1373/B/1997. AB határozat
1373/B/1997. AB határozat*
1998.03.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésre irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
1. Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet (R.) 2. § (2) bekezdése szerint magánszemélyek részére elidegeníthetők az egynél több lakást, illetőleg önálló rendeltetésű helyiséget magukban foglaló lakó- vagy vegyes rendeltetésű (részben lakás, részben egyéb célra szolgáló), illetőleg nem lakás céljára szolgáló épületek is, ha azokat a kezelő állami szerv (a továbbiakban: kezelő) előzetesen társasházzá alakította át.
Az R.-t 1994. III. 31-től hatályon kívül helyezte a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1. számú melléklet IV. z) pontja. Az R.-t a már megkötött szerződésekre továbbra is alkalmazni kell.
Az R. eredetileg az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítését szabályozta. Az önkormányzatok tulajdonhoz juttatása során ezek az ingatlanok, meghatározott körben, az állami tulajdonból ingyenesen az önkormányzatok tulajdonába kerültek úgy, hogy a jogalkotás az R. alkalmazhatóságát az önkormányzatok tulajdonába került házingatlanok tekintetében bizonyos körben a mai napig fenntartotta.
2. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az előtte folyamatban lévő ügyben az R. 2. § (2) bekezdése alkotmányellenességét észlelte és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 38. §-a alapján, az eljárása felfüggesztése mellett, az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte a támadott rendelkezésnek a perben való alkalmazhatósága kizárása végett.
A kezdeményezést tartalmazó irat az Alkotmány 13. §-ára hivatkozik, eszerint „a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot”.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §-a értelmében a tulajdonost megilleti az a jog, hogy tulajdonjogát másra átruházza. A kezelőből tulajdonossá vált önkormányzat viszont csak akkor idegenítheti el az ingatlant, ha azt előbb társasházzá alakítja át. Az indítvány szerint ezzel a korlátozással a kifogásolt szabály indokolatlanul csorbítja a tulajdonhoz való jogot.
3. Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság már hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét is vizsgálja az Abtv. 38. §-a körében.
Az Alkotmánybíróság számos határozatban értelmezte az Alkotmány 13. §-át, és ezzel összefüggésben már vizsgálta azokat a szabályokat is, amelyek az önkormányzatoknak az állami tulajdonból való tulajdonszerzésére, illetve az ekként szerzett tulajdonra vonatkoznak.
Az Alkotmány nem rendelkezik arról, hogy az önkormányzat milyen módon szerez tulajdont. Az Alkotmány a jogalkotásra bízza annak eldöntését, mi módon és milyen körben juttatja tulajdonhoz az önkormányzatokat. Az önkormányzatoknak nem volt és nincs alanyi joga arra, hogy meghatározott tulajdoni tárgyakat vagy a tulajdont meghatározott feltételekkel szerezzék meg (1582/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 605, 606.).
Az Alkotmánybíróság a 64/1993. (XII. 22.) AB határozatban rámutatott arra, hogy az önkormányzatok a volt állami lakásokat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénnyel (Öt.) és az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvénnyel (Vátv.) kapták tulajdonba. „A Vátv.-vel átadott lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket az önkormányzatok a Vátv. 2. § (7), (8) és (9) bekezdésében meghatározott teherrel – az akkor hatályos elidegenítési szabályok továbbélése mellett – szerezték meg. Csupán az átszállott vagyon terheit vitatni nincs alkotmányos alap” (ABH 1993, 373, 378.).
Az Alkotmány 13. §-a csak a már megszerzett tulajdont részesíti alapjogi védelemben [35/1994. (VI. 24.) AB hat., ABH 1994, 197, 201.].
A Vátv. 2. § (7) bekezdése értelmében az önkormányzati tulajdonba kerülő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg. A (9) bekezdés kimondja, hogy a (7) bekezdésben foglalt törvény hatálybalépéséig a lakások és helyiségek elidegenítésére a Vátv. hatálybalépésekor hatályban lévő jogszabályok rendelkezései változatlanul irányadók. A Vátv. hatálybalépésekor hatályban lévő jogszabályok egyike az R. volt.
A most elbírált ügyben az indítványozó alkotmányjogi szempontból tartalmilag ugyanazt kifogásolja, mint amit az Alkotmánybíróság a korábbi határozatokban már elbírált: a volt állami tulajdont érintő sajátos szabályozást, az erre vonatkozó korábbi szabályok alkalmazásának átmeneti fenntartását az önkormányzatokra, mint új tulajdonosokra.
Az R. 2. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tartalmilag az idézett döntésekben más jogszabályok tekintetében már elbírált alkotmányossági kérdéseket veti fel.
Ezért az Alkotmánybíróság, az ott kifejtettekre utalva, az indítványt elutasította.
Budapest, 1998. március 30.
Dr. Ádám Antal s. k., Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás