• Tartalom

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

2013.12.01.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Csjt.) módosító 1986. évi IV. törvény 39. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §1

2. § E rendelet alkalmazásában

a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek: az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes – meghallgatása során – az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni,

b) törvényes képviselő: a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok,

c) háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt élő személyek,

d) kereső tevékenység: olyan rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység, amely után ellenérték jár, ide nem értve a gyermek által az iskolai szünet alatt végzett munkát és a kötelező szakmai gyakorlatot,

e)2 környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti helyszíni szemle,

f)3 szokásos tartózkodási hely: ahol az érintett személy életvitelszerűen tartózkodik,

g)4 gyámhivatal: a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal.

3–5. §5

5/A. §6 (1) A szociális és gyámhivatal a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladata ellátása érdekében

a)7 tájékoztatást kér és nyilvántartást vezet az állam, a helyi önkormányzat, az egyházi jogi személy, más jogi személy, illetve az általuk fenntartott intézmények által a bűnelkövetés vagy a bűnismétlés megelőzése céljából indított programokról,

b)8 folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek védelmét szolgáló bűnmegelőzési pályázati felhívásokat, azokról tájékoztatja a helyi önkormányzatot, az egyházi jogi személyt, más jogi személyeket, illetve az általuk és az állam által fenntartott intézményeket,

c) segítséget nyújt a b) pont szerinti pályázatok benyújtásához és az elnyert támogatások cél szerinti felhasználásához,

d) illetékességi területén összehangolja a gyermekek számára indított bűnmegelőzési programokat,

e) együttműködik a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyekkel és intézményekkel, közoktatási intézményekkel, a pártfogó felügyelői szolgálattal, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, valamint a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézményekkel,

f) részt vesz a kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve az illetékességi területén működő bűnmegelőzési tanács munkájában,

g) kapcsolatot tart az áldozatvédelemben szerepet vállaló civil szerveződésekkel, illetve a rendőrség áldozatvédelmi referensével,

h) közvetíti az illetékességi területén kívül működő vagy országos szervezetek által kezdeményezett programokat, képzéseket és segítséget nyújt ezek igénybevételéhez,

i) a gyámhatóságok ellenőrzése során, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet, különös tekintettel a gyermeket veszélyeztető körülmények feltárására irányuló tevékenységre,

j) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén segítséget nyújt a tudomást szerző gyámhatóságoknak, valamint a gyermekvédelmi rendszerben működő szakembereknek a szükséges feljelentés megtételéhez,

k)9 a büntetőjogi felelősségre nem vonható 12, illetve 14 év alatti elkövetők ügyében szakmai támogatást nyújt a gyámhivatalnak és a gyermekjóléti szolgálatnak a kiskorú, illetve családja részére nyújtandó segítségre vonatkozóan, továbbá kezdeményezi a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket, és ezek végrehajtását ellenőrzi.

(2) A szociális és gyámhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerinti jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet.

(3) A szociális és gyámhivatal a (2) bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez tájékoztatást kér

a)10 a pártfogó felügyelői feladatokat ellátó illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálattól, a rendőrségtől, valamint a gyámhivataltól és a gyermekjóléti szolgálattól, a speciális gyermekotthontól, a javítóintézettől a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól,

b) a gyermekjóléti szolgálattól a családgondozás és a védelembe vétel eredményéről.

(4)11 A (3) bekezdés szerinti jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából a szociális és gyámhivatal egyeztető értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, a települési önkormányzatok, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) megyei, fővárosi kirendeltsége (a továbbiakban: megyei kirendeltség), a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit.

(5) Az értekezletről készített írásbeli összefoglalót a szociális és gyámhivatal az elhangzott javaslatokkal együtt megküldi az értekezletre meghívottaknak.

Bíróság előtti eljárás

6. § (1)12 A gyámhivatalt a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyszr.) 8. §-ának (1) bekezdése szerinti bíróság előtti eljárásban a gyámhivatal vezetője vagy ügyintézője jogosult képviselni.

(2)13 A gyámhivatal, a szociális és gyámhivatal a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (4) bekezdése értelmében a közigazgatási perben is perbeli jogképességgel rendelkezik.

II. Fejezet

Az egyes gyámhatósági ügyek közös eljárási szabályai

7. §14

Ügyfél

7/A. §15 A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül,

a) amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz

aa) a gyermekjóléti szolgálat vezetője,

ab) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat) vezetője,

ac) a gyermekotthon vezetője,

ad) a gyámként kirendelt nevelőszülő;

b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő.

Eljárás az illetékességi területen kívül

7/B. §16 Az eljáró gyámhatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, a lakás- és egyéb körülmények közvetlen megismerésétől jobb, illetve gyorsabb eredmény várható, mint a jogsegély alkalmazásától.

Az eljárás megindítása

8. § (1) A gyámhatóság – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – az eljárást a hatáskörébe tartozó ügyben hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja.

(2)17 A gyámhatóság hivatalból

a) megindíthatja az eljárást, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek kéri, amennyiben ez a gyermek érdekében áll,

b) megindítja az eljárást, ha azt a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat vagy a Gyvt. 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv, személy kezdeményezte.

(3)18 Névtelen beadvány alapján az eljárást megindítani akkor szükséges, ha a beadványban feltüntetett körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége. A névtelen beadvány alapján indult eljárás hivatalból indult eljárásnak minősül.

(4)19 A gyámhatósági eljárást az e rendeletben meghatározott ügyekben a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy önállóan is megindíthatja.

(5)20 A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása miatt indult eljárásban a gyámhatóság a haladéktalanul elkészített környezettanulmányt követően soron kívül megteszi a gyermek védelme érdekében szükséges intézkedéseket.

(6)–(7)21

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása22

8/A. §23 A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be.

Az eljárás felfüggesztése

8/B. §24 (1)–(2)25

(3) A gyámhatósági eljárást az ügyfél kérelmére kizárólag a kapcsolattartással, a családi jogállással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadás előtti eljárással, valamint a gyermektartásdíj megelőlegezésével és az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos ügyekben lehet felfüggeszteni.

(4)26 Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást kizárólag az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig lehet felfüggeszteni.

Irat27

8/C. §28 Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság valamely ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Azon nyelvek listáját, amelyek esetében hiteles magyar fordítás nem szükséges, a gyámhatóság a honlapján közzéteszi.

Környezettanulmány

9. § (1)29 A gyámhatóság a Gyvt. 130. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére felkérhet más személyt vagy szervet, így különösen a gyermekjóléti szolgálatot és a települési önkormányzat jegyzőjét.

(2)30 A gyámhivatal környezettanulmány (helyzetértékelés) elkészítésére

a) az örökbefogadhatónak nyilvánításra irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálatot,

b) az örökbefogadás előtti eljárás és az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során a gyermekvédelmi szakszolgálatot

kérheti fel.

(3)31 A környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a gyermek

aa) lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,

ab) gondozásának, nevelésének szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,

ac) háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat,

ad) ügyének szempontjából lényeges megállapításokat, a család körülményeinek értékelését;

b) a gondnoksággal érintett személy

ba) életvitele, gondozása szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,

bb) háziorvosának, pszichiáter szakorvosának elérhetőségére vonatkozó adatokat,

bc) által igénybe vett szociális intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat,

bd) anyagi és szociális körülményeit,

be) ügyének szempontjából lényeges megállapításokat.

Képviselet

10. § (1) A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek, illetve a gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője.

(2)32

(3) A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben – a Csjt. 86. §-ának (3) bekezdése alapján – meghatalmazást adhatnak egymásnak, melyet a meghatalmazott szülő köteles az eljárás során a gyámhatóságnak benyújtani.

(4)33 A jogorvoslati kérelmet a Gyvt. 128. § (3) bekezdése szerinti ügyekben is benyújthatja jogi képviselő vagy a jogi képviselő az ügyféllel együtt.

(5)34 Ha a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a gyámhatóság eseti gondnok útján gondoskodik képviseletükről [Ptk. 225. § (1) bek.], kivéve, ha kizárólag a (6) bekezdés szerinti intézkedés megtétele szükséges.

(6)35 A gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy és a törvényes képviselője közötti érdekellentét esetén – más szerv megkeresésére – a gyámhatóság a meghallgatás során gyakorolja a törvényes képviselőnek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jogait.

Meghallgatás

11. § (1)36 A gyámhatósági eljárásban a meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel jár, illetve a meghallgatást mellőzni kell, ha a meghallgatandó nagykorú személy ismeretlen helyen tartózkodik. A gyámhatósági eljárásban a cselekvőképtelen ügyfél személyes nyilatkozattételre – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. § (2a) bekezdés szerinti módon – akkor hívható fel, ha az a saját érdekét szolgálja és a nyilatkozatától várható bizonyíték más módon nem pótolható.

(2) A gyámhatóság a gyermeket az őt érintő kérdésekben közvetlenül vagy más módon, így különösen a gyermekjóléti szolgálat, valamint a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy útján hallgatja meg.

(3)37 A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását,

a) ha azt az ítélőképessége birtokában lévő gyermek maga kéri,

b)38 a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a korlátozottan cselekvőképes, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek személyi és vagyoni ügyében [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12/D. §],

c) ha azt külön jogszabály rendeli el.

(4)39 Mellőzni lehet a korlátozottan cselekvőképes gyermek, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek közvetlen meghallgatását, ha

a) a kifizetés, valamint a gyámi fenntartásos betétből történő pénzfelvétel éves összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, és

b) a törvényes képviseletet gyakorló személy hitelt érdemlően bizonyítja a gyermek beleegyezését. A beleegyezés hitelt érdemlő bizonyításának minősül különösen a szülők vagy más törvényes képviselők magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata a gyermek véleményéről, vagy ha a gyermek írásban maga is kéri a kifizetést, illetve a pénzfelvételt.

(5)40 A (4) bekezdésben foglaltakat a korlátozottan cselekvőképes személy meghallgatására megfelelően alkalmazni kell.

(6)41 A gyámhatóság a gyermeket törvényes képviselője, illetve egyéb érdekelt jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a gyermek érdekében áll.

(7)42 A gyámhatóság az ügyfelet, illetőleg az érintett személyt szükség esetén hivatalos helyiségén kívül is meghallgathatja. A meghallgatásra indokolt esetben a cselekvőképtelen személy lakóhelyén, a számára szolgáltatást biztosító nevelési-oktatási intézményben vagy egészségügyi intézményben kerül sor.

Ismeretlen személy,
ismeretlen helyen való távollét43

12. § (1)44 Ismeretlen az a személy, akinek a Gyvt. 5. §-ának t) pontjában meghatározott személyazonosító adatai (a továbbiakban: személyazonosító adat) nem vagy csak részben állnak rendelkezésre, és ezek alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) által, illetőleg a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint nem beazonosítható.

(2)45 Az ismeretlen helyen való távollét megállapítását

a) a körözés sikertelen voltát igazoló rendőrségi okirat,

b)46 a lakcímkivonat,

c) az ismeretlen helyre távozást tanúsító külföldi okirat,

d) egyéb, hitelt érdemlő okirat

alapozza meg.

(3)47 A meghallgatandó személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha

a)48 a központi szerv által közölt adatszolgáltatás szerint bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, vagy a nyilvántartásban nem szerepel,

b)49 a központi szerv által közölt címről vagy az ügyfél az általa megadott címről az idézés két alkalommal ,,ismeretlen helyre költözött'' jelzéssel érkezett vissza.

(4)50 Az ügyfél személyének és tartózkodási helyének felderítése céljából a gyámhatóság megkeresheti a központi szervet, valamint – amennyiben szükséges – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát.

(5)51 Azt a tényt, hogy az ügyfél ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a határozatban meg kell állapítani. A határozatot közölni kell

a) ismeretlen személy esetén az eseti gondnokkal,

b) ismeretlen helyen tartózkodó személy esetén az ügygondnokkal.

(6)52

A tárgyalás

13. § (1) A gyámhatóság szükség esetén, illetve az ügyfél kérelmére tárgyalást tart, melyre az ügyfeleket székhelyére idézheti.

(2)53 A gyámhatóság – a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében – illetékességi területén bárhol tarthat tárgyalást, különösen akkor, ha több ügyfélnek kellene más helységből a székhelyre utaznia. A tárgyalás helyszíne ilyen esetben az ügyfél lakóhelyéhez legközelebb lévő települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos helyisége.

(3)54 Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a kérelmét visszavontnak kell tekinteni.

Szakértő55

13/A. §56 A szakértői vélemény elkészítésének határideje harminc nap.

A döntés tartalma és közlése

14. §57 (1)58 A döntés rendelkező részének a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a)59 a gyermeknek, valamint annak a személynek a személyazonosító adatait, akinek képviseletére gondnokot rendeltek, továbbá – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – akire nézve jogot, illetve kötelezettséget állapítottak meg,

b) a döntés jogkövetkezményeiről való tájékoztatást, a teljesítés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést,

c) a döntés végrehajtásában, teljesítésében közreműködő szerv megkeresését.

(2) Ha a gyámi vagy gondnoki feladatokat nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve olyan személy látja el, akinek ez megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelessége, a döntés reá vonatkozóan a nevét, valamint a munkáltató, a megbízó, illetve a nevelőszülői hálózatot fenntartó megnevezését és székhelyét tartalmazza.

(3) Ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a gyámhatóság a döntést akkor is meghozhatja, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nem állnak vagy csak részben állnak a rendelkezésére.

(4)60

14/A. §61

A jogerő

15. §62 (1)63 A kapcsolattartással, a családba fogadással, a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásával, a nevelésbe vétellel, valamint a gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyekben a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő.

(2) Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetőleg eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett más szervet vagy személyt a döntés részjogerőre, jogerőre emelkedéséről értesíteni kell.

(3)64

Újrafelvételi eljárás

15/A. §65 Nincs helye újrafelvételi eljárásnak

a) a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével,

b) az örökbe fogadhatóvá nyilvánítással, az örökbefogadás engedélyezésével és felbontásával,

c) az ideiglenes hatályú elhelyezéssel,

d) az ideiglenes gondnok, zárgondnok kirendelésével

kapcsolatos ügyekben.

Végrehajtás

16. §66 (1)67 A végrehajtás foganatosításában – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak, valamint a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben a meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben foglaltak kivételével – a települési önkormányzat jegyzője – a gyámhivatal, valamint a szociális és gyámhivatal megkeresésére – közreműködhet.

(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeknek a gondozási helyre viteléről a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése szerinti beutaló szerv gondoskodik.

(3) A kapcsolattartásra vonatkozó döntés foganatosításáról – függetlenül attól, hogy a döntést a bíróság vagy a gyámhivatal hozta – a gyámhivatal gondoskodik.

(4)68

Eljárási költség69

17. §70 A gyámhatósági eljárásban közreműködő szakértők díjazására az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló jogszabályban foglaltak az irányadók.

17/A. §71

MÁSODIK RÉSZ

SZÜLŐI FELÜGYELET
ÉS A KAPCSOLATTARTÁS

III. Fejezet

A szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek

18. § (1) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben [Csjt. 73. § (1) bek.] nem tudnak megegyezésre jutni, a gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti.

(2) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők megállapodnak abban, hogy a jövőre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja [Csjt. 72. § (1) bek.] a gyámhivatal e megállapodásukat – kérésükre – jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek – megállapodásuk alapján – melyik szülőnél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorolják.

(3)72 A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásukat módosíthatják, valamint ezen megállapodásuk nem azonos hatályú a bíróság ilyen ügyben hozott határozatával.

19. § (1)73 Ha a gyermek szülei nem élnek együtt és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt eddig nevelő szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, illetőleg a szülő felügyeleti joga a Csjt. 91. § (1) bekezdésének a)–b) pontja alapján szünetel vagy a szülő meghalt, a gyámhivatal megállapítja a másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését és felhívja őt joga gyakorlására, feltéve, hogy nem áll a szülői felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt, vagy a szülői felügyeleti joga nem szünetel a Csjt. 91. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján, illetőleg a gyermek másnál történő elhelyezése iránt nem indokolt pert indítani.

(2)74 A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott okok fennállása esetén kötelezi a gyermeket gondozó személyt, hogy a gyermeket a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülőnek adja ki.

(3)75

(4)76 Ha a Csjt. 88. §-ának (3) bekezdésére tekintettel a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről szóló ítélet hatálya kihat a később született gyermekre is, ennek tényét a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésével vagy nevelésbe vételével egyidejűleg a gyámhivatal határozatban állapítja meg, feltéve, hogy a gyermek nem áll a másik szülő szülői felügyelete alatt.

A gyermek családi és utónevének megállapítása

20. § A gyámhivatal állapítja meg a gyermek nevét, ha

a) a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, aki az anyakönyvvezető vagy a gyámhivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét – a felhívás közlésétől számított harminc napon belül – nem határozza meg,

b) a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyermek családi, illetve utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívásától számítva 30 napon belül nem jelentik be,

c) a különélő szülők a gyermek nevével kapcsolatosan nem tudnak egyetértésre jutni, és a gyámhivatal felhívása ellenére – a felhívás közlésétől számított harminc napon belül – nem igazolják a bírósági eljárás megindítását.

A szülői ház elhagyása

21. § (1)77 A szülői ház elhagyásával kapcsolatos eljárás a gyermek, a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve a gyermeket gondozó vagy a gyermek gondozását vállalni szándékozó személy kérelmére indul.

(2) A gyámhivatal a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyásának engedélyezése során [Csjt. 77. § (2) bek.] vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható.

(3) A gyámhivatal a (2) bekezdésben megjelölt eljárása során, ha a gyermek nem intézménybe, hanem magánszemélyhez kíván költözni, köteles a magánszemélyt is meghallgatni és nála környezettanulmányt készíteni.

(4)78 Ha a gyámhivatal a szülői ház elhagyását engedélyezi, egyúttal megállapítja, hogy a szülői ház elhagyásának engedélyezése – a gondozás, nevelés kivételével – a szülők szülői felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti.

(5)79 Ha a gyámhivatal a kérelmet elutasítja és a gyermek a szülői házat már engedély nélkül elhagyta, egyidejűleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre. Ugyanígy jár el abban az esetben is, ha az engedély megadását követően a feltételek megváltozása miatt az engedélyt visszavonja.

(6)80 A szülői ház elhagyásának engedélyezéséről szóló határozatát a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

A gyermek végleges külföldre távozása

22. § (1) A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása [Csjt. 77. § (3) bek.] iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat (különösen: a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot), amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van.

(2) A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során mérlegelni kell, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.

(3) Ha a különélő szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről.

(4)81 A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal

a) határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását,

b) határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik,

c) az engedélyező határozatot közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

Az életpálya kijelölése

23. § (1)82 A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek taníttatásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmet önállóan is előterjesztheti. Kérelem hiányában a gyámhivatal a közoktatási intézmény jelzésére hivatalból jár el.

(2) A gyámhivatalnak az eljárás során elsősorban a szülők és a gyermek közötti megegyezésre kell törekednie.

(3) Az eljárás során gondosan vizsgálni és mérlegelni kell a gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és annak eredményeit, továbbá egészségi állapotát.

(4)83 A (3) bekezdésben foglaltak vizsgálata során ki kell kérni a nevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési- oktatási intézményének véleményét, továbbá – szükség esetén – a gyermek-pszichiátriai gondozó vagy egyéb egészségügyi intézet szakvéleményét.

A szülők vagyonkezelése

24. § (1) A gyámhivatal a szülők vagyonkezelői jogát a Csjt. 79. §-ának (2) bekezdése, valamint 81. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek érdekében korlátozhatja, továbbá a vagyonkezeléssel kapcsolatos törvényes képviseleti jogát a Csjt. 87. §-ának (2) bekezdése alapján megvonhatja.

(2) Ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott valamely vagyont, hogy azt a szülő nem kezelheti, a gyámhivatal e vagyon kezelésére – a vagyont juttató személy javaslatának figyelembevételével – eseti gondnokot rendel ki.

(3)84 A gyermek törvényes képviselője vagy gondozója kezéhez kiutalt gyermektartásdíj, megelőlegezett gyermektartásdíj felhasználását a gyámhivatal – a gyermekjóléti szolgálat véleményének figyelembevételével – indokolt esetben ellenőrizheti.

(4)85 Ha a (3) bekezdésben meghatározott személy a kezéhez kiutalt gyermektartásdíjat, megelőlegezett gyermektartásdíjat nem a gyermek érdekében használja fel, a gyámhivatal

a) szülő esetében a Csjt. 81. §-ának (2) bekezdésében,

b) gyám esetében a 158. § (6) bekezdésében, valamint a Csjt. 108. §-ában

foglaltak szerint jár el.

(5)86 Az a szülő, akinek a gyámhivatal engedélyezte, hogy gyermeke vagyonát igénybe vegye, a 158. §-ban foglaltak szerint eseti számadásra köteles.

A törvényes képviselet

25. § (1)87 A szülő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat

a) a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra [Ptk. 13. § (1) bekezdés a) pont],

b) a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre [Ptk. 13. § (1) bekezdés b) pont, 656. §],

c) a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására [Ptk. 13. § (1) bekezdés b) pont],

d) a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],

e) a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],

f) a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],

g) a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére,

h) a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre,

i)88 a gyermek személyes tulajdonát képező, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát, illetve vagyoni értékű jogát érintő jogügyletre [Ptk. 13. § (1) bek. e) pont],

j)89 a gyermek tulajdonát képező – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó – értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre [Ptk. 13. § (1) bek. e) pont],

k) a gyermek beszolgáltatott vagyonára [Csjt. 82. § (2) bek., Ptk. 13. § (1) bek. d) pont],

l) a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására [Ptk. 12/A. § (4) bek.],

m)90 a gyermek ingatlantulajdonát érintő közös tulajdon átruházással történő megszüntetésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont]

vonatkozik.

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben felsorolt jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges – jogszabályban előírt – egyéb feltételeket nem pótolja.

Gyámnevezés és a gyámságból való kizárás

26. § (1)91 Ha a szülő a gyámot nevező vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát [Csjt. 71. § (2) bek.] a gyámhivatal előtt teszi, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a gyermek, a nevezett gyám vagy a gyámságból kizárt személy személyazonosító adatait, valamint a szülő felhívását lakóhely változásának bejelentésére. A szülő a lakóhelyváltozásáról szóló gyámhivatali bejelentési kötelezettségének úgyis eleget tehet, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervtől kéri, hogy a lakóhelyváltozás tényét közölje a gyámhivatallal.

(2)92 A gyámnevezést tartalmazó vagy a gyámságból kizáró gyámhivatallal közölt jognyilatkozatról a gyámhivatal naprakész nyilvántartást vezet és a szülő lakóhely változása esetén az illetékessé vált gyámhivatalt a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti.

IV. Fejezet

A kapcsolattartási ügyek

27. §93 (1) A kapcsolattartás célja, hogy

a) a gyermek és a 28. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra jogosult személyek (a továbbiakban: kapcsolattartásra jogosult) közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá

b) a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

(2) A kapcsolattartás formái a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás.

(3) A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja

a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás),

b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra – a visszaadás kötelezettségével történő – elvitelét,

c) a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést.

(4) Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet.

(5)94 Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak

a) az időszakos kapcsolattartás ideje alatt,

b) a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt, amelynek mértéke

ba) a kapcsolattartásra jogosultat a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerint megillető időszakos kapcsolattartás időtartamát,

bb) ha a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat nem rendelkezik a kapcsolattartásra jogosultat megillető időszakos kapcsolattartás időtartamáról, a két hetet

nem haladhatja meg.

(6)95 A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény, illetve felróható magatartás hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

(7) A gyermek elvitelével felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

28. § (1)96 A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.

(2)97 A kapcsolattartás szabályozására, újraszabályozására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti.

(3)98

(4)99 Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartását nem érinti a Csjt. 52. §-ának (2) bekezdése szerinti közös gyermekké fogadás, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének elhalálozása folytán szűnt meg.

(5)100 A gyámhivatal indokolt esetben előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolatának fenntartását, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhivatal a szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat.

29. § (1)101 A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, illetve újraszabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Csjt. 92. §-ának (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartásról a gyámhivatal, illetve a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a felek személyes körülményeinek, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

(2) Különélő szülők kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a gyermek melyiküknél van elhelyezve [Csjt. 72. § (2) bek.].

(3)102 A gyámhivatal vagy a bíróság – kérelemre – akkor jogosíthatja fel a gyermek szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőjét a kapcsolattartásra, ha a gyermek érzelmi fejlődését a szülőtől való teljes elszakadása veszélyeztetné, vagy ha a gyermek sorsa örökbefogadás útján nem rendezhető.

30. §103 (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával – tárgyalás megtartásával – rendezi. Ennek során a gyermeket gondozó szülő, más személy (a továbbiakban: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult megegyeznek

a) a folyamatos, valamint az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról,

b) a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,

c) a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről,

d) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről,

e) a kapcsolattartás egyéb formáiról.

(2) A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.

(3) Az egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, a gyámhivatal határozatba foglalja és jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31–33/B. §-okban meghatározott jogkövetkezményekről, valamint arról, hogy a tanítási szünetek időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.

(4) Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság – a kapcsolattartás céljának megfelelően – a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.

(5) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a kapcsolattartás formáját,

b) a kapcsolattartást akadályozó körülményekről történő előzetes értesítési kötelezettség szabályait,

c) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét,

d) a 31–33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről való tájékoztatást.

(6) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként a gyermekjóléti központ vagy a kapcsolattartási ügyeletet működtető gyermekjóléti szolgálat helyiségét is megjelölheti, egyben előírhatja a kapcsolattartásra kötelezett számára a gyermeknek ezen a helyen történő átadását, illetve a kapcsolattartásra jogosult számára a gyermeknek ezen a helyen történő átvételét.

(7)104 A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást.

(8)105 Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha

a) az a kapcsolattartásra kötelezett miatt maradt el,

b)106 az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

(9)107 Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével, illetve a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdésének b) pontja alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.

(10)108 Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.

A gyermekvédelmi közvetítői eljárás

30/A. §109 (1) Ha a szülők, illetve a 28. § (1) bekezdése szerinti jogosultak a kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének a lehetőségére. Közvetítői eljárás a végrehajtási eljárás során is igénybe vehető. A közvetítői eljárásra a felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére a felek beleegyezésével kerülhet sor.

(2) Ha a kapcsolattartás szabályozására irányuló eljárás alatt vagy a végrehajtási eljárás során a felek bejelentik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó szándékukat, a gyámhivatal tájékoztatást ad számukra a közvetítői eljárás helyéről, menetéről, és egyidejűleg elrendeli az előtte folyamatban lévő eljárás négy hónapra történő felfüggesztését.

(3) Ha a közvetítői eljárás 4 hónap alatt nem vezet eredményre, erről a közvetítő tájékoztatja a gyámhivatalt. Ilyen esetben a gyámhivatal az eljárást hivatalból folytatja.

(4) Amennyiben a közvetítői eljárás valamelyik fél együttműködésének hiánya miatt nem vezet eredményre, a másik fél kérelmére a gyámhivatal az eljárást 4 hónapon belül is folytatja.

30/B. §110 (1)111 A gyermekvédelmi közvetítői eljárás keretében a felek együttesen jelölik ki a közvetítőt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékébe vagy az igazságügyért felelős miniszter által vezetett közvetítői névjegyzékbe felvett közvetítők közül. A névjegyzékek a gyámhivatal, valamint a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében is megtekinthetők.

(2)112 Ha a felek a közvetítő személyében megállapodtak, a gyámhivatal értesíti a közvetítőt a kijelölésről. A közvetítő az értesítéstől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozik a kijelölés elfogadásáról vagy visszautasításáról, valamint a kijelölés elfogadása esetén arról is, hogy nem elfogult, illetve vele szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.

30/C. §113 (1) A közvetítő a kijelölés elfogadásától számított 15 napon belül a feleket megbeszélésre hívja meg. Az első megbeszélésen a közvetítő tájékoztatja a feleket az eljárás menetéről, annak lényeges elemeiről és a titoktartási kötelezettségről.

(2) A közvetítő a feleket, valamint a 12 éven felüli gyermeket minden esetben meghallgatja, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket pedig csak a felek, illetve a gyámhivatal javaslata esetén hallgatja meg.

(3) Egy ügyben szükség szerint több megbeszélés is tartható.

30/D. §114 (1) Ha a felek között egyezség jön létre, azt a közvetítő írásba foglalja, melyet a közvetítő és a felek is aláírnak.

(2) A közvetítő az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi a kapcsolattartást szabályozó gyámhivatalnak. A gyámhivatal a felek kérelmére az egyezséget jóváhagyja.

Az átmeneti gondozásban részesülő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás115

30/E. §116 (1) A kapcsolattartás szabályozása során figyelemmel kell lenni a gyermek családi kapcsolatainak ápolásához való jogára, a gyermek véleményére, mindenekfelett álló érdekére, a gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okára, a kapcsolattartásra jogosult magatartására, körülményeire.

(2) A kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a szülő a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A szülő kapcsolattartási jogának szüneteltetését kell elrendelni abban az esetben, ha a szülő a gyermeket súlyosan bántalmazta.

30/F. §117 (1) Ha az átmeneti gondozásban lévő gyermek és a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója külön élnek, a gyámhivatal vagy a bíróság kérelemre szabályozza a kapcsolattartást.

(2) A gyámhivatal vagy a bíróság felügyelt kapcsolattartást rendel el, ha az átmeneti gondozásban lévő gyermek számára ez látszik biztonságosnak, mert a kapcsolattartásra jogosult személy a gyermeket bántalmazta vagy elhanyagolta.

(3) Az átmeneti gondozásban lévő gyermek tekintetében a felügyelt kapcsolattartást elrendelő gyámhivatali vagy bírósági határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a kapcsolattartás formáját, gyakoriságát, időtartamát,

b) a kapcsolattartás helyszínét és a felügyeletet biztosító szakembernek, így különösen a családok átmeneti otthona családgondozójának (ügyeletes gondozójának), a gyermekek átmeneti otthona családgondozójának (nevelőjének), a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti központ családgondozójának a kijelölését,

c) a kapcsolattartásra jogosultnak és a kapcsolattartásra kötelezettnek a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó – írásban, elektronikus levélben, telefonon vagy szóban történő – kölcsönös értesítési kötelezettségét,

d) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét,

e) a kapcsolattartás egyéb formáinak meghatározását (levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés).

30/G. §118 (1) Ha a gyermek ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezéséről nem a gyámhivatal döntött, illetve, ha a gyámhivatal döntésének meghozatalakor nem állt rendelkezésre elegendő adat a kapcsolattartás szabályozására, a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezéstől számított tizenöt napon belül hivatalból dönt a gyermek szüleivel való kapcsolattartásának szabályozásáról.

(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek érdekében a gyámhivatal – lehetőség szerint a szülő meghallgatását követően –

a) szabályozza a gyermek gondozási helyén történő látogatását, annak gyakoriságát, időtartamát,

b) a gyermek biztonsága érdekében felügyelt kapcsolattartást rendelhet el, meghatározva a kapcsolattartás gyakoriságát, helyszínét, időtartamát, valamint kijelölve a felügyeletet biztosító szakembert, így különösen a nevelőszülői tanácsadót, a gyermekotthon családgondozóját, a gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozóját, gyámi, gondozói tanácsadóját,

c) szabályozza a kapcsolattartás egyéb formáit (levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés),

d) felhívja a szülő figyelmét, hogy

da) a gyermek családba való visszakerülésének feltétele a rendszeres kapcsolattartás,

db) a kapcsolattartás megvalósulásához rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kérhet a települési önkormányzattól,

e) felhívja a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett figyelmét a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó – írásban, elektronikus levélben, telefonon vagy szóban történő – kölcsönös értesítési kötelezettségükre.

(3) Ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére a szülő súlyosan bántalmazó magatartása miatt került sor, a gyámhivatal a gyermek érdekében szünetelteti a kapcsolattartást az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, illetőleg a nevelésbe vételről történő döntés jogerőre emelkedéséig.

30/H. §119 (1) Az átmeneti nevelésbe vétel és különösen indokolt esetben a tartós nevelésbe vétel elrendelésével, illetve felülvizsgálatával egyidejűleg – a gyermek és lehetőség szerint a szülő véleményét figyelembe véve – a gyámhivatal

a) hivatalból szabályozza a gyermek szüleivel, nagyszüleivel, testvéreivel való kapcsolattartását, és ennek keretében

aa) meghatározza a kapcsolattartás formáját, gyakoriságát, időtartamát,

ab) dönt a gyermek gondozási helyén történő meglátogatásáról, vagy ha annak feltételei fennállnak, az elvitel formájában történő kapcsolattartásról,

ac) a gyermek biztonsága érdekében felügyelt kapcsolattartást rendelhet el, meghatározva a kapcsolattartás helyszínét és kijelölve a felügyeletet biztosító szakembert, így különösen a nevelőszülői tanácsadót, a gyermekotthon családgondozóját, a nevelőszülői hálózatót működtető családgondozóját, a gyermekvédelmi szakszolgálat gyámi, gondozói tanácsadóját,

ad) meghatározza a kapcsolattartás egyéb formáit (levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés),

b) felhívja a szülő figyelmét, hogy

ba) a gyermek családba való visszakerülésének feltétele a rendszeres kapcsolattartás,

bb) a kapcsolattartás megvalósulásához rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kérhet a települési önkormányzattól,

c) felhívja a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett figyelmét a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó – írásban, elektronikus levélben, telefonon vagy szóban történő – kölcsönös értesítési kötelezettségükre,

d) felhívja a gyám figyelmét, hogy jeleznie kell a gyámhivatalnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során közte és a kapcsolattartásra jogosult között vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek között vita keletkezik.

(2) A gyámhivatal a kapcsolattartás szabályozására vonatkozó határozatában dönt a gyermeknek a gondozási helyéről legfeljebb két napra történő eltávozása és a két napnál hosszabb szabadsága gyám által történő engedélyezésének lehetővé tételéről vagy annak a gyermek érdekében történő mellőzéséről.

(3) A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámja – a gyermek érdekében és a gyermek testvéreivel való kapcsolat ápolása céljából, különösen, ha azt a gyermek is kéri – biztosíthatja, hogy a gyermek személyes kapcsolatait a 28. § (1) bekezdésben felsorolt személyeken kívül mással is ápolhassa. A gyám köteles jelezni a gyámhivatalnak, ha az ítélőképessége birtokában lévő gyermek és közte vita áll fenn a személyes kapcsolatok ápolása kérdésében. A gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt.

30/I. §120 Az átmeneti gondozásban lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek tekintetében a szülő kérelmére – a gyám egyetértésével – a nyári időszakos kapcsolattartás pótolható.

A kapcsolattartási jog korlátozása,
szüneteltetése és megvonása

31. § (1)121 A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit – a tartási kötelezettség kivételével – önhibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem változtatott, valamint a 30/E. § (2) bekezdése szerinti esetben.

(2)122 A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében – kérelemre – korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek minősül az is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelően él kapcsolattartási jogával, illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget.

(3) A kapcsolattartási jog korlátozása során a gyámhivatal vagy a bíróság a már megállapított kapcsolattartás formájának vagy gyakoriságának, továbbá időtartamának megváltoztatásáról dönthet.

(4)123 A gyámhivatal, illetőleg a bíróság – kérelemre – meghatározott időre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb időtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év.

(5) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a határozatában megállapított kapcsolattartási jogot – kérelemre – megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél, és e magatartásával a gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyeztette.

A kapcsolattartás újraszabályozása

32. § (1)124 A kapcsolattartás újraszabályozását – ide nem értve a kapcsolattartás korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását – a kapcsolattartást rendező határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság vagy a gyámhivatal a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja.

(2)125 A kapcsolattartás újraszabályozása során a bíróság vagy a gyámhivatal a korábban megállapított kapcsolattartás formájának, gyakoriságának, időtartamának, helyének megváltoztatásáról – külön-külön vagy együttesen – is dönthet.

(3)126 Ha a kapcsolattartás újraszabályozására indult eljárásban a rendelkezésre álló adatok szerint a kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése vagy megvonása látszik indokoltnak, a gyámhivatal, illetőleg a bíróság a határozatban megállapított kapcsolattartás végrehajtását az új határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti.

(2)127 A gyámhivatal, illetve a bíróság kérelemre a kapcsolattartás újraszabályozására indult eljárásban a gyermek érdekében a kapcsolattartás korlátozását feloldhatja, illetve a kapcsolattartási jogot visszaállíthatja, ha azok a körülmények, amelyekre a határozatát korábban alapította, már nem állnak fenn.

32/A. §128

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat
végrehajtása

33. §129 (1)130 A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti kérelem benyújtásának

a) a kapcsolattartás pótlására, ennek hiányában a kapcsolattartásra – a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban – előírt határidő elteltétől, illetve

b) a (2) bekezdés szerinti veszélyeztető magatartás tudomásra jutásától

számított 30 napon belül van helye.

(2)131 A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást rendező egyezségben, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezáltal nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást.

(3)132 A kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelemnek a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett általi visszavonása jogvesztő hatályú.

(4)133 Ha a gyámhivatal az (1)–(2) bekezdésben foglaltak vizsgálata során megállapítja az önhiba fennállását, a végrehajtás iránti kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül végzéssel elrendeli a végrehajtást. A végrehajtást elrendelő végzésben a mulasztó felet

a) felhívja, hogy a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget, illetve hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével,

b) figyelmezteti az a) pont szerinti kötelezettség önhibából történő nem teljesítésének jogkövetkezményeire,

c) kötelezi a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

(5)134 Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a (4) bekezdés szerinti végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a meghatározott cselekmény végrehajtása esetén igénybe vehető eszközökön túl a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül végzéssel

a) a gyermekjóléti központ kapcsolatügyeletének, illetve a gyermekjóléti szolgálatnak a közreműködését vagy a védelembe vétel elrendelését kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a felek között kommunikációs zavarok állnak fenn,

b) a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételét kezdeményezheti azzal, hogy amennyiben a felek bejelentik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó szándékukat, a 30/A. § (2) bekezdése alapján felfüggeszti a végrehajtási eljárást.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések meghozatalára a (4) bekezdés szerinti végrehajtást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül van lehetőség.

(7) Ha a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatnak a (4)–(5) bekezdés szerinti végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal

a) a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, feltéve, hogy az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll,

b)135 feljelentést tesz a Gyszr. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 195. § (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése, illetve a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 210. § (1) bekezdése szerinti kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt.

(8)136

33/A. §137

33/B. §138 (1)139 Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a gyámhivatal – kérelemre – a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, hogy

a) a felek igénybe veszik a 30/A–30/D. § szerinti gyermekvédelmi közvetítői eljárást, vagy

b)140 a felek bármelyike kéri a kapcsolattartás újraszabályozását, illetve megvonását.

(2)141

(3) Az eljárás felfüggesztésére

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gyermekvédelmi közvetítői eljárás befejezéséig, legfeljebb azonban a közvetítői eljárás megindulását követő 4 hónapig [30/A. § (3) bek.],

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás újraszabályozására, illetve megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatásáig

kerül sor.

(4) A gyámhivatal a végrehajtási eljárást, amennyiben az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás sikerrel zárul, végzéssel megszünteti.

HARMADIK RÉSZ

HÁZASSÁGKÖTÉS, ÖRÖKBEFOGADÁS,
CSALÁDI JOGÁLLÁS

V. Fejezet

A kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek

34. § (1) A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő.

(2)142 A házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik,

b) a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van,

c) a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.

35. § (1) A gyámhivatal a határozathozatal előtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét és környezettanulmányt készít.

(2) A meghallgatásnak ki kell terjednie azokra a körülményekre is, amelyek az engedély megadását indokolják, továbbá arra is, hogy nem áll-e fenn házassági akadály.

Az engedélyezés feltételei

36. § (1)143 A gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó előzetes engedélyt akkor adja meg, ha

a) a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja,

b) az engedély megadása iránti kérelmet a kiskorú gyermek szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be,

c) a 34. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós – az egyéb körülmények gondos vizsgálata és mérlegelése nélkül – nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését.

(3)144 A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapig hatályos.

(4)145 A házasságkötés engedélyezéséről szóló határozatot a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

VI. Fejezet

Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek

Az örökbefogadhatónak nyilvánítás

37. §146 (1)147 Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérelmére vagy hivatalból indul. A hivatalbóli eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat működtetője vagy a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti.

(2)148 Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a a megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi járási gyámhivatala (e Fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: kijelölt gyámhivatal) – ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében pert nem kezdeményez – soron kívül jár el. A kijelölt gyámhivatal a nevelőszülőnél elhelyezett, átmeneti nevelésbe vett gyermek részére eseti gondnokot rendel [Gyvt. 87. § (7) bek.].

(3) Ha az örökbefogadhatónak nyilvánítás indoka az, hogy

a)149 a szülő gyermekével önhibájából nem tart kapcsolatot és életvitelén, körülményein az átmenti nevelés megszüntetése érdekében nem változtat, vagy a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot, a kijelölt gyámhivatal meghallgatja a szülőt, a gyermek gyámját, valamint a gyermek gondozását ellátó nevelőszülőt és környezettanulmányt készít;

b)150 a szülő lakó- vagy tartózkodási helyét az új lakó- vagy tartózkodási helye megjelölése nélkül megváltoztatta, a kijelölt gyámhivatal a 12. §-ban foglaltak szerint intézkedik a lakó- vagy tartózkodási hely felkutatása iránt, illetve meghallgatja a gyermek gyámját, valamint a gyermek gondozását ellátó nevelőszülőt.

(4)151 A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatónak nyilvánítás előtt köteles kikérni, ha az eljárás

a) hivatalból indul, ideértve a gyermekjogi képviselő kezdeményezése alapján hivatalból indult eljárást is:

aa) a szülő lakó- vagy tartózkodási helye (utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye) szerinti gyermekjóléti szolgálat véleményét a gyermek szüleinek életkörülményeiről, a családgondozás tapasztalatairól, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a szülő számára a kapcsolattartással összefüggésben nyújtott önkormányzati támogatásokról,

ab) a gyermekvédelmi szakszolgálat véleményét a gyermek elhelyezési tervében foglaltak teljesítéséről,

ac)152 a gyermek gyámjának, a gyermeket gondozó intézménynek, illetve – ha a gyermek nevelőszülőnél nevelkedik – a nevelőszülői hálózat működtetőjének véleményét a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, valamint arról, ha a kapcsolattartás a gyámhivatal határozatában szabályozottól – a (7) bekezdésben foglaltak szerint – jelentősen eltérően valósult meg;

b) a gyermekvédelmi szakszolgálat kezdeményezésére hivatalból indul, az aa) és ac) alpontban felsorolt véleményeket;

c) a gyermekotthon vagy – nevelőszülőnél nevelkedő átmeneti nevelésbe vett gyermek esetén – a nevelőszülői hálózat működtetőjének kezdeményezésére hivatalból indul, az aa) és ab) alpontban felsorolt, továbbá a gyermek gyámjának – a szülő-gyermek kapcsolat alakulását tartalmazó – véleményét;

d) a gyermek gyámjának kérelmére indul, az aa) és ab) alpontban felsorolt, továbbá a gyermeket gondozó intézmény vagy – ha a gyermek nevelőszülőnél nevelkedik – a nevelőszülői hálózat működtetőjének véleményét a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról.

(5)153 A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítással egyidejűleg a gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogát korlátozhatja, illetve szüneteltetheti. A kapcsolattartás szünetelését a 31. § (4) bekezdésében foglalt időtartamra lehet elrendelni, mely időtartamot a (3) bekezdés a) pontja szerinti örökbefogadhatónak nyilvánítás során figyelmen kívül kell hagyni.

(6)154 Amennyiben az örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt gyermek örökbefogadásának előkészítése vagy örökbefogadásának engedélyezésére irányuló eljárás során telik le a szülő kapcsolattartási jogának szünetelésére megállapított időtartam, a kijelölt gyámhivatal jogosult a szülő kapcsolattartási jogát az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig tovább szüneteltetni.

(7)155 A gyámhivatal határozatában szabályozottól jelentősen eltér a kapcsolattartás, ha az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás során vizsgált időszakban [Csjt. 48/A. §] a kapcsolattartásra jogosult szülő önhibájából

a) több alkalommal két hónapnál hosszabb ideig nem látogatja meg a gyermeket,

b) kapcsolattartási jogát nem a gyámhivatal határozatában előírt helyszínen és időpontban gyakorolja, illetve

c) kapcsolattartási jogát a gyermeket veszélyeztető módon gyakorolja.

Az örökbefogadás előtti eljárás

38. § (1) Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.

(2)156 Az örökbefogadás előtti eljárást Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás előtti eljárás – egymás kölcsönös tájékoztatása mellett – bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható.

(3) A gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben – a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik

a)157 az örökbefogadási szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermek(ek)re vonatkozó elképzeléseiről, ezen belül

aa) az általa örökbe fogadni szándékozott gyermekek számáról, illetve arról, hogy vállalja-e testvérek örökbefogadását,

ab) az örökbe fogadandó gyermek(ek) koráról,

ac) arról, hogy vállalja-e egészségileg károsodott gyermek örökbefogadását,

b) a korábban kezdeményezett örökbefogadás előtti eljárás eredményéről,

c)158 arról, hogy alkalmassá nyilvánítása esetén hozzájárul-e a személyazonosító adatainak az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába vételéhez,

d)159 annak tudomásulvételéről, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon történő eredményes részvétel.

(4)160 A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb tizenöt napon belül, írásban tájékozatja az örökbefogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeiről a helyszínen győződik meg.

(5)161 Ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmassági vizsgálaton, illetve a tanácsadáson és a felkészítő tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki vagy a környezettanulmány elkészítését nem tette lehetővé, a gyermekvédelmi szakszolgálat visszavontnak tekinti az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmét és nem folytatja le az alkalmassági vizsgálatot.

(6) A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat eredményéről.

39. §162 (1) A gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy egyidejű értesítése mellett az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerint – ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző gyámhivatalok illetékességi területén van, a választásuk szerint – illetékes gyámhivatalnak megküldi

a) az ügyfél kérelmét,

b) az általa elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét,

c) a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról,

d) az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot,

e) a környezettanulmányt,

f) a 38. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak figyelembevételével kialakított javaslatát.

(2) A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében

a) az (1) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok,

b) környezettanulmány, helyzetértékelés,

c) jövedelmi viszonyra vonatkozó igazolás,

d) az örökbe fogadni szándékozó személy és házastársa meghallgatása, valamint

e) szükség szerint egyéb bizonyítékok

alapján dönt.

(3) Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül a következőket tartalmazza:

a) az örökbe fogadni szándékozó személy hány és milyen korú gyermek örökbefogadására alkalmas,

b) az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmas-e testvérek, illetve egészségileg károsodott gyermek örökbefogadására,

c) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatását arról, hogy a (4) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálatot értesítenie kell a lakóhelyében, a családi állapotában, a személyi és életkörülményeiben, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseiben bekövetkezett változásokról.

(4) Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerős határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt saját nyilvántartásába, és – a hozzájáruló nyilatkozat birtokában – továbbítja az adatokat az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartása számára.

(5) Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem indítható.

(6)163 A gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozata annak jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos. Ha három éven belül az örökbefogadási eljárás jogerősen befejeződik, a határozat az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával hatályát veszti.

(7)164 Ha az örökbe fogadni szándékozó személy testvérek örökbefogadására való alkalmasságát megállapították, és a hatályvesztést megelőzően a testvér is örökbe fogadhatóvá válik, a határozat hatálya meghosszabbodik a testvér örökbefogadási eljárásának jogerős befejezéséig.

(8)165 A határozat hatálya – a hatályvesztést megelőzően benyújtott kérelemre és a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára – legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, amennyiben három éven belül nem kerül sor örökbefogadásra és azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. Ha a hatályvesztéskor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, annak jogerős befejezéséig a határozat hatálya meghosszabbodik.

(9)166 Ha a meghosszabbított hatály lejártáig sem került sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást – az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon való részvétel kivételével – az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni.

(10) A nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálat a (3) bekezdés c) pontjában foglalt körülményekben bekövetkezett változásról értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt.

(11)167 Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat hatályának leteltével, ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elő, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából, és erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását, valamint az örökbe fogadni szándékozó személyt.

Az alkalmasság felülvizsgálata168

39/A. §169 (1)170 Ha a 39. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti körülményekben bekövetkezett változás – akár a nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése, akár más személy, szerv bejelentése alapján – a gyámhivatal tudomására jut, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát haladéktalanul felülvizsgálja. Lakóhelyváltozás esetén a felülvizsgálatot az örökbefogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi.

(2) A gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének kialakítása érdekében

a)171 ha a családi állapotban, személyi és életkörülményekben, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekben következik be változás, az örökbe fogadni szándékozó személyt ismételt alkalmassági vizsgálaton való megjelenésre hívja fel,

b) lakóhelyváltozás esetén beszerzi a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatnál kezelt iratokat és környezettanulmányt készít.

(3) A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az örökbefogadásra való alkalmatlanságról a 39. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével határoz.

(4)172 Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat hatálya nem változik. A gyámhivatal az alkalmasságot fenntartó határozatában ismételten dönt a 39. § (3) bekezdésének a)–b) pontjában foglaltakról.

(5) Az alkalmasságot fenntartó határozat alapján az örökbefogadni szándékozó személyt

a)173

b) a lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat – az eredeti nyilvántartásba vétel időpontjával – nyilvántartásába bejegyzi,

c) az országos nyilvántartás az adatokban bekövetkezett változásnak megfelelően veszi nyilvántartásba.

(6) Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, az erről szóló határozat alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli a nyilvántartásából az örökbefogadni szándékozó személyt.

Az örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos
eljárás

40. §174 (1) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul.

(2)175 A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket, kivéve, ha törvényes képviseletét hivatásos gyám látja el, az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására. Az eseti gondnok kirendeléséről az örökbefogadási eljárást lefolytató kijelölt gyámhivatal hivatalból rendelkezik, az örökbefogadni szándékozó személynek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelme előterjesztését követően.

(3)176 A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem beérkezését követő naptól számított két hónapon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő harminc napon belül kell a döntést meghozni.

(4)177 A kijelölt gyámhivatal eljárása során vizsgálja – a Csjt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján – az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget.

(5) Házasságban élő örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni.

(6) Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni.

41. §178 (1)179 A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadás engedélyezése során a kijelölt gyámhivatal megvizsgálja:

a) az alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot,

b) a szülő házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén

ba) az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát,

bb) az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,

bc) az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt,

bd)180 a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról.

(2)181 A gyermek gondozásba történő kihelyezése előtt a kijelölt gyámhivatal:

a) az örökbefogadni szándékozó személynél környezettanulmányt végez,

b)182 beszerzi a háziorvosi, szakorvosi igazolást a gyermek egészségi állapotáról, fejlődését befolyásoló betegségekről, valamint a gyermek családi hátterére vonatkozó dokumentumokat és a 3 évesnél idősebb gyermek esetén a személyiségére vonatkozó szakvéleményt,

c) beszerzi az örökbefogadást közvetítő nem állami szerv közvetítői tevékenységre való jogosultságát igazoló iratot (működési engedélyt).

(3)183 Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt csatolja a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást. A kijelölt gyámhivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul az anyakönyvvezetőhöz, ha az örökbe fogadni szándékozó személy nem csatolja a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát.

(4)184 A gyermek örökbefogadásának engedélyezéséről való döntés meghozatala érdekében a kijelölt gyámhivatal (3) bekezdésben foglaltakon túl megvizsgálja:

a)185 a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén – a 45. § (5) bekezdésének a) pontjára tekintettel – az (1) bekezdés bb)bd) alpontja szerinti dokumentumokat,

b) rokon általi örökbefogadás esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat, amennyiben az örökbefogadandó gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezéséről – a 45. § (5) bekezdésének b) pontja alapján – nem kellett rendelkezni,

c) a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelő örökbefogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról.

(5)186 A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a kijelölt gyámhivatal beszerzi:

a) a gyermek 3 hónapnál nem régebben kiállított születési anyakönyvi másolatát,

b) a szülők halotti anyakönyvi másolatát, ha a gyermek szülei nem élnek, és ezen irat a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek ügyiratában nem található meg,

c) a szülői felügyeletet megszüntető, illetve a szülő cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezéséről szóló jogerős bírói ítéletet,

d) a gyámot kirendelő jogerős gyámhivatali határozatot, ha nem a vér szerinti szülő az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselője,

e) a gondnokot kirendelő jogerős határozatot, ha a vér szerinti szülő cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezték és cselekvőképessége általánosan vagy a szülői felügyelet tekintetében korlátozott,

f) a háziorvosi vagy szakorvosi igazolást az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotáról, amennyiben ezt az örökbefogadási eljárás során indokoltnak tartja.

Meghallgatás

42. § (1)187 A kijelölt gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:

a) az örökbe fogadni szándékozó személyt,

b)188 – szükség szerint pszichológus szakértő útján – a korlátozottan cselekvőképes és az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen örökbefogadandó gyermeket,

c)189 az örökbefogadandó gyermek szülőjét, ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság jogerősen nem szüntette meg, vagy ha a gyermeket a kijelölt gyámhivatal nem nyilvánította jogerősen örökbefogadhatónak, továbbá, ha a szülő nem tett, a Csjt. 48. §-ának (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot,

d)190 az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselőjét,

e) a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személy vele együttélő házastársát,

f)191 a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét, kivéve, ha titkolt terhesség esetén helyt ad a korlátozottan cselekvőképes kiskorú Gyvt. 128. § (1a) bekezdése szerinti kérelmének.

(2)192 Az (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti törvényes képviselő, a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője és a gyermekvédelmi szakszolgálat eseti gondnoka a nyilatkozatát írásban is előterjesztheti.

(3)193 Nyílt örökbefogadás esetén a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket, az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselőjét, a vér szerinti szülőt és a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét együttesen – tárgyalás keretében – hallgatja meg. Titkolt terhesség esetén a kijelölt gyámhivatal a kiskorú vér szerinti szülő kérelmére a törvényes képviselőjének meghallgatását mellőzheti.

Jegyzőkönyv

43. § (1) A 42. §-ban megjelölt személyek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a)194 az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozatát arról, hogy

– az örökbefogadás joghatásait (Csjt. 51–53. §, Ptk. 617–618. §) ismeri és tudomásul veszi,

– kéri a gyermek gondozásra történő kihelyezését, vagy nyilatkozik a Csjt. 47. § (2) bekezdése szerinti gondozásról,

– kéri-e vér szerinti szülőként történő anyakönyvezését,

– vele szemben nem állnak fenn a Csjt. 47. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

– az örökbefogadás nem jár haszonszerzéssel,

b) az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozatát az örökbe fogadott gyermek – örökbefogadást követő – nevéről és származási helyéről,

c) egyedülálló által történő örökbefogadás esetén a képzelt szülő adatait,

d) a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együttélő házastárs nyilatkozatát arról, hogy az örökbefogadáshoz hozzájárul,

e)195 a vér szerinti anya nyilatkozatát arról, hogy megnevezi-e az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermeke apját,

f)196 a gyermek vér szerinti szülőjének nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul gyermekének a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti gondozásához, vagy arról, hogy gyermekét hozzájárulásával az örökbefogadó legalább egy éve saját háztartásában neveli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat nem lehet feltételhez kötni.

(3) A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése alapján tett szülői hozzájáruló nyilatkozatot bármely gyámhatóság előtt meg lehet tenni és arról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4)197 Ha a szülő a Csjt. 48. §-ának (2)–(3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tesz, tájékoztatni kell annak jogkövetkezményeiről, valamint a 44. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakról. A tájékoztatást, valamint annak tudomásulvételét a gyámhatóság jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet soron kívül meg kell küldeni az illetékes gyámhivatalnak.

Szülői hozzájáruló nyilatkozat jóváhagyása

44. § (1)198 A 6. életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a kijelölt gyámhivatal a szülő Csjt. 48. §-ának (4) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását a nyilatkozat napját követő két hónapon belül megtagadhatja. Két hónap elteltével – ha a kijelölt gyámhivatal nem foglal állást – a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni.

(2)199 A kijelölt gyámhivatal a szülő hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását az (1) bekezdés esetén akkor tagadhatja meg, ha a gyermek örökbefogadására életkora vagy egyéb körülmény miatt nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni. A kijelölt gyámhivatal a gyermek örökbefogadásának valószínűsége kérdésében megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, illetve az országos nyilvántartást vezető szervet.

(3) A gyermeknek a Csjt. 48. §-ának (4) bekezdése szerinti egészségkárosodását az illetékes szakorvosi intézet szakvéleménye alapján lehet megállapítani.

Az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása

45. §200 (1)201 A kijelölt gyámhivatal a 41. § (1)–(2) bekezdésében felsorolt iratok, illetve az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének – gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és az eseti gondnok – kérelme alapján tizenöt napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját.

(2)202 Nyílt örökbefogadás esetén – kivéve a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében foglalt személyek általi örökbefogadást – a szülő hozzájáruló nyilatkozatának megtételével szünetel a szülő felügyeleti joga. Ennek megállapítását a kijelölt gyámhivatal legkésőbb a gondozásba történő kihelyezésről szóló határozatban állapítja meg, ezzel egyidejűleg a 127. § (4) bekezdése alapján a gyermek részére családbafogadó gyámot rendel.

(3)203 A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbe fogadni szándékozó személyt nyilvántartó gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek a – Csjt. 48. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező gondozási idő alatti – családba történő beilleszkedéséről.

(4)204 Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a kijelölt gyámhivatal a 39/A. § (1)–(2) és (4) bekezdése alapján intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt.

(5) Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha

a) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy

b) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy

c) a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta,

d)205 a hathetesnél fiatalabb, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket az örökbefogadó legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza,

e)206 a gyámság alatt álló gyermeket családbafogadó gyámja fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik.

(6)207 Az örökbe fogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni, azonban jogosult a gyermek után jogszabály alapján járó családtámogatási ellátások igénybevételére.

(7)208 Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a kijelölt gyámhivatal kötelező gondozási időre történő kihelyező határozatában megállapított időtartam eredményes eltelte után is az örökbefogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig.

(8)209 A kijelölt gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket a gyermekvédelmi szakszolgálat útján szerzi be.

(9)210 A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozási idő letelte után nyilatkoztatja az örökbefogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról, illetve ismerteti a (4) bekezdés, valamint a 41. § (5) bekezdése szerinti iratok tartalmát.

(10)211 A kijelölt gyámhivatal a gyermeket ellátó nevelőszülőt vagy gyermekotthont a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésének tényéről és időpontjáról az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatainak közlése nélkül értesíti.

A határozat tartalma

46. § (1)212 Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza

a) a gyermek születésének helyét, idejét, örökbefogadás előtti nevét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát,

b) az örökbefogadó szülő(k) személyazonosító adatait,

c) a gyermek örökbefogadása utáni névviselésével kapcsolatos döntést,

d) a gyermek származási helyére vonatkozó adatokat,

e) egyedülállóként történő örökbefogadás esetén a másik szülőként képzelt személy bejegyzéséhez szükséges adatokat,

f) a vér szerinti szülőként történő bejegyzésre vonatkozó rendelkezést,

g) a kötelező gondozási idő eredményes leteltének megállapítását [45. § (1) és (5) bek.],

h) az örökbefogadás joghatásait,

i) nyílt örökbefogadás esetén a szülői felügyeleti jog megszűnésének megállapítását,

j) az anyakönyvvezető megkeresését a gyermek újbóli anyakönyvezésének elrendelése érdekében.

(2) A határozatban az örökbefogadó lakóhelyeként azt a helyet is fel kell tüntetni, ahol az örökbefogadó a gyermek születésekor lakott.

(3)213 A határozat indokolásának tartalmaznia kell a kötelező gondozási idő eredményes leteltére vonatkozó részletes megállapításokat is [45. § (3) bek.].

(4)214 A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező nem jogerős határozatát kizárólag az örökbefogadó szülővel és – figyelemmel a 40. § (2) bekezdésére – az örökbefogadott gyermek törvényes képviselőjével, továbbá nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülővel, illetve a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjével közli.

(5)215 A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozata jogerőre emelkedését követően közli

a) határozatát az újbóli anyakönyvezést végző anyakönyvvezetővel,

b)216 határozatát az érintett örökbefogadó szülőről és a gyermekről nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálattal,

c) az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadott gyermek, az örökbefogadó szülők és a gyermek után korábban ellátásra jogosult személy személyazonosító adatait a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

(6)217 Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal külön határozatban rendelkezik az örökbefogadáshoz kapcsolódó egyéb kérdésekről, így különösen

a) a gyermek vagyonának kezeléséről,

b) az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnésének megállapításáról,

c) az otthont nyújtó ellátást biztosító intézmény, személy tájékoztatásáról ellátási kötelezettsége megszűnéséről,

d) az örökbefogadott gyermek gyámságának megszűnéséről,

e) a gyámi tisztség megszűnésének megállapításáról és szükség esetén a gyám felhívásáról végszámadásának benyújtására,

f)218 az illetékes járási hivatal felhívásáról a közgyógyellátási igazolvány visszavonására.

(7)219 Titkos örökbefogadás esetén a gyermek vér szerinti szüleinek adataira való utalást az (1) és (6) bekezdés szerinti határozatok nem tartalmazhatnak.

47. § (1) Az örökbefogadás hatályát nem érinti, ha az engedélyező határozat az örökbefogadott nagykorúvá válását követően válik jogerőssé.

(2)220 Ha az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmet a kijelölt gyámhivatal nem utasította el, az örökbefogadást a nagykorúság elérése előtti napon a kijelölt gyámhivatal jogerős határozatának hiányában is engedélyezettnek kell tekinteni, ha

a)221 a kérelmet a 41. §-ban előírt mellékletekkel együtt a nagykorúság elérése előtt legalább két hónappal korábban nyújtották be,

b) a 42. §-ban meghatározott személyek meghallgatása megtörtént, illetve a 43. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatok rendelkezésre állnak,

c) a jogerős határozat hiánya az örökbefogadni szándékozók mulasztására nem vezethető vissza,

d) az örökbefogadásnak a Csjt. 47. §-ának (1)–(2) bekezdése, valamint a 48. §-a alapján nincs akadálya.

(3)222 A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását és az örökbefogadás jogkövetkezményeinek beálltát a kijelölt gyámhivatal határozattal állapítja meg.

Az örökbefogadás felbontása

48. § (1)223 A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás felbontása iránti kérelem elbírálása során

a) meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyen kívül az örökbefogadott gyermek vér szerinti szüleit is,

b) vizsgálja a Csjt. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeket,

c) indokolt esetben gondoskodik a gyermek törvényes képviseletéről.

(2) Az örökbefogadás felbontása iránti eljárás során készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az örökbefogadott leszármazottainak születési helyét, idejét és lakóhelyét,

b) az örökbefogadott és leszármazottai házasságkötésének helyét és idejét,

c) a felek nyilatkozatát arról, hogy az örökbefogadás felbontásának joghatásait ismerik,

d) az örökbefogadottnak és leszármazottainak az örökbefogadás utáni családi jogállására és névviselésére vonatkozó adatokat,

e) azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy az örökbefogadás felbontását kizáró körülmény nem áll fenn [Csjt. 56. § (2) bek.].

(3) Az örökbefogadást felbontó határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a)224 az örökbefogadást engedélyező kijelölt gyámhivatal megnevezését, a határozat számát és keltét,

b) az örökbefogadottnak az örökbefogadás előtti és utáni nevét, továbbá az örökbefogadottnak, valamint az örökbefogadás felbontásával érintetteknek az örökbefogadás felbontása utáni nevét,

c) az örökbefogadott születési és házassági anyakönyvi bejegyzésének anyakönyvi folyószámát, házasságkötésének helyét és idejét, az örökbefogadott leszármazottai anyakönyvi bejegyzésének anyakönyvi folyószámát, továbbá mindazokat az adatokat [(2) bek. a), b), d) pont], amelyek szükségesek az örökbefogadás felbontásával érintettek újbóli anyakönyvezéséhez, illetve az anyakönyvi bejegyzés kiigazításához,

d) az örökbefogadás felbontása iránti kérelem beadásának napját,

e) annak megállapítását, hogy az örökbefogadás kinek a vonatkozásában szűnt meg [Csjt. 58. § (1) bek.],

f)225 annak a megállapítását, hogy az örökbefogadás felbontásával a vér szerinti szülők szülői felügyeleti joga nem áll vissza [Csjt. 56. § (3) bek.].

(4)226 Az örökbefogadás felbontásáról szóló határozatát a kijelölt gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

Külföldi állampolgárságú örökbefogadóra vonatkozó rendelkezések

49. § (1) A külföldi állampolgárságú örökbefogadni szándékozó személyre – a rokon, illetve a szülő házastársa kivételével – az e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályait a 49–51. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)227 Az örökbefogadásra irányuló kérelmet a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) nyújtja be.

(3)228 Ha az örökbe fogadni szándékozó személy szokásos tartózkodási helye külföldön van, az örökbefogadásra irányuló kérelmét a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjénél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) is benyújthatja, aki azt diplomáciai futárposta útján továbbítja a miniszternek.

(4)229 Ha a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek olyan államban van a szokásos tartózkodási helye, amely állam részese a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmények (a továbbiakban: Hágai Örökbefogadási Egyezmény), örökbefogadás iránti kérelmét a szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a – Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján – kijelölt Központi Hatóságánál vagy meghatalmazott testületénél nyújtja be.

(5)230 A (4) bekezdés szerinti Központi Hatóság (meghatalmazott testület) az örökbefogadásra irányuló kérelmet a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott dokumentumokkal (jelentéssel) együtt továbbítja a miniszternek mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak.

(6)231 A miniszter tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt, illetve a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságot (meghatalmazott testületet) az örökbe fogadni szándékozó személy nyilvántartásba vételéről.

(7)232 Abban az esetben, ha az örökbefogadásra irányuló kérelem hiányos, a miniszter – a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül – hiánypótlásra szólítja fel az örökbe fogadni szándékozó személyt. Az örökbe fogadni szándékozó személy a hiánypótlásnak annak közlésétől számított két hónapon belül tehet eleget.

(8)233 Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy esetén az örökbefogadás előtti eljárásra a 38–39. §-okat kell alkalmazni.

50. §234 (1) A külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek – feltéve, hogy nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel – a nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolnia kell a 6 hónapnál nem régebben kiállított, és amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott alábbi iratokat:

a) a lakóhelyén készített helyszíni szemle jegyzőkönyvét,

b) jövedelemigazolást,

c) az alkalmasságát igazoló szakvéleményt,

d) a külföldi állam előzetes elvi engedélyét,

e) a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot,

f) nyilatkozatot az örökbefogadási szándék indokairól és az örökbefogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekről,

g)235 nyilatkozatot, amelyben hozzájárul, hogy személyazonosító adatai és az f) pont szerinti nyilatkozata bekerüljenek az országos nyilvántartásba,

h) a közvetítő szervezet jogosultságát igazoló okiratot, ha a jelentkezés közvetítő szervezet útján történik.

(2)236 Amennyiben a kérelem benyújtásától számított 2 éven belül az örökbefogadásra nem került sor, az (1) bekezdésben foglalt eljárást meg kell ismételni. Ha az alkalmasságot igazoló szakvéleménynek és a külföldi állam előzetes elvi engedélyének időbeli hatálya a 2 évet meghaladja, az örökbe fogadni szándékozó személynek csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kell újból benyújtania.

(3)237 Ha az örökbefogadható gyermekek nyilvántartásában van olyan örökbe fogadható gyermek, akivel a kérelmező várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, a miniszter az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének figyelembevételével dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetőségéről. Több örökbe fogadni szándékozó személy esetén figyelembe kell venni a nyilvántartásba vétel időpontját is.

(4)238 Ha a személyes kapcsolat felvétele mellett születik döntés, a miniszter – a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a 49. § (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül – tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt

a)239 a gyermek személyazonosító adatairól, örökbe fogadhatóvá válásának körülményeiről, szociális, családi és egészségügyi körülményeiről, valamint különleges szükségleteiről;

b) a gyermek gondozási helyéről;

c) hogy a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy

ca) a gyermeket örökbe kívánja-e fogadni,

cb) a gyermekkel való személyes kapcsolat felvétele céljából várhatóan mikor tartózkodik Magyarországon.

(5)240 Ha az örökbe fogadni szándékozó személy úgy nyilatkozik, hogy a gyermeket örökbe kívánja fogadni és vele a kapcsolatot fel kívánja venni, erről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja az eljárni illetékes kijelölt gyámhivatalt, valamint a gyermekkel való személyes kapcsolat felvételének megszervezése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(6)241 A miniszter az (5) bekezdés szerinti esetben haladéktalanul megküldi az illetékes kijelölt gyámhivatalnak, ha

a) az örökbe fogadni szándékozó személy szokásos tartózkodási helye a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államban van, a 49. § (5) bekezdésében meghatározott dokumentumokat,

b) az örökbe fogadni szándékozó személy szokásos tartózkodási helye nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államban van, az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat,

valamint az igazolást arról, hogy a gyermeknek Magyarországon történő örökbefogadását nem kezdeményezték, illetve az örökbefogadásra tett intézkedések nem vezettek eredményre.

(7)242 A személyes kapcsolatfelvételt követő nyolc napon belül a gyermekvédelmi szakszolgálat döntéshozatal céljából megküldi a kijelölt gyámhivatalnak a gyermekre vonatkozó igazolásokat, szakvéleményeket, továbbá a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelező gondozásra vonatkozó javaslatát.

51. § (1)243 A kijelölt gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálattól érkezett iratok és vélemény megérkezését követően tizenöt napon belül

a) meghallgatja a 42. §-ban meghatározott személyeket,

b) megvizsgálja a külföldi örökbefogadás Csjt. 49. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeinek fennállását,

c) jegyzőkönyvbe foglalja az örökbefogadás jóváhagyása iránti kérelmet, valamint az örökbefogadó személyes joga szerinti örökbefogadási joghatásról való tájékoztatást,

d) a szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának elősegítése érdekében határozattal dönt a gyermeknek az örökbe fogadni szándékozó személyhez gondozásra történő kihelyezéséről.

(2)244 A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját.

(3)245 Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot a kihelyezett gyermek gondozásának, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásának, a gyermek családba való beilleszkedésének figyelemmel kísérése céljából. A gyermekvédelmi szakszolgálat a gondozásba történő kihelyezést követő tizenöt, indokolt esetben harminc napon belül szakvéleményét és az örökbefogadásra vonatkozó javaslatot megküldi a kijelölt gyámhivatalnak.

(4)246 Az örökbefogadást jóváhagyó határozat rendelkező része tartalmazza a 46. §-ban foglaltakon kívül az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek állampolgárságának megjelölését is.

(5)247 A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozatában dönt a gyermek végleges külföldre távozásának jóváhagyásáról. A kijelölt gyámhivatal szükség esetén külön határozatban dönt a gyermek vagyona felhasználásának engedélyezéséről.

Külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadására vonatkozó rendelkezések

52. § (1)248 A kijelölt gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadására irányuló kérelem elbírálása előtt – feltéve, hogy az örökbe fogadni kívánt gyermek szokásos tartózkodási helye nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államok valamelyikében van – a gyermek személyes jogának figyelembevételével

a) megvizsgálja az örökbefogadás feltételeit,

b) beszerzi a gyermek állampolgársága szerinti ország illetékes hatóságának (bíróságának) az örökbefogadásra vonatkozó jóváhagyását,

c)249 megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot az 51. § (3) bekezdésében foglalt szakvélemény elkészítése érdekében.

(2)250 Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza a 46. § (1) bekezdésének a)–i) pontjában foglaltakon kívül az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek állampolgárságának megjelölését, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresését a gyermek születésének hazai anyakönyvezése érdekében.

(3) A külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadási ügyében egyebekben az e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

52/A. §251 (1)252 Ha a magyar állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján, annak valamely részes államában szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermeket kíván örökbe fogadni, örökbefogadás iránti kérelmét a miniszternek mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak nyújtja be.

(2)253 A miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság elkészíti a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott jelentést és megküldi a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságához vagy meghatalmazott testületéhez. Az eljárásra egyebekben a Hágai Örökbefogadási Egyezményben foglaltak az irányadók.

A Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott központi hatósági feladatok ellátása

52/B. §254 (1)255 A miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbefogadás engedélyezését követően kiadja a Hágai Örökbefogadási Egyezmény 23. Cikkében meghatározott igazolást.

(2)256 A miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság annak érdekében, hogy a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más állam megkeresésére tájékoztatást tudjon adni a külföldi állampolgárságú gyermeknek a magyarországi örökbefogadását követő helyzetéről, megkeresi az örökbefogadó állandó lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot. A gyermekvédelmi szakszolgálat jelentést készít az örökbefogadott gyermek életkörülményeiről, helyzetéről. A jelentés elkészítésére első alkalommal az örökbefogadást követő 2 hónapon belül, majd az örökbefogadástól számított 1 év elteltével kerül sor.

(3)257 A miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbefogadott gyermek helyzetéről, életkörülményeiről való tájékozódás érdekében első alkalommal az örökbefogadást követő 2 hónapon belül, majd az örökbefogadástól számított 1 év elteltével jelentést kér a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezményben kijelölt Központi Hatóságától (meghatalmazott testületétől).

(4)258 Ha a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más államtól érkezik jelentés az örökbefogadott gyermek helyzetéről, azt a miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság haladéktalanul továbbítja a Magyarországon lefolytatott örökbefogadási eljárásban részt vett gyermekvédelmi szakszolgálatnak.

A származás megismerésével kapcsolatos eljárás általános szabályai259

53. §260 (1) A tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek önállóan vagy törvényes képviselője hozzájárulásával és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Csjt. 53/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a származásával kapcsolatos tényekről.

(2) A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Csjt. 53/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vér szerinti hozzátartozóinak adatairól.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek önállóan vagy törvényes képviselője hozzájárulásával, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Csjt. 53/A. § (7) bekezdésében meghatározott egészségügyi adatokról.

(4) A származás megismerésével kapcsolatos eljárás megindítására vonatkozó kérelem személyesen, az örökbefogadott lakóhelye szerinti kijelölt gyámhivatalnál terjeszthető elő. A származás megismerésével kapcsolatban kérhető adatok köréről a gyámhivatal tájékoztatja a kérelmezőt, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. Írásbeli megkeresés esetén a gyámhivatal a kérelem személyes előterjesztésének szükségességéről és a kérhető adatok köréről írásban tájékoztatást nyújt.

(5) A gyámhivatal, ha nem állnak rendelkezésre nála a kérelemmel érintett örökbefogadásra vonatkozó adatok, megkeresi az örökbefogadott születési helye szerinti anyakönyvvezetőt az örökbefogadást engedélyező határozat másolatának megküldése érdekében. Ezt követően intézkedik az 53/A–53/C. §-ban meghatározott szervek megkeresése és személyek meghallgatása iránt.

(6) A gyámhivatal a származás megismerésére vonatkozó tájékoztatást személyes meghallgatás keretében adja meg, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. Ha az ügyfél számára aránytalan nehézséggel járna a személyes megjelenés, kérelmére a gyámhivatal írásban ad tájékoztatást.

Tájékoztatás az örökbefogadott származásával kapcsolatos tényekről, a vér szerinti szülő, testvér, féltestvér adatairól és az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős egészségügyi adatokról261

53/A. §262 Az örökbefogadott származásával kapcsolatos tények megismerésére irányuló kérelem esetén a gyámhivatal a vér szerinti szülő, illetve a testvér, féltestvér meghallgatása nélkül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, és a felderíthető adatok szerint van-e testvére, féltestvére. A tájékoztatás megadásához a gyámhivatal szükség esetén megkeresi az örökbefogadásban közreműködő területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és az örökbefogadást engedélyező gyámhivatalt.

53/B. §263 (1) A vér szerinti szülő, testvér, féltestvér természetes személyazonosító adatainak megismerésére irányuló kérelem esetén a gyámhivatal – a vér szerinti szülő, testvér, féltestvér felkutatása érdekében – megkeresi az örökbefogadásban közreműködő területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, illetve az örökbefogadást engedélyező gyámhivatalt azzal, hogy a nyilvántartásukban, illetve irataik között van-e adat az örökbefogadott gyermek szülőjére, testvérére, féltestvérére vonatkozóan. Indokolt esetben több területi gyermekvédelmi szakszolgálat is megkereshető.

(2) A gyámhivatal az 53. § (5) bekezdése és az (1) bekezdés szerint beszerzett adatok alapján

a) megállapítja, hogy a vér szerinti szülő, a testvér vagy féltestvér felkutatása nem járt eredménnyel és erről tájékoztatást nyújt a kérelmezőnek, vagy

b) megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervet a vér szerinti szülő, illetve a testvér, féltestvér lakóhelyének megismerése céljából.

(3) A vér szerinti szülő természetes személyazonosító adatairól kért tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja

a) a vér szerinti szülőt vagy törvényes képviselőjét, ha a vér szerinti szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,

b) az örökbefogadott kiskorú örökbefogadó szülőjét vagy más törvényes képviselőjét.

(4) A testvér, féltestvér természetes személyazonosító adatairól kért tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja a testvért, féltestvért. A kiskorú testvér és féltestvér meghallgatásához törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában nem adható tájékoztatás a kért adatokról.

(5) A gyámhivatal tájékoztatást nyújt a kért adatokról, feltéve, hogy azt a Csjt. 53/A. § (5) bekezdése nem zárja ki a kért adatok közlését. Ebben az esetben a gyámhivatal elutasítja a tájékoztatás megadását.

53/C. §264 (1) Ha a vér szerinti szülő egészségügyi adatainak megismerésére irányuló kérelem alapján valószínűsíthető, hogy a kért adatok az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentőséggel bírnak, a gyámhivatal – a vér szerinti szülő személyének és adatainak tisztázását követően – megkeresi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat a kért adatok közlése iránt.

(2) A gyámhivatal az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól beszerzett adatok alapján – a vér szerinti szülőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok közlése nélkül – tájékoztatja a kérelmezőt a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól.

(3) A gyámhivatal elutasítja az egészségügyi adatokról való tájékoztatás iránti kérelmet, ha a kérelem alapján nem valószínűsíthető, hogy a kért adatok az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentőséggel bírnak.

VII. Fejezet

A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek

Az eljárás megindítása

54. §265 (1)266 Ha az anyakönyvvezető apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, az anyát tájékoztatni kell arról, hogy apai elismerő nyilatkozat felvételére a Gyszr. 22. §-a (2) bekezdés b) pontja alapján bármely gyámhivatal illetékes.

(2)267 Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le.

(3)268 Az apai elismerő nyilatkozat felvétele előtt – ha erre nem a gyámhivatal, illetve az anyakönyvvezető megkeresése alapján kerül sor – a gyermek születési anyakönyvi kivonata alapján tisztázni kell a gyermek családi jogállásának kérdését.

(4) A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását a szülő vagy más törvényes képviselő, a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, valamint a 14. életévét betöltött gyermek is kérheti.

(5)269

Az apaként megnevezett férfi és az anya
meghallgatása

55. § (1) Az anya – gyermeke családi jogállásának rendezése érdekében történő – meghallgatásakor jegyzőkönyvbe kell foglalni mindazokat az adatokat, amelyek a későbbiekben az apaság megállapítása iránti per megindításához, vagy a képzelt személy apaként történő bejegyzéséhez szükségesek.

(2) Az apaként megnevezett férfit a gyámhivatal meghallgatja és, ha az apaság tényét nem vitatja, felhívja őt az apai elismerő nyilatkozat megtételére, majd nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti.

A teljes hatályú apai elismerés és feltételei

56. § (1) A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően – a fogamzási idő kezdetétől – személyesen lehet megtenni.

(2)270 Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket a Csjt. 37. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el. A gyámhivatal jegyzőkönyvbe foglalja továbbá az anya, a 14. évét betöltött gyermek és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést.

(3) Az anyát vagy más törvényes képviselőt, a 14. életévét betöltött gyermeket, illetőleg az apaként megnevezett férfit lehetőleg együtt kell meghallgatni.

(4)271 A gyámhivatal a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és az anya volt férje tekintetében esetleg fennálló apasági vélelmet. A hajadon családi állapot hatósági bizonyítvánnyal való igazolására kell felhívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg.

Hozzájárulások pótlása

57. § (1) A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozatának érvényességéhez szükséges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását [Csjt. 37. § (3) bek.] az elismerő nyilatkozatot tevő férfi vagy a gyermek kérheti.

(2) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges

a) anyai hozzájárulás pótlását a nyilatkozatot tevő férfi, a gyermek és a törvényes képviselő,

b) gyermeki hozzájárulás pótlását a nyilatkozatot tevő férfi és az anya

kérheti.

(3)272 Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában gátolva van, továbbá, ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van, ennek tényét igazolni kell. Azt a tényt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulást nem adja meg, jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A gyámhivatal hozzájárulásának megadását a nyilatkozatot tevő férfi, az anya vagy más törvényes képviselő, a gyermek, továbbá a jegyző, a bíróság vagy az anyakönyvvezető kérheti.

58. § (1)273 Ha a gyermek törvényes képviselete nem biztosított, de az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához a feltételek egyébként fennállnak, a nyilatkozatot felvevő szerv, személy [Csjt. 37. § (5) bek.] eseti gondnok kirendelése iránt megkeresi az illetékes gyámhivatalt.

(2)274 Ha az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhivatalnak az 57. §-ban meghatározottak szerint pótolnia kell, vagy ha a méhmagzatnak gondnokot, illetve a gyermeknek gyámot kell rendelni, az iratokat haladéktalanul az illetékes gyámhivatalhoz teszi át.

Intézkedések a gyermek születése előtt

59. § (1)275 Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Szakorvosi bizonyítványként terhesgondozási könyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a születés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját.

(2) Az anya által megjelölt férfi a gyermek születése előtt nyilatkozattételre csak akkor idézhető meg, ha az anya az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatta.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt igazolást akkor is be kell mutatni, ha a születendő gyermeket a nyilatkozatot tevő férfi önként kívánja elismerni.

(4) Ha a születendő gyermek anyja korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, a gyámhivatal a méhmagzat részére – az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére – gondnokot rendel (Ptk. 10. §). A gondnok rendelés akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz.

A képzelt apa adatainak megállapítása

60. §276 A gyámhivatal a születési anyakönyvbe apa adatai nélkül bejegyzett gyermek részére képzelt személyt állapít meg apaként

a) a gyermek harmadik életévének betöltéséig az anya kérelmére bármikor,

b) a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból,

feltéve, hogy az apaság megállapítása iránt nincs per folyamatban, illetve nincs eljárás folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránt.

61. § (1) Az anya meghallgatásakor, illetőleg kérelméről a gyámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel és lehetőleg vele egyetértésben állapítja meg a képzelt személy

a) családi és utónevét,

b) születési helyét és évét, hónapját, napját, (a továbbiakban: születési helyét és idejét),

c) lakóhelyét.

(2) Ha az anya nem hallgatható meg – ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása céljából a szabályszerű idézésre nem jelenik meg – a gyámhivatal belátása szerint állapítja meg a szükséges adatokat.

(3) A képzelt apa családi nevének meghatározásánál a gyámhivatal a Csjt. 41. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján jár el.

(4) Nem állapítható meg családi névként annak a férfinak a neve, akinek az apasága megállapítása iránt per volt folyamatban és a keresetet a bíróság jogerős ítéletével elutasította.

Ismeretlen szülőktől származó gyermek törvényes képviseletével és anyakönyvezésével kapcsolatos eljárás

62. § (1)277 Ha a gyámhivatal az anyakönyvvezetőtől vagy más szervtől, személytől ismeretlen szülőktől származó gyermekről értesül, a gyermek törvényes képviseletével és anyakönyveztetésével kapcsolatos eljárást hivatalból folytatja le.

(2)278

(3) Az ismeretlen szülőktől származó gyermek részére a gyámhivatal soron kívül gyámot rendel és – a Csjt. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedések során – megállapítja mindazokat az adatokat, amelyekre a gyermek születésének anyakönyvezéséhez szükség van.

63. § (1) A gyermek születésének anyakönyvi bejegyzéséhez a gyámhivatal megállapítja

a) a gyermek születési helyét és idejét, valamint családi és utónevét,

b) képzelt szülőként a 60. § rendelkezése alapján az apa és anya családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét.

(2) A gyermek születési helye a szülés helye vagy a gyermek megtalálásának helye lehet.

(3) Ha a gyermek életkora bizonytalan, a feltételezhető születési időt igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján kell megállapítani.

(4) Az anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat a gyámhivatal a gyermek gyámjával egyetértésben állapítja meg úgy, hogy az más jogos érdekét ne sértse. A gyermek megtalálásának körülményeire utalni nem lehet. A gyermekre sérelmes családi és utónév nem állapítható meg.

(5) Amennyiben a gyermek valódi adatai, valamint a vér szerinti szülők adatai utóbb ismertté válnak, a gyámhivatal kezdeményezi a gyermek születésének újbóli anyakönyvezését.

Intézkedések a családi jogállás rendezésére irányuló pereknél

64. § (1) A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok kirendelését a szülő, a gyám és a 14. életévét betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésről a gyámhivatal hivatalból is dönthet.

(2) A családi jogállás megállapítására irányuló per megindítására – ha a gyermek gyámság alatt áll, a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával – a gyám is jogosult.

(3) A Csjt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárás során igazolni kell azt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van. Ha a törvényes képviselő a perindításhoz nem járul hozzá, ezt a tényt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A gyámhivatal annak eldöntésénél, hogy a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához a hozzájárulást megadja-e, azt vizsgálja, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy gondnokság alatt álló személy érdekében áll-e.

Titkolt terhesség esetén a gyermek lakóhelyének megállapítása279

64/A. §280 (1) A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya a Gyvt. 128. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – abból a célból, hogy a gyermek részére kiállított iratok ne az ő lakóhelyére kerüljenek kézbesítésre – kérelmezheti a gyámhivatalnál születendő gyermeke lakóhelyének az övétől eltérő megállapítását.

(2) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú válsághelyzetben lévő várandós anya a törvényes képviselőjével együtt jogosult a kérelem előterjesztésére. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya a kérelmét törvényes képviselője nélkül is előterjesztheti, ha a törvényes képviselő eljárásban történő részvétele az ő vagy a születendő gyermek érdekét veszélyeztetné.

(3) A gyámhivatal tájékoztatást ad a válsághelyzetben lévő várandós anya számára az őt, illetve a születendő gyermeket megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, azok elérhetőségéről, a gyermek családi jogállása rendezésére irányuló eljárásról és az örökbefogadási eljárásról.

(4) A gyámhivatal a születendő gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapítja meg.

(5) A gyámhivatal soron kívül, egyszerűsített határozatot hoz, amely tartalmazza

a) a születendő gyermek lakóhelyének megállapítását,

b) a válsághelyzetben lévő várandós anya tájékoztatását arról, hogy

ba) a születendő gyermek lakóhelyének megállapítására csak akkor kerül sor, ha a gyámhivatali határozatot átadja a gyermek születésekor az egészségügyi intézménynek, ellenkező esetben a gyermek lakóhelyét az ő lakóhelyével egyezően állapítják meg,

bb) a gyermek számára kiállított iratok a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkeznek meg, és azok a születendő gyermek törvényes képviselőjének adhatók ki,

c) az anya által felkeresni kívánt egészségügyi intézmény felhívását, hogy az anya kérelmére a határozatot az élveszületési lappal együtt küldje meg az anyakönyvvezetőnek,

d) a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresését, hogy a gyermek számára kiállított iratokat őrizze meg és a gyámhivatal rendelkezése szerint adja ki a törvényes képviselőnek,

e) a határozat időbeni hatályának megállapítását.

(6) A születendő gyermek lakóhelyét megállapító gyámhivatali határozat a jogerőre emelkedéstől számított kilenc hónapig hatályos.

(7) A gyámhivatal határozatát közli a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.

64/B. §281 (1) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám vagy az örökbe fogadó szülő kérheti a gyámhivataltól a gyermek iratainak kiadását.

(2) A gyámhivatal a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám kérelmére felhívja a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálatot a gyermek iratainak kiadására, rendelkezik annak módjáról és határozatban megállapítja a gyermek lakóhelyét a törvényes képviselő lakóhelyével megegyezően.

(3) Az örökbefogadási ügyben eljáró gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére dönt a gyermek iratainak az örökbe fogadni szándékozó személy részére történő kiadásáról.

(4) A gyámhivatal határozatát közli a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.

NEGYEDIK RÉSZ

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

VIII. Fejezet282

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

65. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (a továbbiakban: rendszeres kedvezmény) megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a)283 a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt a megfelelő igazolásokkal együtt,

b)284 a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,

c)–d)285

e) a Gyvt. 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,

f)286 a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti esetben a családbafogadó gyámul kirendelt hozzátartozó igazolását arról, hogy a Gyvt. 19. § (1a) bekezdés b) pontjában foglalt ellátások valamelyikében részesül.

(1a)287 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.

(2)288 Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik.

(3) A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

(4)289 Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(5) Ha a települési önkormányzat jegyzője vitatja a nyilatkozat

a)290 ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az ingatlan forgalmi értékének megállapítása érdekében megkeresi az állami adóhatóság ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságát,

b) járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.

(6)291 A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.

(7)292 A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.

(8)293 Ha a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét.

(9)294 A (8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj.

65/A. §295 Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja

a)296 a 3. számú melléklet A) lapja „II. Jövedelmi adatok” 4–6. pontja szerinti nyilvános, vagy valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható adatot, akkor a jegyző az adatok beszerzése érdekében megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot vagy bíróságot,

b) a 65. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatot, a jegyző az adat beszerzése érdekében megkeresi a tanulói és hallgatói nyilvántartást vezető szervet,

c)297

65/B. §298 A települési önkormányzat jegyzője az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (1) bekezdése szerinti egységes szociális nyilvántartás adatai alapján meggyőződik

a) a Gyvt. 19. § (2) bekezdés a) pontja aa) alpontjában szabályozott egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényéről,

b) a Gyvt. 19. § (2) bekezdés a) pontja ab) alpontjában szabályozott esetben a gyermek tartós betegségének vagy súlyos fogyatékosságának tényéről.

65/C. §299 A Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti esetben a települési önkormányzat jegyzője

a) ha nem áll rendelkezésre, beszerzi a gyámrendelő határozat másolatát,

b) a Csjt. 61. §-ában foglaltak alapján megvizsgálja a kérelmező tartási kötelezettségét.

66. § (1)300 A Gyvt. 19. § (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásban élő valamennyi vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, valamint a házastárs és az élettárs gyermekeit.

(2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki

a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,

b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

(3)301 A családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek – kivéve, ha a gyám a gyermek tartására köteles – a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.].

66/A. §302 (1)303 A rendszeres kedvezményre való jogosultságot megállapító határozatban tájékoztatni kell a szülőt, családbafogadó gyámot az óvodáztatási támogatás igénylésének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról, ha a kedvezményt olyan gyermek részére állapították meg, aki két évesnél idősebb, de a tárgyévben az ötödik életévét nem tölti be.

(2) A rendszeres kedvezmény első alkalommal történő megállapításakor – erre irányuló kérelem esetén – a határozat egy példányát meg kell küldeni a kérelemben megjelölt, a gyermek étkeztetését biztosító intézmény számára.

(2a)304 Az Szt. 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartásba rögzítendő, a rendszeres kedvezményről hozott döntésnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell az ügy elbírálási azonosítóját is.

(3) A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja – a 67/A. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – a kérelem benyújtásának napja.

(4) A rendszeres kedvezményre való jogosultság – ideértve az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátást is – ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.

(5) A rendszeres kedvezményre való jogosultság – ideértve az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátást is – ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(6) Lakcímváltozás esetén a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül megküldi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. A rendszeres kedvezményhez kapcsolódó, a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátást és a Gyvt. 20/A. §-a szerinti természetbeni támogatást – a feltételek fennállása esetén – az új lakcím szerint illetékes jegyző nyújtja. Az új lakcím szerint illetékes jegyző a pénzbeli ellátást a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja.

67. §305 (1) Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság felülvizsgálatára [Gyvt. 20. § (3) bek.] a korábbi jogosultság időtartamának megszűnését megelőző három hónapban kerül sor, és a felülvizsgálat eredményeként a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre való jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, a gyermek rendszeres kedvezményre való jogosultságát – a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a felülvizsgálattal egyidejűleg a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól ismételten meg kell állapítani.

(2) A rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetése esetén a jogosultság – a (3) bekezdés, a 67/A. § (1) bekezdés b) pontja és a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg.

(3) A rendszeres kedvezményre való jogosultságot – a törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult erre irányuló kérelme esetén – a kérelemben megjelölt időpontban, de legkésőbb a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

67/A. §306 (1) Ha a települési önkormányzat jegyzője kérelemre vagy – a gyámhivatal 130. § (4) bekezdése szerinti intézkedése, illetve egyéb hivatalos úton rendelkezésére álló gyámrendelő határozat alapján – hivatalból indult eljárása során megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre jogosult gyermek részére

a) családbafogadó gyámot rendeltek,

aa) haladéktalanul felülvizsgálja a rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és

ab) az aa) alpont szerinti felülvizsgálattal egyidejűleg – ha családbafogadó gyámként hozzátartozó került kirendelésre – megvizsgálja a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállását,

b) nem családbafogadó gyámot rendeltek, az eljárás megindításától számított nyolc napon belül – a határozat meghozatalának napjával – megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a hivatalból induló felülvizsgálati eljárás esetén a gyámhivatal 130. § (4) bekezdés a) pontja szerint megküldött gyámrendelésről szóló határozatának megérkezésétől, vagy a gyámrendelés tényéről történő tudomásszerzésétől számított 5 napon belül megküldi a családbafogadó gyámként kirendelt személynek a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt azzal a felhívással, hogy azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül küldje vissza számára.

(3) Ha a családbafogadó gyám a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a települési önkormányzat jegyzője a felülvizsgálati eljárás eredményeként megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot. A felhívásban erre a jogkövetkezményre a családbafogadó gyámot figyelmeztetni kell.

(4) A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátást

a) kérelemre indult eljárás esetén a kérelem benyújtásának napjától,

b) hivatalból indult eljárás esetén a gyámhivatal gyámrendelésről szóló határozatának a jegyzőhöz való megérkezésének vagy a gyámrendelés tényéről történő hivatalos tudomásszerzésének napjától

állapítja meg.

(5) Ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás feltételei fennállnak,

a) a (4) bekezdés szerinti időpontot megelőző nappal megszünteti a korábban megállapított rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és

b) a (4) bekezdés szerinti időponttól kezdődően egy év időtartamra ismételten megállapítja a rendszeres kedvezményre és ahhoz kapcsolódóan a pénzbeli ellátásra való jogosultságot.

Természetbeni támogatás307

68. §308 (1) A Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott természetbeni támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtásáról nem kell döntést hozni.

(2) A jegyző a 4. számú melléklet szerinti adatlapon

a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 7-éig,

b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 7-éig

értesíti a Magyar Államkincstár területi szervét (a továbbiakban: Igazgatóság) a Gyvt. 20/A. §-a alapján megállapított támogatás összegéről.

(3)309 Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az összesített adatok alapján

a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 15-éig,

b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 15-éig

rendelkezik a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatási összegnek az Erzsébet Utalványforgalmazó és Gazdasági Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Erzsébet Utalványforgalmazó Kft.) részére történő átutalásáról, és ezzel egyidejűleg az adatokat – tájékoztatás céljából – megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a miniszter által vezetett minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium).

(4)310 Az Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti adatokat – településsoros bontásban –, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig továbbítja az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. részére az Erzsébet-utalványok előállítása érdekében.

(5)–(6)311

(7)312 Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft.

a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 24-éig,

b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 24-éig

eljuttatja a települési önkormányzatok részére az Erzsébet-utalványokat.

(8) Az Erzsébet-utalvány jogosultak részére történő haladéktalan kézbesítéséről – igazolható módon – a jegyző postai úton, személyes átadás vagy hatósági kézbesítő útján gondoskodik.

(9)313 Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft., illetve a települési önkormányzat az Erzsébet-utalvány jogosultak részére történő közvetlen kézbesítéséről harmadik féllel kötött megállapodás alapján is gondoskodhat.

(10) A jegyző

a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév szeptember 7-éig,

b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév december 7-éig

pótigényt nyújthat be azzal, hogy pótigény különösen azon jogosult tekintetében nyújtható be, akinek a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban fennálló jogosultságát jogerősen a (2) bekezdés szerinti időpontot követően állapították meg, illetve akinek tekintetében a természetbeni támogatás nyújtására a jegyző a (2) bekezdés szerinti időpontot követően vált illetékessé.

(11) A pótigény benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása az igénylés tekintetében jogvesztő azzal, hogy ez a jegyzőnek a természetbeni támogatás nyújtására előírt kötelezettségét nem érinti.

(12) A pótigény teljesítésére irányadó határidők a (3)–(7) bekezdésben meghatározott hónapot követő hónap azonos napján járnak le.

(13)314 Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. az Erzsébet-utalványt térítésmentesen – az utalvány ellenértékének a Magyar Államkincstár részére történő visszatérítése mellett – visszaváltja, ha az utalványt nem lehet kézbesíteni, mert

a) a jogosultságot a kézbesítést megelőzően – a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdése szerinti időpontra visszamenőlegesen – meg kellett szüntetni,

b) a jegyző illetékessége az igénylést követően megszűnt, vagy

c) a jogosult az Erzsébet-utalványt annak a települési önkormányzathoz történő megérkezését vagy – a (9) bekezdés szerinti megállapodás alapján közvetlenül kézbesített utalvány esetében – a kézbesítés megkísérlését követő két hónapon belül nem vette át.

(14)315 A jegyző a (13) bekezdés szerint visszaváltással érintett Erzsébet-utalványt – ideértve a (9) bekezdés szerinti megállapodás alapján megkísérelt közvetlen kézbesítés meghiúsulását követően a települési önkormányzatnál letétbe helyezett utalványt is –

a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás esetén tárgyév december 10-éig,

b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás esetén tárgyévet követő év március 15-éig

az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. részére – igazolható módon – eljuttatja és erről írásban visszaváltási adatközlést teljesít.

(15) A visszaváltási adatközlés keretében a jegyző megjelöli az Erzsébet-utalványok tömb szerinti darabszámát, és az érintett tömb(ök) sorszámát. A visszaváltott utalványok ellenértékéről a jegyző az Igazgatóságot a visszaváltási adatközlés teljesítésével egyidejűleg elektronikus úton is tájékoztatja.

(16)316 Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. a (13) bekezdés szerint átvett Erzsébet-utalványok ellenértékét a Magyar Államkincstár részére

a) a (14) bekezdés a) pontja szerinti esetben tárgyév december 20-áig,

b) a (14) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévet követő év március 31-éig

visszatéríti.

(17) A Magyar Államkincstár a (16) bekezdés szerinti határidők lejártát követő 10 munkanapon belül tájékoztatja a Minisztériumot a visszaváltott utalványok ellenértékéről.

Pénzbeli ellátás317

68/A. §318

68/B. §319 (1)–(2)320

(3)321 A tárgyhónapra esedékes pénzbeli ellátás összegét a települési önkormányzat jegyzője a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag folyósítja.

(4)322

(5)323 A pénzbeli ellátás ismételt megállapítása során az ugyanezen jogcímen korábban folyósított támogatás, ellátás összegét jövedelemként nem lehet figyelembe venni.

68/C. §324

68/D. §325 (1)326 A települési önkormányzat jegyzője az 5. számú melléklet szerinti adatlapon minden hónap 10-éig értesíti az Igazgatóságot a pénzbeli ellátás összegéről, valamint az e jogcím alapján igényelhető előleg összegéről. A tárgyév december hónapjában előleg nem igényelhető.

(2)327 Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár rendelkezik az 5. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

(3)328 A Magyar Államkincstár az összesített adatokat tájékoztatás céljából – megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton megküldi a Minisztériumnak.

(4)329 Az (1)–(3) bekezdés szerint igényelt pénzbeli ellátással az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint kell elszámolni.

68/E. §330 (1)331 A Gyvt. 20/B. §-a (4) bekezdésében meghatározott pótlék folyósításáról nem kell döntést hozni.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a 6. számú melléklet szerinti adatlapon

a)332 a tárgyév augusztus hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév augusztus 10-éig,

b) a tárgyév november hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév november 10-éig

értesíti az Igazgatóságot a Gyvt. 20/B. §-a (5) bekezdése alapján megállapított pótlék összegéről.

(3)333 Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár rendelkezik a 6. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

(4)334 A Magyar Államkincstár az összesített adatokat tájékoztatás céljából – megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton megküldi a Minisztériumnak.

(5)335

Óvodáztatási támogatás336

68/F. §337 (1)338 A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás mellett óvodáztatási támogatást folyósít.

(2)339 Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő vagy a gyermek részére kirendelt családbafogadó gyám igényelheti.

(3)340 Az óvodáztatási támogatás iránti 11. számú melléklet szerinti kérelmet a szülő, a családbafogadó gyám a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.

(3a)341 Az óvodáztatási támogatás iránti kérelemhez, ha azt a családbafogadó gyám igényeli, csatolni kell a gyámrendelés tárgyában hozott gyámhatósági döntést.

(4)342 Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a beérkezését követő 21 napon belül kell elbírálni.

(5)343 Lakcímváltozás esetén az óvodáztatási támogatásra jogosult személy kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül átteszi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek.

68/G. §344 (1)345 Az első alkalommal pénzben nyújtandó óvodáztatási támogatásra való jogosultság [Gyvt. 20/C. § (4) bek.] megállapításához a jegyző beszerzi a 14. számú melléklet szerinti óvodai igazolást. A jegyző az óvodai igazolás kiállítása iránti megkeresésében tájékoztatja az óvodát az óvodáztatási támogatás iránti kérelem benyújtásának napjáról.

(2) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha

a) a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és

b)346 a szülő, a családbafogadó gyám által a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdésének a) pontja szerint igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július– augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(3)347

(4)348 A gyermek Gyvt. 67/A. §-a szerinti halmozottan hátrányos helyzetének

a) az első alkalommal folyósított óvodáztatási támogatás esetén a kérelem benyújtásának időpontjában,

b) a további óvodáztatási támogatás esetén a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 5-én, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév november 5-én

kell fennállnia.

(5)349 A települési önkormányzat jegyzője határozatában megállapítja a Gyvt. 20/C. §-a szerinti óvodáztatási támogatásra való jogosultságot, egyidejűleg rendelkezik a Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése szerinti első alkalommal járó támogatás folyósításáról.

68/H. §350 (1)351 Ha az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást a Gyvt. 20/C. § (9) bekezdése alapján természetben kell nyújtani, a települési önkormányzat jegyzője a 68/G. § szerint jár el, azzal, hogy az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatának meghozatalával egyidejűleg intézkedik az első alkalommal járó óvodáztatási támogatásnak a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belüli természetben történő nyújtásáról.

(2)–(3)352

(4) A települési önkormányzat jegyzője az első alkalommal természetben nyújtandó óvodáztatási támogatást a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével biztosítja.

(5) A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, formája különösen utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag biztosítása.

68/I. §353 (1)354 Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban [68/G. § (5) bek., 68/H. § (1) bek.] tájékoztatni kell a szülőt, a családbafogadó gyámot a további óvodáztatási támogatás [Gyvt. 20/C. § (5) bek.] folyósításának időpontjairól és feltételeiről.

(2)355 A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozata [68/G. § (5) bek., 68/H. § (1) bek.] egy példányát megküldi az óvodának, egyidejűleg felhívja az óvodát, hogy

a) a gyermek óvodai nevelésben való részvételének időtartama alatt minden év május 8-ig, valamint november 8-ig küldje meg számára a gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló 14. számú melléklet szerinti igazolást, azzal, hogy az igazolásnak az előző igazolásban szereplő időszak utolsó napját követő naptól a tárgyév május 5., illetve november 5. napjáig terjedő időszakra kell vonatkoznia, és

b) haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül küldjön értesítést, ha a gyermek óvodát vált vagy óvodai nevelésben való részvétele megszűnt.

68/J. §356 (1)357 A további óvodáztatási támogatás [Gyvt. 20/C. § (5) bek.] igénylése iránt nem kell külön kérelmet előterjeszteni.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a további óvodáztatási támogatás folyósítását megelőzően

a) beszerzi az óvoda 68/I. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolását, ha az óvoda a 68/I. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének nem tett eleget,

b) megvizsgálja, hogy

ba)358 a gyermek halmozottan hátrányos helyzete a 68/G. § (4) bekezdés b) pontja szerinti időpontban fennáll-e, és

bb) a gyermek rendszeres óvodába járása a 68/G. § (2) bekezdésben foglaltak szerint megvalósul-e.

(3) Ha a gyermek óvodát vált, a települési önkormányzat jegyzője minden érintett óvodától beszerzi a 68/I. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást.

(4)359 Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat során a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételei

a) fennállnak, a döntést az ügyiratra feljegyzi,

b) nem állnak fenn, dönt az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megszüntetéséről.

(5)360 Ha az óvodáztatási támogatás megszüntetését követően ismételt kérelmet nyújtanak be a támogatás iránt, akkor a rendszeres óvodába járás megvalósulását a megszüntetés és a kérelem ismételt előterjesztése közötti, de legalább két hónapot magában foglaló időszakban kell vizsgálni.

68/K. §361 (1)362 A Gyvt. 20/C. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott támogatás kifizetéséhez a települési önkormányzatot előleg illeti meg.

(2)363 A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. § (4) bekezdésében meghatározott támogatás esetén a 12. számú melléklet szerinti adatlapon, a Gyvt. 20/C. § (5) bekezdésében meghatározott támogatás esetén a 13. számú melléklet szerinti adatlapon,

a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév május 13-ig,

b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév november 13-ig

értesíti az Igazgatóságot az igényelt előleg összegéről.

(3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített előlegigényléseket

a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév május 20-ig,

b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév november 20-ig

megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium az összesített adatokat öt napon belül megküldi a Minisztériumnak, valamint az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

(4) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium

a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév május 22-ig,

b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév november 22-ig

rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 12. és 13. számú melléklet szerint igényelt előlegnek a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

(5)364 A települési önkormányzat jegyzője

a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás kifizetése iránt a tárgyév június 5-éig,

b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás kifizetése iránt a tárgyév december 5-éig

intézkedik.

68/L. §365 (1)366 A települési önkormányzat jegyzője a 68/K. § alapján igényelt előleggel

a) a tárgyév június 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév június 13-ig,

b) a tárgyév december 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév december 13-ig

a Gyvt. 20/C. § (4) bekezdésében meghatározott támogatás esetén a 12. számú melléklet szerinti adatlapon, a Gyvt. 20/C. § (5) bekezdésében meghatározott támogatás esetén a 13. számú melléklet szerinti adatlapon elszámol és az adatlapok megküldésével értesíti az Igazgatóságot a kifizetett támogatás összegéről, valamint az igényelt többlettámogatás vagy visszafizetés összegéről.

(2) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat

a) a tárgyév június 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév június 20-ig,

b) a tárgyév december 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév december 20-ig

megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium az összesített adatokat öt napon belül megküldi a Minisztériumnak, valamint az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

(3) Ha a tárgyhónapban kifizetett óvodáztatási támogatás összege meghaladja a 68/K. § alapján igényelt előleg összegét, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium

a) a tárgyév június 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév június 22-ig,

b) a tárgyév december 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév december 22-ig

rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 12. és 13. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

(4)367 Ha a tárgyhónapban kifizetett óvodáztatási támogatás összege alacsonyabb, mint a 68/K. § alapján igényelt előleg összege, a települési önkormányzat a különbözetet az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint köteles visszafizetni a központi költségvetés felé.

IX. Fejezet

A gyermektartásdíj megelőlegezése

69. §368 (1) A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul.

(2) A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdése alapján történő gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat.

(3) A kérelemben

a) nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn a Gyvt. 22. §-ának (5)–(6) bekezdése szerinti kizáró ok,

b) meg kell jelölni azokat az okokat, tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a)369 az 7. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal,

b) a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot,

c) a Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerinti megelőlegezés iránti kérelem esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot,

d)370 a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

(5)371 A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglalt továbbfolyósítás esetén az erre vonatkozó kérelmet a gyermektartásdíj megelőlegezésének lejártát megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a (4) bekezdés c) pontja szerinti igazolást. Az igazolás hiányában a 69/A. § b) pontja alkalmazandó.

(6)372 A Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személynek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell magyarországi lakcímét a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal. Ha a kérelmező lakcímét nem igazolja, a gyámhivatal a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervet megkeresi az adatszolgáltatás érdekében.

69/A. §373 Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja

a) a 7. számú melléklet B) pontjának 4., 5. és 6. alpontja szerinti nyilvános, vagy valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható adatot, akkor a gyámhivatal az adatok beszerzése érdekében megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot vagy bíróságot,

b) a 69. § (4) bekezdés c) pontja szerinti adatot, a gyámhivatal az adat beszerzése érdekében megkeresi a tanulói és hallgatói nyilvántartást vezető szervet.

70. § (1)374 A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi – behajthatatlanságáról.

(2)375 A gyermektartásdíj megelőlegezésére – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és

a)376 a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel,

b) a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg.

(3)377

(4)378 A jogosult a feltételek teljesülése esetén legfeljebb további 3 évre kérheti

a) a korábbi jogosultság fennállása alatt a megelőlegezett gyermektartásdíj megszakítás nélküli továbbfolyósítását,

b) a korábbi jogosultság megszűnését követően a gyermektartásdíj megelőlegezésének ismételt elrendelését.

(5) Ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.

(6)379 Ha a jövedelemszámításnál nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni, az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

71. § (1)380 A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági végrehajtót a kérelmező által megindított végrehajtási eljárás eredményének közlése végett.

(2) Amennyiben a tényállás tisztázása indokolja, a gyámhivatal megkeresi a munkáltatót a letiltással kapcsolatos adatok közlésére.

72. §381 A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében [8. § (5) bek.] felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmeztetni kell a Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdésében foglalt következményekre.

73. §382 (1)383 A gyermektartásdíj megelőlegezéséről, továbbfolyósításáról és ismételt elrendeléséről szóló határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét,

b)384 a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartamát, megjelölve a jogosultság kezdő és várható befejező időpontját, azzal, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartama legfeljebb 36 hónap lehet,

c)385 tájékoztatást a 74. § (1) bekezdésében foglaltakról,

d)386 – a megelőlegezett gyermektartásdíj továbbfolyósításáról és ismételt elrendeléséről szóló határozat kivételével – tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy kérelemre a megelőlegezés ismételten elrendelhető, illetve a Gyvt. 22. § (7) bekezdése és a Gyvt. 24. § (1) bekezdése alapján tovább folyósítható,

e) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az érintettek kötelesek haladéktalanul jelezni a gyámhivatalnak, ha

ea) tudomást szereznek a kötelezett jövedelméről, vagyonáról, valamint a gyermektartásdíj-fizetés feltételeinek megszűnéséről,

eb) a kérelmezőnek a Gyvt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott körülményeiben változás állt be,

ec) a kötelezett rendszeres jövedelmére, valamint egyéb vagyonára a végrehajtás eredménnyel járt,

ed) a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat,

ef)387 a gyermek nagykorúvá vált és nappali oktatás munkarendje szerint középfokú tanulmányokat nem folytat, illetve, ha ezen tanulmányok folytatása miatt került sor a gyermektartásdíj továbbfolyósítására vagy megállapítására, és a fiatal felnőtt a tanulmányait abbahagyta,

eg) a Gyvt. 22. §-ának (6) bekezdése alapján történt a megelőlegezés, és a részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajtás összege meghaladja a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át,

f)388 – szükség esetén – a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,

g)389 rendelkezést a megelőlegezett gyermektartásdíjnak a kérelem benyújtása napjától a határozat meghozatala napjáig terjedő időszakra vonatkozó egyösszegű kifizetéséről vagy a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj egyösszegű kifizetéséről,

h)390 tájékoztatást az adóügyi hatóság méltányossági jogköréről a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása során.

(2)391 A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel, a kötelezett lakcíme szerint illetékes jegyzővel, mint adóhatósággal (a továbbiakban: adóhatóság), valamint a megelőlegezett gyermektartásdíjat folyósító fővárosi és megyei kormányhivatallal (a 73–76. § alkalmazásában a továbbiakban: folyósító szerv).

(3)392 A Gyvt. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján történő felfüggesztés esetén a gyámhivatal harminc napon belül megindítja a felülvizsgálatot annak érdekében, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének feltételei fennállnak-e. Amennyiben a megelőlegezés feltételei nem állnak fenn, úgy a megelőlegezést meg kell szüntetni.

(4)393 Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként a megelőlegezett gyermektartásdíjat tovább kell folyósítani, úgy a továbbfolyósítással egyidejűleg a gyámhivatal rendelkezik a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj egyösszegű kifizetéséről.

(5)394 Amennyiben a bíróság a megelőlegezés időtartama alatt a tartásdíj összegét felemeli vagy leszállítja, a gyámhivatal a kötelezett, a gyermek törvényes képviselője bejelentésére, illetve hivatalból is jogosult a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét, a bíróság jogerős határozatának megfelelően, az ítélet jogerőre emelkedésének napjától – a jogosultsági feltételek újbóli vizsgálata nélkül – felemelni, illetve csökkenteni.

(6)395 A folyósító szerv a megelőlegezett gyermektartásdíjról, annak kamatáról és a folyósítással felmerült költségekről negyedévente tájékoztatja a kötelezett lakcíme szerinti adóhatóságot a hátralékos összeg adók módjára történő behajtása végett.

74. § (1)396 A tárgyhónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíjat december hónap kivételével a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani, ideértve a jogosultság megszűnésének hónapjára a Gyvt. 24. § (7) bekezdése alapján járó megelőlegezett gyermektartásdíjat is. A december hónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításáról december 30-áig kell gondoskodni.

(2)397 A gyámhivatal a megelőlegezett gyermektartásdíjjal kapcsolatban hozott valamennyi határozatát közli a 73. § (2) bekezdésében felsoroltakkal.

(3)398 Amennyiben a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartama alatt a gyámhivatal illetékessége megváltozik, a jogosult új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal a megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításához szükséges intézkedéseket az illetékességváltozásról szóló határozatban foglalt időponttól kezdődően végzi el.

(4)399

75. § (1) Amennyiben a jogosult a gyermektartásdíj előlegezésének ideje alatt rendszeresen vagy alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az időszakra eső előlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni.

(2) A kötelezett, illetve a jogosult az előlegezés ideje alatt az (1) bekezdés szerint közvetlenül adott, illetve kapott tartásdíjat az előlegezés elrendelése előtt keletkezett hátralékba nem számíthatja be.

(3)400 A folyósító szerv az (1) bekezdés szerinti jogosulatlanul felvett és visszafizetett összeget, valamint a Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdése szerint megtérített összeget köteles visszafizetni a központi költségvetésnek.

76. §401 (1) A megelőlegezett gyermektartásdíj folyósítása érdekében a gyámhivatal minden hónap 10-éig értesíti a folyósító szervet a jogosultak folyósításhoz szükséges adatairól és a kifizetés havi összegéről.

(2) A folyósító szerv a beérkezett adatokat feldolgozza és az összesítést követően a létszám- és kifizetési összeg adatokat minden hónap 15-éig, gyámhivatalonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a Magyar Államkincstár részére.

(3)402 A Magyar Államkincstár minden hónap 25-éig, december hónapban 20-áig gondoskodik az igényelt összegnek a folyósító szerv részére történő átutalásáról, egyidejűleg az országosan összesített létszám- és kifizetési adatokat megyénként, gyámhivatalonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a Minisztérium részére.

(4) A megelőlegezett gyermektartásdíj jogosultak részére történő folyósításáról a folyósító szerv a 74. § (1) bekezdésében foglalt időpontig gondoskodik.

X. Fejezet

Otthonteremtési támogatás

77. § (1)403 A fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelmében nyilatkoznia kell:

b) az otthonteremtési támogatással elérni kívánt célról, a kapcsolódó pénzfelhasználási tervről, az igénybe vehető egyéb forrásokról (különösen: pályázat, önkormányzati, munkaadói támogatás, előtakarékosság),

c)404 ingatlanszerzés esetén a Gyvt. 26. §-ának (5)–(6) bekezdésében foglaltak tudomásulvételéről.

(2)405 A kapcsolódó pénzfelhasználási tervben – az otthonteremtési támogatás legfeljebb 10%-ának mértékéig – feltüntethetőek a Gyvt. 25. §-ának (5) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódó járulékos költségek, így különösen a visszterhes vagyonátruházási illeték, az eljárási illeték, a hitelbírálati díj, a közjegyzői díj és az ügyvédi költség.

78. §406 (1) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének megállapítása érdekében beszerzi

a) a kérelmező önjogúvá válását megállapító gyámhivataltól a döntéshez szükséges iratokat, adatokat, így különösen

aa) a nagykorúvá vált vagyonáról szóló értesítést,

ab) a volt vagyonkezelő végszámadását,

ac) a nevelésbe vett gyermek tulajdonában álló ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt,

b) a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól a Gyvt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel meglétére vonatkozó igazolást,

c) az otthonteremtési támogatással megszerezni kívánt ingatlan adó- és értékbizonyítványát, amennyiben a kérelem benyújtásakor ismertek a megvásárolni szándékozott ingatlan adatai.

(2) A gyámhivatal szükség esetén környezettanulmányt szerez be, és a fiatal felnőtt utógondozójától javaslatot kér az otthonteremtési támogatás céljának és a pénzfelhasználási tervnek a megvalósíthatóságáról, az együttműködés feltételeiről, a támogatás összegének felhasználási, valamint elszámolási módjáról és várható időpontjáról.

(3)407 A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásakor – amennyiben a kérelmező nem áll utógondozás alatt – a (2) bekezdésben foglaltak érdekében a fiatal felnőtt részére a lakcíme szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki a Gyvt. 25. §-ának (7) bekezdése szerinti időtartamra.

(4) A Gyvt. 25. §-ának (5) bekezdése tekintetében lakás, családi ház, tanya lakhatóvá tételének minősül minden olyan külső és belső építészeti munka, melynek elvégzése nyomán a lakhatatlan ingatlan beköltözhető, lakható állapotba kerül. Lakhatóvá tételnek minősül továbbá a fűtés korszerűsítése (fűtőtest, vízmelegítő, kazán vásárlása).

A határozat tartalma

79. § A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásról szóló határozata rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl

a) jóváhagyja az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben megjelölt célt és a pénzfelhasználási tervet,

b)408 rendelkezik az otthonteremtési támogatás összegéről és az igénybevétel módjáról, szükség esetén az otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetéséről [Gyvt. 26. § (2) bek.],

c) kötelezi a támogatást igénybe vevő fiatal felnőttet és az utógondozót az együttműködésre,

d) előírja a fiatal felnőttnek, hogy a körülményeiben bekövetkezett és a pénzfelhasználási tervet is érintő lényeges változást haladéktalanul jelentse be a gyámhivatalnak,

e) megállapítja a támogatás igénybe vett összegéről történő elszámolás feltételeit és határidejét,

f) figyelmezteti az otthonteremtési támogatásban részesített fiatal felnőttet a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel jogkövetkezményére [Gyvt. 133. § (2) bek.],

g) szükség szerint rendelkezik az elidegenítési tilalom bejegyzéséről.

80. § (1)409 A gyámhivatal az utógondozó írásban benyújtott tájékoztatójának figyelembevételével elbírálja a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás felhasználásáról készített elszámolását és felmenti az utógondozót, amennyiben őt az otthonteremtési támogatás felhasználása érdekében rendelte ki, vagy a korábban elrendelt utógondozás időtartama lejárt.

(2) A gyámhivatal az elidegenítési tilalom időtartamának letelte előtt is hozzájárulhat az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlan elidegenítéséhez (a tilalom feloldásához), ha azt a fiatal felnőtt megváltozott életkörülményei (pl: házasságkötés) indokolják.

(3)410 A korábbi, elidegenítési tilalommal terhelt ingatlan vételárának felhasználásával megszerzett új ingatlan esetén a gyámhivatal – legfeljebb az előzőleg előírt időtartam lejártáig – jogosult bejegyeztetni az elidegenítési tilalmat az új ingatlanra.

(4)411 A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt kérelmére, körülményei lényeges megváltozása esetén hozzájárulhat a lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatásnak a futamidő letelte előtti felhasználásához.

81. §412 (1) A gyámhivatal értesítése alapján az otthonteremtési támogatást folyósító fővárosi és megyei kormányhivatal (e § alkalmazásában: folyósító szerv) a határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napjáig intézkedik az otthonteremtési támogatás összegének, részösszegének kifizetése iránt.

(2) Az otthonteremtési támogatás finanszírozására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében az otthonteremtési támogatással kapcsolatos feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal, mint lebonyolító szerv látja el. A lebonyolító szervet az utalványozás joga megilleti.

(3) A gyámhivatal a jogerősen megállapított otthonteremtési támogatás kifizetése érdekében minden hónap 10-éig értesíti a folyósító szervet a jogosultak folyósításhoz szükséges adatairól és a kifizetés havi összegéről.

(4) A folyósító szerv a beérkezett adatokat feldolgozza és az összesítést követően a létszám- és kifizetési összeg adatokat minden hónap 15-éig, gyámhivatalonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a Minisztérium részére.

(5) A Minisztérium minden hónap 25-éig a folyósító szerv rendelkezésére bocsátja a (4) bekezdés szerinti összeget.

ÖTÖDIK RÉSZ

GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS

XI. Fejezet

Általános rendelkezések

82. § (1)413 A Gyvt. 11. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy, valamint a gyermekjóléti szolgálat akkor kezdeményezi a gyámhivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedést, ha az alapellátás nem vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható.

(2)414 A Gyvt. 17. §-ában meghatározott szerv vagy személy köteles hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. Az eljárást akkor is kezdeményezni kell, ha a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartást tanúsít.

(3)415 A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú esetében az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a pártfogó felügyelő is kezdeményezheti.

(4)416

(5)417 A gyámhivatal – a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása kivételével – a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedést tesz, ha

a) a veszélyeztetettség megszüntetése a szülő együttműködésével nem biztosítható,

b) a gyermeknek nincs a szülői felügyeleti jog gyakorlására képes és jogosult szülője, és a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítása gyám kirendelésével sem biztosítható,

c) a gyermek saját családjában történő gondozása, a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt nem biztosított,

d)418 a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek szükségletei családi környezetben biztosíthatók, így különösen a szülő gondoskodik a gyermek bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetéséről, élelemmel, ruházattal és fejlesztő eszközökkel (játékkal) történő ellátásáról, képességeinek fejlesztéséről.

(6)419 A szülő nem tekinthető együttműködőnek, ha megfelelő segítség és figyelmeztetés ellenére

a) nem teszi meg a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket,

b) nem járul hozzá vagy egyébként akadályozza a gyermek körülményeinek megfelelő gyermekjóléti, illetve más szociális, egészségügyi vagy közoktatási ellátás (a továbbiakban: alapellátás) igénybevételét.

(7)420 A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni

a)421 a veszélyeztetettség jellegét, okát, mértékét,

b) a gyermek személyiségét,

c) a gyermek családi körülményeit,

d) az intézkedés várható hatásait,

e) a gyermeknek – a Gyvt. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott – saját családi környezetében történő nevelkedéséhez fűződő jogát.

83. § (1)422

(2) A gyámhivatal az általa folytatott eljárás során

a) felhívja a gyermekjóléti szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátására, ha a gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását, illetve

b)423

(3)424 A gyámhivatal dönt a gyermekvédelmi intézkedés alkalmazásáról vagy az eljárás megszüntetéséről.

(4)425 A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a gyámhivatal az általa addig alkalmazott gyermekvédelmi intézkedést megszünteti.

XI/A. Fejezet426

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása

83/A. § (1) A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani

a) a 3. számú melléklet A) és B) lapjának együttes kitöltésével, ha a gyermek rendszeres kedvezményre való jogosultsága a kérelem benyújtásának időpontjában nem áll fenn, illetve a megállapítása iránt eljárás nincs folyamatban,

b) a 3. számú melléklet A) lapja „I) Személyi adatok” 1–3. pontjának és a 3. számú melléklet B) lapjának kitöltésével, ha a gyermek rendszeres kedvezményre való jogosultsága a kérelem benyújtásának időpontjában fennáll.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetének fennállását

a) a szülő, családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége tekintetében a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, a családbafogadó gyám iskolai végzettségre vonatkozó önkéntes adatszolgáltatása,

b) az alacsony foglalkoztatottság tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. §-a alapján vezetett nyilvántartása vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a szerinti ellátásra való jogosultság hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a gyermeket nevelő szülők bármelyikének, a családbafogadó gyámnak az álláskeresőként történő nyilvántartásáról szóló igazolása,

c) a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum meghatározása, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények tekintetében az elvégzett vagy beszerzett, 3/A. melléklet szerinti környezettanulmány vagy a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti, hat hónapnál nem régebbi, ugyanazon a címen elvégzett környezettanulmány

alapján állapítja meg.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti környezettanulmány elvégzésére a települési önkormányzat jegyzője felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot.

(4) A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására a Gyvt. 67/A. § (1) bekezdésében foglalt mely ok alapján került sor.

(5) A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet megállapító határozatához – annak a szülő, családbafogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek részére történő közlésekor – tájékoztatót mellékel a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódó jogosultságokról.

(6) A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozatát, a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi annak a bölcsődének, nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménynek, ahol a gyermek bölcsődei ellátásban részesül, vagy amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) óvodai, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

XII. Fejezet

Védelembe vétel

Az eljárás megindítása

84. §427 (1)428 A gyámhivatal a Gyvt. 17. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglalt szervek, személyek jelzése, kezdeményezése, javaslata alapján köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni.

(2) A gyermekjóléti szolgálat a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárás során

a) nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről,

b) megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet,

c) véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról,

d) javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére,

e)429 javaslatot tesz a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján szükséges intézkedésekre.

(3)430 Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a gyámhivatal megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (2) bekezdés szerinti javaslat tizenöt napon belül történő megtételére.

(4)431 A tartózkodási hely szerint illetékes gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során köteles beszerezni a lakóhely szerint illetékes gyámhivataltól a gyermekre vonatkozó, korábban keletkezett iratokat.

85. §432 (1)433 A gyámhivatal a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.

(2)434 Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője, illetve családbafogadó gyámja nyilatkozatban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a gyámhivatal az (1) bekezdésben foglalt döntésével egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.

(3)435 Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg – de a gyermeket nem kell a családból kiemelni –, a gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi.

86. § (1)436 A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart.

(2)437 A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt, illetve gyámját – ide nem értve a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek gyámját – a védelembe vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez.

(3) A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken túl azt a családgondozót is, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelőzően segítette.

(4)438 Az eljárás során a gyermeket és a szülőt, illetve családbafogadó gyámját nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttműködést. A nyilatkozattétel előtt a gyermeket és a szülőt figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre.

A határozat tartalma

87. § A védelembe vételről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza

a) a családgondozó kirendelését,

b)439 a kirendelt családgondozó felhívását a gondozási- nevelési tervnek a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül történő elkészítésére és a gyámhivatalnak történő megküldésére,

c) a gyermek és a szülő kötelezését a családgondozóval való együttműködésre,

d) a gyermek és a szülő figyelmeztetését az együttműködés megtagadásának jogkövetkezményeire,

e)440 a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt intézkedéseket,

f) a felülvizsgálat határidejét,

g)441 az illetékes önkormányzat képviselő-testületének megkeresését a Gyvt. 18. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak teljesítése érdekében,

h)442 a kirendelt családgondozó, a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy bármikor kezdeményezhetik a védelembe vétel felülvizsgálatát.

A családgondozó kirendelése és felmentése

88. § (1)443 Családgondozóként elsősorban a gyermekjóléti szolgálat azon családgondozóját kell kirendelni, aki a védelembe vételt megelőzően a gyermeket gondozta, a veszélyeztetettségét feltárta. A kirendelt családgondozó – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a gyámhivatallal közvetlenül tart kapcsolatot. A kirendelt családgondozó szükség szerint, de legalább évente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a családgondozás eredményéről.

(2)444 A családgondozó tisztsége megszűnik

a) a védelembe vétel megszűnésével vagy megszüntetésével,

b)445 ha a gyámhivatal a családgondozót felmenti vagy elmozdítja.

(3)446 A gyámhivatal a családgondozót felmenti, ha

a) alkalmatlan feladatára,

b) a családgondozó fontos okból felmentését maga kéri,

c) utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt feladatát megfelelően ellátni nem tudja,

d)447 a gyámhivatal illetékessége megszűnik.

(4)448 Ha a családgondozó jogaival súlyosan visszaél, kötelességeit nagymértékben elhanyagolja, a gyámhivatal tisztségéből elmozdítja.

(5) A családgondozót a kirendeléséről, felmentéséről, valamint a védelembe vétel megszüntetéséről a gyermekjóléti szolgálat útján kell értesíteni.

Egyéni gondozási-nevelési terv

89. § (1)449 A családgondozónak az egyéni gondozási-nevelési tervet a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül kell – a szülővel és a gyermekkel együttműködve – elkészítenie.

(2) Az egyéni gondozási-nevelési tervben kell meghatározni a családgondozó, a szülő és a gyermek azon feladatait, melyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek.

(3)450 A tervet a családgondozó ismerteti a szülővel és a gyermekkel, majd annak elfogadása és aláírása után tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a gyámhivatalnak.

A védelembe vétel felülvizsgálata

90. §451 (1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás

a) hivatalból indul

aa) az elrendelő határozatban foglalt időpontban,

ab)452 ha a gyámhivatalnak hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről,

ac) a kirendelt családgondozó kezdeményezésére,

ad) ha a védelembe vétel fennállása alatt a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el és a pártfogó felügyelő kezdeményezi a felülvizsgálatot;

b) a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő, illetve más törvényes képviselő kérelmére indul.

(2)453 A pártfogó felügyelő a védelembe vétel felülvizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg közli a gyámhivatallal a fiatalkorú pártfogó felügyeletét elrendelő határozatot.

(3) A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú védelembe vételének felülvizsgálata során vizsgálni kell különösen a megállapított magatartási szabályokat, az egyéni gondozási-nevelési tervet és az egyéni párfogó felügyelői tervet.

(4) A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy a tárgyaláson – ha a felülvizsgálatot a pártfogó felügyelő kezdeményezte – a pártfogó felügyelő is meghallgatható.

(5) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell:

a) a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről,

b) a következő felülvizsgálat határidejéről,

c) az új egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásról a határidő megjelölésével,

d) szükség esetén a pártfogó felügyelő és a kirendelt családgondozó felhívásáról, hogy a fiatalkorú ügyeiben egymást tájékoztatva, együttműködve járjanak el,

e) a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt újabb intézkedésekről,

f)454

A védelembe vétel megszüntetése és megszűnése

91. § (1)455 A gyámhivatal határozattal szünteti meg a védelembe vételt a Gyvt. 69. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2)456 A védelembe vétel megszűnik a gyermek nagykorúvá válásával, kivéve a védelembe vétel nagykorúvá válást követő meghosszabbodásának a Gyvt. 69. § (3) és (4) bekezdése szerinti esetét.

(3)457 Ha a védelembe vétel fennállása alatt a gyámhivatal illetékessége megszűnik, a kirendelt családgondozót határozatával felmenti, és egyidejűleg megkeresi az illetékessé vált gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele céljából.

(4)458 Ha a védelembe vétel fennállása alatt a gyámhivatal illetékessége megszűnik, az illetékessé vált gyámhivatal a védelembe vétel szükségességét soron kívül felülvizsgálja és ennek eredményéről a 90. § (5) bekezdésében foglaltak szerint dönt. A védelembe vétel fenntartása esetén családgondozót rendel.

A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása459

91/A. §460 (1)461 A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást hivatalból megindítja, ha

a) hivatalos tudomása van a gyermek elhanyagolásáról,

b) a Gyvt. 17. §-a szerinti szervek, személyek azt kezdeményezik,

c) a gyermekjóléti szolgálat erre – a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok lehetséges személyének megjelölésével – javaslatot tesz.

(2)462 A gyámhivatal az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a tárgyalást megelőzően megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy tizenöt napon belül vizsgálja meg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét, készítse el a pénzfelhasználási tervet és tegyen javaslatot az eseti gondnok személyére.

(3) A pénzfelhasználási terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára.

(4)463 Ha felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, a gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat javaslatának beérkezését követően tíz napon belül tárgyalást tart, amelynek során meghallgatja a Gyvt. 68/B. §-a (4) bekezdésében meghatározott személyeket és megismeri véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve a kirendelendő eseti gondnok személyéről.

(5)464 A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának és módjának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, a tárgyaláson meghallgatott személyek véleményére, továbbá a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára. A természetben nyújtott családi pótlék nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására.

(6)465 A gyámhivatal a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel eseti gondnokul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, az óvodai és az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottját vagy a gyámhivatal – nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó – ügyintézőjét rendeli ki. A gyermekjóléti szolgálat, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gondnokul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot.

(7)466 Az eseti gondnokot tevékenységéért munkadíj nem illeti meg, indokolt és számlával igazolt kiadásainak költségét azonban az őt kirendelő gyámhivatal megtéríti. A költségtérítés mértéke havonta nem haladhatja meg az adott gyermek után járó családi pótlék összegének 10%-át. A költségtérítés összege nem vonható le a családi pótlék összegéből.

91/B. §467 (1) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban, valamint – ha a határozattal a védelembe vétel elrendelésére is sor kerül – a 87. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a családi pótlékban részesülő szülő személyazonosító adatait, a családi pótlékot folyósító szerv megnevezését,

b)468

c) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartamát, hónapokban meghatározva, megjelölve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának kezdő és befejező időpontját,

d)469 a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának módját,

e)470 az eseti gondnok kirendelését, feladatát, tájékoztatását a 91/A. § (7) bekezdésében foglaltakról, valamint felhívását arra, hogy az adott hónapra a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdése szerinti családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) átutalt családi pótlék felhasználásáról a következő hónap ötödik napjáig számoljon el a gyámhivatalnak,

f) a szülő vagy más törvényes képviselő kötelezését az eseti gondnokkal való együttműködésre és tájékoztatását az együttműködés megtagadásának következményeiről,

g) a védelembe vétel elrendelését, ha erre korábban nem került sor,

h)471 fennálló védelembe vétel esetén a kirendelt családgondozó felhívását az egyéni gondozási-nevelési tervnek a felülvizsgálatára és annak a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül történő megküldésére,

i)472

j)473 a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy a család helyzetét érintő lényeges körülmények megváltozása miatt bármikor kezdeményezheti a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát, felhívva a figyelmet a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. § e) pontjában foglalt esetére,

k) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását az igénybe vehető szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, támogatásokról, valamint azok igénybevételének módjáról,

l) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy

la) első alkalommal a döntést követő második hónapra járó családi pótlék meghatározott része kerül természetbeni formában biztosításra,

lb) ha a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a határozatban szereplő időtartam lejárta miatt szűnik meg – feltéve, hogy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását nem rendelték el ismételten – a megszűnést követő hónapra járó családi pótlék kerül ismételten teljes egészében pénzben folyósításra,

lc) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetése esetén a megszüntetést követő második hónapra járó családi pótlék kerül ismételten teljes egészében pénzben folyósításra.

(2)474 A határozatban a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának kezdő időpontjaként a döntést követő második hónap első napját, befejező időpontjaként a határozatban szereplő időtartamnak megfelelő hónap utolsó napját kell megjelölni. Az így meghatározott időtartam a Gyvt. 68/B. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a 6 hónapot nem haladhatja meg.

(3) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozat elleni fellebbezést elbíráló határozatban rendelkezni kell a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának új kezdő és befejező időpontjáról.

(4)475 A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szervével.

(5)476 A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása során a gyámhivatal és a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szerve között elektronikus úton történik az adategyeztetés, különösen a folyósított családi pótlék összegéről és a családi pótlékot folyósító szervről.

(6)477 A fővárosi és megyei kormányhivatal az átutalást követően legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik a családtámogatási folyószámlára utalt családi pótléknak az eseti gondnok felé történő kifizetéséről.

(7)478 A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról. A családi pótlék felhasználható különösen

a) ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet, a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök természetbeni biztosítására,

b) a gyermek lakhatási feltételeinek megteremtése érdekében közüzemi díjak kifizetésére, ideértve a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből eredő törlesztőrészletet, feltéve, hogy a családnak járó más támogatásokból ezek nem fedezhetők,

c) gyermekétkeztetés térítési díjának befizetésére,

d) a gyermek szabadideje hasznos eltöltésére.

91/C. §479 (1)480 A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának indokoltságát felülvizsgálja

a) hivatalból, ha

aa) a gyermek a másik szülő szülői felügyelete vagy gyámság alá kerül,

ab) a gyermekjóléti szolgálat, illetve a kirendelt eseti gondnok azt kezdeményezi,

ac)481 a gyámhivatalnak hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről,

b) a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a felülvizsgálatot a család helyzetét érintő lényeges körülmények megváltozása miatt kéri.

(2)482 A gyámhivatal a felülvizsgálati eljárás során kikéri a családgondozó és a kirendelt eseti gondnok véleményét.

(3) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell

a)483 a családi pótlék természetbeni formában – változatlan időtartamban és módon – történő további nyújtásáról, vagy

b)484 a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának, módjának, illetve az eseti gondnok személyének megváltoztatásáról, vagy

c) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről.

(4)485 Ha a felülvizsgálat során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának megváltoztatásáról vagy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről születik döntés, a gyámhivatal a jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szervével.

91/D. §486 (1)487 A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg szükség szerint – indokolt esetben felülvizsgálat keretében – dönt a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

(2)488 A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szervével.

(3)489

(4)490 Ha a gyámhivatal illetékessége a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása alatt megszűnik, a gyámhivatal haladéktalanul

a) felhívja a kirendelt eseti gondnokot az elszámolásra,

b)491 megküldi az ügyben keletkezett iratokat az illetékessé vált gyámhivatalnak és

c)492 értesíti az illetékességváltozásról a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szervét.

(5)493 A gyámhivatal az eseti gondnokot az elszámolás elfogadását követően határozatával felmenti, és határozatát közli az illetékessé vált gyámhivatallal. Az illetékessé vált gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét a 91/C. §-ban foglaltak szerint felülvizsgálja.

(6)494 Illetékességváltozás esetén a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szerve első alkalommal az illetékességváltozásról szóló értesítés kézhezvételét követő második hónapra járó családi pótlékot utalja az illetékessé vált kormányhivatal családtámogatási folyószámlájára. Eddig az időpontig a korábban illetékes gyámhivatal gondoskodik az illetékessége szerinti családtámogatási folyószámlára utalt családi pótléknak és a korábbi eseti gondnok elszámolása eredményeként esetlegesen visszafizetett összegnek az újonnan kirendelt eseti gondnok felé történő kifizetéséről.

(7)495 Az újonnan kirendelt eseti gondnok a (6) bekezdés szerint részére kifizetett összegről az őt kirendelő gyámhivatalnak számol el.

(8)496 Az eseti gondnok az adott hónapban részére kifizetett családi pótlék felhasználásáról a következő hónap ötödik napjáig számol el az őt kirendelő gyámhivatalnak. A gyámhivatal elfogadja az eseti gondnok elszámolását, ha az a pénzfelhasználási tervnek és a valóságnak megfelel.

(9)497 Ha a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy az eseti gondnok elszámolása a valóságnak nem felel meg, vagy a családi pótléknak a pénzfelhasználási tervben foglaltaktól eltérő felhasználása miatt a gyermeket vagy családját kár érte, az eseti gondnokot határozatával haladéktalanul felmenti és gondoskodik a gyermek, fiatal felnőtt számára új eseti gondnok kirendeléséről.

(10)498 A gyámhivatal az eseti gondnokot a részére utolsó alkalommal kifizetett családi pótlékkal történt elszámolás elfogadását követően menti fel.

Eredménytelen védelembe vétel499

91/E. §500

Az igazolatlan iskolai hiányzásokkal összefüggő gyámhatósági eljárás501

91/F. §502 Ha a nevelési-oktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak, hogy a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte a tízet, a gyámhivatal

a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a jelzést a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy az iskoláztatási támogatás jogosultja nem a szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója, levélben tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját az adott tanítási évben az ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás igazolatlan elmulasztásának 91/G. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményeiről.

91/G. §503 (1)504 A nevelési-oktatási intézmény igazgatója a mulasztás igazolására előírt határidő lejártát követően haladéktalanul jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak, ha a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte az ötvenet. Kiskorú esetén a jelzéssel egyidejűleg a nevelési-oktatási intézmény igazgatója megküldi a gyámhivatalnak a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.

(2)505 A gyámhivatal a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának (1) bekezdés szerinti jelzése alapján, a jelzés beérkezését követő 8 napon belül

a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a nevelési-oktatási intézmény jelzését és írásbeli véleményét a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy az iskoláztatási támogatás jogosultja nem a szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója, – a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának (1) bekezdés szerinti jelzésének megküldésével egyidejűleg – levélben kezdeményezi a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervénél az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő eljárás megindítását, valamint

ba) a 16. életévét be nem töltött, védelembe nem vett gyermek esetében hivatalból megindítja az eljárást a gyermek védelembe vétele iránt,

bb) a 16. életévét betöltött kiskorú esetében megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy vegye fel a kapcsolatot a családdal, nyújtson tájékoztatást az iskoláztatási támogatás ismételt folyósításához szükséges feltételekről, és jelezze, ha a gyermek érdekében gyámhatósági intézkedést tart szükségesnek, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának (1) bekezdés szerinti írásbeli véleményében foglalt problémákra és javaslatokra is.

(3)506 A gyámhivatal már fennálló védelembe vétel esetén a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő jogerős döntéséről értesíti a családgondozót, egyidejűleg felhívja az egyéni gondozási-nevelési terv felülvizsgálatára és annak harminc napon belül történő megküldésére. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével érintett gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének tartalmaznia kell a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében szükséges feladatokat, így különösen a nevelési-oktatási intézményben igénybe vehető, a gyermeknek a felzárkóztatását célzó foglalkozásokon, fejlesztő foglalkoztatáson, képesség-kibontakoztató felkészítésen való részvételének biztosítására irányuló intézkedéseket.

91/H. §507 (1)508 A gyámhivatal az iskoláztatási támogatás szüneteltetése szükségességének felülvizsgálata során tájékoztatást kér a nevelési-oktatási intézmény igazgatójától arról, hogy

a) a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek (fiatal felnőtt) hány kötelező tanórai foglalkozást mulasztott igazolatlanul és

b) a nevelési-oktatási intézmény milyen intézkedésekkel segítette elő a védelembe vett gyermek iskolalátogatási kötelezettségének teljesítését.

(2) Az első felülvizsgálattal érintett időszak kezdő napja

a) a szüneteltetést elrendelő döntés jogerőre emelkedését követő hónap első napja vagy

b) a tárgyév szeptember 1-je, ha a szüneteltetést elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapja a tárgyév májusa, júniusa vagy júliusa.

(3) A Gyvt. 68/A. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az utolsó felülvizsgálattól számított egy hónapot az utolsó felülvizsgálattal érintett időszak utolsó napját követő naptól kell számítani.

(4)509 A gyámhivatal a felülvizsgálati eljárás során hozott határozatáról – védelembe vett gyermek esetén – tájékoztatja a kirendelt családgondozót.

91/I. §510 Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését követően a gyermek védelembe vételét legalább az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének időtartamával megegyező ideig, legfeljebb azonban a gyermek 16 éves korát követő első felülvizsgálatig fenn kell tartani. Ezt követően a védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásáig csak akkor tartható fenn, ha attól eredmény várható.

91/J. §511 (1)512 Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése során a gyámhivatal és a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szerve az adategyeztetést elektronikus úton folytatja le.

(2)513 Ha a gyámhivatal illetékessége az iskoláztatási támogatás szüneteltetése alatt szűnik meg, a gyámhivatal

a)514 megküldi az ügyben keletkezett iratokat az illetékessé vált gyámhivatalnak, és

b) értesíti az illetékességváltozásról a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervét.

91/K. §515

91/L. §516

91/M. §517

91/N. §518

91/O. §519

91/P. §520

91/Q. §521

91/R. §522

91/S. §523

91/T. §524

91/U. §525

XIII. Fejezet

Családba fogadással kapcsolatos ügyek

92. § A családba fogadás iránti eljárás során a gyámhivatal

a)526 meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken kívül a családba fogadó személyt, illetve személyeket,

b) tájékoztatja a feleket nyilatkozataik jogkövetkezményéről,

c) megvizsgálja a családba fogadás okát és várható időtartamát,

d) megvizsgálja a szülő(k) által megnevezett családba fogadó személy(ek) alkalmasságát, valamint azt, hogy viselhet(nek)-e gyámságot,

e) környezettanulmányt készít.

A határozat tartalma

93. § (1)527 A családba fogadásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a családba fogadó személy gyámul történő kirendelését,

b) a gyámi tisztséggel járó jogok és kötelezettségek kezdetének időpontját,

c) a vagyonkezelésre feljogosított gyám kijelölését,

d) a gyámi tisztséggel járó jogokról és kötelezettségekről, valamint a vagyonkezelői joggal felruházott gyám számadási kötelezettségéről való tájékoztatást,

e)528 a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám vagyonkezelésre jogosult,

f) a szülői felügyeleti jog szünetelésének megállapítását,

g) a szülő tartási kötelezettségének fennmaradására vonatkozó tájékoztatást,

h) kérelem esetén a szülő és a gyermek kapcsolattartási jogának gyakorlásáról való rendelkezést,

i) a Gyvt. 71. §-ának (5) bekezdése esetén a szülő vagyonkezeléséről és törvényes képviseletéről való rendelkezést,

j)529 átmeneti nevelt gyermek esetén az átmeneti nevelésbe vétel egyidejű megszüntetését és a 110. § (1) bekezdésében foglaltakról való szükség szerinti rendelkezést.

(2)530 A családba fogadásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel és a gyermeket ellátó védőnővel a családbafogadó gyám kirendelésének tényét.

A családba fogadás felülvizsgálata

94. § (1)531 A családbafogadó gyám éves jelentésének és számadásának elbírálásával egyidejűleg a gyámhivatal vizsgálja azt is, hogy a családba fogadás fenntartása a gyermek érdekében továbbra is indokolt-e. A gyermek érdekében – a feltételek fennállása esetén – a gyámhivatal kezdeményezheti a védelembe vétel elrendelését.

(2) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy a családba fogadás fenntartása ellentétes a gyermek érdekével, a gyámhivatal intézkedik a gyermek saját családjába történő visszahelyezése iránt, feltéve, hogy a családba fogadásra okot adó körülmények már nem állnak fenn. Ellenkező esetben a gyermekvédelmi gondoskodásnak azt a formáját rendeli el, amely a gyermek számára a legmegfelelőbb.

(3) A családba fogadás megszüntetésére irányuló kérelem elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a gyermek saját családjába visszahelyezhető-e. Ellenkező esetben a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás más formája iránt intézkedik.

XIV. Fejezet

Ideiglenes hatályú elhelyezés

95. §532 (1)533 Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza

a) a gyermek súlyos veszélyeztetettsége,

b) a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat,

c) a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat,

d) a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása.

(2) Ha a más beutaló szerv által elrendelt ideiglenes elhelyezést biztosító intézmény ellátási területe és az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgáló gyámhivatal illetékességi területe nem azonos, a gyermek gondozási helyét a gyámhivatal illetékessége szerinti ideiglenes elhelyezést biztosító nevelőszülőnél, gyermekotthonban kell meghatározni.

96. § (1) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezésről való döntése előtt meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki.

(2) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezés formájának meghatározásánál a gyermek személyiségének, egészségi állapotának megfelelően a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott sorrendiség figyelembevételével dönt.

(3)534 Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára jogosult gyámhivatal gyermekelhelyezés, gyermekelhelyezés megváltoztatása vagy szülői felügyelet megszüntetése iránti per indokoltságát állapítja meg, erről – meghallgatása után – értesíti a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét.

A döntés tartalma535

97. § (1)536 Az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a gyermeknek a gondozási helyre viteléről való rendelkezést,

b) annak a megállapítását, hogy a szülő gondozási, nevelési joga szünetel,

c) a gyermeket gondozásba vevő személy vagy intézmény felhívását a gondozásba vétel időpontjának közlésére,

d)537 az illetékes gyámhivatal megkeresését az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata céljából,

e)538 külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatalának megkeresését,

f)539 a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,

g)540 3 év alatti gyermek esetén a kora miatt fennálló különleges ellátása szükségességének tényét.

h)541 a családi pótlék igénylésére történő felhívást.

(2)542 Az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot közölni kell a gyermekétől különélő szülővel és a gondozási helyen működő gyermekjogi képviselővel.

(3)543 Ha a gyámhivatal dönt a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes hatályú elhelyezésről, és ezzel egyidejűleg a gyermek elhelyezése vagy elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, a határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a szülő felügyeleti joga szünetelésének megállapítását,

b) a másik szülő felügyeleti joga feléledésének megállapítását vagy a gyámrendelést,

c)544 kérelem esetén a kapcsolattartás kérdésében való döntést,

d) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját,

e)545 a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,

f)546 a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről szóló döntést.

(4)547 Ha a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához járul hozzá, az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a szülői felügyeleti jog szünetelésének vagy megszűnésének megállapítását,

b) a hivatásos gyám kirendelését,

c) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját,

d) a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről való döntést,

e)548 a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását.

(5)549 Ha a szülő hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére a leendő örökbefogadó szülőnél kerül sor, a gyámhivatal a határozat meghozatalával egyidejűleg közli a szülővel a szülői felügyeleti joga szünetelésének vagy megszűnésének, valamint a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésének tényét.

(6)550 Az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel és a gyermeket ellátó védőnővel a gondozási hely megváltoztatásának és az esetleges gyámrendelésnek a tényét.

97/A. §551 (1) Az ügyészség és a bíróság kivételével a Gyvt. 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be.

(2) Az ügyészség és a bíróság kivételével a Gyvt. 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni fellebbezést a beutaló szerv székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal bírálja el tizenöt napon belül.

98. § (1)552 Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során az illetékes gyámhivatal

a) meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket,

b) környezettanulmányt készít,

c)553 kikéri mindazon szervek véleményét, amelyek a gyermekkel az ideiglenes hatályú elhelyezést megelőzően foglalkoztak.

(2)554 A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha annak okai nem állnak fenn, és indokolt esetben elrendeli a gyermek védelembe vételét.

(3) A Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről – ha annak okai már nem állnak fenn – kizárólag a városi gyámhivatal dönt.

XV. Fejezet

Nevelésbe vétellel kapcsolatos ügyek

Átmeneti nevelésbe vétel

99. § (1)555 Átmeneti nevelésbe vételre nem kerülhet sor, ha a veszélyeztetettség megszüntetése és a gyermek gondozása megfelelően biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes elhelyezéssel, családba fogadással, a gyermek átmeneti gondozásával, valamint fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonában történő elhelyezése útján.

(2)556 Ha az átmeneti nevelésbe vétel feltételei nem állnak fenn, a gyámhivatal a kérelem elutasításával, illetve az eljárás megszüntetésével egyidejűleg

a) megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra, illetve

b) indokolt esetben elrendeli a gyermek védelembe vételét.

100. § (1) Ha a gyámhivatal a Gyvt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, a gyermek az otthont nyújtó ellátás keretében teljes körű ellátást és segítséget kap a fejlődését veszélyeztető körülmények elhárításához, a családi környezetébe történő visszahelyezéséhez.

(2) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételére irányuló eljárása során

a) feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában, így különösen a szülők, más családtagok személyiségével, egészségi állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával, életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényeges körülményeket,

b) feltárja a gyermek személyiségével, neveltségi és egészségi állapotával kapcsolatos körülményeket,

c)557 beszerzi a gyermekjóléti szolgálatnál keletkezett iratokat, valamint felkéri a hagyatéki ügyben eljáró hatóságot a gyermek ingó- és ingatlanvagyonának leltározására,

d)558 meghallgatja a szülőt a gyermek iskolájának, életpályájának, illetve tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatban és nyilatkoztatja azokról az adatokról, amelyek a gyermek után járó ellátások igénybevételéhez szükségesek,

e) javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyének meghatározásához,

f) beszerzi a szülő vagy tartásra köteles más személy jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat,

g) a gyermek tartózkodási helyén környezettanulmányt készít,

h)559 beszerzi a gyermek születési anyakönyvi másolatát, és ha szükséges eljár az 54. § (1) bekezdése alapján.

i)560

(3) A gyámhivatal a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak vizsgálata során szükség esetén beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét. A gyámhivatal indokolt esetben a szakértőket közös szakvélemény elkészítésére kérheti fel vagy őket együttesen hallgathatja meg.

101. § (1)561 Az átmeneti nevelésbe vétel iránti eljárás során a gyámhivatal tárgyalást tart.

(2) A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a nevelésbe vétel okának, céljának és jogkövetkezményének megismeréséhez.

A határozat tartalma

102. § (1) Az átmeneti nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a)562 a gyermek különleges vagy speciális ellátása szükségességének tényét, a gondozási hely meghatározását, valamint, ha indokolt, tartózkodási helyének kijelölését [Gyvt. 83. § (6) bek.],

b)563 a gyám kirendelését, a gyermek gyámságával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről való tájékoztatást, az igazgatási jogkörben eljáró, illetékes hagyatéki ügyben eljáró hatóság által készített leltár alapján a kiskorú vagyonának a gyám kezelésébe adását, vagy ha a gyámot nem hatalmazza fel a vagyonkezeléssel, a vagyonkezelő eseti gondnok kirendelését [Gyvt. 89. § (1) bek.], valamint a családi pótlék igénylésére való felhívását

ba) a nevelőszülőnek, ha a gyermek kijelölt gondozási helye a nevelőszülő,

bb) a gyermekotthon vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye gyermekotthon,

bc) a szociális intézmény vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye bentlakásos szociális intézmény,

bd) a javítóintézet vezetőjének, ha a gyermek javítóintézetben nevelt, vagy ott 30 napot meghaladóan előzetesen fogva tartott,

be) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, valamint az ott 30 napot meghaladóan előzetesen fogva tartott gyermek után;

c)564 az egyéni elhelyezési terv elfogadását és a gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a gyermekjóléti szolgálatnak és a kijelölt gondozónak történő továbbítására [Gyvt. 82. § (4) bek.],

d) annak megállapítását, hogy a gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel [Gyvt. 77. § (2) bek.],

e)565 a gyermek és a szülő, valamint az arra jogosult más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó rendelkezést és a szülő figyelmeztetését a Gyvt. 78. §-ának (2) és (3) bekezdése, továbbá a Csjt. 48/A. §-a szerinti jogkövetkezményekre,

f)566 a felülvizsgálat határidejét és a tájékoztatásra kötelezettek felhívását [Gyvt. 79. § (1) bek.],

g) a gondozási díj fizetésére való kötelezést,

h)567 a gyermeknek a gondozási helyére történő vitele időpontjára és módjára vonatkozó rendelkezést [Gyvt. 77. § (5) bek.] és a szülő kötelezését arra, hogy a gyermek átadásával egyidejűleg a gyermek TAJ kártyáját, iskolai bizonyítványát, diákigazolványát és egyéb fontos dokumentációját adja át a gondozónak,

i)568 a gyám tájékoztatását arról, hogy a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának ismételt megállapítását a külön jogszabály szerint illetékes járási hivataltól kell kérnie,

j)569 a gyermek lakóhelyének és ha szükséges tartózkodási helyének megállapítását [Gyvt. 83. § (6) bek.],

k)570 a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását.

(2)571 A gyermekotthonban elhelyezett gyermek

a) gyámja, hivatásos gyámja vagy vagyonkezelő eseti gondnoka a gyermeknek járó árvaellátás folyósítása érdekében a társadalombiztosítási ellátást folyósító szervet a gyámhatósági fenntartásos betét (fizetési számla) számáról,

b)572 gyermekotthonának vezetője a gyermekre tekintettel járó családi pótlék folyósítása érdekében a családtámogatási ellátást folyósító szervet a gyermekotthon fizetési számlájának számáról

tájékoztatja.

(2a)573 A javítóintézetben nevelt és a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek esetében a javítóintézet vezetője, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka – a gyermekre tekintettel járó családi pótlék folyósítása érdekében – tájékoztatja a családtámogatási ellátást folyósító szervet az intézet fizetési számlájának számáról.

(3)574 A gondozási díj összege külön határozatban is megállapítható.

(4)575 Az átmeneti nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyermek gondozási helyét és a gyámrendelés tényét.

(5)576 A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítása érdekében beszerzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/A. §-ának (2) bekezdése szerinti igazolást, és azt a nevelésbe vételt elrendelő jogerős határozattal együtt közli a külön jogszabály szerint illetékes járási hivatallal.

A gyermek gondozási helyének meghatározása

103. §577 (1)578 A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételének elrendelése előtt a gyermek gondozási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményére alapozott elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 82. § (9) bek.].

(1a)579 Ha az illetékes megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság nem tud húsz napon belül szakvéleményt készíteni az elhelyezési javaslathoz, azt a gyermekvédelmi szakszolgálat haladéktalanul jelzi a gyámhivatal számára. Ebben az esetben a gyámhivatal az illetékességi területén kívüli, más megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot kér fel a szakvélemény elkészítésére, ha annak a megkereséstől számított húsz napon belüli elkészítését az újonnan felkért megyei (fővárosi) szakértői bizottság vállalja. A gyámhivatal a felkérésről haladéktalanul tájékoztatja

a) a gyermek elhelyezése kérdésében elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet készítő gyermekvédelmi szakszolgálatot és

b) az újonnan felkért megyei (fővárosi) szakértői bizottság helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(1b)580 A gyámhivatal, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekvédelmi szakértői bizottság – ha technikai felkészültségük lehetővé teszi – elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot. A felkért gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyermek elhelyezése kérdésében elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet készítő gyermekvédelmi szakszolgálatnak küldi meg közvetlenül a szakvéleményét, és erről értesíti a gyámhivatalt.

(2)581 Amennyiben a gyermekvédelmi szakszolgálat a 99. § (1) bekezdésében foglaltak miatt a nevelésbe vételt nem javasolja, véleményéről írásban tájékoztatja a gyámhivatalt. A gyámhivatal ismételten megvizsgálja az átmeneti nevelésbe vétel feltételeit, és amennyiben azok

a) nem állnak fenn, a 99. § (2) bekezdése szerint jár el,

b) fennállnak, beszerzi az (1) bekezdés szerinti elhelyezési javaslatot.

(3) A gyámhivatal a gyermek alapellátásban keletkezett iratainak megküldésével felhívja a gyermekvédelmi szakszolgálatot az egyéni elhelyezési terv elkészítésére, és a Gyvt. 141. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vezetett nyilvántartásra figyelemmel javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyére vonatkozóan.

(4)582 Ha a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság létrehozásáról szóló Korm. rendelet 1. melléklete szerinti speciális gyermekotthonban történő elhelyezésre tesz javaslatot, egyidejűleg felkéri az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a szakvélemény elkészítésére.

(5)583 Ha az érdemi határozat elleni fellebbezésben a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát kérték, a szociális és gyámhivatal a szakvélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot.

(6)584 A gyermekvédelmi szakszolgálat a javaslatát az egyéni elhelyezési terv elkészítésével egyidejűleg az általa összehívott elhelyezési értekezleten, a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményére alapozva alakítja ki.

104. §585 (1) A gyámhivatalnak a gyermek gondozási helyének meghatározásához be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, feltéve, hogy nem vett részt a gyermekvédelmi szakszolgálat által összehívott elhelyezési értekezleten.

(2) A gyermek gondozási helyének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a Gyvt. 82. §-ának (2)–(3) bekezdésében meghatározott szempontokra.

(3) A megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján a speciális ellátást igénylő gyermek számára az állapotának megfelelő gondozási helyet kell kijelölni.

(4) A tartósan beteg vagy fogyatékos, valamint a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró gyermek számára különleges ellátást biztosító gondozási helyet kell kijelölni. Ennek érdekében a gyámhivatal beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (3) és (5) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét.

(5) A gyermek nemzetiségi, vallási és kulturális hovatartozásának az a gondozási hely felel meg, amely biztosítja

a) a nemzetiségi és kulturális hovatartozásának megfelelő nyelvi és egyéb ismeretek megszerzését és gyakorlását, továbbá a megfelelő társadalmi kapcsolatok fenntartását,

b) a vallási hovatartozásnak megfelelő vallási oktatás igénybevételét és a vallás gyakorlását.

105. §586 (1) A gondozási hely meghatározása során a gyermek átmeneti nevelésbe vétele esetén a szülő is kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével, vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn.

(2) A gyermek és a szülő jogosultak véleményt nyilvánítani a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat által javasolt gondozási helyről. A gyámhivatal a döntése során mérlegeli a gyermek és a szülő véleményét.

(3) Amennyiben a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy által történő örökbefogadásához és a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal az örökbefogadni szándékozó szülőnél helyezi el, a vér szerinti szülő a gyámhivatal határozatában csak a kihelyezés tényéről értesül.

A gondozási hely megváltoztatása, a tartózkodási hely megállapítása587

105/A. §588 (1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét kérelemre, valamint a nevelésbe vétel évenkénti – a 3 éven aluli gyermek esetében félévenkénti – felülvizsgálata során hivatalból megváltoztathatja. A gyámhivatal a kérelemre indult eljárást felülvizsgálatnak minősítheti.

(2) A gondozási hely megváltoztatását kérheti a gyermek, a szülő, a gyermek gyámja, gondozója, a nevelőszülői hálózat működtetője, valamint kezdeményezheti a gyermekjogi képviselő és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat.

(3) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásához javaslatot kér a gyermekvédelmi szakszolgálattól azzal, hogy vizsgálata során véleményezze – a Gyvt. 83. §-ának (3)–(4) bekezdése figyelembevételével – a gyermek gondozási helyét is.

(4)589 A gondozási hely megváltoztatásának minősül, ha a gyermek gondozása a korábban meghatározottól eltérő

a) nevelőszülőnél,

b) gyermekotthonban (lakásotthonban),

c) gyermekotthoni önálló szakmai egységben, telephelyen,

d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában

történik.

(4a)590 Nem minősül a gondozási hely megváltoztatásának

a) a fenntartó személyében történő változás,

b) a gyermekotthon felújításának, korszerűsítésének ideje alatt a gondozási helytől eltérő helyen tartózkodás,

c) a tanítási szünet ideje alatt a gondozási helytől eltérő helyen tartózkodás.

(5) Az új gondozási hely meghatározása során a gyámhivatal a 103–105. §-ban foglaltak szerint jár el.

(6)591 A határozat az átmeneti nevelésbe vett gyermek esetében a 102. §-ban, a tartós nevelésbe vett gyermek esetében a 112. §-ban foglaltakat tartalmazza. A gondozási hely megváltoztatásáról a szóló határozatot a gyámhivatal közli a 102. § (4) bekezdésében foglalt szervekkel, személyekkel.

(7)592 A gondozási hely megváltoztatása során hozott határozat gyámváltozás esetén a (6) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a felmentett vagyonkezelő gyám felhívását, hogy végszámadását a vagyonkezelői joga megszűnését követő 15 napon belül terjessze elő.

(7a)593 A gondozási hely megváltoztatásáról hozott határozat a (6) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a korábbi gondozási hely vezetőjének (nevelőszülő, gyermekotthon vezető, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonának vezetője) felhívását, hogy a családi pótlék iránti igény lemondását a gondozási, ellátási hely megváltozását követő 15 napon belül terjessze elő.

(7b)594 A tartózkodási hely Gyvt. 83. § (6) bekezdés d) pontja szerinti okból vagy annak megszűnéséből eredő kijelölésének vagy megváltozásának megállapításakor a gyámhivatal felhívja

a) a javítóintézetben nevelt, vagy ott 30 napot meghaladóan előzetesen fogva tartott gyermek esetében a javítóintézet vezetőjét,

b) a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, vagy ott 30 napot meghaladóan előzetesen fogva tartott gyermek esetében a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokát

a gyermek után járó családi pótlék 15 napon belül történő igénylésére vagy az ellátás iránti igény lemondására.

(8) Ha a gyermek nevelését, ellátását gondozási helye súlyosan veszélyezteti és az eljárás lefolytatásából adódó késedelem sérti a gyermek érdekeit, a gyámhivatal soron kívül dönt a gyermeknek a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőnél, ha ez nem lehetséges, az erre kijelölt gyermekotthonban való elhelyezéséről és hivatásos gyámot rendel [Gyvt. 83. § (4) bek.].

(9) Ha a nevelőszülő lakóhely változtatása miatt a működtető működési területéről elköltözik, de a gyermeknek érdekében áll, hogy továbbra is az őt nevelő családban nevelkedjen, a működtető kérheti a nevelőszülő új lakóhelye szerinti nevelőszülői hálózat működtetőjétől a foglalkoztatás átvállalást. A működési engedélyen alapuló átvállaló nyilatkozat alapján a gyámhivatal megállapítja a gyermek új gondozási helyét, figyelemmel a Gyvt. 82. §-ának (3) bekezdésére.

(10) A gyermek tartózkodási helye kijelölésére, illetve megváltoztatására irányuló gyámi kérelem elbírálásához a gyámhivatal előzetes véleményt kér a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 83. § (8) bek.].

(11)595 Ha a gondozási hely megváltoztatása során az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatok között vita merül fel, a gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálatok gondozási helyre tett javaslata, valamint a fenntartók véleménye alapján, a 103–105. §-ban foglaltak szerint dönt a gondozási hely fenntartásáról vagy megváltoztatásáról.

Egyéni elhelyezési terv

106. §596 (1) Az egyéni elhelyezési tervet a gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel elrendelése előtt a gondozási helyre vonatkozó javaslattal együtt szerzi be.

(2) A gyámhivatal a terv elfogadásáról az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg dönt.

(3) A gyámhivatal az elhelyezési tervet akkor fogadja el, ha az megfelel a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatának, valamint a 107. §-ban és a 113. §-ban foglaltaknak.

(4) Amennyiben a gyámhivatal az egyéni elhelyezési tervet nem fogadja el, azt nem módosíthatja, hanem – megjelölve a mérlegelés szempontjait – újabb terv elkészítését rendeli el. Ha az újabb elhelyezési tervet sem tartja elfogadhatónak, a gyámhivatal tárgyalást tart és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének kikérését követően az elhelyezési tervet módosítja.

(5) A gyámhivatal megkeresésére a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek egyéni elhelyezési tervének módosítására az általa összehívott elhelyezési értekezleten készíti el javaslatát.

107. § (1) Az egyéni elhelyezési terv célja, hogy elősegítse a gyermek saját családjába történő visszahelyezését és ehhez meghatározza a szükséges feltételeket.

(2) A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza

a) annak a célnak a megjelölését, hogy az átmeneti nevelés megszüntetése után melyik szülő vagy más hozzátartozó gondozásába kerüljön a gyermek,

b) az átmeneti nevelés várható időtartamát,

c)597 a gyermek és a szülő, vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot,

d) azokat a feltételeket, amelyekről a szülőnek és a gyermeknek kell gondoskodnia, és amelyek teljesítése nélkül az átmeneti nevelésbe vétel nem szüntethető meg,

e) a szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését,

f)598 a felülvizsgálat időpontját, ha az az évenkénti – 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti – határidő előtt indokolt.

(3) Az egyéni elhelyezési terv tartalmazza továbbá

a) a (2) bekezdés d) pontjában előírt feltételek megvalósításához igénybe vehető szolgáltatások megjelölését,

b) a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon családgondozója és a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozója közötti munkamegosztás elveit,

c) a családgondozó, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait,

d) a szakmailag indokoltnak tartott egyéb feltételeket.

(4) A gyámhivatalnak az egyéni elhelyezési terv elfogadásáról való döntése nem terjed ki a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésekre.

108. § A gyámhivatal szükség szerint a 107. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak érdekében felhívja a szülőt a gyermekelhelyezési vagy a gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló per megindítására, vagy maga intézkedik a per megindítása iránt. Ha a bíróság a keresetet jogerősen elutasítja, a gyermek elhelyezésének más módját kell választani.

Az átmeneti nevelésbe vétel felülvizsgálata

109. §599 (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel éves – a 3 éven aluli gyermek esetében féléves – felülvizsgálata során tájékoztatást kér a gyámtól, a gyermekjóléti szolgálattól, a gyermekvédelmi szakszolgálattól, a nevelőszülői hálózat működtetőjétől, illetve a gyermekotthontól, továbbá szükség esetén a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottságtól.

(2)600 A gyámhivatal a felülvizsgálat során tárgyalást tart, amelyre meghívhatja a szülőt, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, valamint a gyermek gyámját, gondozóját, nevelőszülőjét, a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság képviselőjét.

(3) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyám és a gyermekjóléti szolgálat javaslata, esetleg a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján

a) fenntartja vagy megszünteti a gyermek átmeneti nevelését [Gyvt. 79. § (1) bek.],

b)601 dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról [Gyvt. 83. § (1) bek.],

c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt. 83. § (3) bek.],

d) felmenti, vagy elmozdítja a gyámot és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.],

e) a feltételek fennállása esetén a szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indít, vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról dönt [Gyvt. 79. § (1) bek.].

(4) Az átmeneti nevelésbe vétel fenntartása esetén a határozatban rendelkezik a következő felülvizsgálat határidejéről.

(5)602 Ha a gyámhivatal illetékessége a gyermek lakóhelyének megváltozása miatt változik meg, erről az újonnan illetékes gyámhivatal értesíti az (1) bekezdésben felsorolt szerveket, valamint személyeket, és indokolt esetben elvégzi a felülvizsgálatot.

Az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetése
és megszűnése

110. § (1) Az átmeneti nevelésbe vételt megszüntető, illetve a megszűnést megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) az arra jogosult szülő vagy más személy felhívását a gyermek gondozására,

b)603 annak megállapítását, hogy a szülő szülői felügyeleti joga feléledt, vagy a gyámrendelés tényét, ha a gyermek harmadik személynél került elhelyezésre vagy családba fogadták,

c) a gyám felmentését és szükség esetén a gyám felhívását végszámadásának benyújtására,

d)604 az otthont nyújtó ellátást biztosítók tájékoztatását e feladatuk megszűnéséről, és – kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet, ha az nem jár a gyermek gondozási helyének megváltozásával – felhívásukat a családi pótlék iránti igénynek a nevelésbe vétel megszüntetését, megszűnését követő 15 napon belül történő lemondására,

e) az átmeneti nevelés megszűnésének megállapítása esetén annak okát,

f)605 az utógondozás elrendelését és ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekotthon vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a feladat ellátására [Gyvt. 92. § (1)–(3) bek.],

g) a fiatal felnőtt kérelmére az utógondozói ellátás elrendelését,

h) a gondozási díjfizetési kötelezettség megszüntetését,

i)606 az illetékes járási hivatal felhívását a közgyógyellátási igazolvány visszavonására.

(2)607 Ha az átmeneti nevelésbe vétel nagykorúvá válás miatt szűnik meg, a gyámhivatal a 143. § szerint jár el.

(3)608 Ha a gyámhivatal a nagykorúvá válással egyidejűleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy részére vagyonkezelői joggal felruházott gondnokot rendel vagy vagyonára zárlatot rendel el, a vagyonkezelő gyámot végszámadásának a gyámhivatalhoz történő benyújtására kötelezi.

(4)609 Ha az átmeneti nevelésbe vétel a gyermek tartós nevelésbe vétele miatt szűnik meg, a gyámhivatal eljárását felülvizsgálatnak minősítheti.

(5)610 Ha az átmeneti nevelésbe vétel a gyermek családbafogadásával szűnik meg, a gyámhivatal a 92. § és a 146. § (5) bekezdése alapján jár el.

A tartós nevelésbe vétel

111. §611 A gyámhivatal a Gyvt. 80. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket tartós nevelésbe veszi és gondozási helyét a 103–105. §-ban foglaltak szerint határozza meg, egyidejűleg értesíti a 102. § (4) bekezdésében foglalt szerveket, személyeket. A gyámhivatal a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítása érdekében a 102. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

112. § (1)612 A tartós nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a 102. § (1) bekezdésében foglaltakat a d)–e) pontok kivételével.

(2)613 A tartós nevelésbe vételt elrendelő határozat indoklása tartalmazza a szülői felügyeleti jogot megszüntető bírói ítélet számát, továbbá a szülői felügyeleti jog megszüntetésének, illetve megszűnésének időpontját.

113. § (1) A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza

a)614 annak a célnak a megjelölését, hogy a gyermek a tartós nevelés megszüntetésével örökbefogadó szülőkhöz, a tartós nevelésbe vétel fenntartása mellett nevelőszülői családba, illetve ennek hiányában mely gyermekotthonba kerüljön [Gyvt. 80. § (2) bek.],

b) az a) pont szerinti cél eléréséhez szükséges gondozás várható időtartamát,

c) a cél megvalósításához szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését, illetve a szociális, mentálhigiénés, személyiségfejlesztő támogatásokat,

d)615 a felülvizsgálat időpontját, ha az az évenkénti – 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti – határidő előtt indokolt,

e)616 ha a gyermek örökbefogadására nincs remény, a gyermek és a szülő vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot.

(2)617 A gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel éves – 3 éven aluli gyermek esetében féléves – felülvizsgálata során a Gyvt. 80. §-ának (7) bekezdése alapján

a) fenntartja, vagy megszünteti a gyermek tartós nevelését [Gyvt. 81. § (2) bek.],

b) fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet,

c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt. 83. § (3) bek.],

d) felmenti, vagy elmozdítja a gyámot, és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.].

114. § A tartós nevelésbe vételt megszüntető határozatnak a 110. §-ban foglaltakat kell megfelelően tartalmaznia.

Nevelési felügyelet

114/A. §618 (1)619 A nevelési felügyelet elrendelésével kapcsolatos gyámhivatali eljárás hivatalból vagy a speciális gyermekotthon vezetőjének kérelmére indul.

(2)620 Az eljárás során a gyámhivatal kikéri a gyermek gondozási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A bizottság a gyermekotthon vezetőjének kezdeményezése kézhezvételétől számított öt napon belül küldi meg véleményét a gyámhivatalnak.

(3) A gyámhivatal az eljárás megindítását követően haladéktalanul kijelöli a gyermekjogi képviselőt a gyermeknek a nevelési felügyelettel kapcsolatos ügyében való képviselet ellátására, ideértve a bírósági eljárásban való képviseletet is.

114/B. §621 (1)622 A gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek – egészségi vagy pszichés állapota következtében – saját vagy másnak életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el.

(2) A nevelési felügyeletet elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a nevelési felügyelet kezdő időpontját és időtartamát,

b) a szükséges gyógykezelés vagy gyógyító eljárás megjelölését,

c) a gyermek nevelési felügyelet időtartama alatti tartózkodási helyét, a gyermekotthon helyiségeinek meghatározásával,

d) a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartása szabályozását,

e) a felülvizsgálat időpontját,

f)623 a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását és a Gyvt. 81/C. §-ában biztosított jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.

(3)624 A nevelési felügyelet felülvizsgálata során a gyámhivatal a 114/A. §-ban és e §-ban foglalt rendelkezések szerint jár el.

(4)625 A gyámhivatal a nevelési felügyeletet megszünteti, ha annak feltételei nem állnak fenn. A nevelési felügyelet megszüntetéséről a gyámhivatal a gyermek, a gyermek törvényes képviselője, a gyermekjogi képviselő, a speciális gyermekotthon vezetője kérelmére, valamint hivatalból nyolc napon belül határozattal dönt.

A gondozási díj

115. § (1) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után fizetendő gondozási díj megállapításánál a Csjt.-nek a gyermektartásra vonatkozó, valamint a Gyvt.-nek a gondozási díjra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2)626 A gondozási díj fizetésének kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése után is fennmarad, ha a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) pontja alapján részesül utógondozói ellátásban.

116. § A gondozási díj összegének megállapításánál a fizetésre köteles személy szociális körülményeit is figyelembe kell venni. Méltánylást érdemlő esetben a gondozási díj a kötelezett átlagos havi jövedelmének 15%-ánál alacsonyabb összegben is megállapítható.

117. §627 (1) A gyámhivatal határozatában megjelöli, hogy a gondozási díjat a Főigazgatóság számlájára kell befizetni, és határozatát közli

a) a Főigazgatóság főigazgatójával a nyilvántartás vezetése és az esetleges későbbi behajtás kezdeményezése,

b) a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzővel a gondozási díjfizetési kötelezettséget megállapító határozat – esetleges későbbi behajtás megindítása érdekében történő – nyilvántartásba vétele, valamint a 119. § szerinti iratok beszerzése

céljából.

(2) A gondozási díj-befizetéseket és a keletkezett hátralékot, amelyre a Gyvt. 154. §-ának (3) bekezdése alapján késedelmi pótlék nem állapítható meg, a Főigazgatóság tartja nyilván.

118. §628 (1) A Főigazgatóság félévente tájékoztatja a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalt és jegyzőt az esetleges hátralékról.

(2) A jegyző a gondozási díj összegének felülvizsgálatához évente megküldi a gondozási díj fizetésére kötelezett körülményeit tanúsító iratokat (környezettanulmány, jövedelemigazolások).

(3) A gondozási díjhátralék elévülés miatt történő törlése a jegyző feladata, melyről értesíti a Főigazgatóságot.

(4)629 A gyámhivatal tartás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 196. §), illetve tartási kötelezettség elmulasztása (Btk. 212. §) miatt feljelentést tesz az ellen, aki a megállapított gondozási díjfizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.

119. §630 (1) A gondozási díj összegét és a fizetési kötelezettséget a gyámhivatal évente felülvizsgálja. A felülvizsgálathoz a gyámhivatal beszerzi a gondozási díj fizetésére kötelezettnek a 7. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatát és a környezettanulmányt.

(2) Ha a gondozási díj felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy a 117. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokat ellátó jegyző illetékessége – a kötelezett lakóhelyének vagy ennek hiányában tartózkodási helyének megváltozása okán – megszűnt, a gyámhivatal megkeresi

a) a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt a 117. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében, valamint

b) a kötelezett előző lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, hogy a nyilvántartásában a hátralék behajtására vonatkozó adatokat küldje meg az illetékes jegyzőnek, illetve a 117. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatot nyilvántartásából törölje.

120. § (1)631 Ha a nevelésbe vett gyermek szülőjét a bíróság a gondozási díjfizetési kötelezettség keletkezése előtt tartásdíj fizetésre kötelezte, a gondozási díj fizetését előíró határozatot közölni kell az ítéletet hozó bírósággal. Ha a tartásdíjat letiltás útján folyósítja a fizetésre kötelezett munkáltatója vagy egyéb szerv, a határozatot közölni kell a jövedelmet folyósító szervvel is.

(2)632 A gyermekgondozási segélyben részesülő személy gondozási díjfizetési kötelezettsége szünetel.

(3)633

120/A. §634 Ha a gyámhivatal illetékessége megszűnik, az ügy áttételéről szóló végzésről a gyámhivatal értesíti a gondozási díj fizetésére kötelezettet, szükség esetén munkáltatóját, a megyei kirendeltséget, valamint a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

XVI. Fejezet

Utógondozás elrendelésével kapcsolatos ügyek

Az utógondozás elrendelése

121. §635 (1)636 Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése vagy megszüntetése esetén a gyámhivatal legalább 1 évi időtartamra elrendeli a gyermek, illetve – kérelme alapján – a fiatal felnőtt utógondozását. Az utógondozás a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig bármikor, akár ismételten is elrendelhető, kivéve, ha a korábbi utógondozás megszüntetésére a 122. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak miatt került sor.

(2)637 Az utógondozás a gyámhivatali határozatban megállapított időpontig, de legfeljebb a fiatal felnőtt 24. életévének, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató és ezen a jogcímen utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt esetén legfeljebb 25. életévének betöltéséig tart. Amennyiben a fiatal felnőtt utógondozói ellátásban részesül, részére a gyámhivatal az ellátás időtartamára elrendeli az utógondozást.

(3) Amennyiben az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor a fiatal felnőtt utógondozásban részesül, a gyámhivatal az utógondozás időtartamát meghosszabbítja az otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig. Ellenkező esetben a gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor rendeli el.

(4) Az utógondozás elrendeléséről szóló határozatban a gyámhivatal felhívja az utógondozás biztosítására köteles intézmény vezetőjét az utógondozó személyének, illetve az utógondozó személyében beállott változás haladéktalan közlésére.

122. § (1)638 A kirendelt utógondozó félévente, illetve a gyámhivatal felhívására szükség szerint, valamint a kirendelés megszűnésekor köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről.

(2)639 A gyámhivatal az utógondozást megszünteti, ha

a) a gyermek védelembe vétele, családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele válik szükségessé,

b)640

c)641 azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve, ha utógondozói ellátásban vagy otthonteremtési támogatásban részesül,

d)642 a fiatal felnőtt az utógondozóval önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt.

(3)643 Megszűnik az utógondozás

a) a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével,

b) az utógondozói ellátás megszűnésével,

c) az otthonteremtési támogatással való elszámolással.

Az utógondozói ellátás elrendelése

123. § (1) A gyám a gyermek nagykorúságának elérése előtt legalább két hónappal felterjeszti a gyámhivatalnak

a) a gyermek utógondozói ellátására vonatkozó javaslatot és a 124. § szerinti igazolásokat,

b)644 az utógondozói ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat külső férőhelyre vonatkozó befogadó nyilatkozatát.

(2) Ha a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézményi elhelyezése cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága miatt látszik indokoltnak, az utógondozói ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét.

(3) A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására a gyám is tehet javaslatot a gyámhivatalnak, ha annak szükségessége felmerül.

124. § A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmének benyújtását követően az utógondozói ellátás elrendeléséhez beszerzi

a) a fiatal felnőtt jövedelemigazolását vagy a munkaügyi központnak a nyilvántartásba vételéről szóló értesítését,

b) a középfokú, felsőfokú tanulói, hallgatói jogviszonyról a képző intézmény igazolását,

c) a szociális bentlakásos intézménybe történő elhelyezéséről szóló határozatot vagy a szociális bentlakásos intézmény értesítését a felvétel várható időpontjáról,

d)645

e)646 a fiatal felnőtt nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénz vagyon összegéről szóló igazolást,

f)647 a fiatal felnőtt és a közeli hozzátartozó nyilatkozatát arról, hogy lakhatása saját vagy közeli hozzátartozójának lakókörnyezetében nem megoldható,

g)648 a környezettanulmányt.

A határozat tartalma

125. § Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a)649 az utógondozói ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozói otthon vagy lakhatást nyújtó külső férőhely megnevezését,

b)650 az utógondozói ellátás jogcímét és kezdő időpontját,

c)651 a fiatal felnőtt számára meghatározott magatartási szabályokat, így különösen:

ca) a munkaügyi központtal való együttműködést, ha nappali tagozaton tanulmányokat nem folytat és munkaképes,

cb) a nevelőszülőjével szembeni megfelelő magatartásra való felhívást,

cc) a gyermekotthon, utógondozói otthon házirendjének betartására való felhívást,

cd) a lakhatást nyújtó külső férőhelyen a férőhely működtetőjével kötött megállapodásban foglaltak betartására való felhívást,

ce)652 az utógondozóval való együttműködési kötelezettségre történő felhívást.

d) a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátás igénybevétele elmulasztásából származó jogkövetkezményekre való figyelmeztetését,

e) az utógondozói ellátásban részesülő felhívását arra, hogy a jogosultság feltételeinek megváltozását vagy megszűnését a gyámhivatalnak 15 napon belül jelentse be,

f)653 az utógondozás elrendelését,

g)654 annak megállapítását, hogy a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetű.

126. § (1) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megállapító határozatát módosítja, ha az ellátás elrendelésének feltételei megváltoztak, de szükségessége a fiatal felnőtt kérelme alapján továbbra is fennáll.

(2) Ha az utógondozói ellátás elrendelése a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézményi elhelyezésének hiányán alapul, a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét.

HATODIK RÉSZ

GYÁMSÁG ÉS GONDNOKSÁG

XVII. Fejezet

A gyám és gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyek

A gyám kirendelése

127. § (1) Ha a gyermek részére gyámrendelés szükséges, ennek tényét a Gyvt. 5. §-ának d) pontjában meghatározott hozzátartozók, valamint a Csjt. 94. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek kötelesek jelezni a gyámhivatalnak. A gyám kirendelését azonban bármely más szerv vagy személy is kezdeményezheti.

(2) A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha

a) a szülők meghaltak,

b) a szülők szülői felügyeletét a bíróság megszüntette,

c)655 a szülők cselekvőképtelenek vagy cselekvőképességükben e tekintetben korlátozva vannak,

d) a szülők ismeretlen helyen távol vannak, vagy ténylegesen akadályozva vannak,

e) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el,

f) a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,

g) a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult,

h)656 a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülője ellen szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban,

i)657 a szülő hathetes életkornál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult,

j)658 a szülő a gyermeke ismert személy általi örökbefogadásához hozzájárult, kivéve, ha a szülő a házastárs által történő örökbefogadáshoz járult hozzá.

(3)659 A gyámhivatal hivatásos gyámot rendel a gyermek részére, ha a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezték el [Csjt. 98. § (4) bek. d) pont].

(4)660 Ha a szülő gyermekének általa ismert személy részéről történő örökbefogadásához járult hozzá, és az örökbefogadás engedélyezését a megnevezett leendő örökbefogadó szülő egyidejűleg maga is kéri – alkalmassága esetén – az örökbefogadni szándékozó személyt a gyámhivatal a gyermek családbafogadó gyámjául rendeli ki.

(5)661 Ha a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő meghal, szülői felügyeletét a bíróság megszüntette vagy az szünetel, de a másik szülő él és szülői felügyeletét gyakorolhatja, gyám rendelésének nincs helye.

128. § (1) A gyámrendelés előtt a gyámhivatalnak vizsgálnia kell:

a) a gyámrendelés okát,

b) azt, hogy a gyermek kinek a gondozásában él és a gyermek ellátására személye és körülményei alkalmasak-e,

c)662 van-e nevezett gyám vagy gyámságból kizárt személy; van-e a gyermeknek olyan rokona, hozzátartozója, aki családbafogadó gyámként kirendelhető,

d) van-e a gyermeknek vagyona és azt ki kezeli,

e)663 azt, hogy a gyermek részesül-e a Gyvt. 19. §-a szerinti rendszeres kedvezményben.

(2) A gyámrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi:

a)664 a gyámrendelés alapjául szolgáló okiratokat (így különösen szülők halotti anyakönyvi másolata, bírói ítélet),

b) a gyermek születési anyakönyvi másolatát,

c)665 a gyermek ingó, ingatlan vagyonáról készült leltárt, értékhatártól függetlenül.

(3)666 A gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ában meghatározottakon kívül meghallgatja a gyámi tisztség viselésére figyelembe vehető személyt, továbbá vizsgálja, hogy viselhet-e gyámságot, és személyiségénél fogva alkalmas-e a tisztség ellátására. E rendelkezés a hivatásos gyámra és a gyermekotthon vezetőjére nem vonatkozik.

(4) A gyámhivatal a (3) bekezdésben foglaltak vizsgálata során – szükség szerint – orvosi, pszichológiai véleményt és jövedelemigazolást szerez be.

129. § (1) A hivatásos gyám feladatait közszolgálati jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében látja el.

(2) Hivatásos gyám nem lehet a gyámhivatal vezetője, illetve ügyintézője, továbbá a Csjt. 96. §-ának (2) bekezdésében meghatározott azon személy, akinél bíróság vagy a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.

(3) Ha a gyámhivatal valamely okból a testvérek részére nem közös gyámot rendel [Csjt. 97. § (2) bek.], a gyámok közül – meghallgatásuk után – kijelöli azt, aki a testvérek osztatlan közös tulajdonában lévő vagyontárgyakat kezeli.

A határozat tartalma

130. § (1) A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza:

a) tájékoztatást a gyámi tisztséggel járó jogokról és kötelezettségekről,

b) a gyámi tisztséggel járó jogok és kötelezettségek kezdetének időpontját,

c)667 a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám vagyonkezelésre jogosult,

d)668 vagyonkezelésre jogosult gyám esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő benyújtásának időpontját,

e)669 tájékoztatást a gyám családtámogatási ellátások igénylésére való jogáról,

f)670 a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátásról szóló tájékoztatást, feltéve, hogy a rendszeres kedvezményben részesülő gyermek részére családbafogadó gyámként hozzátartozót rendeltek ki.

(2) A gyámhivatal határozatát azonnal végrehajthatónak nyilvánítja.

(3)671 A gyámhivatal a gyámrendelésről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyámrendelés tényét.

(4)672 Ha a gyámrendeléssel érintett gyermek rendszeres kedvezményre jogosult, a gyámhivatal a gyámrendelésről szóló határozatát

a) annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul közli a családbafogadó gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjével, feltéve, hogy a gyermek részére családbafogadó gyámot rendeltek,

b) annak meghozatalát követően – a rendszeres kedvezmény megszüntetése céljából – haladéktalanul közli a rendszeres kedvezményt megállapító települési önkormányzat jegyzőjével az a) pont alá nem tartozó esetben.

A gondnok kirendelése

131. §673 (1) A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja

a) a gondnokrendelés okát,

b) van-e nevezett gondnok,

c) a gondnokolt kinek a gondozásában áll,

d) van-e olyan házastárs, szülő vagy más hozzátartozó, illetve rokon, akit gondnokul ki lehet rendelni,

e) van-e vagyona a gondnokrendeléssel érintett személynek.

(2) A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés alapjául szolgáló bizonyítékokat, így különösen a jogerős bírósági határozatot, valamint a gondnokolt születési anyakönyvi másolatát.

(3) A gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ával meghatározott személyeken kívül meghallgatja – ha mentális állapota lehetővé teszi – a gondnokság alá helyezéssel érintett személyt, valamint a gondnoki tisztség ellátását vállaló személyt.

132. § (1) A gyámhivatal annak a személynek,

a)674 akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett gondnokot, kivételesen több gondnokot

b)675 akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik (Ptk. 18/A. §) kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot,

c)676 aki a 12. § (1) bekezdése szerint ismeretlennek minősül, vagy akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van, eseti gondnokot vagy ügygondnokot,

d)677 akinek részére gondnokot rendelt, a gondnok helyettesítésére, ha az feladatainak ellátásában tartósan akadályozva van, helyettes gondnokot,

e)678 akinek az ügyében más eljáró szerv, személy megkeresi, a feltételek fennállása esetén, eseti gondnokot vagy ügygondnokot

rendel.

(2)679 A gyámhivatal az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl gondnokot (Ptk. 224. §) rendel annak a személynek is, akit körülményei ügyei vitelében tartósan akadályoznak, és emiatt előreláthatólag hosszabb időn át képviseletre szorul.

(3)680 A gyámhivatal az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottakon túl eseti gondnokot rendel akkor is, ha

a) a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn [Ptk. 225. § (1) bek.], vagy a törvényes képviselő más tényleges akadály miatt nem járhat el, illetve a szülő nem láthatja el a gyermek törvényes képviseletét,

b) a szülő mint törvényes képviselő a gyermeket a Csjt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint nem képviselheti,

c) a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám vagy gondnok nem képes a törvényes képviselet ellátására,

d) határozatában nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására [Gyvt. 88. § (1) bek.].

(4)681 A gyámhivatal az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túl

a) ha a születendő gyermek jogainak megóvása érdekében szükséges a méhmagzat részére gondnokot,

b)682 a vagyonvédelem érdekében, ha gondnokság alá helyezés iránt per indítása indokolt, vagy az ilyen per során elrendelt zárlat esetén, zárgondnokot

rendel.

(5)683 Az eseti gondnok és az ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség.

133. § (1)684 A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés okául szolgáló bizonyítékokat, így különösen

a) a bírósági határozatot,

b) a pszichiátriai szakvéleményt,

c) az ügyfél ismeretlen helyen való távollétét igazoló iratot,

d) a különös szakértelem szükségességét megalapozó iratokat,

e) a fogamzás feltételezett időpontjára vonatkozó orvosi igazolást,

f)685 a vagyonleltárt.

(2)686 Nem minősül különleges szakértelmet igénylő ügynek a családtámogatási ellátás, az árvaellátás, egyéb pénzbeli támogatás, nyugdíj és egyéb járadék igénylése, felhasználása, valamint ennek gyámhatósági betétben való elhelyezése és kezelése.

134. § (1) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs olyan hozzátartozója, aki a gondnokság viselésére alkalmas, részére a gyámhivatal hivatásos gondnokot rendel.

(2)687 A gyámhivatal illetékességi területén működő hivatásos gondnok a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális- és gyámhivatalával kormányzati szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy.

(3)688 Hivatásos gondnok csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel.

(4)689 A hivatásos gondnok egyidejűleg legfeljebb 30 gondnokság alatt álló személy vonatkozásában láthat el gondnoki feladatokat.

(5)690 Hivatásos gondnokul a fogyatékos személyekkel, a szenvedélybetegekkel, valamint a pszichiátriai betegekkel foglalkozó országos, illetve megyei működési területtel rendelkező társadalmi szervezet által tagjai közül ajánlott személy is kirendelhető.

(6)691 Gondnokul nem rendelhető ki

a)692 a szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény dolgozója az intézményben elhelyezett, illetve felvett, valamint a területi egészségügyi és szociális szolgáltatás dolgozója a gyógyítása, gondozása alatt álló személy részére, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója,

b)693 a gyámhivatal gyámügyi ügyintézője a gyámhivatal előtt folyó gondnoksági ügyekben, valamint ezen személy közeli hozzátartozója,

c)694 aki a gondnokolttal tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].

(7)695 A hivatásos gondnok kirendelése a gondnokolt tiltakozása esetén sem mellőzhető.

134/A. §696 (1) A gondnokrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon túl tartalmazza

a) a gondnoki tisztséggel járó jogokról és kötelezettségekről való tájékoztatást,

b) többes gondnokrendelés esetén a gondnokok feladatkörének pontos megosztását [Ptk. 19/B. § (2) bek.],

c) helyettes gondnokrendelés esetén annak időtartamát, valamint a helyettes gondnok jogkörének terjedelmét,

d) ideiglenes gondnokrendelés esetén azon ügycsoportok megjelölését, amelyek tekintetében a gondnok eljárhat [Ptk. 18/A. § (2) bek., 14. § (6) bek.],

e)697 annak az összegnek a megállapítását, amelyen felül a gondnokolt vagyoni ügyében a gondnok jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges [Ptk. 16. § (1) bek. e) pont],

f) a gondnoki tisztséggel járó jogok és kötelezettségek kezdő időpontját,

g)698 az ingó és ingatlan vagyon gondnok kezelésébe adását a vagyonleltár alapján,

h)699 vagyonkezelésre jogosult gondnok esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő benyújtásának időpontját.

(2)700 A gyámhivatal határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.

(3)701 A gondnokrendelésről a szóló határozatát a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

Ideiglenes gondnok

135. §702 (1) A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén [Ptk. 18/A. § (1) bek.] az ideiglenes gondnokrendelés előtt a gyámhivatal

a) meghallgatja a gondnokság alá helyezendő személyt,

b) beszerzi a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes, vagy a gyógykezelést ellátó pszichiátriai gondozó intézet, illetve ideg- és elmegyógyintézet szakvéleményét,

c) környezettanulmányt készít,

d) leltároztatja a gondnokság alá helyezendő személy vagyonát.

(2) Az ideiglenes gondnokrendelés hatálya a gondokság alá helyezés iránti per jogerős befejezését követően a gondnok kirendelésével szűnik meg, kivéve, ha azt a bíróság az ideiglenes gondnokrendelés felülvizsgálata során már megszüntette.

(3) A gyámhivatal rendel ideiglenes gondnokot abban az esetben is, ha az ideiglenes gondnokrendelés szükségességéről a bíróság döntött.

(4) Az ideiglenes gondnok jogköre a kirendelő határozatban megjelölt ügycsoportokra terjed ki, a gyámhivatal előzetes jóváhagyásával azonban minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolandó személyt károsodástól óvja meg.

(5) Annak a személynek a bentlakásos szociális intézménybe történő elhelyezését, akinek cselekvőképessége a gyámhivatal ideiglenes gondnokrendelő határozata alapján e jognyilatkozat megtételében korlátozott, az ideiglenes gondnok csak a bíróság ideiglenes gondnokrendelés fenntartásáról rendelkező jogerős végzése alapján kérheti.

Eseti gondnok

136. § (1) Az eseti gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

(2)703 Eseti gondnokul – a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésében és 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – elsősorban ügyvédet kell kirendelni.

(3)704 Ha a gyermek érdekében több eljárásban, illetve ismétlődő vagy folyamatos eljárási cselekmények során merül fel az eseti gondnok kirendelésének szükségessége, a gyermek számára lehetőség szerint ugyanazt a személyt kell eseti gondnokként kirendelni.

(4)705 Az eseti gondnok köteles az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét megismerni és azt a gyermek korára és érettségére tekintettel figyelembe venni.

Ügygondnok

137. § (1)706

(2)707 A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján kirendelt ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik a gyámhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, egyezséget nem köthet, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt személyt a nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

(3) Az ügygondnok kirendelése a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

(4)708 A gyámhatóság az ügygondnok kirendeléséről szóló döntést tizenöt napon belül hozza meg.

A méhmagzat gondnoka

138. § (1) A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell rendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn.

(2) Születendő gyermek családi jogállásának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal történő rendezése érdekében a méhmagzat részére gondnokot kell rendelni, ha az anya cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes.

(3) A méhmagzat gondnokának a tevékenysége születés időpontjáig terjed.

(4) A szülő törvényes képviseleti jogát korlátozó rendelkezéseket [Csjt. 86. § (2) bek., 87. § (1)–(2) bek.] a méhmagzat tekintetében is alkalmazni kell.

Zárgondnok

139. §709 (1)710 A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a gyámhivatal harminc napon belül a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy vagyonára határozattal zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel.

(2) A zárgondnok személyének kijelölésére a Ptk. 19. § (2) bekezdésében, valamint a 19/A–19/B. §-aiban meghatározottak értelemszerűen irányadók.

(3) A zárgondnok kirendelésénél a 135. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a gyámhivatal a gondnokság alá helyezési per megindítása előtt vagy a bíróság a per alatt a gondnokság alá helyezendő személy vagyonának megóvása érdekében zárlatot rendelt el, a gyámhivatal által kirendelt zárgondnok a zárolt vagyont a zár feloldásáig, illetőleg a per jogerős befejezése után a gondnok kirendeléséig a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezeli.

XVIII. Fejezet

A gyám és a gondnok működésének felügyelete
és irányítása

140. § (1) A gyámhivatal a gyámot a gyermek, a gondnokot a gondnokolt érdekében megfelelő intézkedés megtételére utasíthatja.

(2) A gyám (a gondnok) – függetlenül számadási kötelezettségétől – köteles a gyámhivatal felhívására a gyermek (a gondnokolt) helyzetéről soron kívül felvilágosítást adni.

141. § (1)711 A családbafogadó gyám (a gondnok) működése közben – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – indokoltan felmerült kiadásainak megtérítését igényelheti, ha a gyermek (a gondnokolt) megfelelő jövedelemmel rendelkezik. A kiadások szükségességét, a felmerült összeg helyességét a gyámhivatal a számadás elbírálása során állapítja meg.

(2) Működése során az eseti gondnok és az ügygondnok – a vagyonkezelésre kirendelt eseti gondnok kivételével – tevékenységéről félévenként, illetőleg, ha a kirendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt, ezt követően 8 napon belül köteles a gyámhatóságnak jelentését benyújtani.

(3)712 Az eseti gondnokot (ügygondnokot) – a természetben nyújtott családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználására kirendelt eseti gondnok kivételével – tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eseti gondnok (ügygondnok) felmentéséről határozatot hozó gyámhatóság állapítja meg az eseti gondnok (ügygondnok) munkateljesítményének figyelembevételével.

(4)713 Az eseti gondnok (ügygondnok) munkadíjának összegét – a Gyvt. 133/A. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel – a gyámhivatal az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó vagyonnal rendelkező gyermek (gondnokolt) vagyonának terhére állapítja meg, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező gyermek (gondnokolt) lakhatási és megélhetési feltételeit. Ennek hiányában a díj megfizetése a gyámhivatal székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal feladata.

(5)714 Ha az ügyfélnek nincs lakóhelye vagy az nem állapítható meg, a díj megfizetése az eseti gondnokot kirendelő gyámhatóság székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal feladata.

142. § (1) A gyámot, illetőleg a gondnokot a gyámhivatal kivételesen felmentheti, ha a gyám vagy gondnok működése ellen kifogás nem merül fel, azonban más személy kirendelése a gyámolt vagy gondnokolt érdekeit tekintve kedvezőbb.

(2) Ha a gyámhivatal a gyámot vagy a gondnokot tisztségéből felmenti, elmozdítja, illetőleg azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen intézkedésével egyidejűleg új gyámot, gondnokot rendel.

(3)715 A gyámhatóság az eseti gondnokot, illetve az ügygondnokot felmenti, ha annak a kirendelés céljának megvalósulását, illetve a kirendelés okának megszűnését követően előterjesztett jelentését [141. § (2) bek.] elfogadja.

143. § A nagykorúság elérése után, illetve a gondnokság megszüntetéséről rendelkező jogerős bírósági határozat alapján a gyámhivatal értesíti

a) a jogosultat a vagyon állagáról, a vagyon kezelőjének személyéről és számadási kötelezettségéről, a letétben lévő vagyon helyéről, a vagyon feletti rendelkezés módjáról, továbbá arról, hogy a számadásra kötelezettel szemben támasztott követelését szükség esetén bírósági úton érvényesítheti,

b)716 a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült, nagykorúvá vált jogosultat – a beszerzett adó- és értékbizonyítvány alapján – ingatlanának értékéről,

c)717 a földhivatalt a jogosult kiskorúságára vonatkozó, illetve, ha a bíróság erről nem rendelkezett, a volt gondnokolt személy gondnokság alá helyezésre vonatkozó bejegyzésnek az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében,

d)718 a nyugdíjfolyósító szervet, ha a jogosult nyugdíjban vagy a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított más ellátásban részesült,

e)719 a hitelintézetet, a zárolt számla kezelőjét, a letétben lévő vagyontárgy kezelőjét arról, ha a vagyon felett a 18. életévét betöltött személy nem jogosult rendelkezni, mivel korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen.

XIX. Fejezet

A gondnokság alá helyezés, a felülvizsgálati eljárás megindítása és a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perek720

144. §721 (1) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés iránt – ha annak feltételei [Ptk. 14. § (4) bek. és 15. § (4) bek.] fennállnak – akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendő személynek nincs házastársa, egyenesági rokona, testvére, vagy van ugyan, de azok nem kívánnak pert indítani.

(2) A gondnokság alá helyezés szükségessége különösen akkor áll fenn, ha a gondnokság alá helyezendő személy személyi és vagyoni érdekvédelme csak a gondnokság alá helyezéssel biztosítható.

(3) A gyámhivatal a kötelező felülvizsgálati eljárást a cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében megjelölt felülvizsgálati időpontban indítja meg.

(4) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt pert indít, ha annak fenntartása – függetlenül a kötelező felülvizsgálat iránti eljárás megindításának időpontjától – már nem indokolt, és a megszüntetés iránti pert az erre jogosultak nem kezdeményezik.

145. § (1)722 A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés, illetve a gondnokság megszüntetése iránti per esetén a keresetlevélben a Pp. 121. §-ában meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni a gondnokság alá helyezendő, illetve a gondnokság alatt álló személy ingatlanának helyrajzi számát, nyugdíja vagy nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátása esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot, betétben elhelyezett készpénz esetén a betétkönyv vagy folyószámla számát. A keresetlevélben meg kell jelölni azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik ismerik a gondnokság alá helyezéssel érintett személy magatartását és életvitelét.

(2)723 A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés iránti kereseti kérelem irányulhat a gondnokolandó személy cselekvőképességének általános vagy részleges (a Ptk. 14. § (6) bekezdésében meghatározott egyes ügycsoportok tekintetében fennálló) korlátozására.

(2a)724 A gyámhivatal a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti kérelmében – ha az eljárás során erre adat merül fel – kérheti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-a alapján a választójogból való kizárást.

(3)725 A kötelező felülvizsgálat és a gondnokság alá helyezés megszüntetése, illetve módosítása iránti eljárásban a kereseti kérelem a Ptk. 21. § (4) bekezdésében meghatározottakra, valamint a választójogból való kizárás megszüntetésére vagy a választójogból való kizárásra is irányulhat.

(3a)726 A választójogból való kizárás megszüntetése vagy a választójogból való kizárás kezdeményezése során a gyámhivatal a nagykorú személy pszichés állapotára, szellemi fogyatkozására vagy szenvedélybetegségére vonatkozó körülményeket, az érintett személy életvitelére vonatkozó körülményeket, valamint az életvitelét, gondozását segítő személy véleményét veszi figyelembe.

(4)727 A keresetlevélhez csatolni kell a gondnokság alá helyezendő, illetőleg a gondnokság alatt álló személy

a) születési anyakönyvi kivonatát vagy másolatát, kivéve, ha az iratokat külföldről kell beszerezni,

b) elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt,

c) tulajdonában lévő ingatlanok tulajdoni lapját,

d) lakóhelyén készített környezettanulmányt.

(5)728 A keresetlevélhez a gyámhivatal a (4) bekezdésben foglaltakon kívül csatolhatja

a) a pszichológiai véleményt,

b) a gyógypedagógiai véleményt,

c) az érintett személlyel kapcsolatban álló családgondozó, személyi segítő, szociális munkás véleményét,

d) az érintett személy életvitelét, gondozását segítő személy meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet.

HETEDIK RÉSZ

A GYERMEK ÉS A GONDNOKSÁG ALATT ÁLLÓ SZEMÉLY VAGYONI ÉRDEKVÉDELME

XX. Fejezet

A törvényes képviselő vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek

146. §729 (1) A szülő vagyonkezelői jogát korlátozó – a Csjt. 80. §-ának (1) bekezdésében és 82. §-ának (2) bekezdésében, valamint e rendelet 25. §-ában meghatározott – rendelkezéseket a gyám, hivatásos gyám (a továbbiakban együtt: gyám) tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A gondnok – általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó bírósági határozatban meghatározott ügyekben – a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője.

(3)730 Ha a gyermeknek vagy a gondnokság alatt álló személynek van vagyona, azt a gyám vagy a gondnok leltárral veszi át. A gyámhivatal felkéri a hagyatéki ügyekben eljáró hatóságot a leltár felvételére. A leltárt a hagyatéki leltározásra vonatkozó rendelkezések szerint kell elkészíteni.

(4)731 A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy gondnoka, valamint, ha a bíróság az alább felsorolt jognyilatkozatok tekintetében a cselekvőképességet korlátozta, az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt

a) tartására,

b) örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére,

c) ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg haszonélvezet alapítására kerül sor,

d) a Ptk. 20/B. §-a alapján beszolgáltatott vagyonára,

e)732 vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább ötvenezer forintot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik [Ptk. 16. § (1) bek. e) pont],

f) vagyoni hozzájárulása 50%-át, de legalább százezer forintot meghaladó kötelezettségvállalásra vonatkozik, feltéve, hogy a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja, részvényese [Ptk. 20/D § (3) bek.].

(5)733 A gyám és a gondnok személyében bekövetkező változás esetén az új gyám, illetve gondnok a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy vagyonát, a gyámhivatal végszámadást elfogadó határozata alapján veszi át. Amennyiben a gyám, illetve a gondnok a végszámadást határidőre nem nyújtja be, vagy azt a gyámhivatal nem fogadja el, úgy a vagyont leltározni kell, és az új gyám vagy gondnok a vagyont a leltár alapján veszi át.

147. § (1)734 Ha a törvényes képviselő a Csjt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek, illetve a Ptk. 20/B. §-a alapján a gondnokság alá helyezett pénzét és értéktárgyait a gyámhivatalnak beszolgáltatni köteles

a)735 a pénzt hitelintézetnél nyitott gyámhatósági fenntartásos betétben, forint folyószámlán vagy devizaszámlán (a továbbiakban együtt: betét),

b)736 a személyes tulajdon szokásos tárgykörébe nem tartozó ékszereket, ezüst-, arany-, platina tárgyakat, drágaköveket az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnál letétként

c) a muzeális értéket az illetékes múzeumban letétként kell elhelyezni.

(2) A hitelintézet a betétet elkülönítetten kezeli.

(3)737

(4)738 A gyámhivatal kötelezheti a szülőt, a gyámot és a gondnokot (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) a gyermek, illetve a gondnokság alatt álló személy tulajdonában álló – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó – értékpapír hitelintézeti letétben történő kezelésére.

148. § (1) A hitelintézet a gyermek, illetőleg a gondnokolt betétjébe történő befizetést igazoló okmányt a törvényes képviselőnek kiadja, vagy kérelmére letétként kezeli. A hitelintézet a betétben elhelyezett összegről és az elhelyezés időpontjáról a gyámhivatalt a jogosult nevének, lakcímének és a betét számának közlésével értesíti.

(2) A gyámhivatal megkeresésre, illetőleg a törvényes képviselő személyében történt változás esetén hivatalból haladéktalanul közli a hitelintézettel a törvényes képviselő nevét és lakcímét.

(3)739 A gyámhivatal az ügyben való illetékességének megszűnéséről értesíti a hitelintézetet.

149. § (1)740 A gyámhivatal a betétben elhelyezett pénz, valamint a letétben kezelt értékpapír feletti rendelkezésre csak a törvényes képviselőt jogosíthatja fel.

(2) A gyámhivatal akkor engedélyezheti a törvényes képviselő kérelmére a gyámi fenntartásos betétben elhelyezett pénznek államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó vagy ingatlan vagyonba történő befektetését, ha az a gyermek, illetve a gondnokolt érdekében áll.

(3)741 A szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezett gyermek esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását az intézményi költségek fedezésére.

(4)742 A szociális intézményben elhelyezett gondnokolt esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását – a személyi térítési díj és a költőpénz kivételével – az intézményi költségek fedezésére. Nem minősül intézményi költségnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 119/A. § (2) bekezdése szerinti költség.

(4a)743 A tartósan szociális intézményben elhelyezett cselekvőképtelen személy gondnoka és az adott jognyilatkozat megtétele tekintetében korlátozottan cselekvőképes személy és gondnoka a gyámhivatal által jóváhagyott jognyilatkozatával vállalhatja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 119/A. § (2) bekezdés szerinti megállapodás megkötését.

(4b)744 A gyámhivatal akkor hagyja jóvá a cselekvőképtelen személy gondnoka és az adott jognyilatkozat megtétele tekintetében korlátozottan cselekvőképes személy és gondnoka (4a) bekezdés szerinti jognyilatkozatát, ha az a gondnokolt érdekében áll, mert

a) elhelyezésének körülményeit tartósan javítja, és

b) mindennapi szükségleteinek fedezését nem veszélyezteti.

(5)745 Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gyámja, valamint a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gondnokság alatt álló személy gondnoka, a gyermek, illetve a gondnokolt külön jogszabályban meghatározott kötelező ellátásait, valamint a családi pótlék felhasználását is meghaladó szükségleteire – különösen tartós fogyasztási cikk vásárlására, a gyermek képességeinek fejlesztésére és jelentősebb vagyoni érték megszerzésére – a gyámi fenntartásos betétből pénzfelvétel engedélyezését kérheti a gyámhivataltól.

Az ingatlan vagyonnal kapcsolatos ügyek

150. §746 Ha a gondnokság alá helyezett személy tulajdonában olyan ingatlan van, amellyel kapcsolatban az első fokú bíróság a külön jogszabályban foglaltak szerint nem intézkedett, a gyámhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a gondnokság alá helyezés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt.

151. § (1) Amennyiben a gyámság vagy gondnokság alatt álló személy ingatlantulajdonnal vagy lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezik, a gyám, a gondnok vagy a kijelölt vagyonkezelő eseti gondnok gondoskodik az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosításáról.

(2) Az ingatlan, illetve a lakás fenntartásának költségeit elsősorban a hasznosításból eredő bevételekből kell fedezni. Ha az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosítása akadályba ütközik, vagy a bevételek a fenntartás költségeit nem fedezik, továbbá ha az az állagmegóvás miatt indokolt, a gyámhivatal kezdeményezi az önkormányzatnál a szükséges összegnek a rendkívüli gyermekvédelmi vagy lakásfenntartási támogatásból történő juttatását.

152. § (1) A gyermek, illetve a gondnokság alá helyezett személy lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez vagy a lakás cseréjéhez történő hozzájárulás megszerzéséhez előírt törvényes képviselői jognyilatkozatot a gyámhivatal akkor hagyhatja jóvá, ha a gyermek vagy gondnokság alá helyezett személy lakhatása megfelelően biztosítva van.

(2) A gyermek, illetőleg a gondokság alá helyezett személy tulajdonában lévő ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal az eset összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek, illetőleg a gondokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e.

153. § (1) A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát,

b) 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította,

c)747 az ingatlan tulajdoni lapjának 15 napnál nem régebbi másolatát, amennyiben a kérelmező nem él a (3) bekezdésben foglalt lehetőséggel.

(2) A közös tulajdon megállapodás alapján történő megszüntetésének jóváhagyása iránti kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltak mellett mellékelni kell az elvi telekmegosztási engedélyt, továbbá a megosztás után kialakításra kerülő ingatlanrészekre vonatkozó értékbecslést.

(3)748 Ha az ügyfél az (1) bekezdés c) pontja szerinti iratot nem csatolja, a gyámhivatal az adat beszerzése érdekében az azt nyilvántartó hatósághoz fordul.

(4)749 A jóváhagyási kérelemhez nem kell mellékelni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott iratot, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházása a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére jogszabályban meghatározott módon történt.

154. § (1)750 A tulajdonosváltozásnak, illetőleg a tulajdonközösség megszűnésének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a gyámhivatal a szerződésben foglalt törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyását és a határozat jogerőre emelkedését a szerződésekre, illetőleg megosztás esetén a vázrajzra rávezeti.

(2)751 A gyámhivatal – a vételár megfizetésének (3) bekezdésben meghatározott módjára vonatkozó rendelkezés hiányában – az okiratokat csak akkor láthatja el záradékkal, ha

a) a szerződésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték vagy

b) az ingatlan tulajdonjogának átruházása a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére történt, és

ba) a vételárat a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott módszer és felosztás szerint fogják megfizetni, vagy

bb) a vételárból a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott esetben a kiskorú személyt is megilletné a fennmaradó vételárhányad és a vételárból a kiskorút megillető összeget gyámhatósági fenntartásos betétben fogják elhelyezni.

(3)752 Ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhivatal a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha

a) a tulajdonjogot – a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig – fenntartással ruházták át, vagy

b) a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötnek, vagy

c) a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja, vagy

d) a vételárhoz kölcsönt nyújtó hitelintézet a kölcsön folyósítására – egyéb feltételek nélkül – kötelezettséget vállal.

(4)753 A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés akkor látható el záradékkal, ha a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított okiratot, valamint a kötelezettséget vállaló nyilatkozat eredeti példányát a gyámhivatalnál letétbe helyezték, továbbá kezesség esetén, ha a kezes igazolja, hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelő biztosítékul szolgál.

Az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok

155. § A gyermek vagy a gondokolt tulajdonában lévő értékpapír, a személyes tulajdon szokásos tárgyai közé nem tartozó ékszerek, ezüst-, arany-, platinatárgyak, drágakövek és egyéb ingó tárgyak elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy értékbecslését.

XXI. Fejezet

Öröklési ügyek

Intézkedések a hagyatéki eljárás megindítása előtt

156. § (1)754 Ha a gyermek, a gondnokság alatt álló – ide nem értve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett azon személyt, akinek a bíróság az ingó és ingatlanvagyonnal, valamint az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatot nem korlátozta – az ismeretlen helyen levő, az ügyeinek vitelében akadályozott személy, a méhmagzat ingó vagyonra vonatkozó öröklési érdeke veszélyeztetve van, a gyámhivatal az ingóságot leltároztatja és kezdeményezi a hagyatéki eljárás lefolytatását.

(2) A gyámhivatal a hagyatéki leltár alapján

a) megvizsgálja, hogy szükséges-e biztosítási intézkedés,

b) figyelmezteti a törvényes képviselőt a hagyaték visszautasításának lehetőségéről,

c) elbírálja az örökségnek a törvényes képviselő által bejelentett visszautasítását.

(3)755 A gyámhivatal biztosítási intézkedést kezdeményezhet a hagyaték helye szerint illetékes hagyatéki ügyben eljáró hatóságnál, a hagyaték, illetve a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak megóvása érdekében.

Intézkedések a hagyatékátadó végzés alapján

157. § (1) A gyámhivatal a hagyatékátadó végzés alapján megvizsgálja, hogy

a) a gyermek, a gondnokolt, az ismeretlen helyen levő személy vagy a méhmagzat képviselete biztosított volt-e,

b) az a) pontban nevezetteknek köteles részre való igényét nem sérti-e az örökhagyó végrendelete,

c) az a) pontban nevezetteket a közjegyző intézkedése vagy egyezség alapján nem érte-e érdeksérelem.

(2) A gyámhivatal a hagyatékátadó végzés kézbesítése után

a)756

b) ingatlan öröklése esetén meggyőződik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről,

c) cégtulajdon, üzletrész öröklése esetén meggyőződik a tulajdoni jognak a cégbírósági nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(3) A gyámhivatal az (1) bekezdésben foglaltak orvoslására a hagyatékátadó végzés ellen fellebbezéssel él, vagy szükség szerint intézkedik az igények perrel való érvényesítése iránt.

(4)757 A gyámhivatal a gyermek öröklése esetén az öröklésről a vagyonkezelőt is értesíti. Ha a gyámhivatal tudomására jut, hogy a gyermek szülője (szülei) elhunyt(ak) erről a vagyonkezelőt – a gyermeket megillető társadalombiztosítási ellátások haladéktalan igénylése érdekében – értesíti.

XXII. Fejezet

A gyám és a gondnok számadására, jelentésére vonatkozó általános szabályok758

158. §759 (1)760 A vagyonkezelésre jogosult gyám és gondnok a Csjt. 103. § (4) bekezdése, illetve a Ptk. 20/D. § (1) bekezdése szerinti éves számadását, valamint a (3) bekezdés szerinti jelentését minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozatot vele közölték.

(2)761 A számadás alapját a leltár és a vagyonkezelést átadó határozat, tartalmát a bevételek és a kiadások képezik. A számadás és a jelentés az (1) bekezdés szerinti benyújtás időpontját megelőző hónap első napjától visszafelé számított 12 hónapra vonatkozik.

(3)762 A számadáshoz csatolni kell, vagy számadás hiányában önállóan elő kell terjeszteni a gyámolt vagy a gondnokolt személyes ügyeire (oktatására, nevelésére, tartására, ellátására, egészségi állapotára) vonatkozó jelentést is.

(4) A számadásban a bevételeket és a kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni, csatolva – a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint – a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat. Ha a bevételt, illetve a kiadást igazoló irat benyújtása akadályba ütközik a tételek helyességét a gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.

(5) Amennyiben a kiskorú gyermek vagy a gondokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) és a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a vagyonkezelőnek a beszámoló elkészítését követő 30 napon belül a gyámhivatalhoz be kell nyújtani. Elfogadásáról – eseti számadásként – a gyámhivatal határozattal dönt.

(6)763 A gyámhivatal hivatalból, valamint a gondnokoltnak, a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak, a gondnokolt közeli hozzátartozójának és a gyermek közeli hozzátartozójának kérésére a gyámot, illetve gondnokot indokolt esetben eseti számadásra kötelezheti.

(7)764 A gyámhivatal különösen azt a gyámot, illetve gondnokot kötelezi eseti számadásra,

a) akinek engedélyezte, hogy a gyermek, illetve a gondnokolt vagyonát igénybe vegye,

b) aki éves számadásra nem köteles,

c) aki gazdálkodó szervezet kiskorú vagy gondnokság alatt álló tagja, részvényese vagyonkezelését látja el, különösen, ha osztalékelőleg kifizetésére kerül sor.

(8) Az eseti számadás elkészítésekor, illetve elbírálása során a rendszeres számadás szabályai szerint kell eljárni.

(9) A vagyonkezelő a számadás alapjául szolgáló bizonylatokat egyszerűsített számadás esetén, illetve az éves számadási kötelezettség alóli mentesség esetén is köteles a Ptk. követelések elévülésére vonatkozó szabályai szerint megőrizni. A bizonylat nélkül elszámolható költségekre a bizonylatmegőrzési kötelezettség nem vonatkozik.

A gyám számadására és a jelentésben foglalt beszámolóra vonatkozó külön szabályok765

159. §766 (1)767 A gyám – a hivatásos gyám és a gyermekotthon vezetője kivételével – nem köteles éves számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem köteles éves számadásra a gyámságot viselő nevelőszülő, a hivatásos gyám és a gyermekotthon vezetője, ha a gyámolt nem rendelkezik vagyonnal és utána kizárólag családtámogatási ellátást folyósítanak.

(1a)768

(2)769 A családbafogadó gyámnak a rendszeres számadásában a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen felsorolni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12-szeresét.

(3)770 Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(4)771 Az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során az öregségi nyugdíjnak a számadási kötelezettség teljesítése évében irányadó legkisebb összegét kell figyelembe venni.

A gondnoki számadásra vonatkozó külön szabályok772

159/A. §773 (1)774 A rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha

a) a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is,

b) a gondnok a gondnokolt a) pontban nem szereplő közeli hozzátartozója, feltéve, hogy

ba) a gondnokolt rendszeres jövedelmének éves összege a számadási kötelezettség teljesítésének évében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét, vagy

bb) a gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, illetve a gondnokolt eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék, amennyiben az évente nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét.

(2)775 A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona és munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) négyszeresét, feltéve, hogy a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is,

b) háromszorosát az a) pont alá nem tartozó esetben. Nem tekinthető vagyonnak a gondnokolt személyes szükségletét kielégítő mindennapos használati tárgyak, ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot.

(3) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és a háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, ha ezen költségek havonta nem haladják meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(4)776 Az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során a számadási kötelezettség teljesítése évében irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.

160. § (1)777 A gyámhivatal által kirendelt, vagyonkezelésre jogosult gyám, gondnok a vagyonkezelői joga megszűnését, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást) terjeszt elő. A végszámadás a korábban felvett leltáron, illetve benyújtott számadásokon alapul.

(2) A végszámadás a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed. Ha a vagyon kezelője tevékenységéről rendszeres számadásra köteles, a végszámadás a rendszeres számadásra épül.

(3) Ha a gyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, a végszámadást a gyámhivatalhoz kell benyújtani.

(4) Ha a gyám vagy a gondnok személyében változás történik, az akinek a gyámi vagy a gondnoki tisztsége megszűnt, a gyámhivatalnak köteles a végszámadást benyújtani.

(5)778 Ha a gyámság a nagykorúság elérése vagy a gondnokság a gondnokság megszüntetése miatt szűnik meg, a gyámi, illetőleg a gondnoki tisztséget ellátó személy annak tartozik végszámadással, aki a vagyon felett rendelkezni jogosult. Ez az irányadó a gyámolt vagy gondokolt halála esetén is. A végszámadás egy – a fiatal felnőtt aláírásával átvett – példányát a gyám az illetékes gyámhivatalnak megküldi.

(6)779 Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy a gondnokolt gondnokságát, illetve vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a gyámhivatal haladéktalanul a 143. §-ban foglaltak szerint jár el. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a szülői felügyelet alatt álló, vagyonos kiskorú önjogúvá válásakor is.

(7)780 A gyámhivatal tizenöt napon belül dönt a gyám és a gondnok végszámadásának elfogadásáról.

161. § (1) A számadás elbírálása során a gyámhivatal

a) a benyújtott iratok alapján megvizsgálja a számadás helyességét, elbírálja a kiadások szükségességét, értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot,

b)781 indokolt esetben beszerzi a korlátozottan cselekvőképes személy és – ha nem ő a vagyon kezelője – a törvényes képviselő, a hozzátartozók, valamint a bentlakásos szociális intézmény vezetőjének a számadásra vonatkozó észrevételeit. Az észrevételeket a gyámhivatal felhívásától számított tizenöt napon belül lehet megtenni.

(2) Ha a számadás helyes, a gyámhivatal azt elfogadja, és végszámadás esetén a számadásra kötelezettet a vagyonkezelés alól felmenti. Rendelkezni kell egyúttal a maradványösszeg felhasználásáról, illetőleg annak betétben történő elhelyezéséről is.

(3)782 Ha a számadás alapján a gyámhivatal hiányt vagy indokolatlan kiadást, illetve a nem megfelelő gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a számadásra kötelezett személyt felhívja, hogy az okozott kár összegét a felhívás kézhezvételét követő 8 napon belül a betétbe fizesse be. Ha a számadásra köteles az összeget vagy annak egy részét vitatja, a gyámhivatal a követelés érvényesítése iránt pert indít.

162. § (1) Ha a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a gyámhivatal a kötelezettség megállapítása iránt pert indít (Pp. 123. §). A kereset benyújtásával egyidejűleg a szülőtől (gyámtól, gondnoktól) a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja [Csjt. 87. § (2) bek.], illetőleg a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja.

(2) A Csjt. 110. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szülő és a gyermek között a számadással kapcsolatosan vita keletkezett.

(3) A számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gyermeknek, gondnokoltnak jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.

NYOLCADIK RÉSZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XXIII. Fejezet

Nemzetközi vonatkozású ügyek

Általános szabályok

163. § (1) E rendelet szempontjából – az ellenkező bizonyításáig – magyar állampolgárnak kell tekinteni és a magyar jogot kell alkalmazni annak a gyermeknek az ügyében is, akit Magyarországon találtak és ismeretlen szülőktől származik, illetőleg, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkező, hontalan szülőktől Magyarországon született.

(2) Ha az ügyfélnek több állampolgársága van és egyik állampolgársága magyar, a gyámhatóság a magyar jogot alkalmazza.

(3) A nem magyar állampolgárságú gyermek, illetve személy ügyében az eljárás során a hatályos nemzetközi szerződést, jogsegélyszerződést, valamint a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet kell alkalmazni.

164. §783 Ha a gyámhatósági eljárásban a külföldi jog alkalmazhatósága, az alkalmazandó külföldi jog tartalma vagy az alkalmazandó nemzetközi szerződés kétes, az iratokat – a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság útján – a miniszterhez kell felterjeszteni véleménykérés céljából. A miniszter a véleményének kialakítása érdekében megkeresi az igazságügyért felelős minisztert, illetve a külpolitikáért felelős minisztert.

165. § (1)784 A nemzetközi örökbefogadási ügyek, a nemzetközi tartásdíj-ügyek és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos ügyek kivételével a gyámhatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szablyairól szóló törvénynek a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó szabályai szerint juttatja el külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére adott válaszát a címzettnek.

(2)785 A megkeresés (válasz) mellékleteként, amennyiben szükséges, meg kell küldeni az abban foglalt megállapításokat alátámasztó iratokat, így különösen a jegyzőkönyvet és a környezettanulmányt. A gyámhatóság, ha európai közösségi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, eltekinthet az iratok hiteles fordításától, azokat ügyintézője vagy fordítói engedéllyel rendelkező személy által elkészített fordítással ellátva is továbbíthatja.

(3) Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő lakóhelye vagy tartózkodási helye külföldön van, a gyermek személyi vagy vagyoni ügyeiben szükséges jognyilatkozat az illetékes konzuli tisztviselő által is felvehető.

(4) A külföldön kiállított közokiratot, a külföldön tett nyilatkozatról készített okiratot, kivéve a magyar külképviseleten felvett jognyilatkozatot – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az illetékes magyar külképviseleti hatóságnak felül kell hitelesítenie. A gyámhatóság azonban – ha szükségesnek találja – az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék.

A szülői felelősségre vonatkozó igény érvényesítése786

166. §787 (1)788 A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet) 41. cikke szerinti láthatási ügyekben hozott, igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági vagy más hatósági egyezség) alapján a végrehajtást a kötelezett vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatal foganatosítja.

(2)789 Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási kérelmet a miniszterhez mint Magyarország vonatkozásában a 2201/2003/EK rendelet alapján kijelölt Központi Hatósághoz nyújtják be, azt a miniszter továbbítja az illetékes gyámhivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a 2201/2003/EK rendelet III. melléklet 12. pontjában foglaltak hiteles fordítását.

166/A. §790 (1)791 A gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre a 2201/2003/EK rendelet 41. cikkében foglaltaknak megfelelően kiállítja a 2201/2003/EK rendelet III. melléklete szerinti, a láthatási joggal kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást.

(2)792 A gyámhivatal kérelemre kiállítja a 2201/2003/EK rendelet II. melléklete szerinti, a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást.

(3) Az igazolást ugyanarra a határozatra nézve több alkalommal is ki lehet állítani. A gyámhivatal a 2201/2003/EK rendelet 43. cikke alapján az igazolást név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba esetén kijavítja (helyesbíti).

Ideiglenes intézkedés

167. § (1)793 Ha Magyarországon lakó vagy tartózkodó, továbbá a Magyarországon talált nem magyar állampolgárságú gyermek elhelyezése, tartása vagy gondozása érdekében halasztást nem tűrő intézkedés szükséges, az eljáró gyámhivatal a magyar jog szerinti ideiglenes intézkedés megtételére köteles [Gyvt. 4. § (3) bek.].

(2)794 A gyámhivatal az ideiglenes intézkedésről szóló döntését közli

a)795 az illetékes külképviselettel a gyermek állampolgársága szerinti országába történő visszajuttatásának (repatriálásának) elősegítése, az ideiglenes intézkedés megtételéről való tájékoztatása, illetve intézkedés kérése,

b)796 a területileg illetékes rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályával tájékoztatás vagy a magyarországi tartózkodás rendezése,

c)797 a miniszterrel tájékoztatás

céljából.

(3)798 A gyámhivatal haladéktalanul értesíti az állampolgárság szerint illetékes külképviseletet minden olyan esetben, amikor a külföldi állampolgárságú gyermek, továbbá cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviseletéről kell gondoskodni, de ideiglenes intézkedés megtétele nem indokolt.

(4)799 Ha az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek, várandós anya vagy gondnokolt Magyarországra történő azonnali hazatérése a gyermek, a méhmagzat vagy a gondnokolt védelme érdekében elengedhetetlen, a konzuli tisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter útján értesíti a minisztert a szükséges ideiglenes intézkedés megtétele céljából, feltéve, ha a hazatérés más módon nem biztosítható.

(5)800 A miniszter megkeresi a gyámhivatalt

a) a gyermek saját családjába történő hazatérésének elősegítése, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében,

b) a gondnokolt hazatérésének elősegítése, valamint ellátásának, személyi és vagyoni érdekvédelmének biztosítása céljából.

(6)801 A Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatala felülvizsgálja az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntését

a) a származási országnak a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra adott válaszát követően azonnal,

b) a származási ország válaszának hiányában félévente,

és meghozza a Gyvt. 73. § (4) bekezdése szerinti döntéseket.

(7)802 A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyámhivatal a gyermek szükségleteihez igazodó gondozási hely kijelölése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálattól

a) szakvéleményt kér, amely tartalmazza a gyermek személyiségállapotára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére, sajátos szükségleteire vonatkozó megállapításokat és

b) tájékoztatást kér az ideiglenes elhelyezés tapasztalatairól.

(8)803 A (7) bekezdés szerinti szakvéleményt és tájékoztatást a gyermekvédelmi szakszolgálat a megkereséstől számított harminc napon belül megküldi a gyámhivatalnak. A (7) bekezdés szerinti szakvéleményt és tájékoztatást a gyámhivatal tájékoztatásul haladéktalanul megküldi a külképviseletnek és a miniszternek.

167/A. §804 (1) Ha a gyermeknek a származási országába, elsősorban saját családjába történő visszajuttatására lehetőség van, ennek elősegítésére a gyámhivatal repatriálási tervet készít.

(2) A repatriálási terv előkészítése érdekében a gyámhivatal – a gyermek törvényes képviselőjének, a gyermek gondozási helyéül kirendelt intézmény vezetőjének, a gyermekvédelmi szakszolgálatnak, a külképviseletnek, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, valamint szükség szerint a Minisztériumnak a bevonásával – egyeztető tárgyalást tart, feltéve, hogy a gyermek legalább 3 hónapot eltöltött a magyar gyermekvédelmi rendszerben. Az egyeztető tárgyalást a gyámhivatal indokolt esetben hivatalos helyiségén kívül is megtarthatja.

(3)805 Az egyeztető tárgyaláson elhangzottaknak megfelelően, illetve a gyámhivatal megkeresésére a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi a kapcsolatot a származási ország által megjelölt gyermekvédelmi szolgáltatóval, és tájékoztatást nyújt a gyermek jelenlegi helyzetéről, valamint tájékoztatást kér a gyermek családi hátteréről, várható gondozási helyéről. A gyermekvédelmi szakszolgálat a kapcsolatfelvételt követő huszonegy napon belül értesíti a gyámhivatalt a kapcsolatfelvétel eredményéről és javaslatot tesz a repatriálási terv tartalmára.

(4) A repatriálási terv tartalmazza

a) azt, hogy a gyermek a származási országában saját családjába, a saját családjával való kapcsolattartást biztosító nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba kerül-e,

b) a repatriálás előkészítésével és a gyermek repatriálásra való felkészítésével kapcsolatos feladatokat, az ezért felelős szerveket, személyeket és a feladatok elvégzésének határidejét,

c)806 a gyermek repatriálásra való felkészítéséhez szükséges időtartam figyelembevételével a gyermek származási országába történő visszajuttatásának a repatriálási terv elkészítését követő legkésőbb két hónapon belüli időpontját, és

d) a gyermek átadásának helyszínét, módját, az átadásban közreműködő személyeket.

(5) A gyámhivatal a repatriálási tervet határozatába foglalja és megküldi a (2) bekezdés szerinti személyeknek.

168. § (1) Amennyiben a nem magyar állampolgárságú gyermek vagy a cselekvőképtelen személy sorsának rendezése érdekében további gyámhatósági intézkedés – így különösen a gyámság átvétele, gyám- és gondnokrendelés, örökbefogadás intézése – szükséges, az általános szabályok szerint kell eljárni.

(2) A magyar állampolgárságú gyermek vagy cselekvőképtelen személy érdekeinek védelmében, – különösen, ha gyám- vagy gondnokrendelés szükséges – a konzuli tisztviselői a fogadó állam jogszabályai által megszabott keretek között a kétoldalú nemzetközi szerződés és a nemzetközi jog egyéb normáinak figyelembevételével jár el.

(3)807 Ha a magyar állampolgárságú gyermek vagy cselekvőképtelen személy részére gyám vagy gondnok kirendelésének szükségessége felmerül, a konzuli tisztviselő – az erről való tudomásszerzést követően – soron kívül értesíti a Külügyminisztérium útján a Minisztériumot. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a gyám vagy a gondnok, illetve más törvényes képviselő kirendelése már megtörtént.

A tartásdíj iránti igény érvényesítése

169. §808 Ha magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó, illetve tartózkodó személy kíván külföldi állampolgár vagy külföldön lakó, illetve tartózkodó személlyel szemben tartásdíj fizetése iránt igényt érvényesíteni, a gyámhivatal tájékoztatja, hogy kérelmével a lakóhelye szerint illetékes elsőfokú bírósághoz kell fordulnia.

Eljárás a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény, továbbá a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján előterjesztett kérelmek ügyében809

169/A. §810 (1) A gyámhivatal közreműködik a tartásdíjat megállapító és a tartásdíj megfizetésére kötelező határozat meghozatalára irányuló kérelmek, a tartásdíj felemelésére vonatkozó kérelmek és a tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmek ügyében a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény, továbbá a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján kijelölt Központi Hatóság (e § alkalmazásában a továbbiakban: központi hatóság) megkeresésére.

(2) A gyámhivatal közreműködése a központi hatóság magyar nyelvű megkeresése és iratanyaga alapján – a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti módon – a kérelemmel érintett személy meghallgatásával és az erről magyar nyelven felvett jegyzőkönyv központi hatóságnak való megküldésével lezárul, kivéve, ha a kérelmező nyilatkozata alapján a kérelemmel érintett személy ismételt meghallgatása szükséges. A felvett jegyzőkönyv alapján további eljárásra és tájékoztatás adására a gyámhivatal nem jogosult.

(3) Ha a gyámhivatalnak – a központi hatóság által továbbított, származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelem alapján – nem sikerül teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot felvennie, erről haladéktalanul értesíti a központi hatóságot.

(4) Ha a központi hatóság arról tájékoztatja a gyámhivatalt, hogy a kérelmező fenntartja a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelmét, a gyámhivatal a gyermek képviseletére eseti gondnokot rendel, és intézkedik a származás megállapítása iránti per indításához szükséges hozzájárulás megadása iránt.

(5) A gyámhivatal a (4) bekezdés szerinti intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja a központi hatóságot.

Eljárás a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján előterjesztett kérelmek ügyében811

170. §812 (1)813 Ha a külföldön lakó vagy tartózkodó személy által Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy ellen tartásdíjigény érvényesítése iránti eljárás indul, és a külföldön lakó vagy tartózkodó személy olyan államnak a polgára, illetve lakóhelye vagy tartózkodási helye olyan államban van, amellyel a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény kerül alkalmazásra, a kérelmet a miniszterhez, mint kijelölt átvevő hatósághoz (a továbbiakban: átvevő hatóság) kell benyújtani.

(2)814 Az átvevő hatóság a kérelmet továbbítja gyámhivatalhoz.

(3)815 Az átvevő hatóság megkeresése alapján az eljárás lefolytatására az a gyámhivatal illetékes, amelynek a területén van annak a személynek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, aki ellen az igényt érvényesíteni kívánják.

(4)816

(5)817 A gyámhivatal a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényének érvényesítésével kapcsolatos ügyben a belföldi adós meghallgatásáról soron kívül intézkedik.

(6) A tartásdíjigény elismerése tárgyában tartott meghallgatásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell a követelés jogossága tekintetében tett, valamint a jövedelmi helyzetre vonatkozó nyilatkozatot, azt az összeget, amelynek a megfizetését vállalták, továbbá a fordítási díj megfizetésére tett kötelezettségvállalást.

(7)818 A belföldi adós, ha a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését vállalta, 3 havonta bemutatja a gyámhivatalnak a teljesítés igazolását. A teljesítés elmaradása esetén vagy, ha a belföldi adós a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését nem vállalja, a gyámhivatal haladéktalanul megteszi a szükséges végrehajtási intézkedéseket, amiről tájékoztatja a belföldi adóst.

(8) A belföldi adós tartási kötelezettségének teljesítése céljából a gyámhivatal eseti gondnokot rendel ki a magyar bíróság előtt történő perindítás, a megítélt tartásdíj, illetve a tartásdíj hátralékos összegének végrehajtása tárgyában.

(9)819 A gyámhivatal a tartásdíj iránti igény érvényesítése ügyében folytatott eljárási cselekményeiről jelentést tesz a miniszternek.

XXIV. Fejezet

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése820

170/A. §821 A Gyvt. 96. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a települési önkormányzat és a megyei kirendeltség által a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményeit a 10. számú melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

171. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 1997. november 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 69–76. §-a 1998. január 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

172. § (1) Ezt a rendeletet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban levő ügyekben a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)822 Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) megállapított 91/A–91/D. §-t a Kr. hatálybalépését823 követően indult eljárásokban, a megismételt eljárásokban és a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának a Kr. hatálybalépését824 követően indult felülvizsgálata során kell alkalmazni.

(3)825 A Kr.-rel megállapított 97. § (1)–(5) bekezdését és 97/A. §-t a 2010. szeptember 30-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4)826

(5)–(6)827

(7)828

(8)829

(9)830

173. §831 (1) E rendeletnek az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított 169/A. §-át és 170. §-át az R. hatálybalépését követően a központi hatóságtól érkező megkeresések intézése során kell alkalmazni.

(2) Az R. hatálybalépését megelőzően a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján benyújtott tartásdíj-kérelmek ügyében az R. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint kell eljárni.

174. §832 (1) E rendeletnek az egyes gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelettel megállapított 10. § (4) bekezdését az egyes gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet hatálybalépésekor833 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek az egyes gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelettel megállapított 10. § (5) és (6) bekezdését, valamint 11. § (1) és (7) bekezdését az egyes gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését834 követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A 2012. február 1-jén 16. életévét betöltött és iskoláztatási támogatás felfüggesztése hatálya alatt álló gyermek felülvizsgálata eredményeként

a) ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, a jegyző határozatával elrendeli az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetését,

b) ha a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma a felülvizsgálattal érintett időszakban eléri a tízet, a jegyző határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, valamint ezzel egyidejűleg intézkedik az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezése és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetén a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak a központi költségvetés családi pótlék előirányzat javára történő visszafizetése iránt,

c) ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozást, de azok száma nem éri el a tízet, a jegyző határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, valamint ezzel egyidejűleg intézkedik az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezése iránt és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetén a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak,

ca) elrendeli – a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva – havi részletekben, természetbeni formában történő kifizetését és a gyermek számára eseti gondnokot rendel, vagy

cb) gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezése érdekében megkeresi a gyámhivatalt, ha a ca) alpont szerinti intézkedés nem áll a gyermek érdekében.

(4) E rendeletnek az egyes gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelettel megállapított 145. § (2a), (3), (3a) és (5) bekezdését az egyes gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban és a felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.

175. §835 A jegyző levélben tájékoztatja az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével vagy szüneteltetésével érintett gyermek (fiatal felnőtt) jogán iskoláztatási támogatásban részesülő személyt az igazolatlan iskolai hiányzásoknak a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2012. szeptember 1-jétől hatályos 15. §-a, valamint a Gyvt. 2012. szeptember 1-jétől hatályos 68/A. §-a, továbbá 161/J. § (2) és (3) bekezdése szerinti következményeiről.

176. §836 (1) Az egyes kormányrendeleteknek az Erzsébet-programmal, valamint a családtámogatási eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelettel módosított 91/F–91/J. §-ában foglaltakat azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben

a)837 a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának a tíz vagy ötven óra igazolatlan mulasztásról szóló jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a gyámhivatalhoz, vagy

b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor.

(2) Ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének vagy felfüggesztésének jogerős elrendelésére – a tíz vagy ötven óra igazolatlan mulasztásról szóló, 2012. szeptember 1-jét megelőzően beérkezett jelzés alapján – 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor, akkor az első felülvizsgálati időszak első napja 2012. szeptember 1-je.

(3) A Gyvt. 161/J. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálat alatt a Gyvt. 2012. szeptember 1-jétől hatályos 68/A. § (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatot kell érteni.

(4) A 2012. szeptember 1-jén a családtámogatási folyószámlán rendelkezésre álló, és a Gyvt. 161/J. § (2) és (3) bekezdése alapján visszafizetésre nem kerülő iskoláztatási támogatás felhasználására a 2012. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

177. §838 A gyámhivatal 2013. április 30-ig felülvizsgálja az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek után 2012. december 31-éig megállapított gondozási díjat és ennek eredményeként a 117. § (1) bekezdése szerint jár el, továbbá felhívja a megyei fenntartót, hogy gondoskodjon a 2013. január 1-jét követően számlájára érkezett gondozási díjnak a Főigazgatóság részére történő átutalásáról. A gyámhivatal döntéséről értesíti a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

178. §839 (1) A 2012. december hónapra járó, 2013. január hónapban folyósítandó gyermektartásdíj megelőlegezésről a városi gyámhivatal székhelye szerint illetékes jegyző gondoskodik. A kifizetésre kerülő összeg 2013. január 10-ig e rendelet 2012. december 31-én hatályos 8. számú melléklete szerinti adatlapon visszaigényelhető.

(2) A városi gyámhivatal székhelye szerint illetékes jegyző által a 2012. december 10-éig a 9. számú melléklet szerinti adatlapon megigényelt otthonteremtési támogatás kifizetéséről a jegyző gondoskodik és a felhasználásról e rendelet 2012. december 31-én hatályos 9. számú melléklete szerint adatlapon 2013. január 31-g elszámol.

(3)840 A 2013. január 5-éig folyósított gyermektartásdíj megelőlegezések tekintetében a 73. § (6) bekezdés szerinti tájékoztatást 2013. január 31-ig a városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyző teljesíti, melyről 2013. február 28-ig értesíti a 73. § (2) bekezdés szerinti folyósító szervet.

(3a)841 A folyósító szerv a 73. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást első alkalommal a 2013. január, február, március hónapokra tekintettel teljesíti – beszámítva a városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyző (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatása szerinti összeget is –, 2013. április 30-ai határidővel.

(4) A járási gyámhivatal által átvételre kerülő ügyben 2012. december 31-éig hozott döntés alapján a városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyzőhöz a Gyvt. 133. §-a, illetve a 75. § alapján otthonteremtési támogatás, illetve gyermektartásdíj megelőlegezése tekintetében visszafizetett, megtérített, behajtott összeget a jegyző köteles a központi költségvetésnek visszafizetni, egyidejűleg ennek megtörténtéről a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt tájékoztatni.

179. §842 (1) A Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szerve a 2012. december hónapjára járó családi pótlékot a települési önkormányzat családtámogatási folyószámlájára folyósítja. A 2012. december hónapjára járó családi pótlék felhasználásáról a 2012. december 31-én hatályos szabályok szerint a jegyző gondoskodik.

(2) A családtámogatási folyószámlán nyilvántartott összeget 2013. január 18-áig át kell utalni a jegyző székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatási folyószámlájára, mellékelve a folyószámlára folyósított családi pótlékra jogosító gyermekek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá az adott gyermekre tekintettel nyilvántartott összeget tartalmazó kimutatást.

(3) A Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szerve első alkalommal a január hónapra járó, február hónapban folyósított családi pótlékot folyósítja a fővárosi, megyei kormányhivatal családtámogatási folyószámlájára.

180. §843 Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, valamint a gyermekjóléti alapszolgáltatásokkal összefüggő módosításáról szóló 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr.) megállapított 65. §, 65/C. §, 66. § (1) és (3) bekezdése, 66/A. §, 67. §, 128. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 130. § rendelkezéseit a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, továbbá a gyámrendelés iránt az Mr. hatálybalépésekor844 folyamatban lévő ügyekben, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Mr. hatálybalépését követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.

181. §845 Az Mr.-rel megállapított 68/F. § (4) bekezdését, 68/G. § (1), (4) és (5) bekezdését, 68/H. § (1) bekezdését, 68/I. § (2) bekezdését, 68/K. § (5) bekezdését, 11., 12., 13. és 14. számú mellékletet az Mr. hatálybalépését846 követően indult ügyekben és az Mr. hatálybalépését megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásnak az Mr. hatálybalépését követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni.

183. §847 A gyermekotthonban, a fogyatékos személyek otthonában vagy a pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek számára 2013. június 30-áig átutalt családi pótlékkal való elszámolásra a 2013. június 30-án hatályos 159. § (1a) bekezdést kell alkalmazni.

184. §848 (1) A Gyvt. 161/Q. § (4) és (5) bekezdésének alkalmazásában 2013. szeptember 1-jét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásnak minősül a 2013. szeptember 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján, a 2013. augusztus 31-én hatályos szabályozás szerint megállapított óvodáztatási támogatás is.

(2) Az egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról szóló 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel megállapított 68/G. § (4) bekezdést, 68/J. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontját és 11. számú mellékletet a 2013. augusztus 31-ét követően óvodáztatási támogatás megállapítása iránt indult ügyekben és a 2013. szeptember 1-jét megelőzően indult eljárások alapján megállapított óvodáztatási támogatásnak a 2014. szeptember 1-jét követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni.

185. §849 A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelettel megállapított 66/A. § (2a) bekezdését és 3. számú mellékletet a 2013. december 15-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez850

2. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez851

Tartalmi követelmények a szociális és gyámhivatalok számára a bűnmegelőzési jelentés elkészítéséhez852

1. A megye sajátosságainak, adottságainak áttekintése, demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0–18 éves korosztály adataira.

2. A bűnözés és a veszélyeztetettség alakulása, a bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése, a bűncselekmények elkövetésének okai:

– bűnelkövetés és sértetté válás,

– a kiskorúak veszélyeztetettsége,

– családon belüli erőszak.

3.853 A szociális és gyámhivatal éves bűnmegelőzési tevékenységének átfogó bemutatása:

– a gyermekjóléti szolgálatok alapellátás keretében és a védelembe vétellel történő családgondozásának tapasztalatai a bűncselekményekkel érintett kiskorúak esetében, illetve a gyermekjóléti szolgálat által tett egyéb intézkedések,

– a bűnmegelőzési pályázatok és programok eredményei és tapasztalatai.

4. Az önkormányzatok és egyéb szervek szerepe a bűnmegelőzésben:

– bűnmegelőzési bizottságok, áldozatvédelmi irodák működése, bűnmegelőzési koncepciók és ezek megvalósulása,

– bíróság, ügyészség, büntetés-végrehajtási intézet, civil szervezetek tevékenysége.

5. Eredmények és problémák megfogalmazása.

6. Jövőre vonatkozó célok és feladatok meghatározása.

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez854



FORMANYOMTATVÁNY
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához és felülvizsgálatához [A) lap], valamint
a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításához [B) lap]

A) lap
Alulírott kérem, hogy gyermekem, gyermekeim részére/részemre (a megfelelő aláhúzandó) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapítani szíveskedjenek.
I.) Személyi adatok
1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

Neve: .......................................................................................................................................................................………

Születési neve: .......................................................................................................................................................……….

Anyja neve: ............................................................................................................................................................……….

Születés helye, ideje: ..............................................................................................................................................………

Lakóhely: ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ irányítószám .......................................................................................................... település
.......................................................... utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ............... emelet, ajtó

Tartózkodási hely: ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ irányítószám .............................................................................................. település
........................................................... utca/út/tér .............. házszám .......... épület/lépcsőház .............. emelet, ajtó
(A lakóhely és a tartózkodási hely megadásakor a lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhelyet, tartózkodási helyet kell feltüntetni.)
Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ): ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜
Állampolgársága: ………………………………………………………………………………………
(Nem magyar állampolgár esetén fel kell tüntetni, ha a személy bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállású.)

Telefonszám (nem kötelező megadni): ..................................................................................................

E-mail cím (nem kötelező megadni): ......................................................................................................

2. A kérelmezővel a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: …………… fő.
3. A kérelem benyújtásának időpontjában a kérelmezővel közös háztartásban élő (egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező), az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók (gondozó család) adatai:
3/A táblázat:

 

Neve és születési neve

Születési helye, ideje

Anyja neve

Állampolgársága

Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ)

1. Házastársa, élettársa

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

2. Egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik)

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

3. Gyermekei

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

 

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

 

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

 

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

 

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

3/B táblázat: (a 3/B táblázatot kell kitölteni, ha a jogosultság megállapítását nagykorú gyermek, saját jogán kérelmezi!)

 

Neve és születési neve

Születési helye, ideje

Anyja neve

Állampolgársága

Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ)

1. Szülő

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

2. Szülő házastársa/élettársa

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

3. Kérelmező testvérei

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

 

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

 

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

 

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

 

 

 

 

 

⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜

Megjegyzés:
1. A 3/A táblázat 2. pontjában a táblázat 1. és 3. pontjába nem tartozó, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont kell feltüntetni.
2. A 3/A és 3/B táblázat 3. pontjában a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket; a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató gyermeket; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket; továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket kell feltüntetni. Gyermekeken a kérelmező szülő vér szerinti, örökbe fogadott, valamint a házastárs és az élettárs gyermekeit egyaránt érteni kell.
3. A 3/A és 3/B táblázat „Állampolgársága” oszlopában a nem magyar állampolgár esetén fel kell tüntetni azt is, ha a személy bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállású.
4. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság első alkalommal történő megállapítása esetén az intézményi gyermekétkeztetés biztosítása céljából az alábbi gyermek(ek) vonatkozásában kérem a jogerős határozat egy példányának megküldését az ellátást biztosító intézmény részére:

Gyermek neve

A gyermekétkeztetést biztosító intézmény teljes neve

A gyermekétkeztetést biztosító intézmény címe (irányítószám, településnév, utca, házszám)

A gyermek az intézményi étkeztetést igénybe veszi (a megfelelő válasz aláhúzással jelölendő)

 

 

 

igen/nem

 

 

 

igen/nem

 

 

 

igen/nem

 

 

 

igen/nem

Megjegyzés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, fogyatékos gyermek számára nappali ellátást nyújtó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett 0-14 éves korú gyermek számára az étkeztetést térítésmentesen kell biztosítani. Továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló (14-18 éves) számára, amennyiben az intézményben étkezést is igénybe vesz, 50%-os térítési díj kedvezményt kell biztosítani [a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (5) bekezdés a)-b) pontja].

5. Kijelentem, hogy
a) gyermekemet, gyermekeimet egyedülállóként gondozom,    ⬜
b) gyermekem tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos,    ⬜
c) a nagykorúvá vált gyermek a 3/A és 3/B táblázat 3. pontjához kapcsolódó megjegyzésben foglalt feltételeknek megfelel,    
    ⬜
d) a kiskorú gyermek, gyermekek családbafogadó gyámul rendelt hozzátartozója vagyok.    ⬜
(Aktuális rész x-szel jelölendő!)

6. [Kizárólag az 5. d) pont bejelölése esetén kitöltendő!]

6/a. Alulírott, mint a kiskorú gyermek családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozója, kijelentem, hogy
⬜ nyugellátásban,
⬜ megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás),
⬜ korhatár előtti ellátásban,
⬜ szolgálati járandóságban,
⬜ balettművészeti életjáradékban,
⬜ átmeneti bányászjáradékban,
⬜ időskorúak járadékában, vagy
⬜ a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozó ellátásban
részesülök. (A megfelelő rész jelölendő, a folyósítást igazoló irat csatolandó!)

6/b. A gyám és a gyámság alá helyezett gyermek, gyermekek közti rokonsági fok:     
6/c. A gyámrendelés oka:     
6/d. A gyámrendelő hatóság megnevezése és a gyámrendelő határozat iktatószáma:     

6/e. Alulírott gyám, a gyermek, gyermekek tartására kötelezett vagyok, mert
⬜ tartási kötelezettségemet j ogerős bírósági döntés kimondja, vagy
⬜ a gyermek, gyermekek szülei nem élnek, vagy
⬜ a gyermek, gyermekek szülei a gyermek, gyermekek tartására nem képesek, mert     


(A megfelelő rész jelölendő, kitöltendő!)

II.) Jövedelmi adatok

A jövedelmek típusai

A kérelmező
jövedelme

A kérelmezővel
közös
háztartásban élő
házastárs (élettárs)
jövedelme

A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon
jövedelme

Összesen

1. Munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz

 

 

 

 

 

 

2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem

 

 

 

 

 

 

3. Nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás), korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, időskorúak járadéka, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozó ellátás

 

 

 

 

 

 

4. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások [különösen: gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás]

 

 

 

 

 

 

5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások

 

 

 

 

 

 

6. Egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.)

 

 

 

 

 

 

7. A család összes nettó jövedelme

 

 

 

 

 

 

8. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (fizetett tartásdíj összege)

 

 

 

 

 

 

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki!): ........................ Ft/hó.
Megjegyzés: A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat 1–6. pontjában feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, kivéve a családi pótlék és a gyermekgondozási segély (GYES) igazolását, amennyiben azt nem munkáltatói kifizetőhely folyósítja, valamint a gyermeknevelési támogatás (GYET) és a fogyatékossági támogatás (FOT) igazolását.
III.) Vagyoni adatok

Ingatlanok
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: ................................................;................................................... város/község ................................................. út/utca .......... hsz., alapterülete: .............. m2, tulajdoni hányad: ............, a szerzés ideje: ...................... év.
Becsült forgalmi érték: ................... Ft.
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: ................................................................................... város/község ................................................. út/utca ......... hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ............, a szerzés ideje: ............ év.
Becsült forgalmi érték: ......................... Ft.
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): .............................................., címe: ……………............................. város/község .......................................... út/utca ........ hsz., alapterülete: ............... m2, tulajdoni hányad: ..............., a szerzés ideje: ........... év.
Becsült forgalmi érték: ............................ Ft.
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat) megnevezése: .............................................................................., címe: ......................................................................... város/község ............................................. út/utca .......... hsz., alapterülete: ......... m2, tulajdoni hányad: ............., a szerzés ideje: ............. év.
Becsült forgalmi érték: ............................. Ft.
Egyéb vagyontárgyak
5. Gépjármű
a) személygépkocsi: ..................................., típus: ..............., rendszám: .............., a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ................. év.
Becsült forgalmi érték: ............................... Ft.
b) tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vízi- vagy egyéb jármű: ......................., típus: ..................., rendszám (rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni): ................., a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ...................... év.
Becsült forgalmi érték: ........................... Ft.
Összes vagyontárgy
(Ügyintéző tölti ki!)

6. A gondozó család összes vagyonának becsült forgalmi értéke (1.+2.+3.+4.+5.): ................ Ft. Egy főre jutó forgalmi érték: ............ Ft.
Megjegyzés:
Ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni.
Ingatlan becsült forgalmi értékeként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.
Gépjármű, termelő- és munkaeszköz becsült forgalmi értékeként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni.

Egyéb nyilatkozatok

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

a) életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó, azzal, hogy ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik),

b) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 131. § (5) bekezdése alapján a hatáskört gyakorló szerv – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján – ellenőrizheti.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.
Kijelentem, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmemnek teljes egészében helyt adó döntés elleni fellebbezési jogomról lemondok. (Nemleges válasz esetén kérjük a szövegrészt áthúzással törölni!)

Kelt: ...................................................., ...............................

 

 

………………..……………………………..……
szülő/családbafogadó gyám/nagykorúvá vált gyermek
aláírása


B) lap
Alulírott kérem a gyermekem, gyermekeim/a gyámságom alá helyezett gyermek részére/részemre (a megfelelő aláhúzandó) a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítását

1. NYILATKOZAT ISKOLAI VÉGZETTSÉGRŐL (A nyilatkozat megtétele önkéntes! Amennyiben a szülői felügyeleti jogot a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő gyakorolja, mindkét szülőnek külön-külön nyilatkoznia kell!)

⬜    Kijelentem, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezem.

        …………………………………………...    ……………………………
         szülő/családbafogadó gyám aláírása    szülő aláírása

2. A GYERMEK (NAGYKORÚVÁ VÁLT GYERMEK) BÖLCSŐDÉJÉRE, NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYÉRE, FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉRE VONATKOZÓ ADATOK
2

A 2. § e) pontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

3

A 2. § f) pontját a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

5

A 3–5. §-t és a 3. §-t megelőző alcímet a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése a) pontjának ab) alpontja hatályon kívül helyezte.

6

Az 5/A. §-t a 72/2003. (V. 28.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

7

Az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

8

Az 5/A. § (1) bekezdés b) pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

11

Az 5/A. § (4) bekezdése a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésével megállapított, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 6. § (1) bekezdése a 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése b) pontjának ba) alpontja szerint módosított szöveg.

13

A 6. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

15

A 7/A. §-t és alcímét a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be. A 7/A. § bevezető szövegrésze a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

16

A 7/B. §-t és alcímét a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

17

A 8. § (2) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 8. § (3) bekezdésének második mondatát a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

19

A 8. § (4) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése iktatta be.

20

A 8. § (5) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

21

A 8. § (6)–(7) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés a) pontja. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

22

A 8/A. §-t megelőző alcímet a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

23

A 8/A. §-t a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

24

A 8/B. §-t és alcímét a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

25

A 8/B. § (1)–(2) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

26

A 8/B. § (4) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

27

A 8/C. §-t megelőző alcímet a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

28

A 8/C. §-t a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

29

A 9. § (1) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 9. § (2) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

31

A 9. § (3) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított, bevezető szövegrésze a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

32

A 10. § (2) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

33

A 10. § (4) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

34

A 10. § (5) bekezdése a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

36

A 11. § (1) bekezdése a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 11. § (3) bekezdése a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

38

A 11. § (3) bekezdésének b) pontja a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 11. § új (4) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta.

40

A 11. § új (5) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta.

41

A 11. § eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése.

42

A 11. § (5) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése, szövege a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 12. § előtti alcím a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

44

A 12. § új (1) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (1)–(5) bekezdés számozását (2)–(6) bekezdésre változtatta. Az (1) bekezdés a 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének h) pontja, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

45

A 12. § eredeti (1) bekezdésének számozását (2) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése.

47

A 12. § (2) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (3) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése.

48

A 12. § (3) bekezdésének a) pontja a 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

49

A 12. § (3) bekezdésének b) pontja a 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

50

A 12. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése, szövege e módosító rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított és a 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

51

A 12. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

52

A 12. § (6) bekezdését az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (7) bekezdése a) pontjának ab) alpontja hatályon kívül helyezte.

53

A 13. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

54

A 13. § (3) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

55

A 13/A. §-t megelőző alcímet a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

57

A 14. § és alcíme a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

58

A 14. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

59

A 14. § (1) bekezdés a) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

60

A 14. § (4) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

61

A 14/A. §-t a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés f) pontja. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

62

A 15. § a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

64

A 15. § (3) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

65

A 15/A. §-t és alcímét a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

66

A 16. § és alcíme a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

67

A 16. § (1) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

68

A 16. § (4) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

69

A 17. § előtti alcímet a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be.

70

A 17. § a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

71

A 17/A. §-t és alcímét a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés h) pontja. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

72

A 18. § (3) bekezdése a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

73

A 19. § eredeti szövegének jelölését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 5. §-a (1) bekezdésre változtatta.

74

A 19. § (2) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § eredeti szövegét (1) bekezdésre változtatva. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

75

A 19. § (3) bekezdését a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés i) pontja. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

76

A 19. § (4) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése iktatta be.

77

A 21. § (1) bekezdése az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (4) bekezdését.

78

A 21. § új (4) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

79

A 21. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 6. §-a (5) bekezdésre változtatta.

80

A 21. § (6) bekezdését a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

81

A 22. § (4) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

82

A 23. § (1) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

83

A 23. § (4) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

84

A 24. § (3) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

85

A 24. § (4) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

86

A 24. § (5) bekezdését a 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

87

A 25. § (1) bekezdése a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

88

A 25. § (1) bekezdésének i) pontja a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított, a 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

89

A 25. § (1) bekezdés j) pontja a 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

90

A 25. § (1) bekezdésének m) pontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be.

91

A 26. § (1) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. §-a, továbbá 63. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

93

A 27. § a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

94

A 27. § (5) bekezdése a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

95

A 27. § (6) bekezdése a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja szerint módosított szöveg.

96

A 28. § (1) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

97

A 28. § (2) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

98

A 28. § új (3) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. A 28. § (3) bekezdését a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

99

A 28. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése (4) bekezdésre változtatta.

101

A 29. § (1) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

102

A 29. § (3) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

103

A 30. § a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

104

A 30. § (7) bekezdését az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. §-ának (4) bekezdését.

105

A 30. § (8) bekezdését az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.

106

A 30. § (8) bekezdésének b) pontja a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) bekezdése b) pontjának ba) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

107

A 30. § (9) bekezdését az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

108

A 30. § (10) bekezdését a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

109

A 30/A. §-t és a 30/A. § előtti alcímet a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be. E módosító rendelet – 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével megállapított – 97. § (2) bekezdése alapján 2005. július 1-jén lépett hatályba.

110

A 30/B. §-t a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be. E módosító rendelet – 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével megállapított – 97. § (2) bekezdése alapján 2005. július 1-jén lépett hatályba.

113

A 30/C. §-t a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be. E módosító rendelet – 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével megállapított – 97. § (2) bekezdése alapján 2005. július 1-jén lépett hatályba.

114

A 30/D. §-t a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be. E módosító rendelet – 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével megállapított – 97. § (2) bekezdése alapján 2005. július 1-jén lépett hatályba.

115

A 30/E. §-t megelőző alcímet a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

116

A 30/E. §-t a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

117

A 30/F. §-t a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

118

A 30/G. §-t a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

119

A 30/H. §-t a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

120

A 30/I. §-t a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

121

A 31. § (1) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított, a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

122

A 31. § (2) bekezdésének második mondatát a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

123

A 31. § (4) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

124

A 32. § új (1) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 30. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (1) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta.

125

A 32. § új (2) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 30. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (1) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.

126

A 32. § eredeti (1) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 30. §-a, szövege az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

127

A 32. § eredeti (2) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 30. §-a.

129

A 33. § az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. §-ának (4) bekezdését.

130

A 33. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

131

A 33. § (2) bekezdése a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

132

A 33. § (3) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

133

A 33. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

134

A 33. § (5) bekezdés bevezető szövegrésze a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 12. pontja, a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

136

A 33. § (8) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés k) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

138

A 33/B. §-t a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 33. §-a iktatta be.

139

A 33/B. § (1) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

140

A 33/B. § (1) bekezdésének b) pontja az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (4) bekezdését.

141

A 33/B. § (2) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés m) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

142

A 34. § (2) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

143

A 36. § (1) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

144

A 36. § (3) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

145

A 36. § (4) bekezdését a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

146

A 37. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

147

A 37. § (1) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

148

A 37. § (2) bekezdés második mondatát a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 6. és 7. pontja szerint módosított szöveg.

149

A 37. § (3) bekezdés a) pontja a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

152

A 37. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

153

A 37. § (5) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

155

A 37. § (7) bekezdését a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

157

A 38. § (3) bekezdésének a) pontja a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

158

A 38. § (3) bekezdés c) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

159

A 38. § (3) bekezdésének d) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

160

A 38. § (4) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 17. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

161

A 38. § (5) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

162

A 39. § a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

163

A 39. § (6) bekezdése a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

164

A 39. § (7) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

165

A 39. § (8) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított, a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

166

A 39. § (9) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

167

A 39. § (11) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

168

A 39/A. § előtti alcímet a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

169

A 39/A. §-t a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

170

A 39/A. § (1) bekezdésének első mondata a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

171

A 39/A. § (2) bekezdésének a) pontja a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

172

A 39/A. § (4) bekezdése a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

173

A 39/A. § (5) bekezdés a) pontját a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

174

A 40. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

175

A 40. § (2) bekezdésének első mondata a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 35. §-ával megállapított szöveg. A 40. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

177

A 40. § (4) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

178

A 41. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

179

A 41. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

180

A 41. § (1) bekezdése b) pontjának bd) alpontja a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) bekezdése b) alpontjának bc) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

181

A 41. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

182

A 41. § (2) bekezdés b) pontja a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

184

A 41. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

185

A 41. § (4) bekezdésének a) pontja a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

186

A 41. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

187

A 42. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

188

A 42. § (1) bekezdés b) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

190

A 42. § (1) bekezdés d) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

191

A 42. § (1) bekezdés f) pontját a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

192

A 42. § (2) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

193

A 42. § (3) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

194

A 43. § (1) bekezdésének a) pontja a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

195

A 43. § (1) bekezdés új e) pontját a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti e) pont megjelölését f) pontra változtatta. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

196

A 43. § (1) bekezdésének e) pontja a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 43. § (1) bekezdés eredeti e) pontjának megjelölését f) pontra változtatta a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 15. §-a.

197

A 43. § (4) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

199

A 44. § (2) bekezdésének második mondatát a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be. A 44. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

200

A 45. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

204

A 45. § (4) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

205

A 45. § (5) bekezdésének d) pontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta be.

206

A 45. § (5) bekezdés e) pontját a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, szövege a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

207

A 45. § (6) bekezdése a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

208

A 45. § (7) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

209

A 45. § (8) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

210

A 45. § (9) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

211

A 45. § (10) bekezdését a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

212

A 46. § (1) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

213

A 46. § (3) bekezdését a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdésének b) pontja, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés n) pontja, továbbá 66. § (1) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

215

A 46. § (5) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

216

A 46. § (5) bekezdés b) pontja a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

217

A 46. § (6) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

218

A 46. § (6) bekezdés f) pontja a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

219

A 46. § (7) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

220

A 47. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

221

A 47. § (2) bekezdés a) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 23. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

222

A 47. § (3) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

223

A 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

224

A 48. § (3) bekezdés a) pontja a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

225

A 48. § (3) bekezdés f) pontját a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

227

A 49. § (2) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

228

A 49. § (3) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésével megállapított, a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) bekezdése b) alpontjának bd) alpontja, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 25. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

229

A 49. § (4) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésével megállapított, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

231

A 49. § (6) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 28. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

232

A 49. § (7) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 28–29. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

233

A 49. § (8) bekezdését a 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be, szövege a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

234

Az 50. § a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 38. §-ával megállapított szöveg.

235

Az 50. § (1) bekezdés g) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

236

Az 50. § (2) bekezdés második mondata a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 30. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

237

Az 50. § (3) bekezdés első mondata a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 31. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

238

Az 50. § (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 28. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

239

Az 50. § (4) bekezdés a) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

241

Az 50. § (6) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.

243

Az 51. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10. pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

244

Az 51. § új (2) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozását (3)–(5) bekezdésre változtatta, szövege a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

245

Az 51. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése, szövege a 39. § (2) bekezdésével megállapított, a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 14. pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. és 11. pontja szerint módosított szöveg.

246

Az 51. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése.

247

Az 51. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

248

Az 52. § (1) bekezdésének bevezető mondata a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

249

Az 52. § (1) bekezdésének c) pontja a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.

251

Az 52/A. §-t a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 41. §-a iktatta be.

254

Az 52/B. §-t és alcímét a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 41. §-a iktatta be.

257

Az 52/B. § (3) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 28. pontja, a 334/2011. (Korm. rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

259

Az 53. §-t megelőző alcím a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

260

Az 53. § a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

261

Az 53/A. §-t megelőző alcímet a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.

262

Az 53/A. §-t a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.

263

Az 53/B. §-t a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.

264

Az 53/C. §-t a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.

265

Az 54. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

266

Az 54. § (1) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

267

Az 54. § (2) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

268

Az 54. § (3) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.

269

Az 54. § (5) bekezdését a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 93. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontja hatályon kívül helyezte.

270

Az 56. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.

272

Az 57. § (3) bekezdése a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.

275

Az 59. § (1) bekezdése a 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított, a 133/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

276

A 60. § a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

277

A 62. § (1) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 45. §-ával megállapított szöveg.

278

A 62. § (2) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

279

A 64/A. §-t megelőző alcímet a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

280

A 64/A. §-t a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

281

A 64/B. §-t a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

282

A VIII. Fejezet a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 46. §-ával megállapított szöveg. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszűnése, vagy a támogatás továbbfolyósítása tekintetében lásd e módosító rendelet 78. § (2)–(3) bekezdését.

283

A 65. § (1) bekezdés a) pontja a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

284

A 65. § (1) bekezdésének b) pontja a 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése b) pontjának be) alpontja szerint módosított szöveg.

285

A 65. § (1) bekezdés c)–d) pontját a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

286

A 65. § (1) bekezdés f) pontja a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

287

A 65. § (1a) bekezdését a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 25. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

288

A 65. § (2) bekezdés első mondatát a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés o) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

289

A 65. § (4) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

290

A 65. § (5) bekezdés a) pontja a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

291

A 65. § (6) bekezdését a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

292

A 65. § (7) bekezdését a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

293

A 65. § (8) bekezdését a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

294

A 65. § (9) bekezdését a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

295

A 65/A. §-t a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

296

A 65/A. § a) pontja a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

297

A 65/A. § c) pontját a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

298

A 65/B. §-t a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

299

A 65/C. §-t a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

300

A 66. § (1) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

301

A 66. § (3) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

302

A 66/A. §-t az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

303

A 66/A. § (1) bekezdése a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

304

A 66/A. § (2a) bekezdését a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

305

A 67. § a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

306

A 67/A. §-t a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

307

A 68. §-t megelőző alcím a 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

309

A 68. § (3) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított, záró szövegrésze a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

310

A 68. § (4) bekezdése a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

311

A 68. § (5)–(6) bekezdését a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

312

A 68. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

313

A 68. § (9) bekezdése a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

314

A 68. § (13) bekezdése a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

315

A 68. § (14) bekezdés záró szövegrésze a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

316

A 68. § (16) bekezdés nyitó szövegrésze a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

317

A 68/A. §-t megelőző alcímet az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

319

A 68/B. §-t az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. §-ának (4) bekezdését.

320

A 68/B. § (1)–(2) bekezdését a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

321

A 68/B. § (3) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

322

A 68/B. § (4) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés p) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

323

A 68/B. § (5) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

325

A 68/D. §-t az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. §-ának (4) bekezdését.

326

A 68/D. § (1) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

327

A 68/D. § (2) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

328

A 68/D. § (3) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

329

A 68/D. § (4) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

330

A 68/E. §-t az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. §-ának (4) bekezdését.

331

A 68/E. § (1) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 38. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

332

A 68/E. § (2) bekezdés a) pontja a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

333

A 68/E. § (3) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

334

A 68/E. § (4) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

336

A 68/F. §-t megelőző alcímet a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

337

A 68/F. §-t a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be. E módosító rendelet 23. § (2) bekezdése alapján az 1997: XXXI. törvény 160/A. §-a alapján a gyermeküket 2009. január 1-je előtt az óvodába beírató és tízezer forint óvodáztatási támogatásra jogosult szülő kérelmének benyújtására, elbírálására és a támogatás folyósítására a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/F., 68/G., 68/I., 68/K. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

339

A 68/F. § (2) bekezdése a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

340

A 68/F. § (3) bekezdése a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

341

A 68/F. § (3a) bekezdését a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be.

342

A 68/F. § (4) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

343

A 68/F. § (5) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

344

A 68/G. §-t a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be. E módosító rendelet 23. § (2) bekezdése alapján az 1997: XXXI. törvény 160/A. §-a alapján a gyermeküket 2009. január 1-je előtt az óvodába beírató és tízezer forint óvodáztatási támogatásra jogosult szülő kérelmének benyújtására, elbírálására és a támogatás folyósítására a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/F., 68/G., 68/I., 68/K. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

347

A 68/G. § (3) bekezdését a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.

348

A 68/G. § (4) bekezdése a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

350

A 68/H. §-t a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

351

A 68/H. § (1) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított, a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

352

A 68/G. § (2)–(3) bekezdését a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

353

A 68/I. §-t a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be. E módosító rendelet 23. § (2) bekezdése alapján az 1997: XXXI. törvény 160/A. §-a alapján a gyermeküket 2009. január 1-je előtt az óvodába beírató és tízezer forint óvodáztatási támogatásra jogosult szülő kérelmének benyújtására, elbírálására és a támogatás folyósítására a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/F., 68/G., 68/I., 68/K. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

354

A 68/I. § (1) bekezdése a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

355

A 68/I. § (2) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

356

A 68/J. §-t a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

358

A 68/J. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

359

A 68/J. § (4) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

360

A 68/J. § (5) bekezdését a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

361

A 68/K. §-t a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

363

A 68/K. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

364

A 68/K. § (5) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

365

A 68/L. §-t a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

366

A 68/L. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

367

A 68/L. § (4) bekezdése a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

368

A 69. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 33. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

369

A 69. § (4) bekezdésének a) pontja az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (4) bekezdését.

370

A 69. § (4) bekezdésének d) pontja a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

371

A 69. § (5) bekezdés harmadik mondatát a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

372

A 69. § (6) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 47. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

373

A 69/A. §-t a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 25. §-a iktatta be. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

374

A 70. § (1) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 48. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

375

A 70. § (2) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 34. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

376

A 70. § (2) bekezdésének a) pontja a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

377

A 70. § (3) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

378

A 70. § (4) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

379

A 70. § (6) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 48. § (4) bekezdése iktatta be.

380

A 71. § (1) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 35. §-ával megállapított, a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

381

A 72. § a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 49. §-ával megállapított szöveg.

382

A 73. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 36. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

383

A 73. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

384

A 73. § (1) bekezdés b) pontja a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

385

A 73. § (1) bekezdés c) pontja a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

386

A 73. § (1) bekezdés d) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

387

A 73. § (1) bekezdése e) pontjának ef) alpontja a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) bekezdésének 9. pontja szerint módosított szöveg.

388

A 73. § (1) bekezdésének f) pontja a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 41. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

389

A 73. § (1) bekezdésének g) pontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 50. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

390

A 73. § (1) bekezdés h) pontját a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

391

A 73. § (2) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

392

A 73. § (3) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

393

A 73. § (4) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 27. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

394

A 73. § (5) bekezdése a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

395

A 73. § (6) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

396

A 74. § (1) bekezdése a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

397

A 74. § (2) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 37. §-ával megállapított, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 42. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

398

A 74. § (3) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

399

A 74. § (4) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 99. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

401

A 76. § a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

402

A 76. § (3) bekezdése a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

403

A 77. § (1) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

404

A 77. § (1) bekezdés c) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

405

A 77. § (2) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (4) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

406

A 78. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 41. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

407

A 78. § (3) bekezdése a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdés a) pont ai) alpontja szerint módosított szöveg.

408

A 79. § b) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

409

A 80. § (1) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 42. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak. A 2003. február 15. napja előtt elrendelt utógondozást a fiatal felnőtt kérelmére meg lehet szüntetni, kivéve, ha részére a gyámhivatal otthonteremtési támogatást állapított meg, és ennek felhasználásáról az elszámolás még nem történt meg.

410

A 80. § (3) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 42. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

411

A 80. § (4) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 29. §-a iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

412

A 81. § a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

413

A 82. § (1) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 93. § (1) bekezdés e) pont ef) alpontja szerint módosított szöveg.

414

A 82. § új (2) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 44. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (2)–(6) bekezdés számozását (3)–(7) bekezdésre változtatva. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

415

A 82. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 44. §-a (3) bekezdésre változtatta, szövege a 72/2003. (V. 28.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

416

A 82. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 44. §-a (4) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 93. § (1) bekezdés e) pont eg) alpontja.

417

A 82. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 44. §-a (5) bekezdésre változtatta, nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 93. § (1) bekezdés e) pont eh) alpontja, a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 65. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

418

A 82. § (5) bekezdés d) pontját a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

419

A 82. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 44. §-a (6) bekezdésre változtatta.

420

A 82. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 44. §-a (7) bekezdésre változtatta.

421

A 82. § (7) bekezdés a) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

422

A 83. § (1) bekezdését a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 93. § (1) bekezdés e) pont ei) alpontja hatályon kívül helyezte.

423

A 83. § (2) bekezdés b) pontját a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 93. § (1) bekezdés e) pont ej) alpontja hatályon kívül helyezte.

425

A 83. § (4) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

426

A XI/A. Fejezetet (83/A. §) a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

427

A 84. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 46. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

429

A 84. § (2) bekezdés e) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

431

A 84. § (4) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

432

A 85. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 47. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

433

A 85. § (1) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

435

A 85. § (3) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

436

A 86. § (1) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

437

A 86. § (2) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

440

A 87. § e) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 48. §-ával megállapított, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

441

A 87. § g) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 48. §-a iktatta be, szövege a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) bekezdésének 16. pontja szerint módosított szöveg.

442

A 87. § h) pontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 51. §-a iktatta be.

443

A 88. § (1) bekezdésének harmadik mondatát a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 52. §-a iktatta be, szövege a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 17. és 18. pontja szerint módosított szöveg.

444

A 88. § (2) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 49. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

445

A 88. § (2) bekezdés b) pontja a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

446

A 88. § (3) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 49. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

447

A 88. § (3) bekezdés d) pontja a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

448

A 88. § (4) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

449

A 89. § (1) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

450

A 89. § (3) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 50. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.

451

A 90. § a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

452

A 90. § (1) bekezdés a) pont ab) alpont a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.

453

A 90. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.

454

A 90. § (5) bekezdés f) pontját a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 93. § (1) bekezdés e) pont ek) alpontja hatályon kívül helyezte.

456

A 91. § (2) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

459

A 91/A. §-t megelőző alcímet a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be.

460

A 91/A. §-t a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

461

A 91/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

464

A 91/A. § (5) bekezdése a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § b) pontja szerint módosított szöveg.

465

A 91/A. § (6) bekezdése a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 21. pontja szerint módosított szöveg.

466

A 91/A. § (7) bekezdése a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

467

A 91/B. §-t a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

468

A 91/B. § (1) bekezdés b) pontját a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

469

A 91/B. § (1) bekezdés d) pontja a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § d) pontja szerint módosított szöveg.

471

A 91/B. § (1) bekezdés h) pontja a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

472

A 91/B. § (1) bekezdés i) pontját a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

473

A 91/B. § (1) bekezdés j) pontja a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

474

A 91/B. § (2) bekezdése a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § f) pontja szerint módosított szöveg.

475

A 91/B. § (4) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

477

A 91/B. § (6) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

478

A 91/B. § (7) bekezdését a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

479

A 91/C. §-t a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

480

A 91/C. § (1) bekezdése a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

481

A 91/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.

482

A 91/C. § (2) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

483

A 91/C. § (3) bekezdés a) pontja a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § f) pontja szerint módosított szöveg.

484

A 91/C. § (3) bekezdés b) pontja a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § g) pontja szerint módosított szöveg.

486

A 91/D. §-t a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

487

A 91/D. § (1) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

489

A 91/D. § (3) bekezdését a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

490

A 91/D. § (4) bekezdése a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

491

A 91/D. § (4) bekezdés b) pontja a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.

492

A 91/D. § (4) bekezdés c) pontja a 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.

494

A 91/D. § (6) bekezdését a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

495

A 91/D. § (7) bekezdését a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.

497

A 91/D. § (9) bekezdését a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

498

A 91/D. § (10) bekezdését a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

499

A 91/E. §-t megelőző alcímet a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be.

501

A 91/F. §-t megelőző alcímet a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

502

A 91/F. §-t a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze ez utóbbi módosító rendelet 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

504

A 91/G. § (1) bekezdése a 236/2012. (VIII. 10.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

505

A 91/G. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 236/2012. (VIII. 10.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

506

A 91/G. § (3) bekezdése a 236/2012. (VIII. 10.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

508

A 91/H. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 236/2012. (VIII. 10.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

509

A 91/H. § (4) bekezdése a 236/2012. (VIII. 10.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

512

A 91/J. § (1) bekezdése a 236/2012. (VIII. 10.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

513

A 91/J. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 236/2012. (VIII. 10.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

514

A 91/J. § (2) bekezdés a) pontja a 236/2012. (VIII. 10.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

517

A 91/M. §-t és az azt megelőző alcímet a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja.

520

A 91/P. §-t és az azt megelőző alcímet a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés c) pontja.

523

A 91/S. §-t és az azt megelőző alcímet a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés d) pontja.

526

A 92. § a) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 53. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

527

A 93. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 53. §-a.

528

A 93. § e) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 54. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

529

A 93. § (1) bekezdés j) pontját a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

530

A 93. § (2) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 53. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdésével megállapított, a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 17. § p) pontja szerint módosított szöveg.

531

A 94. § (1) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. §-a, a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 17. § p) pontja szerint módosított szöveg.

532

A 95. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 55. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

533

A 95. § (1) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 54. §-ával megállapított szöveg.

534

A 96. § (3) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 56. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

535

A 97. §-t megelőző alcím a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdés a) pont al) alpontja szerint módosított szöveg.

536

A 97. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § i) pontja szerint módosított szöveg.

537

A 97. § (1) bekezdésének d) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 57. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti d) pont jelölését f) pontra változtatva. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

538

A 97. § (1) bekezdésének e) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 57. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2004. január 1. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

539

A 97. § (1) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 51. §-ának (1) bekezdése f) pontra változtatta. A 97. § (1) bekezdés f) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 41. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

540

A 97. § (1) bekezdés g) pontját a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

541

A 97. § (1) bekezdés h) pontját a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

543

A 97. § (3) bekezdésének nyitó szövegrésze a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 55. § (1) bekezdésével megállapított, a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § i) pontja szerint módosított szöveg.

544

A 97. § (3) bekezdésének c) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 57. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

545

A 97. § (3) bekezdés e) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 41. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

546

A 97. § (3) bekezdésének f) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 57. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

547

A 97. § (4) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 55. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § i) pontja szerint módosított szöveg.

548

A 97. § (4) bekezdés e) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 41. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

550

A 97. § (6) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 55. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

551

A 97/A. §-t a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

552

A 98. § (1) bekezdésének felvezető mondata a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 58. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

553

A 98. § (1) bekezdés c) pontja a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

554

A 98. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

555

A 99. § (1) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 99. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

556

A 99. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.

557

A 100. § (2) bekezdés c) pontja a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

558

A 100. § (2) bekezdésének d) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 59. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

559

A 100. § (2) bekezdésének h) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 59. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

560

A 100. § (2) bekezdésének i) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 99. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

561

A 101. § (1) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 60. §-ával megállapított, a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

562

A 102. § (1) bekezdésének a) pontja a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 56. §-ával megállapított szöveg.

563

A 102. § (1) bekezdés b) pontja a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg.

564

A 102. § (1) bekezdésének c) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 61. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

565

A 102. § (1) bekezdésének e) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 61. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

566

A 102. § (1) bekezdésének f) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 61. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

567

A 102. § (1) bekezdésének h) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 61. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

568

A 102. § (1) bekezdésének i) pontja az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított, a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

569

A 102. § (1) bekezdésének j) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 61. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

570

A 102. § (1) bekezdés k) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 41. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

571

A 102. § (2) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés s) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

572

A 102. § (2) bekezdés b) pontja a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

573

A 102. § (2a) bekezdését a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

574

Az 102. § (3) bekezdését a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az addigi (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.

575

Az 102. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdése, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 35. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

577

A 103. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 62. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

578

A 103. § (1) bekezdése a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) bekezdése b) alpontjának be) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

579

A 103. § (1a) bekezdését a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

580

A 103. § (1b) bekezdését a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

581

A 103. § (2) bekezdése a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

582

A 103. § új (4) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 57. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta. Az új (4) bekezdés szövege a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 19. § c) pontja szerint módosított szöveg.

583

A 103. § (5) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 57. §-a iktatta be, szövege a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 23. pontja szerint módosított szöveg.

584

A 103. § eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 57. §-a.

585

A 104. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 63. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

586

A 105. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 64. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

587

A 105/A. §-t megelőző alcím a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

588

A 105/A. §-t a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 65. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

589

A 105/A. § (4) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (4) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

590

A 105/A. § (4a) bekezdését a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

591

A 105/A. § (6) bekezdése a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 7. §-a, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 46. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

592

A 105/A. § (7) bekezdése a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

593

A 105/A. § (7a) bekezdését a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be.

594

A 105/A. § (7b) bekezdését a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be.

595

A 105. § (11) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 58. §-a iktatta be.

596

A 106. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 66. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

597

A 107. § (2) bekezdésének c) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 67. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

598

A 107. § (2) bekezdésének f) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 67. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

599

A 109. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 68. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

600

A 109. § (2) bekezdése a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

601

A 109. § (3) bekezdés b) pontja a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

602

A 109. § (5) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 59. §-ával megállapított szöveg.

603

A 110. § (1) bekezdés b) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

604

A 110. § (1) bekezdés d) pontja a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

605

A 110. § (1) bekezdésének f) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 69. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak. A 2003. február 15. napja előtt elrendelt utógondozást a fiatal felnőtt kérelmére meg lehet szüntetni, kivéve, ha részére a gyámhivatal otthonteremtési támogatást állapított meg, és ennek felhasználásáról az elszámolás még nem történt meg.

606

A 110. § (1) bekezdésének i) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 69. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövege a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

607

A 110. § (2) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 69. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

608

A 110. § (3) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 69. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 60. §-ával megállapított szöveg.

609

A 110. § (4) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 69. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

610

A 110. § (5) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 36. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

611

A 111. § a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni. A 111. § második mondatát az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 16. § (4) bekezdését.

612

A 112. § (1) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 71. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

613

A 112. § (2) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés t) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

614

A 113. § (1) bekezdésének a) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

615

A 113. § (1) bekezdésének d) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

616

A 113. § (1) bekezdésének e) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

617

A 113. § (2) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

618

A 114/A. §-t és a 114/A. § előtti alcímet a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 73. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet – 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével megállapított – 97. § (2) bekezdése alapján 2005. július 1-jén lépett hatályba.

619

A 114/A. § (1) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 47. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

621

A 114/B. §-t a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 73. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet – 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével megállapított – 97. § (2) bekezdése alapján 2005. július 1-jén lépett hatályba.

622

A 114/B. § (1) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 24. pontja szerint módosított szöveg.

623

A 114/B. § (2) bekezdés f) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 41. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

624

A 114/B. § (3) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 24. pontja szerint módosított szöveg.

625

A 114/B. § (4) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

626

A 115. § (2) bekezdése a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 43. §-ával megállapított szöveg.

627

A 117. § a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

628

A 118. § a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

629

A 118. § (4) bekezdése a 172/2013. (V. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

630

A 119. § a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

631

A 120. § (1) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 49–50. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

632

A 120. § (2) bekezdése a 28/2005. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

633

A 120. § (3) bekezdését a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

634

A 120/A. §-t a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

635

A 121. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 76. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak. A 2003. február 15. napja előtt elrendelt utógondozást a fiatal felnőtt kérelmére meg lehet szüntetni, kivéve, ha részére a gyámhivatal otthonteremtési támogatást állapított meg, és ennek felhasználásáról az elszámolás még nem történt meg.

636

A 121. § (1) bekezdésének második mondatát a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 61. §-a iktatta be.

637

A 121. § (2) bekezdésének első mondata a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított, második mondata a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) bekezdésének 18. pontja szerint módosított szöveg.

638

A 122. § (1) bekezdése a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 99. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

639

Az 122. § (2) bekezdése a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

640

A 122. § (2) bekezdés b) pontját a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

641

A 122. § (2) bekezdésének c) pontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdése iktatta be.

642

A 122. § (2) bekezdésének d) pontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdése iktatta be.

643

A 122. § (3) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 62. § (2) bekezdése iktatta be.

644

A 123. § (1) bekezdésének b) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 77. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

645

A 124. § d) pontját a 28/2005. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

646

A 124. § e) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 78. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

647

A 124. § f) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 78. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

648

A 124. § g) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 78. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

649

A 125. § a) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 79. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

650

Az 125. § b) pontja a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

651

A 125. § c) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 79. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

652

A 125. § c) pontjának ce) alpontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdése iktatta be.

653

A 125. § f) pontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 63. § (2) bekezdése iktatta be.

654

A 125. § g) pontját a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 47. §-a iktatta be.

655

A 127. § (2) bekezdés c) pontja a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

656

A 127. § (2) bekezdésének h) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

657

A 127. § (2) bekezdésének i) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

658

A 127. § (2) bekezdésének j) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

659

A 127. § új (3) bekezdést a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

660

A 127. § (4) bekezdést a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. Szövege a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 17. § q) pontja szerint módosított szöveg.

661

A 127. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. §-ának (2) bekezdése (5) bekezdésre változtatta.

662

A 128. § (1) bekezdés c) pontja a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 17. § r) pontja szerint módosított szöveg.

663

A 128. § (1) bekezdés e) pontját a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

664

A 128. § (2) bekezdés a) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

665

A 128. § (2) bekezdésének c) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 81. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

666

A 128. § (3) bekezdésének második mondatát a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 81. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

667

A 130. § (1) bekezdésének c) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 82. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

668

A 130. § (1) bekezdésének d) pontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 64. §-a iktatta be.

669

A 130. § (1) bekezdés e) pontját a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

670

A 130. § (1) bekezdés f) pontját a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése iktatta be.

671

A 130. § (3) bekezdését a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

672

A 130. § (4) bekezdését a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése iktatta be.

673

A 131. § a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

674

A 132. § (1) bekezdésének a) pontja a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján 2002. 01. 01. napját megelőzően gondnokság alá helyezett személyekre vonatkozóan is megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jognyilatkozat megtételére vagy a gyámhivatal intézkedésére 2002. 01. 01. napja után kerül sor.

675

A 132. § (1) bekezdésének b) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 83. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

676

A 132. § (1) bekezdés c) pontja a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés u) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

677

A 132. § (1) bekezdésének d) pontját a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, rendelkezéseit e módosító rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján 2002. 01. 01. napját megelőzően gondnokság alá helyezett személyekre vonatkozóan is megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jognyilatkozat megtételére vagy a gyámhivatal intézkedésére 2002. 01. 01. napja után kerül sor.

678

A 132. § (1) bekezdés e) pontját a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése iktatta be.

679

A 132. § új (2) bekezdését a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

680

A 132. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése.

681

A 132. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése.

682

A 132. § (3) bekezdésének b) pontja a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján 2002. 01. 01. napját megelőzően gondnokság alá helyezett személyekre vonatkozóan is megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jognyilatkozat megtételére vagy a gyámhivatal intézkedésére 2002. 01. 01. napja után kerül sor.

683

A 132. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. A 132. § (5) bekezdése a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

684

A 133. § eredeti szövegét a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésre változtatta.

685

A 133. § (1) bekezdésének f) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 84. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

686

A 133. § új (2) bekezdését a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta. A 133. § (2) bekezdése a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdés a) pont am) alpontja szerint módosított szöveg.

687

A 134. § (2) bekezdése a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

688

A 134. § (3) bekezdése a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

689

A 134. § (4) bekezdése a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

690

A 134. § (5) bekezdését a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

691

A 134. § (6) bekezdését a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

692

A 134. § (6) bekezdés a) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

693

A 134. § (6) bekezdés b) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdés q) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

694

A 134. § (6) bekezdésének c) pontja a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 65. §-ával megállapított szöveg.

695

A 134. § (7) bekezdését a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

696

A 134/A. §-t a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe.

697

A 134/A. § (1) bekezdés e) pontja a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg.

698

A 134/A. § (1) bekezdésének g) pontja a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 85. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

699

A 134/A. § (1) bekezdésének h) pontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 66. §-a iktatta be.

700

A 134/A. § (2) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 54. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

701

A 134/A. § (3) bekezdését a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 55. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

702

A 135. § a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

704

A 136. § (3) bekezdését a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

705

A 136. § (4) bekezdését a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

706

A 137. § (1) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés v) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

707

A 137. § (2) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 56. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

709

A 139. § a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

711

A 141. § (1) bekezdése a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 17. § p) pontja szerint módosított szöveg.

712

A 141. § (3) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

713

A 141. § (4) bekezdése a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 55. §-ával megállapított szöveg.

714

A 141. § (5) bekezdése a 176/2013. (VI. 3.) Korm. rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

715

A 142. § (3) bekezdését a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

716

A 143. § új b) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 86. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti b)–d) pont jelölését c)–e) pontra változtatatva. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

717

A 143. § eredeti b) pontjának jelölését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 86. §-a c) pontra változtatta.

718

A 143. § c) pontjának jelölését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 86. §-a d) pontra változtatta, szövege a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

719

A 143. § d) pontjának jelölését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 86. §-a e) pontra változtatta.

720

A 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 27. §-ának (4) bekezdése alapján a gyámhivatalnak a 2001. november 1-jét megelőzően elrendelt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személyek felülvizsgálatának érdekében a Ptk. 14/A. § (2) bekezdésének megfelelően a cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001: XV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ütemezésben pert kell indítania.

721

A 144. § és az azt megelőző cím a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

723

A 145. § új (2) bekezdését a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

724

A 145. § (2a) bekezdését a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése iktatta be.

725

A 145. § (3) bekezdését a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

726

A 145. § (3a) bekezdését a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése iktatta be.

727

A 145. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése (4) bekezdésre változtatta.

728

A 145. § (5) bekezdését a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése iktatta be.

729

A 146. § a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

730

A 146. § (3) bekezdése a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

731

A 146. § (4) bekezdésének rendelkezéseit a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján 2002. 01. 01. napját megelőzően gondnokság alá helyezett személyekre vonatkozóan is megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jognyilatkozat megtételére vagy a gyámhivatal intézkedésére 2002. 01. 01. napja után kerül sor.

732

A 146. § (4) bekezdésének e) pontja szerinti összeghatárról a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 27. §-ának (2) bekezdése alapján a gyámhivatalnak a gondnok számadásának elbírálásával egyidejűleg határozatban kell döntenie. E módosító rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján ezen rendelkezéseket a 2002. 01. 01. napját megelőzően gondnokság alá helyezett személyekre vonatkozóan is megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jognyilatkozat megtételére vagy a gyámhivatal intézkedésére 2002. 01. 01. napja után kerül sor.

733

A 146. § (5) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 87. §-a, második mondatát a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

734

A 147. § (1) bekezdésének felvezető mondata a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 88. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

735

A 147. § (1) bekezdésének a) pontja a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

736

A 147. § (1) bekezdésének b) pontját a 298/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 88. §-a iktatta a szövegbe. Ez utóbbi módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

737

A 147. § (3) bekezdését a 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

739

A 148. § (3) bekezdés második mondatát a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

740

A 149. § (1) bekezdése a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. §-val megállapított szöveg.

742

A 149. § új (4) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 89. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A 149. § (4) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

743

A 149. § (4a) bekezdését a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése iktatta be.

744

A 149. § (4b) bekezdését a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése iktatta be.

745

A 149. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 89. §-ának (2) bekezdése (5) bekezdésre változtatta, szövege a 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 27. pontja, a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.

746

A 150. § a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított, a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdés s) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

747

A 153. § (1) bekezdésének c) pontját a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (4) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

748

A 153. § (3) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 70. §-a iktatta be, szövege a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

749

A 153. § (4) bekezdését a 385/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

750

A 154. § (1) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 41. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

751

A 154. § (2) bekezdése a 130/2013. (V. 2.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

752

A 154. § (3) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 71. §-ával megállapított szöveg.

753

A 154. § (4) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 71. §-ával megállapított szöveg.

754

A 156. § (1) bekezdése a 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

755

A 156. § (3) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 30. pontja szerint módosított szöveg.

756

A 157. § (2) bekezdésének a) pontját a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 99. §-a (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

757

A 157. § (4) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 91. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

758

A 158. §-t megelőző alcím a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

759

A 158. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 92. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

760

A 158. § (1) bekezdése a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

761

A 158. § (2) bekezdése a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

762

A 158. § (3) bekezdése a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

763

A 158. § (6) bekezdése az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (4) bekezdését.

764

A 158. § (7) bekezdése az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (4) bekezdését.

765

A 159. § előtti alcímet a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 93. §-a iktatta be, szövege a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

766

A 159. § a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 93. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

767

A 159. § (1) bekezdése a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

768

A 159. § (1a) bekezdését a 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 12. § b) pontja.

769

A 159. § (2) bekezdése a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 17. § s) pontja szerint módosított szöveg.

770

A 159. § (3) bekezdése a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 23. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést első alkalommal a 2010. évben benyújtott számadásokra kell alkalmazni.

771

A 159. § (4) bekezdése a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 23. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést első alkalommal a 2010. évben benyújtott számadásokra kell alkalmazni.

772

A 159/A. § előtti alcímet a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 94. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

773

A 159/A. §-t a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 94. §-a iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

774

A 159/A. § (1) bekezdése az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (4)–(6) bekezdését.

775

A 159/A. § (2) bekezdésének első mondata az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (4)–(6) bekezdését.

776

A 159/A. § (4) bekezdése a 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) bekezdése b) alpontjának bh) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

778

A 160. § (5) bekezdésének harmadik mondatát a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 95. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. E módosító rendelet 98. §-ának (1) bekezdése alapján a 2003. február 15. napja után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

779

A 160. § (6) bekezdését a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 95. §-ának (3) bekezdése iktatta be, első mondata a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

780

A 160. § (7) bekezdését a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 73. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

781

A 161. § (1) bekezdés b) pontja a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

782

A 161. § (3) bekezdésének első mondata a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 74. §-ával megállapított szöveg.

783

A 164. § a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 42. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

784

A 165. § (1) bekezdése a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 43. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

785

A 165. § (2) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 75. §-ával megállapított szöveg.

786

A 166. § előtti alcímet a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 76. §-a iktatta be.

787

A 166. §-t a 298/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 76. §-a iktatta be.

788

A 166. § (1) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 31. pontja szerint módosított szöveg.

790

A 166/A. §-t a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 76. §-a iktatta be.

791

A 166/A. § (1) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 33. pontja szerint módosított szöveg.

792

A 166/A. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 33. pontja szerint módosított szöveg.

794

A 167. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdésével megállapított, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg.

795

A 167. § (2) bekezdés a) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

796

A 167. § (2) bekezdés b) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 59. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

797

A 167. § (2) bekezdés c) pontja a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 60. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 61. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

798

A 167. § (3) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg.

799

A 167. § (4) bekezdése a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

800

A 167. § (5) bekezdése a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 34. pontja szerint módosított szöveg.

801

A 167. § (6) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

802

A 167. § (7) bekezdését a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be.

803

A 167. § (8) bekezdését a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

804

A 167/A. §-t a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

805

A 167/A. § (3) bekezdése a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

806

A 167/A. § (4) bekezdés c) pontja a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

807

A 168. § (3) bekezdése a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) bekezdésének 23. pontja szerint módosított szöveg.

808

A 169. § a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg.

809

A 169/A. §-t megelőző alcímet a 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

810

A 169/A. §-t a 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

811

A 170. §-t megelőző alcímet a 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

812

A 170. § a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 45. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

813

A 170. § (1) bekezdése a 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

814

A 170. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 35. pontja szerint módosított szöveg.

815

A 170. § (3) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg.

816

A 170. § (4) bekezdését a 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte.

817

A 170. § (5) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

818

A 170. § (7) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

819

A 170. § (9) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg.

820

A 170/A. §-t megelőző alcímet a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

822

A 172. § (2) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése iktatta be.

823

A hatálybalépés időpontja: 2010. szeptember 16.

824

A hatálybalépés időpontja: 2010. szeptember 16.

825

A 172. § (3) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be.

826

A 172. § (4) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 52. § a) pontja.

827

A 172. § (5)–(6) bekezdését a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 219. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az addigi (5)–(7) bekezdés számozását (7)–(9) bekezdésre változtatta. A 172. § (5)–(6) bekezdését a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

828

A 172. § eredeti (5) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 219. §-a, hatályon kívül helyezte a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés b) pontja. Ez utóbbi módosító rendelet 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

829

A 172. § (8) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1323. pontja hatályon kívül helyezte.

830

A 172. § (9) – eredetileg (7) – bekezdését a 282/1997. ( XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1323. pontja.

831

A 173. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1323. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

832

A 174. §-t és az azt megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1323. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.

833

A hatálybalépés napja: 2012. március 3.

834

A hatálybalépés napja: 2012. március 3.

835

A 175. §-t és a 175. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1323. pontja hatályon kívül helyezte. A 175. §-t újonnan a 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

836

A 176. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1323. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

837

A 176. § (1) bekezdés a) pontja a 236/2012. (VIII. 10.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

838

A 177. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1323. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be.

840

A 178. § (3) bekezdése az 51/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

841

A 178. § (3a) bekezdését az 51/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

843

A 180. §-t a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

844

A hatálybalépés időpontja 2013. április 1.

845

A 181. §-t a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

846

A hatálybalépés időpontja 2013. április 1.

847

A 183. §-t a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

848

A 184. §-t a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

849

A 185. §-t a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

850

Az 1. számú mellékletet a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése a) pontjának ad) alpontja hatályon kívül helyezte.

851

A 2. számú melléklet a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 77. §-ával megállapított szöveg.

853

A 2. számú melléklet 3. pontja a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 12. § (16) bekezdés 37. pontja szerint módosított szöveg.

854

A 3. számú melléklet a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

855

A 3/A. mellékletet a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be.

856

A 4. számú mellékletet a 282/1997. ( XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

857

Az új 5. számú mellékletet az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 5. számú melléklet számozását 7. számú mellékletre változtatva. Az 5. számú melléklet a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerint módosított szöveg.

858

Az új 6. számú mellékletet az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 6. számú melléklet számozását 8. számú mellékletre változtatva. A 6. számú melléklet a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

859

Az 5. számú mellékletet a 282/1997. ( XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 77. §-ával megállapított szöveg. Az eredeti 5. számú melléklet számozását az 57/2006. (II. 21.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése 7. számú mellékletre változtatta, szövege a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

860

A 6. számú mellékletet a 8/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése iktatta be. Az eredeti 6. számú melléklet számozását az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése 8. számú mellékletre változtatta, hatályon kívül helyezte a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (11) bekezdése.

861

A 7. számú mellékletet a 134/2000. (VII. 26.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be. Az eredeti 7. számú melléklet számozását az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése 9. számú mellékletre változtatta, hatályon kívül helyezte a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (11) bekezdése.

862

A 8. számú mellékletet a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 77. §-ával megállapított szöveg. Az eredeti 8. számú melléklet számozását az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése 10. mellékletre változtatta.

864

A 10. számú melléklet I/3. pontja a 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § h) pontja szerint módosított szöveg.

865

A 10. számú melléklet I. pont 4. és 5. alpontját a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 93. § (1) bekezdés e) pont em) alpontja hatályon kívül helyezte.

866

A 10. számú melléklet 6. pontja a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 52. § b) pontja szerint módosított szöveg.

867

A 10. melléklet II. rész címe a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (6) bekezdése, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 19. § d) pontja szerint módosított szöveg.

868

A 10. melléklet II. rész 1. pontja a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (6) bekezdése, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 19. § d) pontja szerint módosított szöveg.

869

A 11. számú mellékletet a 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be, szövege a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

870

A megfelelő aláhúzással jelölendő! Amennyiben a gyermek részére családbafogadó gyám került kirendelésre kérjük csatolni a kérelemhez a gyámhatóság gyámrendelésről szóló döntésének másolatát.

871

Nemleges válasz esetén kérjük a szövegrészt áthúzással törölni.

874

A 14. számú mellékletet a 98/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés o)–q) pontja szerint módosított szöveg.

875

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 90. §-a szerinti felvételi és mulasztási napló alapján kérjük megadni.

876

Az óvodai felvétel időpontja, kivéve, ha a rendszeres óvodába járás kezdő időpontja és az óvodai felvétel időpontja eltér egymástól.

877

A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (1) bekezdése szerinti jegyzői adatközléssel megadott időpontot kérjük feltüntetni.

886

A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (2) bekezdése alapján értelmezendő

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére