168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

1. §² (1)³ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon

(2)⁴ A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó hatósági ügyekben, a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alapján járó nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, valamint a külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén a nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon

(3)⁵ A szolgálati viszonyban álló személyek nyugdíjügyében a külön jogszabály szerinti eseteken túl akkor is a Magyar Honvédség, illetve az Információs Hivatal nyugdíj-megállapító szerve jár el, ha a Magyarországon megszerzett szolgálati időt megelőzően az igénylő szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezménnyel érintett országban szerzett szolgálati idejét is figyelembe kell venni.

2. §⁶ A nyugellátások, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátások folyósításával kapcsolatos feladatokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: nyugdíjfolyósító szerv) látja el.

3. §⁷ A rehabilitációs szakértői szerv rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj esetén külön jogszabály szerint komplex minősítést végez.

4–7. §⁸

7/A. §⁹

8. §¹¹ (1)¹²

(2)¹³

(3)¹⁴ Az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogszerzés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a jogosult a jogosultság megszerzéséhez szükséges életkort betöltötte és a szolgálati időt megszerezte.

9. § (1)¹⁵ A Tny. 18/A. § (3) bekezdése szerinti csökkentést a Tny. 12. §-a alapján megállapított öregségi nyugdíj összegére kell végrehajtani.

(2)¹⁶

9/A. §¹⁷ Az öregségi teljes, illetve résznyugdíj, az előrehozott öregségi nyugdíj és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása során a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti jogviszonyban álló személy esetén a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző naptári napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.

10. §¹⁸ Az öregségi nyugdíjra jogosult magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a Tny. 12. § (6) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjat akkor kell megállapítani, ha a magánnyugdíjpénztár – a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek

10/A. §¹⁹ Ha az átmeneti járadékban vagy rendszeres szociális járadékban részesülő személy öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, az öregségi teljes vagy résznyugdíjának havi összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amely az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása kezdő időpontjának hónapjában átmeneti járadék, illetve rendszeres szociális járadék címén megillette, vagy megillette volna.

11. §²⁰ A 2007. december 31-ét követő, de 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.

11/A. §²¹ (1) Ha az öregségi nyugdíjas baleseti rokkantsági nyugdíjra is jogosult

(2)²³

11/B. §²⁴ (1) A járulékfizetési felső határ – Tny. 13. §-ának (1) bekezdése szerint csökkentett – összegét a 15. § megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.

(2)²⁵ Ha a 2010. december 31-ét követő és 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 330 000 forintnál több, akkor

11/C. §²⁶

11/D. §²⁷

11/E. §²⁸

11/F. §²⁹

12. §³⁰ (1) A Tny. 18. § (2b)–(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek

(2) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(3) Ha a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel állapítják meg, a kérelemhez csatolni kell az ápolási díjat megállapító határozat másolatát, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát.

(4) Ha az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel állapítják meg, be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát.

(5) Ha a kérelmező hatósági nyilvántartásban szereplő adatokat nem igazol, a nyugdíj-megállapító szerv a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

13. §³⁴

14. §³⁵ (1) A Tbj. 34. §-ának (1) bekezdése szerint megállapodást kötő személy e minőségben eltöltött idejére a nyugellátás megállapításánál az az összeg számít keresetnek, amely után nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet.

(2) Ha a nyugdíjigénylőt 1997. január 1-je előtt főfoglalkozásában a teljes (törvényes) munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatták, a mellékfoglalkozásból származó keresetet is figyelembe kell venni a havi átlagkereset meghatározásánál.

(3) A Tny. 13. §-a alapján a Tny. 22. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban meghatározott kereset (jövedelem) megállapításánál a baleseti járadékot a nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összegén felül akkor is figyelembe kell venni, ha a naptári évre számított kereset, jövedelem ezzel a járulékfizetési felső határösszeget meghaladja.

(4) Ha a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető keresettel, jövedelemmel azonos időre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, erre az időtartamra a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell figyelembe venni.

(5)³⁶ A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő esetén – a Tny. 22. § (1) bekezdés i) pontjának alkalmazásánál – annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként, jövedelemként figyelembe venni, amely bevétel 20 százaléka után a mezőgazdasági őstermelő a 8,5 százalékos mértékű, nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot, illetve a 9,5 százalékos mértékű, nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló nyugdíjjárulékot megfizette. A felszolgálási díj, illetőleg a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81 százalékát kell a havi átlagkereset meghatározásánál keresetként, jövedelemként figyelembe venni.

(6) Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál a Tny. 22. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ellátásokat, juttatásokat keresetként a 15. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell számításba venni.

(7) Ha az 1992. március 1-je előtt hatályos jogszabályok egyes személyek – így különösen a háztartási alkalmazottak, egyéni gazdálkodók – esetén a járulékalapul szolgáló jövedelmet az elért jövedelemtől függetlenül konkrét összegben állapították meg, erre az időszakra keresetként ezt az összeget kell figyelembe venni azzal, hogy e keresetet a 15. § szerint csökkenteni nem kell. Az 1992. február 29-ét követő ilyen időszakra keresetként – ha tényleges jövedelemmel a nyugdíjigénylő nem rendelkezik – a külön jogszabályban meghatározott, az adott jogviszony fennállása alatt érvényes minimálbért kell figyelembe venni, és a 15. § szerint csökkenteni kell.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára nézve is, amelyet az igénylő szigorított javító-nevelő munkában töltött, vagy amely alatt a szakszövetkezeti tag 1992. március 1-je előtt társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(9)³⁷ A bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél föld alatt legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját, kérelemre, annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott. A munkakör változása esetén a korábbi korkedvezményes munkakörben elért átlagkeresetet kell alapul venni, ha az igénylő a változásig is legalább tizenöt évet dolgozott föld alatt korkedvezményre jogosító munkakörben, és a korábbi munkakör szerinti átlagkereset számára kedvezőbb. A gazdálkodó szervezet, illetőleg a korkedvezményre jogosító tevékenység megszűnése esetén az azonos tevékenységet folytató bányaüzemnél, ennek hiányában a bányászati ügyekért felelős miniszter által – az illetékes érdek-képviseleti szerv véleményének meghallgatásával – meghatározott bányaüzemnél azonos munkakörben foglalkoztatottak átlagkeresetét kell figyelembe venni. E rendelkezés akkor alkalmazható, ha az igénylő a nyugdíj megállapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került föld feletti munkakörbe. A kereseti átlag megállapításánál az azonos munkakörben foglalkoztatottak nyugdíjjárulék-köteles keresetét, jövedelmét kell figyelembe venni.

(10)³⁸ Ha nemzetközi egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor ennek összegét a nyugdíjigénylő nyugdíjazását megelőzően betöltött munkakörében, illetőleg ahhoz hasonló munkakörben a nyugellátás megállapításának időpontja szerinti – a Foglalkoztatási Hivatal által közölt – kereset országos átlaga alapján, de legfeljebb a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összegének figyelembevételével kell meghatározni.

(11) A havi átlagkereset meghatározása során a kereseti (jövedelmi) adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre (jövedelemre) vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak, illetve jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal – így különösen a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdése vagy 50. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset (jövedelem) kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással – lehet igazolni.

15. §³⁹ (1) A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időponttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó keresetet, jövedelmet naptári évenként a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és (4) bekezdésében foglaltak szerint csökkenteni kell.

(2)⁴⁰ Az (1) bekezdés szerint kiszámított – a 2009. december 31-e utáni időponttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó kereset, jövedelem esetében a keresetek, jövedelmek (1) bekezdés szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított, a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adóalap-kiegészítés együttes összegének megfelelő – keresetet, jövedelmet, továbbá az 1987. december 31-ét követően megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó 1987. december 31-e utáni és 1998. január 1-je előtti időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a személyi jövedelemadó e keresetekre eső képzett összegével. Az adó, illetve az alapjául szolgáló kereset kiszámításánál a (4)–(5) bekezdésben foglaltakon felül további, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő tételeket és adókedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A (2) bekezdés szerinti keresetet a következők szerint kell megállapítani:

(4) Az adott évben elért, a (3) bekezdés b) pontja szerint éves szintre számított keresetből

(5) Az éves szintű keresetekhez tartozó adó – (3) bekezdés c) pontja szerinti – meghatározása során az adott évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből

(6)⁴⁶ Az (1)–(5) bekezdés alapján meghatározott naptári évi kereseteket, valamint – ha az 1988. január 1-je előtti keresetet is figyelembe kell venni – a Tny. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti kereseteket a 2. számú mellékletben foglalt szorzószámok figyelembevételével kell növelni. A tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépéséig – a tárgyévet megelőző évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok figyelembevételével – előleget kell megállapítani, ebben az esetben a nyugdíj-megállapítás ügyintézési határideje a tárgyévi szorzószámok hatálybalépését követő tizedik munkanapon jár le.

16. §⁴⁷ (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért – a Tny. 22. §-a, illetve e rendelet 14. §-a és 15. §-ának (2) bekezdése szerint figyelembe veendő – keresetnek a 15. § (6) bekezdése szerint számított együttes összegét el kell osztani az ez idő alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek figyelembe vett keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.

(2) A Tny. 39. §-a szerint számított arányosan elismert szolgálati idő alkalmazása esetén a naptári évi keresethez tartozó osztószámként – a Tny. 22. §-a (7)–(8) bekezdéseinek alkalmazásával – azokat a napokat, amelyekre az igénylőnek keresete, jövedelme volt, arányosítás nélkül kell figyelembe venni.

(3) Az 1996. december 31-ét követően az adott naptári éven belül egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony esetén osztószámként csak azok a napok vehetők figyelembe, amelyekre az igénylőnek az egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony mindegyikében volt keresete.

17. § (1) A 14–16. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a volt mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének kiszámításánál is az 1993. január 1-je előtti naptári évekre vonatkozóan azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál a 40. § (6) bekezdésben felsorolt, továbbá – ha munkanap jóváírás nem történt – azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag

(2)⁴⁸ A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1993. január 1-je előtti szolgálati idejének minden 30 napjára eső keresetet egy havi keresetnek kell tekinteni, és – az 1988. január 1-je előtti időszakban elért kereset kivételével – ugyanarra az időtartamra ezt a keresetet kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó összegének meghatározásánál is. A naptári évenként figyelembe vehető szolgálati idő naptári napjainak száma, az osztószám, továbbá a Tny. 22. §-ának (5) bekezdése szerint szükséges napok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagsági jogviszony időtartamát.

(3) Az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag nem a szövetkezetben, hanem egyéb – biztosítással járó – jogviszony keretében dolgozott, azt a keresetet kell számításba venni, amely után egyéb biztosítással járó jogviszonya alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

18. §⁴⁹

18/A. §⁵⁰ A Tny. 24. §-a (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásánál a rokkantsági résznyugdíjra jogosultságot nem érinti, ha a tíz évi szolgálati idő megszerzésére az ott meghatározott életév betöltését követően került sor.

18/B. §⁵¹ (1)⁵² A Tny. 25. § (2) bekezdés alkalmazásánál az alacsonyabb korcsoportban előírt szolgálati idő megszerzése esetén a szolgálati idő folyamatosságának e korcsoporthoz tartozó legmagasabb életkor betöltésének napja és a megrokkanás időpontja között kell fennállnia.

(2)⁵³ A Tny. 36/A. § (1) bekezdés cb) alpontjában és 36/E. § (1) bekezdés bb) alpontjában meghatározott jogosultsági feltétel vizsgálata során az a négyhavi, járulékalapot képező tényleges jövedelem, illetőleg járulékalap vehető figyelembe, amely után – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség állt fenn, majd e kereset, jövedelem összegét el kell osztani néggyel. Az így számított havi átlagot kell a folyósítás kezdő napját magában foglaló hónapban ténylegesen elért (kifizetett) kereset, jövedelem összegével összehasonlítani.

(2) A rokkantsági nyugdíj mértének a megállapításánál a ténylegesen megszerzett és nem a Tny. 25. § (3) bekezdése szerint számított szolgálati időt kell alapul venni. E rendelkezést a 20–21. §-ok tekintetében is alkalmazni kell.

22. §⁵⁴ (1) Ha az igénylő a harmincötödik életévének betöltése után, de negyvenötödik életéve betöltését megelőzően rokkan meg, a rokkantsági nyugdíj összegét a Tny. 25. § (2) bekezdés, vagy a Tny. 25. § (3) bekezdés szerinti jogosultság esetén is a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell – a 20–21. §-ok szerint – megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy rokkantsági nyugdíjának összegét, ha nem rendelkezik legalább 10 év – korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött legalább 8 év – szolgálati idővel, tízévi, illetőleg nyolcévi szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(3)⁵⁵ Ha a Tny. 39. §-ban előírt arányos beszámítás miatt a biztosított szolgálati ideje a 20. § alkalmazása során nem éri el a 10 évet, illetve a 21. § alkalmazása során a 8 évet, a rokkantsági nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy a havi átlagkeresetnek a 10, illetőleg 8 évhez tartozó 20–21. §-ok szerinti százalékos mértékét annyiszor kell további 2 százalékponttal csökkenteni, ahány év a 10, illetőleg 8 év szolgálati időből hiányzik.

22/A. §⁵⁶ A magánnyugdíjpénztári tagságnak az Mpt. 23. § (1) bekezdésének d) pontja alapján történő megszűnése esetén a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult személy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését az Mpt. 24. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időpontig kezdeményezheti. Ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat igénylő a visszalépés bejelentését a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítja, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával kell megállapítani, illetőleg módosítani.

23. § (1)⁵⁷ A 2007. december 31-ét követő, de 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 28 500 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 29 800 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 30 850 forint.

(2)⁵⁸ A rokkantsági nyugdíj összegének megállapításánál a 10/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

23/A. §⁵⁹ A Tny. 36/D. § (5) bekezdésének és 36/G. § (4) bekezdésének alkalmazása során az állapotváltozás időpontja az állapotváltozásnak a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalásában megállapított napja.

24. §⁶⁰ (1)⁶¹ Ha a felülvizsgálat szerint a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas rehabilitációja javasolt, vagy egészségkárosodása már nem éri el a jogosultsághoz szükséges mértéket, a nyugellátást a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a megszüntető határozat keltét követő második hónap első napjától szünteti meg, kivéve, ha a nyugdíjas részére ezt megelőző időponttól kezdődően olyan ellátást állapít meg, amelynek jogosultsági feltételei a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való egyidejű jogosultságot kizárják.

(2)⁶² A Tny. 36/D. § (1) bekezdés b) pontjának és 36/G. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha hat egymást követő hónap bármelyikében kereső tevékenység folytatása hiányában nem volt figyelembe vehető kereset, jövedelem. Ebben az esetben a hat egymást követő hónap számítása a keresőtevékenység folytatásának hónapjától újra kezdődik. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében a kereset-vizsgálatot a 85. § (5) bekezdése szerint bejelentett kereseti, jövedelmi adatok alapján kell elvégezni.

(3)⁶³ Ha a Tny. 36/D. §-ának (2) bekezdése, illetve 36/G. §-ának (2) bekezdése alapján előírt felülvizsgálat a jogosultsági feltételek hiányát állapítja meg, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat az ellátás folyósítása felfüggesztésének kezdő időpontjától kell megszüntetni. Ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a kereső tevékenység miatt kell megszüntetni, a megszüntetésről – e tény megállapítását követő hónap első napjától – a nyugdíjfolyósító szerv intézkedik.

(4)⁶⁴ A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság új igényként történő elbírálásánál a korábbi nyugdíjazásnál figyelembe vett és az 1997. január 1-jét megelőzően nyugdíjasként szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni.

(5) Az irányadó korhatár betöltése után a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a Tny. 36/D. §-a, illetve 36/G. §-a alapján megszüntetni nem lehet.

(6) A Tny. 36/D. §-a (5) bekezdésének, illetve 36/G. §-a (4) bekezdésének alkalmazása során a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét a Tny. 31. §-ának (3) bekezdése szerint kell megállapítani.

(7)⁶⁵ Azoknál a III. csoportba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél, akiknél a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat 2008. január 1-jét megelőző időponttól kezdődően állapították meg, a nyugellátásnak a Tny. 36/D. § (1) bekezdése, valamint 36/G. § (1) bekezdése szerinti, kereső tevékenység miatti megszüntetése során a 2008. december 31-ét követően szerzett kereset, jövedelem vehető figyelembe.

25. §⁶⁶ A Tny. 36/D. § (5) bekezdésének és 36/G. § (4) bekezdésének alkalmazása során a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj állapotjavulás miatt történő csökkentéséről (leszállításáról) a szakhatósági állásfoglalás kiadásának napját követő második hónap első napjától kell intézkedni. Állapotrosszabbodás esetén – az igényérvényesítésre vonatkozó határidő figyelembevételével – a felemelt összegű rokkantsági nyugdíjat az állapotváltozás időpontját követő hónap első napjától kell megállapítani.

26. §⁶⁷

27. § (1)⁶⁸ A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál [Tny. 34. § (1) bekezdés] a kötelező egészségbiztosítás szolgáltatásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 59. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kereseteket a Tny. 13. § (1) bekezdése alapján csökkenteni kell.

(2)⁶⁹

28. § (1)⁷⁰ A 2007. december 31-ét követő, de 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 28 600 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 30 000 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 31 000 forint.

(2)⁷¹ A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének megállapításánál a 10/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

28/A. §⁷² (1) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjat a Tny. 36 § (2) bekezdés alkalmazásával kell újból megállapítani, a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek meghatározásánál a figyelembe vehető keresetet, jövedelmet az újbóli megállapítás időpontjában hatályos rendelkezések (Tny. 13., 17., 22. §-ok) szerint kell meghatározni. Az így meghatározott kedvezőbb átlagkeresetből megállapított baleseti rokkantsági nyugdíjhoz az emelés az újabb megállapítás időpontjától jár.

(2)⁷³ Az (1) bekezdés alkalmazásával kell a baleseti járadékot is az újabb üzemi baleset esetén megállapítani. A baleseti járadék újabb üzemi baleset alapján történő megállapításánál – ha az kedvezőbb – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 36/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával kell az összeget meghatározni.

28/B. §⁷⁴ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a rehabilitációs járadékra a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

29. § (1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként – ipari és mezőgazdasági szövetkezeti tagként – biztosításban töltött idő, valamint az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötött, és az erre előírt mértékű járulékot megfizette.

(2) Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő.

(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartalmát, amely alatt

(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségis kollégiumban töltött időt – a kapott ösztöndíjra tekintet nélkül – akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette.

(5) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha

(6) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy szigorított javító-nevelő munkát végzett.

(7) Szolgálati időként kell figyelembe venni a nevelőjelöltnek 1962. június 30-a előtt oktatási-nevelési intézményben eltöltött idejét (gyakorlóévet). Nevelőjelölt az óvónőjelölt, a tanítójelölt, az általános iskolai és középiskolai tanárjelölt. Gyakorlóév címén a ténylegesen letöltött időtartamot, de legfeljebb 14 hónapot lehet szolgálati időnek tekinteni.

(8) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt

(9) Ha a kisszövetkezet tagja az adott naptári évre előírt legmagasabb járulékalapnak megfelelő nyugdíjjárulékot megfizette, a naptári év hátralévő tartama munkavégzés nélkül is szolgálati időnek számít, feltéve, ha tagsága ez idő alatt is fennállt.

(10) Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét – az egyszeres számításra tekintet nélkül – annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt. Amennyiben az 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Az 550 napi növelésre az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző időponttól tartósan beteg vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani.

30. § (1) Ipari szövetkezet bedolgozó tagjaként 1968. június 1-je előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot meghaladta, illetőleg a napi 9 forintot elérte.

(2) A bedolgozói jogviszonyban eltöltött időt egykori okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.

31. § A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni.

32. § Szolgálati időként kell figyelembe venni

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet – güműkóros megbetegedés esetén két évet – lehet szolgálati időként figyelembe venni.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának

(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának idejét, továbbá azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült, illetőleg gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a díj vagy támogatás után nyugdíjjárulékot fizetett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alapból, illetőleg a Munkaerőpiaci Alapból nyugdíjjárulékot fizettek.

(5) Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén

(6) A munkaterápiás intézetben kezelt alkoholistának ezt az idejét szolgálati időként kell figyelembe venni, ha intézeti kezelésének a kezdetekor biztosított volt.

33. § A gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként eltöltött időt legkorábban 1975. július 1-jétől lehet szolgálati időként figyelembe venni. Az 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama szolgálati idő, amelyre a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja a reá irányadó járulékfizetési kötelezettségnek eleget tett.

34. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész 1975. június 30-a után társadalombiztosítási járulékot fizetett.

35. § (1)⁷⁵ Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a kisiparos 1962. január 1-jétől, illetve a magánkereskedő 1970. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot, 1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, 1996. január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizette.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport (a továbbiakban: ipari szakcsoport) tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a társadalombiztosítási járulék, 1996. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjaként, továbbá gazdasági társaság tagjaként 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag nyugdíjjárulékot és amelyre utána társadalombiztosítási járulékot, 1996. január 1-jétől nyugdíjbiztosítási járulékot fizettek.

(4) A Tny. 38. §-a (2) bekezdésének alkalmazása esetében a havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, mintha a szolgálati idő figyelembevételét nem kellene korlátozni. Ez vonatkozik az egyéni vállalkozó havi átlagkeresetének meghatározására is.

36. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.

37. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vett családtagja, a mezőgazdasági szakcsoport tagja, az egyéni gazdálkodó, a szakszövetkezet tagja, illetőleg a kisiparosnak, a magánkereskedőnek az egyéni vállalkozónak a házastársa 1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte, és az előírt társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig megfizette.

(2) Ha a szolgálati idő (1) bekezdés szerinti utólagos beszámításának feltételei több jogcímen is fennállnak, összesen legfeljebb öt év számítható be.

38. § A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni

39. § A szolgálati időként figyelembe kell venni a 38. §-ban említett szervek hivatásos vagy továbbszolgáló állományában töltött időt, ha a szolgálat nem nyugállományba helyezéssel szűnt meg, kivéve, ha rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, és azt megszüntették.

40. § (1) A mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél (a továbbiakban: termelőszövetkezet) 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

(2) A termelőszövetkezeti tag 1967. január 1-je előtti szolgálati idejének a számításánál fél munkaegységet kell figyelembe venni minden olyan munkanap után, amelynek során

(3) A termelőszövetkezeti tag 1966. december 31-ét követő szolgálati idejének számításánál közös munkával teljesített munkanapként

(4) Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kellett átszámítani.

(5) Munkanapnak számít az a nap is, melyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemeltette, valamint amelyet a mezőgazdasági szövetkezet a tagjával kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles volt nyilvántartásba venni.

(6) Munkanapnak számít – a heti pihenőnapok kivételével – az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag

(7) Termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

(8) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a termelőszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag 1960. szeptember 30-a után öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült.

(9) 1992. február 29-ét követően szolgálati időként kell figyelembe venni a szövetkezeti tagként biztosításban töltött időt.

41. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál a 40. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott.

42. § (1) A mezőgazdasági szakszövetkezetnél (a továbbiakban: szakszövetkezet) 1970. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni az 1983. január 1-jétől társadalombiztosítási járulékot fizető mezőgazdasági szövetkezeti tagnak azt az idejét, amely alatt

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, is amely alatt a mezőgazdasági szövetkezet tagja 1982. december 31-ig növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett, ha ezt követően mezőgazdasági szövetkezeti tagként legalább egy teljes naptári év szolgálati időt szerzett.

(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagságnak azt a tartamát, amely alatt a szakszövetkezet tagja növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett.

(5) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a szakszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt

43. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett időtartam naptári napjait a tag átlagkeresetének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, ha a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének időtartamára munkanap-jóváírás nem történt.

44. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közös gazdaságban családtagként végzett munkával eltöltött azokat a naptári éveket is, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet tagjának az 1975. július 1-je előtt előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismert el.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.

45. § (1) A szakszövetkezeti tag szolgálati idejének a számításánál alapul szolgáló munkanapok figyelembevételére a 42. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a naptári évnek azt a részét, amely alatt a tag egyéb jogviszony alapján is biztosított volt, vagy társadalombiztosítási járulékot fizetett, illetőleg utána társadalombiztosítási járulékot fizettek, nem szakszövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati időként kell számításba venni.

(2) Szolgálati időnek számít a szakszövetkezeti tagságnak az az ideje, amelyre a tag a havi 1200 forint társadalombiztosítási járulék és a havi 200 forint szakszövetkezeti járulék közötti különbözetet megfizette.

46. § (1) Szakszövetkezet vagy jogelődje tagjaként 1971. január 1-je előtt eltöltött azok a naptári évek számítanak szolgálati időnek, amelyeket a tag 1973. december 31-ig előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismerte el.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a volt szakszövetkezeti tag tagsági idejéből azt az időszakot, amelyet a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 14. §-ában foglaltak szerint elismertek.

47. § (1) A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő betegségi, illetőleg szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ezalatt a tagsági viszony fennállott volna.

(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tagok szolgálati idejének a számítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra a tagra is, aki mezőgazdasági szövetkezetben javító-nevelő munkát végzett.

48. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg az egyéni gazdálkodóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag, az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

49. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni az egyházi személynek, illetőleg a szerzetesrendi tagnak e minőségben, valamint a diakonissza nővérek és a Szociális Misszió Társulat nővéreinek ilyen minőségben munkában eltöltött idejét.

(2) Az egyházi személyként és a szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati időt az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján lehet figyelembe venni.

50. § A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személynek ebben a minőségben eltöltött idejét szolgálati időként kell figyelembe venni.

51. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a magyar állampolgár 1967. december 31-e előtti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha

(2) Az 1967. december 31-e után fennállott külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar állampolgár

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a magyar állampolgárra is, aki külföldön – a közép- és felsőfokú oktatás keretében folytatott tanulmányokat kivéve – olyan tevékenységet folytatott, amelyre

(4) Ha a magyar állampolgár 1992. február 29-ét követően vállal külföldön munkát, illetőleg lesz ösztöndíjas, szolgálati időt megállapodás alapján szerezhet.

(5) Az előadóművész 1975. június 30-a után fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát szolgálati időként kell figyelembe venni akkor, ha

(6) A (2)–(4) bekezdések szerint kell szolgálati időnek számításba venni az olyan országban fennállott munkavállalás idejét, amely a Magyarországgal kötött szociálpolitikai egyezmény alapján szolgálati időként nem vehető figyelembe.

52. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni:

(2) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az ügyvédi munkaközösségi tagság 1984. január 1-je előtti harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt az ügyvéd neki felróható okból működést nem fejtett ki.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a járulékot megfizették.

(5) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak azt a tartamát, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(6) Szolgálati időként kell figyelembe venni az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

53. §⁷⁷ A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett elismerés, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató

54. § 1996. december 31-ét követően és 1997. december 13-át megelőzően szolgálati időnek számít a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység ideje, ha a mű, illetőleg az előadás felhasználására szerződést kötöttek, és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban részesül, kivéve, ha a díjazás

55. § (1) Az 54. §-ban említett szolgálati idő szempontjából elismerhető tevékenységnek tekinthető a szerzői jogról szóló jogszabályok szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művek közül az 54. § a), c), d), e), f), g) pontjaiban nem említett művek [így különösen a számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (szoftver), építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei] létrehozása, valamint az 54. § b) pontjában és e § (4) bekezdésében meghatározott kivételek közé nem tartozó előadások megtartása.

(2) Az 54. § alkalmazásánál

(3) Az 54. § a) pontjában meghatározott mű akkor tekintendő nyilvánosságra hozottnak, ha

(4) Az előadás akkor tekintendő nyilvánosan tartottnak, ha

55/A. § (1)⁷⁸ A Tny. 38. § (2) bekezdésének alkalmazásánál az állami adóhatóság által közölt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék tartozást kell figyelembe venni. A nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék után felszámított késedelmi pótlék, a bírságok, az egyéb tartozások a szolgálati idő számítása szempontjából nem minősülnek tartozásnak.

(2)⁷⁹ Amennyiben a nyugdíjbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék tartozás összegének a Tny. 38. § (2) bekezdése szerinti közlésére nem került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátási igény elbírálásakor rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a szolgálati idő tartamát. A Tny. 38. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személyek nyugellátásának megállapításáról szóló határozatát a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv közli az állami adóhatósággal. Ha az állami adóhatóság a járulékbevallást követően nyugdíjbiztosítási, nyugdíjjárulék tartozást állapít meg, a tartozás behajtása iránt közvetlenül intézkedik azzal, hogy a tartozás megtérüléséről vagy törléséről értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

(3) Az állami adóhatóságtól átvett járulék-folyószámla nyilvántartás rendelkezésre álló adatai alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek kizárólag a szolgálati idő tartamáról, a nyugdíjalapot képező nyugdíjjárulék-köteles keresetről (jövedelemről) és az átlagszámítási időszakon belüli osztószámként figyelembe vehető, illetőleg az osztószámot csökkentő napokról teljesítenek adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a bevallott és a befizetett járulékok egyeztetésére, az esetleges tartozások vizsgálatára, illetőleg az állami adóhatóság által közölt egyenleg, tartozás felülvizsgálatára.

56. § (1)⁸⁰ Az arányos szolgálati időt (Tny. 39. §) a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítására és vezetésére kötelezett, ennek hiányában a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számítja ki. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) – a biztosítási jogviszony időtartamára – úgy kell kiszámítani, hogy

(2) Az (1) bekezdésben említett időszakok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál – ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes időtartama alatt fennállt – naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme).

57. § Azoknál a dolgozóknál, akik munkaviszonyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege folytán a naptári hétnek csak egyes napjain végeznek munkát, a biztosításban töltött időből a tényleges munkavégzés napjait lehet csak szolgálati időként számításba venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a heti munkaideje a munkakörükre irányadó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri, és a kereset (jövedelem) összege a minimális bér összegét meghaladja.

58. § (1)⁸¹ Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől annak helyreállításáig, vagy utóbbi mellőzése esetén a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapításáig telt el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszony jogellenes megszüntetése esetén is. Arra az időre, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag tagsági viszonyának a jogellenes megszüntetése miatt munkát nem végezhetett, annyi munkaegységet, illetőleg munkanapot kell naptári évenként figyelembe venni, amennyit ezalatt az idő alatt a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó tagok a szövetkezetben átlagosan teljesítettek.

59. § Az 56–58. §-okban foglaltakat az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időre is alkalmazni kell.

59/A. §⁸² A szolgálati időnek azt a tartamát, amely alapján nyugellátást (baleseti rokkantsági nyugdíjat) állapítottak meg, csak akkor lehet figyelembe venni, ha a már megállapított nyugellátásra való jogosultság megszűnt.

59/B. §⁸³ (1)⁸⁴ A Tny. 41. §-a (2) bekezdésének alkalmazásakor a felsőfokú tanulmányok kezdő és befejező időpontja meghatározására a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) Az egyetemi tanulmányok idejébe – legfeljebb az e képesítés megszerzéséhez meghatározott idő tartamáig – az azt megelőzően elvégzett főiskolai tanulmányi időt is be kell számítani. Így kell eljárni akkor is, ha a felsőfokú tanulmányok folytatása alatt a hallgató egyik felsőoktatási intézményből más felsőoktatási intézménybe átiratkozik úgy, hogy a korábbi tanulmányi időt vagy annak egy részét a felsőoktatási intézmény beszámítja.

(3)⁸⁵ Ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe a Tny. 41. §-ában foglaltak szerint mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít.

(4)⁸⁶ A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb a képesítés megszerzéséhez – a tanulmányok folytatása idején – külföldön meghatározott (szükséges) időtartamot lehet figyelembe venni.

59/C. §⁸⁷ A Tny. 44/C. § (1) és (3) bekezdése alkalmazása során a Tny. 12. § (6) bekezdésének alapulvételével meghatározott hozzátartozói nyugellátás akkor állapítható meg, ha a kérelmező hozzátartozó – legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló első fokú határozattal szembeni fellebbezési idő lejártáig – a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítja, hogy

60. §⁸⁸ (1) A Tny. alkalmazása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 685/A. §-ában meghatározott személyeket kell élettársnak tekinteni. A Tny. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi XLII. törvény hatálybalépését megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni.

(2) Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja, hogy a Tny. 45. § (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell.

(3)⁸⁹ A Tny. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során, ha az élettársak korábban egymással

60/A. §⁹⁰ A Tny. 47. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár alatt a Tny. 18. § (1) bekezdésében meghatározott – korkedvezmény és egyéb kedvezmények nélkül számított – életkort kell érteni.

61. §⁹¹ A Tny. 47. §-a (1) bekezdésének és (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásánál

61/A. §⁹³ (1) A Tny. 49. §-a alapján megállapított özvegyi nyugdíj akkor is csak legfeljebb az évenkénti rendszeres emelések összegével haladhatja meg a tartásdíj összegét, ha a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen sem éri el a Kormány által évenként meghatározott együttfolyósítási összeghatárt. A Tny. 50. § (2)–(3) bekezdés alkalmazása esetén megállapításra kerülő özvegyi nyugdíj a tartásdíjnak a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezések alapján emelt összegénél több nem lehet.

(2)⁹⁴ Az elvált, továbbá az egy évnél hosszabb ideje külön élő személy ideiglenes özvegyi nyugdíjra és özvegyi nyugdíjra való jogosultságához a Tny. 49. § (1)–(2) bekezdéseiben előírt – tartásdíjban történő részesülés – feltételt a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni.

62. § (1)⁹⁵ Ha a jogszerző nem nyugdíjasként halt meg, az özvegyi nyugdíj alapját képező rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mint ami az elhunytat halála időpontjában

(2)⁹⁷ A Tny. 50. § (3) bekezdésének alkalmazásánál a 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj összegét az 2006. január 1-jétől az 55, 2007. január 1-jétől a 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló – a jogszerző Tny. 50. § (6) bekezdése szerint kiszámított nyugdíjának – összegéből kell meghatározni. Az özvegyi nyugdíj mértékének változásáról a nyugdíjfolyósító szerv hoz határozatot azzal, hogy az özvegyi nyugdíj emelésére az (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A Tny. 50. § (6)⁹⁸ bekezdés alapján özvegyi nyugdíj a Tny. 45–49., illetőleg a Tny. 53. §-aiban foglalt feltételek fennállása esetén jár.

(4)⁹⁹ Ha az özvegy az 1998. január 1-je előtt elhunyt jogszerző jogán a saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának folyósítása mellett a Tny. 50. § (2)¹⁰⁰ bekezdés b) pontja alapján özvegyi nyugdíj folyósítását kéri, az 1998. január 1-je előtt az együttfolyósítási összeghatárig részben folyósított vagy teljes egészében szüneteltetett özvegyi nyugdíj helyébe lépő, 1998. január 1-jétől járó özvegyi nyugdíjat az 1998. január 1-jétől történő emelés szempontjából 1998. január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugellátásnak, baleseti hozzátartozói nyugdíjnak kell tekinteni.

(5)¹⁰¹ Ha az 1998. január 1-jét megelőzően elhunyt jogszerző jogán az özvegyi nyugdíjat első ízben 1997. december 31-ét követő időponttól olyan összegű saját jogú nyugellátásból állapítják meg, amely a jogszerzőnek az özvegyi nyugdíj megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna, az özvegyi nyugdíjhoz az emelés a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár.

(6) A Tny. 50. § (6)¹⁰² bekezdésének alkalmazásánál a Kormány által meghatározott összeghatár¹⁰³ szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a saját jogú nyugellátás megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset alapján megállapított baleseti járadékot, az ösztönző nyugdíjpótlékot, az egyes saját jogú nyugellátások emeléséről szóló 93/1992. (V. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti emelést, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést, illetőleg a nemzeti helytállásért járó pótlékot és a méltányosságból engedélyezett emelést.

(7)¹⁰⁴ A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2011. január 1-jétől havi 72 820 forint összeghatárig folyósítható együtt.

(8)¹⁰⁵ A (6)–(7) bekezdésben foglaltakat kell akkor is alkalmazni, ha saját jogú nyugellátást vagy özvegyi nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékkal folyósítanak együtt.

(9)¹⁰⁶ Az özvegyi nyugdíj mértékének a Tny. 50. §-a (2)–(3) bekezdése alapján történő meghatározásánál a Tny. 73. §-a alapján megállapított előleg saját jogú nyugdíjnak minősül.

(10)¹⁰⁷ A Tny. 50. §-a (2)–(3) bekezdésének alkalmazásánál – az özvegyi nyugdíj mértéke szempontjából – a bányásznyugdíjban, a korengedményes nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a szolgálati nyugdíjban és az előnyugdíjban részesülő személyt is saját jogú nyugellátásban részesülőnek kell tekinteni. Az özvegyi nyugdíj Tny. 50. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti mértékét a saját jogú nyugellátás Tny. 83/A–83/B. §-a szerinti szünetelése nem érinti.

63. §¹⁰⁸ Az özvegyi nyugdíj megosztásánál [Tny. 51. § (1) bekezdés] azt az özvegyi nyugdíjat kell egyenlő arányban megosztani, amely a jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (1) bekezdése, valamint a Tny. 50. § (2) bekezdés a)–b) pontja alapján megilletné. Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (1) bekezdése szerinti özvegyi nyugdíj arányos része, az özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj arányos része illeti meg.

63/A. §¹⁰⁹

63/B. §¹¹⁰ (1) A Tny. 44/B. §-a alapján – a Tny. 45–53. §-ának megfelelő alkalmazásával – özvegyi nyugdíjra jogosult az a személy is, akinek házastársa (élettársa, elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastársa) mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékosként halt meg, vagy ezekre az ellátásokra (járadékokra) a jogosultságot haláláig – az 1997. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján – megszerezte. A Tny. 6. § (3) bekezdés alkalmazásánál hozzátartozói nyugellátás alatt az özvegyi járadékot és a növelt összegű özvegyi járadékot is érteni kell.

(2) Az özvegyi nyugdíj összegét abból a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékösszegből kell megállapítani, amely a jogszerzőt halála időpontjában megillette, vagy az 1997. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján – a Tny. 50. § megfelelő alkalmazásával – megillette volna.

63/C. §¹¹¹ (1)¹¹² A Tny. 54. § (1) bekezdés alkalmazásánál a házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.

(2)¹¹³

64. § (1) A Tny. 54. §-ának (3) bekezdésében meghatározott gyermekek árvaellátásának folyósítása szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.

(2)¹¹⁴ A 16., illetőleg a 25. életévének betöltése előtt rokkanttá vált gyermek a Tny. 55. § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazásával a rokkantsága tartamára akkor jogosult az árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.

(3)¹¹⁵ A Tny. 55. § (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásánál a felnőttoktatás keretében folytatott tanulmányok alatt a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett képzés idejét kell érteni a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. Ha a felnőttképzés, illetve a felnőttképzést végző intézmény minősítése kérdésében vita merülne fel, a felnőttképzésért felelős miniszter véleménye az irányadó.

(4)¹¹⁶ A felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.

64/A. §¹¹⁷ Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a Tny. 55. §-ában meghatározott jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

64/B. § (1)¹¹⁸ Ha a jogszerző nem nyugdíjasként halt meg, az árvaellátás alapját képező rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a TnyR. 62. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.

(2)¹¹⁹ A Tny. 56. § (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapított hatvan százalékos mértékű árvaellátást az életben lévő szülő rokkantságának megszűnése esetén a folyósító szervnek a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell – a Tny. 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával – harminc százalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).

(3)¹²⁰ Ha a Tny. 56. § (2) bekezdésének a)–b) pontjai szerinti feltételek valamelyike a harminc százalékos mértékű árvaellátás megállapítását követően, de még az egyéb jogosultsági feltételek fennállása alatt következik be, az ellátást a változás időpontját követő hónap első napjától kezdődően – a Tny. 56. § (2) bekezdés alkalmazásával – hatvan százalékos mértékűre kell módosítani (emelni).

(4)¹²¹ A Tny. 56. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során az árvaellátás összegét – ha azt a jogszerző elhalálozásának naptári évét követő időponttól állapítják meg – az elhunyt jogszerző olyan összegű saját jogú nyugdíjából kell meghatározni (megállapítani), amely a jogszerzőnek az árvaellátás megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna azzal, hogy az árvaellátáshoz az emelés már a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár.

(5)¹²² Az 1998. január 1-je előtt megállapított és a megszüntetett árvaellátásra való jogosultság Tny. 56. §-ának (2) bekezdése alapján történő újbóli megállapítása esetén az árvaellátás összegét a (4) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy az árvaellátás összege nem lehet kevesebb a megszüntetés időpontja szerinti – az 1998. január 1-je előtt hatályos rendelkezések figyelembevételével megállapított – árvaellátás időközi emelésekkel növelt összegénél.

64/C. §¹²³ (1)¹²⁴ A Tny. 44/B. §-a alapján – a Tny. 54–56. §-ának megfelelő alkalmazásával – jár az árvaellátás a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot szerzett személy árvájának is.

(2) Az árvaellátás összegének meghatározására a 63/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

64/D. §¹²⁵ A 2007. december 31-ét követő, de 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege [Tny. 56. § (4) bekezdése] havi 24 250 forint.

65. § (1) A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak [Tny. 58. § (1) bekezdés b) pont], ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2)¹²⁶

65/A. §¹²⁷ Ha a szülői nyugdíjra jogosultság megszűnik, de a szülő (nagyszülő) a Tny. 58. §-ának (3) bekezdése szerinti feltétellel rendelkezik, a szülői nyugdíjat a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

65/B. §¹²⁸ (1) A Tny. 44/B. §-a alapján – a Tny. 58–59. §-ának megfelelő alkalmazásával – jár a szülői nyugdíj a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot szerzett személy szülőjének, nagyszülőjének is.

(2) A szülői nyugdíj összegének meghatározására a 63/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

65/C. §¹²⁹ A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a határozat kibocsátásával egyidejűleg a rendelkezésre álló adatok alapján tájékoztatást kell adnia minden olyan tényről, amely a nyugellátást igénylő személy más – jogszabály rendelkezése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt – ellátásra való jogosultságára és annak igénylésére vonatkozik.

65/D. §¹³⁰

66. § (1)¹³¹ Ha a hozzátartozói nyugdíjigény benyújtásánál a jogszerző halálát bizonyító anyakönyvi kivonat nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő hozzátartozó bizonyítja, hogy az eltűnés megállapítását, a holttá nyilvánítást (halál tényének megállapítását) bíróságnál kezdeményezte, az eljárást fel kell függeszteni. Ha az ellátást igénylő hozzátartozó a holttá nyilvánító, illetve a halál tényét megállapító bírói határozatot a jogerőre emelkedést követő hat hónapon belül benyújtja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés napját alapul véve, az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell megállapítani.

(2)¹³²

66/A. §¹³³ (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásaiban – ha az adott eljárás tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyintézési határidő huszonkét munkanap, amely legfeljebb huszonkét munkanappal hosszabbítható meg.

(2) Ha a Tny. 22/A. §-a szerinti növelés esetén a növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani, és a kérelmet a tárgyévi valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, az ügyintézési határidő a tárgyévi valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizedik munkanapon jár le.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. 96. § (8) bekezdése szerinti igazolást a kérelem benyújtását követő tizenöt munkanapon belül állítja ki.

66/B. §¹³⁴ (1)¹³⁵

(2)¹³⁶ A jogosultsági feltételek fennállása esetén a szüneteltetett nyugellátás, baleseti járadék újbóli folyósítására – a Tny. 64. § (2) bekezdésének alkalmazásával – a jogosult kérelmére kerülhet sor.

66/C. §¹³⁷

67. § (1) Ha az érdekelt a rögzített nyugdíj megállapítása, illetőleg a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után, 365 napi szolgálati idő megszerzése nélkül nyugdíjat igényel vagy mégis kéri a rögzített nyugdíj folyósítását, kérését (igényét) új igénybejelentésnek tekintve az általános szabályok szerint kell elbírálni. A határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni.

(2)¹³⁸ A rögzített nyugdíj megállapítása után meghalt személy hozzátartozóinak igényét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bírálja el, illetőleg hoz határozatot az általános szabályok szerint. Határozatából ki kell tűnnie, hogy a meghalt személy választhatott volna-e két nyugdíj között. Ha igen, a folyósítás megindításakor az özvegy is választhat.

68. §¹³⁹ Ha a korábban megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerzett, a Tny. 22/A. §-a szerinti növelésre való jogosultságot már megállapították, újabb saját jogú nyugellátás megállapítása esetén a növelés összegét a megállapítását követő emelésekkel együtt, külön határozat hozatala nélkül, az újabb saját jogú nyugellátással együtt kell folyósítani.

69. §¹⁴⁰ (1)¹⁴¹

(2)¹⁴² A nyugellátásnak a szociálpolitikai egyezmény alapján történő megállapításáig a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által – kizárólag a Magyarországon szerzett szolgálati idő és kereset alapján – megállapított és folyósított nyugdíj összegét előlegként kell kezelni, és az egyezmény szerinti – a magyar felet terhelő – nyugdíj összegébe be kell számítani.

(3)¹⁴³

(4)¹⁴⁴

70. §¹⁴⁵ (1) Nemzetközi nyugdíjügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eltekinthet egyes nem magyar nyelven kiállított okiratok hiteles fordításától, ha az eljárásba bevont dolgozója az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a honlapján közzéteszi azoknak az okiratoknak és nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében hiteles fordítás csatolása nem szükséges.

(2) Ha a kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy a nyugellátás iránti igényét postai úton terjeszti elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő személyazonosságát és aláírását közjegyzővel vagy a Magyar Köztársaság külképviseleti szervével hitelesíttetni kell.

71. §¹⁴⁶

72. §¹⁴⁷

72/A. §¹⁴⁸

72/B. §¹⁴⁹ (1)¹⁵⁰ A Tny. 66. §-a alapján kivételes nyugellátás megállapítására és kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy kérelme alapján kerülhet sor. A kérelmet az ehhez rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.

(1a)¹⁵¹ Kivételes nyugellátás megállapítása és kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése iránti kérelem az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (a továbbiakban: ONYF) nyújtható be.

(1b)¹⁵² Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl

(1c)¹⁵³ Egyszeri segély engedélyezése iránti kérelmet az ONYF-hez, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz vagy a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz lehet benyújtani.

(1d)¹⁵⁴ A Tny. 66. §-a alapján

(1e)¹⁵⁵ Az (1d) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója és a nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetője – ha a kérelmet hozzá nyújtották be – közreműködő hatóságként jár el azzal, hogy a kivételes nyugellátás megállapítása iránti kérelmet – a kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt munkanapon belül – akkor is elutasítja, ha a kivételes nyugellátás megállapításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn.

(1f)¹⁵⁶ Amennyiben a kérelmet hozzá nyújtották be,

(1g)¹⁵⁷ Ha az ONYF főigazgatójának vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatójának hatáskörébe tartozó ügyekben – a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében – helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét az eljáró hatóság megkeresésre a nyugdíjbiztosítási igazgatóság – a megkereséstől számított tizenöt munkanapon belül – folytatja le, és annak eredményéről három munkanapon belül értesíti a megkereső hatóságot.

(2)¹⁵⁸ Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, és nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)–c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

(3)¹⁵⁹ A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.

(4)¹⁶⁰ A Tny. 66. §-a alapján akkor állapítható meg

(5)¹⁶² Rendkívül indokolt esetben kivételes rokkantsági nyugdíj vagy kivételes rehabilitációs járadék állapítható meg akkor is, ha a kérelmező nem rendelkezik a jogosultsághoz szükséges szolgálati idő felével sem.

(6)¹⁶³ Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha

(7)¹⁶⁶ A 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy árvaellátásának meghosszabbítása az első – alap- és mester- vagy osztatlan – képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

(8)¹⁶⁷ A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

(8a)¹⁶⁸ Az ONYF főigazgatója a kivételes nyugellátást megállapító határozatát közli a nyugellátás ügyében egyébként illetékes nyugdíj-megállapító szervvel, amely a kivételes nyugellátás megállapítását követően ellátja a nyugdíj-megállapító szerv hatáskörébe tartozó feladatokat.

(8b)¹⁶⁹ A kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni. A kivételes saját jogú nyugellátás mellett szerzett, a Tny. 22/A. §-a szerinti növelés a kivételes nyugellátás megszüntetését követően is érvényesíthető, illetve azt a 68. § szerint folyósítani kell, ha a jogosultnak később saját jogú nyugellátást – ide értve a kivételes nyugellátást is – állapítanak meg.

(9)¹⁷⁰ A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 70 000 forintot.

(10)¹⁷¹ A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, a polgármester öregségi nyugdíját, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, amennyiben az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(11)¹⁷² A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

(12)¹⁷⁴ A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25%-át, de nem lehet kevesebb annak 10%-ánál.

(13)¹⁷⁵ Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül.

(14)¹⁷⁶ A méltányossági jogkör gyakorlásának részletes eljárási rendjét és a felhasználható költségvetési előirányzat-keret megosztását az ONYF főigazgatója határozza meg.

(15)¹⁷⁷ A nyugellátásban részesülő személy részére – az (1d) bekezdés d) pontja szerinti személyek – egyszeri segély kifizetését engedélyezhetik, ha a kérelmező olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti.

(16)¹⁷⁸ Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, illetve a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának betegsége miatt igényli. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.

(17)¹⁷⁹ Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg

(18)¹⁸² Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – nyilatkoznia kell az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti havi jövedelméről is.

(19)¹⁸³ A kérelmező számára egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét.

(20)¹⁸⁴ Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben

72/C. §¹⁸⁶ A Tny. 78. §-ának alkalmazása során az ügyfél új ellátás iránti igénybejelentése is a megszüntető határozat azonnali végrehajtására irányuló kérelemnek minősül.

72/D. §¹⁸⁷

73. §¹⁸⁸ (1) Ha a jogosult előzetes letartóztatását vagy szabadságvesztés büntetését tölti, nyugellátását kérelmére

(2) Ha a jogosult részére korábban a nyugellátást pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján folyósították, és a jogosult nem kéri a nyugellátásnak az (1) bekezdés szerinti folyósítását, a 75/C. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a nyugellátást az előzetes letartóztatás (őrizetbe vétel) és a szabadságvesztés teljes időtartamára ki kell utalni.

73/A. §¹⁸⁹ (1)¹⁹⁰ A saját jogú nyugellátás Tny. 83/A. §-ának (1) bekezdése szerinti szüneteltetéséről a nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján a nyugdíjfolyósító szerv határoz. A saját jogú nyugellátás szüneteltetésére

(2)¹⁹¹ A saját jogú nyugellátás újbóli folyósításáról a nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján a nyugdíjfolyósító szerv határoz, ha a saját jogú nyugellátás jogosultsági feltételei fennállnak. Az újbóli folyósítás kezdő időpontja a kérelem benyújtását követő naptári hónap első napja.

74. §¹⁹² 2008. január 1-jétől a Tny. 36/D. §-ának (1) bekezdésében, a Tny. 36/G. §-ának (1) bekezdésében, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 13. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szabályozott és a külön jogszabály szerinti egészségkárosodási járadékok esetében meghatározott megszüntetési ok, továbbá a Tny. 83/B. §-ában szabályozott szünetelési ok, valamint a rehabilitációs járadék – az Rjtv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti – csökkentésének vizsgálata céljából az állami adóhatóság a nyugdíjas, járadékos keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokról köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Az állami adóhatóság és az ONYF az adatszolgáltatás rendjét megállapodásban rendezi.

75. §¹⁹³ (1) A külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását, baleseti járadékát kérelmére

(2) Ha a külföldi tartózkodás várható időtartama a kilencven napot meghaladja, a nyugellátásban részesülő erről, továbbá a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) – a külföldre történő utazás előtt – tájékoztatni köteles a nyugdíjfolyósító szervet.

(3)¹⁹⁵ Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ellátás külföldre történő utalása

(4)¹⁹⁷ A (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és pontos címét, a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát, valamint annak a fizetési számlának a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó számát (IBAN és SWIFT kód), amelyre a külföldön élő vagy tartózkodó személy az ellátás utalását kéri.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a belföldi meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia.

75/A. §¹⁹⁸ A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását kizárólag a magyar törvényes fizetőeszközben teljesíti.

75/B. §¹⁹⁹ A nyugdíjfolyósító szerv minden naptári év január hónapban az ellátások tárgyév január hónapban és az előző évben kiutalt összegéről – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – tájékoztatja az ellátásban részesülőket.

75/C. §²⁰⁰ (1)²⁰¹ Ha a megállapított nyugellátás folyósítására a nyugdíjfolyósító szerv ügykörén kívüli okból amiatt nem kerülhet sor, mert

(2)²⁰³ Ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, az ellátást folyósító szerv a jogosultság igazolásáig az eljárás felfüggesztésével egyidejűleg az ellátás folyósítását is felfüggeszti.

76. §²⁰⁴ (1)²⁰⁵ A nyugdíjfolyósító szerv a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve naptári évenként – március hónapban – adategyeztetést végez. Az ebből a célból kiküldött nyomtatványt a nyugdíjfolyósító szervtől ellátásban részesülőnek megfelelően kitöltve, aláírva és közjegyző vagy külföldi hatóság, illetőleg a Magyar Köztársaság külképviseleti szerve által hitelesítve egy hónapon belül vissza kell küldenie. Az egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt szociális vagy egészségügyi intézményben tartózkodó, illetve ellátásban részesülő személy esetében az említett intézmények vagy azok orvosa által, illetve a külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató, nyugdíjbiztosítási szerv (nyugdíjpénztár) által igazolt adatokat és tényeket – az ellenkező bizonyításig – hitelt érdemlően bizonyítottnak, igazoltnak kell tekinteni.

(2)²⁰⁶ Ha az (1) bekezdés szerinti kitöltött nyomtatvány az előírt határidőn belül nem érkezik vissza, vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második hónap első napjával be kell szüntetni. A jogosultság tényének későbbi bizonyítása esetén intézkedni kell az ellátás újbóli folyósításáról és a nem folyósított ellátás legfeljebb öt évre visszamenőlegesen járó – az időközi emelésekkel növelt – összegének kiutalásáról.

76/A. §²⁰⁷ (1)²⁰⁸

(2) A Tny. 89. §-ának (3) bekezdése alkalmazásánál a megtérítendő összeget az ellátásban részesülő személyre a felszámolást, illetőleg a végelszámolást elrendelő végzés közzététele hónapjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár és az akkori életkora figyelembevételével kell meghatározni.

(3)²⁰⁹

76/B. §²¹⁰ (1)²¹¹ A Tny. 87–88. §-a alapján megtérítésre kötelezett helyett a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján a biztosító áll helyt azzal, hogy e kötelezettségének átalányösszegben is eleget tehet. Az évenkénti átalányösszeg mértékét, az elszámolás ügyviteli rendjét az ONYF a biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével minden év július 31-ig megállapodásban rendezi.

(2)²¹² Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a Tny. 87–88. §-a alapján fennálló követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott Nemzeti Iroda közreműködésével – a kötelezett biztosítójával szemben érvényesíti. Ha a kötelezett biztosítója a fizetési kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő kilencven napon belül nem tesz eleget, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését a Nemzeti Irodával szemben megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti. Az ONYF az eljárás rendjét a Nemzeti Irodával kötött megállapodásban rendezi.

76/C. §²¹³ A Tny. 85. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása a foglalkoztató vagy egyéb szerv jogellenes intézkedésének a következménye.

77. §²¹⁴ A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére – a Tny. 93. § (1)–(2) bekezdésének alkalmazásával – a nyugdíjfolyósító szerv a pénzforgalmi szolgáltatót kötelezi, feltéve, hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. Amennyiben a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult személy ismert, a nyugdíjfolyósító szerv a követelését – fizetésre kötelező határozat kibocsátásával – akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt fizetési számlájáról még nem vették fel.

78. §²¹⁵

78/A. §²¹⁶

79. §²¹⁷ (1)²¹⁸ A Tny. 93. § (3) bekezdése alapján a behajtási eljárás lefolytatására irányuló megkeresésben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. § (2) bekezdésében foglaltakon túl fel kell tüntetni a behajtást kérő kincstárnál vezetett számlájának számát, továbbá a megkereséshez csatolni kell a fizetésre kötelező jogerős határozat hitelesített másolatát.

(2)²¹⁹

(3)²²⁰ Az adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított tizenöt napon belül átutalja a behajtást kérő által – a behajtásra irányuló megkeresésben – megjelölt, a kincstár területi szervénél vezetett számlára. Az adóhatóság a behajtási eljárás befejezését követő tizenöt napon belül köteles értesíteni a behajtást kérőt a tartozás behajthatatlanságának tényéről és a behajthatatlan tartozás összegéről.

(4)²²¹ A behajtást kérő köteles a végrehajtási eljárás megindítása után is minden olyan körülményt az első fokon eljáró állami adóhatóság tudomására hozni, amely a követelés fennállására, annak megszűnésére, vagy csökkentésére vonatkozik. E tájékoztatás elmulasztásából eredő esetleges kárért a behajtást kérő felel.

(5)²²² A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a jogerősen megállapított tartozást törölnie kell, ha

(6) A behajthatatlanság szempontjából behajtási eljárásnak kell tekinteni a felszámolási és egyszerűsített felszámolási eljárásokat is.

(7)²²⁵ Nem kell lefolytatni a Tny. 93. §-a szerinti követelés érvényesítése iránti eljárást, ha a követelés összege az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét (11. §) nem éri el.

(8)²²⁶ Az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti behajtási eljárásra az Art. 35. §-a (2) és (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(9)²²⁷

79/A. §²²⁸ A tartozás 79. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti végrehajtáshoz (behajtáshoz) való jog elévülésére az Art. 164. §-a (6)–(8) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

80. §²²⁹ (1)²³⁰ A Tny. 84. §-ának (1) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség az arról szóló első fokú határozat meghozatalától visszamenőleg számított kilencven napon belül jogalap nélkül felvett ellátásra vonatkozik.

(2)²³¹ Ha az ellátás helytelen megállapítása miatt túlfizetés (ellátás jogalap nélküli felvétele) keletkezik, az ellátást megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatát a módosítja vagy visszavonja. A határozatban utalni kell arra, hogy a kilencven napon belül jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelése érdekében a nyugdíjfolyósító szerv intézkedik. A módosítást (visszavonást) és a visszafizetésre kötelezést illetően abban az esetben is külön-külön határozatot kell hozni, ha az ellátást helytelenül megállapító határozatot a nyugdíjfolyósító szervnek kell módosítania (visszavonnia).

(3) A Tny. 84. §-ának (1) bekezdése szerinti kilencven napon belül jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése iránti követelést a nyugdíjfolyósító szerv visszafizetésre kötelező határozatban érvényesíti az ellátást jogalap nélkül felvevő személlyel szemben, egyidejűleg a Tny. 84. § (2) bekezdése szerinti visszakövetelés érvényesítése érdekében értesíti az ellátást helytelenül megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a kilencven napon túli jogalap nélkül felvett ellátás összegéről.

(4) A nyugdíjfolyósító szerv értesítése alapján az ellátást helytelenül megállapító szerv a Tny. 85–86. §-ainak alkalmazásával a felróhatóságnak megfelelően intézkedik a kilencven napon túli jogalap nélkül felvett ellátás visszafizettetése, megtéríttetése érdekében.

(5)²³² A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti követelését a nyugellátásban részesülő személlyel szemben visszafizetésre kötelező határozattal, a foglalkoztatóval és egyéb szervvel szemben pedig megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti.

(6)²³³

(7)²³⁴ A megállapított nyugellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell annak az ellátásnak az összegével, amely ugyanarra az időszakra került folyósításra, feltéve, hogy a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illethette volna meg. A beszámítást a nyugdíjfolyósító szerv határozattal rendeli el. Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, a jogalap nélkül felvett különbözet visszafizetését a Tny. 84. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén el kell rendelni.

(8)²³⁵ A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátás jogerős határozattal elrendelt egyösszegű megtérítését a felszámolási (végelszámolási) eljárásban – önállóan vagy az adóhatóság megkeresésével – hitelezői igényként érvényesíti.

(9)²³⁶ A Tny. 84. §-ának (2) bekezdése szerinti felróhatóságot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell bizonyítania.

(10)²³⁷ Az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseitől eltérően a követelés érvényesítése iránti eljárást nem kell lefolytatni, ha a követelés összege a 79. § (7) bekezdésében meghatározott összeget nem éri el.

81. §²³⁸ (1)²³⁹ A nyugellátás és a baleseti járadék Tny. 87–88. §-a szerinti megtérítésére irányuló követelést az ügyben első fokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv érvényesíti. A megtérítendő összeget a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a kincstár területi szervénél vezetett számlájára kell átutalni.

(2)²⁴⁰ Ha az (1) bekezdés szerinti megtérítési igényt a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti, a megtérítendő összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a kincstár területi szervénél vezetett számlájára kell átutalni.

(3)²⁴¹ Az (1)–(2) bekezdés szerint érvényesítésre kerülő követelésekkel kapcsolatos nyilvántartások, elszámolások vezetése a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladatát képezi.

(4)²⁴² Baleseti járadékkal kapcsolatos megtérítés esetén a követelés érvényesítésére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 68. § (3) bekezdésében megjelölt összeghatárt kell alkalmazni.

82. §²⁴³ A Tny. 93. § (1) bekezdésében meghatározott öt évet – a megtérítési követelés kivételével – a határozat keltétől kell számítani. A megtérítési követelés az ellátás kifizetésétől számított öt éven belül érvényesíthető.

83. §²⁴⁴ A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örökössel szemben kell érvényesíteni, feltéve, hogy az örökhagyó még élt, amikor őt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogerős határozattal az ellátás visszafizetésére kötelezte. A hozzátartozó saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásából – ide nem értve a Tny. 83. §-ának (2) bekezdése szerint kifizetett összeget – a meg nem térült tartozást levonni, illetőleg azt a hozzátartozótól behajtani nem lehet.

83/A. §²⁴⁵

84. §²⁴⁶

84/A. §²⁴⁷

85. § (1)²⁴⁸

(2)²⁴⁹ A Tny. 97. § (5) bekezdés szerinti esetben a nyugellátás folyósítását érintő tényt, adatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje a változást követő tizenötödik nap.

(3)²⁵⁰ A nyugdíjas halála esetén a nyugellátás felvételére jogosult személy – a Tny. 97. § (5) bekezdésének második mondata alkalmazása során – a halál tényét anyakönyvi kivonattal vagy annak hiteles másolatával igazolja. Ha ezen iratokat a nyugellátás felvételére jogosult személy nem küldi meg, az adatokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szerzi be.

(4)²⁵¹ A Tny. 83/B. §-ának (1) bekezdésében említett ellátásban részesülő, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, amennyiben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizennyolcszorosát, köteles erről 15 napon belül a nyugdíjfolyósító törzsszámára hivatkozással bejelentést tenni a nyugdíjfolyósító szervhez.

(5)²⁵² Ha a III. csoportba tartozó és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, és a nyugdíja kereső tevékenység miatti – a Tny. 36/D. § (1) bekezdése, illetve 36/G. § (1) bekezdése szerinti – megszüntetésének feltételei bekövetkeznek, köteles azt tizenöt napon belül – a nyugdíjfolyósító törzsszámára hivatkozással – bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

86. § (1)²⁵³ A Tbj. 34. §-ában foglaltak alapján szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodást kötött személlyel kapcsolatos adatszolgáltatást a megállapodást megkötő igazgatási szerv teljesíti.

(2)²⁵⁴

(3)²⁵⁵

(4)²⁵⁶ Nyilvántartó lapot kell kiállítani a Tbj. 26. §-ában említett gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személyről.

(5)²⁵⁷

(6)²⁵⁸ A rehabilitációs járadékban részesülő személyről a nyilvántartó lappal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget a nyugdíjfolyósító szerv teljesíti.

(7)²⁵⁹

(8)²⁶⁰

(9)²⁶¹

87. § (1)²⁶² A nyilvántartó lapot köteles kiállítani

(2)²⁷²

(3)²⁷³

(4)²⁷⁴

(5)²⁷⁵

(6)²⁷⁶

88. § (1)²⁷⁷ A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a nyilvántartó lap adattartalmát az ONYF által rendszeresített számítógépes programmal állítja elő, és adatszolgáltatási kötelezettségét e számítógépes program felhasználásával, elektronikus úton teljesíti.

(2)–(3)²⁷⁸

(4)²⁷⁹ Az adatszolgáltatás és a nyilvántartás általánostól eltérő rendjére az ONYF az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal megállapodást köthet.

(5)²⁸⁰

88/A. §²⁸¹ (1)²⁸²

(2)²⁸³ A nyilvántartásra kötelezett az elektronikus úton, valamint az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat az ONYF által erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak. A nyomtatványt és a meghatalmazás eredeti példányát a nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére az adatszolgáltatás teljesítését legalább tizenöt nappal megelőzően kell megküldeni. A nyilvántartásra kötelezett a meghatalmazásnak – az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával történő – visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról soron kívül köteles tájékoztatni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot.

(3)²⁸⁴ Az elektronikus úton történő adatszolgáltatás esetén a teljesítéssel meghatalmazott személy az adatszolgáltatásra rendszeresített számítástechnikai programot (a továbbiakban: NYENYI program) az ONYF internetes honlapjáról, a program működéséhez szükséges azonosító állományt az ONYF elektronikus ügyintézési rendszeréből töltheti le azzal, hogy a 2009. évről történő adatszolgáltatásnál nem szükséges az azonosító állomány letöltése.

(4)²⁸⁵ Az adatszolgáltatás elektronikus úton történő teljesítése a NYENYI program által előállított export állomány Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztüli feltöltésével valósul meg.

(5)²⁸⁶ Az adatszolgáltatásnak a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztüli beérkezéséről, annak az ONYF nyilvántartási rendszerébe történő befogadásáról, valamint – hibás adattartalom esetén vagy érvényes meghatalmazás hiányában – az adatszolgáltatás befogadásának visszautasításáról, a nyilvántartásra kötelezett és az adatszolgáltatást teljesítő személy elektronikus levélben, a bejelentéshez rendszeresített nyomtatványon közölt elektronikus levelezési címre értesítést kap.

89. § (1)–(2)²⁸⁷

(3)²⁸⁸

(4)²⁸⁹

(5)²⁹⁰

(6)²⁹¹

(7)²⁹²

(8)²⁹³

(9)²⁹⁴ A Foglalkoztatási Hivatal a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4/A. §-a szerinti biztosítottak esetében, a munka világából való fokozatos kivonulással kapcsolatban a TAJ szám feltüntetésével személyenként a tárgyévet követő év március 31. napjáig adatszolgáltatást teljesít az ONYF részére a támogatás nyújtásának kezdetéről és megszűnéséről, a nyugdíjbiztosítási, nyugdíjjárulék-kiegészítés alapjául szolgáló összegről, valamint a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék-kiegészítés összegéről.

(10)²⁹⁵ Nyugellátásra irányuló igény esetén a munkaügyi központ a nyugdíjbiztosítási igazgatóság megkeresésére nyolc napon belül közli a nyugdíj megállapításához szükséges adatokat.

(11)²⁹⁶ Az adatszolgáltatás rendjére a Foglalkoztatási Hivatal és az ONYF megállapodást köt.

89/A. §²⁹⁷

90. § (1)²⁹⁸ A házastárs 1998. január 1-je előtti halála esetén a Tny. 50. §-a (6)²⁹⁹ bekezdésében foglaltak alkalmazását nem kell kérnie annak, akinek saját jogú nyugellátása az özvegyi nyugdíj összege miatt, vagy akinek özvegyi nyugdíja saját jogú nyugellátásának összege miatt szünetel, továbbá akinek saját jogú nyugellátását az özvegyi nyugdíjjal, baleseti özvegyi nyugdíjjal a 62. § (7) bekezdésben meghatározott összeghatárig folyósítják. A kedvezőbb ellátást a nyugdíjfolyósító szervek 1998. január 1-jétől kezdődően hivatalból – külön kérelem nélkül – megállapítják és folyósítják.

(2) Annak, aki 1998. január 1-je előtt megözvegyült és nem igényelte az özvegyi nyugdíj megállapítását, továbbá aki az 1997. évi LXXXI. törvény alapján vált jogosulttá özvegyi nyugdíjra, a Tny. 64. §-a szerint kell igényét előterjesztenie.

(3)³⁰⁰ Az, aki az 1998. január 1-je előtt hatályos rendelkezések szerint özvegyi nyugdíjban részesül, a saját jogú nyugellátása, baleseti rokkantsági nyugdíja megállapításának időpontjától kezdődően – legkorábban 1998. január 1-jétől – jogosult a Tny. 50. § (2) bekezdés b) pont³⁰¹ szerinti özvegyi nyugdíjra. Ha számára kedvezőbb, választhatja a saját jogú nyugellátás és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítását a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig.

(4)³⁰² Az 1998. január 1-je előtti időponttól megállapított özvegyi nyugdíj feléledése esetén az özvegyi nyugdíj 2006. január 1-jétől 55, 2007. január 1-jétől 60 százalékos mértékű, feltéve, hogy az özvegynek saját jogán nyugdíjat nem állapítottak meg.

(5) A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok és a növelt összegű szakszövetkezeti járadékok folyósítására és megszüntetésére az e rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A nyugellátások évenkénti rendszeres emelésének mértéke és módszere (Tny. 62. §) szempontjából a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, az előnyugdíjat társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni.

(7)³⁰³ A TnyR. 73. § (1) bekezdésének – 2010. január 1-jén hatályos – rendelkezése alapján szüneteltetett nyugellátást a büntetőeljárás befejezése, illetve a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.

91. § Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1997. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra kell alkalmazni.

92. §³⁰⁴ (1) E rendeletnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított, illetve módosított 11/B. § (2) bekezdését, 12. §-át, 15. § (5) bekezdés l) pontját, 68. §-át, 72/B. § (4) bekezdés c) pontját, 72/B. § (5) bekezdését, 72/B. § (9) bekezdését, 72/B. § (17) bekezdés a) és b) pontját, 72/B. § (20) bekezdés a) pontját, 85. § (2) és (5) bekezdését, valamint 89. § (10) bekezdését a 2010. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő ellátások, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatás és bejelentés esetén kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított, illetve módosított 1. § (1) és (2) bekezdését, 72/B. § (1a)–(1g), (8a) és (8b) bekezdését, valamint 83. §-át a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A Tny. 97. § (3) bekezdésének – 2010. december 31-én hatályos – b) pontja alapján teljesítendő adatszolgáltatást e rendelet 2010. december 31-én hatályos 85–89. §-ában foglaltak szerint kell teljesíteni.

93. §³⁰⁵ A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 40/2011. (III. 22.) Korm. rendelettel megállapított 12. § (1) bekezdés a) pontját, valamint b) pont 8. és 10. alpontját a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 40/2011. (III. 22.) Korm. rendelet hatálybalépésekor³⁰⁶ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

94. §³⁰⁷ A társadalombiztosítási nyugellátással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 152/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelettel megállapított 72/B. § (1d) és (1f) bekezdését a társadalombiztosítási nyugellátással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 152/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépését³⁰⁸ követően indult eljárásokban kell alkalmazni.