• Tartalom
Oldalmenü

1997. évi CXLVI. törvény

a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről1

2010.04.01.

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1998. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
1998. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK
ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. §2 Az Országgyűlés az 1998. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 2 845 823,1 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszáznegyvenötezer-nyolcszázhuszonhárom egész egytized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 3 027 823,1 millió forintban, azaz hárommillió-huszonhétezer-nyolcszázhuszonhárom egész egy tized millió forintban,

b) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 2 426 789,9 millió forintban, azaz kettőmillió-négyszázhuszonhatezer-hétszáznyolcvankilenc egész kilenctized millió forintban,

c) hiányát a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 419 033,2 millió forintban, azaz négyszáztizenkilencmillió-harminchárom egész kettőtized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 601 033,2 millió forintban, azaz hatszázegyezer-harminchárom egész kettőtized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, az e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások részletezését, az e törvény 1. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák. A külföldi hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 2. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2)3 A következő előirányzatokon szereplő összegek fedezésére:

a) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím,

aa) a 4. Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelés fedezete alcím rendkívüli előirányzat, és

ab) az 5. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára alcím rendkívüli előirányzatán szereplő összegek fedezésére a Magyar Állam a Kincstár útján felhasznál már kibocsátott, de még nem értékesített államkötvényeket, továbbá új államkötvényeket bocsát ki,

és ezeket átadja a Postabank és Takarékpénztár Rt. és az ÁPV Rt. részére.

(3) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1998-ban érvényes kamatlába 8,05%.

MÁSODIK Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1998. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri kifizetésekkel, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetőleg teljes fedezetére 1700 millió forint céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportján.

(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

Az állam vagyonával
és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1)4 A hitelintézetekben, illetve a nem az ÁPV Rt.-hez tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1998. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon utáni más hozadék a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ÁPV Rt. 1998. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjával és vagyonkezelésével kapcsolatos bevételből e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése után 5000 millió forintot meghaladó részt a (4) bekezdésben részletezett jövőbeni kifizetésekre szolgáló tartalék (a továbbiakban: privatizációs tartalék) feltöltésére kell fordítani. Az ÁPV Rt. 1998. évi nyitó készpénzállományából 11 800 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be, és a folyó működéséhez szükséges 5000 millió forint fölötti részt az év folyamán a privatizációs tartalékba helyezi.

(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések értékesítésének ellenértékeként együttesen 12 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(4) A privatizációs tartalék a következő célokra szolgál:

a) a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos jövőbeli kifizetések;

b) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete;

c) a készfizető kezességi nyilatkozat alapján történő lehívás, az átvállalt tartozások kiegyenlítése;

d) a bírósági végzés alapján történő kifizetések;

e) a ,,reverzális'' levelek alapján történő kifizetések;

f) az E-hitel garancia lehívása;

g) az elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése;

h) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat törvény alapján megillető kifizetések;

i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények;

j) az egyes társaságoknál a privatizációval összefüggésben kialakult válsághelyzetek kezelését szolgáló kifizetések;

k)5 a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;

l) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése.'

(5) A privatizációs tartalék felhasználásához:

a) a (4) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott célokra történő kifizetésekhez a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter előzetes hozzájárulása szükséges;

b) a (4) bekezdés c)–i) pontjaiban meghatározott kifizetésekről az ÁPV Rt. utólag negyedévenként tájékoztatja a pénzügyminisztert;

c)6 a (4) bekezdés j) pontjában meghatározott célra fordítható összeg nem haladhatja meg az 55 000 millió forintot, amelyből éves szinten 1000 millió forint értékig – ügyletenként 200 millió forint értékhatárig – az ÁPV Rt. Igazgatósága, a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett dönthet. A további összeg felhasználására a Kormány egyedi döntése alapján kerülhet sor.(6) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1998. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(7) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére vállalja át az 1996. január 1-jével megszűnt, az agrár tulajdonváltással összefüggő mezőgazdasági reorganizációs programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket 3000 millió forintban, a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatását 1300 millió forintban, a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelését 700 millió forint összegben, valamint a honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításait 500 millió forint összegben, illetve a nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó szovjet ingatlanok környezetvédelmi, kárelhárítási kiadásait 800 millió forint összegben.

(8) A közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások előirányzata (díjak, jutalékok, a vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások) a privatizációs bevétel számítottnál nagyobb mértéke esetén, indokolt esetben – a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter egyetértése mellett – túlléphető.

(9) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei – kiemelten a legsúlyosabb helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék – szerkezetátalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről – az 57. § (1) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően – a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter 1998. február 28-ig köt megállapodást.

(10) A (2) bekezdésben előírt befizetések teljesítése után a további privatizációs bevételekből az ÁPV Rt. legfeljebb 6000 millió forint értékben a Munkaerőpiaci Alap bevételeihez is hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról, feltételeiről a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.

(11)7 Az ÁPV Rt. a közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak és járulékok) vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások között számolja el a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével összefüggő 20 000 millió forint, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. részvénycsomag 15 300 millió forint ráfordításait.

(12) A központi költségvetés által az ÁPV Rt. részére biztosított 50 000 millió forint forrás az Alkotmánybíróság 36/1998. (IX. 16.) AB határozata alapján a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezete. Ezen összeget az ÁPV Rt. privatizációs tartalékába kell helyezni, és felhasználására a privatizációt felügyelő miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével kerülhet sor.

(13)8

7. § (1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel felerészben az illetékes települési önkormányzatot – ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot – illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően – foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére – eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

(4)9 A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok közül, a Budapest XI. kerület, belterületi, 6420-as tulajdoni lapon szereplő 4197/2. helyrajzi számú ingatlan E-3 számú ingatlanrészéből a priv. tv. 35. § c) pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére az ingatlan raktárhelyiség céljára szolgáló állami tulajdonú részét. Az ÁPV Rt.-től átvett ingatlanrészre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Miniszterelnöki Hivatallal köti meg. A Miniszterelnöki Hivatal az ingatlanrészt – a Kormány döntésének megfelelően – kizárólag az országos állami tervdokumentációs irattár és adattár működtetési céljaira jogosult felhasználni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak tekintetében az ÁPV Rt. gondoskodik arról, hogy a nevezett ingatlanrész per- és tehermentesen 1998. december 31-ig a KVI részére átadásra kerüljön.

8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a központi költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás megfizetése után a köztartozás mértékét és az értékesítés költségének az összegét meghaladó bevételhányad legalább 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét – köztartozásai kiegyenlítését követően – teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre felhasználhatja.

(3) A Népjóléti Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezetnél lévő egészségügyi intézmények ingatlanhasznosításából befolyó ellenértéknek megfelelő összeggel – legfeljebb 1500 millió forint értékhatárig – az egészségügyi intézmények köztartozásainak kiegyenlítését követően az egészségügy felhalmozási céljaira szolgáló előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait a népjóléti miniszter megemelheti.

(4) A központi költségvetési szervek az (1)–(3) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik.

(5) A bevételeknek az (1) és (3) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.

(7) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 10 000 forint.

(8) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy – a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban – a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok – elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú – hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után a KVI részére – megállapodás alapján, térítésmentesen – át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.

(10) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. előirányzat-csoport ,,Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés'' előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.

9. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó – kiadásokkal csökkentett – bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulás alapján 800 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként – de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig – dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

(2) Az ÁPV Rt. pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de a Nagy Imre Emlékház, a Társadalmi Unió, a Duna Bizottság, a XXI. század Művelődési és Oktatási Komplex Alapítvány, a Magyar Cserkész Szövetség Székháza és a Magyarok Világszövetségének Székháza elhelyezésére szolgáló ingatlanokat.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1998. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolás során kell kimutatni, és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek – kivéve a Központi Edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1998. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; továbbá

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,

cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

(4) A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevételeiből 1998. évben havi 20 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Tudományos Akadémia törzsvagyonának hasznosításából származó bevételekre.

13. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 408 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

14. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú és 8. számú mellékleteiben megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c)–e) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l), p), valamint 2–5. pontjai.

(2) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó fejezettől igényelheti.

(3) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(4) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.

15. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1998. évben összességében nem több, mint 515 millió forint fordítható.

HARMADIK Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1998. január 31-ig együttes rendeletben hirdeti ki.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló – módosított – 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

e) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

f) a termelő, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti céltámogatási rendszer keretében támogatható humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat alapján kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási előirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erő kiegészítését,

g) felhalmozási és ,,vis maior'' célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) döntési jogosultságát a Cct. szabályozza. Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:

ga) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;

gb) vis maior tartalékra, amelyből a területfejlesztési tanácsok további összeget vehetnek igénybe, ha a ga) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(2) E törvény a Cct. 8. §-a (2) és (3) bekezdése alapján az 1998-ban támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:

a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,

c) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- és műszerbeszerzései,

d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1998. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) A címzett és céltámogatásban 1998-ban nem részesülő önkormányzatok igényüket a későbbi években – az akkor érvényes feltételekkel – újra benyújthatják.

(4) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásról való lemondás olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatátadással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult – e törvény 30. §-a szerint – normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásaiból, az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásokból lemondással felszabaduló előirányzat, az (1) bekezdés gb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növeli. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(6) Amennyiben e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás előirányzata megemelkedik az e törvény 3. és 8. számú mellékletében foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.

18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzat, valamint – külön törvény alapján – a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

19. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást – ideértve a 17. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatást is – az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 5., 6/b), 6/c), 8–23. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 8. számú mellékletben szereplő, az egyes közoktatási feladatokra felhasználható kiegészítő támogatások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás, valamint a 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás együttes összege legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további – az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő – kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha a helyi önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és az igénybe vett napokra számítva a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresének megfelelő mértékű, továbbá a (4) bekezdés szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton, illetve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ10) keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását.

(6) A helyi önkormányzat által a központosított előirányzatról, az egyéb központi támogatásról – a 17. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott előirányzatok kivételével – év közben történő lemondással, illetve a visszafizetéssel felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.

(7) A helyi önkormányzatok által a KESZ kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti.

(8) Az ÁSZ által az 1998. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) az (1) bekezdésben szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,

b) az (5) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(9) Az (1)–(5) és a (8) bekezdésben, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott kamatok a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, Egyéb vegyes kiadások (17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat), illetve Egyéb vegyes bevételek (22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt előirányzat) előirányzatát növelik, illetve csökkentik.

(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium – a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig – a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében – havonta egyenlő részletben – illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1996. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a, 179 090 millió forint összegben illeti meg, a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 20%-a, összesen 89 545 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 33 350 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és (5) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege – az 1996. január 1-jei állandó népességet számítva – nem éri el a községek esetében a 8000 forintot, a városok esetében a 9800 forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1997. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.

(5) A települési önkormányzatok a (4) bekezdésben foglaltak alapján az őket megillető személyi jövedelemadó-kiegészítés összegének arányában további 11 953 millió forint személyi jövedelemadóban részesednek.

(6) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen 9500 millió forint. Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:

a) egységesen 210 millió forint,

b) a megye 1997. január 1-jei állandó lakosai után 450 forint/fő,

c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 10 800 forint/fő.

(7) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő, kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1997. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1695 forint/fő mértékben, összesen 3000 millió forintban részesednek.

(8) A települési önkormányzatok a személyi jövedelemadóból összesen 43 695 millió forint összeget a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások normatív állami hozzájárulása jogcímében meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan, annak kiegészítéseként vesznek igénybe az e törvény 3. számú mellékletének 7. számú jogcímében foglalt feltételek szerint.

(9) A (2)–(8) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

(10) A (6) bekezdés c) pontja szerinti megyei fenntartású intézmények ellátottjai számbavételénél a 3. számú melléklet 8–10., 12–13. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 11. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 14–22. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni. A 14–22. számú jogcímeken tervezett létszámok számításánál figyelembe kell venni a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 1/f) pontjában foglalt rendelkezéseket.

21. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó – a települési önkormányzatok által beszedett – adó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

23. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek
szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1998. január 1-jétől beszedett illeték – az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével – 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig – a (3)–(8) bekezdésekben meghatározott módon – a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig – a (3)–(8) bekezdésekben meghatározottak szerint – az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a KESZ kijelölt alszámlájára.

(3) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(4) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt és a (2), valamint a (6)–(7) bekezdésekben foglaltak szerint csökkentett összeg a megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti összeggel, illetve a megyei önkormányzatnál a beszedéssel – az illetékhivatal működtetésével összefüggően – felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1997. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat illeti meg. A költségek fedezetére visszatartott összeget is az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(6) A megyei jogú város legkésőbb 1998. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét – beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is – és mértékét, valamint az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megillető bevételből az annak megszerzéséhez szükséges – megállapodásnak megfelelő, megállapodás hiányában a (8) bekezdésben foglaltak szerint számított – költségek egytizenketted részét havonta visszatartja.

(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költségek fedezése céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevétel és a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően átutalja a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételből a (4) bekezdésben megjelölt és a (6)–(8) bekezdésekben meghatározott költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pont szerinti bevételt a megyei illetékhivatal a (9) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a KESZ kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos szinten összesített bevétel 50%-át népességarányosan, a további 50%-át pedig egytizenkilenced részenként átutalja a tárgyhónap 20. napjáig a megyei önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának
kiegészítő szabályai

26. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Népjóléti Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1998. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti – külön jogszabály szerinti – éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 1998. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére – utólagos elszámolási kötelezettség mellett – finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján – annak elfogadási időpontjához igazodóan, 1998. február 10-ig, illetve 1998. március 10-ig – van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege az előző évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1997. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 50%-a. Abban az esetben, ha az előleget igénylő önkormányzat az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti működési forráshiányra igényelt előleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot – e törvény alapján – megillető kiegészítő támogatás összegének 50%-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első félév során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerinti kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított forráskiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előlegkülönbözetet – az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten – a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.

(3) E törvény 4. számú mellékletében, az 5. számú melléklet 1., 17., 22. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. és 2/b. pontjaiban, valamint a 7. és 8. számú mellékletekben meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok
költségvetési befizetési kötelezettsége

27. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó – a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének 18%-át köteles az 1998. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt
megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

28. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az Alapok 1998. január 1-jén meglévő tartozásán felül a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 65 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 40 000 millió forint összegig kamatmentesen hitelt nyújt. Ha a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatt a Nyugdíjbiztosítási Alap kieső nyugdíjjárulék bevétele év közben meghaladja a központi költségvetés ,,A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása'' (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím) előirányzatból a 20 000 millió forintot, a Nyugdíjbiztosítási Alap által igénybe vehető kamatmentes hitel összege a magánnyugdíjpénztárakba e címen ténylegesen befizetett tagdíjak különbözetének az összegével növekszik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(3) Hitel akkor nyújtható, ha

a) az Alapok pénzforgalmi számláin és az ezekhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon meglévő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadásuk finanszírozására,

b) az Alapok nem rendelkeznek értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (pl. hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön), kivéve az 1995. január 1-je előtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket, kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve a befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is. Nem lehet azonban új befektetésekre fordítani az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti és lízingbevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék-, kamat- és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon átvételekor az átadó által közölt, de legfeljebb a piaci értéken történő nyilvántartásbavételi érték és értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni, és az ellátások finanszírozására kell fordítani.

(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstár által jóváhagyott finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(6) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig kell benyújtani.

(7) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. Az Alapok hiányának a költségvetés terhére történő elszámolását az Alapok zárszámadásában kell rendezni.

(8) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetésben tervezett költségvetési hozzájárulás előirányzatát az 1998. december havi utolsó ellátásutalás utáni hiány mértékéig használhatja fel. A Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő kiadások évközi átmeneti hiányának finanszírozására az (1) és (2) bekezdés az irányadó.

C) A központi költségvetés és az elkülönített
állami pénzalapok kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést – kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése –, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.

(4) A pénzalap – az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó – finanszírozási igényei teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe veheti a KESZ-t. Az igénybevételt a pénzügyminiszter engedélyezi.

(5) A pénzalapoknak előírt befizetési kötelezettséget – Munkaerőpiaci Alap 7000 millió forint, Útalap fogyasztási adó megtérítése címen 5400 millió forint és befizetés a központi költségvetésbe címen 7000 millió forint – időarányosan, havonta egyenlő részletekben – kivéve az Útalap befizetés a központi költségvetésbe jogcímű befizetést, amelyet 1998. második félévben két részletben – kell a központi költségvetésbe teljesíteniük.

(6) Az Útalap fogyasztási adó megtérítése címen teljesített befizetéseit a jövedéki adóból az Útalap-hozzájárulás visszaigénylése címen teljesített tényleges kiadásokkal helyesbíteni, valamint az M5-ös autópálya használatához nyújtott tényleges díjkedvezménnyel csökkenteni kell. A befizetés a központi költségvetésbe jogcímen teljesített befizetéseket helyesbíteni kell a 63 600 millió forintot meghaladó többletbevétel 87,5%-os időarányos teljesítése figyelembevételével. A módosítások végrehajtásának és az eltérésként megállapított összeg átutalásának határideje a negyedévet követő hónap 15. napja.

NEGYEDIK Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l), m), p), valamint a 2–4. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket – a közhasznú társaságok és a START Rehabilitációs Vállalat kivételével – az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

c) a nem állami felsőoktatási intézmények által közoktatási feladatokra az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. pont c)–e) pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l) és p), valamint 2–5. pontjai,

d) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

e) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerint,

f) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,

g) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket – a közhasznú társaságok kivételével – a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

h) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 8–13. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján

a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve a tanévkezdést megelőző hónap első napjáig kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(8) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő – megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, az egyházi fenntartóknál egyházanként összesített – támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja be.

(9) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(10) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(11) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 14–22. pont alapján számított – a helyi önkormányzati létszámadatokkal – súlyozott átlagnormatíva 60%-a.

(12) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 8–13. pontjában megállapított normatíva 29%-a.

(13) A (11)–(12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

31. § (1) Az 1998. évi költségvetés összeállításánál figyelembe vett személyi jövedelemadó-bevétel éves tervezett összege 618 100 millió forint. Ebből az összevont adóalap adója 576 100 millió forint. Ezt kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott további 1% kiszámításánál.

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § b) pontjában meghatározott kedvezményezett alatt e törvény I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot kell érteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti előirányzatot a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására lehet fordítani.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló – módosított – 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján fel nem használt előirányzat – a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő – új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról – kijelölt bizottságainak javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.11

(4) A nem állami intézmények – kivéve a pártokat –, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozni.

(5) A hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), a 18. számú mellékletben foglaltak szerint oszlik meg az egyházak között.

(6) Az egyházak támogatása előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím) tartalmazza a hitoktatók díjazására, a nyugdíjakra és járulékokra biztosított támogatások összegét, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt állami kötelezettség fedezetét is.

ÖTÖDIK Fejezet

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS
ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 1998. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0%-át.12

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

34. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá Északi-Beruházási Bankkal kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában összegszerű korlátozás nélkül kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,13

b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő – fejlesztési célú – közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

34/A. §14 (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Postabank és Takarékpénztár Rt. biztonságos működési feltételeinek megteremtését célzó intézkedések keretében a központi költségvetés terhére – szükség esetén – legfeljebb 71 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

(2) A kezesség beváltását követően a pénzügyminiszter – a tartozás eredeti kötelezettjének adatszolgáltatása alapján – köteles az Országgyűlésnek tételesen beszámolni a kezesség összegének szükségessé vált nagyságáról, annak felhasználásáról és a központi költségvetésből kifizetett összeg adók módjára történő behajtását biztosító intézkedésekről.

35. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

36. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1998. december 31-én legfeljebb 185 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

37. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet

hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma – az MRP szervezet kivételével – a 300 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 55 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében – kivéve az 5 millió forint alattiakat – éves átlagban 60%-át, és jogosultanként a 400 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(5)15 Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés ötven százalékáért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg ötven százalékát.

38. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által – a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági tőkepótló hitelkonstrukcióval összefüggésben – vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: szervezet), hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(3) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 33 000 millió forintot.

(4) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 60 millió forintot, kivéve az integrátorokat.

(5) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

39. § (1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére az állami felsőoktatási intézményekben, továbbá a nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben – nappali tagozaton – tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú és a deviza-jogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől – a (4)–(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő – az éves költségvetési törvényekben megállapított – egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntető kamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének 80%-a.

(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.

(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.

(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.

40. § (1) A 33–34. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti.

(3) A 33. § (2) bekezdés szerinti beszerzésekhez kapcsolódó kezességvállalás esetén nem kell kezességvállalási díjat fizetni.

HATODIK Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím), a 32. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1 alcím, 1 kiemelt előirányzat),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 4. alcím),

d) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím), valamint az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsőoktatási intézményekben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, valamint a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája (13. §),

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8. számú melléklet),

c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei,

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának a 20–24. §-okban meghatározott arányai.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 8. alcím) támogatásoknál,

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),

be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),

bf) a pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja),

bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 20. pontja),

bh) a pedagógusok minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítésénél (5. számú melléklet 22. pontja),

amennyiben a 45. § (6) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

c) a végkielégítésre és az illetménykiegészítés-emelésére szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport),

d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítésnél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím), kivéve a folyósított ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport) és az ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki programhoz kapcsolódó vám- és általános forgalmi adó előirányzatoknál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 14. kiemelt előirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),

n) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 4%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

ö) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),

p) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

q) a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 13. alcím),

r) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzat), a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzat), a totó játékadójának 100%-os, illetőleg a sorsolásos játékok játékadójának 12%-os tényleges teljesülése mértékéig,

s) az új okmánycsalád bevezetésénél (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 19. előirányzat-csoport),

t) a humánszolgáltatások normatív és állami támogatásának, valamint kiegészítő támogatásának előirányzatainál (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport és 9. alcím, 53. előirányzat-csoport, XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 4. alcím),

u) az otthonteremtési támogatásnál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 35. előirányzat-csoport),

v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 36. előirányzat-csoport),

w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 37. előirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),

x) az ÁPV Rt. privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai közül a belterületi föld értéke alapján, az alapítói jogon kifizetendő, a területi önkormányzatokat megillető kifizetéseknél, valamint a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedés teljesítésénél [6. § (4) bekezdés h) és i) pontjai],

y) a légvédelmi rakéta beszerzésnél (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport) az árfolyamváltozás mértékével, valamint a Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport),

z) a kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 22. előirányzat-csoport),

zs)16 XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok előirányzata a felsőoktatási intézmények meghatározott hallgatói részére a felsőoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXX. törvény értelmében kiterjesztett tandíjmentesség következményeként, a Kormány rendelete és határozata által megállapított mértékben

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságainak törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezetnél az éven túli hitel- és állampapír-törlesztésekhez kapcsolódó kiadások külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezet bevételei és az éven belüli hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapírpiaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

(3) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1997. évben keletkezett piaci zavar elhárítása céljából felvásárolt termék vagy a termék feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi Minisztérium, 11. cím eredeti bevételi előirányzatát meghaladó tényleges többletbevétellel a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 11. cím kiadási előirányzatai túlléphetőek.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A XXXV. Euroatlanti integráció fejezetben szereplő – a csatlakozási tárgyalásokkal közvetlenül összefüggő tevékenység ellátását szolgáló – előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(2) A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoportok előirányzatai terhére.

44. § (1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím 1. és 10. előirányzat-csoport előirányzatai között átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, illetve a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A Kormány év közben a XI. Belügyminisztérium fejezet, 16. Adatfeldolgozó Hivatal cím működési előirányzataiból 50 millió forintot – a felhasználási igény figyelembevételével – átcsoportosíthat a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet kiemelt előirányzataira.

(4) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi műemlékek rekonstrukciójának, valamint a nem műemléki rekonstrukciók támogatása a Református Egyháznál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 25. és 26. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról – az egyházakkal történt előzetes egyeztetés és a 18. számú mellékletben foglalt arányok alapján – döntsön, figyelemmel az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, valamint 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra.

(5) A Kormány felhatalmazást kap a Rendőrség feladatainak egyszeri támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 24. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználására.

(6) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport) és a Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít, illetve ezen előirányzatok terhére a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására – legfeljebb 450 millió forint összegű – előirányzatot hoz létre.

45. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(3) A 17. § (4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter a fejezet felügyeletét ellátó miniszterrel együtt intézkedik.

(4) A 17. § (5) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(5) A 17. § (6) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(6) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím, valamint a 9. alcím 2. kiemelt előirányzat között – a felhasználás iránti igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím 1–2. előirányzat-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására – az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

46. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt tartalék-előirányzatokra (12–13. cím), illetve a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül a 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezet elnöke látják el.

(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

a) 1–13. címekre, kivéve a 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoport,

b) a 18. cím alcímeire

terjed ki.

(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím tekintetében a közmunkavégzés támogatására szolgáló előirányzatból a közmunkaprogramok működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási jogkörét – a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2., 4., 6., 7. és 8. alcímek tekintetében a fejezeten belüli címek közötti előirányzat-módosítási jogkört – a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(6) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(7) A XXXV. Euro-atlanti integráció fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szervezet vezetőjének feladatait a Miniszterelnöki Hivatal vezetője látja el.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a Világbank által támogatott modernizációs program I. fázisában részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról – az egyházakkal történt előzetes egyeztetés után – döntsön.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a felsőoktatásban az 1998. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 2–6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(11) A X. Miniszterelnökség fejezet, 13. cím, 8. alcím Speciális eszközök bérleti díja előirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(12) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium17 fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter dönt.

(13) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter – az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után – dönt.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg címen belül is a kiemelt előirányzatokat a pénzügyminiszter egyetértésével egymás között átcsoportosítsa.

(15) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport a MÁV Rt. modernizációs program támogatásra 6600 millió forint előirányzatból 3500 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás. PHARE-segély elmaradása esetén a kapcsolódó 3500 millió forint költségvetési támogatás felhasználásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat Egyéb központi beruházás kiemelt előirányzata terhére – 1100 millió forintos keretösszegben – címzett támogatásból megvalósuló kórházrekonstrukciókhoz, az egészségügyi struktúra átalakítással összefüggő feladatok teljesíthetősége érdekében – egyedi felülvizsgálatot követően – kiegészítő támogatást biztosítson.

(17) A XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezetnél a 12. cím, 3. alcím, 3. előirányzat-csoporton előirányzott bérpolitikai tartalék a közalkalmazotti illetménytábla garantált illetménytételei eléréséhez kapcsolódó kifizetésekre használható fel, amennyiben a költségvetési szerv részére jóváhagyott személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata, továbbá a befolyt többletbevételek – erre fordítható része – nem nyújtanak arra fedezetet.

HETEDIK Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

47. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1998. évben 4290 forint, naptári évre számított összege 1 565 850 forint.

48. § A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátható üdülési csekkek értékének felső határa 1998-ban 5000 millió forint, amely az alapítvány részére az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás résszel túlléphető.

49. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1998. évben 26 000 forint.

(2)18

50. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1998. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

51. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-jétől az 1997. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke (2) pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

52. §19

53. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi kiemelt fejlesztése érdekében

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) 1998. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére – fejezetek közötti átcsoportosítással – biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett állami pénzalapok előirányzataiból meghatározott mértékű keretösszegek elkülönítését kezdeményezze;

b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék elfogadott területfejlesztési programjai 1998. évi feladatai támogatásának fedezetéül20

ba) a Gazdaságfejlesztési előirányzat (XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport),

bb) a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

bc) a Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím),

bd) a Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 14. előirányzat-csoport)

fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alap része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerben működő előirányzatainak – az előző évről áthúzódó determinációval együtt számítva – legalább 10%-át különítse el. Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást. A bb) pontban meghatározott előirányzat terhére elkülönített keret a megyékre decentralizált keretből és külön rendelet alapján automatikusan igénybe vehető támogatásokból áll.

54. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben megállapított műsorterjesztési költségek mértékéig, a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A közszolgálati televíziók részére megállapított műsoridőkeret megosztása a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány megállapodása alapján történik. Ennek hiányában az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke testületi döntés alapján közli a műsoridőkeret megosztását, és a műsorterjesztési költségekről benyújtott számlákat ennek megfelelő mértékben kell figyelembe venni. Műholdsugárzás esetén e mérték kiszámítása olyan módon történik, hogy a havi átlagban napi 14 órás vagy ennél hosszabb (a terjesztési költségek fedezésénél elismert) műsoridő minősül teljes napi sugárzásnak. Amennyiben a megállapított műsoridő-megosztás következtében ennél rövidebb műsoridő terjesztési költségeit fedezi a költségvetés, a támogatás mértéke a 14 órához viszonyított százalékos mértékben határozandó meg.

(2) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzatát, a 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzatát a központi költségvetéssel negyedévenként el kell számolni.

55. § (1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

56. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

57. § (1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.

(2) A KESZ-ről hitelt igénybe venni az (1) bekezdés esetében is csak a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.

(3) A hitelt a 6. § (2) bekezdésében meghatározott privatizációs többletbevételből az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK
ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá
egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló
1995. évi LVI. törvény módosítása

58. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló – módosított – 1995. évi LVI. törvény 1–3. és 6. számú melléklete helyébe az e törvény 14–17. számú melléklete lép.

A közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény módosítása

59. § (1) A közoktatásról szóló – módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százaléka összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához.''

(2)21

(3) A Kt. 78. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik az 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt.''

(4) A Kt. 81. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(10) A miniszter az országos kisebbségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. A művelődési és közoktatási miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos kisebbségi önkormányzattal, ha nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó iskolai, kollégiumi feladatok ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott, és az iskola, kollégium országos feladatot lát el. A helyi önkormányzat, amennyiben a tulajdonában, fenntartásában lévő közoktatási intézmény tulajdoni, fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzatnak átengedi, köteles a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint közoktatási megállapodást kötni.''

(5) A Kt. 115. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:)

,,d) a – nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével – felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon a 114. § (1) bekezdésének b)–c) pontjában felsoroltak.''

(6) A Kt. 118. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Az iskolának a támogatás meghatározott részét jogszabályban foglaltak szerint tartós tankönyv vásárlására kell fordítani.''

(7) A Kt. 118. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:22

,,(10) A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét a központi költségvetés biztosítja a (2) bekezdésben meghatározottak szerint. A rendelkezésre bocsátott összeg nyolcvan százalékát a fenntartó intézményarányosan, az érintett közalkalmazottak létszámának megfelelően osztja szét. A fennmaradó húsz százalékot a fenntartásban lévő intézmények között szabadon oszthatja szét a fenntartó, a helyi érdekegyeztetésre vonatkozó előírások megtartásával. A differenciálásra az egyes nevelési-oktatási intézmények által végzett munka eredményeinek alapján kerülhet sor.''

(8) A Kt. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) A gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végző, illetőleg a tanfolyamot szervező közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet az országos közalapítványból kell biztosítani.''

(10)23

(11) A Kt. 124. §-a a következő (23)–(24) bekezdéssel egészül ki:

,,(23) A 19. § (4)–(6) bekezdésével megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést első alkalommal 1998. szeptember 1-jétől kell megállapítani, és az 1998. szeptember havi illetménnyel kell kifizetni. Az ily módon megállapított keresetkiegészítés egy havi összege nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap negyven százaléka. A keresetkiegészítés összegét 1999. szeptember 1-jétől a 19. § (5) bekezdése szerint kell meghatározni.
(24) A 19. § (4)–(6) bekezdésében meghatározott minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés 118. § (8) bekezdésében meghatározott fedezetének számítási alapja 1998. szeptember 1-jétől 1999. augusztus 31-ig a közalkalmazotti pótlékalap huszonöt százalékának, 1999. szeptember 1-jétől ötven százalékának és a 19. § (4) bekezdése, illetve a 122. § (11) bekezdése alapján érintett közalkalmazottak létszámának szorzata.''

(12) A Kt. 1. számú melléklete második részének a ,,A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI'' címe, 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,3. A más célra fel nem használható központosított előirányzatok összegét és az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.''

(13) A Kt. 1. számú melléklet második része a ,,A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása'' alcíme 1. pontjának a), b) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A normatív hozzájárulás meghatározásakor)

,,a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ha az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább heti harminc órára igényli azoknak a gyermekeknek a létszámát, akik az óvodai nevelést a nevelési év átlagában heti harminc óránál kevesebb időre igénylik (ebéd után nem igénylik a foglalkoztatást), kettővel el kell osztani.
b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, öttel; vendégtanulók, illetőleg, akik térítési díjat fizetnek, hárommal el kell osztani; a magántanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint amennyi az iskola nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók tíz százaléka;''

(14) A Kt. 1. számú melléklet második része a ,,A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása'' alcíme 1. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A normatív hozzájárulás meghatározásakor)

,,d) a felnőttoktatásban a 78. § (6) bekezdése alapján a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulót kettővel, a levelező vagy más sajátos munkarend szerint oktatott tanulók számát öttel elosztva kell figyelembe venni.''

(15) A Kt. 1. számú melléklet harmadik része ,,A vezetők és beosztott pedagógusok kötelező óraszáma'' alcíme II. fejezetének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,12. A pedagógus kötelező óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak szerint csökkenti, ha a pedagógus továbbképzésben vesz részt, illetve, ha szakvizsgára készül fel, és a pedagógussal tanulmányi szerződést köt.''

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint
a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

60. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az e törvény szerinti állami feladatok – beleértve a vadászati igazgatás működését is – ellátásához az alábbi pénzügyi források használhatók fel:
a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;
b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;
c) a vadvédelmi hozzájárulás;
d) a vadgazdálkodási bírság;
e) a vadvédelmi bírság.''

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

61. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har.) 4. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv''

(2) A Har. 10. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az adósságrendezés megindításáról a polgármester (annak hiányában a pénzügyi gondnok) – a végzés Cégközlönyben történő megjelenését követő 8 napon belül – tájékoztatja:]

,,e) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi intézmény vezetőjét a 16. § (1) bekezdésében meghatározott bizottságban képviseletét ellátó tagjának kijelölése érdekében, ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult.''

(3) A Har. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat)

,,d) a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti, kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket, valamint – a válságköltségvetésben és a válságtervben – a törvény 11. § (1) és 18. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltak alapján – megjelölt kötelezettségeket.''

(4) A Har. 16. §-ának (1) bekezdése az utolsó mondatot követően a következő rendelkezéssel egészül ki:

,,Ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi intézmény képviselője is tagja az adósságrendezési bizottságnak.''

62. §24

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
1995. évi CXXV. törvény módosítása

63. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló – módosított – 1995. évi CXXV. törvény 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.''

A közraktározásról szóló
1996. évi XLVIII. törvény módosítása

64. § (1) A közraktározásról szóló – az 1996. évi CXII. törvénnyel módosított – 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A felügyeleti eljárásért felügyeleti eljárási díjat kell fizetni. A felügyeleti eljárási díj alapja az előző naptári évben (beszámolási időszakban) – a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,5 ezreléke.''

(2) A Krtv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

,,(3) A felügyeleti eljárási díjat a tárgyévet követő év március 31-éig kell befizetni az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium részére. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették – a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül – a megszüntetésig kibocsátott közraktárjegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter rendeletben szabályozza.''

A hajózásról szóló
1973. évi 6. törvényerejű rendelet módosítása

65. §25

A közúti közlekedésről szóló
1988. évi I. törvény módosítása

66. § (1) A közúti közlekedésről szóló – módosított – 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 18. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a gépjárművezetőnek,
a) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt a közúti járművezetéstől eltiltott, vagy
b) akinek a vezetői engedélyét a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt hozott határozata alapján legalább hat hónapra visszavonta.
(5) A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.''

(2)26

A közbeszerzésekről szóló
1995. évi XL. törvény módosítása

67. §27

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása

68. §28

69. § (1)29

(2)30

A Magyar Nemzeti Bankról szóló
1991. évi LX. törvény módosítása

70. §31

A köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény módosítása

71. § A köztisztviselők jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke 50%.''

A halászatról és a horgászatról szóló
1997. évi XLI. törvény módosítása

72. § (1) A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,43. § A halászati igazgatással összefüggő irányítási, szervezési, valamint hatósági és ellenőrzési feladatokat – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a miniszter és a halászati felügyelő látja el.''

(2) A Hhtv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Halászati hatósági ügyben – ha e törvény másképp nem rendelkezik – első fokon a halászati felügyelő jár el. A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben felettes szervként – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a miniszter jár el. Az első fokú halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg.''

(3) A Hhtv. 52. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásával)

,,h) a halászati igazgatás működésével''

(kapcsolatos költségek részbeni vagy teljes fedezésére támogatás nyújtható.)

A földadóról szóló
1991. évi LXXIX. törvény módosítása

73. § (1) A földadóról szóló – módosított – 1991. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Fatv.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Elemi csapás esetét a földhasználó kérelmére a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) igazolja. Az igazoláshoz erdő művelési ág esetén az illetékes erdészeti hatóság véleményét is csatolni kell.''

(2) A Fatv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elemi csapások:)

,,a) a jégeső, az árvíz, a belvíz és a tűz: a szántó, a kert, a szőlő, a gyümölcsös, a gyep, a nádas és az erdő művelési ágban;''

(3) A Fatv. 7. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Elemi csapások:)

,,e) a hó-, jég- és széltörés erdő művelési ágban.''

(4) A Fatv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Elemi csapás okozta kár az, amely bekövetkezte által a gazdálkodónak okozott termésveszteség a tárgyévet megelőző elemi csapástól mentes 3 évben ténylegesen betakarított átlagterméshez viszonyítva az összes növényi kultúrában 15%-nál, egy növényi kultúrában 25%-nál nagyobb mértékű, továbbá erdő esetében az elemi kárral érintett terület az erdőrészlet területének 30%-át meghaladja.''

(5) A Fatv. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

,,(8) Erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése:
a) árvíz, belvíz, tűz esetében az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke,
b) hó-, jég- és széltörés esetén az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke növelve a kárfelszámolás költségeivel, illetőleg csökkentve a károsodott, kényszerkitermelt faállomány értékesítéséből származó árbevétellel.''

A rádiózásról és televíziózásról szóló
1996. évi I. törvény módosítása

74. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló – módosított – 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § kiegészül a következő (2)–(3) bekezdéssel, egyidejűleg a (2)–(5) bekezdés számozása (4)–(7) bekezdésre változik:

,,(1) Az állam a központi költségvetés ,,Országgyűlés'' fejezetében a közszolgálati célok megvalósulása érdekében biztosítja a (2) bekezdésben felsoroltak műsorterjesztési költségeinek megfelelő összegű támogatást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás mértékének meghatározásánál a következő adásokat, illetve műsoridőt kell figyelembe venni:
a) a Magyar Rádió esetében
aa) rövidhullámú sugárzásnál a külföldre irányuló műsorszolgáltatás műsoridejét,
ab) középhullámú sugárzásnál a Kossuth rádió adásainak és a körzeti adásoknak a műsoridejét,
ac) ultrarövid-hullámú sugárzásnál 70 Mhz-es frekvencián a Kossuth rádió adásainak és a körzeti adásoknak, a 100 Mhz-es frekvencián a Petőfi rádió és a Bartók rádió adásainak, valamint a körzeti adásoknak a műsoridejét;
b) a Magyar Televízió 1, a Magyar Televízió 2. és a Duna Televízió esetében együttesen havi 1100 műsoróra adásidőt, egymás közti megosztással. A műsorterjesztési költségekről benyújtott számlákat a megosztásnak megfelelő mértékben kell figyelembe venni. Műholdsugárzás esetén e mérték kiszámítása olyan módon történik, hogy a havi átlagban napi 14 órás vagy ennél hosszabb (a terjesztési költségek fedezésénél közszolgálatinak elismert) műsoridő minősül teljes napi sugárzásnak. Amennyiben a megállapított műsoridő-megosztás következtében ennél rövidebb műsoridő terjesztési költségeit fedezi a központi költségvetés, a támogatás mértéke a 14 órához viszonyított százalékos mértékben határozandó meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt megosztás a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumainak évenkénti megállapodása szerint történik. A megállapodást legkésőbb a tárgyév január hó 31. napjáig meg kell kötni. Amennyiben ez nem történik meg, az Országos Rádió és Televízió Testület 15 napon belül köteles az adott évre vonatkozóan megosztani a műsoridőt a három televízió csatorna között.''

(2) A média tv. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Abban az esetben, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televíziókészülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban kötelezettként szerepel. A megállapodás tényéről az adóbevallásban is nyilatkozni kell. Megállapodás hiányában az üzemeltetők a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.''
,,
82/A. § (1) Az üzemben tartási díj az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adónak minősül azzal, hogy az e kötelezettséggel kapcsolatos adóhatósági feladatokat – a helyszíni ellenőrzés és az annak eredményeként megindított adóigazgatási eljárás kivételével – az üzemben tartási díj beszedésével megbízott (a továbbiakban: Megbízott) látja el.
(2) A Megbízott az üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket a bejelentés, az ellenőrzés vagy az adatszolgáltatás adatai alapján nyilvántartásba veszi.
(3) Az Art. 57. §-ának (3) bekezdése szempontjából a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos ellenőrzéssel esik egy tekintet alá a televíziókészülék üzemeltetésének ellenőrzése magánlakásban. A magánszemély lakásába történő belépésre nem jogosult az adóhatóság az üzemben tartási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése céljából, ha az ellenőrzés megkezdése előtt
a) a díj fizetésére kötelezett a bejelentési kötelezettség teljesítését megfelelően igazolja, vagy
b) a díjfizetési kötelezettség bejelentésének elmulasztását elismeri.
(4) Az önkormányzati adóhatóság a Megbízott megkeresésére és anélkül is jogosult illetékességi területén azon magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének helyszíni ellenőrzésére, aki (amely) nem szerepel a Megbízott által a naptári év október 1. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, annak illetékességi területén bejelentett üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket és az üzemeltetés helyét tartalmazó listán.
(5) Ha az önkormányzati adóhatóság helyszíni ellenőrzése során tárja fel, hogy az adózó az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének keletkezését elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, amely a települési önkormányzat bevétele.
(6) A mulasztási bírság mértéke a fizetési kötelezettség elmulasztására, de legfeljebb 30 hónapra számított üzemben tartási díj kétszerese.
(7) A (5) bekezdésben foglaltak esetében a bejelentés elmulasztásával érintett időszakra adóbírság és késedelmi pótlék, valamint a média tv. 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótdíj fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Az adóhatóság a feltárt díjeltitkolást és a megállapított mulasztási bírságot tartalmazó államigazgatási határozat egy példányát megküldi a Megbízottnak.
(8) A üzemben tartási díj beszedése érdekében a Megbízott birtokába került adatok adótitoknak minősülnek, azok felhasználására és más szervek tájékoztatására az Art. 47. §-ának rendelkezései irányadók.
(9) A hálózati műsorszolgáltató, valamint az AM mikro műsorszolgáltató a Megbízottnak negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig adatot szolgáltatnak a nyilvántartásukban szereplő előfizetők nevéről és lakcíméről (székhelyéről, telephelyéről).
(10) A díjfizetésre kötelezett
a) magánszemély az adóévről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában, illetőleg munkáltatójának adott, az adó megállapítására jogosító nyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy üzemeltet-e televíziókészüléket és ez üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esik-e,
b) jogi személy és egyéb szervezet az Art. 20. §-ának (5) bekezdésében meghatározott éves összesítő bevallásában nyilatkozik arról, hogy hány és hányszoros üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá eső televíziókészüléket üzemeltet,
c) az a magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, akinek (amelynek) adóbevallási kötelezettsége nincs, az a)–b) pontban jelzett kötelezettségét a Megbízotthoz teljesíti.
(11) Az állami adóhatóság a bevallásról az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat külön feldolgozza, és a feldolgozást követő 15 napon belül elektronikus úton vagy mágneses adathordozón átadja a Megbízottnak. A Megbízott az adatokat egybeveti a nyilvántartásában szereplő, a díjfizetési kötelezettekre vonatkozó adatokkal és a nyilvántartásában korábban nem szerepelt üzembentartóktól a díjat beszedi.
(12) Az Alap kezelőjét a Megbízottal szemben megilleti az Art. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt, az elkülönített állami pénzalapok kezelőit megillető tájékoztatás joga, a beszedett díjak alakulásáról, a díjfizetési kötelezettségek teljesüléséről, és jogosult a Megbízott ellenőrzésére.
(13) A (10) bekezdésében előírt bevallási kötelezettséget első ízben az 1997. évről benyújtandó bevallásban az 1998. január 1-jétől fennálló díjfizetési kötelezettség tekintetében, a (6) bekezdését pedig az 1998. január 1. napja után megállapított bevallási, bejelentési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.
(14) Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.''

(4) A média tv. 83. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A díjfizetésre kötelezett)

,,a) a televíziókészülék üzemeltetését, az üzemeltetés megszűnését,''

(köteles bejelenteni.)

(5) A média tv. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti – a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással –; egy százaléka a Testület, egy százaléka – egymást közt egyenlő arányban – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.''

(6) A média tv. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemben tartási díj beszedésének rendszerét, a beszedésre jogosult szervezet kiválasztásának részletes szabályait – ideértve a 82. § (2) bekezdésében foglaltakat is – rendeletben szabályozza.''

A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosítása

75. §32

Az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

76. § (1) Az államháztartásról szóló – módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket (költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képező, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya – kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány, ideértve a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keretet is –, illetve annak forrásként történő számbavétele a következő év költségvetésében eredeti előirányzatként, a folyó évi költségvetési bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem tervezhető, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban – jogszabályban meghatározott módon – megjelölhető és elszámolható. A pénzeszközök – kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány – év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként törvény és kormányrendelet állapítja meg.''

(2) Az Áht. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.''

(3) Az Áht. 13/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettség írható elő a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó ellenőrizni jogosult a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni.''

(4) Az Áht. 13/A. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból támogatás akkor adható, ha a támogatás igénylője előzetesen írásban hozzájárul, hogy a 18/C. § (12)–(13) bekezdésében meghatározott adatait a 18/C. § (11) és (13) bekezdésében felsorolt szervek az (5)–(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (11)–(12) bekezdésében foglaltak szerint felhasználják.
(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás – a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével – nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének a 10. §-ban foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van.
(6) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből megítélt és folyósításra kerülő támogatásból – a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével, törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint – a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerülhet. A visszatartás a kedvezményezett támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.
(7) A (6) bekezdésben foglalt visszatartásról a kedvezményezettet a támogatást nyújtó szerv írásban értesíti. A támogatást nyújtó szerv a visszatartott összegből 8 napon belül utalja át a köztartozás jogosultjának a kedvezményezettel szemben fennálló követelését. Ha a folyósítandó támogatás összege a kedvezményezettet terhelő köztartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a támogatást nyújtó szerv a köztartozások arányában utalja át a jogosultaknak.
(8) A (4)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.''

(5) Az Áht. 17. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősülő (titkos, szigorúan titkos), a központi költségvetésben előirányzatként szereplő adatokat legfeljebb kiemelt előirányzati részletezettségben, más hasonló – de a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – közgazdasági jellegű kiadásokkal, illetve bevételekkel összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatokkal összefüggő beszámolót a Kormány az Országgyűlés illetékes bizottsága elé terjeszti. A bizottság a beszámolót zárt ülésen vitatja meg, és a beszámoló elfogadásáról a Házszabály szerint tájékoztatja az Országgyűlést.''

(6) Az Áht. 18/B. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:

,,(8) A Kincstár ellátja a 124. § (2) bekezdésének s) pontjában és a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás szerinti kormányrendeletben a számára meghatározott feladatokat.
(9) A Kincstár a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.
(10) A nemzetközi szerződések alapján külföldről a magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A támogatások nyilvántartását és a támogatásoknak a kincstári ügyfelek körében történő felhasználásával összefüggő folyósítási és szükség szerinti lebonyolítási feladatokat a Kincstár végzi.''

(7) Az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A 18/B. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat és azon e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát – a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által meghatározott módon – tarthatja és használhatja fel.''

(8) Az Áht. 18/C. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(10) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a 18/B. § (5)–(6) bekezdésében és a (6) bekezdésben meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, államigazgatási határozaton vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul.''

(9) Az Áht. 18/C. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:

,,(11) A Kincstár – a 13/A. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az állami támogatások kedvezményezettjeiről – azok előzetes írásbeli hozzájárulásával – a (12) bekezdésben felsorolt adatokat szolgáltat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetve azok szervei (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) részére.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott adatközlés a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére (társadalombiztosítási folyószámla számára) terjed ki.
(13) Az adóhatóságok a (11)–(12) bekezdés szerinti adatközlés alapján a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kötelesek jelezni az állami támogatások utalványozóinak és a Kincstárnak, ha a támogatások kedvezményezettjeinél esedékessé vált és a Kormány 13/A. § (8) bekezdésében megjelölt rendeletében meghatározott idő alatt meg nem fizetett köztartozás alakult ki, a köztartozás jogcímét és összegét, illetve azt is, ha a köztartozást megfizették.''

(10) Az Áht. 18/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után az egy hónapos jegybanki passzív műveletre meghirdetett kamatot fizeti. Ennek hiányában a kamat mértéke a jegybanki alapkamat.''

(11) Az Áht. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok és alcímként az országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül előirányzat-csoportonként az egyes pártok, illetve egyes országos kisebbségi önkormányzatok részére megállapított előirányzat.''

(12) Az Áht. 20. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

,,(9) A költségvetési fejezetnek a (2)–(4) bekezdések hatálya alá nem tartozó előirányzatai esetében a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.''

(13) Az Áht. 24. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)–(7) bekezdések számozása (4)–(8) bekezdésekre változik:

,,(3) A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataihoz átcsoportosítás kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat megfelelő mértékű növelésével együttesen hajtható végre.''

(14) Az Áht. 24. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat és a felhasználás ellenőrzését – ha a költségvetési törvény, illetve kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
(4) A (3) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítés nélkül nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.''

(15) Az Áht. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással – a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján – a Kormány egyidejű tájékoztatásával – hajtható végre.''

(16) Az Áht. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,24/A. § (1) A központi költségvetésben a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványai elszámolása és jóváhagyása keretében a 93. § (3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben a pénzügyminiszter a költségvetési év Országgyűlés által megállapított költségvetési előirányzatait az előirányzat-maradványok teljes – az elvonandó és felhasználható – összegével megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet előirányzat-maradvány elszámolása alapján – a 93. § (3) bekezdésében foglalt intézményi hatáskörű módosításokra is figyelemmel – hajtja végre.
(2) A pénzügyminiszter a központi beruházások tárgyévi előirányzatát a tárgyévet megelőző év előirányzat-maradványaival – az érintett beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében – megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján hajtja végre.
(3) A központi beruházások tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének törlésére vagy ezen összeggel más fejezet beruházási előirányzatának megnövelésére a pénzügyminiszter jogosult.''

(17) Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.''

(18) Az Áht. 33. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

,,(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy – a költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában – az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat terhére külföldi székhelyű hitelintézet hitelező jogosult javára szerződést biztosító önálló kötelezettséget is vállaljon azzal, hogy az erre vonatkozó szerződés alapján a külföldi jognak alávetheti magát.
(7) A Kormánynak a (6) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásaira az állam által vállalt kezességre irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.''

(19) Az Áht. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

,,
33/A. § (1) Jogi személy által vállalt kezesség érvényesítéséből eredő, a jogi személyt terhelő fizetési kötelezettség alapján az általa kifizetett összeg erejéig a költségvetési törvény – az ott meghatározott esetekben és mértékben – megtérítési kötelezettséget állapíthat meg (viszontgarancia).
(2) A jogi személy a kezesség érvényesítését követően a rá átszálló követelés behajtásából származó – külön jogszabályban meghatározott költségekkel csökkentett – bevételt a költségvetési törvényben vállalt, az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség arányában köteles a központi költségvetés részére befizetni.
(3) A költségvetési törvényben egyedileg meg kell határozni az (1) bekezdés szerinti jogi személyek által vállalható – viszontgaranciával biztosított – kezesség állományának felső határát.''

(20) Az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra – a 24. § (7) bekezdésében foglalt eset kivételével – a Kormány jogosult.''

(21) Az Áht. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

,,(5) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a 24. § (2) bekezdés b) pontjában és a 39. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.''

(22) Az Áht. 48. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

(A pénzügyminiszter)

,,r) gondoskodik az állami támogatási programok szabályozásának és az egyedi állami támogatásoknak az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás versenyjogi szabályaival való összehangolásáról.''

(23) Az Áht. 49. §-ának f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője – ha törvény másként nem rendelkezik –)

,,f) a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket, ideértve a költségvetési címen belüli alcímek közötti – kiemelt előirányzatok adott címre összesített előirányzatát nem érintő – átcsoportosítást, a 24. § (2)–(6) bekezdésében foglalt belső átcsoportosítást, a fejezeti tartalék felhasználását is;
g) jóváhagyja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését.''

(24) Az Áht. 49. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője – ha törvény másképpen nem rendelkezik –)

,,o) a pénzügyminiszterrel egyetértésben – évente február 15-ig, kormányrendeletben foglalt összehangolási szabályokra figyelemmel – szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeit és kiadásait, – a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel – felhasználását, kezelési költségeit, az előirányzat-maradványok jóváhagyását és következő évi felhasználását, az éven túli kötelezettségvállalást; a visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről való lemondásnak a rendjét.''

(25) Az Áht. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi, és éven belül a következő hónapokban kiutalandó nettó összegből levonja. Ha három egymást követő hónapban vagy legkésőbb november 30-ig a különbözet levonása nem teljesül, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújthat be a helyi önkormányzat ellen. Amennyiben a decemberi nettó finanszírozás után is marad fenn megelőlegezett összeg, akkor annak erejéig a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen.''

(26) Az Áht. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap.''

(27) Az Áht. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,72. § A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről a 71. § (1) bekezdése szerinti benyújtási határidőtől számított 30 napon belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.''

(28) Az Áht. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület engedélyezhet.''

(29)33 Az Áht. 86/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pótköltségvetési törvényjavaslata készítésére a 41. § az irányadó.''

(30) Az Áht. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi.''

(31) Az Áht. 88. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetéséről megszüntető jogszabályban, határozatban, okiratban (a továbbiakban együtt: megszüntető okirat) kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszüntető okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntető szerv nevét, az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor.
(4) A költségvetési szerv – a jogszabállyal alapított költségvetési szervet kivéve – a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel – az alapító okiratban meghatározott hatállyal – jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntető jogszabály rendelkezése szerint, vagy az okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szűnik meg. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak.''

(32) Az Áht. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,93. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.
(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után, a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, az előirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel.
(3) A kincstári körbe tartozók, ha a törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesíthetnek
a) a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon a társadalombiztosítási alapoktól, az alapoktól és a helyi önkormányzatoktól előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat,
b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat.
Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.
(4) Helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése a (2) bekezdés szerinti többletbevételek intézményi hatáskörében felhasználható körét és mértékét önkormányzati rendeletben szabályozhatja.
(5) Az előző évi előirányzat-maradvány jóváhagyását követően az előirányzat-maradvány személyi juttatásokra fordítható részének az ugyanezen előirányzatok megtakarításából származó összeget kell tekinteni.
(6) A központi költségvetési szervek előirányzatai, a fejezeti kezelésű előirányzatok teljesítésének tárgyévet követő elszámolása során és a maradványelszámolás során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint a véglegesen elmaradt feladatokhoz, támogatási célokhoz kapcsolódó előirányzatok – következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerződéssel le nem kötött külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított – maradványa törlésre kerül.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa a következő évben a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után, változatlan rendeltetéssel elsősorban az előző évben keletkezett követelések, de pénzforgalmilag csak a következő évben teljesülő kiegyenlítésére használható fel a pénzügyminiszter által jóváhagyott összeg erejéig. A pénzügyminiszteri jóváhagyást megelőző felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak mint az eredetileg megállapított előirányzatra.
(8) A nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül, elkülönítetten kell kimutatni, felhasználására a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezései az irányadók.
(9) A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül, és hagyja jóvá.''

(33) Az Áht. 98. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

,,(7) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény alkalmazása szempontjából a költségvetési szervnél a pénzügyi fedezetet rendelkezésre állónak kell tekinteni, ha a beszerzés
a) a költségvetési szerv részére a költségvetési törvényben, költségvetési rendeletben meghatározott dologi kiadási előirányzat vagy felhalmozási kiadási előirányzat terhére valósul meg, vagy
b) a 12/A. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást jelent, vagy
c) a költségvetési törvényben meghatározott központi beruházás kiadási jogcímeihez tartozó beruházások és beruházási programok megvalósítását szolgálja.''

(34) Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A költségvetési szerv a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alap
a) pénzkölcsönt (hitelt) nem vehet fel,
b) kezességet nem vállalhat,
c) értékpapírt – kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt – nem vásárolhat,
d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el.''

(35) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szerint megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások, valamint a céljellegű decentralizált támogatás előirányzatának a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülő összegével a pénzügyi teljesítés előtt, továbbá a döntéssel le nem kötött előirányzat-maradvánnyal és a helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév első félévében visszafizetett összegével a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi előirányzatát meg kell növelni. A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett összege a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási előirányzatát, valamint a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli. A termelő infrastrukturális feltételekben meglevő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére előirányzott állami támogatásnak, a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.''

(36)34 Az Áht. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,102. § (1) A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése – a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülésére figyelemmel megállapított – havi előirányzat-felhasználási keret alapján történik. A havi előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a Kormány rendeletében szabályozott módon kell számításba venni a Kincstár által közvetlenül – a kincstári körbe tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján – finanszírozott, program-(projekt-)finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokat és központi beruházásokat, valamint a kifizetésre kerülő társadalombiztosítási ellátásokat és a munkaadókat terhelő járulékok (hozzájárulások) összegét, továbbá az előirányzott, de az ellátandó feladatok jellegéből adódóan csak meghatározott időszakban teljesíthető bevételeket.
(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel történhet. A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataira az előrehozás folyósítása kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzataira történő megfelelő mértékű előrehozással egyidejűleg hajtható végre.
(3)
(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak a (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a Kincstár – kormányrendeletben szabályozott módon – az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére előirányzat-felhasználási keretet nem nyit meg. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel megnöveli az előirányzat-felhasználási keretet és teljesíti a megbízást.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás hitelességét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – ellenőrzi és annak eredményéről a Kincstárt értesíti.
(6) A meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keret nem haladhatja meg az egyébként megnyitható teljes havi előirányzat-felhasználási keret 50%-át.
(7)
(8) A kincstári körbe tartozók jóváhagyott előirányzatai terhére – azok mértékéig – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti keret összegre is, a teljesítés után, utalványozott számla, az azt helyettesítő más bizonylat alapján kiállított fizetési megbízás alapján, annak esedékességekor, a kincstári körbe tartozó szerv külön rendelkezésére a Kincstár teljesít kifizetést. E tevékenysége tekintetében a Kincstár nem áll jogviszonyban a számla kedvezményezettjével.
(9) A Kincstár – a 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.
(10) A Kincstár a működésének rendjét szabályozó rendeletben meghatározott határnapig beérkező fizetési megbízást teljesíti az esedékességi időpontban. A fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezéséből fakadó késedelmes teljesítésének esetleges pénzügyi terhei (kötbér, késedelmi pótlék stb.) a megbízót terhelik. Abban az esetben, ha a fizetési megbízás a határnapig a Kincstárba beérkezik és a Kincstár az esedékesség időpontját követően késedelmesen teljesíti a kifizetést, az esetleges pénzügyi terhek nem a megbízót terhelik.
(11) A Kincstár a fizetési megbízások teljesítése során figyelemmel kíséri a személyi juttatások előirányzatát terhelő kiadásokkal összefüggő, a 101. § (6) bekezdésében meghatározott államháztartást megillető kötelezettségek befizetését. Amennyiben a befizetés nem éri el a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, a Kincstár a Kormány rendeletében meghatározott intézkedésekre – ideértve a köztartozások átutalását is – jogosult.''

(37) Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A KVI a kincstári vagyont – törvény, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő – a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt – társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást. Az értékesítésből származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitől függetlenül a központi költségvetésbe befizeti.''

(38) Az Áht. 109/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha annak a kincstári vagyonkörből történő kikerülését a KVI javaslata alapján a pénzügyminiszter jóváhagyja. A 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkörre nézve törvény, egyéb esetben törvény vagy kormányrendelet, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.''

(39) Az Áht. 109/K. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

,,(2) Az állami öröklés révén a Magyar Állam tulajdonába, a KVI vagyonkezelésébe került vagyon kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről – a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével – a KVI vezérigazgatója 10 millió forint egyedi bruttó értékhatárig saját hatáskörben, a pénzügyminiszter félévenként történő tájékoztatása mellett dönthet.''

(40) Az Áht. 113/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A Kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet végezhet. A Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.''

(41) Az Áht. 123. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A 18/B. § (10) bekezdésében foglaltakat az 1998. január 1-jét követően kötött megállapodáson alapuló támogatásokra kell alkalmazni.''

(42) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő u)–v) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

,,u) az állami támogatási rendszerekre és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Megállapodással való összehangolása rendjét,

A közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény módosítása

77. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70–75. § szerint illetménypótlékra jogosult. A 70–75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 13 500 forint.''

78. §35

A lakások és helyiségek bérletére, valamint
az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

79. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 62/A. §-sal egészül ki:

,,
62/A. § Az önkormányzat a 62. § (1) és (2) bekezdésben említett bevételét a 3. § (1) bekezdésben meghatározott célra, használt lakás vásárlására is felhasználhatja.''

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint
a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

80. §36

A felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény módosítása

81. §37

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

82. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló – módosított – 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az I. besorolási osztály 9 beosztási kategóriából, ezen belül 25 fizetési fokozatból áll, a II. besorolási osztály pedig 3 beosztási kategóriából és ezen belül 17 fizetési fokozatból áll.''

(2) A Hszt. 6. számú melléklete helyébe az e törvény 22. számú melléklete lép.

A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény módosítása

83. § A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló – 1997. évi LXXVII. és az 1997. évi CXI. törvénnyel módosított – 1996. évi CXXIV. törvény 42. §-ának (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

[Az törvény 2. §-a (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:]

,,v) a költségvetés általános tartaléka előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 1. alcím) legfeljebb 2500 millió forinttal,''

(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló
1993. évi XXIII. törvény módosítása

84. §38

A személyazonosító jel helyébe lépő
azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

85. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Atv.) 20 §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

,,f) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez.''

(2) Az Atv. 23. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A TAJ-számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

,,h) a Kincstár az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez.''

(3) Az Atv. 24. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A TAJ-szám továbbítására jogosultak:)

,,j) a Kincstár az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez.''

Az olimpiai bajnoki járadékról szóló
1997. évi XXII. törvény módosítása

86. §39

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben foglaltak kivételével – 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 58. §-ával megállapított környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény 1–3. és 6. számú melléklete, a 64. §-ával megállapított közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12. §-ának (2)–(3) bekezdése, a 65. §-ával megállapított a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 21/A. §-a, a 66. §-ával megállapított a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a, a 69. §-ával megállapított az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 60. §-ának (3)–(5) bekezdése, az e törvény 10. számú melléklete 8. pontjának rendelkezése 1998. február 15-én lép hatályba.

(3) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvénynek az e törvény 61. §-ának (1), (2) és (4) bekezdéseiben megállapított rendelkezései 1998. december 1-jén lépnek hatályba.

(4) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek e törvény 68. §-ának (8) bekezdésében megállapított rendelkezései 1998. május 1-jén lépnek hatályba.

(5) A Magyar Nemzeti Bankról szóló – módosított – 1991. évi LX. törvénynek (a továbbiakban: MNB tv.) e törvény 70. §-ának (1) bekezdésével megállapított rendelkezései 1997. december 31-én lépnek hatályba.

(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése 1998. február 1-jén lép hatályba.

(7) A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvénynek e törvény 83. §-ával megállapított rendelkezése a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(8) E törvény 89. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés 1997. december 20-án lép hatályba.

(9) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésének időpontjától a Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 19. számú melléklete, 2. számú melléklete helyébe pedig e törvény 20. számú melléklete lép.

(10) A Kjt. alapján járó illetményemelés megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyet a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kötelező óraszáma – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése miatti – megemelésének ellentételezésére kapott, feltéve, hogy az emelés időpontjától még 5 év nem telt el.

(11)40

(12) Ahol a jogszabály az illetménypótlék, tiszteletdíj vagy egyéb juttatás alapjaként az ,,A1'' fizetési fokozat illetményét határozza meg, azon 1998. február 1-jétől 13 500 forintot kell érteni.

(13) A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi mérlegét az MNB tv.-nek az e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani.

(14) Ha a központi költségvetésnek az MNB tv. – e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított – 78. §-a alapján a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XLI. A belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet kiadásai terhére teljesíti.

(15)–(16)41

88. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – hatályát veszti:

a)42

b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 7. § a (3) bekezdéséből ,,az Országos Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: ONK), amely'' szövegrész; 7. §-a (4 ) bekezdéséből az ,,ONK főigazgatója az'' szövegrész és az ,,aki'' szó; 9. §-a b) pontjából ,,az ONK intézeteinek igazgatói'' szövegrész;

c) az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 18. § (2) bekezdése;

e)43

f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 59. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 149. §-ának (2) bekezdése;

g) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 64. §-a.

(2) Az MNB tv. e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB tv. 20. §-a.

(3) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 91. §-ának (4)–(8) bekezdése, valamint 13–14. számú melléklete hatályát veszti.

89. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,

b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatásának 1998. évi felhasználási szabályait,

c) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezesség vállalásának és érvényesítésének feltételeit44.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a 37–38. §-ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,

b) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel hiteldíjának a betéti kamathoz viszonyított mértékét,

c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján – a központi költségvetés terhére – az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét.45

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) – a pénzügyminiszterrel és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben – az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,

b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.

(4) Felhatalmazást kap a Kincstár, hogy a központi költségvetési szervek 1998. évi előirányzata terhére a munkavállalók 1997. december havi járandóságait, valamint a helyi önkormányzatokat 1998. évre nettó módon megillető támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét 1997. december 20-át követően megelőlegezze, hogy az 1998. január 5-ig esedékes járandóságok fedezete – az illetménykifizetés napjához igazodóan – az év végi munkanapok átcsoportosítása miatt rendelkezésre álljon.

90. § A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport a MÁV Rt. hatékonyságának javítását célzó 6000 millió forint összegű rendkívüli támogatás igénybevételére – a Kormány által elfogadott, a hatékonyság javítását eredményező – intézkedési program teljesítése esetén kerülhet sor, a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján és ütemezés szerint.

91. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havonta 530 forint.

92. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1998. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,

c) építési műszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,

e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

93. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a 6. § (9) bekezdésében meghatározott privatizációs bevételek, valamint a 17. § (1) bekezdés f)–g) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 1998. február 28-ig közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 1998. május 31-ig meghozhatók legyenek.

1. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez46

    Millió forintban



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat

Ki-
emelt elő-



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat


KIADÁSOK



1998. évi



1998. évi

szám

szám

cso-
port-
szám

irány-
zat-
szám

név

név

cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

rendes
előirányzat

rendkívüli
előirányzat

I. ORSZÁGGYŰLÉS

 

1

 

 

 

Országgyűlés Hivatala

 

 

2

 

 

 

Országgyűlés hivatali szervei

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

2 732,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

986,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

1 293,1

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

9,0

 

 

 

2

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

299,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

350,0

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

282,0

 

4

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

1

 

 

 

Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai

 

14,0

 

 

2

 

 

 

Alkotmányozással kapcsolatos kiadások

 

 

20,0

 

 

3

 

 

 

Észak Atlanti Központ kiadásai

 

6,0

        4                 150 éves a parlamenti demokrácia évfordulójával kapcsolatos
                         kiadásokra            30,0

 

 

5

 

 

 

EU-integrációs kiadások

 

 

50,0

 

 

6

 

 

 

Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások

 

 

1 500,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1–4. cím összesen:

5 040,8

2 531,5

 

5

 

 

 

Közbeszerzések Tanácsa

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

58,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

25,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

53,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

10,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. cím összesen:

136,0

10,0

 

6

 

 

 

Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása

 

79,1

 

7

 

 

 

Pártok támogatása

 

 

1

 

 

 

Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása

 

 

 

1

 

 

 

FIDESZ – Magyar Polgári Párt

 

204,9

 

 

 

2

 

 

 

Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt

 

234,6

 

 

 

3

 

 

 

Kereszténydemokrata Néppárt

 

205,1

 

 

 

4

 

 

 

Magyar Demokrata Fórum

 

282,9

 

 

 

5

 

 

 

Magyar Szocialista Párt

 

634,2

 

 

 

6

 

 

 

Szabad Demokraták Szövetsége

 

415,1

 

 

2

 

 

 

Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása

 

 

 

2

 

 

 

Munkáspárt

 

52,6

 

 

 

5

 

 

 

Köztársaság Párt

 

41,9

 

 

 

6

 

 

 

Magyar Igazság és Élet Pártja

 

26,2

 

 

 

7

 

 

 

Agrárszövetség

 

34,7

 

8

 

 

 

Társadalmi önszerveződések támogatása

 

 

1

 

 

 

Társadalmi és karitatív feladatok támogatása

 

 

 

 

1

 

 

 

Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása

291,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése

 

 

 

 

 

 

 

 

szerinti közcélú felhasználása

 

1,0

 

10

 

 

 

Magyar Rádió Közalapítvány támogatása

 

 

 

1

 

 

 

Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire

 

3 175,9

 

11

 

 

 

Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire

 

4 565,8

 

14

 

 

 

Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása

 

1 119,4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. fejezet kiadásai összesen:

16 541,3

2 541,5



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat

Ki-
emelt elő-



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat


KIADÁSOK



1998. évi



1998. évi

szám

szám

cso-
port-
szám

irány-
zat-
szám

név

név

cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

rendes
előirányzat

rendkívüli
előirányzat

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

 

1

 

 

 

Köztársasági Elnöki Hivatal

 

 

1

 

 

 

Köztársasági Elnöki Hivatal

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

96,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

40,9

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

31,9

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

81,5

 

 

2

 

 

 

Köztársasági Elnök Katonai Irodája

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

0,7

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

4,6

 

2

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

2

 

 

 

Célelőirányzatok

 

 

 

1

 

 

 

Állami kitüntetések

 

110,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. fejezet kiadásai összesen:

367,5

 

 

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

 

 

1

 

 

 

Alkotmánybíróság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

244,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

107,1

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

149,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

22,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

5,0

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

94,0

 

2

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

1

 

 

 

Alkotmánybírák megbízatásának lejártával összefüggő kiadások

 

 

17,2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. fejezet kiadásai összesen:

500,8

138,5

 

 

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

 

 

1

 

 

 

Országgyűlési Biztos Hivatala

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

264,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

112,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

116,4

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

25,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. fejezet kiadásai összesen:

493,1

25,0

 

 

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

 

 

1

 

 

 

Állami Számvevőszék

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

975,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

418,9

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

266,9

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

2,4



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat

Ki-
emelt elő-



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat


KIADÁSOK



1998. évi



1998. évi

szám

szám

cso-
port-
szám

irány-
zat-
szám

név

név

cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

rendes
előirányzat

rendkívüli
előirányzat

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

69,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

16,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

 

 

2,0

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

100,0

 

2

 

 

 

Továbbképzési Intézet és Üdülő

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

21,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

9,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

26,5

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

1,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

20,2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. fejezet kiadásai összesen:

1 720,9

208,7

 

 

VI. BÍRÓSÁGOK

 

 

1

 

 

 

 

Bíróságok

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

11 765,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

5 126,2

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

2 533,6

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

11,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

90,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

75,0

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

470,0

 

2

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

1

 

 

 

Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 790,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

752,7

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

316,7

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

203,2

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

254,5

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

1 175,0

 

 

3

 

 

 

Gyermektartásdíjak állami megelőlegezése

 

140,0

 

 

4

 

 

 

Ágazati célfeladatok

 

 

 

1

 

 

 

Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás

50,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VI. fejezet kiadásai összesen:

22 486,2

2 268,0

 

 

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

 

 

1

 

 

 

Ügyészségek

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

5 567,2

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

2 434,2

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

583,2

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

20,5

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

76,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

163,0

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

707,0



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat

Ki-
emelt elő-



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat


KIADÁSOK



1998. évi



1998. évi

szám

szám

cso-
port-
szám

irány-
zat-
szám

név

név

cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

rendes
előirányzat

rendkívüli
előirányzat

 

2

 

 

 

Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

65,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

28,9

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

7,9

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VIII. fejezet kiadásai összesen:

8 707,5

946,0

 

 

X. MINISZTERELNÖKSÉG

 

 

1

 

 

 

Miniszterelnöki Hivatal

 

 

1

 

 

 

Miniszterelnöki Hivatal igazgatás

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

717,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

308,1

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

123,2

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

4,4

 

 

2

 

 

 

Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

249,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

104,7

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

726,4

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

69,6

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

87,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

161,0

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

150,0

 

2

 

 

 

Magyar Közigazgatási Intézet

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

45,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

16,5

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

16,7

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

1,5

 

3

 

 

 

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

62,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

26,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

56,3

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

3,5

 

5

 

 

 

Határon Túli Magyarok Hivatala

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

124,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

48,7

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

102,6

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

8,2

 

6

 

 

 

Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

14,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

6,2

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

14,6

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

0,5

 

7

 

 

 

MOBILITÁS Szolgálat

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

16,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

5,7

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

7,1



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat

Ki-
emelt elő-



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat


KIADÁSOK



1998. évi



1998. évi

szám

szám

cso-
port-
szám

irány-
zat-
szám

név

név

cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

rendes
előirányzat

rendkívüli
előirányzat

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

1,1

 

9

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

2

 

 

 

Célelőirányzatok

 

 

 

1

 

 

 

Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért

 

 

 

 

 

 

 

Közalapítvány támogatása

 

 

474,0

 

 

 

2

 

 

 

Új Kézfogás Közalapítvány támogatása

 

 

340,0

 

 

 

3

 

 

 

Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány támogatása

 

58,0

 

 

 

4

 

 

 

Illyés Közalapítvány támogatása

 

506,0

 

 

 

5

 

 

 

Teleki László Alapítvány támogatása

 

70,0

 

 

 

6

 

 

 

Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret

 

55,0

 

 

 

7

 

 

 

Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása

 

10,0

 

 

 

8

 

 

 

Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs

 

 

 

 

 

 

 

és Kutatóintézete Közalapítvány támogatása

 

60,0

 

 

 

9

 

 

 

Politikatörténeti Alapítvány támogatása

 

 

71,0

 

 

 

10

 

 

 

Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása

 

250,0

 

 

 

11

 

 

 

Művészeti díjak

 

18,3

 

 

 

12

 

 

 

Svéd–Magyar Európa tanulmányok képzési program

 

 

45,0

 

 

 

13

 

 

 

Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány támogatása

6,0

 

 

 

14

 

 

 

Modernizációs és Integrációs Program támogatása

 

 

153,0

 

 

 

15

 

 

 

Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása

 

 

30,0

 

 

 

16

 

 

 

Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása

 

480,0

 

 

 

17

 

 

 

X-400-as rendszer üzemeltetése

 

 

60,0

 

 

 

18

 

 

 

Balatoni kutatások támogatása

 

 

125,0

 

 

 

20

 

 

 

Youth for Europe program

 

80,0

 

 

 

21

 

 

 

Két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján

 

 

 

 

 

 

 

szervezett nemzetközi ifjúsági csereprogramok

 

112,0

 

 

 

22

 

 

 

Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács működésének

 

 

 

 

 

 

 

támogatása

 

8,0

 

 

 

26

 

 

 

„Magyarország 2000” tanácskozás

 

30,0

 

 

 

27

 

 

 

Európai Nonprofit Expó támogatása

 

15,0

 

 

 

41

 

 

 

Bős–Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati

 

 

 

 

 

 

 

feladatok koordinálása

 

 

75,8

 

 

 

42

 

 

 

Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása

 

 

10,0

 

 

 

43

 

 

 

Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projektiroda támogatása

 

60,0

 

 

 

44

 

 

 

Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány

 

228,0

 

 

 

45

 

 

 

Nagy Imre Emlékház támogatása

 

 

30,0

 

 

 

47

 

 

 

Magyarság Hírnevéért Díj

 

15,0

 

 

 

48

 

 

 

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

50,0

 

 

3

 

 

 

Egyházak támogatása

 

 

 

1

 

 

 

Hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez,

 

 

 

 

 

 

 

felújításához és beruházásaihoz

 

 

3 044,4

 

 

 

24

 

 

 

Járadékfizetés

 

 

3 245,1

 

 

 

25

 

 

 

Egyházi műemlékek rekonstrukciójának támogatása

 

 

1 421,0

 

 

 

26

 

 

 

Nem műemléki rekonstrukciók támogatása a Református Egyháznál

 

50,0

 

 

4

 

 

 

Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása

 

 

 

1

 

 

 

Bolgár Országos Önkormányzat

 

13,8

 

 

 

2

 

 

 

Görög Országos Önkormányzat

 

13,8

 

 

 

3

 

 

 

Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata

 

41,7

 

 

 

4

 

 

 

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

 

81,8

 

 

 

5

 

 

 

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata

 

20,8

 

 

 

6

 

 

 

Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat

 

120,0

 

 

 

7

 

 

 

Országos Lengyel Önkormányzat

 

13,8

 

 

 

8

 

 

 

Országos Örmény Önkormányzat

 

13,8

 

 

 

9

 

 

 

Országos Szlovák Önkormányzat

 

42,0

 

 

 

10

 

 

 

Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat

 

16,3

 

 

 

11

 

 

 

Szerb Országos Önkormányzat

 

20,3

 

 

5

 

 

 

Társadalmi szervezetek címzett támogatása

 

 

 

1

 

 

 

Magyarok Világszövetségének támogatása

 

183,7



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat

Ki-
emelt elő-



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat


KIADÁSOK



1998. évi



1998. évi

szám

szám

cso-
port-
szám

irány-
zat-
szám

név

név

cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

rendes
előirányzat

rendkívüli
előirányzat

 

 

6

 

 

 

Beruházási célprogramok

 

 

 

1

 

 

 

Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése

 

 

600,0

 

 

 

2

 

 

 

Kormányzati távközlési célprogram

 

 

312,0

 

 

7

 

 

 

Fejezeti tartalék

 

186,3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1–9. cím összesen:

5 618,6

10 627,4

 

10

 

 

 

Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

 

 

1

 

 

 

Nemzetbiztonsági Hivatal

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 668,0

3,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

703,9

1,4

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

612,9

4,5

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

52,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

37,5

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

300,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

20,0

 

 

2

 

 

 

Információs Hivatal

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 048,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

442,5

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

1 496,4

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

38,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

8,1

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

135,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

15,0

 

 

3

 

 

 

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 860,0

21,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

785,0

8,9

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

802,9

6,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

216,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

37,5

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

450,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

30,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10. cím összesen:

9 420,1

1 386,4

 

11

 

 

 

Kormányzati Ellenőrzési Iroda

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

140,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

61,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

44,9

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

3

 

 

 

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

 

 

25,0

 

 

 

 

 

 

 

 

11. cím összesen:

246,8

25,0

 

12

 

 

 

Tartalékok

 

 

1

 

 

 

Költségvetés általános tartaléka

 

14 200,0

 

 

2

 

 

 

Céltartalékok

 

 

 

1

 

 

 

Végkielégítésre és illetménykiegészítés emelésére szolgáló keret

1 700,0

 

13

 

 

 

Kormányzati rendkívüli kiadások

 

 

1

 

 

 

Egyházi ingatlanok visszaadása

 

 

4 000,0

 

 

8

 

 

 

Speciális eszközök bérleti díja

 

 

2 340,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X. fejezet kiadásai összesen:

31 185,5

18 378,8



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat

Ki-
emelt elő-



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat


KIADÁSOK



1998. évi



1998. évi

szám

szám

cso-
port-
szám

irány-
zat-
szám

név

név

cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

rendes
előirányzat

rendkívüli
előirányzat

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM

 

1

 

 

 

Belügyminisztérium igazgatása

 

 

1

 

 

 

Belügyminisztérium központi igazgatása

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 287,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

535,3

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

551,2

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

104,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

140,2

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

6,4

 

 

2

 

 

 

Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

368,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

157,2

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

39,8

 

2

 

 

 

Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

2 220,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

936,7

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

835,6

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

50,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

2,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

9,7

 

 

 

 

3

 

 

 

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

 

 

122,3

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

10,0

 

3

 

 

 

Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

2 531,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

1 137,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

1 015,7

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

58,1

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

377,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

90,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

 

 

2,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

19,0

 

4

 

 

 

Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

213,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

88,9

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

354,1

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

247,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

3,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

3,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

 

 

25,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

2,8

 

5

 

 

 

Rendőrség

 

 

1

 

 

 

Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

3 913,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

1 573,1

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

3 103,4

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

125,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

3 734,2

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

95,1

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

161,0

 



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat

Ki-
emelt elő-



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat


KIADÁSOK



1998. évi



1998. évi

szám

szám

cso-
port-
szám

irány-
zat-
szám

név

név

cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

rendes
előirányzat

rendkívüli
előirányzat

 

 

2

 

 

 

Budapesti Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

7 990,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

3 376,4

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

3 787,6

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

429,8

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

318,8

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

60,0

 

 

4

 

 

 

Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 193,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

499,8

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

336,2

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

10,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

17,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

8,0

 

 

5

 

 

 

Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 526,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

636,2

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

439,1

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

28,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

13,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

12,0

 

 

6

 

 

 

Békés Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 118,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

473,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

338,1

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

9,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

18,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

8,0

 

 

7

 

 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 949,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

804,9

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

582,5

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

17,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

31,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

13,0

 

 

8

 

 

 

Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 212,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

507,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

369,3

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

80,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

134,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

11,0

 

 

9

 

 

 

Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 109,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

468,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

326,2



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat

Ki-
emelt elő-



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat


KIADÁSOK



1998. évi



1998. évi

szám

szám

cso-
port-
szám

irány-
zat-
szám

név

név

cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

rendes
előirányzat

rendkívüli
előirányzat

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

8,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

11,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

8,0

 

 

10

 

 

 

Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 052,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

439,5

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

313,2

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

7,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

18,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

8,0

 

 

11

 

 

 

Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 407,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

595,3

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

419,3

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

34,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

16,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

9,0

 

 

12

 

 

 

Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

832,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

351,5

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

247,4

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

32,8

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

11,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

6,0

 

 

13

 

 

 

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 120,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

472,4

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

338,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

8,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

14,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

4,0

 

 

14

 

 

 

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

856,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

361,4

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

256,6

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

0,1

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

6,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

15,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

6,0

 

 

15

 

 

 

Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

756,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

314,4

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

210,9

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

15,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

16,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

6,0



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat

Ki-
emelt elő-



Cím-



Alcím-

Elő-
irány-
zat


KIADÁSOK



1998. évi



1998. évi

szám

szám

cso-
port-
szám

irány-
zat-
szám

név

név

cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

rendes
előirányzat

rendkívüli
előirányzat

1

A törvényt az Országgyűlés az 1997. december 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. december 19.

2

Az 1.§ az 1998: XC. törvény 114. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A módosító törvény 120. §-ának (4) bekezdése értelmében 1998. december 27-én hatályba lépett.

3

A 4.§ (2) bekezdését az 1998: XC. törvény 114. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, segyidejűleg az eredeti (2) bekezdést (3) bekezdésre változtatta. A módosító törvény 120. §-ának (4) bekezdése értelmében 1998. december 27-én hatályba lépett.

4

A 6.§ (1) és (2) bekezdése az 1998: XC. törvény 114. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. A módosító törvény 120. §-ának (4) bekezdése értelmében 1998. december 27-én hatályba lépett.

5

A 6.§ (4) bekezdésének k) és l) pontját az 1998: XC. törvény 114. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe. A módosító törvény 120. §-ának (4) bekezdése értelmében 1998. december 27-én hatályba lépett.

6

A 6.§ (5) bekezdésének c) pontja az 1998: XC. törvény 114. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg. A módosító törvény 120. §-ának (4) bekezdése értelmében 1998. december 27-én hatályba lépett.

7

A 6.§ (11)-(13) bekezdését az 1998: XC. törvény 114. §-ának (6) bekezdése iktatta a szövegbe. A módosító törvény 120. §-ának (4) bekezdése értelmében 1998. december 27-én hatályba lépett.

8

A 6.§ (13) bekezdését az 1999: CV. törvény 24.§-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

9

A 7. § (4) bekezdésének második és harmadik mondata az 1998: LXXXVI. törvény 35. §-ával megállapított és a 2002: XLVII. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg.

12

Lásd az 1058/1998. (V. 8.) Korm., az 1087/1998. (VI. 16.) Korm. határozatot.

14

A 34/A.§ -t az 1998: XC. törvény 114. §-ának (7) bekezdése iktatta a szövegbe. A módosító törvény 120. §-ának (4) bekezdése értelmében 1998. december 27-én hatályba lépett.

15

A 37. § (5) bekezdését az 1998: XXXIV. törvény 43. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályba lép 1998. június 16-án.

16

A 42. § (1) bekezdésének zs) pontját az 1998: XXXVIII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése iktatta be.

18

A 49. § (2) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

19

A 52. §-t az 1998: XL. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

21

Az 59. § (2) bekezdését, amely nem érinti az 1998/1999. nevelési évre, tanévre megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítéshez való jogosultságot és a megállapított keresetkiegészítés összegét, az 1998: XC. törvény 128. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

22

A Magyar Közlöy 1998. évi 17. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

23

Az 59. § (10)–(11) bekezdését, amely nem érinti az 1998/1999. nevelési évre, tanévre megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítéshez való jogosultságot és a megállapított keresetkiegészítés összegét, az 1998: XC. törvény 128. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

24

A 62. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CLXXI. törvény 17. § (9) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 65. §-t a 2000: XLII. törvény 89. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

26

A 66. § (2) bekezdését a 2004: XXV. törvény 44. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

27

A 67. §-t a 2003: CXXIX. törvény 405. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

28

A 68. §-t az 1998: LXXXIV. törvény 52. §-ának j) pontja hatályon kívül helyezte.

29

A 69. § (1) és (2) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 69. § (1) és (2) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 70. §-t a 2001: LVIII. törvény 75. §-ának h) pontja hatályon kívül helyezte.

32

A 75. §-t a 2000: CXLV. törvény 101.§-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 76. § (29) bekezdése az 1998: XXXIX. törvény 12. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 76. § (36) bekezdésének az Áht. 102. § (3) és (7) bekezdését megállapító szövegrészét a 2006: CXXI. törvény 29. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

35

A 78. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: CLII. törvény 15. § (3) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

36

A 80. §-t a 2003: CXXVI. törvény 83. §-a hatályon kívül helyezte.

38

A 84. §-t a 2005: CL. törvény 8. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

39

A 86. §-t a 2000: CXLV. törvény 101. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.

40

A 87. § (11) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

41

A 87. § (15)–(16) bekezdését a 2009: CLII. törvény 15. § (3) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

42

A 88. § (1) bekezdésének a) pontját az 1998: LXXXIV. törvény 52. §-ának j) pontja hatályon kívül helyezte.

43

A 88. § (1) bekezdésének d) pontját a 2005: CXXXIX. törvény 151. § (3) bekezdése b) pontjának bf) alpontja hatályon kívül helyezte.

46

Az 1. számú melléklet XI. fejezet 19. cím 2. alcím az 1998: XC. törvény 114. § (8) bekezdésével kiegészített szöveg. A XVII. fejezet 13. cím, 3. alcím 19. az 1998: XC. törvény 114. § (9) bekezdésével módosított szöveg. A XXII. fejezet 24. cím az 1998: XC. törvény 114. § (10) bekezdésével módosított szöveg. A XXIII. fejezetet az 1998: XXXVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdése iktatta be.

47

A 10. számú melléklet 8. pontját a 2001: LXXV. törvény 35. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

48

A 10. számú melléklet 10–13. pontját a 2001: LXXV. törvény 35. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

49

A 11. számú melléklet az 1998: XC. törvény 114. § (12) bekezdésével, illetve 16. számú mellékletével megállapított szöveg. A módosító törvény 120. §-ának (4) bekezdése értelmében 1998. december 27-én hatályba lépett.

50

A 21. számú mellékletet a 2009: CLII. törvény 15. § (3) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.