KK BH 1997/151
KK BH 1997/151
1997.03.01.
A Szerencsejáték Felügyelet határozata bíróság által felülvizsgálható, ha az érdemi határozatnak minősül [Áe. 72. § (1) bek.; 1991. évi XXXIV. tv. 7. § (3) bek.].
A felperes 1994. március 17-én kérelemmel fordult az alpereshez annak megállapítása iránt, hogy az általa összeállított gép játékautomatának minősül-e.
Az alperes a felperest hiánypótlásra hívta fel, majd az 1994. augusztus 31-én kelt határozatával a megindult játékminősítési eljárást felfüggesztette, egyben a felperest felhívta, hogy a korábban megjelölt irat megszerzéséhez szükséges, más szerv hatáskörébe tartozó eljárás megindítása érdekében tett intézkedést legkésőbb a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Szerencsejáték Felügyeletnél megfelelően igazolja, mert ennek hiányában az eljárást megszünteti. Tartalmazza a határozat azt is, hogy ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a Fővárosi Bíróságon azonban keresettel megtámadható.
A felperes a részére biztosított 30 napos határidőn belül kérelmet nyújtott be az alpereshez a határozat saját hatáskörben való hatályon kívül helyezése iránt azzal, hogy ha erre nincs lehetőség, úgy kéri beadványát keresetnek tekinteni és a Fővárosi Bírósághoz továbbítani.
Az alperes a kérelemnek saját hatáskörben eljárva nem adott helyt, azt keresetként a bírósághoz továbbította, kifejtve, hogy a kereset alaptalan, mert a felfüggesztő határozat jogszabályt nem sért.
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 157. §-ának a) pontjában és a 158. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján megszüntette, rámutatva, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva - ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási ügy érdemben hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. Mivel a jelen közigazgatási ügy tárgya játékminősítés volt, erről pedig a közigazgatási szerv döntést nem hozott, így - az elsőfokú bíróság szerint - nem áll rendelkezésre olyan érdemi döntés, amelynek felülvizsgálatára a bíróság hatáskörrel rendelkezne.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperes fellebbezett, és kérte annak hatályon kívül helyezését, valamint az elsőfokú bíróságnak a per további tárgyalására és új határozat hozatalára való utasítását. Álláspontja szerint a Pp. 324. §-a (2) bekezdésének a) pontja és az Áe. 3. §-a nem zárja ki a bírósági út igénybevételét a megtámadott határozat vonatkozásában, figyelemmel arra is, hogy az alkotmány 57. §-ának (5) bekezdése az államigazgatási döntések ellen is általános érvénnyel deklarálja a jogorvoslathoz való jogot. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a perbeli felfüggesztő határozat a felperes tekintetében kötelezettséget állapít meg, amikor felhívja arra, hogy a megadott 30 napos határidőn belül a szükséges eljárás megindítását az alperesnél megfelelően igazolja. Az alperes értelmezésében az Áe. 72. §-ának (1) bekezdésében lévő eltérő törvényi rendelkezésre való utalás az adott esetben azt jelenti, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7. §-ának (3) bekezdése a fellebbezés kizárásával a perben vitatott határozat jogszerűségi felülvizsgálatát bírósági úton teszi lehetővé.
A felperes észrevételében az alperesi fellebbezéssel egyetértett, kérte az első fokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalására és érdemi határozat hozatalára való utasítását.
A fellebbezés alaptalan.
A szerencsejáték szervezéséről szól 1991. évi XXXIV. törvény 7. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a Szerencsejáték Felügyelet határozata ellen - a bírságot kiszabó határozat kivételével - államigazgatási eljárásban fellebbezésnek nincs helye. A Szerencsejáték Felügyelet határozata ellen tehát közigazgatási eljárásban - az ott biztosított kivétellel - fellebbezésnek nincs helye, de bírósági felülvizsgálata kérhető, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak, mert a Szerencsejáték Felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint járt el.
Amint arra az elsőfokú bíróság helyesen rámutatott, az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik. Az adott esetben nincs olyan eltérő törvényi rendelkezés, amely lehetőséget adna az alperes által hozott nem érdemi határozat bíróság általi felülvizsgálatára. Nem minősül ilyennek az 1991. évi XXXIV. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében írt azon rendelkezés sem, amely kizárja a Szerencsejáték Felügyelet határozata ellen államigazgatási eljárásban igénybe vehető jogorvoslatot. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az eljárás folyamán hozott közigazgatási döntések akkor sem minősülnek az ügy érdemében hozott döntésnek, ha azok az ügyfél számára valamely intézkedés megtételére kötelezettséget írnak elő, mert ez annak érdekében történik, hogy lehetővé váljék az ügy érdemi elintézése, a keresettel támadható határozat meghozatala.
Az elsőfokú bíróság tehát jogszerűen eljárva hozta meg a pert megszüntető határozatát, mert érdemi ügydöntő határozat hiányában, hatáskör hiánya miatt a pert a Pp. 158. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel hivatalból meg kellett szüntetnie. (Legf. Bír. Kpkf. II. 27 624/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás