14/1997. (II. 28.) AB határozat
14/1997. (II. 28.) AB határozat1
1997.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Mórahalom Város Önkormányzatának a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 23/1995. (X. 1.) rendelete 13. § (7) bekezdés első és második mondata alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság az említett rendelet 13. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője – mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a mórahalmi képviselő-testület csak részben értett egyet – az Alkotmánybírósághoz benyújtott kezdeményezésében Mórahalom Város Önkormányzatának a köztisztasággal és a települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 23/1995. (X. 1.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 13. § (4) és (7) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.
Álláspontja szerint az Ör. 13. § (4) bekezdése az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Kötv.), valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) előírásai sérelmével írta elő, hogy a szemétszállítási díj megfizetésének kötelezettsége alól a szolgáltatást végző felmentést adhat.
A kezdeményező azt is kifogásolta, hogy az Ör. 13. § (7) bekezdése a szemétszállításért fizetendő díjat ,,adók módjára behajtandó köztartozásnak'' minősítette.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja:
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint ,,a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy ,,a képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
1. Az Ör. 13. § (7) bekezdés első és második mondata a következőket tartalmazza:
,,A szemétszállítási díjfizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a fizetésre kötelezett a díjat a fenti határidőre nem fizeti meg, a Polgármesteri Hivatal adók módjára történő beszedése iránt intézkedik.''
A Kötv. 1. § (1) bekezdésének megfelelően a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése helyi közszolgáltatásnak minősül, amelynek ellátására közüzemi szerződés keretében kerül sor. E szerződés sajátossága – erre már az 59/1996. (XII. 22.) AB határozat is rámutatott –, hogy a szolgáltatás díját nem a felek állapítják meg. A Kötv. 2. § f) pontja a helyi önkormányzat képviselő-testületét hatalmazza fel arra, hogy ,,az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények esetét, vagy a szolgáltatás ingyenességét'' meghatározza. E díj azonban – a szerződéses kapcsolat jellegének megfelelően – a szolgáltatót illeti, és sem az Ötv., sem az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, sem más törvény előírásai szerint nem minősül köztehernek, közjogi bevételnek, így meg nem fizetése esetén sem keletkezhet köztartozás. Az említett alkotmánybírósági határozat elvi jelleggel hangsúlyozta, hogy ,,a közjogi bevételek körének megállapítására, így az e bevételek elmaradása esetén keletkező bevételkiesés, azaz tartozás köztartozássá minősítésére kizárólag törvény jogosult'' (ABK 1996. december, 404, 405.). Mindezekből fakad az a következtetés is, hogy valamely tartozás (így a díjhátralék) adók módjára történő behajtását is csak törvény írhatja elő.
Az Ör. vizsgált rendelkezései nem feleltek meg ennek az igénynek, ezért az Alkotmánybíróság – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően – megsemmisítésükről határozott.
2. A Kötv. 2. § előbbiekben idézet f) pontja a helyi önkormányzatot hatalmazza fel a szemétszállítási díj megállapítására, valamint a kedvezmények, illetve a szolgáltatás ingyenessége feltételeinek szabályozására.
Az Ör. 13. § (3) bekezdése meghatározza a települési szilárd hulladék elszállítása díját. E bekezdés b) pontja szerint a díj mértéke ,,jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, vállalkozó esetén 4800 Ft/év''.
Az Ör. 13. § támadott (4) bekezdése pedig így rendelkezik:
,,A (3) bekezdés b) pontja alól a közszolgáltatást végző felmentést ad, ha a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet vagy vállalkozó az erre vonatkozó felhívásra nyilatkozik:
a) a tevékenysége során keletkezett szemét mennyiségéről és annak elhelyezési módjáról, az ehhez rendelkezésre álló szállítóeszközökről, a szemét saját eszközzel történő kiszállításáról,
b) valamint, hogy megfizeti a szeméttelepen való elhelyezés, illetve szemétkezelés díját, és az alapján a (3) bekezdés b) pont alatti fizetési kötelezettség alól felmentést kap.''
Az Alkotmánybíróság a Kötv. és az Ör. idézett előírásai összevetésével úgy ítélte meg, hogy az Ör. a törvényi felhatalmazás alapján, annak keretei között mentesítette a díjfizetés alól azokat a jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket, illetve vállalkozókat, akik vállalják a tevékenységük során keletkezett hulladék szabályos elszállítását, a szeméttelepen történő elhelyezés esetén a szemétkezelési díj megfizetését és a szükséges feltételekkel is rendelkeznek.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a vázolt tartalmú szabályozás nem ellentétes az Ötv. 8. § (1) bekezdésében és a Kötv. preambulumában foglalt célkitűzéssel, amely szerint az önkormányzatnak a helyi közszolgáltatások körében gondoskodnia kell a településtisztaságról, és nem sérti azt a Kötv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt sem, amely előírja, hogy a települési szilárd hulladék elszállításáról a helyi közszolgáltatás igénybevételével kell gondoskodni. E bekezdés utolsó fordulata ugyanis lehetővé teszi, hogy a települési szilárd hulladék összegyűjtésének, elszállításának és ártalommentes elhelyezésének rendjét jogszabály vagy hatósági határozat eltérően is szabályozhatja.
Mivel az Alkotmány már idézett 44/A. § (2) bekezdésének megfelelően a helyi önkormányzat rendelete jogszabálynak minősül és ilyenkénti alkalmazását az említett vonatkozásban sem a Kötv., sem más törvény nem zárja ki, ezért az Alkotmánybíróság nem tekintette alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti előírást, amely a szemétszállítást – garanciális jelentőségű feltételek között – a hulladékot kibocsátó szervezetre vagy vállalkozóra bízta, és ezért – mivel közszolgáltatás teljesítésére nem került sor – a díjfizetés alól mentességet biztosított. A mentességek körét, lehetséges eseteit és feltételeit pedig nem a szolgáltatást végző, hanem az Ör. vizsgált előírása határozta meg.
Mindezek figyelembevételével az Alkotmánybíróság az Ör. 13. § (4) bekezdése megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Alkotmánybírósági ügyszám: 375/H/1996/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás