pénztáros, távollétében a helyettese kezelheti. Pénztárt egyidőben két személy még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelhet.

A pénztáros a készpénzt, valamint a kezelésébe utalt egyéb anyagi értékeket a rendelkezésre álló páncélszekrényben köteles őrizni. Ugyanebben köteles őrizni a pénztári elszámolásokat, okmányokat, valamint a készpénzfelvételi utalvány tömböket, értékcikkeket. Az előzőekben fel nem sorolt, egyéb, szigorú számadású nyomtatványokat lemezszekrényben, fajtánként elkülönítve kell tárolni.

A pénztáros a munkaidő végén — rendkívüli esetektől eltekintve — csak szabályszerűen lezárt, a pénztárellenőr által is aláírt pénztárzárlat után hagyhatja el a munkahelyét.

Ha ez valamely okból nem lehetséges, a gazdasági igazgatónak, illetve az általa megbízott vezetőnek köteles jelentést tenni.

3.62. Pénztáros helyettes

A pénztáros helyettes a házipénztár kezelését akkor veszi át, amikor a pénztáros valamely oknál fogva munkakörét nem láthatja el. A pénztáros helyettes alkalmazásának és megbízásának feltételei a pénztároséval azonosak.

Feladata és felelőssége a pénztárkezelés idejére megegyezik a pénztárosra előírtakkal.

A pénztár átadásnál jelen kell lennie:

— az átadónak (pénztárosnak, vagy akadályoztatása esetén felettesének),

— az átvevőnek,

— asz érvényesítőnek,

— a pénztárellenőrnek.

A pénztár átadás-átvétel előtt minden esetben pénztárzárlatot kell készíteni, a nyilvántartásokat szabályszerűen le kell zárni.

A kulcsokat, értékeket, bizonylatokat, nyilvántartásokat a pénztáros helyettes részére át kell adni.

A helyettes az átvétel alkalmával köteles meggyőződni az elszámolások helyességéről.

A pénztárosi munkakör átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a felsorolt jelenlévők kötelesek aláírni.

3.63. Érvényesítő

Érvényesítést csak pénzügyi, számviteli szakképesítésű dolgozó végezhet.

A gazdasági eseményt igazoló okmányokat, elszámolásokat alaki, tartalmi és számszaki szempontból köteles ellenőrizni, majd az ellenőrzés megtörténte után a pénztári bizonylatokat kiállítani. Ennek során egyrészt meg kell vizsgálnia az alapbizonylatokat abból a szempontból, hogy az előírásoknak megfelelnek-e (pl.: az arra illetékes szervezeti egység, vagy személy állította-e ki, a számítások helyesek-e stb.), másrészt vizsgálnia kell az utalványozó személy jogosultságát. Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul.

Bevételezési és kiadási pénztárbizonylatokat — számfejtésre kijelölt személy hiányában — a pénztáros is kiállíthat, de az érvényesítését nem végezheti el.

Az érvényesítő feladatra kijelölt személy nem kaphat megbízást a pénztáros helyettesítésére és nem lehet őt pénztárellenőri, vagy utalványozói feladattal is megbízni.

3.64. Pénztárellenőr

A pénztárellenőr feladata a pénztári bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, valamint a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése, a pénztárban szabályszerűen kezelt anyagi értékek, szigorú számadás alá vont nyomtatványok meglétének, a vezetett nyilvántartások rendszeres, illetve naponkénti ellenőrzése.

A pénztárjelentést a záráskor érdemben és tételesen ellenőrizni kell. Ennek során meg kell győződni arról, hogy a pénztárjelentésbe bevezetett tételekhez kapcsolódó pénztári bizonylatok és alapbizonylatok megvannak-e.

A pénztári számadások, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése utólagos.

A pénztárellenőr kézjegyével köteles ellátni az ellenőrzött okmányokat a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat, azok mellékleteit, a napi pénztárjelentéseket, a pénztárban lévő anyagi értékeket, nyomtatványokról szóló leltárakat, számadásokat.

3.65. Pénztári utalványozó

A pénztári utalványozásra jogosítottak körét a gazdasági igazgató határozza meg és írásban adja ki részükre a megbízást.

Utalványozók azok a személyek, akik a megbízás alapján az intézménynél a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését, vagy elszámolását elrendelhetik.

A pénztári kifizetések utalványozására jogosultak névsorát a pénztárhelyiségben ki kell függeszteni.

3.66. Ellenjegyző

Az ellenjegyzésre jogosítottak körét a gazdasági igazgató határozza meg és írásban adja ki részükre a megbízást.

Az ellenjegyző feladata, hogy biztosítsa a jogszabályi előírások és belső utasítások maradéktalan betartását.

Az ellenjegyző az aláírást megelőzően köteles ellenőrizni:

— az utalványozó arra jogosult személy volt-e,

— a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e,

— a vonatkozó jogszabályokat, belső rendelkezéseket betartották-e.

Amennyiben az ellenjegyző az utalványozással nem ért egyet, a bizonylatot záradékkal kell ellátnia. Az ,,utasításra történt'' utalványozásról a gazdasági igazgatót azonnal tájékoztatni kell, aki a vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.

Az utalványozó és az ellenjegyző — ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan — azonos személy nem lehet.

3.7. A pénzkezelés bizonylatai

A kincstári egységes számláról készpénzt felvenni — csak a felvételre jogosított személy aláírásával ellátott — készpénzcsekk felhasználásával szabad.

A készpénzcsekk felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni.

A pénztári befizetésekről bevételi pénztárbizonylatot,a kifizetésekről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani.

A bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványként kell nyilvántartani és kezelni.

A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad felhasználásra kiadni. A pénztáros a be- és kifizetések időrendi sorrendjében havi, vagy éves sorszámmal is köteles a bizonylatokat ellátni. Ezt a számot szerepelteti a pénztári tétel sorszámaként a pénztárjelentésen.

A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz minden esetben csatolni kell a vonatkozó alapokmányokat.

Pénztári alapokmány lehet:

— a számla,

— a készpénzjegyzék,

— az illetmény kifizetési jegyzék,

— a menetlevél,

— a ki-, vagy befizetéseket elrendelő egyéb okmányok,

— stb.

A pénztárbizonylatokat tollal, vagy golyóstollal kell kiállítani. A rontott pénztárbizonylatot érvényteleníteni kell és helyette új bizonylatot kell kiállítani, a rontott bizonylatot (annak valamennyi példányát a bizonylattömbben a tőpéldányokkal együtt) meg kell őrizni.

Megjegyzés: az intézménynek a következő pontokban rögzített, a pénztárak működéséhez alkalmazott bizonylatok mintapéldányait célszerű e szabályzathoz mellékletként csatolni.

3.71. A pénztári bevételek bizonylatolása

A házipénztári befizetésekről — a vonatkozó alapokmányokkal egyezően — bevételi pénztárbizonylatot (SALDO 318—100/A) kell kiállítani.

A bevételezendő összeget a bizonylat fejrészében számmal és betűvel kell feltüntetni. A táblázatos rész soraiban a bevételezendő összeget készpénzforgalmi jogcím, könyvelési számlaszám szerint részletezni kell. Az így részletezett összegeket össze kell adni és az összeadás eredményét a nyomtatvány ,,összesen'' rovatában is fel kell tüntetni. Az összesen rovatban szereplő összegnek minden esetben meg kell egyeznie a fejrészben számmal és betűvel feltüntetett összeggel. A pénztárbizonylat táblázatos részének üres sorait áthúzással érvényteleníteni kell.

A bevételi pénztárbizonylatot a befizetett és a bizonylaton bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából a befizetővel alá kell iratni. postautalványon érkezett befizetés esetén a befizető aláírása céljára szolgáló rovatban hivatkozni kell a vonatkozó okiratra (pl.: postautalvány). A pénz átvételét a bizonylaton a pénztárosnak aláírásával kell igazolnia.

A bizonylatot kiállító, a bizonylati adatokat ellenőrző és könyvelő, utalványozó, ellenőrzést végző is köteles feladata végrehajtásának igazolásául a bevételi pénztárbizonylatot aláírni.

A bevételi pénztárbizonylatot átírással, három példányban kell kiállítani. Az első példány a könyvelés bizonylata. E példányhoz kell csatolni a pénztári alapokmányokat (a csatolt okmányok darabszámát a bizonylat ,,Melléklet'' rovatában kell feltüntetni), majd a bizonylatokat a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt kell könyvelésre átadni.

A második ,,Nyugta'' példányt a befizetés teljesítését igazoló elismervényként a befizetőnek kell átadni.

Abban az esetben, ha a befizető részére — bármely ok miatt — nem került átadásra a ,,Nyugta'' példány, azt érvényteleníteni kell és a bizonylattömbben kell megőrizni.

A harmadik, a tőpéldány a tömbben marad és azt a pénztáros őrzi meg.

3.72. A pénztári kifizetések bizonylatolása

Minden pénztári kifizetésről — a vonatkozó okmányokkal egyezően — kiadási pénztárbizonylatot (SALDO 318—101.) kell kiállítani.

A pénztáros kifizetést csak szabályszerűen kiállított, érvényesített és az utalványozásra jogosult személy utalványozásával ellátott kiadási pénztárbizonylat alapján teljesíthet.

A pénztáros utalvány nélkül, vagy a pénz átvételét ideiglenes jelleggel elismerő nyugta (bon) alapján kifizetést nem teljesíthet.

A pénztárosnak kifizetéskor meg kell állapítania, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg a pénztárban, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás (SALDO 18—21.) ellenében fizethető ki.

A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni.

Megbízott részére történő rendszeres kifizetéseknél, az esetenkénti meghatalmazás helyett, visszavonásig érvényes meghatalmazás (SALDO 18—22.) is adható. Ezekről a meghatalmazásokról a pénztáros külön nyilvántartást köteles vezetni és a kiadási bizonylat szöveg rovatában — mivel a meghatalmazás ez esetben nem csatolható — hivatkozni kell a nyilvántartási számra.

Egy kiadási pénztárbizonylaton általában csak egy személy vehet át pénzt. Egy bizonylattal több személy részére csak akkor lehet pénzt kifizetni, ha valamennyi érdekelt ugyanazon a napon veszi fel járandóságát. A pénzfelvétel igazolása ebben az esetben az átvevők aláírásával a pénztári alapokmányon történik. Amennyiben a pénztári alapokmányon szereplők közül az esedékesség napján valaki nem veszi fel a járandóságát, akkor a fel nem vett illetményekre vonatkozó előírások szerint kell eljárni.

A pénz átvevőjének személyazonosságát szolgálati igazolvánnyal, vagy személyi igazolvánnyal kell igazolnia. A pénz átvételét az átvevőnek (nem személyes megjelenés esetén a meghatalmazottnak) a kiadási pénztárbizonylaton aláírásával kell elismernie.

Ha az átvevő nem az intézmény dolgozója, a kiadási pénztárbizonylaton (pénztári alapokmányon) az átvevő személyi igazolvány számát is fel kell tüntetni.

A kifizetés megtörténtekor a kiadási pénztárbizonylatot a pénztárosnak is (kifizető) alá kell írnia. A bizonylatot kiállító, utalványozó, ellenőrző és könyvelő ugyancsak köteles feladata végrehajtásának igazolásául a kiadási pénztárbizonylatot aláírni.

A kiadási pénztárbizonylatot átírással, két példányban kell kiállítani. Az első példány a könyvelés bizonylata. E példányhoz kell csatolni a pénztári alapokmányokat (a csatolt okmányok darabszámát a bizonylat ,,Melléklet'' rovatában fel kell tüntetni), majd a bizonylatokat a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt kell könyvelésre átadni.

A második példány a tőpéldány a tömbben marad és azt igazolásul a pénztáros őrzi meg.

3.73. Pénztárjelentés

A pénzforgalmat a pénztárosnak minden pénztári be- és kifizetést — a teljesítést megelőzően, vagy azt követően azonnal — a felmerülés sorrendjében pénztári nyilvántartásba (pénztárjelentésbe) fel kell jegyeznie.

A kisforgalmú pénztáraknak az ,,Időszaki pénztárjelentés''-t (SALDO 13—20.), a nagyforgalmú pénztáraknak pedig a ,,Napi pénztárjelentés''-t (SALDO 13—24., illetve SALDO 13—26.) kell kiállítaniuk. A használatba vett nyomtatványtömböket az arra illetékes vezetőnek hitelesítenie kell.

A pénztári nyilvántartásban elszámolt kiadási és bevételi tételek bizonylatain az elszámolás tényét ,,ELSZÁMOLVA'' bélyegzővel kell megjelölni.

A nagyforgalmú pénztárakban a pénztáros a pénztári órák befejeztével naponta köteles pénztárzárlatot készíteni ,,Napi pénztárzárlat'' űrlapon. A kisforgalmú pénztáraknak legalább 10 naponként és a havi illetmény kifizetéshez kell pénztárzárlatot készíteni.

A pénztárzárlatot a gazdasági igazgatónak kell szabályoznia.

Megjegyzés: itt kell az intézménynek rögzíteni, hogy milyen pénztárjelentést használ, illetve a pénztárzárlatot hány naponként kell készíteni.

Pénztárzárlatkor a pénztárosnak:

— meg kell állapítania a pénztárban lévő készpénzállományt címletenkénti részletezésben,

— a pénztárjelentés alapján meg kell állapítania a bevételek és kiadások napi végösszegét, majd az előző napi (időszaki) készpénzmaradvány figyelembevételével a pénztári nyilvántartás szerinti egyenleget,

— a pénztári jelentésben megállapított egyenleget egyeztetni kell a valóságos készpénzállománnyal,

— az egyeztetés megtörténtét aláírásával kell igazolnia a pénztárjelentésen, illetve a pénztárzárlaton, ha ez külön készül.

A pénztári ellenőr az ellenőrzés elvégzését köteles aláírásával igazolni,

— az egyeztetés során mutatkozó esetleges eltérések okait még a megállapítás napján ki kell deríteni, illetve ha ez nem vezetne eredményre, az eltérést rendezni kell. Az eltérés rendezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a pénztárellenőrnek, valamint az SZMSZ szerint ezzel megbízott vezetőnek is alá kell írnia.

A jegyzőkönyv szerinti többletet a pénztárba be kell vételezni, a hiányt a pénztárosnak be kell fizetni,

— a pénztárban őrzött értékpapírok állományát a nyilvántartások alapján kell ellenőrizni.

Ha a pénztárost bármely okból helyettesíteni kell, vagy ha a pénztáros beosztásából végleg távozik, pénztárzárlatot kell készíteni. A pénztárzárlat alkalmával a pénztári nyilvántartásokat le kell zárni. A pénztárzárlatnál, valamint az átadásnál az átvevőnek, az átadónak és az ellenőrnek jelen kell lennie.

A pénztárzárlatról, valamint az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet és a pénztári nyilvántartásokat az átadónak (vagy helyette a hivatalból jelen lévő felettesének), az átvevőnek és a pénztári ellenőrnek kell aláírnia.

3.8. Egyéb pénzkezeléssel kapcsolatos szabályok

3.81. Illetmény kifizetés

Az illetmény kifizetéshez igénylés alapján a kifizetést megelőző, vagy a kifizetés napján — az előírt biztonsági szabályok betartása mellett — kell a kincstári egységes számláról a szükséges készpénzt, az előre meghatározott címleteknek megfelelően felvenni és a házipénztárba beszállítani.

A pénztáros az elkészített fizetési jegyzéknek megfelelően (ténylegesen kiadható nettó illetményt) összeget a rendszeresített átadókönyvben aláíratás ellenében adja át borítékolásra az ezzel megbízott dolgozóknak.

Az illetmények kifizetésére (borítékolására) kijelölt személyeket írásban kell megbízni.

Az illetményfizetéssel (borítékolással) megbízottak a pénztárostól átvett összegért elszámolási felelősséggel tartoznak.

Illetményt kifizetni csak az előírt fizetési napon szabad.

Borítékolásra átvett összeget a kifizetési napot megelőzően kifizetni tilos. Ettől eltérni csak a gazdasági igazgató előzetes írásbeli engedélyével szabad.

A kifizetési napon szabadságon lévő alkalmazott illetménye a kifizetést megelőző napon csak abban az esetben kerülhet kifizetésre, ha azt a kincstári egységes számláról, külön igényléssel a pénztáros előre felvette.

Az illetmény átvételét az alkalmazottak a teljes név aláírással igazolják.

Az átvett összegre vonatkozó reklamációt csak akkor fogadhatnak el a kifizetők, ha a pénzt az átvevő előttük számolta meg és találta kevesebbnek. A kifizetéskor a pénz átszámolására az alkalmazott figyelmét előre fel kell hívni.

Amennyiben az illetmény átvételére az alkalmazott személyesen nem jelenik meg, helyette a meghatalmazottja azt szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében és aláírására felveheti. Ha a meghatalmazott nem a szervezet alkalmazottja a kifizető köteles meggyőződni a személyazonosságáról.

Ha az alkalmazott távol van és meghatalmazást nem adott, akkor annak illetményét a pénztáros fel nem vett illetményként köteles kezelni és azt a pénztárba vissza kell vételeztetni.

3.82. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása

Pénzt elszámolásra kiadni — kihelyezett (ellátmánnyal gazdálkodó) pénztárakon kívül — csak az alábbi célokra lehet:

— beszerzésre (vásárlásra),

— kiküldetési kiadásokra,

— kis kiadásokra (reprezentáció, posta költség stb.),

— üzemanyag vásárlásra.

Elszámolásra pénzt kiadni csak személyre szólóan rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és az erre jogosult személyek utalványozása alapján szabad. A pénztáros az elszámolásra kiadott összegekről naprakész nyilvántartást köteles vezetni az ,,Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása'' című bizonylaton (SALDO 13—135.).

Az elszámolásra kiadott összeg a rendszeres — és jelen szabályzatban rögzített — esetektől eltekintve, nem haladhatja meg a cél eléréséhez szükséges mértéket.

Az anyagbeszerzési célra felvett összeggel a vásárlás megtörténtét követő munkanapon, vagy az elszámolás határidejeként megszabott időpontig el kell számolni. Ha a kitűzött véghatáridő előtt mód van részleges elszámolásra, azt végre kell hajtani. A fennmaradó összeg elszámolásának véghatárideje ilyen esetben is változatlan marad.

Ha ismertté válik, hogy az elszámolásra kiadott összeg a célnak megfelelően nem használható fel, a felvett összeget ugyancsak haladék nélkül vissza kell fizetni a pénztárba.

Ha ugyanaz a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha annak elszámolására a kitűzött véghatáridő még nem érkezett el. Ha az elszámolásra kötelezett személynek az elszámolás eredményeként bizonyos összeget vissza kell fizetnie, ezt az összeget készpénzben akkor is köteles visszafizetni, ha azonnal újabb összeget vesz fel elszámolásra.

Újabb összeget elszámolásra kiutalni csak akkor szabad, ha az elszámolásra kiadott összeget nyilvántartó személy (pénztáros) igazolja, hogy a pénz felvevőjének elszámolatlan tétele nincs.

Kiküldetési költségek fedezetére az előleg kifizetése a kiadások elszámolására szolgáló nyomtatványok (Menetlevél, Belföldi kiküldetési utasítás stb.) ,,előleg'' rovatának kitöltése és utalványozása után kerülhet sor.

Megjegyzés: az intézménynél alkalmazott ezen nyomtatványok mintáit javasoljuk jelen szabályzat mellékleteként kezelni, illetve e pontban hivatkozni kell a melléklet számokra.

A felvett útielőleggel a kiküldetés befejeztével, de legkésőbb a kiküldetési rendelvényen megjelölt határidőig el kell számolni. Ha a kiküldetés nem valósul meg, az összeget haladéktalanul vissza kell fizetni.

Ha az elszámolásra kötelezett személy az előírt határidőre a felvett összeggel nem számol el, akkor azt a pénztáros köteles az arra illetékes vezető részére jelenteni. Amennyiben a vezető felszólítása is eredménytelen, akkor a gazdasági igazgatónak kell jelentést tenni.

Üzemanyag vásárlásra egyénileg és csoportosan vehető fel készpénz előleg. Az egyénileg igényelhető üzemanyag előleg nyomtatványon fel kell tüntetni a gépjárművezető nevét, a gépkocsi rendszámát és törzsszámát (a szervnél azonosításra rendszeresített szám) a várható kilométerteljesítményt és az elszámolás határidejét. Csoportos üzemanyag előleg igénylési nyomtatványt ott kell használni, ahol több gépjárművezető részére egy dolgozó veszi fel a pénztárnál az előleget és bonyolítja le az elszámolás pénzügyi részét. Ilyen esetben a bonyolító részére állandó meghatalmazást kell adni. A csoportos nyomtatványokkal párhuzamosan, ha hónap közben pótutalványozás szükséges, egyéni igénylési nyomtatványt kell kitölteni.

Ha a gépjárművek teljesítménye hónapról hónapra változik az üzemanyag előleg nyomtatványon fel kell tüntetni a várható teljesítményt és a felvehető előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

Ha a gépjárművezető egy elszámolási időszakban több gépjárművön teljesít szolgálatot, havi teljesítményét a gépjármű menetlevelek alapján kell megállapítani és összesíteni, majd az így megállapított összeget kell szembeállítani a felvett előleggel.

Megjegyzés: az intézménynek e pontokban kell rögzíteni az előleg kifizetését engedélyezők névsorát, valamint jegyzékbe kell foglalni előleg fajtánként az előleget felvehető szervezeti egységek/személyek névsorát. Meg kell határozni továbbá az egyes előleg fajták elszámolásának végső határidejét, kitérve a beszámoló készítéshez kapcsolódó elszámolásokra is.

3.83. Egyéb pénztári kifizetéseknél követendő eljárás

Ilyen kifizetéseknek minősülnek:

— a saját személygépkocsi hivatali célú használatáért fizetett térítés,

— taxiköltség elszámolása,

— helyi és helyközi közlekedési költség térítések,

— stb.

Megjegyzés: az intézményeknek e pontban kell rögzíteni, hogy ilyen kifizetést a pénztár kinek az engedélye alapján teljesíthet, hogy történjen ezen kiadások elszámolása figyelemmel az szja törvény vonatkozó előírásaira. Itt kell meghatározni azt is, ha ezeken kívül még az intézmény valamilyen jogcímen kifizetést teljesít.

4. LETÉTEK KEZELÉSE

A letét nem képezi az intézmény vagyonát, azt csak átmenetileg kezelik a házipénztárban. Két fajtája van:

= készpénzletét,

= tárgyletét.

Itt hívjuk fel a rendőrségi cím alá tartozó intézmények figyelmét, hogy az általuk kezelt letétekre vonatkozóan az IM—PM együttes rendelet előírásait is figyelembe kell venni, illetve be kell tartani.

A készpénzletéteket az intézmény készpénzétől elkülönítetten kell kezelni. Az arra vonatkozó előírások megegyeznek a házipénztári készpénz kezelési előírásaival, de pénztári nyilvántartásban is elkülönítetten kell kezelni.

E pénztárjelentéseken kívül a készpénz letétekről olyan egyedi nyilvántartást kell vezetni, amelyből tételesen megállapítható:

= a nyilvántartás tételszáma,

= a letét tulajdonosának

— neve,

— lakcíme,

— személyi igazolványának száma,

= a letétbe elhelyezett készpénz összege.

A házipénztárban őrzött tárgyletétekről letétesenként elkülönített nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

= a letevő

— neve,

— lakcíme,

— személyi igazolvány száma,

= letét keletkezésének időpontja,

= a nyilvántartás tételszáma,

= a letét megnevezése (tartalma),

= a bevételezés bizonylatának száma,

= a letét kiadásának időpontja,

= a kiadás bizonylatának száma,

= a tárgyletétet átvevő

— neve,

— lakcíme,

— személyi igazolványának száma,

— aláírása.

A tárgyletétek — letétes részére — pénztárból történő kiadásakor kiállított kiadási bizonylat egy példányát a tárgyletétek elkülönített nyilvántartásának mellékleteként meg kell őrizni.

A tárgyletéteket kiadásukig lepecsételt borítékban, vagy csomagban kell kezelni, amelyen a letevő nevét, címét és aláírását, a letét tartalmát, a letétekről vezetett nyilvántartás sorszámát kell feltüntetni.

A letétek elhelyezését és a boríték, vagy csomag lezárását a pénztáros és a pénztár ellenőr együttesen végzik el és annak szabályos voltát a borítékon, vagy csomagon aláírásukkal igazolják.

Megjegyzés: a házipénztárban kezelhető letétek elkülönített nyilvántartásáról, ezen nyilvántartások vezetésének rendjéről, a felelős személyekről, valamint a letétek bevételezésének, illetve kiadásának szabályait kell rögzíteni e fejezetben.

5. ÉRTÉKPAPÍROK KEZELÉSE, NYILVÁNTARTÁSA

A központi költségvetési szervek részére az államháztartási törvény tiltja értékpapírok, részesedések vásárlását. Korábbi időszakról azért az intézmény ilyen eszközökkel rendelkezhet, illetve kárpótlási jegyhez valami ellenértékeként hozzá is juthatott. Amennyiben az intézmény az előzőeknek megfelelően ilyen eszközökkel rendelkezik, akkor a következő előírásokat kell figyelembe vennie.

Az értékpapírokat, részesedéseket (részvényeket) a pénztárban megnevezésükkel, sorozat- és sorszámukkal, névértéken kell nyilvántartani. Az értékpapírok pénztárba való be-, illetve kivételezéséhez a bevételi és a kiadási pénztárbizonylatot kell alkalmazni. E tömbök elkülönülnek a készpénzforgalomban alkalmazott tömböktől, ,,ÉRTÉKPAPÍR'' feliratot kell rajtuk feltüntetni.

Az értékpapírokról analitikus nyilvántartást kell vezetni.

Az értékpapírt, a részesedést megtestesítő okmányt a pénztáros csak írásos engedéllyel adhat ki. Az engedélynek tartalmaznia kell:

= az értékpapír felvételére jogosult nevét,

= az értékpapír megnevezését,

= az értékpapír sorozat- és sorszámát,

= az értékpapír névértékét,

= a beszerzés értékét,

= az értékpapír pénztárból történő kivételezésének okát,

= az értékpapír pénztárba történő visszaadásának időpontját, ha a kiadás ideiglenes jelleggel (nem eladás céljából) történt,

= az engedélyezés dátumát,

= az engedélyező aláírását.

Az engedélyt az értékpapírokról vezetett nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.

Abban az esetben, ha a pénztárból ideiglenesen kivételezett értékpapírt az engedélyben meghatározott időpontra nem szolgáltatják vissza, a mulasztást az írásbeli engedélyt kiadó személy részére azonnal jelezni kell.

Megjegyzés: amennyiben az intézmény ilyen értékpapírral rendelkezik, akkor az arra vonatkozó nyilvántartási, kezelési szabályokat kell pontosan rögzíteni e pontban.

6. SZIGORÚ SZÁMADÁS ALÁ VONT NYOMTATVÁNYOK

A számviteli törvényben foglalt előírások szerint az intézménynek szigorú számadású nyomtatványként kell kezelnie:

— a készpénz kezeléshez kapcsolódó nyomtatványokat, továbbá

— minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy

— az olyan nyomtatványt, amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.

Megjegyzés: a szabályzat e részében tételesen fel kell sorolni az intézménynél — az előbbi előírásoknak megfelelően — a szigorú számadású nyomtatványokat.

A szigorú számadású nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből

— a felhasználó szervezeti egység,

— a felhasználó személy,a felhasznált mennyiség — sorszám szerint, és

— a felhasználás időpontja

is megállapítható.

A felhasználó köteles a nyomtatványokkal (beleértve a rontott példányokat is) elszámolni.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban rögzíteni kell a szigorú számadású nyomtatványok készletéről, felhasználásáról vezetett konkrét nyilvántartások rendjét. Erre szolgálhatnak:

— a szigorú számadású nyomtatványok raktári nyilvántartó lapja (SALDO 13—76. r.sz.),

— a szigorú számadású nyomtatványok igénylő lapja (SALDO 13—75. r.sz.),

— a szigorú számadású nyomtatványok munkahelyi nyilvántartó lapja (SALDO 13—77. r.sz.),

— a szigorú számadású nyomtatványok egyéni nyilvántartó lapja (SALDO 13—90. r.sz.)

c. nyomtatványok.

E nyomtatványokat házilag készített nyilvántartással is lehet helyettesíteni.

A szabályzatban rögzíteni kell a használatból kivont (betelt, év végével lezárt) nyomtatványok megőrzésének feltételeit, továbbá a megőrzésért felelős személy megnevezését is. A megőrzés időtartamára a számviteli törvényben rögzített előírások betartása kötelező.

7. A PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK ISMERTETÉSE

A pénzügyi gazdálkodással összefüggő jogkörök, illetve feladatok a következők:

— a kötelezettségvállalás,

— a teljesítések igazolása,

— az érvényesítés,

— az utalványozás és

— az ellenjegyzés.

Megjegyzés: az intézménynek a fentiekről vagy külön szabályzat keretében kell rendelkezni, vagy a pénzkezelési szabályzat keretein belül kell a vonatkozó intézményi előírásokat szabályozni.

7.1. A kötelezettségvállalás

A kötelezettségvállalás az előirányzatok felhasználására vonatkozó első intézkedés. Keretében az arra jogosult személy munkát, szolgáltatást, árut rendel meg, illetve más kifizetések (segélyek, juttatások, támogatások stb.) odaítélésében dönt. A megrendeléssel együtt a jogosult arra is kötelezi magát, hogy amennyiben a teljesítés megvalósul, annak ellenértékét a megfelelő előirányzata terhére kifizeti.

Kötelezettségvállalásnak minősül tehát — az alkalmazási okirat, a megrendelés, a vállalkozási és szállítási szerződés mellett — minden olyan intézkedés, amely az intézmény tervezett előirányzatainak felhasználására irányul.

A kötelezettségvállalás a gazdasági igazgató, vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után és csak írásban történhet.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban szabályoznia kell a kötelezettséget vállalható munkakörök/személyek megjelölését, a hatáskörükbe utalt előirányzatok körét és az esetleges korlátokat (összeghatárok stb.).

Számba kell venni mindazokat a kifizetési jogcímeket, amelyek az intézménynél előfordulhatnak és ehhez igazodóan kell arról dönteni, hogy az intézmény vezetője milyen esetekben (esetleg összeghatár felett) tartja fenn magának a kötelezettségvállalás jogát és mely esetekben ruházza azt át.

E tételes jegyzéket, mely munkakörönként/személyenként tartalmazza a kötelezettségvállalók névsorát e szabályzat mellékleteként kell kezelni.

Kötelezettségvállalók olyan személyek lehetnek, akik megfelelő szakmai ismeretekkel, hatáskörrel és a felelős döntéshez szükséges információkkal is rendelkeznek.

A kötelezettségvállaló aláírásával felel:

— a jogszabályok és más rendelkezések betartásáért,

— a kötelezettségvállalás tartalmáért,

— a pénzügyi fedezet meglétéért,

— a hatáskörébe utalt előirányzatok betartásáért,

— azért, hogy csak olyan körben vállaljon kötelezettséget, amelyre jogosultsága van.

7.2. A teljesítések igazolása

A teljesítések igazolása alatt az elvégzett munka, szolgáltatás, a szállított áru átvételét értjük és ezt a tényt az okmányon aláírásával is igazolnia kell. Az ilyen feladatokkal megbízott dolgozónak arról kell meggyőződnie és ezt a tényt az okmányon aláírásával igazolnia, hogy

— a szállított áru a megrendelés szerint hiánytalanul, megfelelő minőségben megérkezett-e,

— a munka elvégzése előírásszerűen megtörtént-e,

— a szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettséget a megfelelő minőségben teljesítette-e.

Megjegyzés: e pontban az intézménynek a teljesítések igazolásával megbízott személyeket kell felsorolnia.

Az intézménynek a kiadási jogcímek ismeretében kell meghatározni a teljesítések igazolására jogosító személyeket is.

7.3. Az érvényesítés

A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni és érvényesíteni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és azt, hogy betartották-e az alaki követelményeket.

Az e feladatot ellátó személy köteles meggyőződni arról, hogy

— a követelés jogos-e,

— az anyag, áru, szolgáltatás, vagy munka átvétele, illetve a szükséges bevételezés megtörtént-e,

— az előírt dokumentumokat csatolták-e,

— a számla számszakilag helyes-e,

— a kiadás teljesítésére a feladatok ellátása érdekében szükség van-e,

— befizetés esetében a bevétel az intézményt illeti-e.

Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul.

Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a felülvizsgált, illetve jóváhagyott összeget és a terhelendő/jóváírandó főkönyvi számla számát is. Ebből következően az érvényesítési feladatokkal csak pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező dolgozót lehet megbízni.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban rögzítenie kell az érvényesítést végző munkakört/személyt, valamint a feladatok és a felelősség részletes meghatározását.

7.4. Utalványozás

Utalványozás alatt a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését értjük. Utalványozásra csak az intézmény vezetője, vagy az általa felhatalmazott(ak) jogosult(ak).

Erre csak az érvényesítést követően kerülhet sor. Az utalványozás az okmányra történő rávezetéssel, vagy külön írásbeli rendelkezéssel történhet. Az utalványrendeleten fel kell tüntetni:

— a ki-, illetve befizetést elrendelő és végrehajtó nevét,

— az utalvány szót,

— a költségvetési évet,

— a befizető, vagy kedvezményezett nevét, címét,

— a fizetés időpontját, összegét és módját,

— a megterhelendő, jóváírandó kincstári számla, bankszámla számát és megnevezését,

— a keltezést,

— az utalványozó és ellenjegyző aláírást.

Nem kell külön utalványozni a számla alapján a termékértékesítésből, vagy szolgáltatásnyújtásból befolyt bevétel beszedését.

Az utalványozás ellenjegyzéssel együtt érvényes.

Az utalványozó azért felel, hogy a megrendelt munka, vagy szolgáltatás megfelelő minőségben megtörtént, s az utalványozott összeg a teljesítés értékével arányban áll. Az utalványozásra a teljesítés igazolását és az érvényesítést követően kerülhet sor. Így e jogkör gyakorlója egyben azok megtörténtét is ellenőrzi.

Megjegyzés: az intézménynek az utalványozási jogkörrel megbízott személy(ek) által elvégzendő feladatokon kívül e pontban rögzítenie kell az utalványozási jogkörrel rendelkező személyek felsorolását is.

7.5. Ellenjegyzés

Az utalvány ellenjegyzésére az intézmény gazdasági vezetője, illetőleg az általa kijelölt személy jogosult.

Az ellenjegyző az aláírást megelőzően köteles ellenőrizni:

— a kötelezettségvállaló és az utalványozó arra jogosult személy volt-e.

— a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e,

— a vonatkozó jogszabályokat, belső rendelkezéseket betartották-e.

Amennyiben az ellenjegyzésre jogosult személy a kötelezettségvállalással, illetve az utalványozással nem ért egyet, a bizonylatot záradékkal kell ellátnia. Az ,,utasításra történt'' kötelezettségvállalásról, illetve utalványozásról a gazdasági igazgatót azonnal tájékoztatni kell, aki a jogszabályok előírásai szerint köteles eljárni.

Megjegyzés: az intézménynek e pontban az ellenjegyzésre jogosult személyeket kell felsorolnia.

7.6. Összeférhetetlenségi szabályok

A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző — ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan — azonos személy nem lehet.

Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel.

Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.

5. számú függelék

A kötelezettségvállalás részletes szabályai

I. Kötelezettségvállalás

1. A költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettség-vállalás) — törvényben meghatározott kivétellel — az önállóan, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezetői testülete által megbízott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) jogosult.

2. A kötelezettség-vállalás a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után és csak írásban történhet. Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt — ha nem ért vele egyet — ,,a kötelezettségvállalás utasításra történt'' záradékkal kell ellátnia, s erről részben önálló költségvetési szerv esetében az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv esetében a közgazdasági helyettes államtitkárt, a BM központi igazgatás és a Fejezeti kezelésű előirányzatok címnél szereplő előirányzatok felhasználása esetében pedig a közigazgatási államtitkárt 8 napon belül írásban értesíteni kell.

3. A kötelezettség-vállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, melynek rendelkezésre állását igazoltatni kell.

4. A kötelezettségvállalók a megrendelés megkötése után annak másolati példányát a hozzá tartozó árajánlatokkal együtt, valamint a végleges szerződés másolati példányát az illetékes pénzügyi szervnek kötelesek leadni nyilvántartásba vétel céljából.

5. a) A BM Jogi Képviseleti Irodája a Belügyminisztérium nevében az 1. számú függelék II. pontja szerinti hivatali egységek által történő kötelezettségvállalásnál — érvényességi kellékként — előzetesen véleményezi, aláírás előtt ellenjegyzi a szerződést. A szerződést nyilvántartásba vétel céljából az aláírást követő 14 napon belül meg kell küldeni a BM Jogi Képviseleti Irodának.

b) Az 1. számú függelék I. pontjában felsorolt szervek által történő kötelezettségvállalásnál a szerződést érvényességi kellékként a BM Jogi Képviseleti Iroda előzetesen véleményezi, amennyiben ezen szervek kötelezettségvállalásaihoz más minisztériumi hivatali egységek előzetes véleménye, közreműködése vagy ellenjegyzése szükséges.

II. Érvényesítés

1. A pénzügyi teljesítésre benyújtott számlát, bizonylatot érvényesítés előtt záradékolni (szakmailag igazolni) kell. A záradékolásnak tartalmaznia kell:

— a gazdasági esemény teljesítésének igazolását;

— a gazdasági esemény bekövetkezésének indokát, illetve a gazdálkodási eseményre utaló szöveges megjegyzést.

A záradékolást az igénybe vevő szervezeti egység vezetője, illetve általa megbízott dolgozója köteles elvégezni.

2. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni és igazolni (a továbbiakban: érvényesíteni) kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e.

3. Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott (a gazdasági szervezet állományába tartozó) pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozó végezhet.

4. Az érvényesítésnek — az érvényesítve megjelölésen kívül — tartalmaznia kell a megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is.

III. Utalványozás

1. A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) — a törvényben meghatározott kivétellel — az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, vagy az általa felhatalmazott (bankszámla feletti rendelkezési joggal bíró) személy jogosult.

2. Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (a továbbiakban: utalvány) lehet.

3. A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni:

a) a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését;

b) az ,,utalvány'' szót;

c) a költségvetési évet;

d) a befizetőnek és a kedvezményezettnek a megnevezését, címét, bankszámlaszámát;

e) a fizetés időpontját, módját és összegét;

f) a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését;

g) a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását.

4. Az érvényesített okmányra vezetett rendelkezésben (rövidített utalványban) — a 3. pontban meghatározottak közül — az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

5. Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból — számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján — befolyó bevétel beszedését.

IV. Utalványozás ellenjegyzése

1. Az utalvány ellenjegyzésére — törvényben meghatározott kivétellel — a költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetőleg az általa kijelölt személy jogosult. A bankszámlára befolyó bevételeket nem szükséges ellenjegyezni.

2. Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt — ha nem ért vele egyet — ,,az ellenjegyzés utasításra történt'' záradékkal kell ellátnia, s erről az I. Kötelezettségvállalás című rész 2. pontjában foglaltak szerinti szervet, illetőleg személyt 8 napon belül írásban értesíteni kell.

3. A 2. pontban nevezett szervek és személyek a bejelentést a kézhezvételtől számított 15 napon belül kötelesek megvizsgálni és kezdeményezni a szükséges intézkedéseket.

V. Egyéb előírások

1. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző — ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan — azonos személy nem lehet.

2. Az érvényesítő személy a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel nem lehet azonos.

3. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.

4. A kötelezettség-vállalás, érvényesítés, utalványozás, utalvány-ellenjegyzés esetén a megbízást, kijelölést minden esetben írásba kell foglalni, vagy a szerv szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) rögzíteni.

5. Szintén a szervezeti és működési szabályzatban kell szerepeltetni a kötelezettség-vállalásra jogosultak esetében a kötelezettség-vállalás mértékét (forintösszeg határát).

6. Pénzügyi gazdasági szervezettel nem rendelkező (igénybejelentő) szervnek kötelezettséget vállalni, megrendelést foganatosítani csak az ellátásilag illetékes pénzügyi szolgálat előzetes egyetértésével és ellenjegyzése mellett lehet.

7. A BM Központi Gazdasági Főigazgatóság felügyelete alá tartozó szervek vonatkozásában a kötelezettségvállalás részletes szabályai — a függelékben foglaltakkal összhangban — külön főigazgatói intézkedés szabályozza.

8. A költségvetési szervek kötelezettségeik során előleg fizetését — kivéve a nem teljesítés esetére az előleg visszafizetését garantáló elismervénnyel biztosított importot és a központi beszerző szervnek átutalt előleget — nem vállalhatják. Előlegfizetés helyett a szerződésben részteljesítést kell előírni.

6. számú függelék

(null)

Szerv, előirányzat megnevezése

űrlap

oldal

Adatlap
az előirányzatokkal és azok teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatásra

szektor

fejezet

Cím/alcím

PIR-törzsszám

Pénzintézeti azonosító

Számlatulajdonos azonosító

Államháztartási
egyedi azonosító

Jelenlegi szakágazat

Új szakágazat/funkció

adatközlő

Adatközlés időpontja

Adatközlés sorszáma

év

időszak

(null)

Megnevezés a főkönyvi számlákra való hivatkozással				Sor- szám

1				2	3	4	5
Személyi juttatások (51-52)				01
Társadalombiztosítási járulék (531-533)				02
Munkaadói járulék (534)				03
Dologi kiadások (54-57)				04
Ellátottak pénzbeli juttatásai (58)				05
Működési célú pénzeszközátadás az államháztartáson belül (372)				06
Működési célú pénzeszközátadás az államháztartáson kivülre (374)				07
Társadalom- és szociálpolitikai juttatások (381)				08
Tervezett maradvány, eredmény, tartalék				09
Egyéb működési célú támogatások, kiadások		(06+07+08+09)		10
Kamatfizetések (575)				11
Felújítás (1-ből)				12
Intézményi beruházási kiadások (1-ből)				13
Felhalmozási célú pénzeszközátadás az államháztartáson belül (373)				14
Felhalmozási célú pénzeszközátadás az államháztartáson kivülre (375)				15
Intézményi egyéb felhalmozási kiadások (1-ből)				16
Egyéb intézményi felhalmozási kiadások			(14+15+16)	17
Egyéb beruházás (151, 158-ból)				18
Lakástámogatás (376)				19
Lakásépítés (123-ból)				20
Beruházási célprogramok (151-158-ból, 378)				21
Kiemelt jelentőségű beruházások (151-158-ból, 378)				22
Központi beruházások	(18+19+20+21+22)			23
Kölcsönnyújtás (éven túli időtartamra (19)				24
Fejezeti kezelésű (speciális) előirányzatok				25
Törvény szerinti kiadások (01+02+03+04+05+10+11+12+13+17+23+24+25)				26

				9	7		2
			űrlap			oldal

(null)

							ezer forintban
Megnevezés (A sorok tartalma megegyezik az 1997. évi költségvetési törvényjavaslatot elkészítő 70-76 tervezési űrlapok sorainak tartalmával)				Sor- szám

1				2	3	4	5
Intézményi működési bevételek (91)				27
Támogatási célprogramok bevételei				28
Működési célú pénzeszközátvétel a társadalombiztosítási alapoktól (463)				29
Működési célú pénzeszközátvétel az elkülönített állami alapoktól (464)				30
Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (461)				31
Egyéb működési célú pénzeszközátvétel az államháztartáson belül (462)				32
Működési célra átvett pénzeszközök az államháztartáson kivülről (471)				33
Egyéb működési célú péneszköz-átvétel, bevételek		(31+32+33)		34
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel a társadalombiztosítási alapoktól és kezelőitől (466)				35
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel az elkülönített állami alapoktól (467)				36
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek (931)				37
Egyéb felhalmozási célú pénzeszközátvétel az államháztartáson belül (465)				38
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök az államháztartáson kivülről (472)				39
Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek		(37+38+39)		40
Korábban nyújtott (éven túli) kölcsön visszatérülése (468, 473)				41
Fejezeti kezelésű (speciális) előirányzatok bevételei				42
Törvény szerinti bevételek: (27+28+29+30+34+35+36+40+41+42)				43
Törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege			(26-43)	44
Működési költségvetés támogatása				45
Intézményi felhalmozási kiadások támogatása				46
Központi felhalmozási kiadások támogatása				47
Fejezeti kezelésű (speciális) előirányzatok támogatása				48
Költségvetési támogatás: (45+46+47+48)				49
Működési költségvetés előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele				50
Intézményi felhalmozási kiadások előirányzat-maradvány igénybevétele	⎕			51
Központi felhalmozási kiadások előirányzat-maradvány igénybevétele				52
Fejezeti kezelésű (speciális) előirányzatok előirányzat-maradvány igénybevétele				53
Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (50+51+52+53)				54
Költségvetésen kivüli kiadások (39, 45-ből)				55
Költségvetésen kivüli bevételek (48, 45-ből)				56
Finanszírozás összesen (49+54-55+56) = (44)				57
Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra				58

7. számú függelék

(null)

Magyar Államkincstár	Adatszolgáltatás a kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv által elismert tartozásállományról	Bizonylat kódja

		Bizonylat sorszáma

		Összes oldal
		Összes oldal
		Oldalszám

		Államháztartási egyedi azonosító

Költségvetési szerv neve

Költségvetési szerv számlaszáma ( 1-16 pozíció )

–

fejezet

Cím/alcím

év

hó

Eredeti éves költségvetés
kiadási előirányzata millió Ft-ban

Eredeti éves költségvetés
kiadási előirányzata 5%- a millió Ft-ban

(null)

Sorsz.

Tartozásállomány megnevezése

Tartozásállomány
millió Ft- ban

30 – 60 nap közötti
állomány

60 napon túli
állomány

Összesen

Állammal szembeni tartozások

Központi költségvetési szervekkel szemben fennálló tartozás

Elkülönített állami pénzalapokkal szembeni tartozás

TB alapokkal szembeni tartozás

Tartozásállomány önkormányzatok és intézményeik felé

Egyéb tartozásállomány

Összesen

(null)

.................…......…….......199			.			.			.
										aláírás(a Magyar Államkincstárnál bejelentett módon)

8. számú függelék

A Gazdálkodási Szabályzatban meghatározott adatszolgáltatások áttekintése

Ssz.

Határidő

Készíti

Kapja

Tárgya

1.	Kv. tv. elfogadását követő 5 napon belül	önálló szervek	közg. h. áll. titk.	kincstári ktgvetés (16/a)
2.	kincstári ktgvetés. visszaig. köv. 15 napon belül	önálló szervek	kincstári ügyfelek	értesítés a kincstári ktgvet. jóváhagy.-ról (17/a)
3.	Ktgvetési tárgyalást köv. 8 napon belül	önálló szervek	Közgazdasági Főosztály	ktgvetési tárgyalási jkv. másolat megküld. (17/f)
4.	Kv. tv. kihird. köv. 45 napon belül	önálló szervek	Közgazdasági Főosztály	elemi ktgvetések (saját+kincstári ügyfeleké külön-külön) (18/b)
5.	február 28-ig illetve a Kv. tv. kihirdetését követő 60 napon belül	Közgazdasági Főosztály	PM	elemi ktgvetések megküldése (18/c)
6.	március 20-ig, ill. a Kv. tv. kihirdetését követő 80 napon belül	Közgazdasági Főosztály	önálló szervek	elemi ktgvetések visszaig. (18/c)
7.	március 31-ig	önálló szervek	kincstári ügyfelek	kincstári ügyfelek elemi ktgvetése megállapítása és visszaig. (18/d)
8.	Kv. tv. kihirdetését követő 30 napon belül	Igazgatási Főosztály, Közgazdasági Főosztály bevonásával	közigazgatási államtitkár	központi ig. cím ktgvetésének felosztására javaslat (19/a)
9.	tárgynegyedévet megelőző 5 napig, ill. első névnél január 15-ig	önálló szervek	Magyar Államkincstár és Közgazdasági Főosztály	negyedéves előirányzat-teljesítési, ill. felhasználási terv (20/b)
10.	fej. előir. maradv. PM jóváhagyását köv.	Közgazdasági Főosztály	közg. h. államtitkár	költségvetési szervek előirányzat maradvány visszahagyására jav. (27/a)
11.	május 15-ig	Közgazdasági Főosztály	önálló szervek	10. pontbeli maradv. visszaig. (27/a)
12.	önálló szervek beszámolója és előirányzat maradvány jóváhagy. követő 15 napon belül	önálló szervek	kincstári ügyfelek	kincstári ügyfelek éves beszámolója és maradvány jóváhagyása (27/b)
13.	július 31.	önálló szervek	Közgazdasági Főosztály	féléves kv. beszám. (29/d)
14.	tárgyévet követő év február 28-ig	önálló szervek	Közgazdasági Főosztály	éves kv. beszám. (29/d)
15.	a tárgyban szereplő szabályzatot érintő változásokat követő 7 napon belül	önálló szervek	Ellenőrzési Főosztály	kötelezettségvállalási szabályzatot érintő változásokról tájékoztató (34/c)
16.	tárgyévet követő év február 28-ig	támogatást folyósító önálló szerv	közg. h. államtitkár	éves kimutatás a támogatásokról (47/g)
17.	tárgyévet követő év február 28-ig	adományt elfogadó önálló szerv	közg. h. államtitkár	az elfogadott adományokról készített kimutatás (és 49/b pont szerinti megállapodás) megküldése (49/e)
18.	május 31-ig	önálló szervek	Közgazdasági Főosztály	létszám és személyi juttatásokról jelentés (60/f)
19.	negyedévet követő hó 15-ig	érintett (ilyen tárgyú költségvetési támogatással rendelkező) cím	Műszaki Főosztály	építési beruházás és felújítás negyedéves beszámolójának megküldése (65/a)
20.	tárgyévet megelőző év november 15-ig	vagyonkezelő	Műszaki Főosztály	vagyonkezelő köv. éves ingatlangazd. tervének megküldése (84/a)
21.	a 86/b pontban szereplő határidők	vagyonkezelő	Műszaki Főosztály	86/b pontban felsorolt, vagyont érintő adatszolgáltatások (86/b)

9. számú függelék

Fejezet száma és megnevezése

Készítette, illetve felvilágosítást ad ( név, telefon)

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA*

Költségvetési év: 2010.

(null)

											Millió forintban, egy tizedessel
Állam- háztartási egyedi azonosító	Fejezet- szám	Cím- szám	Al- cím- szám	Elő- ir.- cso- port- szám	Ki- emelt elő- ir.- szám		Feje- zet- név	Cím- név	Al- cím- név	Elő- ir.- csop.- név	KIADÁSOK		A módosítás jogcíme			Módosítás (+/–)		A módosítás következő évre áthúzódó hatása	A módosítást elrendelő jogszabály/hatá- rozat száma
Állam- háztartási egyedi azonosító	Fejezet- szám	Cím- szám	Al- cím- szám	Elő- ir.- cso- port- szám	Ki- emelt elő- ir.- szám		Feje- zet- név	Cím- név	Al- cím- név	Elő- ir.- csop.- név	Kiemelt előirányzat neve					Módosítás (+/–)		A módosítás következő évre áthúzódó hatása	A módosítást elrendelő jogszabály/hatá- rozat száma
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatás
					2						Munkaadókat terhelő járuléko
					3						Dologi kiadások
				2						Felhalmozási kiadások
					1						Intézményi beruházási kiadások
					2						Felújítás
					3						Egyéb intézm. felh. kiad.
					4						Egyéb központi beruházás
					5						Lakástámogatás

Az előirányzat-módosítás érvényessége:						a) a költségvetési évben egyszeri jellegű						b) a következő évi költségvetésbe beépülő		c) rendes	d) rendkívüli		(A nem kívánt törlendő!)

(null)

Állam- háztartási egyedi azonosító	Fejezet- szám	Cím- szám	Al- cím- szám	Elő- ir.- cso- port- szám	Ki- emelt elő- ir.- szám		Feje- zet- név	Cím- név	Al- cím- név	Elő- ir.- csop.- név	BEVÉTELEK				Módosítás (+/–)		A módosítás következő évre áthúzódó hatása	A módosítást elrendelő jogszabály/hatá- rozat száma
Állam- háztartási egyedi azonosító	Fejezet- szám	Cím- szám	Al- cím- szám	Elő- ir.- cso- port- szám	Ki- emelt elő- ir.- szám		Feje- zet- név	Cím- név	Al- cím- név	Elő- ir.- csop.- név	Kiemelt előirányzat neve				Módosítás (+/–)		A módosítás következő évre áthúzódó hatása	A módosítást elrendelő jogszabály/hatá- rozat száma
				1
					1
Az előirányzat-módosítás érvényessége:						a) a költségvetési évben egyszeri jellegű						b) a következő évi költségvetésbe beépülő	c) rendes	d) rendkívüli		(A nem kívánt törlendő!)

(null)

Állam- háztartási egyedi azonosító	Fejezet- szám	Cím- szám	Al- cím- szám	Elő- ir.- cso- port- szám	Ki- emelt elő- ir.- szám		Feje- zet- név	Cím- név	Al- cím- név	Elő- ir.- csop.- név	TÁMOGATÁS				Módosítás (+/–)		A módosítás következő évre áthúzódó hatása	A módosítást elrendelő jogszabály/hatá- rozat száma
Állam- háztartási egyedi azonosító	Fejezet- szám	Cím- szám	Al- cím- szám	Elő- ir.- cso- port- szám	Ki- emelt elő- ir.- szám		Feje- zet- név	Cím- név	Al- cím- név	Elő- ir.- csop.- név	Kiemelt előirányzat neve				Módosítás (+/–)		A módosítás következő évre áthúzódó hatása	A módosítást elrendelő jogszabály/hatá- rozat száma






Az előirányzat-módosítás érvényessége:						a) a költségvetési évben egyszeri jellegű						b) a következő évi költségvetésbe beépülő	c) rendes	d) rendkívüli		(A nem kívánt törlendő!)
											Foglalkozottak létszáma (fő)–időszakra
											Foglalkozottak létszáma (fő)–időszakra
Az előirányzat-módosítás érvényessége:						a) a költségvetési évben egyszeri jellegű						b) a következő évi költségvetésbe beépülő	c) rendes	d) rendkívüli		(A nem kívánt törlendő!)

Az adatlap 5 példányban töltendő ki
Fejezet	1 példány	időarányos
Állami Számvevőszék	1 példány	teljesítményarányos
Magyar Államkincstár	1 példány	egyéb
Nemzetgazdasági Minisztérium	2 példány

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/–) egymást követően kell szerepeltetni.

Dátum

Aláírás

Az utasítást a 37/2001. (BK. 17.) BM utasítás 4. pont c) alpontja hatályon kívül helyezte 2001. október 2. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek

13/1997. (BK 15.) BM utasítás

A belügyminiszter 13/1997. (BK 15.) BM

utasítása

Megnyitottak