15/1997. (II. 28.) AB határozat
15/1997. (II. 28.) AB határozat1
1997.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének ,,a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról'' szóló 6/1994. (III. 30.) számú önkormányzati rendelete 56. §-a alapján ,,a bölcsődei ellátások térítési díja'' keretében külön fizetési tételként bevezetett ,,gondozási díj''-at tartalmazó előírás törvénysértő, ezért azt 1997. május 1-jei hatállyal megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. Csepreg város önkormányzati képviselő-testülete a 6/1994. (III. 30.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) – többször módosított – 56. §-a alapján a bölcsődei ellátások térítési díját 1996. április 1-jei hatállyal gyermekenként és naponként 158 forintban határozta meg. Az összeg két részből tevődik össze: étkezési térítési díjból és gondozási díjból.
2. A Vas Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője szerint az Ör. kifogásolt előírása magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseibe ütközik. Hivatkozik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (4) bekezdésére, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. § (1) bekezdésére, 60. §-ára, 90. §-ára, 92. § (1) bekezdésére, 115. § (1) bekezdésére és 115/A. § (2) bekezdésére, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 2. § (2) és (4) bekezdésére, valamint a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről kiadott 2/1994. (I. 30.) NM rendelet tartalmára. E jogszabályok megjelölt rendelkezéseiből a hivatalvezető arra a következtetésre jut, hogy ,,a gyermekek napközbeni ellátása (így a bölcsődei ellátás is) szociális alapfeladat''. A fenntartónak tehát ,,csak intézményi díj megállapítására van lehetősége, ... intézményi szolgáltatásért egyéb térítés – így gondozási díj – nem állapítható meg.''
A hivatalvezető – törvényességi ellenőrzés körében tett – felhívását a városi képviselő-testület nem fogadta el. Úgy vélekedett, hogy a bölcsőde fenntartása ,,az Önkormányzat által önként vállalt feladat'', amit igazol, hogy ,,más kötelező feladatokkal ellentétben a bölcsőde nem részesül normatív állami hozzájárulásban'', ezért még ,,a bölcsőde bezárását'' is fontolóra vehetné. Azzal is érvelt az önkormányzat, hogy ,,a megemelt szintű térítési díjat a lakosság tudomásul vette''.
Felhívásának elutasítása miatt a közigazgatási hivatal vezetője az önkormányzati rendelet kifogásolt előírásának alkotmánybírósági felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte.
3. A kezdeményezés megalapozott.
3.1. Az Szt. 86. §-a azt a kötelezettséget írja elő, hogy ,,A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni a) az 59–65. §-ok szerinti alapellátásról ...'' A 60. § (1) bekezdése kimondja, hogy a gyermekek napközbeni ellátását (felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését) – a)–e) pontok feltételei szerint – meg kell szervezni. A 61. § külön kiemeli, hogy a ,,napközbeni ellátás a helyi igényeknek megfelelően nappali, hetes vagy hosszabb időszakra szóló gondozás keretében is megszervezhető, különösen bölcsődében...''
Az idézett törvényi rendelkezésekből egyértelműen kitűnik, hogy a bölcsődéről való gondoskodás kötelezően ellátandó települési önkormányzati feladat.
3.2. Az Szt. 1993. február 27-i hatálybalépése előtt a bölcsőde fenntartása valóban nem szerepelt a helyi közszolgáltatások között a települési önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok körében. Sem az Ötv. 8. § (4) bekezdésének eredeti, sem módosított szövege, sem a feladat- és hatáskörökről szóló 1991. évi XX. törvény, sem más törvény előírása nem rendelkezett arról, hogy az egyébként helyi közügyként kezelendő bölcsődei fenntartás egyben kötelezően ellátandó feladat is lett volna. A korabeli törvények Alkotmányt nem sértő szabályozására tekintettel az Alkotmánybíróság 1992. április 7-én – 2156/H/1991. AB sz. alatt – olyan határozatot hozott, amelyben a bölcsődei gondozási díj bevezetése miatt egy fővárosi kerületi önkormányzati rendelet alkotmányellenességét nem állapította meg, ezért az erre vonatkozó indítványt elutasította. 1993 előtt ugyanis a gondozási díj élelmezési térítési díjon felüli előírása nem ütközött magasabb szintű jogszabály előírásába (ABH 1992. 712–714.). Az Szt. hatálybalépése után azonban a törvényi szabályozás megváltozott. Téves tehát a városi önkormányzatnak az az állítása, hogy a bölcsőde fenntartása jelenleg is önként vállalt önkormányzati feladat. S a hivatalvezetői érvelés is pontatlan annyiban, hogy a bölcsődéről való kötelező gondoskodást az Ötv. 8. § (4) bekezdése rendelkezéséből is eredezteti.
3.3. Az Szt. 115. § (1) bekezdése szerint a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások – s az Szt. 57. § és 60–61. §-a alapján ide vonandó a bölcsődei gyermekek napközbeni ellátása is – térítési díját az intézményt fenntartó szerv állapítja meg. Az Szt. 115/A. § (2) bekezdése – kógens szabályként – úgy rendelkezik, hogy a térítési díj alapja ,,az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege'', a fizetendő személyi térítési díjat pedig – a (3) bekezdés szerint – ennek az összegnek ,,az általános forgalmi adóval növelt összege és az igénybe vett étkezések számának szorzata'' adja ki. A Korm. r. 8. § (1) bekezdése csak megerősíti a törvényi szabályozást, amikor kimondja, hogy ,,(1) A gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni... b) bölcsődében, hetes bölcsődében...''
A jogszabályi rendelkezések közvetve is bizonyítják, hogy az alapfeladathoz tartozó intézményi szolgáltatásért az Szt. 115/A. § (1)–(3) bekezdése alapján kiszámítandó térítési díjon felül egyéb térítés – így gondozási díj – nem állapítható meg. A kógens szabálytól való eltérés ugyanis akkor megengedett, ha az a szociális ellátást igénybevevő az Szt. 115/A. § (4) bekezdésében meghatározott kedvezőbb, méltányosabb feltételeknek is megfelel. A Korm. r. 2. § (5) bekezdése szerint pedig ,,a szolgáltatás önköltségét meg nem haladó térítés'' ugyan kérhető a kötelezettől, de csak ,,a külön jogszabály szerint alapfeladatot meghaladó, az intézmény által szervezett programokért, szolgáltatásokért''. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 2/1994. (I. 30.) NM rendelet 34. §-a azt mondja ki, hogy ha az ,,alapfeladatokat nem veszélyezteti, a bölcsőde külön szolgáltatásként a) nyitott bölcsődei csoportban játszócsoport-klubot; b) gyermekhotelt; valamint c) házi gyermekfelügyeletet működtethet.''
3.4. Téves az az érvelés, hogy a bölcsődefenntartást az állami költségvetés nem támogatja. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 3. számú mellékletének (mely azt a címet viseli: ,,A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei'') 4. pontja (a pont megnevezése: ,,Szociális és gyermekjóléti feladatok. Összege: 2800–7000 Ft/állandó népesség'') szerint ezen állami hozzájárulásból – többek között – ,,a gyermekek napközbeni ellátása, beleértve a bölcsődei, óvodai és iskolai napközi ellátást...'' biztosítandó, illetve egészítendő ki. Az 1997. évi költségvetésről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 3. számú mellékletének ugyancsak 4. pontja (mely a támogatás összegszerűségét 3500–10 500 Ft/állandó népességben határozza meg) szintén úgy rendelkezik, hogy ez a normatív állami hozzájárulás – többek között – ,,a gyermekjóléti szolgáltatások működési költségeihez'' kapcsolódik.
4. A 3.1–3.4. alpontokban részletezett indokai alapján az Alkotmánybíróság az Ör.-nek a bölcsődei ellátások térítési díja keretében külön összetevőként megállapított gondozási díjra vonatkozó rendelkezését megsemmisítette.
5. A jogbiztonság követelményére, a lakosság által tudomásul vett szabályozás visszamenőleges megbolygatásának mellőzésére, a törvényes előírások szerinti önkormányzati rendeletmódosítás időigényére és a joghézag keletkezésének megelőzésére figyelemmel az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a gondozási díjat tartalmazó rendelkezést nem e határozat közzététele napjával kezdődően, hanem 1997. május 1-jei hatállyal semmisíti meg.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1016/H/1996.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás