• Tartalom

1997. évi CXLI. törvény

1997. évi CXLI. törvény

az ingatlan-nyilvántartásról1

2024.03.01.
ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §2 (1)3 Ez a törvény – az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített – ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg.

(1a)4 E törvény alkalmazása során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyvének Negyedik Részében meghatározott ingatlan-nyilvántartási rendelkezések, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint – az e törvényben meghatározott eljárási szabályok figyelembevételével – kell eljárni.

(2) A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás tartalma az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatott formában is megjeleníthető, ahogyan azt e törvény és végrehajtási rendelete szabályozza.

(3)5 E törvény rendelkezéseit a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényben (a továbbiakban: 2020. évi LXXI. törvény) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

2. § (1)6 Az ingatlan-nyilvántartás

a) településenként tartalmazza

aa) az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait,

ab) az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket,

b) tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait.

(2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el.

(3)7 Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a továbbiakban: hatósági) eljárásokban – a részben vagy egészében az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve – az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.

Az ingatlan-nyilvántartás elvei

3. §8

4. §9

Közhitelesség

5. §10 (1) Az ingatlan-nyilvántartás – az ingatlanok e törvényben meghatározott adatai (a továbbiakban: ingatlanadatok) kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

(3a)11 Az ingatlanok címadatát – a közterület ingatlanok kivételével – az ingatlan-nyilvántartás az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) meghatározott központi címregiszterből (a továbbiakban: KCR) történő automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza.

(4) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis – az ellenkező bizonyításáig – hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott állami alapadat-tartalmat.

(5) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról – a (6) bekezdés kivételével – az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes.

(6) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá törölt (érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis helyességét, teljességét vitatja.

(7) A Ptk.-nak az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegére vonatkozó rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt az adatoknak az okiratokkal való egyezőségét is érteni kell.

(8)12 Ha az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege tekintetében közhiteles nyilvántartásban (a továbbiakban: egyéb közhiteles nyilvántartás) az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege vonatkozásban változás történik, akkor az e közhiteles nyilvántartást vezető szerv automatikus információátadás útján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átadja az ingatlanügyi hatóságnak az erre vonatkozó adatot. Az ingatlanügyi hatóság az adatátadást követő 30 napon belül köteles intézkedni a két nyilvántartás közötti összhang megteremtéséről.

Kérelemhez kötöttség

6. § (1)13 A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetve feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás – ha e törvény másként nem rendelkezik – az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetve kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl, vagy amit törvény alapján lefolytatott megfeleltetési eljárás során a bíróság jogerős döntésében megjelöl.

(2) A bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az erről szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki.

Rangsor

7. § (1)14 Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem, megkeresés iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.

(1a)15 Ha a kérelem az ingatlanügyi hatóság több eltérő területi illetékességű szervét érinti, a bejegyzés ranghelyét az az időpont határozza meg, amikor a kérelem – a beadványok iktatási időpontját figyelembe véve – valamennyi érintett szervhez benyújtásra került.

(2) A ranghely előzetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egyévi időtartamra, a törvényben meghatározott módon feljegyezhető.

(3)16 Állami tulajdonban álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházással érintett ingatlan tekintetében a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog bejegyzése, módosítása vagy törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.

(4)17 A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szerinti felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítása tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.

(5)18 A zálogjog, az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom, illetve a végrehajtási jog törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.

8. §19

Az ingatlan-nyilvántartást vezető szervezet

9. § (1)20 Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik.

(2)21 A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése – függetlenül annak tényleges elhelyezésétől – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladatkörébe tartozik.

(3)22 Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(4)23 A (3) bekezdés alkalmazásában gazdálkodó szervezet alatt a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti fogalmat kell érteni.

(5)24 A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kormány által határozatban jóváhagyott E-ingatlan-nyilvántartási rendszer fejlesztése során az adatfeldolgozási feladatokat a rendszerfejlesztéshez szükséges mértékben az a nem állami tulajdonú gazdálkodó szervezet is elláthatja, amely a rendszerfejlesztést végzi.

10. § (1) Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fővárosi kerület) kell vezetni, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban pedig kerületenként is lehet vezetni.

(2)25 Az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben elrendelheti más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként való vezetését, a fővárosban pedig az egyes kerületek ingatlan-nyilvántartásának összevontan történő vezetését.

MÁSODIK RÉSZ

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE

I. Fejezet

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

TÁRGYA ÉS TARTALMA

Önálló ingatlanok

A földrészlet

11. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet:

a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,

b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,

c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.

(2) A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet).

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani.

(4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani

a) a földön létesített épületet, építményt,

b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket,

c)26 a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket

ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.

(5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.

Az egyéb önálló ingatlanok

12. §27 A földrészleten kívül önálló ingatlanként kell nyilvántartani:

a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt,

aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy

ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte,

b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt,

c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget,

d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)–d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan].

13. § (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).

(2)28 Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.

(3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.

Az ingatlan adatai

14. § Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:

a)29 a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett, valamint – közterület ingatlan esetén – az ingatlanügyi hatóság által átvezetett címadatokat, a helyrajzi számát és területnagyságát,

b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,

c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét,

d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.

A jogosultak adatai

15. § (1)30 Az ingatlanok nyilvántartása során a magánszemély azonosítására természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, továbbá, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot, a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).

(2)31 Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, és azt, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot a tulajdoni lapon, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad.

(3)32 Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal közölni.

(4)33 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott és az ott előírt módon közölt belső egyedi azonosítóval rendelkező személyek és szervezetek azonosítására a személyi azonosító, a cégjegyzékszám, illetve a statisztikai azonosító helyett a belső egyedi azonosítót kell használni.

(5)34 Ahol e törvény a kérelemben, a megkeresésben, a bejelentésben, illetve az ezek alapjául szolgáló okiratban, vagy hatósági, bírósági határozatban személyi azonosító, cégjegyzékszám, illetve statisztikai azonosító feltüntetését írja elő, a (4) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a belső egyedi azonosítójukat kötelesek az ingatlanügyi hatósággal közölni.

(6)35 A belső egyedi azonosítót a tulajdoni lapon, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad, továbbá a 70. § (1) bekezdésében, 77. § (1) bekezdésében, valamint a 81. § (1) bekezdésében foglaltak a belső egyedi azonosítóra is irányadók.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok

16. §36 Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:

a)37 tulajdonjog, építtetői tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó jog, valamint állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog38 és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog

b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,

d) haszonélvezeti jog és használat joga,

e) telki szolgalmi jog,

f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,

g)39 elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog,,40

h) tartási és életjáradéki jog,

i)41 jelzálogjog (önálló zálogjog, ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is),42

j) végrehajtási jog.

k)43 építményi jog.

16/A. §44

Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények

17. § (1)45 Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

1. a jogosult

1.1. kiskorúsága,

1.2. gondnokság alá helyezése,

2. a jogosulttal szemben megindított

2.1. felszámolási eljárás,

2.2. végelszámolás,

3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,

4. kisajátítási eljárás megindítása,

5. telekalakítási eljárás megindítása,

6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,

7. földminősítési eljárás megindítása,

8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni

8.1. jogorvoslati kérelem benyújtása,

8.2. ügyészi felhívás benyújtása,

8.3. ügyészi fellépés benyújtása,

8.4. felügyeleti eljárás megindítása,

9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,

10. az ingatlan jogi jellege,

11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,

12. épület

12.1. létesítése,

12.2. lebontása,

13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,

14. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege, környezeti teher ténye és jellege,

15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,

17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló

17.1. elidegenítési és terhelési tilalom,

17.2. elidegenítési tilalom,

17.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,

18. az e törvényben meghatározott

18.1. perek,

18.2. büntetőeljárás

megindítása,

19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,

20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,

21. a tulajdonjog-fenntartással történt eladás,

22. a jelzálogjog (önálló zálogjog) ranghelyének előzetes biztosítása,

23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,

24. a ranghely megváltoztatása,

25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,

26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,

27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,

28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,

29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása,

30. pénzügyi lízingbeadás ténye,

31. nemzeti emlékhely,

32. történelmi emlékhely,

33. a jogosult természetes személlyel szemben megindított adósságrendezési eljárás,

34. az eljárás megszüntetésének ténye,

35. a 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás,

36. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá eső, az adós ellen indított fizetésképtelenségi eljárás ténye,

37. folyamatban levő gazdaságátadás.

(2)46 Az (1) bekezdés 1–14. és 31–37. pontjában meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A 15–30. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben.

(3)47

II. Fejezet

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RÉSZEI

18. § (1)48 Az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak adatbázisából, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból, valamint az okirattárból és az analóg és digitális archív térképi adatok adatbázisából áll (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartás). Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza vagy egyéb ábrázolása az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis része.

(2) A számítógépes adatfeldolgozás útján a település ingatlanairól, illetőleg ezek adatairól összesítők és kimutatások, továbbá, ha szükséges az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez más jegyzékek, és e törvényben foglalt bizonylatok is készíthetők, illetőleg számítógépes adatkapcsolat létrehozásával a gépi adatfeldolgozás eszközeivel olvasható formában megjeleníthetők.

A tulajdoni lap

19. § (1)49 Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.

(2)50 A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal vagy az ingatlan egyedi azonosítójával. Az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap – egymással összetartozó – tulajdoni törzslapként és tulajdoni különlapként is vezethető.

Az okirattár

20. § (1) Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza.

(2)51 Az okirattárban lévő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni.

(3) Az okirattárban lévő iratok a köziratokról a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak.

Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis52

21. § (1)53 Az egységes ingatlan-nyilvántartás céljára a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott térképi adatbázis szolgál.

(2)54

(3)55 Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás szempontjából az Fttv. 11. § (1) bekezdésben és a 13. § (1a) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.

(4)56 Az egyéb önálló ingatlanok – ide nem értve a 12. § a) pontja szerinti épületeket és építményeket – alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan – társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások – elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.

A törölt bejegyzések jegyzéke

22. §57 A település egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisában meg kell őrizni a törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. A törölt bejegyzések állományára is vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak.

III. Fejezet

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS MÓDJA

23. § (1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani.

(2) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.

(3)58 A település belterületének 1 ha-t meg nem haladó földrészletét – a fő hasznosítási módra tekintet nélkül – művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.

(4)59 Az erdő kivételével a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetve alkalmassá tett terület művelési ágát, valamint minőségét földminősítési eljárás lefolytatásával kell megállapítani. Az ingatlan-nyilvántartásban a föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni.

(5)60

24. § (1)61 Az ingatlan-nyilvántartásban minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani.

(2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(3)62 A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(4)63 A 12. § a) pontja szerinti épületet, továbbá azt a földrészletet, amelyen az ilyen épületet létesítették, külön-külön tulajdoni lapokon kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó, ha a közös tulajdonban, illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló épület és a földrészlet tulajdonjoga elkülönül.

HARMADIK RÉSZ

A VÁLTOZÁS VEZETÉSE

IV. Fejezet

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

Az eljárás fogalma

25. §64 (1)65 Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, módosítására, illetve törlésére, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban (ide nem értve az ingatlancímét) bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás.

(2)66 Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az eljárást kezdeményező hatóság, valamint az adatváltozást bejelentő személy is.

(3)67

(4)68

(5)69 Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmet kizárólag írásban lehet előterjeszteni.

A központi címregiszterből történő adatátvétel és a címképző szerv értesítésének szabályai70

25/A. §71 (1) E törvény rendelkezéseit a KCR-ből történő automatikus adatátvétel esetében, valamint a címképző szerv értesítése tekintetében ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatátvétel esetén az ingatlanügyi hatóság nem folytat le ingatlan-nyilvántartási közigazgatási hatósági eljárást.

(3)72 Az ingatlan címét érintő adatváltozás iránti bejelentést, megkeresést széljegyzés nélkül haladéktalanul vissza kell utasítani, és a bejelentőt, megkeresőt tájékoztatni kell a címképzésre jogosult szervről. A kérelemhez csatolt okiratokat, ha azok más eljárás lefolytatásához nem szükségesek, a kérelmező, megkereső részére vissza kell küldeni.

(4) Az ingatlan címadata a KCR-ből történő automatikus adatátvétel (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: címadatátvétel) útján válik az ingatlan-nyilvántartás részévé.

25/B. §73 (1) Az ingatlanügyi hatóság a központi címregiszterről és címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott ingatlanokra vonatkozóan az alábbi változások átvezetéséről rendelkező – szövetkezeti házi vagy társasházi ingatlan esetén az alapszabályban, illetve az alapító okiratban megjelölt, emeletet és ajtószámot tartalmazó – határozat, a címkoordinátákat és az ingatlan-nyilvántartási azonosító kódot is tartalmazó adatlap, valamint a záradékolt változási vázrajz megküldésével tájékoztatja a címképző szervet:

a) telekalakítás (ideértve a kisajátítási eljárásban történt változást is),

b) épületek feltüntetése és törlése,

c) épület egyéb önálló ingatlanná alakítása,

d) társas- és szövetkezeti ház alapítása, ezzel kapcsolatos módosítás és megszüntetés.

(2) A címképző szerv (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg az ingatlannyilvántartásban létrejövő, a központi címregiszterről és címkezelésről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó új földrészletekre és egyéb önálló ingatlanokra megnyitott tulajdoni lapon az ingatlan címadata helyén a „címképzés alatt” megjegyzést kell feltüntetni.

(3) A „címképzés alatt” megjegyzés a címképzési eljárást követő címadatátvétellel egyidejűleg automatikusan törlődik az érintett ingatlan tulajdoni lapjáról.

(4) Az ingatlanügyi hatóság a címképző szerv részére az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását elektronikus formában is teljesítheti.

Az eljárás megindítása

26. §74 (1)75 Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnál kell benyújtani. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Ákr. 45. § (5) bekezdése alkalmazásának nincs helye.

(1a)76 Államhatár változása esetén az ingatlan-nyilvántartási átvezetést – kérelem nélkül – a változást elrendelő törvény, valamint záradékolt vázrajz alapján kell lefolytatni. Az eljárás részletes szabályait a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében állapítja meg.

(2)77 A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet, az ügyvédi irodát, a kamarai jogtanácsost és a felek képviseletében eljáró közjegyzőt.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját), az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését, amelynek bejegyzését, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) is.

(4)78 A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy – ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt – hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.

(4a)79 Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, azonban a szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője közreműködésével kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a honlapon közzétett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.

(5)80 A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.

(6)81 A Ptk. 5:167. §-ában foglalt okirati elvnek történő megfelelés érdekében a kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Ákr. 65. § (2) bekezdése szerinti eljárás alkalmazásának, valamint bejegyzés alapjául szolgáló okirat ügyfél nyilatkozatával történő pótlásának – az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve – nincs helye.

(7) A bejegyzést – ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik – annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti.

(7a)82 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) szabályozott kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog a jog jogosultjának és az ingatlan átadójának közös kérelme alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. A kérelemhez mellékelni kell az ingatlanok rendelkezésére bocsátásáról szóló átadás-átvételi jegyzőkönyvet.

(8)83 Az eljáró hatóság – ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is – bejegyezhető jogra, feljegyezhető tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, végrehajtható határozata alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két eredeti példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni.

(9)84 A kérelem a szerződő feleknek – a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal megegyező alakisággal rendelkező – közös nyilatkozatával, az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig visszavonható vagy módosítható. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő hozzájárulása is szükséges.

(10) Ha a szerződő felek valamelyike Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel (székhellyel vagy telephellyel) nem rendelkezik, és nincs az ingatlan-nyilvántartási eljárás vitelére belföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező képviselője, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazott nevét és lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a kézbesítési meghatalmazott meghatalmazását, valamint a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot.

26/A. §85 Ha a kérelem elutasítását követően ugyanazon jog bejegyzése iránt az újból benyújtott kérelemhez módosított tartalmú okiratot nyújt be a kérelmező, úgy a kérelmet az ingatlan-nyilvántartási eljárásban újból benyújtott kérelemnek kell tekintetni.

27. §86 (1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) Hivatalból vezeti át – a (6) bekezdésben és a 28. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az ingatlanügyi hatóság

a) az ingatlan határvonalában, területében, a földrészlet művelési ágában – ide nem értve a művelés alól kivett területet – és a föld minőségében bekövetkezett, helyszíni ellenőrzés alapján megállapított,

b) a hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel a jogosult adatában bekövetkezett

azon változásokat, amelyeket eljárása során észlel.

(3)87 Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja, illetőleg a használó a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak

a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában – ideértve a művelés alól kivett területet is – és a föld minőségében bekövetkezett változást,

b) a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását.

(4) A jogosult – a (3) bekezdésben meghatározott határidőben – köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) megváltozását. A bejelentésében a jogosult személyi azonosítóját, illetve statisztikai azonosítóját is fel kell tüntetni.

(4a)88 A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a bejelentő kéri – a (3) bekezdés szerinti határidőben értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Az ingatlanügyi hatóság a közhiteles nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján az adatváltozást hivatalból átvezeti.

(5)89 Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (3) és (4) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri.

(6)90 Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, a település közigazgatási, illetve belterületi határának módosításával kapcsolatban bekövetkezett változások átvezetése iránt az erről szóló döntést hozó szerv keresi meg az ingatlanügyi hatóságot.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az ingatlan-nyilvántartáson hivatalból átvezeti.

(8) A jogosult a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti lakcíme ehhez kapcsolódó megváltozásának ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozat jogosult részére történő közlésétől számított 30 nap elteltét követő 30 napon belül, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel alapján, amennyiben a bejelentett lakcímváltozás regisztrációja megtörtént, gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.

27/A. §91 Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. Az értesítés mellőzhető, ha a tulajdonjog törlése jogerős hatósági határozaton vagy bírósági döntésen alapul.

Az adatváltozás

átvezetése alapjául szolgáló okiratok

28. §92 (1)93 Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott végleges hatósági engedély, jóváhagyás, bizonyítvány, illetve megkeresés, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. Az Fttv. 23. § (1) bekezdésének a) és h) pontja, valamint a 14. § (8) bekezdése alapján készített vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják.

(2)94 Művelési ág változása esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, ha

a) a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t,

b) egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik,

c) egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik és így a földrészlet egy művelési ágba kerül,

d)95 egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.

(3)96 A 27. § (2) bekezdésében meghatározott változásokat az ingatlanügyi hatóság bejelentés és a bejelentés során csatolt, az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz alapján vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyezőségét az ingatlanügyi hatóság ellenőrizheti.

(4)97 Bejelentés hiányában, de az (1) bekezdésben foglaltak alapulvételével is átvezeti az ingatlanügyi hatóság azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költsége azt terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta, kivéve, ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a hatóságnak az ingatlanügyi hatóságot is értesítenie kellett.

(5)98 A felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárásban az eltérés, valamint a földminősítési eljárásban a változás bejelentésére, továbbá az eljárás megindítására és hivatalból történő lefolytatására a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében eltérő szabályokat állapíthat meg.

28/A. §99 (1) Ha a bejelentésre, megkeresésre vagy hivatalból indult művelésiág-változás átvezetésére irányuló, illetve földminősítési eljárásban a tényállás tisztázása során az ingatlanügyi hatóság megállapítja, hogy a földrészlet nyilvántartott és természetbeni művelési ága, illetve minőségi osztálya eltér egymástól, ugyanakkor az adatváltozás átvezetéséhez változási vázrajz szükséges, hiánypótlásra hívja fel a 27. § (2) bekezdés a) pontja szerint a változás bejelentésére kötelezettet, vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti megkeresőt.

(2) A hiánypótlási felhívásban foglaltak nem teljesítése esetén az ingatlanügyi hatóság az eljárást a 39. § (3) bekezdés h) pontjában foglaltak alapján nem szünteti meg, hanem azt hivatalból folytatja.

Jogok bejegyzése

és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok

29. § Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.

29/A. §100 (1) Társasházi közös tulajdonba tartozó ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés alapján a tulajdonjog-változás az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársak szerződéses nyilatkozata alapján is bejegyezhető; ebben az esetben a változás átvezetéséhez a többi tulajdonostárs szerződéses nyilatkozata és bejegyzési engedélye nem szükséges.

(2) A tulajdonostársak (1) bekezdés szerinti többségének hiányában az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szerződéses nyilatkozatot tevő tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselik, feltéve, hogy a társasház alapító okirata a társasházi közös tulajdonba tartozó ingatlan ilyen többséggel való átruházását lehetővé teszi.

(3)101 A társasházakról szóló törvény szerinti lakásösszevonás vagy lakásmegosztás esetén bejegyzés alapjául szolgálhat az összes tulajdoni hányad több mint felét képviselő tulajdontársak által aláírt alapító okirat, a többi tulajdonostárs szerződéses nyilatkozata ugyanakkor a bejegyzéshez nem szükséges.

30. § (1)102

(2)103 Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(2a)104 A bejegyzés Ptk. szerinti törlésére

a) a jogügylet érvénytelenségét vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válását megállapító jogerős bírósági döntés, és a törlésre irányuló megkeresés,

b)105 a tulajdonszerzéshez szükséges, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági döntésnek saját hatáskörben, vagy ügyészi felhívás nyomán történő visszavonása, bírósági döntéssel történő hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása, és a törlésre irányuló megkeresés, vagy

c) a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban szereplő szerződő felek által a megállapodásuk megszüntetése, és a bejegyzés törlése iránti együttes kérelme

alapján kerülhet sor.

(2b)106 A Ptk. bejegyeztetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a közbenső jogszerzést jogerős bírói döntés, vagy jogerős közjegyzői végzés megállapítja.

(2c)107 A bejegyzésnek a (2a) bekezdés b) pontja alapján történő törlése esetén a törlésről rendelkező határozat hatálya a bejegyzésen alapuló további bejegyzésekre is kiterjed.

(3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható.

(4)108 Nem kell okiratot csatolni a kérelemhez, amennyiben a haszonélvezeti, a tartási vagy az életjáradéki jog, továbbá a használat jogának a jogosult elhalálozása következtében történő megszűnése a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokból kétségtelenül megállapítható.

31. § (1)109 Az ingatlanügyi hatóság zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben tulajdonjogának bejegyzése előtt is teljesíthet. Ez a bejegyzés azonban csak az örökös – ha pedig az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette, a szerző – tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. A függő jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell.

(2) Amíg az örökös az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teljesíteni.

Az okiratok kellékei

32. §110 (1)111 Az okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell:

a)112 az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját,

b)113 a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, illetve belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát,

c)114 az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot,

d) a jog vagy tény pontos megjelölését,

e) a jogváltozás jogcímét,

f)115 az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát,

g)116 a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.

(2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

a) a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy

b)117 két, az okiraton névvel és lakcímmel – vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 108a. pontja szerinti esetben névvel és a munkáltató címével (székhelyével, telephelyével, fióktelepével), valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusával és számával – megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy

c)118 az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti, vagy

d)119 az okiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha

e)120 az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,

f)121

g) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.

(3)122 A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog, építményi jog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, kamarai jogtanácsos, vagy a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.

(4)123

(4a)124

(5)125 Jelzálogjog alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet – nevének feltüntetésével – szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon írt alá. Amennyiben a jelzálogjog jogosultja hitelintézet, jelzálogjog bejegyzése alapjául szolgálhat az adós közokiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozata is, feltéve, hogy az tartalmazza a zálogtárgyat, a biztosított követelést és a bejegyzett jogosult bejegyzési engedélyét.

(5a)126 E § alkalmazásában a jelzálogjog alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés alatt az önálló zálogjog, a módosulás és megszűnés tekintetében pedig az átalakításos önálló zálogjog bejegyzését is érteni kell.

(5b)127 Ha az átalakításos önálló zálogjog bejegyzése iránti eljárásban benyújtott okirat nem tartalmazza a zálogkötelezett (1) bekezdés a) pontja szerinti személyi azonosítóját, úgy ezt az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv megkeresése útján, hivatalból pótolja.

(6)128 A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt, a külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített, és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék. Az elővásárlásra jogosult javára történő bejegyzés iránti kérelemhez csatolandó bejegyzési engedélynek tartalmaznia kell a jogszerző bejegyzéshez szükséges adatait. Felszámolási, vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás során történő tulajdonszerzés esetén a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemhez csatolt árverési jegyzőkönyvnek kell tartalmaznia a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyó záradékát.

(7)129 Az Nvtv.-ben szabályozott kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog bejegyzése során az ingatlanügyi hatóság kizárólag a 26. § (7a) bekezdésében, valamint az Nvtv. 12. § (3b) bekezdésében foglalt feltételek fennállását vizsgálja.

(8)130 A (7) bekezdés szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog bejegyzése esetén az ingatlanügyi hatóság az ingatlanon fennálló vagyonkezelői jogot törli az ingatlan-nyilvántartásból.

32/A. §131 (1)132 Követelés engedményezése esetén az engedményesre átszálló jogoknak és tényeknek az engedményes javára történő bejegyzéséhez az erre irányuló kérelemhez elegendő az engedményezés tényét és az engedményező bejegyzési engedélyét tartalmazó okirat (engedményezési okirat) csatolása, ha az egyébként megfelel a 32. § (1) bekezdés a)–e) pontjaiban, valamint a 32. § (3)–(5) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.

(2)133 Ha az engedményesre átszálló jogok és tények javára történő bejegyzését az engedményes kéri, a bejegyzés akkor is teljesíthető, ha az engedményes a kérelméhez csatolja az engedményezőnek az (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő engedményezési okirattal azonos tartalmú egyoldalú jognyilatkozatát. A bejegyzés iránti kérelem benyújtása ilyen esetben pótolja az engedményesnek az engedményezést elfogadó jognyilatkozatát is.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az önálló zálogjog átruházása esetén, illetve azokban az esetekben is, ha a jelzálogjog szerződésátruházás, illetve állományátruházás folytán száll át más jogosultra.

32/B. §134 Alzálogjog alapításának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése esetén a bejegyzés alapjául szolgáló okirat az elzálogosított követelést biztosító zálogjog jogosultjának egyoldalú nyilatkozata, továbbá a bejegyzési engedélynek minősülő, az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/E. § (9) bekezdése szerinti jogerős bizonyítvány, ha az az érdekeltek megállapodása kivételével rendelkezik azokkal az alaki és tartalmi kellékekkel, amelyeket e törvény a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozóan előír.

32/C. §135 (1) Ha az alzálogjogosult az elzálogosított követelést biztosító zálogjog jogosultjának helyébe lép, az alzálogjogosultnak a helyébe lépés tényét, az ingatlan helyrajzi számát, az érintett jogok, tények megjelölését, valamint a jelzálog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó okirattal kell kérnie az ingatlanügyi hatóságtól az érintett jogok módosítását.

(2) Az ingatlanügyi hatóság a kérelem alapján az elzálogosított követelést biztosító zálogjog bejegyzését módosítva az alzálogjog jogosultját tünteti fel jogosultként – az alzálogjog bejegyzésének egyidejű törlésével – az ingatlan-nyilvántartásban.

33. § (1)136

(2)137 Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

(3)138 Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozata alapján a jogügylet akkor kerülhet bejegyzésre, ha a jognyilatkozat megfelel a 32. § (3) bekezdésében, valamint a Ptk. 6:7. § (4) bekezdésében előírt feltételeknek.

34. § (1)139 A bejegyzés alapjául szolgáló végleges hatósági és jogerős bírósági határozat tartalmára e törvény 32. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a határozatnak és a bejegyzésre irányuló megkeresésnek – az érdekelt lakcímén túl – vagy az érdekelt természetes személyazonosító adatait vagy az érdekelt családi nevét, utónevét és személyi azonosítóját kell tartalmaznia, továbbá a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez utóbbi rendelkezés bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik.

(2)140 Az állami szervek által vezetett, jogszabály által rendszeresített nyilvántartásokból készített kivonatnak csak a bejegyzéshez szükséges adatokat kell tartalmaznia.

(3)141 A közokirat alakiságát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) határozza meg.

34/A. §142 Ha a társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti eljárásban benyújtott okirat nem tartalmazza a személyi azonosítót, akkor azt az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv megkeresése útján, hivatalból pótolja.

35. §143 (1)144 Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) az okirat kiállítása helye szerinti állam hatóságának kell hitelesíteni.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a hitelesítés, illetőleg felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(4)145 A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított magánokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás céljából az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti. Ezen esetekben az okirat felhasználhatóságával kapcsolatban az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(5)146

36. §147 (1) A külföldön kiállított közokirat, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, akkor használható fel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, a közokiratot a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell felülhitelesíttetni.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a külföldi közokirat felülhitelesítés hiányában is felhasználható.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(4)148

(5)149

(6)150

Bejegyzéshez szükséges igazolások

37. § (1)151 A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, bejegyzési, feljegyzési kérelmen, illetőleg bejegyzési, feljegyzési engedélyen felül – ha jogszabály előírja – meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás), illetve hatósági bizonyítvány szükséges.

(2)152 A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érinti, illetőleg ha jogszabály azt előírja.

(3)153 Jogi személynek, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a bejegyzési kérelemhez

a) képviseleti jogának igazolására

aa) cégkivonat, cégmásolat vagy bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát,

ab) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közjegyzői tanúsítványt a cégbíróság vagy a törvényszék által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról, vagy

ac) – külföldi jogi személy, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi szervezet esetében – a rá irányadó jog szerinti okiratot, és

b)154 – cég esetében – közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban készített és a közreműködő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintát

kell csatolnia.

(3a)155 Ha cégjegyzékbe bejegyzett cég a nevét és cégjegyzékszámát tartalmazó bejegyzési kérelemhez nem csatolja a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okirat valamelyikét és az (5) bekezdés szerint nem hivatkozik az adatok változatlanságára sem, az ingatlanügyi hatóság a cégkivonatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton szerzi meg.

(3b)156 Ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás mintája a cégbírósághoz benyújtásra került és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott okiratot az ingatlanügyi hatóság a cégbíróságtól elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg, ha azt a cég a bejegyzési kérelméhez nem csatolta és az adatok változatlanságára az (5) bekezdés szerint nem hivatkozott.

(3c)157 Az ingatlanügyi hatóság az elektronikus úton lekérdezett okiratokat – a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint – hiteles papír alapú irattá alakítja és azokat a továbbiakban ebben a formában őrzi meg.

(4)158 A (3) bekezdéstől eltérően a bevett egyháznak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személynek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell

a) nyilvántartásba vételéről szóló igazolást,

b) a képviseleti jogosultságot igazoló, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által kiállított igazolás 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, valamint

c) a képviseletére jogosult aláírási címpéldányát vagy az aláírási címpéldányának a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítására jogosult által hitelesített másolatát.

(4a)159 Az Ehtv. szerint nyilvántartásba nem vett, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személy bejegyzési kérelméhez csatolnia kell a belső egyházi jogi személy jogi személyiségének igazolására jogosult személy

a) nyilvántartásba vételéről szóló igazolást,

b) képviselőjének aláírási címpéldányát vagy az aláírási címpéldányának a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítására jogosult által hitelesített másolatát, valamint

c) által a kérelmező jogi személyiségéről kiállított – 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített – igazolást.

(5)160 Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti okirat valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, vagy azokat az ingatlanügyi hatóság – a (3a) vagy (3b) bekezdés alapján – korábban már beszerezte, az újabb kérelemben – az iktatószámra való hivatkozással – elegendő a korábbi benyújtásra, beszerzésre és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratok a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.

37/A. §161 A föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz nem kötött megszerzésére irányuló szerződések esetében a kérelmezőnek az ingatlan-nyilvántartási kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervnek nem kell jóváhagynia, továbbá

a) a közeli hozzátartozók között történt tulajdonjog átruházás esetén csatolni kell a szerződő feleknek a szerződésbe, vagy az azzal azonos alakiságú okiratba foglalt – büntetőjogi felelősségük tudatában tett – nyilatkozatát arról, hogy közöttük közeli hozzátartozói viszony áll fenn;

b) a földnek jogszabályba foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adásvétele esetén csatolni kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv igazolását a feltétel fennállásáról,

c) ha jogszabály a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlését írja elő, csatolni kell az eladó részére a jegyző által megküldött jognyilatkozatokat és iratjegyzéket.

38. §162 (1) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell, és ahhoz csatolni kell a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.

(2) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell és ahhoz csatolni kell a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás e minőségének igazolására szolgáló, a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt.

(3) Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban a vagyonkezelőre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

Közbenső intézkedések

Hiánypótlás

39. § (1)163 A hiány pótlására rendelkezésre álló határidő indokolt esetben kérelemre egy alkalommal nyolc nappal meghosszabbítható. A meghosszabbított hiánypótlási határidő számítása az eredeti határidő lejártát követő nappal kezdődik.

(2)164 Ha az ingatlanügyi hatóság megítélése szerint a kérelmet részben el kell utasítani, a kérelmezőt nyilatkozattételre kell felhívni, hogy a kérelmet teljesíthető részében fenntartja-e.

(3)165 Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,

a)166 a benyújtott okirat tartalmát, így különösen az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani vagy pótolni,

b) a szerződő vagy jogosult, illetőleg kötelezett felek személyét kellene megváltoztatni a jogutódlás kivételével,

c) a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni,

d)167 a szerződő, jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyikének a nyilvánvalóan azonosítható aláírását kellene utólag pótolni,

e) az okirat ellenjegyezéséről, az aláírás közjegyzői hitelesítéséről, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni,

f)168 a bejegyzési engedélyt kellene pótolni, kivéve, ha a bejegyzett jogosult a tulajdonjog-bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nyilatkozott arról, hogy a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt későbbi időpontban, de legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtását követő 6 hónapon belül megadja,

g) okirat keltezésének helyét vagy az időpontját kellene feltüntetni,

h)169 az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot, vagy a vázrajzon a törvényben meghatározott személyek aláírását kellene pótolni,

i)170

(3a)171 Nem vonatkozik a (3) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés arra az esetre, ha az ingatlan helyrajzi száma a kérelem iktatását követően, az érdemi döntés meghozatala előtt az ingatlanügyi hatóság ügykörében felmerült, kizárólag számítástechnikai okból került módosításra, és az ingatlan minden más adata változatlan.

(3b)172 Nem vonatkozik a (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés arra az esetre, ha a benyújtott okirat tartalmát a felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítása iránti eljárás eredményeként az ingatlan adataiban bekövetkezett változásra tekintettel kellene módosítani.

(4)173 A hiány pótlására való felhívás nélkül vissza kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor ha

a)174 a kérelem vagy a benyújtott okirat, illetve azok együttes tartalma érthetetlen, ellentmondó, vagy a kérelem nem tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, feljegyzését, törlését illetőleg átvezetését kérik,

b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak,

c)175 az az ingatlan, jog tény, amelyre a bejegyzést kérték az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel,

d)176 a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be,

e)177 a kérelemhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, vagy föld tulajdonjogának felszámolási, illetve önkormányzati adósságrendezési eljárás során történő megszerzése esetén az árverési jegyzőkönyvet nem csatolták,

f)178 a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításához szükséges formanyomtatvány kérelmet nem csatolták,

g)179 a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésen, vagy a föld tulajdonjogának felszámolási, illetve önkormányzati adósságrendezési eljárás során történő szerzése esetén az árverési jegyzőkönyvön a mezőgazdasági igazgatási szerv törvényben előírt jóváhagyásáról szóló záradék nem szerepel.

(5)180 Az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése esetén – a (3) és (4) bekezdéstől eltérően – az ingatlanügyi hatóság a díj megfizetésére irányuló hiánypótlási felhívást bocsát ki a (3) és (4) bekezdés szerinti döntés meghozatalát megelőzően, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő tizenöt napon belül.

(6)181 A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a (3) bekezdésben foglaltak miatt került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül új kérelemben pótolták az elutasításról szóló határozatban megjelölt hiányosságokat, vagy ha a kérelem visszautasítására a (4) bekezdés f) pontjára tekintettel került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül az új kérelmet a megfelelő formanyomtatványon nyújtották be.

40. § (1)182 Az eljárást meg kell szüntetni, ha a felhívás ellenére határidőn belül nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhető be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell.

(2)183 Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott, az ingatlanügyi hatóság a kérelem teljesíthető részének helyt ad, a kérelem többi részének vonatkozásában az eljárást megszünteti. Erre a kérelmezőt a felhívásban figyelmeztetni kell.

(3) Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet teljesíthető részében sem tartja fenn, a kérelem visszavonásával kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

(4)184 Az eljárás részben vagy egészben történő megszüntetésének, illetve a kérelem részben vagy egészben történő elutasításának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra az 51. § (1) bekezdésében foglaltak miatt vagy azért kerül sor, mert a kérelem a 39. § (4) bekezdésében meghatározott hiányosságokkal bír.

(5)185 A (4) bekezdés szerinti tényfeljegyzést a jogorvoslati határidő lejártakor vagy – amennyiben a döntés ellen közigazgatási per indult – a feljegyzett jogorvoslati kérelem törlésével egyidejűleg hivatalból törölni kell.

Az európai öröklési bizonyítvány alapján történő bejegyzés iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásra vonatkozó különös rendelkezések186

40/A. §187 Ha a kérelemhez a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikkének (1) bekezdése szerinti európai öröklési bizonyítványt csatolják be, mint bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a 40/B. § szerinti szabályokat kell alkalmazni.

40/B. §188 (1) Ha a benyújtott európai öröklési bizonyítványban nem szerepel minden adat, ami az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges, az európai öröklési bizonyítványnak a hiányzó adatokkal történő kiegészítése céljából hiánypótlási felhívást bocsát ki az ingatlanügyi hatóság.

(2)189 Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez olyan adatok szükségesek, amelyek nem képezik az öröklési bizonyítvány részét, az ingatlanügyi hatóság ezen adatoknak – a (3), valamint (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – az európai öröklési bizonyítványt kiállító szervtől való beszerzése céljából hiánypótlási felhívást bocsát ki.

(3) Az anya születési családi és utóneve megjelölésének hiánya miatt a kérelem elutasításának, illetve hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye.

(3a)190 Ha a benyújtott európai öröklési bizonyítvány nem tartalmazza az abban igazolt örököst megillető vagyontárgyak felsorolását (így az érintett ingatlan helyrajzi számát), az örökös tulajdonjogát az európai öröklési bizonyítvány által igazolt eszmei hányadnak megfelelően kell bejegyezni, feltéve, hogy a kérelemben a településnévvel, helyrajzi számmal megjelölt ingatlan tulajdoni lapjának tartalma alapján az örökhagyó személye kétséget kizáróan megállapítható és az örökös által örökölhető jog bejegyzett jogosultjaként szerepel.

(3b)191 A benyújtott európai öröklési bizonyítványban az örököst megillető ingatlan vagyontárgyak megjelölésének hiánya miatt a kérelem elutasításának, illetve hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye, amennyiben a kérelem megfelel a (3a) bekezdésben foglaltaknak.

(4)192 Ha az európai öröklési bizonyítványban megjelölt jog nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, az ingatlanügyi hatóság megkeresi a törvény alapján eljárni köteles bíróságot megfeleltetési eljárás lefolytatása iránt. Ezen esetben a kérelem 39. § (4) bekezdés b) pontja szerinti visszautasításnak nincs helye.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a bíróság megfeleltetési eljárás során hozott jogerős döntéséig az ingatlan-nyilvántartási eljárást felfüggeszti.

(6) Az európai öröklési bizonyítvány és a külön törvényben meghatározott megfeleltetési eljárásban hozott bírósági döntést tartalmazó okirattal együtt minősül a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak, ha az ingatlanügyi hatóság kérelme alapján megfeleltetési eljárás lefolytatására került sor.

(7) A (6) bekezdésben foglalt esetben a bejegyzés során a megfeleltetési eljárás során hozott érdemi döntésben feltüntetett jogot kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(8) Az európai öröklési bizonyítványra nem kell alkalmazni e törvénynek a külföldön kiállított közokiratokra irányadó rendelkezéseit.

(9)193 Az európai öröklési bizonyítvány esetében elegendő az okirat kiállító hatóság által kitöltendő, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok tartalmi követelményeinek megfelelő szövegrészek hiteles fordításának benyújtása, amennyiben nem teljesülnek az Ákr. 65. §-ában és 73. §-ában foglaltak.

(10)194 Azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokban, ahol a bejegyzés alapjául az európai öröklési bizonyítvány szolgál, nem kötelező a jogi képviselet.

Meghallgatás

41. §195

Az ügyész értesítése

42. § (1)196 Ha az ingatlanügyi hatóság megítélése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik, erről az ingatlanügyi hatósági határozathozatal előtt az ügyészt értesíti.

(2)197 Az ügyész az intézkedéséről az értesítés kézbesítésétől számított harminc napon belül tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot.

(3)198 Ha az ügyész közlése szerint intézkedésre nincs szükség, az ingatlanügyi hatóság a határozat alapján a bejegyzést teljesíti.

(4)199 Az ügyész az általa kezdeményezett eljárás jogerős befejezéséről értesíti az ingatlanügyi hatóságot, amely a bejegyzés kérdésében az eljárás eredményétől függően dönt.

A közbenső intézkedések hatálya

43. §200 A közbenső intézkedés, így különösen a hiánypótlási felhívás, az ügyész értesítése közérdekű jogorvoslat iránt, továbbá a jogorvoslatok és a függő hatályú bejegyzések a rangsort nem érintik.

A beadványok intézése

44. §201 (1)202 A beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. A bejegyzéshez, feljegyzéshez fűződő joghatály beálltára, valamint az azonos napon érkezett beadványok bejegyzésének a sorrendjére, a bejegyzések ranghelyére a Ptk.-nak a rangsor elvére, a rangsorra és a ranghelyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontnak – az azonos napon érkezett beadványokra vonatkozó eltérésekkel – a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem, megkeresés hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ingatlanügyi hatóság általi iktatásának az időpontját kell tekinteni. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni.

(2)203 A beadványok rangsora valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

(3)204 A beadványok rangsorának megváltoztatásáról az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt.

45. §205 (1)206

(2)207 Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot – az általános ügyintézési határidőtől eltérően – kilencven napon belül kell meghozni.

(3)208 Ha törvény soron kívüli változásvezetést ír elő, eltérő törvényi rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő az általános szabályok szerinti ügyintézési határidő fele. Az eljárási cselekményt legkésőbb az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül kell megtenni.

Soronkívüliség

46. §209 A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha az ingatlanügyi hatóság az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi. A beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem engedélyezhető.

Az eljárás felfüggesztése

47. § (1)210 Az ingatlanra vonatkozó jogok bejegyzése, tények feljegyzése iránti eljárást az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti, ha a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az aláíró felek, illetőleg a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja.

(2)211 Az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti eljárását akkor is, ha a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerűsége, illetőleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki.

(3)212 Ha az (1)–(2) bekezdésben foglalt bejelentést tevő személyek az ingatlanügyi hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége iránti per megindítását a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példányával vagy annak hiteles másolatával nem igazolják, az ingatlanügyi hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési, feljegyzési kérelem tekintetében.

(3a)213 Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársak egy részével kötött kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást fel kell függeszteni mindaddig, míg az ingatlan valamennyi tulajdonostársának vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés, vagy a kisajátításról szóló jogerős határozat, vagy a kisajátítási eljárás más módon történő jogerős lezárásáról szóló döntés benyújtásra nem kerül. E törvény alkalmazásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződésnek az a szerződés minősül, amelyhez mellékletként benyújtásra került a szerződő felek által aláírt – a kisajátításról szóló jogszabályok szerinti – kisajátítási terv is.

(3b)214 Az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti az eljárását akkor is, ha a kérelem érdemi elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ, a végleges gyámhatósági döntés meghozataláig. Ha a bejelentést tevő személy az ingatlanügyi hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a gyámügyi eljárás megindítását a kérelemnek a gyámhatóság által iktatott példányával vagy annak hiteles másolatával nem igazolja, az ingatlanügyi hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési, feljegyzési kérelem tekintetében.

(3c)215

(4)216 Az ingatlanügyi hatóság az eljárást felfüggeszti, ha a kérelem érdemi elbírálása külföldi jogi vagy természetes személy mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan megszerzésének engedélyezésétől függ. Az ingatlanügyi hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja az ügyfelet az engedély iránti kérelem benyújtására, amennyiben a felfüggesztés időpontjáig az a hatósághoz nem érkezett meg. Az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelem benyújtására vonatkozó felhívásnak határidőben nem tesz eleget.

(5)217 A hatósági határozat elleni közigazgatási per megindításának igazolására és annak elmulasztására a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy annak megtörténte a keresetlevélnek az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapjául szolgáló határozatot hozó hatóság által iktatott példányával, vagy annak hiteles másolatával is igazolható.

(6)218 Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés ellen felügyeleti eljárásnak nincs helye.

Függőben tartás219

47/A. §220 (1) Függőben kell tartani a beadvány elintézését:

a) a rangsorban előrébb álló beadvány elintézéséig,

b)221 a bejegyzett jogosult által a tulajdonjog-bejegyzési engedély megadására meghatározott, legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig,

c)222 az ügyész értesítése esetén, az e törvény 42. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezéséig,

d) ha törvény így rendelkezik.

(1a)223 Ha a megkeresés alapjául szolgáló bírósági vagy más hatósági határozat a jogszerzést feltételhez köti, az ingatlanügyi hatóság a megkeresés elintézését a határozatban a feltétel teljesítésére meghatározott határidő lejártáig, legfeljebb azonban a megkeresés beérkezésétől számított 6 hónapos határidő elteltéig függőben tartja.

(1b)224 Függőben tartja továbbá az ingatlanügyi hatóság a beadvány intézését a felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényének feljegyzésétől a kijavítás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási átvezetéséig.

(2)225 A függőben tartásról az ingatlanügyi hatóság – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eset kivételével – a beadvány beérkezését követő nyolc napon belül értesítés megküldésével tájékoztatja a kérelmezőt.

(3) A függőben tartást a tulajdoni lapra nem kell feljegyezni.

(4)226

(5)227 Az ügyintézési határidő

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a rangsorban előrébb álló beadvány elintézését követő napon,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bejegyzett jogosult által a tulajdonjog bejegyzési engedély ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezését követő napon, de legkésőbb a hat hónapos határidő leteltét követő napon,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a 42. § (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezését követő napon,

d) az (1a) bekezdés esetében a feltétel teljesülésének igazolását követő napon, de legkésőbb a hat hónapos határidő leteltét követő napon,

e) az (1b) bekezdés esetében a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő napon

kezdődik.

47/B. §228 Nem tartható függőben a beadvány, ha a bejegyzés iránti kérelmet a 39. § (3) bekezdése alapján határozattal vagy a 39. § (4) bekezdése alapján végzéssel el kell utasítani.

Az eljárás szünetelése

47/C. §229 Az ingatlan-nyilvántartási eljárás szünetelésének nincs helye.

Széljegyzés

48. § (1)230 A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. A széljegyzésben a széljegyzett beadvány tartalmára röviden utalni kell.

(2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.

(3) A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell.

(4)231 Az ingatlanügyi hatóság által hivatalból indított vagy folytatott, az ingatlan adatában változást eredményező egyes eljárások széljegyzésére, valamint a széljegy törlésére a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében az (1) és (3) bekezdésben, valamint a 7. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

A határozat

49. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek.

(2)232 Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése kérdésében a bejelentés nem köti az ingatlanügyi hatóságot.

(3)233 A kérelemnek helyt adó határozat a tulajdoni lap másolatával is közölhető (egyszerűsített határozat). Az egyszerűsített határozat tulajdonilap-másolatként nem használható.

(4)234 Az ingatlan-nyilvántartási döntést az ingatlanügyi hatóság vezetője, vagy az általa kijelölt személy írhatja alá.

(5)235 A határozat tartalmának megfelelő változást az ingatlanügyi hatóság – kézbesítés előtt – haladéktalanul bejegyzi, illetőleg feljegyzi a tulajdoni lapra, illetve átvezeti az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban, ha az annak tartalmát is érinti.

49/A. §236

50. § (1)237 Hivatalból be kell jegyezni a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, tartási vagy életjáradéki jogot, elő- vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat, vagy elidegenítési tilalmat akkor is, ha az akire a tulajdonjogot átruházták csak a tulajdonjog bejegyzését kéri. A bejegyzést a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg kell teljesíteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig a jogosult ezeknek a jogoknak, illetve tényeknek a bejegyzéséről lemondott, vagy azok megszűntek.

(1a)238 A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzéssel egyidejűleg a 17. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti tényt – külön erre irányuló kérelem nélkül is – fel kell jegyezni.

(2)239 Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból

a) a kisajátítási, illetőleg a telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt tulajdonváltozás,

b) a jelzálogjog ranghelye előzetes biztosításának tényét az ezen alapuló jelzálogjog (önálló zálogjog),

c) a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, továbbá

d) az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, az eladási jogot, valamint a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés

bejegyzésével egyidejűleg.

(2a)240 A (2) bekezdés d) pont szerinti esetben törölni kell a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést akkor is, ha a tény feljegyzése alapjául szolgáló okiratban a felek a tény feljegyzését meghatározott időtartamra kérték, és ez az időtartam letelt.

(3) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat a szerződési örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell. Ha az örökhagyóval szerződő fél az örökhagyó előtt halt meg, a tilalom ebből az okból nem törölhető.

(3a)241 A bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét az ingatlan elidegenítése esetén a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell.

(4)242 Ha az ingatlanügyi hatóság valamely kérelem, megkeresés elintézése során vagy hivatalból folytatott eljárása során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban köteles ennek törléséről is rendelkezni.

(5)243 A (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ingatlanügyi hatóság a kérelemre, illetve megkeresésre indult, vagy hivatalból folytatott eljárása során az ingatlan-nyilvántartásban rendelkezésre álló, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok alapján kétségtelenül megállapítja, hogy a bejegyzett haszonélvezeti, tartási vagy életjáradéki jog, valamint használat joga jogosultja elhunyt.

51. § (1) El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható.

(2)244 A határozatban utalni kell az elutasítás tényének a tulajdoni lapra történt bejegyzésére.

A határozat kézbesítése

52. §245 (1) A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot – a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után – kézbesíteni kell

a) a kérelmezőnek az eredeti aláírással ellátott okirattal, ha ezt az okiratot nem kell az állami adóhatóságnak továbbítani,

b) annak, aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetőleg akinek érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték,

c) annak, akinek bejegyzett joga módosult vagy megszűnt, illetőleg akinek érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult vagy megszűnt,

d)246 tulajdoni hányadot érintő tulajdonjog-bejegyzés esetén valamennyi tulajdonostársnak, kivéve ha a bejegyzés végleges vagy jogerős hatósági, illetve jogerős bírósági határozaton alapul,

e) a földrészlet tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan tulajdonjogát ruházták át,

f) az ingatlan tulajdonosának, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetnek és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, kivéve ha az ingatlanügyi hatóság hatósági határozat alapján vagy a bíróság megkeresésére a 17. § (1) bekezdés 1–10. pontjában meghatározott tényt jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba,

g) telekalakítás esetén az építésügyi hatóság részére,

h)247 bányatelek jogi jelleget érintő telekalakítás átvezetése esetén a bányafelügyelet részére,

i) adó- és illetéktartozás behajtására irányuló végrehajtási jog bejegyzéséről az állami adóhatóságnak,

j) ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a gyámhatóságnak,

k) felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogosult esetében a felszámolónak, illetve a végelszámolónak,

l)248

(1a)249 A tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot kézbesíteni kell a jelzálogjog (önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog) és az alzálogjog jogosultjának is.

(2) Az elutasító határozatot kézbesíteni kell

a) a kérelmezőnek az eredeti aláírással ellátott okirat egy példányával együtt,

b) annak részére, aki a kérelem teljesítése esetén a bejegyzéssel jogot szerezne, továbbá

c) annak, akinek a kérelmére (megkeresésére) valamely jogilag jelentős tényt kellene az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezni.

(3) A döntést a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére a jogi képviselője útján kell kézbesíteni. A kérelmet elutasító határozatot, valamint az eljárást megszüntető végzést a kérelmezőnek is kézbesíteni kell.

(4) A hagyatékátadó végzés alapján hozott határozatot a közjegyző részére csak akkor kell kézbesíteni, ha az egészben vagy részben elutasítást tartalmaz.

(5) A jogorvoslati kérelem benyújtása tényének bejegyzését a beadványra vezetett határozattal (záradékkal) kell igazolni. Erről a kérelmezőt értesíteni nem kell.

(6)250 Hirdetményi úton kézbesíti az ingatlanügyi hatóság a döntését azon jogosult részére, akinek az ingatlan-nyilvántartásba lakcíme nincs bejegyezve, vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal történő összevetés alapján megállapítható, hogy az ingatlan-nyilvántartásba felvett lakcím időközben megszűnt és a jogosult nem rendelkezik érvényes lakcímmel.

(7)251 Ha az e törvény végrehajtásáról szóló rendelet alapján valamely ingatlanadatot az ingatlanügyi hatóság már nem tart nyilván, az adatnak a tulajdoni lapról történő törléséről készült közleményt közhírré teszi.

(8)252

(9)253 Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a döntés szóban történő közlése kizárt.

52/A. §254 (1)255

(2)256 Az az adott ügyben érintett ügyfél, akinek jogi érdeke fűződik a az ingatlanügyi hatóság által hozott határozat kézbesítéséhez, saját költségére kérheti a határozatot tartalmazó irat végrehajtói kézbesítését az ingatlan tulajdonosa (érintett tulajdonosa) és annak a részére, akinek bejegyzett joga keletkezett, módosult vagy megszűnt. A végrehajtói kézbesítés eredményéről a kézbesítést kérő és az ingatlanügyi hatóság kap értesítést. Ha a végrehajtói kézbesítés során a címzett az irat másolatát átvette, tizenöt napon belül kezdeményezheti a kézbesítési vélelem megdöntését.

(3)257 Az ingatlan-nyilvántartási iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény mellett a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről, illetve a postai szolgáltatásokról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(4)258 A határozatot a természet védelméről szóló törvényben meghatározott természetvédelmi tartalmú jogi jellegek feljegyzése, törlése vagy módosítása iránti eljárásban a megkereső hatóság részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint, az 52. § (1) és (2) bekezdés szerinti jogosultak részére hirdetményi úton kell kézbesíteni.

53. § (1)259 A tulajdonjog, valamint az illetékfizetési kötelezettséggel járó más vagyoni értékű jogok bejegyzéséről szóló határozatot illetékkiszabás céljából meg kell küldeni az állami adóhatóságnak. A bejegyzési határozathoz mellékelni kell az illetékkiszabáshoz szükséges egyéb olyan iratokat is, amelyek az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére állnak.

(2)260 Nem kell a bejegyzésről szóló határozatot az állami adóhatóságnak megküldeni a hagyatékátadó végzés alapján történő bejegyzés, továbbá a kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjog, valamint vagyonszerzéshez nem kapcsolódó más jog vagy tény bejegyzése esetén.

Kijavítás, kiegészítés, módosítás és visszavonás261

54. § (1)262

(2)263

(3)264

(4)265 A bejegyzés, feljegyzés Ptk. szerinti kijavításáról, illetve a határozat kiegészítéséről, továbbá a bejegyzéssel, feljegyzéssel, adatok átvezetésével (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: bejegyzés) kapcsolatos döntés saját hatáskörben történő kijavításáról, módosításáról, visszavonásáról az ingatlanügyi hatóság az eredeti kérelem rangsorában újabb döntést hoz, egyidejűleg a bejegyzést helyesbíti, törli, illetve a hiányzó bejegyzést pótolja. Az újabb döntését közli a kérelmezővel, valamint mindazokkal, akikkel az eredeti döntést közölte. A Ptk.-nak a bejegyzésben, feljegyzésben történt hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, más hasonló elírás és helytelen megjelölés kijavítására vonatkozó rendelkezését az adatváltozás átvezetésére is megfelelően alkalmazni kell.

(5)266

(6)267

(7)268

V. Fejezet

JOGORVOSLAT

Fellebbezés

55. § (1)269

(2)270 Az az érdekelt, akinek az ingatlanügyi hatósági döntést bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat, illetve a kérelmet visszautasító végzés kézbesítését.

(3)271

(4)272

56. § (1)273

(2)274

(3)275 Ha a jogorvoslat az ingatlan határvonalát vagy területét érinti, a jogorvoslati kérelmet az érintett ingatlanok tulajdonosainak meg kell küldeni a jogorvoslat tényének az érintett tulajdoni lapokra történő feljegyzésével egyidejűleg.

(4)276 Ha a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat saját hatáskörben történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására nincs lehetőség a jogorvoslati kérelem tényét az érkezésétől számított nyolc nap alatt a tulajdoni lapra fel kell jegyezni.

(5)277

(6)278

57. §279

Közigazgatási per280

58. § (1)281

(2)282

(3)283

(4)284

59. § (1)285 A keresetlevél benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni.

(2)286

(3)287

60. § (1)288

(2)289 Az ingatlanügyi hatóság döntése ellen indított közigazgatási per során hozott határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.

(3)290 A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a közigazgatási per során nem pótolhatók.

(4)291 A jogerős bírósági határozatot az első fokú bíróság az ingatlanügyi hatósági eljárás irataival együtt megküldi az ingatlanügyi hatóságnak.

61. §292 A felülvizsgálati kérelem folytán hozott kúriai határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését követően szereztek jogot.

Újrafelvételi és méltányossági eljárás293

61/A. §294

Felügyeleti eljárás

61/B. §295 (1)296 A felügyeleti szerv az eljárás megindításakor haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a felügyeleti eljárás megindítása tényének tulajdoni lapra történő feljegyzése iránt.

(2) A felügyeleti eljárás során hozott határozat hatálya a felülvizsgált bejegyzésen alapuló további bejegyzésekre is kiterjed.

(3)297 Ha a felügyeleti szerv a döntést egészben vagy részben megváltoztatja, a döntés tartalmának megfelelő változást az elsőfokú ingatlanügyi hatóság foganatosítja a tulajdoni lapon, ennek megtörténtét a felügyeleti eljárás során hozott döntésre vezetett záradékkal igazolja és az érdekeltet a felügyeleti eljárás során hozott döntés kézbesítésével értesíti, valamint törli a felügyeleti eljárás tényét az ingatlan tulajdoni lapjáról.

(4)298 Ha a felügyeleti szerv a döntést megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el, az ingatlanügyi hatóság az új eljárásban meghozott döntésnek megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a felülvizsgált bejegyzést, valamint a felügyeleti eljárásra vonatkozó feljegyzést. Az erről szóló döntést a felügyeleti szerv döntésével együtt kell kézbesíteni.

61/C. §299 Az Ákr. 123. § (1) bekezdésének h) pontja alkalmazása szempontjából súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha

a) az ingatlanügyi hatóság a kérelemnek helyt adó döntést a bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiánya ellenére hozza meg,

b) a beadványok intézése a rangsor elvének megsértésével történik, vagy ha

c) a beadvány intézése a kérelem széljegyzése nélkül történik.

Törlési és kiigazítási perek

62. §300 (1) Keresettel kérheti a bíróságtól

a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását

aa) érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész,

ab) a felszámoló és a hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 40. §-ában meghatározott esetekben,

c) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott,

d) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett.

(2) Keresetindításnak az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor van helye, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg.

63. §301

Perfeljegyzés

64. § (1)302 A bíróság – az ügyfél kérelmére – előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot

a) a törlési és kiigazítási,

b) az ingatlan tulajdonjoga iránti,

c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,

d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi,

e)303 a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy az önálló zálogjog – ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is – alapján fennálló kielégítési jog érvényesítésére irányuló, valamint

f) az ingatlan határvonalával és területével kapcsolatos kiigazítási

per megindítása tényének feljegyzése iránt.

(1a)304 A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 464. § (4) bekezdése vagy 560. § (1) bekezdés e) pontja alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény esetén, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, a bíróság az (1) bekezdés szerinti végzést hivatalból hozza meg.

(2)305 A bejegyzéssel vagy az alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásról a bíróság e tény feljegyzése végett értesíti az ingatlanügyi hatóságot.

(2a)306 Nem ingatlan-nyilvántartási döntés felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben eljáró bíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogot, feljegyzett tényt vagy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatot érintő perben a felperes kérelmére, előzetesen végrehajtható végzésével elrendeli az ingatlant érintő közigazgatási per megindítása tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.

(3)307 A feljegyzés alapjául szolgáló végzés hatályon kívül helyezéséről szóló jogerős végzést a bíróság megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a feljegyzés törlése céljából.

(4)308 A per megindítása tényének feljegyzése tárgyában hozott bírósági végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

65. § (1) A feljegyzett perben hozott határozaton alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a perfeljegyzést és a függő hatállyal történt bejegyzéseket.

(2) A perfeljegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt igazolja, hogy a bíróság jogerős határozattal az eljárást megszüntette, vagy a keresetet elutasította, illetőleg felmentő ítéletet hozott. A perfeljegyzés törléséről szóló feljegyzésben utalni kell az időközi bejegyzések függő hatályának megszűnésére.

Megismételt hagyatéki eljárás feljegyzése309

65/A. §310 (1) A közjegyző – a hagyatéki eljárás megismétlését kérő kérelmére – előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan tulajdonjogát érintő megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének feljegyzése iránt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feljegyzésre – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a perfeljegyzésre irányadó rendelkezések megfelelően alkalmazandók. A megismételt hagyatéki eljárásban hozott teljes hatályú vagy azzá vált hagyatékátadó végzésen alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a feljegyzést és a függő hatállyal történt bejegyzéseket.

(3) A megismételt hagyatéki eljárásban hozott hagyatékátadó végzés miatt indított hagyatéki vagy tulajdonjogi pert – a bíróság ilyen tartalmú megkeresése alapján – az (1) bekezdés szerinti feljegyzés ranghelyén kell feljegyezni. Ebben az esetben a perben hozott határozat hatálya az e ranghelyen történt feljegyzést követő függő hatályú bejegyzésekre is kiterjed.

Ügyészi felhívás, ügyészi fellépés feljegyzése311

65/B. §312 (1) Az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényét a kifogásolt bejegyzés ranghelyének megfelelő ranghelyen kell feljegyezni. Az ügyészi felhívás alapján hozott határozat, valamint az ügyészi fellépés alapján indult pert lezáró jogerős bírósági döntés hatálya a kifogásolt bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.

(2) Amennyiben az ügyészi felhívásnak az ingatlanügyi hatóság az ügyész által megadott határidőben nem tesz eleget, az ügyészi felhívás tényét az ügyészi fellépés benyújtását, illetve az ügyész eljárás megszüntetéséről szóló értesítésének beérkezését követően törli.

Törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítása313

65/C. § A törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindításának feljegyzésére a perfeljegyzésre irányadó rendelkezések alkalmazandók. A törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárásban hozott döntésen alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a függő hatállyal történt bejegyzéseket.

VI. Fejezet

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ADATAINAK FELHASZNÁLÁSA ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁS

Kötelező adatfelhasználás

66. § (1)314 Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, területelszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági határozatokban – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat kivéve – az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni.

(2)315 Az ingatlanügyi hatóság a bíróságok, ügyészségek, a helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához – a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel – biztosítja az ingatlan-nyilvántartás tartalmának megismerését.

(3)316 Törvény az ingatlanügyi hatóságnak a gyorsforgalmi utak tervezésével és építésével összefüggő adatszolgáltatására határidőt állapíthat meg.

Betekintés a tulajdoni lap tartalmába és az ingatlan-nyilvántartási okirattárba317

67. § (1)318 Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az érintett tulajdoni lap és annak állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában kell megjeleníteni. A betekintést saját számítástechnikai eszközével az ingatlanügyi hatóság kérelemre biztosítja. A betekintés iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező természetes személyazonosító adatait. A kérelemben szereplő adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi. A betekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének lehetőségét is.

(2)319 Az ingatlan-nyilvántartás, vagy a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okirat szerinti jogosult, illetve kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg:

a) minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a jogosult, illetve a kötelezett bejegyzése, törlése alapjául szolgált, vagy széljegyzés alapjául szolgált, és

b) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató).

(3)320 A (2) bekezdésben foglaltak megismerhetők akkor is, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4)321 Széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alatt az ingatlan tulajdoni lapján széljegyen feltüntetett, jog bejegyzése, jogilag jelentős tény feljegyzése, adatváltozás átvezetése, vagy azok törlése iránt benyújtott kérelmet, törvényben feljogosított szervtől származó megkeresést kell érteni.

Másolatok kiadásának módja

68. §322 (1)323 A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre, a 68/A. § szerinti másolatot az ingatlanügyi hatóság szolgáltathat. A hiteles másolat kiállítása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait. A kérelemben szereplő adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi.

(2) A közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt állíthat ki, amely a hiteles tulajdonilap-másolattal azonos hatályú.

(3)324 Az integrált ügyfélszolgálat (a továbbiakban: kormányablak) külön jogszabályban meghatározottak szerint hiteles tulajdonilap-másolatot adhat ki.

(4)325 A tulajdoni lapról kiállított papíralapú másolat csak hiteles másolatként szolgáltatható. Elektronikus dokumentumként hiteles másolat közvetlenül, illetve a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből szolgáltatható.

(5)326 Tulajdoni lapról másolatot meghatározott formában lehet kiadni. Ha a hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, e tényre a hitelesítési záradékban utalni kell.

(6)327 A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolat olyan elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel hitelesített. Az ilyen módon hitelesített tulajdoni lap kizárólag elektronikus formában rendelkezik a 69. § szerinti tanúsító erővel.

(6a)328 A tulajdoni lapról részadat-szolgáltatás formájában szolgáltatott adat a 69. § szerinti tanúsító erővel nem rendelkezik, hivatalos célra nem használható, kizárólag tájékoztatásul szolgál.

(6b)329 A tulajdoni lapról részadat-szolgáltatás formájában szolgáltatott adatok tanúsító erővel nem rendelkeznek, kizárólag tájékoztatásul szolgálnak.

(7) A 67. § (1) bekezdés, valamint a 68. § (1), (3)–(4) bekezdések szerinti kérelmet a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon, illetve elektronikus űrlapon kell benyújtani.

(7a)330 Az ingatlanügyi hatóság a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás teljesítése során az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint jár el.

(8)331 Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmáról másolatot készíteni és szolgáltatni külön jogszabály rendelkezései szerint lehet.

68/A. §332 (1) A tulajdoni lapról a következő papír alapú másolatok állíthatók ki, valamint – az e törvényben meghatározottak szerint – elektronikus dokumentumként a következő másolatok szolgáltathatók:

a) teljes másolat, amely valamennyi bejegyzést tartalmaz,

b) szemle, amely kizárólag a – másolat kiállításának, illetve elektronikus úton történő lekérdezésének időpontjában – fennálló bejegyzéseket tartalmazza.

(1a)333 Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetében – ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket – a tulajdonilap-másolat szolgáltatását úgy kell teljesíteni, hogy abból megállapítható legyen az érintett földrészletnek a Fétv. szerint vezetett földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója is, vagy az a tény, hogy a földhasználati nyilvántartás adatai alapján az érintett földrészletre nincs bejelentett földhasználó.

(2)334 A tulajdoni lap tartalma – az (1) bekezdésben foglaltakon túl, e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint – az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő megkeresések esetében elektronikusan feldolgozható módon, részadat-szolgáltatás formájában is megismerhető.

(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmáról kiadott másolat lehet:

a) szemle másolat: amely a hatályos térképi állapotot tartalmazza,

b) teljes másolat: amely a hatályos térképi állapot mellett az előzetes térképi változásokat is tartalmazza.

(4) Térkép, ingatlan-nyilvántartási térkép alatt a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist kell érteni.

(5)335

(6)336 A megszűnt helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjának adattartalmáról a felhasználási célt, valamint az igényelt adatokat tartalmazó kérelemre vagy megkeresésre az ingatlanügyi hatóság – a tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolat igazgatási szolgáltatási díjával azonos mértékű díj fejében – hatósági bizonyítványt állít ki. A díj megfizetésének és visszatérítésének módjára, valamint a díjmentességre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolatra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

69. §337 A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy a másolat a kiadást megelőző napig az eredetivel megegyezik. A hiteles tulajdonilap-másolat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat, feljegyzett tényeket, illetve az ingatlan adatait hitelesen tanúsítja.

Személyazonosító adatok használatának korlátozása

70. § (1) A számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok, illetőleg a személyi azonosító nem használható fel abból a célból, hogy annak alapján a lekérdező a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa vagy arról adatszolgáltatást teljesítsen.

(2)338 Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról

a)339 a bíróság, a bírósági végrehajtó, az adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából,

b) az ügyészség a közérdekvédelmi feladatai ellátásához,

c)340 a jegyző a hagyatéki leltár elkészítéséhez vagy a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatásához, illetve az örökhagyó tulajdonában álló magyarországi ingatlan adatainak a külföldi hagyatéki eljárás céljára történő tanúsításához,

d)341 a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az ingatlanügyi hatóság az Fftv. szerinti hatósági eljárásaihoz,

e) a bejegyzett tulajdonos valamennyi ingatlanának az ingatlan-nyilvántartásból történő megállapításához,

f) törvényben meghatározott egyéb szerv vagy személy az ott meghatározott célból

igényli.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogosultság magában foglalja a tulajdonosok jegyzékéből (névmutatóból) történő adatszolgáltatási igényjogosultságot is.

70/A. §342 Annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező – az általa megadott természetes személyazonosító adatok alapján – Magyarországon rendelkezik-e ingatlantulajdonnal, az ingatlanügyi hatóság – a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül – adatlekérdezést végez, amelynek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

70/B. §343 A föld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében az ingatlanügyi hatóság a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázisban a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek személyének, illetve a szerzési korlát túllépésének megállapításához szükséges adatkezelést végezhet.

71. §344 Az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján igényelhet adatot.

Elektronikus adatszolgáltatás a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből345

72. §346 (1)347 Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton (a továbbiakban: NTG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy

a)348 a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából,

b)349 a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú felhasználásra a személyazonosításra alkalmas módon, térítésmentesen a statisztikai feladataihoz szükséges egyedi adatokat lekérdezze,

c)350 a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és az ügyészség a törvényben meghatározott feladatuk ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából,

d)351 a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó központi közigazgatási szervek az állami tulajdonba tartozó ingatlanokra vonatkozó, továbbá az állami tulajdonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében, saját számítástechnikai eszközeikkel az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék,

e)352 a kincstár a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom, vagy elidegenítési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételéhez kapcsolódó feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,

f)353 a Nemzeti Földügyi Központ a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat ingyenesen lekérdezze.

(2)354 Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más közigazgatási hatóságok, illetve költségvetési szervek részére a feladatellátásukhoz szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából lehetővé teszi, hogy saját számítástechnikai eszközeikkel, az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék.

(3)355 A miniszter a szakmai irányításával összefüggő feladatai ellátása érdekében térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt és üzemeltetett adatbázisokhoz.

(4)356 Az agrárpolitikáért, a földügyért, a földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért, az erdőgazdálkodásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, a vadgazdálkodásért és a halgazdálkodásért felelős miniszter – a szakmai irányításával összefüggő feladatai ellátása érdekében – térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai szerv által kezelt és üzemeltett adatbázisokhoz.

(5)357

(6)358

(7)359

(8)360

73. §361 (1)362 A közjegyző a közjegyzői okirat és tanúsítvány kiállítása, valamint a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nem peres eljárás lefolytatása céljából a székhelyén lévő irodájában működtetett saját számítástechnikai eszközével köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Közös irodát fenntartó közjegyzők személyük azonosítására alkalmas módon közös számítástechnikai eszközt működtethetnek. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság a közjegyző részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.

(2)363 A közjegyzőkről, a közjegyzői szolgálat megszűnéséről, illetve a közjegyzőnek a hivatalából való felfüggesztéséről – azzal egyidejűleg – az illetékes közjegyzői kamara elnöke értesíti az ingatlanügyi hatóságot, amely ennek alapján a közjegyző hozzáférési jogosultságát felfüggeszti vagy visszavonja.

73/A. §364 (1)365 A bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása és a törvényben meghatározott feladatainak a teljesítése céljából a hivatali helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság a bírósági végrehajtó részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.

(2)366 Személyük azonosítására alkalmas módon végrehajtói irodában, illetve végrehajtók közös irodájában működő végrehajtók az (1) bekezdésben foglalt célra közös számítástechnikai eszközt is működtethetnek.

(3)367 A bírósági végrehajtói szolgálat fennállásáról, annak adataiban történt változásról (áthelyezés, tartós helyettes kirendelése stb.), illetve megszűnéséről a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar értesíti az ingatlanügyi hatóságot, amely az értesítés alapján a bírósági végrehajtó hozzáférési jogosultságát visszavonja.

(4)368 A vízitársulat a törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából a hivatali helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével jogosult a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlanügyi hatóság a vízitársulat részére kérelem alapján térítésmentesen biztosítja a vízitársulat közfeladatainak ellátásához szükséges számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.

(5)369 A vízügyi igazgatási szerv a törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából, a hivatali helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével jogosult a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlanügyi hatóság a vízügyi igazgatási szerv részére térítésmentesen biztosítja a vízügyi igazgatási szerv közfeladatainak ellátásához szükséges számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.

73/B. §370 (1)371 A felszámoló szervezet a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti vagyonfelügyelői, ideiglenes vagyonfelügyelői és felszámolói feladatának, a vagyonrendező a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti vagyonrendezési feladatának, a pénzügyi gondnok a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény szerinti feladatának teljesítése céljából a hivatali helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlanügyi hatóság az említett szervezetek vezetője részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.

(2) Amennyiben a felszámoló szervezetet törlik a felszámolói névjegyzékből, az arról szóló jogerős döntést az ingatlanügyi hatóságnak is meg kell küldeni. Az ingatlanügyi hatóság a felszámoló szervezet hozzáférési jogosultságát a döntésben foglaltaknak megfelelő időponttal visszavonja.

74. §372 (1)373 Az ingatlanügyi hatóság

a)374 a 72–73/B. § hatálya alá tartozó személyek számára szerződés alapján biztosítja;

b) az a) pontba nem tartozó személyek számára szerződés alapján biztosíthatja

a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.

(2) A szolgáltatási szerződés kötelező elemeit külön jogszabály határozza meg.

(3)375 Az önálló NTG-kapcsolattal nem rendelkező felhasználók kapcsolódása a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerhez a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül, vagy azonnali érvényességvizsgálatra alkalmas, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással történhet.

75. §376 (1)377 A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevétele iránti kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság határozatot hoz, kivéve ha a tulajdonilap-másolat szolgáltatása a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül történik.

(1a)378 Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatában állapítja meg a kérelmező által – a kérelemben megjelölt jogszabályok alapján – igénybe vehető díjmentességek körét.

(2)379 A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer díjmentes szolgáltatásait igénybevevőknek – a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül történő lekérdezések kivételével – a lekérdezéseikről naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell őrizniük. A bírósági, ügyészségi, hatósági feladatok ellátásához szükséges lekérdezések esetén a naplóban rögzíteni kell annak a bírósági, ügyészségi, hatósági ügynek az iktatószámát is, melyhez az ingatlan-nyilvántartási adatokat lekérdezték.

(2a)380 A naplónak minden esetben tartalmaznia kell a lekérdezés időpontját, a lekérdezést végző személy nevét, a lekérdezett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám), a lekérdezés célját, valamint a díjmentességet megalapozó jogszabályi rendelkezésre való hivatkozást.

(3)381 A kormányablak által történő tulajdonilap-másolat szolgáltatása esetén naplót kell készíteni, amelyet öt évig meg kell őrizni. A naplóban rögzíteni kell az adatigénylő természetes személyazonosító adatait, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait. A rögzített adatokat a kormányablak a személyazonosság és a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi.

(4)382 A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybevevők díjmentes adat-lekérdezéseinek jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását az ingatlanügyi hatóság és a rendszer üzemeltetője a (2) és (2a) bekezdés szerint vezetett naplóból ellenőrizheti. Az adat-lekérdezésre vonatkozó szabályok, illetve a biztonsági előírások megsértése esetén, a hozzáférési jogosultság visszavonása tárgyában – az ingatlanügyi hatóság, illetve a rendszer üzemeltetőjének javaslata alapján – az ingatlanügyi hatóság határozatot hoz.

(5)383

76. §384

Adatlekérdezés a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásból

77. § (1)385 A személyi azonosító jel, valamint a minősített adat lekérdezésének lehetőségét a 70. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában foglaltak kivételével ki kell zárni.

(2)386 A lekérdezés útján történő adatszolgáltatásért a miniszter e törvény felhatalmazása alapján az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

78. §387 Az ingatlan-nyilvántartásból adatátviteli eszközzel, illetve számítástechnikai adathordozón személyes adat csak egyedi esetekben, az annak kezelésére törvény által felhatalmazott részére szolgáltatható.

79. § Az adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatott adatok harmadik fél felé való szolgáltatása (továbbadása) csak törvényi felhatalmazás alapján teljesíthető.

79/A. §388 Tulajdonilap-másolatnak az érte fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét meghaladó ellenérték fejében történő továbbadása vagy erre vonatkozó szolgáltatás felkínálása tilos. A jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

80. §389 Adatbiztonsági célból a miniszter számítógéppel vezetett központi archívumot is felállíthat, amelyből az adatszolgáltatás a 68–70. §-okban szabályozott módon történhet.

81. §390 (1) Az adatbázisban történt lekérdezésekről, a lekérdezések időpontjának, a lekérdezett tulajdoni lap tartalmának, a digitális azonosító tulajdonosa nevének, rendszerben definiált azonosítójának – amely nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a társadalombiztosítási azonosító jellel és a személyi azonosítóval – feltüntetésével a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer üzemeltetője naplót készít, amelyet öt évig meg kell őrizni.

(2)391 A naplóból adatszolgáltatás írásbeli kérelemre vagy megkeresésre, külön jogszabályban meghatározottak szerint, csak az érintett, illetve a 70. § (2) bekezdés a)–b) pont szerinti szervezetek részére teljesíthető. Adatszolgáltatásra kizárólag a naplót vezető ingatlanügyi hatóság jogosult. Az adatszolgáltatást az ingatlanügyi hatóság írásban vagy elektronikus úton teljesíti.

Adatszolgáltatás hivatalból

Törzskönyv

82. §392 (1) Törzskönyv az ingatlanügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a település földterületéről az ingatlan-nyilvántartás tartalmát képező adatok felhasználásával készült dokumentum.

(2) A törzskönyv az egész településre összesítve vagy a földek településen belüli fekvése szerinti csoportosításban, a 10. § (1) bekezdése szerinti esetekben pedig kerületenként összesítve tartalmazza a földrészletek művelési áganként, azon belül minőségi osztályonként összesített területét és kataszteri tiszta jövedelmét, valamint minőségi osztályonként, illetve művelési áganként a minőségi osztályok adatai alapján az egy hektár területre kiszámított átlag aranykorona-értéket is.

(3) A törzskönyv a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a halastóként, illetve a művelés alól kivettként nyilvántartott területek összesített területi adatait, illetve a mezőgazdasági terület és a termőterület szerinti területi összesítést is.

Összesítők

83. §393 A település, a vármegye, a főváros, illetőleg az ország területén lévő ingatlanokról meghatározott szempontok szerint a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás tartalmát képező adatok felhasználásával összesített adatokat tartalmazó kimutatás készíthető.

VII. Fejezet

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása

84. § (1) Ha a község egész területét vagy annak belterületét, illetve külterületét érintő olyan eljárást folytatnak le, amely az ingatlanok adatainak megváltoztatásával jár, az ingatlan-nyilvántartást át kell alakítani.

(2)394 Az ingatlan-nyilvántartás újfelméréssel történő átalakításához a miniszter engedélye szükséges.

Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal

kapcsolatos eljárás

A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján induló eljárás

85. §395 (1) A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján a magyar állam tulajdonjogát kell bejegyezni az olyan ingatlanra, amelynél valamennyi alábbi feltétel együttesen teljesül:

a) a magyar állam, a nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló, vagy valamely állami költségvetési szerv, illetve annak jogelődje az ingatlanra vonatkozóan 2000. január 1-jét megelőzően tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, melyet a tulajdonjogot szerzőként megjelölt költségvetési szerv jogszerzési képességének a hiánya okán elutasítottak,

b) az ingatlan legalább tizenöt éve szakadatlanul a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló vagy valamely állami költségvetési szerv vagy más vagyonkezelő birtokában áll,

c) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló olyan okiratot mutat fel, amely a szerződést kötő felek tulajdon-átruházásra irányuló megállapodását, az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket, illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza,

d) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló bemutatja a tulajdonjogot átruházó fél hozzájárulását a tulajdon-átruházásra vonatkozó szerződés szerint szerző fél tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozóan.

(2) A kérelmező tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel fennállását az elutasított kérelem ügyszámának megjelölésével, az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállását pedig az ingatlan birtokosának közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával köteles igazolni.

(3) Amennyiben az ingatlannal kapcsolatosan vagyonrendezési eljárás lefolytatásának is lenne helye, úgy azt csak a jelen § szerinti eljárásban hozott elutasító döntést követően – ha a döntés miatt közigazgatási per indul, annak jogerős lezárását követően – lehet lefolytatni.

86. §396

87. §397

88. §398

A számítógéppel kezelt tulajdoni lap pótlása

89. § (1)399 Ha a gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapja az azt kezelő számítástechnikai eszközzel bármely okból nem jeleníthető meg olvasható formában, illetőleg használhatatlanná vált, a tulajdoni lap tartalmát vissza kell állítani. A visszaállítást az ingatlanügyi hatóság rendeli el.

(2)400 A visszaállítás során az ingatlanügyi hatóság elkészíti a tulajdoni lap tervezetét. A tervezetet az adatbiztonsági célból készített archív adatokból, az irattárban meglévő, az érdekelt birtokában rendelkezésre álló adatok, szükség esetén helyszíni azonosítás útján kell elkészíteni.

(3)401 A tulajdoni lap tervezetének elkészültéről hirdetményt kell közzétenni, és a tervezetet az ingatlanügyi hatóság honlapján közzé kell tenni. A tervezetre az érdekeltek a honlapon történt közzétételtől számított két hónapon belül tehetnek észrevételt. Ennek letelte után az ingatlanügyi hatóság határozatot hoz, amelyben elrendeli, hogy a tervezet tartalmát pótolt tulajdoni lapként az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében kell továbbkezelni. A határozatot a tervezetből megállapított jogosultak részére kell kézbesíteni.

89/A. §402

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazás

90. § (1)403 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg az ingatlan-nyilvántartás tartalmára, részeire, módjára, az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére, tények feljegyzésére és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások vezetésére, a jogorvoslatokra és a különleges eljárásokra, valamint az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra és részadat-szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat.404

(2)405 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza az ingatlanok helyrajzi számának megállapítására vonatkozó szabályokat.406

(3)407 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjára, az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatására, az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásának igazgatási szolgáltatási díja mértékére, kezelésére, megfizetésének módjára, valamint az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozásra és a számítógépes hálózaton keresztül történő adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat.408

(3a)409

(3b)410

(4)411 Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a tartós környezetkárosodás tényének, mértékének és jellegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat.

(5)412 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a)413 az ingatlan-nyilvántartási rendszer működéséhez szükséges külső informatikai rendszerek kötelező kiépítését és az ingatlan-nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását.

b) a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő, törvényben meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási szerződés kötelező elemeit,414

c)415 az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok kijelölését,416

d)417 az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályait,418

e)419 az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét,420

f)421

g)422 a részadat-szolgáltatás során átadott adatok törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott célra történő felhasználását, valamint harmadik személy részére történő továbbítását tiltó rendelkezések betartását ellenőrző hatóság kijelölését.

Hatálybalépés

91. § (1)423 Ez a törvény 2000. január 1-jén lép hatályba; a már folyamatban lévő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

(2)424

(3)425 A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 19. § (1) bekezdésével megállapított 34/A. §-t a Módtv. hatálybalépésekor426 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(4)427 Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése előtt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett termelőszövetkezeti földhasználati jogot és fennállásáig annak nyilvántartását, a tartós földhasználati jogot, a külföldieket megillető ingatlanhasználati jogot.

(5) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése előtt az ingatlan-nyilvántartásba közös udvarként, valamint részházként bejegyzett ingatlanok nyilvántartását. Közös udvart, valamint részházat azonban újonnan nem lehet nyilvántartásba venni.

(6) A 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a jogoknak és tényeknek a bejegyzését, amelyet e törvény hatálybalépése előtt alacsonyabb szintű jogszabály tett lehetővé.

(7) Ahol más jogszabály gyep művelési ág megnevezést használ, ott e törvény hatálybalépésétől kezdődően rét, legelő művelési ág megnevezést kell használni.

(8)428 Ahol e törvény csak bejegyzést említ, az alatt a tények feljegyzését is érteni kell.

(9)429 Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény erejénél fogva az ingatlan-nyilvántartásban tartós földhasználóként bejegyzett személyek tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény erejénél fogva az ingatlan-nyilvántartásban ingyenes örökhasználóként bejegyzett személyek tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát az ingatlanügyi hatóság legkésőbb 2021. január 1-jéig hivatalból jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

(9a)430 Ha az ingatlanügyi hatóság kétséget kizáróan tudomást szerez a (9) bekezdésben meghatározott jogosultak elhalálozásáról, hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából.

(10)431 Az e törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 37. § (3) és (5) bekezdését az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvény hatálybalépésének432 időpontjában folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(11)433 E törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 37. § (3a)–(3c) és (5) bekezdését a 2013. február 1-jén és az azt követően benyújtott bejegyzési kérelmekre kell alkalmazni.

92. §434 Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvény (a továbbiakban: 2. sz. Módtv.) 38. § a) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés szerinti állampolgársági adat, valamint a 38. § b) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés szerinti cégjegyzékszám nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket a 2. sz. Módtv. 38. §-ának hatálybalépését435 követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárások során keletkezett adatok vonatkozásában kell alkalmazni.

93. §436 Az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvény (a továbbiakban: 3. sz. Módtv.) 34. §-ával megállapított 26. § (1a) bekezdésében foglaltakat a 3. sz. Módtv. 34. §-ának hatálybalépésekor437 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

93/A. §438 E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2019. évi CXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 4. sz. Módtv.) megállapított 7. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a 4. sz. Módtv. 11. §-ának hatálybalépésekor439 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

93/B. §440 E törvénynek a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: 2020. évi XL. törvény) megállapított 91. § (9) bekezdését a tartós földhasználó, illetve az ingyenes örökhasználó által a 2020. évi XL. törvény hatálybalépése napjáig benyújtott tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme alapján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

94. §441 (1)442

(2)443

(3)444

(4)445

(4a)446

(5)447

(6)448

(7)449

(8)450

(9)451

(10)452

(11)453 Ha az ingatlan-nyilvántartás és az egyéb közhiteles nyilvántartás között e rendelkezés hatálybalépésekor ellentmondás áll fenn, e rendelkezés hatálybalépésétől számított három éven belül az ingatlan-nyilvántartásban szereplő ingatlan művelési ágát, fő rendeltetését, jogi jellegét összhangba kell hozni az egyéb közhiteles nyilvántartásban foglaltakkal.

(12)454 A (11) bekezdés szerinti összhangba hozatal során az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartását egybeveti az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. Ha az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartás nem vagy nem megfelelően tartalmazza az általa közhitelesen nyilvántartott adatokat, az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. Az ingatlan művelési ágát érintő változás esetén a megkereső szerv az ingatlan-nyilvántartási eljárást megelőzően gondoskodik a földminősítési eljárás lefolytatásának kezdeményezéséről.

(13)455 Az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv a (12) bekezdés szerinti megkeresést megelőzően legalább 30 nappal korábban tájékoztatja az ingatlan tulajdonosát az összehangolás kezdeményezéséről és annak várható eredményéről.

(14)456 Az ingatlan tulajdonosa vagy az, akinek jogi érdeke fűződik hozzá, az összhangba hozatalt a (11) bekezdés szerinti határidőn belül az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szervnél indítványozhatja. A szerv a kezdeményezést 15 napon belül megvizsgálja, és ha az alapos, a (12) bekezdésben foglaltak szerint az ingatlanügyi hatóságnál hivatalból kezdeményezi az összhangba hozatalt.

(15)457 Az e rendelkezés hatálybalépésekor önkormányzati rendeletben helyi egyedi építészeti védetté nyilvánított ingatlan esetében a helyi önkormányzat a (11)–(14) bekezdés szerint jár el azzal, hogy az összhangba hozatal és a megkeresés során a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi egyedi építészeti védetté nyilvánított ingatlanokra vonatkozó adatokat egyéb közhiteles nyilvántartásnak, a helyi önkormányzatot egyéb helyi közhiteles nyilvántartást vezető szervnek kell tekinteni.

95. §458 (1) A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvénnyel (a továbbiakban: KCR tv.) megállapított címadatátvétel megtörténtéig az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban már meglévő címadatokat, a címadatrögzítés, illetve címadatváltozás alapjául szolgáló okiratnak megfelelően tartalmazza.

(2) A címadatátvétel útján történő adatváltozást követően az adott ingatlan címadatában bekövetkezett korábbi változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése alapjául szolgáló okiratban szereplő címadatot figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A címadatátvétellel még nem érintett címek esetében az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza a „felülvizsgálat alatt” megjegyzést, melyet a tulajdoni lapon az ingatlan címadata mellett kell megjeleníteni. A megjegyzés az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegét nem érinti.

(4) Az ingatlan címadatát érintő, 2015. január 1. napján folyamatban lévő, valamint a megismételt eljárásokat e törvénynek a KCR tv.-vel megállapított rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(5)459 Az ingatlan-nyilvántartásba címadatátvétel útján bekerült címadatnak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetéséről az ingatlanügyi hatóság hivatalból gondoskodik.

95/A. §460 Ez a törvény

a) 6. § (1) bekezdése, valamint 40/A. és 40/B. §-a az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

b) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1997. december 2-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. december 17. A törvényt a 2021: C. törvény 106. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2024. október 1. napjával.

2

Az 1. § előtti címet a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

3

Az 1. § (1) bekezdése a 2005: CXXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

4

Az 1. § (1a) bekezdését a 2013: CCIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2017: CCV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

5

Az 1. § (3) bekezdését a 2020: LXXI. törvény 34. §-a iktatta be.

6

A 2. § (1) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 2. § (3) bekezdése a 2012: XLVI. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 41. §-a alapján a 2013. január 1. napját megelőzően indult eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

8

A 3. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCIV. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 4. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCIV. törvény 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

10

Az 5. § a 2013: CCIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

11

Az 5. § (3a) bekezdését a 2014: XCIII. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

Az 5. § (8) bekezdését a 2019: LXIV. törvény 20. §-a iktatta be.

13

A 6. § (1) bekezdése a 2015: LXXI. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 7. § (1) bekezdése a 2013: CCL. törvény 53. § a) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 7. § (1a) bekezdését a 2013: CCL. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be.

16

A 7. § (3) bekezdését a 2013: CCIV. törvény 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2019: CXIV. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2021: CXLVI. törvény 49. § a) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 7. § (4) bekezdését a 2013: CCL. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.

18

A 7. § (5) bekezdését a 2018: CXI. törvény 12. §-a iktatta be.

19

A 8. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCIV. törvény 12. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

20

A 9. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

21

A 9. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 36. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLVII. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CCI. törvény 154. § a) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 9. § (3) bekezdését a 2011: CCI. törvény 153. § (3) bekezdése iktatta be.

23

A 9. § (4) bekezdését a 2013: CCIV. törvény 3. §-a iktatta be.

24

A 9. § (5) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 48. § (1) bekezdése iktatta be.

25

A 10. § (2) bekezdése a 2005: CXXII. törvény 4. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

26

A 11. § (4) bekezdésének c) pontja a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

27

A 12. § a 2016: CLXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

28

A 13. § (2) bekezdésének második mondata a 2005: CXXII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

29

A 14. § a) pontja a 2019: LXXXII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

30

A 15. § (1) bekezdése a 2005: CXXII. törvény 6. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 188. §-a, a 2012: CCXIII. törvény 38. § a) és b) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 15. § (2) bekezdése a 2012: CCXIII. törvény 38. § c) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 15. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

33

A 15. § (4) bekezdését a 2014: XVI. törvény 267. §-a iktatta be, szövege a 2014: XXXI. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 15. § (5) bekezdését a 2014: XVI. törvény 267. §-a iktatta be.

35

A 15. § (6) bekezdését a 2014: XVI. törvény 267. §-a iktatta be.

36

A 16. § az 1999: CXIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

37

A 16. § a) pontja a 2005: XCII. törvény 6. §-ával megállapított, a 2021: CXLVI. törvény 49. § b) pontja, a 2023. évi LXIX. törvény 71. §-a szerint módosított szöveg.

38

A 2007: CVI. törvény 65. § (1) bekezdése alapján ahol az ingatlan-nyilvántartás az ÁPV Zrt.-t, a KVI-t vagy az NFA-t mint tulajdonosi joggyakorlót, illetve vagyonkezelőt tünteti fel, ezen az MNV Zrt.-t kell érteni. Lásd még e módosító törvény 65. § (2) bekezdését.

39

A 16. § g) pontja a 2014: XV. törvény 59. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 2007: CVI. törvény 66. § (2) bekezdése alapján a Magyar Államot megillető elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az MNV Zrt. jogosult. [E rendelkezés – a 2007: CVI. törvény 43. § (2) bekezdése alapján – 2008. január 1-jétől hatályos.]

41

A 16. § i) pontja a 2016: CXI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A 2007: CVI. törvény 66. § (1) bekezdése alapján a más személy tulajdonában lévő ingatlanon a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az állam nevében a kincstár jogosult. [E rendelkezés – a 2007: CVI. törvény 43. § (2) bekezdése alapján – 2008. január 1-jétől hatályos.]

43

A 16. § k) pontját a 2023. évi XXXIX. törvény 21. §-a iktatta be.

44

A 16/A. §-t a 2010: XC. törvény 82. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: LXXV. törvény 17. § c) pontja.

45

A 17. § (1) bekezdése a 2021: CXLIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

47

A 17. § (3) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 139. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XXXI. törvény 11. §-a.

48

A 18. § (1) bekezdése a 2012: XLVI. törvény 43. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 41. §-a alapján a 2013. január 1. napját megelőzően indult eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

49

A 19. § (1) bekezdése a 2005: CXXII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

50

A 19. § (2) bekezdése a 2012: XLVI. törvény 43. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 41. §-a alapján a 2013. január 1. napját megelőzően indult eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

51

A 20. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

52

A 21. §-t megelőző alcím a 2012: XLVI. törvény 43. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

53

A 21. § (1) bekezdése a 2012: XLVI. törvény 43. § (9) bekezdésével megállapított, a 2017: LVIII. törvény 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 21. § (2) bekezdését a 2012: XLVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 41. §-a alapján a 2013. január 1. napját megelőzően indult eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

55

A 21. § (3) bekezdése a 2012: XLVI. törvény 43. § (10) bekezdésével megállapított, a 2017: LVIII. törvény 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

56

A 21. § (4) bekezdése a 2004: CXV. törvény 60. § a) pontja, a 2017: LVIII. törvény 5. § c) pontja, a 2017. CCV. törvény 41. § b) pontja szerint módosított szöveg.

57

A 22. § a 2012: XLVI. törvény 43. § (11) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 41. §-a alapján a 2013. január 1. napját megelőzően indult eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

58

A 23. § (3) bekezdése a 2013: CCIV. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

59

A 23. § (4) bekezdése a 2017: CCV. törvény 17. §-ával megállapított, a 2022. évi XLVIII. törvény 16. §-a szerint módosított szöveg.

60

A 23. § (5) bekezdését a 2017: CCV. törvény 42. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

61

A 24. § (1) bekezdése a 2005: CXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

62

A 24. § (3) bekezdése a 2004: CXV. törvény 60. § a) pontja és a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

63

A 24. § (4) bekezdése a 2013: CCIV. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

64

A 25. § a 2005: CXXII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

65

A 25. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 153. § (4) bekezdésével megállapított és a 2014: XCIII. törvény 14. § b) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 25. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 188. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

67

A 25. § (3) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 30. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

68

A 25. § (4) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 50. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

69

A 25. § (5) bekezdését a 2017: CCV. törvény 18. §-a iktatta be.

70

A 25/A. §-t megelőző alcímet a 2014: XCIII. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be.

72

A 25/A. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 148. § b) pontja szerint módosított szöveg.

73

A 25/B. §-t a 2014: XCIII. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: XLIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

74

A 26. § a 2005: CXXII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

75

A 26. § (1) bekezdése a 2017: CCV. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

76

A 26. § (1a) bekezdését a 2013: CCL. törvény 34. §-a iktatta be.

77

A 26. § (2) bekezdése a 2017: CXXXVI. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

78

A 26. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

79

A 26. § (4a) bekezdését a 2013: CCXII. törvény 135. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2023. évi LXX. törvény 39. § a) pontja szerint módosított szöveg.

80

A 26. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 188. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

81

A 26. § (6) bekezdése a 2017: CCV. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

82

A 26. § (7a) bekezdését a 2021: CXLVI. törvény 48. § (1) bekezdése iktatta be.

83

A 26. § (8) bekezdése a 2011: CCI. törvény 153. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

84

A 26. § (9) bekezdése a 2017: CCV. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

85

A 26/A. §-t a 2017: CCV. törvény 20. §-a iktatta be.

86

A 27. § a 2013: CCL. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

87

A 27. § (3) bekezdése a 2021: CXLVI. törvény 49. § c) pontja szerint módosított szöveg.

88

A 27. § (4a) bekezdését a 2016: XXXII. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

89

A 27. § (5) bekezdése a 2021: CXLVI. törvény 49. § d) pontja szerint módosított szöveg.

90

A 27. § (6) bekezdése a 2014: XCIII. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

91

A 27/A. §-t a 2005: CXXII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXXVII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

92

A 28. § a 2005: CXXII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

93

A 28. § (1) bekezdése a 2012: XLVI. törvény 43. § (13) bekezdésével megállapított, a 2013: CCL. törvény 53. § c) pontja, a 2017: CCV. törvény 41. § c) pontja szerint módosított szöveg.

94

A 28. § (2) bekezdése a 2017: CCV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

95

A 28. § (2) bekezdés d) pontja a 2019: LXXXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

96

A 28. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 188–189. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

97

A 28. § (4) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.

98

A 28. § (5) bekezdését a 2013: CCL. törvény 36. §-a iktatta be.

99

A 28/A. §-t a 2013: CCL. törvény 37. §-a iktatta be.

100

A 29/A. §-t a 2009: LXXXIX. törvény 20. § (5) bekezdése iktatta be.

101

A 29/A. § (3) bekezdését a 2013: CCL. törvény 38. §-a iktatta be.

102

A 30. § (1) bekezdését a 2013: CCIV. törvény 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

103

A 30. § (2) bekezdése a 2017: CCV. törvény 41. § d) pontja, a 2020: CLXVIII. törvény 49. § a) pontja szerint módosított szöveg.

104

A 30. § (2a) bekezdését a 2013: CCIV. törvény 6. §-a iktatta be.

105

A 30. § (2a) bekezdés b) pontja a 2017: CCV. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

106

A 30. § (2b) bekezdését a 2013: CCIV. törvény 6. §-a iktatta be.

107

A 30. § (2c) bekezdését a 2018: CXI. törvény 13. §-a iktatta be.

108

A 30. § (4) bekezdését a 2016: CXXVII. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be.

109

A 31. § (1) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

110

A 32. § az 1999: CXIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

111

A 32. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2005: CXXII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

112

A 32. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CXXII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: LVI. törvény 188. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

113

A 32. § (1) bekezdésének b) pontja a 2019: XXXVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

114

A 32. § (1) bekezdésének c) pontja a 2005: CXXII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

115

A 32. § (1) bekezdés f) pontja a 2011: CCI. törvény 153. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

116

A 32. § (1) bekezdésének g) pontja a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

117

A 32. § (2) bekezdés b) pontja a 2018: CXXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

118

A 32. § (2) bekezdés c) pontja a 2020: CLXVIII. törvény 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

119

A 32. § (2) bekezdésének d) pontja a 2005: CXXII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CXXXVI. törvény 41. § (6) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

120

A 32. § (2) bekezdésének e) pontja a 2005: CXXII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

121

A 32. § (2) bekezdés f) pontját a 2017: CXXXVI. törvény 42. §-a hatályon kívül helyezte.

122

A 32. § (3) bekezdése a 2017: CXXXVI. törvény 41. § (3) bekezdésével megállapított, a 2023. évi XXXIX. törvény 23. § a) pontja szerint módosított szöveg.

123

A 32. § (4) bekezdését a 2017: CXXXVI. törvény 42. §-a hatályon kívül helyezte.

124

A 32. § (4a) bekezdését a 2013: CCL. törvény 39. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CXXXVI. törvény 42. §-a.

125

A 32. § (5) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 48. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

126

A 32. § (5a) bekezdését a 2016: CXI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

127

A 32. § (5b) bekezdését a 2016: CXI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

128

A 32. § (6) bekezdését a 2013: CCXII. törvény 135. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: XLIV. törvény 4. §-ával megállapított, a 2017: CXXXVI. törvény 41. § (6) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

129

A 32. § (7) bekezdését a 2021: CXLVI. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be.

130

A 32. § (8) bekezdését a 2021: CXLVI. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be.

131

A 32/A. §-t a 2017: CCV. törvény 23. §-a iktatta be.

132

A 32/A. § (1) bekezdése a 2023. évi XXXIX. törvény 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.

133

A 32/A. § (2) bekezdése a 2023. évi XXXIX. törvény 23. § c) pontja szerint módosított szöveg.

134

A 32/B. §-t a 2023. évi XXXIX. törvény 22. §-a iktatta be.

135

A 32/C. §-t a 2023. évi XXXIX. törvény 22. §-a iktatta be.

136

A 33. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 189. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

137

A 33. § (2) bekezdése a 2005: CXXII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

138

A 33. § (3) bekezdése a 2019: LXXXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

139

A 34. § (1) bekezdése a 2005: CXXII. törvény 18. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 188. §-a, a 2017: L. törvény 148. § d) pontja szerint módosított szöveg.

140

A 34. § (2) bekezdése a 2005: CXXII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

141

A 34. § (3) bekezdése a 2019: LXXXII. törvény 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

143

A 35. § a 2012: CCXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

144

A 35. § (1) bekezdése a 2017: CXXXVI. törvény 41. § (6) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

145

A 35. § (4) bekezdése a 2017: CCV. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

146

A 35. § (5) bekezdését a 2017: CXXXVI. törvény 42. §-a hatályon kívül helyezte.

147

A 36. § a 2012: CCXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

148

A 36. § (4)–(6) bekezdését a 2017: CCV. törvény 42. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

149

A 36. § (4)–(6) bekezdését a 2017: CCV. törvény 42. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

150

A 36. § (4)–(6) bekezdését a 2017: CCV. törvény 42. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

151

A 37. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 189. §-a, a 2017: CCV. törvény 41. § e) pontja szerint módosított szöveg.

152

A 37. § (2) bekezdése a 2012: XLVI. törvény 43. § (14) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 41. §-a alapján a 2013. január 1. napját megelőzően indult eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

153

A 37. § (3) bekezdése a 2012: LXXVI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

154

A 37. § (3) bekezdés b) pontja a 2015: XLIV. törvény 15. § a) pontja, a 2017: CXXXVI. törvény 41. § (6) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

155

A 37. § (3a) bekezdését a 2012: LXXXV. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be.

156

A 37. § (3b) bekezdését a 2012: LXXXV. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXXXVI. törvény 41. § (6) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

157

A 37. § (3c) bekezdését a 2012: LXXXV. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be.

158

A 37. § (4) bekezdését a 2012: LXXVI. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CXXXIII. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.

159

A 37. § (4a) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 32. §-a iktatta be, szövege a 2013: CXXXIII. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.

160

A 37. § (5) bekezdését a 2012: LXXVI. törvény 44. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: LXXXV. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

161

A 37/A. §-t a 2013: CCXII. törvény 135. § (3) bekezdése iktatta be.

162

A 38. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 36. §-a hatályon kívül helyezte, a 38. §-t újonnan a 2014: XV. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be.

163

A 39. § (1) bekezdése a 2017: CCV. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

164

A 39. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

165

A 39. § (3) bekezdésének felvezető szövege a 2005: CXXII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

166

A 39. § (3) bekezdésének a) pontja a 2005: CXXII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

167

A 39. § (3) bekezdés d) pontja a 2013: CCL. törvény 53. § f) pontja szerint módosított szöveg.

168

A 39. § (3) bekezdés f) pontja a 2013: CCL. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

169

A 39. § (3) bekezdésének h) pontja a 2005: CXXII. törvény 21. § (4) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 188. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

170

A 39. § (3) bekezdés i) pontját a 2013: CCXII. törvény 135. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte e módosító törvény 135. § (9) bekezdése.

171

A 39. § (3a) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 33. §-a iktatta be.

172

A 39. § (3b) bekezdését a 2013: CCL. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.

173

A 39. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2005: CXXII. törvény 21. § (5) bekezdésével megállapított, a 2009: LVI. törvény 188. §-a, a 2017: L. törvény 148. § f) pontja szerint módosított szöveg.

174

A 39. § (4) bekezdésének a) pontja a 2005: CXXII. törvény 21. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

175

A 39. § (4) bekezdés c) pontja a 2013: CCL. törvény 54. § a) pontja szerint módosított szöveg.

176

A 39. § (4) bekezdés d) pontja a 2013: CCL. törvény 54. § a) pontja szerint módosított szöveg.

177

A 39. § (4) bekezdés e) pontját a 2013: CCL. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: XLIV. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

178

A 39. § (4) bekezdés f) pontját a 2013: CCL. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CCV. törvény 41. § f) pontja szerint módosított szöveg.

179

A 39. § (4) bekezdés g) pontját a 2014: XV. törvény 59. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: XLIV. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

180

A 39. § (5) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CCI. törvény 153. § (10) bekezdése iktatta be.

181

A 39. § (6) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 48. § (4) bekezdése iktatta be.

182

A 40. § (1) bekezdése a 2017: CCV. törvény 41. § g) pontja szerint módosított szöveg.

183

A 40. § (2) bekezdése a 2017: CCV. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

184

A 40. § (4) bekezdése a 2017: CCV. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

185

A 40. § (5) bekezdését a 2020: CLXIV. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

186

A 40/A. §-t megelőző alcímet a 2015: LXXI. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

187

A 40/A. §-t a 2015: LXXI. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

188

A 40/B. §-t a 2015: LXXI. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

189

A 40/B. § (2) bekezdése a 2017: CCV. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

190

A 40/B. § (3a) bekezdését a 2017: CCV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

191

A 40/B. § (3b) bekezdését a 2017: CCV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

192

A 40/B. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 148. § g) pontja szerint módosított szöveg.

193

A 40/B. § (9) bekezdését a 2017: CCV. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be.

194

A 40/B. § (10) bekezdését a 2017: CCV. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be.

195

A 41. §-t a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályban lévő rendelkezések szerint kell befejezni.

196

A 42. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

197

A 42. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

198

A 42. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

199

A 42. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

200

A 43. § a 2017: CCV. törvény 42. § c) pontja szerint módosított szöveg.

201

A 44. § a 2005: CXXII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

202

A 44. § (1) bekezdése a 2013: CCIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

203

A 44. § (2) bekezdése a 2017: CXXXVI. törvény 41. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

204

A 44. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése, a 2017: L. törvény 149. § c) pontja szerint módosított szöveg.

205

A 45. § a 2013: CCL. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

206

A 45. § (1) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 54. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

207

A 45. § (2) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 53. §-a, a 2017: L. törvény 148. § h) pontja szerint módosított szöveg.

208

A 45. § (3) bekezdése a 2017: CCV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

209

A 46. § a 2017: CCV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

210

A 47. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

211

A 47. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

212

A 47. § (3) bekezdése a 2005: CXXII. törvény 25. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

213

A 47. § (3a) bekezdését a 2012: CLXXXIV. törvény 38. §-a iktatta be.

214

A 47. § (3b) bekezdését a 2013: CCL. törvény 42. §-a iktatta be, szövege a 2020: CLXIV. törvény 18. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

215

A 47. § (3c) bekezdését a 2021: CXLVI. törvény 48. § (3) bekezdése iktatta be, a 2023. évi LXI. törvény 5. §-a hatályon kívül helyezte.

216

A 47. § (4) bekezdését a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: CLXIV. törvény 18. § (5) bekezdése iktatta be.

217

A 47. § (5) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2019: CXXVII. törvény 29. §-a szerint módosított szöveg.

218

A 47. § (6) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 34. §-a iktatta be.

219

A 47/A. §-t megelőző alcímet a 2005: CXXII. törvény 26. §-a iktatta be.

220

A 47/A. §-t a 2005: CXXII. törvény 26. §-a iktatta be. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

221

A 47/A. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése, a 2013: CCL. törvény 53. § g) pontja szerint módosított szöveg.

222

A 47/A. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

223

A 47/A. § (1a) bekezdését a 2013: CCL. törvény 43. §-a iktatta be.

224

A 47/A. § (1b) bekezdését a 2013: CCL. törvény 43. §-a iktatta be.

225

A 47/A. § (2) bekezdése a 2016: CXXVII. törvény 28. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

226

A 47/A. § (4) bekezdését a 2017: CCV. törvény 42. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

227

A 47/A. § (5) bekezdését a 2017: CCV. törvény 30. §-a iktatta be.

228

A 47/B. §-t a 2016: XXXII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be.

229

A 47/C. §-t és az azt megelőző alcímet a 2017: CCV. törvény 31. §-a iktatta be.

230

A 48. § (1) bekezdésének második mondatát a 2005: CXXII. törvény 27. §-a iktatta be. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

231

A 48. § (4) bekezdését a 2013: CCL. törvény 44. §-a iktatta be, szövege a 2015: XLIV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

232

A 49. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

233

A 49. § (3) bekezdésének második és harmadik mondatát a 2005: CXXII. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be, az első mondatot a 2009: LVI. törvény 189. §-a hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

234

A 49. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 188. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

235

A 49. § (5) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: XLVI. törvény 43. § (15) bekezdésével megállapított, a 2017: CCV. törvény 41. § i) pontja szerint módosított szöveg.

236

A 49/A. §-t a 2005: CXXII. törvény 29. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 189. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

237

Az 50. § (1) bekezdése az 1999: CXIX. törvény 32. §-ának (1) bekezdése, a 2013: CCIV. törvény 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

238

Az 50. § (1a) bekezdését a 2014: XV. törvény 59. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

239

Az 50. § (2) bekezdése a 2016: CXI. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

240

Az 50. § (2a) bekezdését a 2016: CXI. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.

241

Az 50. § (3a) bekezdését a 2014: XV. törvény 59. § (5) bekezdése iktatta be.

242

Az 50. § (4) bekezdése a 2016: CXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

243

Az 50. § (5) bekezdését a 2015: XLIV. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

244

Az 51. § (2) bekezdésének harmadik mondatát a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. Az 51. § (2) bekezdés első mondatát a 2009: LVI. törvény 189. §-a hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

245

Az 52. § a 2014: XV. törvény 59. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

246

Az 52. § (1) bekezdés d) pontja a 2022. évi XLVIII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

247

Az 52. § (1) bekezdés h) pontját a 2020: CLXIV. törvény 18. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2023. évi LXI. törvény 3. §-a iktatta be.

248

Az 52. § (1) bekezdés l) pontját a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

249

Az 52. § (1a) bekezdését a 2017: CCV. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be.

250

Az 52. § (6) bekezdése a 2016: CXXVII. törvény 29. §-a szerint módosított szöveg.

251

Az 52. § (7) bekezdését a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022. évi XLVIII. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

252

Az 52. § (8) bekezdését a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

253

Az 52. § (9) bekezdését a 2017: CCV. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.

254

Az 52/A. §-t az 1999: CXIX. törvény 10. §-a iktatta be.

255

Az 52/A. § (1) bekezdését a 2017: CCV. törvény 42. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

256

Az 52/A. § (2) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: LXIV. törvény 59. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 188–189. §-a, a 2010: CLII. törvény 2. § (37) bekezdése, a 2015: VI. törvény 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.

257

Az 52/A. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 147. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

258

Az 52/A. § (4) bekezdését újonnan a 2015: XLIV. törvény 8. §-a iktatta be.

259

Az 53. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése, a 2013: CCL. törvény 54. § b) pontja szerint módosított szöveg.

260

Az 53. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

261

Az 54. §-t megelőző alcím a 2005: CXXII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

262

Az 54. § (1)–(2) bekezdését a 2013: CCIV. törvény 12. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

263

Az 54. § (1)–(2) bekezdését a 2013: CCIV. törvény 12. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

264

Az 54. § (3) bekezdését a 2017: L. törvény 149. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

265

Az 54. § (4) bekezdése a 2017: CCV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

266

Az 54. § (5) bekezdését az 1999: CXIX. törvény 11. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 149. § g) pontja.

267

Az 54. § (6) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 32. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 149. § g) pontja.

268

Az 54. § (7) bekezdését a 2013: CCL. törvény 46. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 149. § g) pontja.

269

Az 55. § (1) bekezdését a 2006: CIX. törvény 36. §-a hatályon kívül helyezte.

270

Az 55. § (2) bekezdése a 2017: CCV. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

271

Az 55. § (3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 36. §-a hatályon kívül helyezte.

272

Az 55. § (4) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 33. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CIX. törvény 36. §-a.

273

Az 56. § (1) bekezdését a 2006: CIX. törvény 36. §-a hatályon kívül helyezte.

274

Az 56. § (2) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 50. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

275

Az 56. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

277

Az 56. § (5) bekezdését újonnan a 2009: XXVIII. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés d) pontja.

278

Az 56. § (6) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 149. § h) pontja.

279

Az 57. §-t a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

280

Az 58. §-t megelőző alcím a 2017: CCV. törvény 41. § j) pontjával megállapított szöveg.

281

Az 58. § (1) bekezdését a 2017: CCV. törvény 42. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

282

Az 58. § (2)–(3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 36. §-a hatályon kívül helyezte.

283

Az 58. § (2)–(3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 36. §-a hatályon kívül helyezte.

284

Az 58. § (4) bekezdését a 2017: CCV. törvény 42. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

285

Az 59. § (1) bekezdése a 2017: CCV. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

286

Az 59. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 36. §-a hatályon kívül helyezte.

287

Az 59. § (3) bekezdését a 2017: L. törvény 149. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

288

A 60. § (1) bekezdését a 2017: CCV. törvény 42. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

289

A 60. § (2) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 148. § m) pontja szerint módosított szöveg.

290

A 60. § (3) bekezdése a 2017: CCV. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

291

A 60. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

292

A 61. § a 2011: CCI. törvény 154. § f) pontja szerint módosított szöveg.

293

A 61/A. §-t megelőző alcímet a 2005: CXXII. törvény 38. §-a iktatta be.

294

A 61/A. §-t a 2005: CXXII. törvény 38. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 149. § k) pontja.

295

A 61/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2017: CCV. törvény 38. §-a iktatta be.

296

A 61/B. § (1) bekezdése a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

297

A 61/B. § (3) bekezdése a 2019: CX. törvény 34. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

298

A 61/B. § (4) bekezdése a 2019: CX. törvény 34. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

299

A 61/C. §-t a 2017: CCV. törvény 38. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2019: LXXXII. törvény 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

300

A 62. § a 2011: CCI. törvény 72. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

301

A 63. §-t a 2013: CCIV. törvény 12. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

302

A 64. § (1) bekezdése a 2013: CCL. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

303

A 64. § (1) bekezdés e) pontja a 2016: CXI. törvény 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

304

A 64. § (1a) bekezdését a 2013: CLXXXVI. törvény 79. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 95. § a) pontja szerint módosított szöveg.

305

A 64. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

306

A 64. § (2a) bekezdését a 2021: CXLVI. törvény 48. § (4) bekezdése iktatta be.

307

A 64. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

308

A 64. § (4) bekezdését újonnan a 2020: CLXVIII. törvény 48. § (5) bekezdése iktatta be.

309

A 65/A. §-t megelőző alcímet a 2010: CXV. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.

310

A 65/A. §-t a 2010: CXV. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.

311

A 65/B. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIII. törvény 35. §-a iktatta be.

312

A 65/B. §-t a 2012: CCXIII. törvény 35. §-a iktatta be.

313

A Törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítása alcímet (65/C. §-t) a 2021: CL. törvény 49. §-a iktatta be.

314

A 66. § (1) bekezdése a 2003: LXXIII. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

315

A 66. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

316

A 66. § (3) bekezdését a 2003: CXXVIII. törvény 18. § (5) bekezdésének d) pontja iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

317

A 67. §-t megelőző alcím a 2013: CCIV. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

318

A 67. § (1) bekezdése a 2012: XLVI. törvény 43. § (16) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 41. §-a alapján a 2013. január 1. napját megelőzően indult eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

319

A 67. § (2) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCIV. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

320

A 67. § (3) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCIV. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

321

A 67. § (4) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCIV. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

322

A 68. § a 2009: CXII. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 17. § (2) bekezdése alapján a 2010. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

323

A 68. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 154. § g) pontja, a 2014: XV. törvény 59. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

324

A 68. § (3) bekezdését a 2012: XCIII. törvény 91. § (7) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCXVIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

325

A 68. § (4) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 48. § (6) bekezdésével megállapított, a 2022. évi XLVIII. törvény 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

326

A 68. § (5) bekezdése a 2011: CCI. törvény 153. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.

327

A 68. § (6) bekezdése a 2011: CCI. törvény 153. § (13) bekezdésével megállapított, a 2016: CXXI. törvény 30. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

328

A 68. § (6a) bekezdését a 2011: CCI. törvény 153. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCL. törvény 48. §-ával megállapított, a 2015: XLIV. törvény 15. § b) pontja, a 2022. évi XLVIII. törvény 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

329

A 68. § (6b) bekezdését a 2015: XLIV. törvény 9. §-a iktatta be.

330

A 68. § (7a) bekezdését a 2017: CLXXXVI. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2022. évi XLVIII. törvény 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

331

A 68. § (8) bekezdése a 2012: XLVI. törvény 43. § (17) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 41. §-a alapján a 2013. január 1. napját megelőzően indult eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

332

A 68/A. §-t a 2013: CCIV. törvény 10. §-a iktatta be.

333

A 68/A. § (1a) bekezdését a 2017: CCV. törvény 39. §-a iktatta be.

334

A 68/A. § (2) bekezdése a 2015: XLIV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

335

A 68/A. § (5) bekezdését a 2013: CCL. törvény 49. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: XLIV. törvény 16. § a) pontja.

336

A 68/A. § (6) bekezdését a 2013: CCL. törvény 49. §-a iktatta be.

337

A 69. § második mondata a 2005: CXXII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

338

A 70. § (2) bekezdése a 2014: XXXI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

339

A 70. § (2) bekezdés a) pontja a 2023. évi LXI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

340

A 70. § (2) bekezdés c) pontja a 2023. évi CXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

341

A 70. § (2) bekezdés d) pontja a 2015: XLIV. törvény 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.

342

A 70/A. §-t a 2012: CCXIII. törvény 36. §-a iktatta be.

343

A 70/B. §-t a 2012: CCXIII. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2014: VII. törvény 10. §-ával megállapított, a 2013: CCXII. törvény 135. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

344

A 71. § a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

345

A 72. §-t megelőző alcím a 2005: CXXII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

346

A 72. § a 2005: CXXII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

347

A 72. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: LXXXII. törvény 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.

348

A 72. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 154. § h) pontja szerint módosított szöveg.

349

A 72. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: XLIV. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

350

A 72. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CXXVIII. törvény 153. §-ával megállapított szöveg.

351

A 72. § (1) bekezdésének d) pontja a 2007: CVI. törvény 51. §-ával megállapított és 58. § (2) bekezdésének j) pontja, a 2021: LXXXIV. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg.

352

A 72. § (1) bekezdésének e) pontját a 2007: CVI. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCIV. törvény 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

353

A 72. § (1) bekezdés f) pontját a 2021: CL. törvény 50. §-a iktatta be.

354

A 72. § (2) bekezdése a 2018: CXI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

355

A 72. § (3) bekezdését a 2016: CLXXXVII. törvény 1. §-a iktatta be.

356

A 72. § (4) bekezdését újonnan a 2020: XL. törvény 21. §-a iktatta be, szövege a 2022: IV. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

357

A 72. § (5) bekezdését a 2017: LVII. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: LXXXII. törvény 6. § a) pontja.

358

A 72. § (6) bekezdését a 2017: LVII. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: LXXXII. törvény 6. § a) pontja.

359

A 72. § (7) bekezdését a 2017: LVII. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: LXIV. törvény 22. §-a.

360

A 72. § (8) bekezdését a 2017: LVII. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: LXIV. törvény 22. §-a.

361

A 73. § a 2005: CXXII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

362

A 73. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

363

A 73. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

364

A 73/A. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 174. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövegét a 2005: CXXII. törvény 45. §-a állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

365

A 73/A. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

366

A 73/A. § (2) bekezdése a 2019: LXXXI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

367

A 73/A. § (3) bekezdése a 2019: LXXXI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

368

A 73/A. § (4) bekezdését a 2009: CXLIV. törvény 67. §-a iktatta be.

369

A 73/A. § (5) bekezdését a 2017: CXXXIV. törvény 14. §-a iktatta be.

370

A 73/B. §-t a 2011: CCI. törvény 72. § (2) bekezdése iktatta be.

371

A 73/B. § (1) bekezdése a 2014: XXXI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

372

A 74. § a 2005: CXXII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

373

A 74. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 153. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

374

A 74. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CCXIII. törvény 38. § g) pontja szerint módosított szöveg.

375

A 74. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIV. törvény 27. §-a, a 2019: LXXXII. törvény 5. § d) pontja szerint módosított szöveg.

376

A 75. § a 2005: CXXII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

377

A 75. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése, a 2011: CLXXIV. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.

378

A 75. § (1a) bekezdését a 2011: CCI. törvény 153. § (16) bekezdése iktatta be.

379

A 75. § (2) bekezdése a 2020: CLXIV. törvény 18. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

380

A 75. § (2a) bekezdését a 2011: CCI. törvény 153. § (17) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CLXIV. törvény 18. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

381

A 75. § (3) bekezdését a 2012: XCIII. törvény 91. § (7) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be.

382

A 75. § (4) bekezdése a 2020: CLXIV. törvény 18. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

383

A 75. § (5) bekezdését a 2017: L. törvény 149. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

384

A 76. §-t a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályban lévő rendelkezések szerint kell befejezni.

386

A 77. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 188. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

387

A 78. § a 2005: CXXII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

389

A 80. § a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

390

A 81. § a 2005: CXXII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

391

A 81. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

392

A 82. § a 2017: CCV. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

393

A 83. § a 2022: XXII. törvény 71. §-a szerint módosított szöveg.

394

A 84. § (2) bekezdése a 2018: CXI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

395

A 85. §-t és az azt megelőző alcím címet a 2021: CI. törvény 52. §-a iktatta be.

396

A 86. §-t a 2016: CIV. törvény 43. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

397

A 87. §-t a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.

398

A 88. §-t a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.

399

A 89. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

400

A 89. § (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

402

A 89/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2015: XLIV. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: LXXXII. törvény 6. § b) pontja.

403

A 90. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 153. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.

405

A 90. § (2) bekezdését az 1999: CXIX. törvény 14. §-ának (2) bekezdése iktatta be, s egyidejűleg a (2) bekezdés jelölését (3) bekezdésre változtatta. A 90. § (2) bekezdése a 2005: CXXII. törvény 51. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

407

A 90. § új (3) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. A 90. § (3) bekezdése a 2023. évi CXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

409

A 90. § (3a) bekezdését a 2011: CCI. törvény 153. § (19) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: XLIV. törvény 16. § b) pontja.

410

A 90. § (3b) bekezdését a 2012: CCX. törvény 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCL. törvény 54. § d) pontja.

411

A 90. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CXXII. törvény 51. § (2) bekezdése. A 90. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

412

A 90. § (5) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 51. § (3) bekezdése iktatta be, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

413

A 90. § (5) bekezdés a) pontját a 2012: XCIII. törvény 91. § (7) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2021: CXLVI. törvény 48. § (5) bekezdése iktatta be.

415

A 90. § (5) bekezdésének c) pontját a 2006: CIX. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

417

A 90. § (5) bekezdésének d) pontját a 2006: CIX. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

419

A 90. § (5) bekezdés e) pontját a 2013: CCL. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be.

421

A 90. § (5) bekezdés f) pontját a 2013: CCL. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: XLIV. törvény 16. § b) pontja.

422

A 90. § (5) bekezdés g) pontját a 2015: XLIV. törvény 12. §-a iktatta be.

423

A 91. § (1) bekezdése az 1999: CXIX. törvény 15. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

424

A 91. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 346. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: XC. törvény 82. § (2) bekezdése iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2011: LXXV. törvény 17. § c) pontja.

425

A 91. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 346. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLXXVII. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.

426

A hatálybalépés időpontja: 2011. január 2.

427

A 91. § (4) bekezdése az 1999: CXIX. törvény 15. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a 2020: XL. törvény 24. §-a szerint módosított szöveg.

428

A 91. § (8) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 52. §-a iktatta be. E módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

429

A 91. § (9) bekezdését a 2012: LXXVI. törvény 44. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: XL. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

430

A 91. § (9a) bekezdését a 2020: XL. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

431

A 91. § (10) bekezdését a 2012: LXXVI. törvény 44. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

432

A hatálybalépés időpontja 2012. június 27.

433

A 91. § (11) bekezdését a 2012: LXXXV. törvény 18. §-a iktatta be.

434

A 92. §-t a 2012: CCXIII. törvény 37. §-a iktatta be.

435

A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.

436

A 93. §-t a 2013: CCL. törvény 52. §-a iktatta be.

437

A hatálybalépés időpontja 2013. december 31.

438

A 93/A. §-t a 2019: CXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

439

A hatálybalépés időpontja 2020. január 16.

440

A 93/B. §-t a 2020: XL. törvény 23. §-a iktatta be.

441

A 94. §-t a 2014: XXXI. törvény 9. §-a iktatta be.

442

A 94. § (1) bekezdését a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.

443

A 94. § (2) bekezdését a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.

444

A 94. § (3) bekezdését a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.

445

A 94. § (4) bekezdését a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.

446

A 94. § (4a) bekezdését a 2015: XLIV. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés i) pontja.

447

A 94. § (5) bekezdését a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.

448

A 94. § (6) bekezdését a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.

449

A 94. § (7) bekezdését a 2015: XLIV. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés i) pontja.

450

A 94. § (8) bekezdését a 2015: XLIV. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés i) pontja.

451

A 94. § (9) bekezdését a 2015: XLIV. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés i) pontja.

452

A 94. § (10) bekezdését a 2015: XLIV. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 34. § (4) bekezdés i) pontja.

453

A 94. § (11) bekezdését a 2018: CXXXIX. törvény 101. §-a iktatta be, szövege a 2019: LXIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

454

A 94. § (12) bekezdését a 2018: CXXXIX. törvény 101. §-a iktatta be, szövege a 2020: CLXVIII. törvény 48. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

455

A 94. § (13) bekezdését a 2018: CXXXIX. törvény 101. §-a iktatta be, szövege a 2019: LXIV. törvény 21. §-ával megállapított, a 2020: CLXVIII. törvény 49. § b) pontja szerint módosított szöveg.

456

A 94. § (14) bekezdését a 2019: LXIV. törvény 21. §-a iktatta be, a 2020: CLXVIII. törvény 48. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

457

A 94. § (15) bekezdését a 2019: LXIV. törvény 21. §-a iktatta be, szövege a 2020: CLXVIII. törvény 49. § c) pontja szerint módosított szöveg.

458

A 95. §-t a 2014: XCIII. törvény 13. §-a iktatta be.

459

A 95. § (5) bekezdése a 2015: XLIV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

460

A 95/A. §-t a 2015: LXXI. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: XLIV. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére