149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

2. § E rendelet alkalmazásában

7/A. §¹³ A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban az Ákr.-ben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül,

7/B. §¹⁹ Az eljáró gyámhatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, a lakás- és egyéb körülmények közvetlen megismerésétől jobb, illetve gyorsabb eredmény várható, mint a megkeresés alkalmazásától.

8. § (1) A gyámhatóság – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – az eljárást a hatáskörébe tartozó ügyben hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja.

(2)²⁰ A gyámhatóság hivatalból

(3)²³ Névtelen beadvány alapján az eljárást megindítani akkor szükséges, ha a beadványban feltüntetett körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége. A névtelen beadvány alapján indult eljárás hivatalból indult eljárásnak minősül.

(4)²⁴ A gyámhatósági eljárást az e rendeletben meghatározott ügyekben a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy önállóan is megindíthatja.

(5)²⁵ A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása miatt indult eljárásban a gyámhatóság a haladéktalanul elkészített vagy a más szerv által elkészített környezettanulmányt követően soron kívül megteszi a gyermek védelme érdekében szükséges intézkedéseket.

(6)–(7)²⁶

8/A. §²⁸ A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon visszautasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be.

8/B. §³⁰ Az ügyfél kérelmére az eljárás szünetelésének nincs helye az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban, a családbafogadó gyám kirendelése iránti eljárásban, valamint a kapcsolattartás rendezése iránti eljárásban.

8/C. §³² (1)³³ Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság valamely ügyintézője az adott nyelvből legalább középfokú nyelvtudással rendelkezik. Azon nyelvek listáját, amelyek esetében hiteles magyar fordítás nem szükséges, a gyámhatóság a honlapján közzéteszi.

(2) A gyámhivatal hivatalból gondoskodik a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A gyámhivatal elutasítja az ügyfélnek a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe való betekintésre irányuló kérelmét, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre.

8/D. §³⁵ A kérelemre indult eljárásokban a tényállás tisztázása érdekében hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.

9. § (1)³⁶ A gyámhatóság a Gyvt. 130. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére felkérhet más személyt vagy szervet, így különösen a család- és gyermekjóléti szolgálatot és a települési önkormányzat jegyzőjét.

(2)³⁷ A gyámhivatal környezettanulmány (helyzetértékelés) elkészítésére

(3)³⁹ A környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv az Ákr.-ben foglaltakon kívül tartalmazza

9/A. § (1) A gyámhivatal a büntetés-végrehajtási intézettől a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 188. § (2a) bekezdés c) pontja alapján érkezett megkeresésre 30 napon belül – kivételesen soron kívül, ha a beszámításra figyelemmel a feltételes szabadságra bocsátás esedékes – elkészíti és megküldi a véleményét az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatban.

(2) A gyámhivatal

(3) Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghallgatásától el lehet tekinteni, ha az elítélt szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, és az elítélt nem jogosult kapcsolattartásra a gyermekével.

(4) Ha a megkeresésben foglaltak szerint soron kívüli eljárás szükséges, a környezettanulmány elvégzése vagy beszerzése mellőzhető, a fél évnél nem régebbi környezettanulmány felhasználható, valamint a gyermek, a gyermeket gondozó szülő vagy más személy véleménye, illetve a család- és gyermekjóléti központ tájékoztatása telefonon vagy elektronikus levélben is kikérhető.

(5) A gyámhivatal a véleményében rögzíti, hogy

10. § (1) A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek, illetve a gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője.

(2)⁴¹

(3)⁴² A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben – a Ptk. 4:156. § (1) bekezdése alapján – meghatalmazást adhatnak egymásnak, melyet a meghatalmazott szülő köteles az eljárás során a gyámhatóságnak benyújtani.

(4)⁴³

(5)⁴⁴ A gyámhivatal, ha érdekellentét áll fenn

(6)⁴⁵

11. § (1)⁴⁶ A gyámhatósági eljárásban a meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel jár, illetve a meghallgatást mellőzni kell, ha a meghallgatandó nagykorú személy ismeretlen helyen tartózkodik. A gyámhatósági eljárásban a cselekvőképtelen ügyfél személyes nyilatkozattételre – az Ákr. 29. § (1) bekezdés c) pontja szerinti módon – akkor hívható fel, ha az a saját érdekét szolgálja és a nyilatkozatától várható bizonyíték más módon nem pótolható.

(2)⁴⁷ A gyámhatóság a gyermeket az őt érintő kérdésekben közvetlenül vagy más módon, így különösen a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy útján hallgatja meg.

(3)⁴⁸ A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását,

(4)⁵⁰ Mellőzni lehet a korlátozottan cselekvőképes gyermek, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek közvetlen meghallgatását, ha

(5)⁵² A (4) bekezdésben foglaltakat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy meghallgatására megfelelően alkalmazni kell.

(6)⁵³ A gyámhatóság a gyermeket törvényes képviselője, illetve egyéb érdekelt jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a gyermek érdekében áll.

(7)⁵⁴ A gyámhatóság az ügyfelet, illetve az érintett személyt szükség esetén hivatalos helyiségén kívül is meghallgathatja. A meghallgatásra indokolt esetben a cselekvőképtelen személy lakóhelyén, a számára szolgáltatást biztosító nevelési-oktatási intézményben vagy egészségügyi intézményben kerül sor. A meghallgatásra – az örökbefogadási és származás megállapításával összefüggő ügyek kivételével – kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton is sor kerülhet.

12. § (1)⁵⁶ Ismeretlen az a személy, akinek a Gyvt. 5. §-ának t) pontjában meghatározott személyazonosító adatai (a továbbiakban: személyazonosító adat) nem vagy csak részben állnak rendelkezésre, és ezek alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv által, illetőleg a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint nem beazonosítható.

(2)⁵⁷ Az ismeretlen helyen való távollét megállapítását

(3)⁶⁰ A meghallgatandó személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha

(4)⁶³ Az ügyfél személyének és tartózkodási helyének felderítése céljából a gyámhatóság megkeresheti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervet, valamint – amennyiben szükséges – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát.

(5)⁶⁴ Azt a tényt, hogy az ügyfél ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a határozatban meg kell állapítani. A határozatot közölni kell

(6)⁶⁵

12/A. §⁶⁶ Ha a meghallgatandó személy ismeretlen helyen tartózkodik, a gyámhivatal a gyermek vagy a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy érdekében kérheti a bíróságtól az eltűnt személy holtnak nyilvánítását, feltéve, hogy a gyermek vagy a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy törvényes képviselőjének nyilatkozata, szükség esetén egyéb információk beszerzése alapján megállapítható, hogy

13. § (1)⁶⁷ A gyámhatóság az e rendelet által meghatározott esetben, valamint szükség esetén, illetve az ügyfél kérelmére tárgyalást tart, melyre az ügyfeleket székhelyére idézheti.

(2)⁶⁸ A gyámhatóság – a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében – illetékességi területén bárhol tarthat tárgyalást, különösen akkor, ha több ügyfélnek kellene más helységből a székhelyre utaznia. A tárgyalás helyszíne ilyen esetben az ügyfél lakóhelyéhez legközelebb lévő települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos helyisége.

(3)⁶⁹ Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a kérelmét visszavontnak kell tekinteni.

(4)⁷⁰ Tárgyalás tartására kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton is sor kerülhet, különösen, ha a gyámhatóságnak az illetékességi területén kívül eső ügyfelet vagy más személyt kell meghallgatnia. A gyámhatóság ilyen esetben az ügyfelet vagy más személyt annak a tényleges tartózkodási helyéhez legközelebb eső gyámhatóság vagy család- és gyermekjóléti központ székhelyére idézi.

14. §⁷² (1)⁷³ A döntés rendelkező részének az Ákr.-ben foglaltakon kívül tartalmaznia kell

(2)⁷⁵ Ha a gyámi vagy gondnoki feladatokat olyan személy látja el, akinek ez megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelessége, a döntés reá vonatkozóan a nevét, a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló rendelet vagy a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló rendelet szerinti nyilvántartási számát, valamint a munkáltató, a megbízó, illetve a nevelőszülői hálózat fenntartójának, a nevelőszülői hálózatnak a megnevezését és székhelyét tartalmazza.

(3) Ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a gyámhatóság a döntést akkor is meghozhatja, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nem állnak vagy csak részben állnak a rendelkezésére.

(4)⁷⁶

14/A. §⁷⁷ A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálattal a döntéseit hivatali tárhelyen keresztül, elektronikus úton közli.

15. §⁷⁸ Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetve eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett más szervet vagy személyt a döntés véglegessé válásáról értesíteni kell.

16. §⁸⁰ (1)⁸¹ A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, az ideiglenes hatályú elhelyezésre, a nevelésbe vételre, a nevelési felügyeletre vonatkozó döntés végrehajtásáról a gyámhivatal gondoskodik. A gyámhivatal, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője közreműködik az ideiglenes hatályú elhelyezés és a nevelésbe vétel végrehajtásában.

(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeknek a gondozási helyre viteléről a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése szerinti beutaló szerv gondoskodik.

(3)⁸²

(4)⁸³

17. §⁸⁵ A gyámhatósági eljárásban közreműködő szakértők díjazására az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló jogszabályban foglaltak az irányadók.

18. § (1) Ha az együtt élő vagy különélő szülők a szülői felügyelet közös gyakorlása körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezésre jutni, a Ptk. 4:166. §-a alapján a gyámhivatal döntését a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével bármelyik szülő kérheti.

(2) Ha a szülői felügyelet közös gyakorlására jogosult különélő szülők a Ptk. 4:165. § (1) bekezdése alapján megállapodnak abban, hogy

(3)⁸⁸ A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásukat közös megegyezéssel módosíthatják.

19. § (1) Ha a különélő szülők nem közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt eddig nevelő szülő szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a)–d) vagy i) pontja vagy a Ptk. 4:186. § (3) bekezdése alapján szünetel, vagy szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy a gyermeket eddig nevelő szülő meghalt, a gyámhivatal megállapítja a másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését. A gyámhivatal ezzel egyidejűleg felhívja a másik szülőt szülői felügyeleti joga gyakorlására, feltéve, hogy eljárása során megállapítja, hogy

(2) Ha a különélő szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, és a gyermeket ténylegesen gondozó szülő szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a)–d) vagy i) pontja vagy a Ptk. 4:186. § (3) bekezdése alapján szünetel, vagy szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy meghalt, a gyámhivatal felhívja a szülői felügyeleti jogát gyakorló, különélő másik szülőt a gyermek gondozására.

(3) Ha a gyermek szülei együtt élnek és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt nevelő egyik szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a másik szülő szülői felügyeleti joga pedig a Ptk. 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, a gyámhivatal haladéktalanul intézkedik a gyermek gyámság alá helyezése érdekében.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a szülők között az életközösség megszűnik, az a szülő, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, kérheti a gyámhivataltól szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítását és a gyermek számára kirendelt gyám felmentését, feltéve, hogy szülői felügyeleti joga nem szünetel a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a)–c) vagy g)–i) pontja vagy a Ptk. 4:186. § (3) bekezdése alapján.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti eljárások során a gyámhivatal minden esetben meghallgatja a korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülőt, akinek véleményét megfelelő súllyal figyelembe veszi. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülőtől gyermekét csak a gyermek érdekében szabad elválasztani és cselekvőképtelen kiskorú szülő esetén is törekedni kell az együttes nevelésükre.

(6) A gyámhivatal a gyámrendelés és a gyámi tevékenység felügyelete során elősegíti, hogy a tizenhatodik életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülő a gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét gyakorolja, kivéve, ha ez ellentétes a gyermek érdekével.

(7) A gyámhivatal az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott esetekben határozatában

(8) Ha a bíróság úgy rendelkezett, hogy a szülői felügyeletet megszüntető határozatának hatálya kihat a később született gyermekre is, a gyámhivatal megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a gyermek másik szülője tudja-e a jövőben gyakorolni szülői felügyeleti jogát. Ha a másik szülő szülői felügyeleti jogának gyakorlása akadályozott, a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a gyermek nevelésbe vételének vagy örökbefogadásának feltételei fennállnak-e.

(9)⁹⁰ Ha a szülői felügyeleti jog a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel szünetel és utóbb a szülői felügyeleti jog szünetelésére okot adó körülmény megszűnt, a gyámhivatal

20. § (1) Ha a szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való vitájuk miatt terjesztenek elő kérelmet a gyámhivatalnál, a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a bíróság korlátozta vagy megvonta-e a szülő szülői felügyeleti jogát a vita tárgyát képező kérdésben.

(2) A gyámhivatal a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekkel összefüggő eljárása során a felek együttműködésének előmozdítására és a gyermek érdekének érvényesítésére törekszik.

(3) A gyámhivatal a kérelem előterjesztését követően személyesen meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket és a vita eldöntése céljából

(4) A közvetítői eljárás kérelemre vagy hivatalból történő igénybevétele esetén a 30/A–30/D. §-t kell alkalmazni.

21. § (1)⁹³ A települési önkormányzat jegyzője a gyermek családi és utónevének megállapítása érdekében, ha

(2)⁹⁵ A települési önkormányzat jegyzője az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés

(3)⁹⁶ A települési önkormányzat jegyzője a gyermek utónevének megállapítása érdekében meghallgatja a szülői felügyeleti jogát egyedül gyakorló szülőt, ha a szülő az anyakönyvvezető felhívása ellenére a gyermek utónevét – a felhívás közlésétől számított harminc napon belül – nem határozta meg. Ha a meghallgatás

(4)⁹⁹ A (3) bekezdés szerinti esetben, feltéve, hogy a gyermek családi jogállása rendezett, a települési önkormányzat jegyzője a gyermek utónevének megállapítása érdekében meghallgatja a másik szülőt is, és véleményének figyelembevételével dönt, ha a másik szülő szülői felügyeleti joga szünetel és

22. § (1) A szülők lakóhelyének és a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek (a továbbiakban együtt: a szülők lakóhelye) elhagyásával kapcsolatos eljárás a tizenhatodik életévét betöltött gyermek, a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő vagy a gyermeket személyesen gondozó és nevelő, vagy a gyermek személyes gondozását és nevelését vállalni szándékozó személy kérelmére indul.

(2) A gyámhivatal a szülők lakóhelye elhagyásának Ptk. 4:152. § (4) bekezdése szerinti jóváhagyása során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható.

(3) A gyámhivatal a (2) bekezdés szerinti eljárása során, ha a gyermek nem intézménybe, hanem magánszemélyhez kíván költözni, köteles a magánszemélyt is meghallgatni és nála környezettanulmányt készíteni.

(4) Ha a gyámhivatal a szülők lakóhelyének elhagyását jóváhagyja, egyúttal tájékoztatja a szülőket, hogy a jóváhagyás – a személyes gondozás és nevelés kivételével – a szülők szülői felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti.

(5) Ha a gyámhivatal a kérelmet elutasítja és a gyermek a szülők lakóhelyét már jóváhagyás nélkül elhagyta, egyidejűleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre, szükség esetén felhívja a gyermek kiadására azt a személyt, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. Ugyanígy jár el a gyámhivatal abban az esetben is, ha a szülők lakóhelyének elhagyását jóváhagyta, de azt követően a feltételek megváltozása miatt a jóváhagyását visszavonja.

(6)¹⁰⁰ A gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel a szülők lakóhelye elhagyásának jóváhagyásáról szóló határozatát.

23. § (1) A szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését a gyermeknek a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének kijelöléséről.

(2) A gyámhivatal a gyermek tartózkodási helyének a Ptk. 4:175. § (2) bekezdése szerinti kijelölése során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, gondozása, nevelése és tartása a kérelemben megjelölt helyen, a megjelölt személy közreműködésével miképpen biztosítható.

(3) Ha a különélő szülő nem ért egyet a gyermek tartózkodási helyének a szülői felügyeleti jogát gyakorló másik szülő lakóhelyén kívül történő kijelölésével, kérelmére a gyámhivatal eljárása során megvizsgálja, hogy kapcsolattartási jogát milyen módon tudja gyakorolni. A gyámhivatal ezzel egyidejűleg tájékoztatja a különélő szülőt arról, hogy bírósághoz fordulhat a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése vagy az egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása érdekében.

(4)¹⁰¹ A gyámhivatal indokolt esetben pert indít a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt. A gyámhivatal perindítás esetén mérlegeli, hogy a pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróságon indokolt-e megindítani.

24. § (1) A szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését a gyermek

(2) A külföldi tartózkodási hely kijelölését kérő szülő a kérelméhez csatolja azokat az okiratokat, így különösen a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, a szülő jövedelemigazolását, befogadó nyilatkozatot, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása és tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van. A környezettanulmány beszerzéséről a szülő kérelmére a gyámhivatal gondoskodik. Ha a szülő még nem kezdte meg külföldön a munkavégzést, a gyámhivatal a jövedelemigazolás helyett elfogadhatja a szülő nyilatkozatát a várható jövedelméről.

(2a)¹⁰² A külföldi tartózkodási hely kijelölését kérő szülő kérelmében nyilatkozik arról, hogy van-e folyamatban a gyermek szülői felügyeletével kapcsolatos per.

(2b)¹⁰³ Ha a gyámhivatal a (2a) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján vagy hivatalból tudomást szerez arról, hogy szülői felügyelettel kapcsolatos per van folyamatban, a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésére irányuló kérelmet visszautasítja. A gyámhivatal az eljárást megszünteti, ha a szülői felügyelettel kapcsolatos per a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésére irányuló kérelem előterjesztésekor már folyamatban van.

(3) A vita elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli, hogy a gyermeknek a különélő szülőjével való kapcsolattartását rendező bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.

(4)¹⁰⁴ Ha a szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti bírósági eljárás megindításának lehetőségéről, valamint arról, hogy a gyermek tervezett külföldi tartózkodási helyének figyelembevételével kérhetik a kapcsolattartás rendezését vagy annak megváltoztatását. A gyámhivatal tájékoztatása – a gyermek tervezett külföldi tartózkodási helyére figyelemmel – kiterjed a gyermek jogellenes elvitelének várható jogkövetkezményeire.

(5)¹⁰⁵ A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldre távozása esetén a gyámhivatal

(6)¹¹⁰ A gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésére irányuló kérelem elutasítása esetén a gyámhivatal határozatában tájékoztatja:

(7)¹¹¹ Ha a gyermek a gyámhivatal által kijelölt külföldi tartózkodási helyéről visszatér Magyarországra azzal a céllal, hogy itt szokásos tartózkodási helyet létesítsen, ismételt külföldre történő távozásakor újból kérelmet kell benyújtani a gyámhivatalhoz a külföldi tartózkodási hely kijelölése érdekében, feltéve, hogy a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülők között továbbra is vita van.

25. § (1) A gyermek állampolgárságának megváltoztatása kérdésében a szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését.

(2) A gyermek állampolgárságát megváltoztatni kívánó, külföldön letelepedett szülő a kérelméhez csatolja

(3) A vita elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli, hogy

26. § (1) A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmét önállóan is előterjesztheti.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény jelzi a gyámhivatalnak a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitát, a gyámhivatal tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti jogosultakat a kérelem benyújtásának lehetőségéről.

(3) A gyámhivatalnak az eljárás során elsősorban a szülők és a gyermek közötti megegyezésre kell törekednie.

(4) Az eljárás során a gyámhivatal vizsgálja és mérlegeli a gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és eredményeit, valamint egészségi állapotát.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak vizsgálata során ki kell kérni a nevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési-oktatási intézményének véleményét, továbbá – szükség esetén – a gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozó vagy a gyermek egészségi állapotának megítélésére jogosult egészségügyi szolgáltató szakvéleményét.

26/A. § (1) A gyámhivatal a szülők vagyonkezelői jogát kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból a Ptk. 4:159. §-a alapján korlátozhatja, valamint a vagyoni ügyekben való képviselet jogát egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve korlátozhatja vagy megvonhatja.

(2) Ha a Ptk. 4:155. § (2) bekezdése alapján felmerül a vagyonkezelő gyám kirendelésének szükségessége, a gyámhivatal megvizsgálja a vagyont juttató személy javaslatát. Ha a vagyonkezelés kizárása a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőt érinti, a vagyonkezelő gyám kirendelésének feltétele, hogy a másik szülő a vagyonkezelésre bármilyen okból ne legyen jogosult, vagy vagyonkezelése a gyermek érdekével ellentétes legyen.

(3) A szülői felügyeleti jogát gyakorló egyik szülő kérelmére a gyámhivatal a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők közül kijelölheti azt a szülőt, aki a gyermek vagyonának kezelője, feltéve, hogy azt a gyermek érdeke indokolja.

(4) A (3) bekezdés szerint indult eljárás során a gyámhivatal a szülőket lehetőség szerint tárgyalás keretében hallgatja meg. A gyermek érdekében a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a szülő

(5)¹¹² Ha a gyámhivatalnak a család- és gyermekjóléti szolgálat, a család- és gyermekjóléti központ jelzése, a gyermek hozzátartozójának vagy más személynek a bejelentése alapján tudomására jut, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülők gyermekük vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon nem teljesítik, a gyámhivatal a Ptk. 4:159. §-a szerinti intézkedések közül – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – azt alkalmazza, amellyel legnagyobb biztonsággal megóvható a gyermek vagyona. A gyámhivatal a Ptk. 4:159. §-a szerinti intézkedések közül egyidejűleg többet is alkalmazhat.

(6) A gyámhivatal

(7) Ha a szülői felügyeleti jogát gyakorló szülő kérelmére eljárás indul a gyermek vagyoni ügyében, a szülő kérelméhez csatolja a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló bírósági határozatot. A gyámhivatal a szülő nyilatkozata és a bíróságnak a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló határozata alapján tisztázza, hogy a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására, vagy a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására melyik szülőt jogosította fel.

26/B. § (1) A gyámhivatal – kérelmére – dönt a szülőnek a Ptk. 2:15. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatainak jóváhagyásáról.

(2) A kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való szülői jognyilatkozathoz [Ptk. 2:15. § (1) bekezdés d) pontja] a (3) bekezdésben meghatározott értékhatártól függetlenül szükséges a gyámhivatal hozzájárulása.

(3)¹¹⁵ A kiskorú gyámhatóságnak át nem adott vagyonáról való rendelkezést érintő, a Ptk. 2:15. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szülői jognyilatkozathoz abban az esetben szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a szülői rendelkezéssel érintett vagyon értéke meghaladja a szociális vetítési alap összegének negyvenötszörösét.

(4) A gyámhivatal a (2) és a (3) bekezdésben foglalt esetben akkor hagyja jóvá a szülő jognyilatkozatát, ha a gyermek vagyonáról való jognyilatkozat megtétele a gyermek érdekében áll.

(5) A gyámhivatal a gyermek ingatlana tulajdonjogának átruházására irányuló törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyása esetén [Ptk. 2:15. § (1) bekezdés c) pontja] a Ptk. 4:159. § a) és c) pontja szerinti esetben rendeli el a vételár gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezését.

(6) A gyámhivatal a Ptk. 2:15. § (1) bekezdésében felsorolt jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges – jogszabályban előírt – egyéb feltételeket nem pótolja.

(7)¹¹⁶ A gyámhivatal az e § szerinti jognyilatkozatok jóváhagyása iránt a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CIII. törvény) szerinti Lebonyolító (a továbbiakban: Lebonyolító) kérelmére is eljár, ha a jognyilatkozatot a 2018. évi CIII. törvényben meghatározott adásvételi szerződés megkötése, illetve az ingatlan részletvétellel történő megvásárlása során teszik.

26/C. § (1)¹¹⁷ Ha a szülő a gyámot nevező vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát a települési önkormányzat jegyzője előtt teszi, az erről felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a gyermek és a nevezett gyám vagy a gyámságból kizárt személy személyazonosító adatait, valamint a szülő felhívását a lakóhely változásának bejelentésére. A szülő a lakóhelyváltozásról szóló bejelentési kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervtől kéri, hogy a lakóhelyváltozás tényét közölje a települési önkormányzat jegyzőjével.

(2)¹¹⁸ A szülő lakóhelyének megváltozása esetén a települési önkormányzat jegyzője a gyámnevezést tartalmazó vagy a gyámságból kizáró jognyilatkozatról felvett jegyzőkönyv egy példányát megküldi az illetékessé vált települési önkormányzat jegyzőjének.

26/D. § (1)¹²⁰ A gyámhivatal a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásának bejelentését követően ellenőrzi a bejelentésben foglaltakat, és szükség szerint meghallgatja a Gyvt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket.

(2) A gyámhivatal megtiltja a foglalkoztatást, ha az ellentétes a gyermek érdekével.

(3)¹²¹ Ha a gyámhivatal a gyermek foglalkoztatásának kezdő időpontját követően szerez tudomást olyan tényről, amely alapján a foglalkoztatás a gyermek érdekével ellentétes, haladéktalanul felhívja hatósági ellenőrzés lefolytatására a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező szervet.

27. §¹²² (1) A kapcsolattartás célja, hogy

(2)¹²³ A kapcsolattartás formái a folyamatos, az időszakos és a felügyelt kapcsolattartás.

(3)¹²⁴ A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja

(4)¹²⁵ Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, a külföldre vitel lehetőségével vagy annak a gyermek érdekében való kizárásával.

(4a)¹²⁶ A felügyelt kapcsolattartás elrendelésével a gyámhivatal arra törekszik, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.

(4b)¹²⁷ A felügyelt kapcsolattartás esetén a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult találkozására a – szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító – család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen (a továbbiakban együtt: a felügyelt kapcsolattartás helyszíne), a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként – a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára – a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a kapcsolattartásra vonatkozó döntés kizárta. Nem lehet a felügyelt kapcsolattartás helyszíne olyan gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény, amelytől a bíróság kényszerintézkedésként a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 280. §-a szerinti távoltartást, illetve a bíróság vagy az ügyészség a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján távoltartást rendelt el.

(4c)¹²⁸ A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára felülvizsgálja a felügyelt kapcsolattartást. A felülvizsgálat eredményeként – ha a kapcsolattartásra jogosult és a 29/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra kötelezett között nem jött létre egyezség – a gyámhivatal dönt a gyermek érdekében

(5)¹³² Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak

(6)¹³³ A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel, és – különösen, ha a kapcsolattartásra jogosult szülő szokásos tartózkodási helye külföldön van – a meghatározott időtartamú külföldre vitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

(7)¹³⁴ A büntetőeljárásban a gyermeket érintően kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás esetén felügyelt kapcsolattartásnak sincs helye. A Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján a gyermeket érintően, valamint a büntetőeljárásban a gyermek gondozását és nevelését ellátó szülő vagy más személy tekintetében kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás esetén a kapcsolattartás kizárólag felügyelt formában biztosítható, súlyos esetben a kapcsolattartási jog megvonható.

(8)¹³⁵ A rendőrség által alkalmazott általános védelmi intézkedés, valamint a Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján a bíróság vagy az ügyészség által a gyermek gondozását, nevelését ellátó szülő vagy más személy tekintetében elrendelt távoltartás esetén a bíróság, illetve a gyámhatóság megvizsgálja a felügyelt kapcsolattartás elrendelésének, súlyos esetben a kapcsolattartási jog megvonásának szükségességét.

28. § (1)¹³⁶ A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.

(2)¹³⁷ A kapcsolattartás gyámhatósági rendezésére vagy megváltoztatására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti.

(3)¹³⁸ A kapcsolattartás gyámhatósági rendezése iránt kérelemmel élhet – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – a volt mostohaszülő, a volt – Ptk. 4:199. § (2) bekezdése szerinti – nevelőszülő, a volt családbafogadó gyám, és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

(4)¹³⁹ Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartását nem érinti a Ptk. 4:133. § (2) bekezdése szerinti közös gyermekké fogadás, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének elhalálozása folytán szűnt meg.

(4a)¹⁴⁰ Örökbefogadás esetén a kapcsolattartás rendezése során a gyámhivatal vizsgálja a Ptk. 4:133. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállását. A Ptk. 4:133. § (4) bekezdése szerinti esetben a vér szerinti szülő akkor jogosítható fel a kapcsolattartásra, ha az a gyermek érdekében áll.

(5)¹⁴¹ A gyámhivatal indokolt esetben előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolatának fenntartását, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhivatal a szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat.

29. §¹⁴² (1)¹⁴³ A gyámhivatal vita esetében – a Ptk. 4:181. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – bármelyik fél kérelmére dönt a kapcsolattartásról vagy annak megváltoztatásáról, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Ptk. 4:181. § (1) vagy (4) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) Különélő szülők kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a szülői felügyeleti jogot egyezségük vagy a bíróság döntése alapján miként gyakorolják, és hogy a különélő szülő jogosult-e kapcsolattartásra.

(3) A gyámhivatal – kérelemre – akkor jogosíthatja fel a gyermek szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőjét a kapcsolattartásra, ha a gyermek érzelmi fejlődését a szülőtől való teljes elszakadása veszélyeztetné, vagy ha a gyermek sorsa örökbefogadás útján nem rendezhető.

(4) A gyámhivatal a Ptk. 4:178. § (4) bekezdése szerinti döntése során azt vizsgálja, hogy a kapcsolattartás a gyermek fejlődését és családba való beilleszkedését nem veszélyezteti-e, és az a gyermek érdekében áll-e.

(5) A gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és a visszavitelkor a gyermek átvételében részt vehet

29/A. §¹⁴⁴ (1) A gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban tárgyalás megtartása során, a gyermeket gondozó szülő vagy más személy (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult egyezségével törekszik rendezni. Az egyezségben rendelkezni kell

(2) A gyámhivatalnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.

(3)¹⁴⁵ Az egyezséget a gyámhivatal jóváhagyja és határozatba foglalja, ha az megfelel a gyermek érdekének, véleményének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31. és 32. §-ban, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/C. § (2) bekezdésében és 22/D. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekről, továbbá a Ptk. 4:183. §-a szerinti kártérítés és az igazolt költségek megtérítésének lehetőségéről.

(4)¹⁴⁶ Az időszakos kapcsolattartás időtartamát a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően kell meghatározni. Tanköteles gyermek esetén a tanítási szünetek időpontjára és tartamára a köznevelésért felelős miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.

(5) Egyezség hiányában a gyámhivatal – a kapcsolattartás céljának megfelelően – a Ptk. 4:181. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok alapján, a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel, a gyermek érdekében dönt.

(6) A kapcsolattartás rendezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

(7) A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározza a kapcsolattartás helyszínét, gyakoriságát és azt, hogy a kapcsolattartás helyszínén történő találkozásra a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett vagy anélkül kerülhet sor.

(8) A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartásra vonatkozó döntésében kizárhatja a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét, ha a gyermek biztonsága, érdeke ezt indokolttá teszi.

(9) A gyámhivatal nem felügyelt kapcsolattartás esetén is előírhatja, hogy a gyermek kapcsolattartásra történő átadása és átvétele a felügyelt kapcsolattartás helyszínén történjen, ha a gyermek biztonsága ezt szükségessé teszi.

30. §¹⁴⁹ (1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőség szerint írásban vagy egyéb igazolható módon, késedelem nélkül tájékoztatják egymást.

(2)¹⁵⁰ A gyámhivatal tájékoztatást nyújt a Ptk. 4:183. §-a szerinti kártérítés és igazolt költségek megtérítésének lehetőségéről.

(3)¹⁵¹

(4) Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

(5)¹⁵² Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével és a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdés b) pontja alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás.

(6) Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.

30/A. §¹⁵⁴ (1)¹⁵⁵ A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) szerinti közvetítői eljárást a kapcsolattartás rendezésével és a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggésben a gyámhivatal a felek együttes kérelmére vagy hivatalból rendeli el – az előtte folyó eljárás felfüggesztésével egyidejűleg – végzésben. A közvetítői eljárásban a közvetítő a gyermek érdekének megfelelően segíti elő a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozását.

(2) Közvetítői eljárást a szülők vagy a kapcsolattartásra a 28. § (1)–(4a) bekezdése szerint jogosult más személyek vehetnek igénybe. A gyámhivatal kizárólag a szülők számára rendelheti el kötelező jelleggel közvetítői eljárás igénybevételét.

(3) A gyámhatósági eljárással összefüggésben alkalmazott közvetítői eljárás lehet

(4) A gyermekvédelmi közvetítői eljárás során a felek választása alapján az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe vagy a közvetítői névjegyzékbe felvett közvetítő nyújt közvetítői szolgáltatást a felek számára. A támogatott közvetítői eljárás során a felek lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat közvetítője nyújt közvetítői szolgáltatást a felek számára.

(5) A közvetítő

(6)¹⁵⁶ A gyámhivatal kérelemre akkor biztosít a Gyvt. 133/A. § (3a) bekezdés b) pontja szerinti költségmentességet a támogatott közvetítői eljárást igénybe vevő félnek, ha az a közvetítői eljárással összefüggő együttműködési kötelezettségének eleget tett, és jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének négyszeresét.

(7) Ha a közvetítői eljárás eredménytelenül zárul, a gyámhivatal kötelezi a közvetítői eljárás eredménytelenségéért felelős felet vagy feleket a közvetítői eljárás díjának megfizetésére.

30/B. §¹⁵⁷ (1) A gyámhivatal tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének a lehetőségéről, az eljárás szabályairól és költségeiről, valamint szükséges esetben segítséget nyújt a közvetítő kiválasztásában.

(2) A felek szabadon döntenek és döntésüknek megfelelően a gyámhivatal előtt nyilatkoznak arról, hogy

(3) A gyámhivatal a közvetítői eljárás elrendelése esetén dönt a közvetítő személyéről.

(4) A közvetítőt a gyámhivatal a közvetítői eljárást elrendelő határozatának megküldésével kéri fel a közvetítői tevékenység ellátására.

(5) Az első közvetítői megbeszélést a felkérés elfogadásától számított tizenöt napon belül meg kell tartani.

(6) A közvetítő annak érdekében, hogy a gyermek az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson,

30/C. §¹⁵⁸ A közvetítő haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, ha megítélése szerint a gyermek érdekében sürgős intézkedés megtétele indokolt, különösen, ha bármelyik szülővel szemben felmerül a gyermek bántalmazásának vagy súlyos elhanyagolásának gyanúja.

30/D. §¹⁵⁹ (1) A közvetítő haladéktalanul, de legfeljebb a közvetítői megbeszélés elmaradásától számított öt napon belül értesíti a gyámhivatalt, ha a közvetítői eljárás megindítására a Kvtv. 29. §-a alapján nem került sor.

(2) A közvetítő a közvetítői eljárás befejezéséről nyolc napon belül értesíti a gyámhivatalt. Ha a felek között a közvetítői eljárás során született megállapodás, az értesítés a megállapodás egy példányának megküldésével történik.

(3) Ha a felek a közvetítői eljárás során a 29/A. § (1) bekezdésében foglaltakról nem tudnak teljeskörűen megállapodni, a gyámhivatal a felek között létrejött részegyezség jóváhagyásáról, valamint a vitás kérdésekben a gyermek érdekében dönt.

(4) A gyámhivatal a felek közötti egyezség, részegyezség jóváhagyása esetén a döntésében rögzíti a közvetítői eljárás során született megállapodás tartalmát.

30/E. §¹⁶¹ (1) A kapcsolattartás szabályozása során figyelemmel kell lenni a gyermek családi kapcsolatainak ápolásához való jogára, a gyermek véleményére, mindenekfelett álló érdekére, a gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okára, a kapcsolattartásra jogosult magatartására, körülményeire.

(2)¹⁶² A kapcsolattartás rendezésére irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a szülő a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A szülő kapcsolattartási jogának szüneteltetését kell elrendelni abban az esetben, ha a szülő a gyermeket súlyosan bántalmazta.

(3)¹⁶³ A büntetőeljárásban a gyermeket érintően kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás esetén felügyelt kapcsolattartás sem engedélyezhető. A Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján a gyermeket érintően, valamint a büntetőeljárásban a gyermek gondozását és nevelését ellátó szülő vagy más személy tekintetében kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás esetén – ha a kapcsolattartási jog megvonása nem indokolt – kizárólag felügyelt kapcsolattartás engedélyezhető. A Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján a gyermek gondozását, nevelését ellátó szülő vagy más személy tekintetében elrendelt távoltartás megalapozhatja a kapcsolattartás felügyelt formában történő elrendelését. A kapcsolattartás helyszíne nem lehet az a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény, amelytől a bíróság vagy az ügyészség távoltartást rendelt el.

(4)¹⁶⁴ Ha a rendőrség általános védelmi intézkedést alkalmaz, és a gyermeknek az intézkedést megalapozó cselekménye kapcsán felmerül a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó érintettsége, az megalapozza a kapcsolattartás felügyelt formában történő biztosítását vagy súlyos esetben a kapcsolattartási jog megvonását.

30/F. §¹⁶⁵ (1) Ha az átmeneti gondozásban lévő gyermek és a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója külön élnek, a gyámhivatal kérelemre dönt a kapcsolattartásról, feltéve, hogy az nem tartozik bírósági hatáskörbe.

(2)¹⁶⁶ A gyámhivatal vagy a bíróság felügyelt kapcsolattartást

(2a)¹⁶⁷ A felügyelt kapcsolattartás helyszíne nem lehet az a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény, amelytől a bíróság vagy az ügyészség távoltartást rendelt el.

(3) Az átmeneti gondozásban lévő gyermek tekintetében a felügyelt kapcsolattartást elrendelő gyámhivatali határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

30/G. §¹⁷⁰ (1)¹⁷¹ Ha a gyermek ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezéséről nem a gyámhivatal döntött, illetve, ha a gyámhivatal döntésének meghozatalakor nem állt rendelkezésre elegendő adat a kapcsolattartás rendezésére, a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezéstől számított tizenöt napon belül hivatalból dönt a gyermek szüleivel, indokolt esetben testvéreivel való kapcsolattartásáról.

(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek érdekében a gyámhivatal – lehetőség szerint a szülő meghallgatását követően –

(3)¹⁷⁷ Ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére a szülő súlyosan bántalmazó magatartása miatt került sor, a gyámhivatal a gyermek érdekében szünetelteti a kapcsolattartást az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, illetőleg a nevelésbe vételről történő döntés véglegessé válásáig.

30/H. §¹⁷⁸ (1)¹⁷⁹ A nevelésbe vétel elrendelésével, illetve felülvizsgálatával egyidejűleg – a gyermek és lehetőség szerint a szülő véleményét figyelembe véve – a gyámhivatal

(1a)¹⁸⁴ Ha a szülő szülői felügyeleti jogát megszüntették, a gyámhivatal csak a gyermek érdekében, kivételesen indokolt esetben jogosítja fel a szülőt a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartásra.

(2)¹⁸⁵ A gyámhivatal a kapcsolattartás szabályozására vonatkozó határozatában dönt a gyermeknek a gondozási helyéről legfeljebb két napra történő eltávozása és a két napnál hosszabb szabadsága gyermekvédelmi gyám által történő engedélyezésének lehetővé tételéről vagy annak a gyermek érdekében történő mellőzéséről.

(3)¹⁸⁶ A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyermekvédelmi gyámja – a gyermek érdekében és a gyermek testvéreivel való kapcsolat ápolása céljából, különösen, ha azt a gyermek is kéri – biztosíthatja, hogy a gyermek személyes kapcsolatait a 28. § (1) és (3) bekezdésében felsorolt személyeken kívül mással is ápolhassa. A gyermekvédelmi gyám köteles jelezni a gyámhivatalnak, ha az ítélőképessége birtokában lévő gyermek és közte vita áll fenn a személyes kapcsolatok ápolása kérdésében. A gyermekvédelmi gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt.

(4)¹⁸⁷ A szülők egymással, illetve a nevelésbe vett gyermekkel való megfelelő együttműködés kialakítása érdekében a gyámhivatal – hivatalból, vagy a szülő vagy a gyermekvédelmi gyám kérelmére – gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el.

30/I. §¹⁸⁸ Az átmeneti gondozásban lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek tekintetében a szülő kérelmére – a gyermekvédelmi gyám egyetértésével – a nyári időszakos kapcsolattartás pótolható.

31. § (1)¹⁸⁹ A gyámhivatal a kapcsolattartás rendezésére irányuló kérelmet elutasítja, ha a kapcsolattartásra jogosult

(2)¹⁹⁰ A gyámhivatal a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében – kérelemre vagy hivatalból – korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek, felróható magatartásnak minősül az is, ha a jogosult nem a bíróság vagy a gyámhivatal döntésének megfelelően él kapcsolattartási jogával, vagy ha ezen kötelezettségének önhibájából hat hónapig nem tesz eleget.

(3)¹⁹¹ A kapcsolattartási jog korlátozása során a gyámhivatal a kapcsolattartás már megállapított formájának, gyakoriságának vagy időtartamának megváltoztatásáról dönthet, valamint felügyelt kapcsolattartást rendelhet el.

(4)¹⁹² A gyámhivatal – kérelemre vagy hivatalból – meghatározott időre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb időtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év.

(5)¹⁹³ A gyámhivatal a határozatában megállapított kapcsolattartási jogot – kérelemre vagy hivatalból – megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél, és e felróható magatartásával a gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyezteti.

32. §¹⁹⁵ (1) A kapcsolattartás megváltoztatása során a gyámhivatal a korábban megállapított kapcsolattartás formájának, gyakoriságának, időtartamának és helyének megváltoztatásáról külön-külön vagy együttesen is dönthet.

(2)¹⁹⁶ Ha a kapcsolattartás megváltoztatására indult gyámhatósági eljárásban a rendelkezésre álló adatok szerint a kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése vagy megvonása látszik indokoltnak, a gyámhivatal a határozatban megállapított kapcsolattartás végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezheti a bíróságnál.

(3) A gyámhivatal kérelemre a kapcsolattartás megváltoztatására indult eljárásban a gyermek érdekében a kapcsolattartás korlátozását feloldhatja, vagy a kapcsolattartási jogot visszaállíthatja, ha azok a körülmények, amelyekre a határozatát korábban alapította, már nem állnak fenn.

(4)¹⁹⁷

(5)¹⁹⁸ A kapcsolattartás megváltoztatását a gyámhivatal egységes döntésbe foglalja, amelyben feltünteti a kapcsolattartásra vonatkozó változatlan és megváltozott rendelkezéseket.

34. § (1)²⁰³ A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél terjesztheti elő.

(2)²⁰⁴ A házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell

(3)²⁰⁷ Ha a házasuló nem csatolja, a gyámhivatal gondoskodik a (2) bekezdés c) pontja szerinti igazolás beszerzéséről.

35. § (1)²⁰⁸ A gyámhivatal a határozathozatal előtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét, valamint a házasulandó felek leendő közös lakóhelyén környezettanulmányt készít.

(2) A meghallgatásnak ki kell terjednie azokra a körülményekre is, amelyek az engedély megadását indokolják, továbbá arra is, hogy nem áll-e fenn házassági akadály.

(3)²⁰⁹ A gyámhivatal a kiskorú házasságkötésének engedélyezésére irányuló eljárásban huszonöt napon belül hoz döntést, ha a házasulandó feleknek nem kell részt venniük a családvédelmi szolgálat tanácsadásán.

36. § (1)²¹⁰ A gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó előzetes engedélyt akkor adja meg, ha

(2) Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós – az egyéb körülmények gondos vizsgálata és mérlegelése nélkül – nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését.

(3)²¹¹ A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat véglegessé válását követő 6 hónapig hatályos.

(4)²¹² A házasságkötés engedélyezéséről szóló határozatot a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

37. §²¹³ (1)²¹⁴ Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás során a gyámhivatal a nevelésbe vett gyermek örökbefogadását akkor segíti elő, ha a gyermek életkora, egészségi állapota és egyéb körülményei alapján örökbefogadására – a gyermekvédelmi szakszolgálatnak és az országos örökbefogadást elősegítő szervnek a Gyvt. 141/F. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján – reális esély van.

(1a)²¹⁵ Az örökbefogadhatónak nyilvánítás és az annak meghosszabbítása iránti eljárás a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának kérelmére vagy hivatalból indul. A hivatalból induló eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermeket gondozó intézmény vagy a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnál.

(1b)²¹⁶ Ha a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljárni illetékes gyámhivatal észleli az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szükségességét, az iratok egyidejű megküldésével jelzi azt az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak.

(1c)²¹⁷ Az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatal döntését közli a szülővel, a gyermekvédelmi gyámmal, a gyermekvédelmi szakszolgálattal, a gyermeket gondozó intézménnyel, a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljárni illetékes gyámhivatallal és – ha az eljárás az ő kérelmére indult – a gyermekjogi képviselővel.

(2)²¹⁸ Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt gyámhivatal) – ha nem indult a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per – soron kívül jár el.

(3)²¹⁹ Ha az örökbefogadhatónak nyilvánítás indoka az, hogy

(4)²²¹ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatónak nyilvánítás előtt köteles kikérni, ha az eljárás

(5)²²⁶ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítással és annak meghosszabbításával egyidejűleg a gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti. A kijelölt gyámhivatal a kapcsolattartás szünetelését az örökbefogadhatóvá nyilvánítás időtartamára rendeli el. A 31. § (4) bekezdése szerinti időtartamot a (3) bekezdés a) pontja szerinti örökbefogadhatónak nyilvánítás során figyelmen kívül kell hagyni.

(6)²²⁷ A gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítási eljárás megindításáról értesíti a vármegyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot a gyermekről összefoglaló vélemény elkészítése érdekében.

(7)²²⁸ A gyámhivatal határozatában szabályozottól jelentősen eltér a kapcsolattartás, ha az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás során vizsgált időszakban [Ptk. 4:124. § (1) bekezdés a) pontja] a kapcsolattartásra jogosult szülő önhibájából

(7a)²²⁹ Az örökbefogadhatóvá nyilvánítási eljárásban – a kapcsolattartás megvalósulása tekintetében a Ptk. 4:124. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt időtartamok vizsgálata során – a vizsgált időszakba a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésének időtartamát is be kell számítani.

(8)²³⁰ Ha az örökbefogadhatóvá nyilvánítás Ptk. 4:124. § (1) bekezdése szerinti időtartama a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás során telik le, akkor az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatálya meghosszabbodik az eljárás végleges döntéssel történő befejezéséig.

(9)²³¹ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítás időtartamát a Ptk. 4:124. § (2) bekezdése alapján további legfeljebb két évvel meghosszabbítja, ha a gyermek örökbefogadása nem történt meg, nincs folyamatban örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás, és a gyermek örökbefogadására az (1) bekezdés szerint reális esély van.

38. § (1) Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.

(2)²³² Az örökbefogadás előtti eljárást Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás előtti eljárás – egymás kölcsönös tájékoztatása mellett – bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható.

(2a)²³³ Ha az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén található, az ügyben az örökbe fogadni szándékozó személy tartózkodási helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat jár el.

(2b)²³⁴ Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén található, a tartózkodási hely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat jár el. Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár tartózkodási helye különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén található, a gyermekvédelmi szakszolgálat illetékességét a 2. § f) pontja szerinti szokásos tartózkodási hely határozza meg.

(3)²³⁵ A gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben – a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése szerinti kivétellel – az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik

(4)²³⁸ A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb tizenöt napon belül írásban tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozót

(5)²³⁹ Ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmassági vizsgálaton, a tanácsadáson nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a környezettanulmány elkészítését nem tette lehetővé, vagy a jövedelmi viszonyairól szóló 30 napnál nem régebbi igazolást nem csatolta, a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmét visszavontnak tekinti, és az alkalmassági vizsgálatot nem folytatja le.

(6)²⁴⁰ A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat eredményéről, és az alkalmasság megállapítását megalapozó vélemények esetén arról, hogy döntése megalapozása érdekében részt vehet a térítésmentes felkészítő tanfolyamon.

39. §²⁴¹ (1)²⁴² Ha az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tesz javaslatot, a gyermekvédelmi szakszolgálat – az örökbe fogadni szándékozó személy egyidejű értesítése mellett – az örökbefogadásra való alkalmasság kérdésében az (1b) bekezdés szerint eljáró gyámhivatalnak megküldi

(1a)²⁴³ Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatalnak az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmatlanságának megállapítására tesz javaslatot, az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére az (1) bekezdés a)–d), valamint f)–i) pontja szerinti iratokat küldi meg a gyámhivatal számára.

(1b)²⁴⁴ A gyermekvédelmi szakszolgálat az (1) és az (1a) bekezdés szerinti iratokat az örökbefogadásra való alkalmasság kérdésében történő döntéshozatal érdekében megküldi, ha

(2)²⁴⁵ Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó házaspár örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tett javaslatot, a gyámhivatal

(2a)²⁴⁶ Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat a Ptk. 4:121. § (4) bekezdése alapján egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tett javaslatot, és a gyámhivatal – az (1) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok, az örökbe fogadni szándékozó személy és a vele egy háztartásban élő nagykorú személyek meghallgatása, valamint szükség szerint környezettanulmány, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett személyek személyiségvizsgálata szakterületén szakértői tevékenységet végző, pszichológus végzettségű szakértő véleménye és egyéb bizonyítékok alapján – a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatával

(2b)²⁴⁸ Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó házaspár örökbefogadásra való alkalmatlanságának megállapítására tett javaslatot, a gyámhivatal

(2c)²⁴⁹ Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat a Ptk. 4:121. § (4) bekezdése alapján egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmatlanságának megállapítására tett javaslatot, és a gyámhivatal – az (1a) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok, az örökbe fogadni szándékozó személy és a vele egy háztartásban élő nagykorú személyek meghallgatása, valamint szükség szerint környezettanulmány, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett személyek személyiségvizsgálata szakterületén szakértői tevékenységet végző, pszichológus végzettségű szakértő véleménye, és egyéb bizonyítékok alapján – a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatával

(2d)²⁵¹ A (2a) bekezdés a) pontja és a (2c) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter a részére megküldött iratok alapján, az azok beérkezésétől számított 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy a Gyvt. 101. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint hozzájárul-e a Ptk. 4:121. § (4) bekezdése alapján egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának gyámhatósági megállapításához. A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter a nyilatkozatát megküldi a gyámhivatalnak.

(2e)²⁵² A gyámhivatal akkor állapíthatja meg a Ptk. 4:121. § (4) bekezdése alapján egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságát, ha ahhoz a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter hozzájárult.

(2f)²⁵³ Ha a gyámhivatal megállapítja az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságát, tájékoztatja arról, hogy térítésmentesen elvégezheti a felkészítő tanfolyamot. A gyámhivatal az alkalmasság megállapításáról szóló döntésével egyidejűleg felhívja a gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy részére segítse elő az örökbefogadói tanfolyam elvégzését.

(3) Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül a következőket tartalmazza:

(4)²⁵⁶ Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal véglegessé vált határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt az egységes örökbefogadási nyilvántartásába, és – az örökbe fogadni szándékozó személy hozzájárulása esetén – hozzáférhetővé teszi az adatokat az országos örökbefogadást elősegítő szerv számára.

(5)²⁵⁷ Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat véglegessé válásától számított

(6)²⁵⁸ A gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozata annak véglegessé válásától számított négy évig hatályos. Ha négy éven belül az örökbefogadási eljárás jogerősen befejeződik, a határozat az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával hatályát veszti.

(7)²⁵⁹ Ha az örökbe fogadni szándékozó személy testvérek örökbefogadására való alkalmasságát megállapították, és a hatályvesztést megelőzően a testvér is örökbe fogadhatóvá válik, a határozat hatálya meghosszabbodik a testvér örökbefogadási eljárásának végleges döntéssel történő befejezéséig.

(8)²⁶⁰ Ha a határozat hatályvesztésekor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, annak végleges döntéssel történő befejezéséig a határozat hatálya meghosszabbodik.

(9)²⁶¹ Ha a határozat hatályának lejártáig nem került sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást – az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon való részvétel kivételével – az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni.

(10)²⁶² A gyermekvédelmi szakszolgálat a (3) bekezdés c) pontjában foglalt körülményekben bekövetkezett változásról értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt.

(11)²⁶³ Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat hatályának leteltével, ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elő, a gyermekvédelmi szakszolgálat a határozat hatályának leteltét rögzíti az egységes örökbefogadási nyilvántartásban, és erről, valamint a Gyvt. 141/E. § (8) bekezdésében foglaltakról értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt.

(12)²⁶⁴ Ha az örökbefogadó szülő újabb gyermek örökbefogadására nyújt be kérelmet a gyermekvédelmi szakszolgálathoz, alkalmassági vizsgálata a korábbi vizsgálat során tapasztalt körülményekben bekövetkezett változásokra terjed ki. Az újabb alkalmassági vizsgálat során az örökbefogadás előtti tanácsadás ismételt elvégzésétől el kell tekinteni.

39/A. §²⁶⁶ (1)²⁶⁷ Ha a 39. § (3) bekezdés c) pontja szerinti körülményekben bekövetkezett változás – akár a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése, akár más személy, szerv bejelentése alapján – a gyámhivatal tudomására jut, a gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát haladéktalanul felülvizsgálja, valamint illetékesség-változás esetén átteszi az iratokat az illetékessé vált gyámhivatalhoz.

(2)²⁶⁸ Az alkalmasságról szóló véleményének kialakítása érdekében, ha az alkalmasság felülvizsgálatát az örökbe fogadni szándékozó személy

(3)²⁷⁰ A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az örökbefogadásra való alkalmatlanságról a 39. § (2)–(2e) bekezdésében foglaltak figyelembevételével határoz.

(4)²⁷¹ Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat hatálya nem változik. A gyámhivatal az alkalmasságot fenntartó határozatában ismételten dönt a 39. § (3) bekezdésének a)–b) pontjában foglaltakról.

(5)²⁷² Az alkalmasságot fenntartó határozattal az örökbe fogadni szándékozó személy eredeti nyilvántartásba vételének időpontja nem változik.

(6)²⁷³ Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, a gyermekvédelmi szakszolgálat ezt a tényt rögzíti az egységes örökbefogadási nyilvántartásban, és erről, valamint a Gyvt. 141/E. § (8) bekezdésében foglaltakról értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt.

40. §²⁷⁴ (1) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek törvényes képviselőjének személyesen előterjesztett, egyező kérelmére indul. A gyermekvédelmi gyám a kérelmet írásban is előterjesztheti.

(2) Ha az örökbefogadandó gyermek szülője

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak miatt vagy más okból az örökbefogadandó gyermeknek nincs törvényes képviselője, a kijelölt gyámhivatal eseti gyám kirendelésével gondoskodik a törvényes képviselet ellátásáról.

(4)²⁷⁵

(5) A kijelölt gyámhivatal eljárása során a Ptk. 4:121. § (1) és (2) bekezdése alapján vizsgálja az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó életkorát, valamint az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora közötti különbséget.

(6)²⁷⁶ A rokon vagy nevelőszülő és a házastársa általi közös gyermekké történő örökbefogadás esetén a gyámhatóság a házastárs alkalmasságát is – a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése alapján – az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.

(7)²⁷⁷ Ha a kijelölt gyámhivatal álláspontja szerint az egyéb feltételei fennállnak annak, hogy a Ptk. 4:121. § (4) bekezdése alapján egyedül örökbe fogadni szándékozó

41. §²⁷⁸ (1)²⁷⁹ A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadás engedélyezése során a kijelölt gyámhivatal megvizsgálja:

(1a)²⁸⁴ A kijelölt gyámhivatal az (1) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontja szerinti dokumentumok beszerzése érdekében megkeresi a 38. § (2)–(2b) bekezdése szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(1b)²⁸⁵ A kijelölt gyámhivatal az (1) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumok beszerzése érdekében megkeresi a gyermek örökbefogadását elősegítő gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(2)²⁸⁶ A gyermek gondozásba történő kihelyezése előtt a kijelölt gyámhivatal:

(3)²⁹⁰ Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt csatolja

(3a)²⁹¹ A (3) bekezdés c) pontja szerinti irat csatolásától el lehet tekinteni, ha az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadással foglalkozó szakembere az örökbefogadás iránti kérelem előterjesztésekor jegyzőkönyvben nyilatkozik a nyílt örökbefogadásban való közreműködés megtörténtéről.

(4)²⁹² A gyermek örökbefogadásának engedélyezéséről való döntés meghozatala érdekében – a 45. § (5) bekezdésére tekintettel – a kijelölt gyámhivatal a (3) és a (3a) bekezdésben foglaltakon túl megvizsgálja

(5)²⁹³ A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a kijelölt gyámhivatal beszerzi:

42. § (1)³⁰⁰ A kijelölt gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:

(2)³⁰⁶ Ha az (1) bekezdés d) és f) pontja esetén a gyermekvédelmi gyám a törvényes képviselő, nyilatkozatát írásban is előterjesztheti.

(3)³⁰⁷ Nyílt örökbefogadás esetén a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket, az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselőjét, a vér szerinti szülőt és a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét együttesen – tárgyalás keretében – hallgatja meg. A tárgyaláson az ügyfelek egyetértése esetén részt vehet a nyílt örökbefogadásban közreműködő örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadással foglalkozó szakembere, és az örökbefogadás iránti kérelem előterjesztésekor jegyzőkönyvben nyilatkozhat a nyílt örökbefogadásban való közreműködés megtörténtéről.

43. §³⁰⁸ (1) A 42. §-ban megjelölt személyek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat nem lehet feltételhez kötni.

(3) A Ptk. 4:126. § (1) bekezdése alapján tett szülői hozzájáruló nyilatkozatról a Gyár. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel.

(4) Ha a szülő hozzájárul gyermeke örökbefogadásához, tájékoztatni kell

(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatást, figyelmeztetést, valamint annak tudomásulvételét a gyámhivatal jegyzőkönyvben rögzíti. Titkos örökbefogadás esetén a jegyzőkönyvet soron kívül meg kell küldeni az örökbefogadás engedélyezéséről határozó kijelölt gyámhivatalnak.

44. §³¹¹ (1)³¹²

(2)³¹³ A kijelölt gyámhivatal a szülő hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását a hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek örökbefogadásához akkor tagadhatja meg, ha a gyermek örökbefogadására életkora, egészségi károsodása vagy egyéb körülmény, így különösen a másik szülő örökbefogadáshoz való hozzájárulásának hiánya miatt nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni. A kijelölt gyámhivatal a gyermek örökbefogadásának valószínűsége kérdésében megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a gyermek örökbefogadásának valószínűsége kérdésében az országos örökbefogadást elősegítő szerv tájékoztatása válik szükségessé, megkereséséről a Gyvt. 141/F. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekvédelmi szakszolgálat gondoskodik.

(3) Azt, hogy a gyermek a Ptk. 4:126. § (3) bekezdése szerint egészségileg károsodott, szakorvosi vélemény alapján lehet megállapítani.

(4)³¹⁴ A titkos örökbefogadáshoz való hozzájáruló nyilatkozat megtételekor a gyámhivatal tájékoztatja a szülőt a (2) és (3) bekezdésben, valamint a Gyvt. 128/B. § (3) bekezdésében foglaltakról és arról, hogy a szülői felügyeleti jog megszűnéséről határozatának megküldésével fogja értesíteni.

44/A. §³¹⁶ (1) A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal akkor állapítja meg, ha a gyermek hathetes életkorát betöltötte, és

(2) A gyámhivatal a szülői felügyeleti jog megszűnését az örökbefogadást engedélyező határozatban állapítja meg.

(3)³¹⁷ A gyámhivatal a Ptk. 4:190. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti esetben megállapítja a szülői felügyeleti jog megszűnését.

44/B. §³¹⁹ (1) A szülő, ha a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránt

(2) A gyámhivatal a szülő nyilatkozata alapján haladéktalanul

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyámhivatali megkeresésnek a megkeresett szerv vagy személy a gyermek érdekében köteles soron kívül eleget tenni.

(4) Ha a gyermek nevelése a szülőnél vagy más hozzátartozónál megfelelően biztosított, a gyámhivatal szükség esetén felhívja az örökbe fogadni szándékozó személyt, hogy adja ki a gyermeket az általa meghatározott személynek. A gyámhivatal a szülő kérelmére az átadás helyét és időpontját is meghatározza.

(5) Ha a gyermek nevelése a szülőnél vagy más hozzátartozónál nem biztosított, vagy annak vizsgálata még folyamatban van, a gyámhivatal indokolt esetben a gyermekvédelmi gondoskodás más formáját választja, és felhívja az örökbe fogadni szándékozó szülőt, hogy a gyermeket adja ki az általa meghatározott személynek.

(6) Ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát nem azért kívánja visszavonni, hogy a Ptk. 4:125. § (2) bekezdésében vagy 4:126. § (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a gyermeket saját maga vagy a gyermek más hozzátartozója nevelje, hanem más célból, így különösen, hogy más örökbe fogadni szándékozó személy általi örökbefogadást tegyen lehetővé, a gyámhivatal tájékoztatja arról, hogy az örökbefogadáshoz tett hozzájáruló nyilatkozata visszavonásának nincs helye. A gyámhivatal ebben az esetben az örökbefogadást a feltételek fennállása esetén a gyermek érdekében engedélyezi.

(7) A hozzájáruló nyilatkozat visszavonása esetén az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget, tanácsadást nyújt

44/C. § (1) Az egészségügyi intézmény azt az anyát, aki a gyermekét hátrahagyva távozik az egészségügyi intézményből, a zárójelentésben tájékoztatja

(2) A Ptk. 4:127. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti gyermek esetén az egészségügyi intézmény mint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja a Gyvt. 17. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének eleget téve haladéktalanul, de legkésőbb 1 munkanapon belül eljárást kezdeményez a gyermek születési helye szerint illetékes kijelölt gyámhivatalnál (a továbbiakban: illetékes kijelölt gyámhivatal).

(3) Ha a közvetlenül a születését követően egészségügyi intézményben hagyott gyermek apja ismert, az egészségügyi intézmény a 44/C. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettsége teljesítésével egyidejűleg értesíti a gyermek születési helye szerint illetékes kijelölt gyámhivatalt a távozás tényéről. Az illetékes kijelölt gyámhivatal az egészségügyi intézmény értesítését követően haladéktalanul tájékoztatja az apát

(4) Az illetékes kijelölt gyámhivatal az eljárás megindítását követően a székhelye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálattól haladéktalanul javaslatot kér a gyermekvédelmi gyám, valamint a helyettes gyermekvédelmi gyám személyére.

(5) Ha a Ptk. 4:127. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti gyermek szülője vagy más hozzátartozója az anya kórházi zárójelentése kiállításának napjától számított hat héten belül a gyermeket az egészségügyi intézményből nem viszi el, illetve írásban vagy jegyzőkönyvbe mondva nem tesz olyan tartalmú külön nyilatkozatot az egészségügyi intézmény felé, hogy a gyermeket az egészségügyi intézményből el szándékozik vinni, az illetékes kijelölt gyámhivatal azonnal végrehajtható határozatával

(6) A gyermekvédelmi szakszolgálatnak az örökbe fogadni szándékozó szülők személyére vonatkozó javaslattétel során testvérek örökbefogadhatóvá válása esetén az együttes örökbefogadásukat kell elősegíteni, kivéve, ha ez bármelyik gyermek érdekével ellentétes.

(7) Az illetékes kijelölt gyámhivatal az (5) bekezdés szerinti határozatát az (5) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen leteltét követő munkanapon hozza meg.

(8) Az illetékes kijelölt gyámhivatal – a közvetlenül a születését követően az egészségügyi intézményben hagyott gyermek ügyében indult eljárás megszüntetésével és egyidejűleg az iratok megküldésével – felhívja az illetékes gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetésére, illetve nevelésbe vétele ügyében szükséges intézkedések megtételére, ha

(9) Az (1)–(8) bekezdés nem alkalmazható, ha a gyermek további egészségügyi intézményben tartózkodását az egészségi állapota indokolja, és az anya az egészségügyi intézménnyel egyeztetve távozik onnan.

45. §³²² (1)³²³ A A kijelölt gyámhivatal a 41. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt iratok, illetve az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének kérelme, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és a gyermekvédelmi gyám kérelme alapján tizenöt napon belül, hathetesnél fiatalabb gyermek esetén nyolc napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő végzésében a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját. Nyílt örökbefogadás esetén a végzés tartalmazza az örökbefogadásban közreműködő szervezet nevét.

(2)³²⁴ Nyílt örökbefogadás esetén a kijelölt gyámhivatal annak megállapítását, hogy a hathetesnél fiatalabb életkorú gyermek örökbefogadásához tett szülői hozzájáruló nyilatkozattal a szülő szülői felügyeleti joga szünetel, legkésőbb a gondozásba történő kihelyezésről szóló határozatban rögzíti. Ezzel egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal a 127. § (4) bekezdése alapján a gyermek részére családbafogadó gyámot rendel.

(2a)³²⁵ Titkos örökbefogadás esetén a 97. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3)³²⁶ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadásra vonatkozó javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek a Ptk. 4:128. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező gondozási idő alatt a családba történő beilleszkedéséről.

(4)³²⁷ Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a kijelölt gyámhivatal a 39/A. § (1)–(2) és (4) bekezdése alapján intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt.

(5)³²⁸ Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről rendelkezni, azonban a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadási eljárás során környezettanulmányt végez vagy szerez be, ha

(6)³³² Az örökbe fogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni, azonban jogosult a gyermek után jogszabály alapján járó családtámogatási ellátások igénybevételére.

(7)³³³ Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a kijelölt gyámhivatal kötelező gondozási időre történő kihelyező végzésében megállapított időtartam eredményes eltelte után is az örökbefogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig.

(8)³³⁴ A kijelölt gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket a gyermekvédelmi szakszolgálat útján szerzi be.

(9)³³⁵ A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozási idő letelte után nyilatkoztatja az örökbefogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról, illetve ismerteti a (4) bekezdés, valamint a 41. § (5) bekezdése szerinti iratok tartalmát.

(10)³³⁶ A kijelölt gyámhivatal a gyermeket ellátó nevelőszülőt vagy gyermekotthont a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésének tényéről és időpontjáról az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatainak közlése nélkül értesíti.

(11)³³⁷ Ha az örökbe fogadni szándékozó szülő az örökbefogadás utánkövetésére közhasznú szervezetet jelölt meg, a gyámhivatal megkeresi e szervezetet az utánkövetés vállalására vonatkozó nyilatkozatának beszerzése érdekében.

(12)³³⁸ Ha a megkeresett közhasznú szervezet nem vállalja az utánkövetést, a gyámhivatal tájékoztatja erről az örökbe fogadni szándékozó személyt, és újabb közhasznú szervezet megjelölésének hiányában tájékoztatja a gyermekvédelmi szakszolgálatot az örökbefogadás utánkövetésében való együttműködési kötelezettségéről.

46. § (1)³³⁹ Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza

(1a)³⁴⁴ Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozatban a vér szerinti szülők személyazonosító adatait nem lehet feltüntetni, az (1) bekezdés b) és i) pontjában foglaltaknak csak a tényét szükséges rögzíteni.

(2) A határozatban az örökbefogadó lakóhelyeként azt a helyet is fel kell tüntetni, ahol az örökbefogadó a gyermek születésekor lakott.

(3)³⁴⁵ A határozat indokolásának – a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadásra vonatkozó javaslata alapján – tartalmaznia kell a kötelező gondozási idő eredményes leteltére vonatkozó, az örökbefogadás utánkövetése szempontjából is jelentőséggel bíró részletes megállapításokat is.

(4)³⁴⁶ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező nem véglegessé vált határozatát kizárólag az örökbefogadó szülővel és az örökbefogadott gyermek törvényes képviselőjével, továbbá nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülővel, illetve a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjével közli.

(5)³⁴⁷ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozata véglegessé válását követően közli

(6)³⁵⁰ Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat véglegessé válásával egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal külön határozatban rendelkezik az örökbefogadáshoz kapcsolódó egyéb kérdésekről, így különösen

(7)³⁵³ Titkos örökbefogadás esetén a gyermek vér szerinti szüleinek adataira való utalást az (1) és (6) bekezdés szerinti határozatok nem tartalmazhatnak.

(8)³⁵⁴ Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat véglegessé válásával egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal – a határozat számát, keltét és véglegessé válásának dátumát feltüntetve – igazolást állít ki az örökbefogadó szülő részére

47. § (1)³⁵⁵ Az örökbefogadás hatályát nem érinti, ha az engedélyező határozat az örökbefogadott nagykorúvá válását követően válik véglegessé.

(2)³⁵⁶ Ha az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmet a kijelölt gyámhivatal nem utasította el, az örökbefogadást a nagykorúság elérése előtti napon a kijelölt gyámhivatal véglegessé vált határozatának hiányában is engedélyezettnek kell tekinteni, ha

(3)³⁶⁰ A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását és az örökbefogadás jogkövetkezményeinek beálltát a kijelölt gyámhivatal határozattal állapítja meg.

47/A. §³⁶² (1) Az örökbefogadás utánkövetésének elrendelésével a gyámhivatal a gyermek örökbefogadó családba történő beilleszkedésének figyelemmel kísérését és az örökbefogadó család tanácsadással történő segítését biztosítja.

(2)³⁶³ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt arról, hogy

(3) Az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésekor a kijelölt gyámhivatal tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt, hogy kérelmének megfelelően az örökbefogadás utánkövetését

(4) Az utánkövetést végző szervezetet a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozatában kéri fel a szolgáltatás biztosítására. Ha az örökbefogadó szülő nem nevezett meg az utánkövetésre szervezetet, vagy a megnevezett közhasznú szervezetek nem vállalták az utánkövetést, a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadó szülőnek és a gyermeknek az örökbefogadást követő tartózkodási helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatot kéri fel az utánkövetés biztosítására.

(5) Az örökbefogadás utánkövetése során az utánkövetést végző szervezet együttesen személyes találkozásra hívja fel az örökbefogadó szülőket és az örökbe fogadott gyermeket, illetve az örökbefogadó szülőt, annak házastársát vagy élettársát és az örökbe fogadott gyermeket. Az örökbefogadó szülő kérelmére az utánkövetést végző szervezet szakembere az örökbe fogadó szülő tartózkodási helyén is biztosíthatja a személyes találkozás lehetőségét. Az utánkövetést végző szervezet az utánkövetés tapasztalatairól utánkövetési jelentésben számol be a gyámhivatalnak.

(6)³⁶⁵ Ha az örökbefogadó szülő a felhívás ellenére nem lép személyes kapcsolatba az utánkövetést végző szervezettel, a szervezet ezt jelzi az utánkövetést elrendelő kijelölt gyámhivatalnak. A kijelölt gyámhivatal ismételten felhívja az örökbefogadó szülőt, szülőket az együttműködésre. Az együttműködés elmaradása esetén a kijelölt gyámhivatal tájékoztatást kér a család- és gyermekjóléti szolgálattól az örökbe fogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről.

48. § (1)³⁶⁶ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás felbontása iránti kérelem elbírálása során

(2) Az örökbefogadás felbontása iránti eljárás során készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

(3) Az örökbefogadást felbontó határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell

(4)³⁷⁵ Az örökbefogadás felbontásáról szóló határozatát a kijelölt gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és szükség esetén az árvaellátást folyósító szervvel.

49. § (1)³⁷⁷ A külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személyre – a rokon és a szülő házastársa kivételével – az e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályait a 49–51/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az örökbefogadás következtében a gyermek végleges jelleggel más országba kerül.

(2)³⁷⁸ Az örökbefogadásra irányuló kérelmet a külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy – a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott módon – a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterhez nyújtja be.

(3)³⁷⁹ Ha az örökbe fogadni szándékozó személy szokásos tartózkodási helye olyan államban van, amely nem részese a (4) bekezdés szerinti egyezménynek, az örökbefogadásra irányuló kérelmét a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjénél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) is benyújthatja, aki azt diplomáciai futárposta útján továbbítja a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek.

(4)³⁸⁰ Ha a külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személynek olyan államban van a szokásos tartózkodási helye, amely állam részese a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmények (a továbbiakban: Hágai Örökbefogadási Egyezmény), örökbefogadás iránti kérelmét a szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a – Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján – kijelölt Központi Hatóságánál vagy meghatalmazott testületénél nyújtja be.

(5)³⁸¹ A (4) bekezdés szerinti Központi Hatóság (meghatalmazott testület) az örökbefogadásra irányuló kérelmet a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott dokumentumokkal (jelentéssel) együtt továbbítja a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak.

(6)³⁸² A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt, illetve a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságot (meghatalmazott testületet) az örökbe fogadni szándékozó személynek az egységes örökbefogadási nyilvántartásba vételéről.

(7)³⁸³ Abban az esetben, ha az örökbefogadásra irányuló kérelem hiányos, a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter – a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti külföldi Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül – hiánypótlásra szólítja fel az örökbe fogadni szándékozó személyt.

(8)³⁸⁴

50. §³⁸⁵ (1)³⁸⁶ A külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek a Magyarországon élő magyar állampolgárságú gyermek örökbefogadása iránti kérelméhez csatolnia kell az egy évnél nem régebben kiállított, és amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott alábbi iratokat:

(1a)³⁸⁸ Az (1) bekezdés iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság felveszi az egységes örökbefogadási nyilvántartásba az örökbe fogadni szándékozó személy adatait.

(2)³⁸⁹ Amennyiben a kérelem benyújtásától számított 2 éven belül az örökbefogadásra nem került sor, az (1) bekezdésben foglalt eljárást meg kell ismételni. Ha az alkalmasságot igazoló szakvéleménynek és a külföldi állam előzetes elvi engedélyének időbeli hatálya a 2 évet meghaladja, az örökbe fogadni szándékozó személynek csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kell újból benyújtania.

(3)³⁹⁰ Ha az örökbe fogadható gyermek hazai örökbefogadása iránti intézkedések nem vezettek eredményre, és van az egységes örökbefogadási nyilvántartásban olyan külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy, aki a gyermekkel várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének figyelembevételével dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetőségéről. Több örökbe fogadni szándékozó személy esetén figyelembe kell venni a nyilvántartásba vétel időpontját is.

(4)³⁹¹ Ha a személyes kapcsolat felvétele mellett születik döntés, a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter – a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén az ügyben eljáró külföldi Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül – tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt

(5)³⁹³ Ha az örökbe fogadni szándékozó személy úgy nyilatkozik, hogy a gyermeket örökbe kívánja fogadni és vele a kapcsolatot fel kívánja venni, erről a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter haladéktalanul tájékoztatja az eljárni illetékes kijelölt gyámhivatalt, valamint a gyermekkel való személyes kapcsolat felvételének megszervezése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(6)³⁹⁴ A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdés szerinti esetben haladéktalanul megküldi az illetékes kijelölt gyámhivatalnak, ha

(7)³⁹⁵ A személyes kapcsolatfelvételt követő nyolc napon belül a gyermekvédelmi szakszolgálat döntéshozatal céljából megküldi a kijelölt gyámhivatalnak a gyermekre vonatkozó igazolásokat, szakvéleményeket, továbbá a Ptk. 4:128. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező gondozásra vonatkozó javaslatát.

51. § (1)³⁹⁶ A kijelölt gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálattól érkezett iratok és vélemény megérkezését követően tizenöt napon belül

(2)⁴⁰⁰ A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő végzésében a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját.

(3)⁴⁰¹ Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot a kihelyezett gyermek gondozásának, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásának, a gyermek családba való beilleszkedésének figyelemmel kísérése céljából. A gyermekvédelmi szakszolgálat a gondozásba történő kihelyezést követő harminc napon belül szakmai véleményét és az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát megküldi a kijelölt gyámhivatalnak.

(4)⁴⁰² Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza a 46. §-ban foglaltakon kívül

(4a)⁴⁰⁴ A kijelölt gyámhivatal indokolt esetben, különösen, ha a megküldött utánkövetési jelentésekben foglaltak szerint a gyermek fejlődése vagy a szülő-gyermek kapcsolat alakulása nem felel meg teljes mértékben a gyermek érdekének, az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásától számított legfeljebb öt éven belül további utánkövetési jelentés bekérésével figyelemmel kíséri az örökbefogadás alakulását.

(5)⁴⁰⁵ A kijelölt gyámhivatal szükség esetén külön határozatban dönt a gyermek vagyona felhasználásának engedélyezéséről.

51/A. §⁴⁰⁶ (1)⁴⁰⁷ Ha a külföldi állampolgárságú örökbefogadó magyar állampolgárságú gyermeket fogadott örökbe külföldön, az örökbefogadó vagy az örökbefogadott kérheti a kijelölt gyámhivataltól a külföldi hatóság örökbefogadást engedélyező határozatának jóváhagyását. A kérelmet a korlátozottan cselekvőképes kiskorú örökbefogadott önállóan is előterjesztheti.

(2) A jóváhagyás iránti kérelemhez az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot és a gyermek születését igazoló okmányt felülhitelesítéssel és hiteles magyar fordítással ellátva kell csatolni.

(3) A kijelölt gyámhivatal az eljárás során az előterjesztett kérelem, a becsatolt dokumentumok és szükség esetén a felek meghallgatása alapján húsz napon belül dönt.

(4) A kijelölt gyámhivatal akkor hagyja jóvá az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot, ha az örökbefogadás nem tartozik a Hágai Örökbefogadási Egyezmény hatálya alá, a jóváhagyás kérelmezésekor az örökbefogadott kiskorú és az örökbefogadás a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel.

51/B. §⁴⁰⁹ (1) A Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy esetén az örökbefogadás előtti eljárásra a 38–39/A. §-t kell alkalmazni.

(2) A Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy által történő belföldi örökbefogadás engedélyezésére a 40–43. §-t és a 45–47/A. §-t kell alkalmazni.

52. § (1)⁴¹⁰ A kijelölt gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadására irányuló kérelem elbírálása előtt – feltéve, hogy az örökbe fogadni kívánt gyermek szokásos tartózkodási helye nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államok valamelyikében van – a gyermek személyes jogának figyelembevételével

(2)⁴¹² Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza a 46. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek állampolgárságának megjelölését, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresését a gyermek születésének hazai anyakönyvezése érdekében.

(3) A külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadási ügyében egyebekben az e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

(4)⁴¹³ Ha a magyar állampolgárságú örökbefogadó külföldi állampolgárságú gyermeket fogadott örökbe külföldön, az örökbefogadó vagy az örökbefogadott kérheti a kijelölt gyámhivataltól a külföldi hatóság örökbefogadást engedélyező határozatának jóváhagyását. A kérelmet a korlátozottan cselekvőképes kiskorú örökbefogadott önállóan is előterjesztheti.

(5)⁴¹⁴ A jóváhagyás iránti kérelemhez az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot és a gyermek születését igazoló okmányt felülhitelesítéssel és hiteles magyar fordítással ellátva kell csatolni.

(6)⁴¹⁵ A kijelölt gyámhivatal az eljárás során az előterjesztett kérelem, a becsatolt dokumentumok és szükség esetén a felek meghallgatása alapján húsz napon belül dönt.

(7)⁴¹⁶ A kijelölt gyámhivatal akkor hagyja jóvá az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot, ha az örökbefogadás nem tartozik a Hágai Örökbefogadási Egyezmény hatálya alá, a jóváhagyás kérelmezésekor az örökbefogadott kiskorú és az örökbefogadás a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel.

52/A. §⁴¹⁷ (1)⁴¹⁸ Ha a magyar állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján, annak valamely részes államában szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermeket kíván örökbe fogadni, örökbefogadás iránti kérelmét a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak nyújtja be.

(2)⁴¹⁹ A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság elkészíti a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott jelentést és megküldi a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságához vagy meghatalmazott testületéhez. Az eljárásra egyebekben a Hágai Örökbefogadási Egyezményben foglaltak az irányadók.

52/B. §⁴²⁰ (1)⁴²¹ A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbefogadás engedélyezését követően kiadja a Hágai Örökbefogadási Egyezmény 23. Cikkében meghatározott igazolást.

(2)⁴²² A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság annak érdekében, hogy a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más állam megkeresésére tájékoztatást tudjon adni a külföldi állampolgárságú gyermeknek a magyarországi örökbefogadását követő helyzetéről, megkeresi az örökbefogadó állandó lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot. A gyermekvédelmi szakszolgálat jelentést készít az örökbefogadott gyermek életkörülményeiről, helyzetéről. A jelentés elkészítésére első alkalommal az örökbefogadást követő 2 hónapon belül, majd az örökbefogadástól számított 1 év elteltével kerül sor.

(3)⁴²³ A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbe fogadott gyermek helyzetéről, életkörülményeiről való tájékozódás érdekében – a kijelölt gyámhivatal örökbefogadást engedélyező határozatában megjelölt időtartamnak és gyakoriságnak megfelelően, az 51. § (4) és (4a) bekezdésében foglaltak alapján – utánkövetési jelentést kér a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezményben kijelölt Központi Hatóságától (meghatalmazott testületétől).

(4)⁴²⁴ Ha a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más államtól érkezik jelentés az örökbefogadott gyermek helyzetéről, azt a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság haladéktalanul továbbítja a Magyarországon lefolytatott örökbefogadási eljárásban döntést hozó gyámhivatalnak és az eljárásban részt vett gyermekvédelmi szakszolgálatnak.

53. §⁴²⁶ (1)⁴²⁷ A tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek önállóan vagy törvényes képviselője hozzájárulásával és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Ptk. 4:135. § (1) bekezdésében meghatározott, a származásával kapcsolatos tényekről.

(2)⁴²⁸ A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Ptk. 4:135. § (1) bekezdésében meghatározott vér szerinti hozzátartozóinak adatairól.

(3)⁴²⁹ A tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek önállóan vagy törvényes képviselője hozzájárulásával, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Ptk. 4:136. §-ában meghatározott egészségügyi adatokról.

(4) A származás megismerésével kapcsolatos eljárás megindítására vonatkozó kérelem személyesen, az örökbefogadott lakóhelye szerinti kijelölt gyámhivatalnál terjeszthető elő. A származás megismerésével kapcsolatban kérhető adatok köréről a gyámhivatal tájékoztatja a kérelmezőt, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. Írásbeli megkeresés esetén a gyámhivatal a kérelem személyes előterjesztésének szükségességéről és a kérhető adatok köréről írásban tájékoztatást nyújt.

(5) A gyámhivatal, ha nem állnak rendelkezésre nála a kérelemmel érintett örökbefogadásra vonatkozó adatok, megkeresi az örökbefogadott születési helye szerinti anyakönyvvezetőt az örökbefogadást engedélyező határozat másolatának megküldése érdekében. Ezt követően intézkedik az 53/A–53/C. §-ban meghatározott szervek megkeresése és személyek meghallgatása iránt.

(6)⁴³⁰ A gyámhivatal a származás megismerésére vonatkozó tájékoztatást – az ügyfél előzetes nyilatkozata szerint – személyes meghallgatás keretében vagy írásban adja meg.

53/A. §⁴³² Az örökbefogadott származásával kapcsolatos tények megismerésére irányuló kérelem esetén a gyámhivatal a vér szerinti szülő, illetve a testvér, féltestvér meghallgatása nélkül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, és a felderíthető adatok szerint van-e testvére, féltestvére. A tájékoztatás megadásához a gyámhivatal szükség esetén megkeresi az örökbefogadásban közreműködő területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és az örökbefogadást engedélyező gyámhivatalt.

53/B. §⁴³³ (1) A vér szerinti szülő, testvér, féltestvér természetes személyazonosító adatainak megismerésére irányuló kérelem esetén a gyámhivatal – a vér szerinti szülő, testvér, féltestvér felkutatása érdekében – megkeresi az örökbefogadásban közreműködő területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, illetve az örökbefogadást engedélyező gyámhivatalt azzal, hogy a nyilvántartásukban, illetve irataik között van-e adat az örökbefogadott gyermek szülőjére, testvérére, féltestvérére vonatkozóan. Indokolt esetben több területi gyermekvédelmi szakszolgálat is megkereshető.

(2) A gyámhivatal az 53. § (5) bekezdése és az (1) bekezdés szerint beszerzett adatok alapján

(3) A vér szerinti szülő természetes személyazonosító adatairól kért tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja

(4) A testvér, féltestvér természetes személyazonosító adatairól kért tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja a testvért, féltestvért. A kiskorú testvér és féltestvér meghallgatásához törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában nem adható tájékoztatás a kért adatokról.

(5)⁴³⁶ A gyámhivatal tájékoztatást nyújt a kért adatokról, feltéve, hogy azt a Ptk. 4:135. § (4) bekezdése nem zárja ki a kért adatok közlését. Ebben az esetben a gyámhivatal elutasítja a tájékoztatás megadását.

53/C. §⁴³⁷ (1)⁴³⁸ Ha a vér szerinti szülő egészségügyi adatainak megismerésére irányuló kérelem alapján valószínűsíthető, hogy a kért adatok az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentőséggel bírnak, a gyámhivatal – a vér szerinti szülő személyének és adatainak tisztázását követően – megkeresi a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt a kért adatok közlése iránt.

(2)⁴³⁹ A gyámhivatal a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől beszerzett adatok alapján – a vér szerinti szülőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok közlése nélkül – tájékoztatja a kérelmezőt a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól.

(3) A gyámhivatal elutasítja az egészségügyi adatokról való tájékoztatás iránti kérelmet, ha a kérelem alapján nem valószínűsíthető, hogy a kért adatok az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentőséggel bírnak.

54. §⁴⁴⁰ (1)⁴⁴¹ A települési önkormányzat jegyzője az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születése esetén tájékoztatja az anyát arról, hogy

(2)⁴⁴² Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást kiskorú apa esetén az illetékes gyámhivatal, nagykorú apa esetén az illetékes települési önkormányzat jegyzője hivatalból folytatja le.

(3)⁴⁴³ Az apai elismerő nyilatkozat felvétele előtt – ha erre nem a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, illetve az anyakönyvvezető megkeresése alapján kerül sor – a gyermek születési anyakönyvi kivonatának adattartalma alapján tisztázni kell a gyermek családi jogállásának kérdését.

(4)⁴⁴⁴ A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását kérheti kiskorú apa esetén a gyámhivatalnál, nagykorú apa esetén a települési önkormányzat jegyzőjénél

(5)⁴⁴⁵

55. § (1) Az anya – gyermeke családi jogállásának rendezése érdekében történő – meghallgatásakor jegyzőkönyvbe kell foglalni mindazokat az adatokat, amelyek a későbbiekben az apaság megállapítása iránti per megindításához, vagy a képzelt személy apaként történő bejegyzéséhez szükségesek.

(1a)⁴⁴⁶ A települési önkormányzat jegyzője haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, ha az anya kiskorú személyt nevez meg apaként.

(2)⁴⁴⁷ Az apaként megnevezett férfit kiskorú apa esetén a gyámhivatal, nagykorú apa esetén a települési önkormányzat jegyzője meghallgatja és, ha az apaság tényét nem vitatja, felhívja őt az apai elismerő nyilatkozat megtételére, majd nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti.

(3)⁴⁴⁸ Ha az anya korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a meghallgatásán – a Gyvt. 128. § (1a) bekezdése kivételével – a törvényes képviselője is jelen van. A gyámhivatal, a települési önkormányzat jegyzője a korlátozottan cselekvőképes kiskorú férfit a törvényes képviselője jelenlétében hallgatja meg.

(4)⁴⁴⁹ A gyámhivatal, a települési önkormányzat jegyzője a törvényes képviselő jelenlétében hallgatja meg a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott anyát és apaként megnevezett férfit.

(5)⁴⁵⁰ A gyámhivatal, a települési önkormányzat jegyzője a meghallgatás során tájékoztatja az anyát és az apaként megnevezett férfit, hogy az apasági vélelem megtámadására ad alapot, ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették.

56. § (1) A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően – a fogamzási idő kezdetétől – személyesen lehet megtenni.

(2)⁴⁵¹ Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket a Ptk. 4:101. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el. A gyámhivatal, a települési önkormányzat jegyzője jegyzőkönyvbe foglalja továbbá az anya, a 14. évét betöltött gyermek és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést.

(3)⁴⁵² Az anyát és a gyermek törvényes képviselőjét, feltéve, hogy nem az anya a törvényes képviselő, a tizennegyedik életévét betöltött gyermeket és az apaként megnevezett férfit lehetőség szerint együtt kell meghallgatni.

(4)⁴⁵³ A gyámhivatal, a települési önkormányzat jegyzője a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja a Ptk. 4:101. § (1) bekezdésében foglalt feltétel fennállását, és tájékoztatást ad arról, hogy

(5)⁴⁵⁴ Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek tekintetében kerül sor, a települési önkormányzat jegyzője tájékoztatja a nagykorú gyermeket, hogy nyilatkozatával kérheti a vér szerinti apa családi nevének viselését vagy az addig viselt családi nevének továbbviselését. Nyilatkozat hiányában a települési önkormányzat jegyzője tájékoztatja a nagykorú gyermeket, hogy névviselését az apaság vélelme nem érinti.

(6)⁴⁵⁵ A hajadon családi állapot közokirattal való igazolására kell felhívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg.

(7)⁴⁵⁶ Ha a (6) bekezdésben meghatározott módon a hajadon családi állapot nem állapítható meg, az anya a települési önkormányzat jegyzője előtt nyilatkozik hajadon családi állapotáról. A települési önkormányzat jegyzője a nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglalja.

57. § (1)⁴⁵⁷ A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy elismerő nyilatkozatának érvényességéhez a Ptk. 4:101. § (4) bekezdése szerint szükséges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását az elismerő nyilatkozatot tevő férfi vagy a gyermek kérheti.

(2) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges

(3)⁴⁵⁸ Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában gátolva van, továbbá, ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van, ennek tényét igazolni kell. Azt a tényt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulást nem adja meg, jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4)⁴⁵⁹ A gyámhivatal, a települési önkormányzat jegyzője hozzájárulásának megadását a nyilatkozatot tevő férfi, az anya vagy más törvényes képviselő, a gyermek, továbbá a jegyző, a bíróság vagy az anyakönyvvezető kérheti.

(5)⁴⁶⁰ A gyámhivatal, a települési önkormányzat jegyzője abban az esetben pótolja a hiányzó hozzájárulást, ha az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válása a gyermek érdekével nem ellentétes.

58. § (1)⁴⁶¹ Ha a gyermek törvényes képviselete nem biztosított, de az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához a feltételek egyébként fennállnak, a nyilatkozatot felvevő szerv, személy [Ptk. 4:102. § (1) bekezdése] eseti gyám kirendelése iránt megkeresi az illetékes gyámhivatalt.

(2)⁴⁶² Ha az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhivatalnak vagy a települési önkormányzat jegyzőjének az 57. §-ban meghatározottak szerint pótolnia kell, az iratokat haladéktalanul, kiskorú apa esetében az illetékes gyámhivatalhoz, egyéb esetben a települési önkormányzat jegyzőjéhez teszi át. Ha a magzatnak vagy a gyermeknek gyámot kell rendelni, a gyámhivatal vagy a települési önkormányzat jegyzője az iratokat haladéktalanul az illetékes gyámhivatalhoz teszi át.

59. § (1)⁴⁶³ Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Szakorvosi bizonyítványként terhesgondozási könyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a születés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját.

(2) Az anya által megjelölt férfi a gyermek születése előtt nyilatkozattételre csak akkor idézhető meg, ha az anya az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatta.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt igazolást akkor is be kell mutatni, ha a születendő gyermeket a nyilatkozatot tevő férfi önként kívánja elismerni.

(4)⁴⁶⁴ Ha a születendő gyermek anyja cselekvőképtelen kiskorú, korlátozottan cselekvőképes kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy, a gyámhivatal – kiskorú apa esetén a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresése alapján – a magzat részére – az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére – gyámot rendel (Ptk. 2:3. §-a). A gyám kirendelése – kérelemre vagy hivatalból – akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz.

60. §⁴⁶⁶ (1)⁴⁶⁷ A települési önkormányzat jegyzője az apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorú gyermek részére az anya kérelmére képzelt személyt állapít meg apaként, feltéve, hogy az apaság megállapítása iránt nincs per folyamatban, illetve nincs eljárás folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránt.

(2)⁴⁶⁸ A gyermek a nagykorúvá válását követően bármikor kérheti a települési önkormányzat jegyzőjétől, hogy számára képzelt személyt állapítsanak meg apaként, feltéve hogy nincs olyan személy, akit apának kell tekinteni.

(3)⁴⁶⁹ A gyermek a nagykorúvá válását követően bármikor kérheti a települési önkormányzat jegyzőjétől a korábban bejegyezett képzelt apa nevének és adatainak törlését, valamint nyilatkozhat arról, hogy a továbbiakban viselni kívánja-e a képzelt apa családi nevét.

61. §⁴⁷⁰ (1)⁴⁷¹ A képzelt apa adatainak megállapítására irányuló eljárásban az anya kérelméről és a gyermek névviselésére vonatkozó döntéséről a települési önkormányzat jegyzője jegyzőkönyvet vesz fel. A települési önkormányzat jegyzője lehetőség szerint az anyával egyetértésben állapítja meg a képzelt személy

(2) Az anya kérheti, hogy a képzelt személy családi neve

(3)⁴⁷² Ha az anya azért nem hallgatható meg, mert ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a meghallgatáson a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, a települési önkormányzat jegyzője nem állapít meg képzelt apát a gyermek részére, és a gyermek az anya családi nevét viseli tovább.

(4) Nem állapítható meg családi névként annak a férfinak a neve, akinek az apasága megállapítása iránt per volt folyamatban, és a keresetet a bíróság jogerős ítéletével elutasította.

(5)⁴⁷³ Ha a gyermek családi jogállása egyéves korában még mindig rendezetlen, a települési önkormányzat jegyzője megkeresi az anyát, és ismételten tájékoztatja a családi jogállás rendezésének lehetőségeiről.

61/A. §⁴⁷⁴ (1) A gyámhivatal

(2) A települési önkormányzat jegyzője

61/B. §⁴⁷⁵ A települési önkormányzat jegyzője a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére igazolást állít ki arról, hogy a gyermek tekintetében az anyakönyvbe bejegyzett apa vagy anya képzelt személy.

62. §⁴⁷⁶ (1) Ha a gyámhivatal az anyakönyvvezetőtől vagy más szervtől, személytől ismeretlen szülőktől származó gyermekről értesül, a gyermek törvényes képviseletével kapcsolatos eljárást hivatalból folytatja le.

(2) Ha a települési önkormányzat jegyzője az anyakönyvvezetőtől vagy más szervtől, személytől ismeretlen szülőktől származó gyermekről értesül, a gyermek anyakönyveztetésével kapcsolatos eljárást hivatalból folytatja le, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt.

(3) A települési önkormányzat jegyzője a Ptk. 4:151. §-ában meghatározott intézkedések során megállapítja mindazokat az adatokat, amelyekre a gyermek születésének anyakönyvezéséhez szükség van.

(4) Az ismeretlen szülőktől származó gyermek részére a gyámhivatal soron kívül gyermekvédelmi gyámot rendel.

63. § (1)⁴⁷⁷ A gyermek születésének anyakönyvi bejegyzéséhez a települési önkormányzat jegyzője megállapítja

(2) A gyermek születési helye a szülés helye vagy a gyermek megtalálásának helye lehet.

(3) Ha a gyermek életkora bizonytalan, a feltételezhető születési időt igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján kell megállapítani.

(4)⁴⁷⁸ Az anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat a települési önkormányzat jegyzője a gyermek gyámjával egyetértésben állapítja meg úgy, hogy az más jogos érdekét ne sértse. A gyermek megtalálásának körülményeire utalni nem lehet. A gyermekre sérelmes családi és utónév nem állapítható meg.

(5)⁴⁷⁹ Amennyiben a gyermek valódi adatai, valamint a vér szerinti szülők adatai utóbb ismertté válnak, a települési önkormányzat jegyzője kezdeményezi a gyermek születésének újbóli anyakönyvezését.

64. §⁴⁸¹ (1)⁴⁸² A származási per megindításához a gyámhivatal – a települési önkormányzat jegyzője vagy más szerv, személy megkeresése alapján – a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gyámot rendel ki, ha a perben gyermeke törvényes képviselőjeként az anya nem járhat el, vagy nem kíván eljárni. Az eseti gyám kirendelését a szülő, a gyermek gyámja és a tizennegyedik életévét betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésről a gyámhivatal – a települési önkormányzat jegyzője vagy más szerv, személy megkeresése alapján – hivatalból is dönthet.

(1a)⁴⁸³ A bíróság felhívására a gyámhivatal gondoskodik a kiskorú gyermek részére kirendelt eseti gyám felmentése és új eseti gyám kirendelése iránt, ha a kirendelt eseti gyám a bírósági tárgyaláson nem jelent meg és a gyámhivatal intézkedése alapján sem valószínűsíthető a gyermek képviseletének ellátása a származási perben.

(2)⁴⁸⁴ A származási per megindítására a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával a gyám is jogosult.

(3) A Ptk. 4:105. § (2) bekezdése és 4:117. § (2) bekezdése szerinti eljárás során igazolni kell azt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van. Ha a törvényes képviselő a perindításhoz nem járul hozzá, ezt a tényt és annak okát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4)⁴⁸⁵ A gyámhivatal a származási per megindításához vizsgálja, hogy a származás kiderítése a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében áll-e.⁴⁸⁶

(4a)⁴⁸⁷ A települési önkormányzat jegyzője a kiskorú gyermeknek a perben az anya pertársaként való részvételéhez történő hozzájárulását megelőzően vizsgálja, hogy a családi jogállás rendezése a gyermek érdekében áll-e.

(5) A gyámhivatal az apaság vélelmének megdöntése iránti pert indít, ha az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály, különösen az örökbefogadási szabályok megkerülése céljából tették.

64/A. §⁴⁸⁹ (1) A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya a Gyvt. 128. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – abból a célból, hogy a gyermek részére kiállított iratok ne az ő lakóhelyére kerüljenek kézbesítésre – kérelmezheti a gyámhivatalnál születendő gyermeke lakóhelyének az övétől eltérő megállapítását.

(2) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú válsághelyzetben lévő várandós anya a törvényes képviselőjével együtt jogosult a kérelem előterjesztésére. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya a kérelmét törvényes képviselője nélkül is előterjesztheti, ha a törvényes képviselő eljárásban történő részvétele az ő vagy a születendő gyermek érdekét veszélyeztetné.

(3) A gyámhivatal tájékoztatást ad a válsághelyzetben lévő várandós anya számára az őt, illetve a születendő gyermeket megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, azok elérhetőségéről, a gyermek családi jogállása rendezésére irányuló eljárásról és az örökbefogadási eljárásról.

(4) A gyámhivatal a születendő gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapítja meg.

(5) A gyámhivatal soron kívül, egyszerűsített határozatot hoz, amely tartalmazza

(6)⁴⁹⁰ A születendő gyermek lakóhelyét megállapító gyámhivatali határozat a véglegessé válástól számított kilenc hónapig hatályos.

(7) A gyámhivatal határozatát közli a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.

64/B. §⁴⁹¹ (1) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám vagy az örökbe fogadó szülő kérheti a gyámhivataltól a gyermek iratainak kiadását.

(2) A gyámhivatal a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám kérelmére felhívja a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálatot a gyermek iratainak kiadására, rendelkezik annak módjáról és határozatban megállapítja a gyermek lakóhelyét a törvényes képviselő lakóhelyével megegyezően.

(3) Az örökbefogadási ügyben eljáró gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére dönt a gyermek iratainak az örökbe fogadni szándékozó személy részére történő kiadásáról.

(4) A gyámhivatal határozatát közli a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.

65. § (1)⁴⁹³ A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (a továbbiakban: rendszeres kedvezmény) megállapítása iránti kérelmet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványt a kormányzati portálon közzé kell tenni, valamint a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik a települési önkormányzat honlapján való közzétételről. A formanyomtatványhoz csatolni kell

(1a)⁴⁹⁵ A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.

(1b)⁴⁹⁶ A formanyomtatvány A) és B) lapból áll. Az A) lap a rendszeres kedvezmény megállapításához és felülvizsgálatához, a B) lap a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításához kapcsolódó adatokat, nyilatkozatokat tartalmazza.

(1c)⁴⁹⁷ A formanyomtatvány A) lapja tartalmazza

(1d)⁴⁹⁸ A formanyomtatvány B) lapja tartalmazza

(2)⁴⁹⁹ Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem rendszeresített formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik.

(3) A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

(4)⁵⁰⁰ Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(5) Ha a települési önkormányzat jegyzője vitatja a nyilatkozat

(6)⁵⁰³ A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.

(7)⁵⁰⁴ A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.

(8)⁵⁰⁵ Ha a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét.

(9)⁵⁰⁶ A (8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj.

65/A. §⁵⁰⁷ Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja

65/B. §⁵¹¹ A települési önkormányzat jegyzője a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 49/B. §-a szerinti egységes szociális nyilvántartás adatai alapján meggyőződik

65/C. §⁵¹² A Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti esetben a települési önkormányzat jegyzője

66. § (1)⁵¹⁴ A Gyvt. 19. § (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásban élő valamennyi vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, valamint a házastárs és az élettárs gyermekeit.

(2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki

(3)⁵¹⁵ A családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek – kivéve, ha a gyám a gyermek tartására köteles – a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Ptk. 4:238. § (1) bekezdése].

(4)⁵¹⁶ Ha a kérelmező településszintű lakóhellyel rendelkezik, a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozókat (gondozó család) a 65. § (1c) bekezdés a) pontja alapján kell meghatározni.

66/A. §⁵¹⁷ (1)⁵¹⁸

(2) A rendszeres kedvezmény első alkalommal történő megállapításakor – erre irányuló kérelem esetén – a határozat egy példányát meg kell küldeni a kérelemben megjelölt, a gyermek étkeztetését biztosító intézmény számára.

(2a)⁵¹⁹ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartásba rögzítendő, a rendszeres kedvezményről hozott döntésnek tartalmaznia kell az ügy elbírálási azonosítóját is.

(3) A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja – a 67/A. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – a kérelem benyújtásának napja.

(4)⁵²⁰ A rendszeres kedvezményre való jogosultság – ideértve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő pénzbeli ellátást is – ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.

(5)⁵²¹ A rendszeres kedvezményre való jogosultság – ideértve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő pénzbeli ellátást is – ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(6)⁵²² Lakcímváltozás esetén a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül megküldi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. A rendszeres kedvezményhez kapcsolódó, a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti kiegészítő pénzbeli ellátást és a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatást – a feltételek fennállása esetén – az új lakcím szerint illetékes jegyző nyújtja. Az új lakcím szerint illetékes jegyző a kiegészítő pénzbeli ellátást a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja.

67. §⁵²³ (1) Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság felülvizsgálatára [Gyvt. 20. § (3) bek.] a korábbi jogosultság időtartamának megszűnését megelőző három hónapban kerül sor, és a felülvizsgálat eredményeként a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre való jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, a gyermek rendszeres kedvezményre való jogosultságát – a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a felülvizsgálattal egyidejűleg a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól ismételten meg kell állapítani.

(2) A rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetése esetén a jogosultság – a (3) bekezdés, a 67/A. § (1) bekezdés b) pontja és a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg.

(3) A rendszeres kedvezményre való jogosultságot – a törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult erre irányuló kérelme esetén – a kérelemben megjelölt időpontban, de legkésőbb a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

67/A. §⁵²⁴ (1) Ha a települési önkormányzat jegyzője kérelemre vagy – a gyámhivatal 130. § (4) bekezdése szerinti intézkedése, illetve egyéb hivatalos úton rendelkezésére álló gyámrendelő határozat alapján – hivatalból indult eljárása során megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre jogosult gyermek részére

(2)⁵²⁶ A települési önkormányzat jegyzője a hivatalból induló felülvizsgálati eljárás esetén a gyámhivatal 130. § (4) bekezdés a) pontja szerint megküldött gyámrendelésről szóló határozatának megérkezésétől, vagy a gyámrendelés tényéről történő tudomásszerzésétől számított 5 napon belül megküldi a családbafogadó gyámként kirendelt személynek a 65. § (1)–(1d) bekezdése szerinti formanyomtatványt azzal a felhívással, hogy azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül küldje vissza számára.

(3) Ha a családbafogadó gyám a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a települési önkormányzat jegyzője a felülvizsgálati eljárás eredményeként megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot. A felhívásban erre a jogkövetkezményre a családbafogadó gyámot figyelmeztetni kell.

(4)⁵²⁷ A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó kiegészítő pénzbeli ellátást

(5)⁵²⁸ Ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó kiegészítő pénzbeli ellátás feltételei fennállnak,

68. §⁵³¹ (1)⁵³² A Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott pénzbeli támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) nyújtásáról nem kell döntést hozni.

(2)⁵³³ A jegyző

(3)⁵³⁴ Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az adatok alapján

(4)⁵³⁵

(5)⁵³⁶ A jegyző

(6)⁵³⁷

(7)⁵³⁸

(8)⁵³⁹ A jegyző

(8a)⁵⁴⁰ A jegyző a (8) bekezdés szerinti pótigénylés keretében igényli meg a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű és a Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás különbözeti összegének megfelelő támogatást, ha a jogosultnak

(9) A pótigény benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása az igénylés tekintetében jogvesztő azzal, hogy ez a jegyzőnek a támogatás nyújtására előírt kötelezettségét nem érinti.

(10) A pótigény teljesítésére irányadó határidők a (3) és (5) bekezdésben meghatározott hónapot követő hónap azonos napján járnak le.

(11)⁵⁴¹

(12)⁵⁴²

(13)⁵⁴³ Ha az igényelt támogatást a jogosult részére nem lehet folyósítani, mert

(14)⁵⁴⁴ A jegyző a tárgyévben igényelt támogatásról tárgyévet követő év február 28-áig a Magyar Államkincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül – az adatközlő lapot elektronikusan hitelesített formában is megküldve – elszámolási adatközlést teljesít az Igazgatóság felé, melyben nyilatkozik a (13) bekezdésben foglaltak alapján visszafizetendő összegről is. Az adatközlésben – visszafizetendő támogatás esetén – külön fel kell tüntetni a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás összegét és a Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése szerint emelt összegű támogatás összegét, valamint a (8a) bekezdés szerint igényelt támogatás összegét. A jegyző az adatközlési határidő leteltét követő 8 napon belül gondoskodik a folyósításra nem került támogatás központi költségvetésbe történő visszafizetéséről.

(15)⁵⁴⁵

(16)⁵⁴⁶ A Magyar Államkincstár a (14) bekezdés szerinti adatközlési határidő lejártát követő 15 napon belül – vármegyénkénti, települési önkormányzatonkénti bontásban – tájékoztatja a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztériumot a (14) bekezdés szerint visszafizetendő támogatás mértékéről, külön feltüntetve a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás összegét és a Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése szerint emelt összegű támogatás összegét, valamint a (8a) bekezdés szerint igényelt támogatás összegét.

(17)⁵⁴⁷ A Magyar Államkincstár a (14) bekezdés szerinti elszámolás jogszerűségét és a visszafizetési kötelezettség teljesítését ellenőrizheti. A támogatás visszafizetésére – a kamatszámításra vonatkozó szabályok kivételével – a költségvetési támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

68/B. §⁵⁵⁰ (1)–(2)⁵⁵¹

(3)⁵⁵² A tárgyhónapra esedékes kiegészítő pénzbeli ellátás összegét a települési önkormányzat jegyzője a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag folyósítja.

(4)⁵⁵³

(5)⁵⁵⁴ A kiegészítő pénzbeli ellátás ismételt megállapítása során az ugyanezen jogcímen korábban folyósított támogatás, ellátás összegét jövedelemként nem lehet figyelembe venni.

68/D. §⁵⁵⁶ (1)⁵⁵⁷ A települési önkormányzat jegyzője minden hónap 10-éig a Magyar Államkincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül – a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített adatlapot elektronikusan hitelesített formában is megküldve – értesíti az Igazgatóságot a kiegészítő pénzbeli ellátásban részesülők számáról, az ellátás összegéről, az e jogcím alapján igényelhető előleg összegéről, valamint a tárgyhónapban történt visszafizetésről. A tárgyév december hónapjában előleg nem igényelhető.

(2)⁵⁵⁸ Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár rendelkezik az (1) bekezdés szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

(3)⁵⁵⁹ A Magyar Államkincstár az összesített adatokat tájékoztatás céljából – vármegyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton megküldi a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

(4)⁵⁶⁰ Az (1)–(3) bekezdés szerint igényelt kiegészítő pénzbeli ellátással az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint kell elszámolni.

68/E. §⁵⁶¹ (1)⁵⁶² A Gyvt. 20/B. §-a (4) bekezdésében meghatározott pótlék folyósításáról nem kell döntést hozni.

(2)⁵⁶³ A települési önkormányzat jegyzője

(3)⁵⁶⁴ Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár rendelkezik a (2) bekezdés szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

(4)⁵⁶⁵ A Magyar Államkincstár az összesített adatokat tájékoztatás céljából – vármegyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton megküldi a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

(5)⁵⁶⁶

69. §⁵⁷⁴ (1) A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul.

(2) A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdése alapján történő gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat.

(3)⁵⁷⁵ A kérelmet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni. A formanyomtatvány tartalmazza

(4) A kérelemhez csatolni kell:

(5)⁵⁸¹ A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglalt továbbfolyósítás esetén az erre vonatkozó kérelmet a gyermektartásdíj megelőlegezésének lejártát megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a (4) bekezdés c) pontja szerinti diákigazolvány vagy az arról szóló igazolás másolatát. A diákigazolvány vagy az arról szóló igazolás másolatának hiányában a 69/A. § b) pontja alkalmazandó.

(6)⁵⁸² A Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személynek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell magyarországi lakcímét a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal. Ha a kérelmező lakcímét nem igazolja, a gyámhivatal a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervet megkeresi az adatszolgáltatás érdekében.

(7)⁵⁸³

69/A. §⁵⁸⁴ Ha a kérelmező kérelmében nem csatolja a 69. § (4) bekezdésében meghatározott mellékleteket, a gyámhivatal az adat beszerzése érdekében megkeresi a 69. § (4) bekezdés

70. § (1)⁵⁸⁵ A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 3 havi – behajthatatlanságáról.

(2)⁵⁸⁶ A gyermektartásdíj megelőlegezésére – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és

(3)⁵⁸⁹

(4)⁵⁹⁰ A jogosult a feltételek teljesülése esetén legfeljebb további 3 évre kérheti

(4a)⁵⁹¹ A (4) bekezdés szerinti továbbfolyósítás vagy ismételt elrendelés esetén a gyermektartásdíj átmeneti behajthatatlanságát, a végrehajtás szünetelését a bírósági végrehajtó által a jogosult kérelmére kiállított azon irat is igazolja, amely tartalmazza, hogy a szünetelő végrehajtás nem folytatódott.

(5) Ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.

(6)⁵⁹² Nem forintban megállapított gyermektartásdíj esetén az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

(7)⁵⁹³ Nem forintban megállapított tartásdíj összegében bekövetkező változás esetén az átszámítás a bírósági vagy a hatósági döntésben meghatározott kezdő időpontnak megfelelő napon, jogszabály által előírt változás esetén a jogszabályi rendelkezés hatálybalépésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

71. § (1)⁵⁹⁴ A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági végrehajtót a kérelmező által megindított végrehajtási eljárás eredményének közlése végett.

(2) Amennyiben a tényállás tisztázása indokolja, a gyámhivatal megkeresi a munkáltatót a letiltással kapcsolatos adatok közlésére.

72. §⁵⁹⁵ A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmeztetni kell a a Gyvt. 24. § (8) bekezdésében és e rendelet 73. § (6) bekezdésében foglalt következményekre.

72/A. §⁵⁹⁶ (1) A megelőlegezett gyermektartásdíj összegének a Gyvt. 23. § (2) bekezdése szerinti részösszegű megállapítására akkor kerülhet sor, ha a tényállás tisztázása alapján vélelmezhető a rendszeres, azonos összegben történő részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajtás.

(2) A megelőlegezett gyermektartásdíj részösszegű megállapítása során a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének és a részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajtás összege különbözetének figyelembevételével kell meghatározni és folyósítani azzal, hogy annak összege nem lehet magasabb a Gyvt. 23. § (1) bekezdésében meghatározott összegnél.

(3) Ha a részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajtás összegében változás áll be, a gyámhivatal a kötelezett vagy a gyermek törvényes képviselője bejelentésére, vagy hivatalból a megelőlegezés összegét felülvizsgálja és a változás időpontjától a folyósító szerv a felülvizsgálatnak megfelelő összegben folyósítja tovább.

73. §⁵⁹⁷ (1)⁵⁹⁸ A gyermektartásdíj megelőlegezéséről, továbbfolyósításáról és ismételt elrendeléséről szóló határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

(1a)⁶⁰⁹ A gyermektartásdíj megelőlegezése tárgyában hozott, az Szt. 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartásban rögzítendő döntésnek tartalmaznia kell az ügy elbírálási azonosítóját is.

(2)⁶¹⁰ A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíjat folyósító fővárosi és vármegyei kormányhivatallal (a 73–76. § alkalmazásában a továbbiakban: folyósító szerv).

(3)⁶¹¹ A Gyvt. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján történő felfüggesztés esetén a gyámhivatal harminc napon belül megindítja a felülvizsgálatot annak érdekében, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének feltételei fennállnak-e. Amennyiben a megelőlegezés feltételei nem állnak fenn, úgy a megelőlegezést meg kell szüntetni.

(4)⁶¹² Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként a megelőlegezett gyermektartásdíjat tovább kell folyósítani, úgy a továbbfolyósítással egyidejűleg a gyámhivatal rendelkezik a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj egyösszegű kifizetéséről.

(5)⁶¹³ Ha a bíróság a megelőlegezés időtartama alatt a tartásdíj összegét felemeli vagy leszállítja, a gyámhivatal a kötelezett vagy a gyermek törvényes képviselője bejelentésére, vagy hivatalból is jogosult a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét a bíróság jogerős határozatának megfelelően, az abban foglalt időponttól, a határozat jogerőre emelkedését követően – a jogosultsági feltételek újbóli vizsgálata nélkül – felemelni vagy csökkenteni.

(6)⁶¹⁴ A folyósító szerv a megelőlegezett gyermektartásdíj, annak kamata és a folyósítással felmerült költségek meg nem térített összegének behajtása végett negyedévente megkeresi a kötelezett lakcíme szerinti állami adó- és vámhatóságot.

(6a)⁶¹⁵ A (6) bekezdés szerinti végrehajtás iránti megkeresést követő változás-bejelentések során csak a bejelentéssel érintett negyedév tekintetében bekövetkezett összegváltozásokat kell az állami adó- és vámhatóság felé bejelenteni.

(7)⁶¹⁶ A gyámhivatal a kötelezett által a Gyvt. 24. § (8) bekezdése szerint megtérítendő összeg tekintetében tudomására jutott változásokról – a folyósító szerv közreműködésével – haladéktalanul tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.

74. § (1)⁶¹⁸ A tárgyhónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíjat december hónap kivételével a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani, ideértve a jogosultság megszűnésének hónapjára a Gyvt. 24. § (7) bekezdése alapján járó megelőlegezett gyermektartásdíjat is. A december hónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításáról december 30-áig kell gondoskodni.

(2)⁶¹⁹ A gyámhivatal a megelőlegezett gyermektartásdíjjal kapcsolatban hozott valamennyi határozatát közli a 73. § (2) bekezdésében felsoroltakkal.

(3)⁶²⁰ Ha a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartama alatt a gyámhivatal illetékessége megváltozik, a jogosult új lakcíme szerint illetékes gyámhivatal a megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításához szükséges intézkedéseket az illetékességváltozásról szóló végzés meghozatalát követő hónaptól végzi el. A végzés meghozatalának hónapjára járó ellátás folyósításáról a korábbi lakcím szerinti illetékes gyámhivatal gondoskodik.

(4)⁶²¹ Folyósító szervet is érintő illetékességváltozás esetén az illetékességváltozásról szóló végzés meghozatalának hónapját követően esedékes, 73. § (6) bekezdése szerinti megkeresést a jogosult új lakcíme szerinti folyósító szerv teljesíti, a korábbi lakcím szerint illetékes folyósító szerv által átadott adatokat is figyelembe véve.

75. § (1) Amennyiben a jogosult a gyermektartásdíj előlegezésének ideje alatt rendszeresen vagy alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az időszakra eső előlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni.

(2) A kötelezett, illetve a jogosult az előlegezés ideje alatt az (1) bekezdés szerint közvetlenül adott, illetve kapott tartásdíjat az előlegezés elrendelése előtt keletkezett hátralékba nem számíthatja be.

(3)⁶²² A folyósító szerv az (1) bekezdés szerinti jogosulatlanul felvett és visszafizetett összeget, valamint a Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdése szerint megtérített összeget köteles visszafizetni a központi költségvetésnek.

76. §⁶²³ (1) A megelőlegezett gyermektartásdíj folyósítása érdekében a gyámhivatal minden hónap 10-éig értesíti a folyósító szervet a jogosultak folyósításhoz szükséges adatairól és a kifizetés havi összegéről.

(2) A folyósító szerv a beérkezett adatokat feldolgozza és az összesítést követően a létszám- és kifizetési összeg adatokat minden hónap 15-éig, gyámhivatalonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a Magyar Államkincstár részére.

(3)⁶²⁴ A Magyar Államkincstár minden hónap 25-éig, december hónapban 20-áig gondoskodik az igényelt összegnek a folyósító szerv részére történő átutalásáról, egyidejűleg az országosan összesített létszám- és kifizetési adatokat vármegyénként, gyámhivatalonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.

(4) A megelőlegezett gyermektartásdíj jogosultak részére történő folyósításáról a folyósító szerv a 74. § (1) bekezdésében foglalt időpontig gondoskodik.

77. §⁶²⁵ (1)⁶²⁶ A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás iránti kérelmet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon terjeszti elő. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni. A formanyomtatvány tartalmazza

(2)⁶²⁷ Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemhez kapcsolódó pénzfelhasználási tervben – az otthonteremtési támogatás legfeljebb 10%-ának mértékéig – feltüntethetőek a Gyvt. 25. § (5) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódó járulékos költségek, így különösen a visszterhes vagyonátruházási illeték, az eljárási illeték, a hitelbírálati díj, a közjegyzői díj és az ügyvédi költség.

(3)⁶²⁸ A pénzfelhasználási tervet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni. A pénzfelhasználási terv tartalmazza

78. §⁶²⁹ (1) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének megállapítása érdekében beszerzi

(1a)⁶³³ Ha a kérelem a Gyvt. 26/A. § (1) és (2) bekezdése vagy 26/B. § (9) bekezdése szerinti, a korábban megállapított, de fel nem használt otthonteremtési támogatás összegének felhasználására irányuló, új kérelemnek minősül, a gyámhivatal az eljárás során beszerzi az ügyben korábban eljáró gyámhivataltól a döntéshez szükséges iratokat, így különösen a támogatást megállapító döntést, továbbá – a Gyvt. 26/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetben – a felhasználás elfogadásáról rendelkező döntést és a visszafizetésről szóló igazolást.

(2)⁶³⁴ A gyámhivatal szükség esetén környezettanulmányt szerez be, és az utógondozó intézménytől javaslatot kér az otthonteremtési támogatás céljának és a pénzfelhasználási tervnek a megvalósíthatóságáról, az együttműködés feltételeiről, a támogatás összegének felhasználási, valamint elszámolási módjáról és várható időpontjáról.

(3)⁶³⁵ A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásakor a (2) bekezdésben foglaltak érdekében,

(3a)⁶³⁶ A gyámhivatal a (3) bekezdés szerinti intézkedésről, valamint az utógondozás megszűnésének megállapításáról és az utógondozó intézmény felmentéséről rendelkező határozatát megküldi az utógondozó intézmény székhelye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat részére.

(4)⁶³⁷ A Gyvt. 25. §-ának (5) bekezdése tekintetében lakás, családi ház, tanya lakhatóvá tételének minősül minden olyan külső és belső építészeti munka, melynek elvégzése nyomán a lakhatatlan lakás, családi ház, tanya beköltözhető, lakható állapotba kerül. Lakhatóvá tételnek minősül továbbá a fűtés korszerűsítése (fűtőtest, vízmelegítő, kazán vásárlása).

(5)⁶³⁸ A támogatás lakás, családi ház, tanya bérleti díjának kifizetésére abban az esetben állapítható meg, ha a bérleti jogviszony létesítése a fiatal felnőtt érdekét szolgálja. A bérleti jogviszony létesítése a fiatal felnőtt érdekét szolgálja különösen, ha a lakás, családi ház, tanya bérlésével a fiatal felnőtt lakhatása hosszabb távon megoldható, továbbá ha a bérleti díj havi összege a helyben szokásos mértéket nem haladja meg, valamint az ingatlan állapotának, méretének, komfortfokozatának és felszereltségének megfelelő.

79. §⁶³⁹ (1) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásról szóló határozata rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl

(1a)⁶⁴² Az otthonteremtési támogatásról hozott, az Szt. 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartásba rögzítendő döntésnek tartalmaznia kell az ügy elbírálási azonosítóját is.

(2) Ha az otthonteremtési támogatás megállapítására lakás-előtakarékossági programban való részvétel céljából került sor, a gyámhivatal a hitelintézet Gyvt. 26/B. § (1) bekezdése szerint megküldött tájékoztatásának figyelembevételével és szükség szerint a fiatal felnőtt meghallgatása, környezettanulmány készítése, valamint hozzátartozó javára történő felhasználás esetén a fiatal felnőtt tulajdonszerzését igazoló okirat alapján hozza meg a Gyvt. 26/B. § (2) és (3) bekezdés szerinti döntését.

(3) Ha az otthonteremtési támogatás megállapítására lakás-előtakarékossági programban való részvétel céljából került sor, a betétösszeg megtakarítási idő leteltét követő zárolásának megszüntetését jóváhagyó határozat rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl a gyámhivatal

80. §⁶⁴³ (1) A gyámhivatal – a (2) bekezdésben és a Gyvt. 26/B. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel – az utógondozó intézmény írásban benyújtott tájékoztatójának figyelembevételével és szükség szerint környezettanulmány elkészítését követően elbírálja a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás felhasználásáról készített elszámolását, továbbá – ha az utógondozást a Gyvt. 92. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt rendelték el – megállapítja az utógondozás megszűnését és felmenti az utógondozó intézményt.

(2)⁶⁴⁴ Ha az otthonteremtési támogatás felhasználásának engedélyezése kizárólag lakás, családi ház, tanya, építési telek vásárlásának céljára történt, akkor a gyámhivatal a lakás, családi ház, tanya, építési telek tulajdonjogának megszerzéséről, illetve az elidegenítési tilalom tényének feljegyzéséről szóló véglegessé vált ingatlanügyi hatósági döntésről történő tudomásszerzés alapján a fiatal felnőtt külön elszámolása nélkül hivatalból állapítja meg az otthonteremtési támogatás felhasználását, továbbá – ha az utógondozást a Gyvt. 92. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt rendelték el – az utógondozás megszűnését és felmenti az utógondozó intézményt.

80/A. §⁶⁴⁵ (1) A gyámhivatal hozzájárulása szükséges a lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás zárolásának megszüntetéséhez és a támogatás felhasználásához, illetve a zárolás hatálya alatt a szerződéssel való rendelkezéshez. A gyámhivatali hozzájárulás a megtakarítási idő letelte előtt a támogatásban részesült fiatal felnőtt kérelmére, körülményei lényeges megváltozása esetén adható meg. A zárolás megszüntetéséhez és a támogatás felhasználásához történő megtakarítási idő letelte előtti hozzájárulás megadására irányuló eljárásban a Gyvt. 26/B. § (7) és (8) bekezdését alkalmazni kell.

(2) A hitelintézet a Gyvt. 26/B. § (7) bekezdés a) pontja szerinti átutalás megtörténtéről haladéktalanul tájékoztatja a gyámhivatalt.

81. §⁶⁴⁶ (1)⁶⁴⁷ A gyámhivatal értesítése alapján az otthonteremtési támogatást folyósító fővárosi és vármegyei kormányhivatal (e § alkalmazásában: folyósító szerv) a határozat véglegessé válását követő hónap utolsó napjáig intézkedik az otthonteremtési támogatás összegének, részösszegének kifizetése iránt.

(2)⁶⁴⁸ Az otthonteremtési támogatás finanszírozására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében az otthonteremtési támogatással kapcsolatos feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, mint lebonyolító szerv látja el. A lebonyolító szervet az utalványozás joga megilleti.

(3)⁶⁴⁹ A gyámhivatal a véglegessé vált döntéssel megállapított otthonteremtési támogatás kifizetése érdekében minden hónap 10-éig értesíti a folyósító szervet a jogosultak folyósításhoz szükséges adatairól és a kifizetés havi összegéről.

(4)⁶⁵⁰ A folyósító szerv a beérkezett adatokat feldolgozza és az összesítést követően a létszám- és kifizetési összeg adatokat minden hónap 15-éig, gyámhivatalonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.

(5)⁶⁵¹ A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium minden hónap 25-éig a folyósító szerv rendelkezésére bocsátja a (4) bekezdés szerinti összeget.

(6)⁶⁵² A folyósító szerv

82. § (1)⁶⁵³ A Gyvt. 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy, valamint a család- és gyermekjóléti központ akkor kezdeményezi a gyámhivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedést, ha az alapellátás nem vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható.

(2)⁶⁵⁴ A Gyvt. 17. §-ában meghatározott szerv vagy személy köteles hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. Az eljárást akkor is kezdeményezni kell, ha a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartást tanúsít.

(3)⁶⁵⁵ A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú esetében az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a pártfogó felügyelő is kezdeményezheti.

(4)⁶⁵⁶

(5)⁶⁵⁷ A gyámhivatal – a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása kivételével – a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedést tesz, ha

(6)⁶⁵⁹ A szülő nem tekinthető együttműködőnek, ha megfelelő segítség és figyelmeztetés ellenére

(7)⁶⁶⁰ A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni

83. § (1)⁶⁶²

(2)⁶⁶³ A gyámhivatal az általa folytatott eljárás során felhívja a család- és gyermekjóléti központot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátása megszervezésére, ha a gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását.

(3)⁶⁶⁴ A gyámhivatal dönt a gyermekvédelmi intézkedés alkalmazásáról vagy az eljárás megszüntetéséről.

(4)⁶⁶⁵ A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a gyámhivatal az általa addig alkalmazott gyermekvédelmi intézkedést megszünteti.

83/A. § (1)⁶⁶⁷ A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása iránti kérelmet a 65. § (1)–(1d) bekezdése szerinti formanyomtatványon kell benyújtani

(2) A települési önkormányzat jegyzője a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetének fennállását

(2a)⁶⁷⁰ A (2) bekezdés c) pontja szerinti lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények felmérése a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatvány szerinti környezettanulmány alapján történik. A formanyomtatványt a kormányzati portálon közzé kell tenni, valamint a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik a települési önkormányzat honlapján való közzétételről. A formanyomtatvány tartalmazza

(3)⁶⁷¹ A (2) bekezdés c) pontja szerinti környezettanulmány elvégzésére a települési önkormányzat jegyzője felkérheti a család- és gyermekjóléti szolgálatot.

(4) A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására a Gyvt. 67/A. § (1) bekezdésében foglalt mely ok alapján került sor.

(5) A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet megállapító határozatához – annak a szülő, családbafogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek részére történő közlésekor – tájékoztatót mellékel a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódó jogosultságokról.

(6)⁶⁷² A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozatát, a határozat véglegessé válását követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi annak a bölcsődei ellátást, gyermekek esélynövelő szolgáltatását nyújtó intézménynek, szolgáltatónak, nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménynek, ahol a gyermek bölcsődei ellátásban, Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásban részesül, vagy amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) óvodai, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, illetve tanoda esetében megállapodással rendelkezik.

84. §⁶⁷³ (1)⁶⁷⁴ A gyámhivatal a Gyvt. 17. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdésében foglalt szervek, személyek jelzése, kezdeményezése vagy javaslata, valamint a bíróságnak a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/D. § (2) bekezdés a) pontja szerinti megkeresése alapján köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni.

(2)⁶⁷⁵ A család- és gyermekjóléti központ a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárás során

(3)⁶⁷⁹ Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a család- és gyermekjóléti központ javaslatára indult, a gyámhivatal megkeresi a család- és gyermekjóléti központot a (2) bekezdés szerinti javaslat tizenöt napon belül történő megtételére.

(3a)⁶⁸⁰ Ha a védelembe vételi eljárás részben vagy egészben a gyermeknek a kapcsolattartással összefüggő veszélyeztetettsége miatt indult, a gyámhivatal megkeresi a kapcsolattartásra jogosult szülő lakó- vagy tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti központot a Gyvt. 68. § (3) bekezdésében foglalt intézkedés iránti javaslattétel és a gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti központtal való együttműködés érdekében.

(4)⁶⁸¹ A tartózkodási hely szerint illetékes gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során köteles beszerezni a lakóhely szerint illetékes gyámhivataltól a gyermekre vonatkozó, korábban keletkezett iratokat.

85. §⁶⁸² (1)⁶⁸³ A gyámhivatal – a 91/K. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.

(1a)⁶⁸⁴ A gyermek veszélyeztetettsége fennáll, ha a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásban jogerősen megállapítja, hogy a kapcsolattartás a gyermeket gondozó szülő önhibájából maradt el.

(2)⁶⁸⁵ Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője, illetve családbafogadó gyámja nyilatkozatban vállalják a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint a család- és gyermekjóléti központtal való együttműködést és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a gyámhivatal az (1) bekezdésben foglalt döntésével egyidejűleg felhívja a család- és gyermekjóléti központot az alapellátás keretében történő segítségnyújtás megszervezésére.

(3)⁶⁸⁶ Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg – de a gyermeket nem kell a családból kiemelni –, a gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi.

(4)⁶⁸⁷ A (3) bekezdésben foglaltakon túl a gyámhivatal a gyermeket az (1a) bekezdésben foglalt ok miatt akkor veszi védelembe, ha a bíróság a gyermeket gondozó szülő önhibáját jogerős döntésében ismételten megállapította.

86. §⁶⁸⁸ (1) A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart. A tárgyalás tartása mellőzhető, ha a gyámhivatal rendelkezésére álló információk, így különösen a család- és gyermekjóléti központ 84. § (2) bekezdése szerinti javaslata alapján a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.

(2) A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy

(3) A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket, ideértve a külön élő szülőt is, ha szülői felügyeleti joga nem szünetel vagy szűnt meg, és

(4) Az eljárás során a gyermeket, a szülőt, a családbafogadó gyámot és a védelembe vételt segítő személyt nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint a család- és gyermekjóléti központtal az alapellátás keretében való együttműködést. A nyilatkozattétel előtt a gyermeket, a szülőt és a családbafogadó gyámot figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre.

87. § A védelembe vételről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza

88. §⁶⁹⁷ (1) A család- és gyermekjóléti központ szükség szerint, de legalább évente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a szociális segítőmunka eredményéről.

(2) A család- és gyermekjóléti központ indokolt esetben javaslatot tesz a megelőző pártfogás elrendelésére, mellőzésére, fenntartására vagy megszüntetésére.

89. § (1)⁶⁹⁸ A család- és gyermekjóléti központnak az egyéni gondozási-nevelési tervet a határozat közlését követő tizenöt napon belül kell – a szülővel és a gyermekkel, továbbá a védelembe vételt segítő személlyel együttműködve – elkészítenie.

(2)⁶⁹⁹ Az egyéni gondozási-nevelési tervben kell meghatározni a család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítője, a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere, a szülő és a gyermek, valamint a védelembe vétel során bevont más személy azon feladatait, amelyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek. Ha a gyámhivatal elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, a feladatokat erre tekintettel kell meghatározni.

(3)⁷⁰⁰ A tervet a család- és gyermekjóléti központ ismerteti a szülővel és a gyermekkel, valamint a védelembe vételt segítő személlyel, majd annak elfogadása és aláírása után tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a gyámhivatalnak.

90. §⁷⁰¹ (1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás

(1a)⁷⁰⁵ A család- és gyermekjóléti központ köteles a védelembe vétel felülvizsgálatát kezdeményezni, ha a védelembe vételről vagy annak felülvizsgálata eredményéről rendelkező határozatban elrendelt intézkedések a döntés véglegessé válásától számított hat hónap elteltével nem mutatnak eredményt.

(1b)⁷⁰⁶ A család- és gyermekjóléti központ a felülvizsgálat kezdeményezésével egyidejűleg javaslatot tesz a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján új intézkedés elrendelésére, más védelembe vételt segítő személy közreműködésre való felkérésére vagy a védelembe vételt segítő személy feladatainak megváltoztatására.

(2)⁷⁰⁷ A pártfogó felügyelő a védelembe vétel felülvizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg közli a gyámhivatallal a fiatalkorú pártfogó felügyeletét elrendelő határozatot.

(3)⁷⁰⁸ Ha elrendelték a fiatalkorú pártfogó felügyeletét, a védelembe vétel felülvizsgálata során a gyámhivatal

(4)⁷⁰⁹ A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy

(5)⁷¹¹ A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell:

91. § (1)⁷¹² A gyámhivatal határozattal szünteti meg a védelembe vételt a Gyvt. 69. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjában, valamint az (1a) és a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(1a)⁷¹³ A gyámhivatal megszüntetheti a gyermeknek a kapcsolattartással összefüggő veszélyeztetettsége miatt elrendelt védelembe vételét, ha sor került a kapcsolattartási jog korlátozására, szüneteltetésére vagy megvonására.

(2)⁷¹⁴ A védelembe vétel megszűnik a gyermek nagykorúvá válásával, kivéve a védelembe vétel nagykorúvá válást követő meghosszabbodásának a Gyvt. 69. § (3) bekezdése szerinti esetét.

(3)⁷¹⁵ Ha a védelembe vétel iránti eljárás során a gyermek tényleges tartózkodási helye megváltozik, a gyámhivatal a védelembe vétel elrendelését követően megkeresi az illetékessé vált gyámhivatalt a (4) bekezdésben meghatározott intézkedések megtétele érdekében, valamint értesíti a lakó- és tényleges tartózkodási hely szerinti, valamint a védelembe vételre javaslatot tevő család- és gyermekjóléti központot.

(3a)⁷¹⁶ Ha a védelembe vétel fennállása alatt a gyámhivatal illetékessége megszűnik, erről értesíti a gyermek lakó- és megszűnt tényleges tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti központot, és egyidejűleg megkeresi az illetékessé vált gyámhivatalt a (4) bekezdésben meghatározott intézkedések megtétele céljából.

(4)⁷¹⁷ Az illetékessé vált gyámhivatal soron kívül

91/A. §⁷¹⁹ (1)⁷²⁰ A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást hivatalból megindítja, ha

(2)⁷²² A gyámhivatal az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a tárgyalást megelőzően megkeresi a család- és gyermekjóléti központot, hogy tizenöt napon belül vizsgálja meg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét, készítse el a pénzfelhasználási tervet és tegyen javaslatot az eseti gyám személyére.

(3)⁷²³ A gyámhivatal a gyermeket gondozó szülő, illetve az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével, továbbá a család- és gyermekjóléti központ, valamint szükség szerint a Gyvt. 17. §-a szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről. A pénzfelhasználási terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára.

(4)⁷²⁴ Ha felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, a gyámhivatal a család- és gyermekjóléti központ javaslatának beérkezését követően tíz napon belül tárgyalást tart, amelynek során meghallgatja a gyermeket gondozó szülőt, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, valamint szükség szerint a család- és gyermekjóléti központ munkatársát, illetve a Gyvt. 17. §-a szerinti jelzőrendszer tagját, és megismeri véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve a kirendelendő eseti gyám személyéről.

(5)⁷²⁵ A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának és módjának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, a tárgyaláson meghallgatott személyek véleményére, továbbá a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára. A természetben nyújtott családi pótlék nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására.

(6)⁷²⁶ A gyámhivatal a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel eseti gyámul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, az óvodai és az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a védőnőt, a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzserét, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottját vagy a gyámhivatal – nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó – ügyintézőjét rendeli ki. A család- és gyermekjóléti központ esetmenedzserei, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gyámul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot.

(7)⁷²⁷ Az eseti gyámot tevékenységéért munkadíj nem illeti meg, indokolt és számlával igazolt kiadásainak költségét azonban az őt kirendelő gyámhivatal megtéríti. A költségtérítés mértéke havonta nem haladhatja meg az adott gyermek után járó családi pótlék összegének 10%-át. A költségtérítés összege nem vonható le a családi pótlék összegéből.

91/B. §⁷²⁸ (1)⁷²⁹ A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a gyámhivatal egy határozatban dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, időtartamáról és módjáról, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, az eseti gyám kirendeléséről és ezzel egyidejűleg a természetben nyújtott családi pótlék fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) történő utalásának szükségességéről. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban, valamint – ha a határozattal a védelembe vétel elrendelésére is sor kerül – a 87. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

(2)⁷³² A határozatban a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának kezdő időpontjaként a döntést követő második hónap első napját, befejező időpontjaként a határozatban szereplő időtartamnak megfelelő hónap utolsó napját kell megjelölni. Az így meghatározott időtartam a Gyvt. 68/B. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a 6 hónapot nem haladhatja meg.

(3)⁷³³

(4)⁷³⁴ A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló, véglegesítő záradékkal ellátott határozatot a véglegessé válást követően közli a családtámogatási feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal (a továbbiakban: családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatal).

(5)⁷³⁵ A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása során a gyámhivatal és a családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatal között elektronikus úton történik az adategyeztetés, különösen a folyósított családi pótlék összegéről és a családi pótlékot folyósító szervről.

(6)⁷³⁶ A fővárosi és vármegyei kormányhivatal az átutalást követően gondoskodik a családtámogatási folyószámlára utalt családi pótléknak az eseti gyám felé történő kifizetéséről.

(7)⁷³⁷ A kirendelt eseti gyám folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról. A családi pótlék felhasználható különösen

91/C. §⁷³⁸ (1)⁷³⁹ A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának indokoltságát felülvizsgálja

(2)⁷⁴² A gyámhivatal a felülvizsgálati eljárás során kikéri a család- és gyermekjóléti központ és a kirendelt eseti gyám véleményét.

(3) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell

(4)⁷⁴⁵ Ha a felülvizsgálat során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának megváltoztatásáról vagy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről születik döntés, a gyámhivatal a véglegesítő záradékkal ellátott határozatot a véglegessé válást követően közli a családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatallal.

91/D. §⁷⁴⁶ (1)⁷⁴⁷ A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg szükség szerint – indokolt esetben felülvizsgálat keretében – dönt a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

(2)⁷⁴⁸ A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről szóló, véglegesítő záradékkal ellátott határozatot a véglegessé válást követően közli a családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatallal.

(3)⁷⁴⁹

(4)⁷⁵⁰ Ha a gyámhivatal illetékessége a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása alatt megszűnik, a gyámhivatal haladéktalanul

(5)⁷⁵⁴ A gyámhivatal az eseti gyámot az elszámolás elfogadását követően határozatával felmenti, és határozatát közli az illetékessé vált gyámhivatallal. Az illetékessé vált gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét a 91/C. §-ban foglaltak szerint felülvizsgálja.

(6)⁷⁵⁵ Illetékességváltozás esetén a családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatal első alkalommal az illetékességváltozásról szóló értesítés kézhezvételét követő második hónapra járó családi pótlékot utalja az illetékessé vált kormányhivatal családtámogatási folyószámlájára. Eddig az időpontig a korábban illetékes gyámhivatal gondoskodik az illetékessége szerinti családtámogatási folyószámlára utalt családi pótléknak és a korábbi eseti gyám elszámolása eredményeként esetlegesen visszafizetett összegnek az újonnan kirendelt eseti gyám felé történő kifizetéséről.

(7)⁷⁵⁶ Az újonnan kirendelt eseti gyám a (6) bekezdés szerint részére kifizetett összegről az őt kirendelő gyámhivatalnak számol el.

(8)⁷⁵⁷ Az eseti gyám az adott hónapban részére kifizetett családi pótlék felhasználásáról a következő hónap ötödik napjáig számol el az őt kirendelő gyámhivatalnak. A gyámhivatal elfogadja az eseti gyám elszámolását, ha az a pénzfelhasználási tervnek és a valóságnak megfelel.

(9)⁷⁵⁸ Ha a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy az eseti gyám elszámolása a valóságnak nem felel meg, vagy a családi pótléknak a pénzfelhasználási tervben foglaltaktól eltérő felhasználása miatt a gyermeket vagy családját kár érte, az eseti gyámot határozatával haladéktalanul felmenti és gondoskodik a gyermek, fiatal felnőtt számára új eseti gyám kirendeléséről.

(10)⁷⁵⁹ A gyámhivatal az eseti gyámot a részére utolsó alkalommal kifizetett családi pótlékkal történt elszámolás elfogadását követően menti fel.

91/E. §⁷⁶¹ (1) Ha a védelembe vétel egy éve fennáll, és az előírt intézkedésekkel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni, vagy az egy évnél rövidebb védelembe vétel felülvizsgálatára a 90. § (1a) bekezdésére tekintettel kerül sor, a gyámhivatal a védelembe vétel felülvizsgálata során

(2) Ha nincs olyan személy, aki védelembe vételt segítő személyként közreműködésre felkérhető, vagy arra már a védelembe vétel elrendelésekor sor került, és ennek ellenére a gyermek veszélyeztetettsége továbbra is fennáll, valamint a két éven túli védelembe vétel esetén a gyámhivatal

(3) Ha a gyermek veszélyeztetettségét a (2) bekezdés szerinti intézkedésekkel, azok végrehajtását követő hat hónapon belül sem lehet a szülőnek felróható okból megszüntetni, és az a gyermek érdekében áll, a gyámhivatal megteszi a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti intézkedéseket.

91/F. §⁷⁶³ Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma az adott nevelési évben elérte az ötöt, vagy a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte a tízet, a nevelési-oktatási intézmény vezetője

91/G. §⁷⁶⁴ (1)⁷⁶⁵ A nevelési-oktatási intézmény vezetője a mulasztás igazolására előírt határidő lejártát követően haladéktalanul jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak, ha a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak a száma az adott óvodai nevelési évben elérte a húszat, vagy a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte az ötvenet. Kiskorú esetén a jelzéssel egyidejűleg a nevelési-oktatási intézmény vezetője megküldi a gyámhivatalnak az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség vagy a tankötelezettség, az iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének okait és e kötelezettségek teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.

(2)⁷⁶⁶ A gyámhivatal a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének (1) bekezdés szerinti jelzése alapján, a jelzés beérkezését követően

(2a)⁷⁶⁷ A (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó esetben – feltéve, hogy a családi pótlék jogosultja nem a szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója – a nevelési-oktatási intézmény vezetője levélben kezdeményezi a családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatalnál a családi pótlék szüneteltetését elrendelő eljárás megindítását.

(3)⁷⁶⁸ A gyámhivatal már fennálló védelembe vétel esetén a családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatalnak a családi pótlék szüneteltetését elrendelő véglegessé vált döntéséről értesíti a család- és gyermekjóléti központot, egyidejűleg felhívja az egyéni gondozási-nevelési terv felülvizsgálatára és annak harminc napon belül történő megküldésére. A családi pótlék szüneteltetésével érintett gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének tartalmaznia kell az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség, tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében szükséges feladatokat, így különösen a nevelési-oktatási intézményben igénybe vehető, a gyermeknek a felzárkóztatását célzó foglalkozásokon, fejlesztő foglalkoztatáson, képesség-kibontakoztató felkészítésen való részvételének biztosítására irányuló intézkedéseket.

91/H. §⁷⁶⁹ (1)⁷⁷⁰ A gyámhivatal a családi pótlék szüneteltetése szükségességének felülvizsgálata során tájékoztatást kér a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől arról, hogy

(2) Az első felülvizsgálattal érintett időszak kezdő napja

(3) A Gyvt. 68/A. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az utolsó felülvizsgálattól számított egy hónapot az utolsó felülvizsgálattal érintett időszak utolsó napját követő naptól kell számítani.

(4)⁷⁷³ A gyámhivatal a felülvizsgálati eljárás során hozott határozatáról – védelembe vett gyermek esetén – tájékoztatja a család- és gyermekjóléti központot.

91/I. §⁷⁷⁴ A családi pótlék szüneteltetésének megszüntetését követően a gyermek védelembe vételét legalább a családi pótlék szüneteltetésének időtartamával megegyező ideig, legfeljebb azonban a gyermek 16 éves korát követő első felülvizsgálatig fenn kell tartani. Ezt követően a védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásáig csak akkor tartható fenn, ha attól eredmény várható.

91/J. §⁷⁷⁵ (1)⁷⁷⁶ A családi pótlék szüneteltetése során a gyámhivatal és a családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatal az adategyeztetést elektronikus úton folytatja le.

(2)⁷⁷⁷ Ha a gyámhivatal illetékessége a családi pótlék szüneteltetése alatt szűnik meg, a gyámhivatal

91/K. § (1) A gyámhivatal a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a szabálysértési hatóságnak az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetéséről tájékoztató, a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti jelzését követően megkeresi

(2)⁷⁸⁵ A gyámhivatal az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti megkeresésében felhívja a család- és gyermekjóléti központot, hogy haladéktalanul küldje meg a pártfogó felügyelői szolgálat részére a rendelkezésére álló, a gyermek tekintetében a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben elkészített környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt.