176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet
176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet
a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 39. §-ának (1) bekezdése alapján a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Lt. 37. §-ában meghatározott minden olyan repülőtérre, amelyet motoros repülőgépek és helikopterek rendszeresen használnak.
(2)1 Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a meglévő, de nem üzemeltetett repülőterekre,
b) az olyan repülőterekre, amelyeket motoros repülőgépek és helikopterek egy naptári éven belül legfeljebb 15 egymás utáni, illetve összesen 30 napon használnak,
c) azon repülőterekre, ahol a tárgyévet megelőző év legforgalmasabb 6 hónapjának a motorral felszerelt légijárművel történő felszállások – beleértve motoros vagy segédmotoros vitorlázó repülőgép önerőből való felszállását – és leszállások összesített száma nem haladja meg a 4500-at.
1/A. §2 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.
A zajgátló védőövezet
2. § (1)3 E rendelet alkalmazásában zajgátló védőövezet a repülőtér környezetének az a része, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés meghaladja a közlekedésből származó környezeti zajnak külön jogszabályban4 meghatározott zajterhelési határértékeit. Nem tartozik a zajgátló védőövezetbe a repülőtér telekhatárán belül lévő terület. A zajgátló védőövezetnek az a része, amelyen a környezeti zaj szempontjából védendő objektumok vagy védett természeti területek találhatók, fokozottan zajos területnek, illetve övezetnek minősül.
(2) A mértékadó zajterhelés kiszámításakor a következő tíz év legnagyobb zajterhelést eredményező évében a legnagyobb zajterheléssel járó hat hónap prognosztizált átlagos forgalmát kell alapul venni.
3. § (1) A zajgátló védőövezeten belül a számított mértékadó zajterhelés függvényében övezeteket kell kijelölni az alábbiak szerint:
--------------------
Övezet
Számított mértékadó zajterhelés [Leq,M, dB (A)]
nappal (06–22h) | éjszaka (22–06h)
--------------------
A jelű övezet:
Leq,M>75 | Leq,M>65
B jelű övezet:
75≥Leq,M>70 | 65≥Leq,M>60
C jelű övezet:
70≥Leq,M>65 | 60≥Leq,M>55
D jelű övezet:
65≥Leq,M>60 | 55≥Leq,M>50
E jelű övezet:
60≥Leq,M>55 | 50≥Leq,M>45
(2) A zajgátló védőövezet valamely pontját (területét), amely a rá meghatározott nappali és éjszakai mértékadó zajterhelés alapján eltérő övezetbe tartozna, a zajterhelés szempontjából kedvezőtlenebb (zajosabb) övezetbe kell besorolni.
(3) D jelű övezetet csak olyan területeken szabad kijelölni, ahol a közlekedési zaj nappali terhelési határértéke 65 dB-nél, éjszakai határértéke 55 dB-nél kisebb.
(4)5 Az (1) bekezdéstől eltérően a légiközlekedési hatóság E jelű övezetet jelöl ki olyan területen is, ahol a közlekedési zaj nappali határértéke 55 dB-nél, éjszakai határértéke 45 dB-nél kisebb, és a terület olyan, a településrendezési terv szerinti különleges terület, amely egészségügyi intézmény épületének elhelyezésére szolgál.
(5)6 A légiközlekedési hatóságnak D, valamint E jelű övezet kijelölése előtt különös gonddal kell vizsgálnia a repülőtér működtetésének módosításával elérhető zajcsökkentési lehetőségeket. Ilyen övezetek csak akkor jelölhetők ki, ha a repülőtér működésének ellehetetlenítése nélkül a környezeti zajterhelés nem csökkenthető határérték alá.
A zajgátló védőövezet kiszámítására vonatkozó
szabályok
4. §7 (1)8 Új repülőtér létesítése vagy meglévő repülőtér működési feltételeinek jelentős mértékű megváltozása esetén az építtető vagy a repülőtér üzemben tartója – a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott környezeti zaj- és rezgésvédelemre jogosító szakértő engedéllyel rendelkező személy vagy ilyen személyt foglalkoztató szervezet igénybevételével – elkészítteti a zajgátló védőövezetre vonatkozó számításokat az új vagy megváltozott mértékadó forgalmi helyzetnek megfelelően.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a repülőtér működési feltételeinek változását akkor kell jelentős mértékűnek tekinteni, ha
a) a repülőtéren új futópályát létesítenek, vagy
b) bármelyik futópályának legalább az egyik végén a korábbi állapotokhoz képest 50%-kal megnövekedett a mértékadó forgalom, vagy
c) a repülőteret igénybevevő repülőgépek összetétele zaj szempontból kedvezőtlenül változott, és a tényleges forgalom mellett végzett mérések, az annak alapján elvégzett számítások, illetve a 21. § szerinti zajmonitorral rendelkező repülőtereken a zajmonitor rendszer naptári félévben regisztrált mérési eredményei és az azok alapján az övezethatárra vonatkozó számítások bizonyítják, hogy a zajszint az övezethatárokon a tervezési állapothoz képest bárhol naptári félévre számított átlagban 3 dB-nél nagyobb mértékben tartósan megnövekedett.
(3) A repülőtér üzemben tartójának a zajgátló védőövezet kijelölését követően legalább tízévenként kezdeményeznie kell a zajgátló védőövezet újbóli meghatározását. Az újbóli meghatározás során az első kijelölésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A zajgátló védőövezet (2) bekezdés vagy 8. § szerinti soron kívüli módosítása esetén a következő tízéves periódust a soron kívüli övezetkijelölést tartalmazó határozat időpontjától kell számítani.
(4) Azokon a repülőtereken, amelyeken az oktatási és gyakorlási célú repüléseken kívül – a kizárólag kiképzési célt szolgáló, 9000 kg maximális felszálló súly alatti repülőgépekkel végrehajtott műveletek figyelmen kívül hagyásával – évente több mint 50 000 repülési műveletet (leszállás vagy felszállás) hajtanak végre (a továbbiakban: fő repülőterek), a 21. § (1) bekezdés szerinti zajmonitor rendszer kiépítésétől kezdődően folyamatosan gyűjteni kell a stratégiai zajtérképezéshez szükséges, külön jogszabály9 szerinti adatokat.
A légiközlekedési hatóság feladatai
a zajgátló védőövezettel kapcsolatban
5. §10 (1)11 A zajgátló védőövezetre vonatkozó számítás kiinduló adatait és a számítási eljárást a számítások megkezdése előtt a légiközlekedési hatósággal egyeztetni kell.
(2)12 A számítás eredményeit a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A légiközlekedési hatóság az ellenőrzéshez szakértő intézményt vehet igénybe. Ha a számításokat megfelelőnek találja, ennek tényét a zajgátló védőövezetre vonatkozó terveken is feltünteti (ellenőrzési záradék).
(3)13 A légiközlekedési hatóság – a zajgátló védőövezet által érintett önkormányzat képviselő-testülete véleményének kikérése után – a zajgátló védőövezet határait a település belterületén és egyéb beépítésre szánt területén a kialakult beépítési vonalakhoz, illetve telekhatárokhoz igazítja. Ennek során a számított határvonalhoz képest a legközelebbi utca tengelyvonaláig terjedhet a módosítás. Nem alkalmazható a zajgátló védőövezetet növelő módosítás, ha az 5-nél több, huzamos tartózkodás céljára szolgáló épületet érintene.
(4) A zajgátló védőövezet izofon görbékkel meghatározott határát, külterület beépítésre nem szánt területén a település rendezési terveiben fel kell tüntetni.
(5) A zajgátló védőövezetet kijelölő határozatot a csatolt dokumentációval együtt a légiközlekedési, valamint a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az előírt tanulmányokhoz, illetve engedélyezési tervekhez mellékelni kell.
6. §14 (1)15 A zajgátló védőövezetet a repülőtér üzemben tartójának kérelmére a légiközlekedési hatóság határozatban jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határozatnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a zajgátló védőövezet kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen az izofon görbék térképi megjelenítésével, valamint azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva),
b) a zajgátló védőövezet számításánál figyelembe vett, az üzemeltetés során betartandó forgalmi adatokat (műveletszám és annak irányok szerinti megoszlása; a repülőteret igénybe vevő repülőgépek zaj szerinti megoszlása, amennyiben ez meghatározható),
c) a repülőtér-használat zajszempontú korlátozó feltételeit (pl. éjszakai, hétvégi, napszakra, műveletszámra vonatkozó korlátozások, zaj szerinti repülőgép-kategóriák repülési korlátozásai),
d) a zajgátló védőövezetnek a 4. § (3) bekezdése szerinti kötelező újbóli kijelölésének időpontját,
e) a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott számításokat,
f) a zajcsökkentés és a zajterhelés ellenőrzése érdekében a repülőtér számára az e rendelet és a külön jogszabályok16 szerint előírható egyéb kötelezettségeket és határidőket [pl. zajmonitor rendszer kiépítése, környezetkímélő repülőtér-használati eljárás kidolgozása és bevezetése, zajvédelmi program (13. §) végrehajtása].
(3) Azon repülőtér esetében, amelyen a légiforgalmi irányítást (a felszállás és leszállás közelkörzeti irányítását, a pályahasználat szabályozását) a repülőtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatában megjelöli, hogy a légiforgalmi irányítást végző szervezet a határozat mely pontjainak betartásáért felelős. A határozatot megküldi a légiforgalmi irányítást végző szervezetnek is.
(4)17 Új repülőtér létesítése vagy meglévő repülőtér forgalmi viszonyainak fejlesztés miatti jelentős mértékű változás esetén a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó kérelmet legkésőbb a létesítési, fejlesztési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani.
(5) A zajgátló védőövezet kijelölése során figyelembe kell venni az érvényben lévő területrendezési és településrendezési terveket, annak kijelölését követően az érvényben lévő területrendezési, illetőleg településrendezési terveket – amennyiben szükséges – módosítani, az egyes övezetekre vonatkozó korlátozásokat érvényesíteni kell. A rendezési terveknek – a zajgátló védőövezet kijelölése, módosítása vagy megszüntetése miatti – módosításával kapcsolatos költségek a repülőtér üzemben tartóját terhelik.
(6)18 A rendelet hatálya alá tartozó repülőterekre – a 29. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – üzemben tartási engedély csak abban az esetben adható, illetve a repülőtér üzemben tartási engedélye csak abban az esetben tartható fenn, ha a repülőtér rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatával, és a repülőtér üzemben tartója igazolja, hogy eleget tesz az (1) bekezdés szerinti határozatban előírt kötelezettségeknek.
(7) A környezetvédelmi hatóságnak zajvédelmi szempontból a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatot kell alapul vennie a környezetvédelmi engedély kiadásánál.
A zajgátló védőövezet közzététele
7. § (1) A légiközlekedési hatóságnak a zajgátló védőövezetekre vonatkozó számítási eredmények jóváhagyott dokumentumait és a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatát a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok, valamint az érintett önkormányzatok képviselő-testületei részére meg kell küldeni.
(2) A zajövezeteket ábrázoló térképeket és kijelölésre vonatkozó egyéb dokumentumokat (utcajegyzék stb.) az érintett önkormányzat jegyzőjének a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
8. §19 Ha a zajgátló védőövezetben olyan környezetvédelmi, illetve településfejlesztési érdekképviseleti szerv működik, amelynek tagja a zajgátló védőövezetben érdekelt összes település legalább 75%-ának önkormányzata, akkor az érdekképviseleti szerv kérésére a repülőtér üzemben tartója a 4. § (3) bekezdése szerinti tízéves perióduson belül egy alkalommal köteles végrehajtani a zajgátló védőövezet határainak soron kívüli, mérésekkel történő ellenőrzését, szükség szerinti újbóli számítását, valamint esetleges módosítását a következő tíz év várható mértékadó forgalmára.
A zajgátló védőövezetre vonatkozó
építési és területfelhasználási előírások
9. § (1)20 A zajgátló védőövezetben a külön jogszabály21 szerinti építési övezetek, övezetek és építmények a (3) bekezdésben, valamint a 10–12. §-okban foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők.
(2) Zajgátló védőövezetben épületek létesítése, a zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor meglévő épületek engedélyköteles bővítése, átalakítása, továbbá az épületek használatbavétele akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a belső téri zajhatárértékek teljesülését biztosító akusztikai védelmet, illetőleg annak tervek szerinti kivitelezése megtörtént.
(3)22 Települések zajgátló védőövezetbe tartozó területén a külön jogszabály23 szerinti építési övezetek, övezetek közül új lakó-, vegyes- és üdülőterület nem jelölhető ki.
Intézményépületekre vonatkozó korlátozások
10. § (1) Az A és a B jelű övezetekben intézményépület – a repülőtér működtetésével kapcsolatos, valamint a kereskedelmi és az ipari jellegű, lakossági szolgáltatást végző intézmények kivételével – nem létesíthető.
(2) Egészségügyi, nevelési-oktatási intézmény, szociális otthon, pihenő, alkotó célú intézmény céljára szolgáló intézményépület a zajgátló védőövezetben nem létesíthető.
(3)24 Ha a településen belül az intézmények elhelyezése másként nem oldható meg, a D és az E jelű – kivételesen a C jelű – övezetben a (2) bekezdés előírásaitól el lehet térni.
Lakóépületekre vonatkozó korlátozások
11. § (1) Az A jelű övezetben lakóépület építése céljára telek nem alakítható ki, lakóépület, lakás nem építhető, illetőleg más rendeltetésű egység lakás céljára történő használati mód változtatása nem engedélyezhető.
(2) A B jelű övezetben lakóépület építése céljára új telek nem alakítható ki, telepszerű, csoportos beépítésű lakóépületek nem létesíthetők.
(3) A C jelű övezetben telepszerű, csoportos beépítésű lakóépületek nem létesíthetők.
(4) A D és az E jelű övezetekben lakóépület, lakás a repülési zaj területre jellemző speciális tulajdonságainak figyelembevételével létesíthető (pl. a szobák megfelelő tájolása).
(5)25 Az (1)–(3) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak az e rendelet hatálybalépését megelőzően már működő repülőterek zajgátló védőövezetében korábban létesített lakóépületek bővítésére és a külön jogszabály26 szerint lakóterület besorolású területen e rendelet hatálybalépését megelőzően lakóépületek elhelyezésére kialakított építési telkek beépítésére.
Üdülőterületekre vonatkozó korlátozások
12. § (1) A zajgátló védőövezetekben üdülőépület nem létesíthető.
(2) A (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik az e rendelet hatálybalépését megelőzően már kialakított, a D és az E jelű övezetben lévő területek, telkek üdülőépülettel történő beépítésére, a telepszerű, csoportos beépítésű üdülőépületek kivételével.
A repülőtér környezetében élőket érő zajterhelés enyhítésével kapcsolatos eljárások
13. §27 A repülőtér üzemben tartója a meglévő épületek rendeltetésszerű használatában beálló korlátozások és a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében a zajgátló védőövezetet kijelölő vagy újból kijelölő határozat véglegessé válásától számított 6 hónapon belül a zaj elleni védelemre programot (a továbbiakban: zajvédelmi program) készít. Ebben a repülőtér üzemben tartója előirányozza a zajgátló védőövezet kijelölését követően bevezetni tervezett környezetkímélő repülési eljárásokat, korlátozásokat, a földi zajok csökkentése, a területhasználat változtatása terén tervezett intézkedéseket, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos, a 14. és 15. §-ban felsorolt zajvédelmi intézkedések ütemezését. A zajvédelmi programot a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. A repülőtér üzemben tartója a zajvédelmi program végrehajtásáról évente jelentést készít a légiközlekedési hatóság részére.
14. § A 10. § (2) bekezdésben említett, a zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor már meglévő és működő intézmények közül
a) az A és B jelű övezetben lévőket kisebb zajterhelésű területre kell áthelyezni;
b) a C és D jelű övezetekben lévőket megfelelő akusztikai védelemmel kell ellátni.
c) az E jelű övezetben kórház és más, egészségügyi szakértői vélemény szerint különlegesen zajérzékeny egészségügyi intézmény épületének nyílászáró szerkezeteit az intézmény kérése alapján javítani kell a passzív akusztikai védelem céljából.
15. § A zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor meglevő lakó- és üdülőépület tulajdonosa igényelheti a repülőtér üzemben tartójától
a) az A jelű övezetben az ingatlan megvásárlását vagy a b) pont szerinti intézkedések végrehajtását;
b)28 az A és a B jelű övezetben a teljes épület megfelelő passzív akusztikai védelmét, beleértve a belsőtéri határértékek teljesüléséhez szükséges, a fal- és födémszerkezetre vonatkozó módosításokat és védelmet is;
c) a C jelű övezetben a lakó- és hálóhelyiségek nyílászáró szerkezeteinek megfelelő passzív akusztikai védelmét.
16. § (1) A 14. és 15. §-ban felsorolt intézkedéseket a repülőtér üzemben tartója és az érintett intézmény, épület tulajdonosa közötti megállapodás alapján, annak aláírását követően, a 17. § (4), illetve (5) bekezdésében előírt határidő figyelembevételével a repülőtér üzemben tartója köteles végrehajtani az intézkedések teljes költségének megelőlegezésével.
(2) A zajvédelmi intézkedések költségeinek az intézkedések következtében előálló ingatlanérték-növekedéssel és használatiérték-növekedéssel csökkentett része a repülőtér üzemben tartóját terheli. A költségek megosztásánál az A jelű övezetben értéknövekedés egészét, a további övezetekben az értéknövekedésnek a kizárólag a belsőtéri zajszint változásából adódó részét figyelmen kívül kell hagyni. A költségmegosztást az (1) bekezdésben említett megállapodásban rögzíteni kell.
(3)29 A (2) bekezdés szerinti értéknövekedés B jelű övezetben a passzív akusztikai védelem költségének 15%-a, további övezetekben 30%-a, amelyet az intézmény, épület tulajdonosa (kezelője, használója) a repülőtér üzemben tartójának – eltérő költség/értéknövekedés arány bizonyításának hiányában – köteles a megállapodásban foglaltak szerint megtéríteni.
17. § (1) A 14–15. §-okban említett zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó igényeket az ingatlanok tulajdonosainak a zajgátló védőövezet kijelölésének időpontjától számított öt éven belül kell bejelenteni a repülőtér üzemben tartójának. A bejelentés elmulasztása az igények elévülését vonja maga után.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elévülési időn túl is bejelentheti igényét az, aki a zajövezetben lévő ingatlan tulajdonjogát megszerzi, és az előző tulajdonos nem tett igénybejelentést.
(3) Nem köteles a repülőtér üzemben tartója zajvédelmi intézkedéseket végrehajtani az zajgátló övezet kijelölése után, illetve az azt megelőzően, hatályos építési tilalom ellenére, építési engedély nélkül épített épületek esetében.
(4) A repülőtér üzemben tartója a zajgátló védőövezetnek az e rendelet szerinti első kijelölése után, az övezeten belül kijelölt legnagyobb zajterhelésű övezetben az igénybejelentéstől számított 3 éven belül köteles gondoskodnia megfelelő zajvédelmi intézkedések végrehajtásáról. Minden további kijelölt övezet (például B, C övezet) esetében övezetenként további három éven belül kell végrehajtani a zajvédelmi intézkedéseket. A zajérzékeny intézményekkel kapcsolatos (óvodák, iskolák, egészségügyi, kulturális és szociális létesítmények) zajvédelmi intézkedések végrehajtásának határideje övezetenként két év. A zajgátló védőövezet későbbi felülvizsgálatából, módosításából eredő új zajvédelmi igényeket a bejelentéstől számított 3 éven belül ki kell elégíteni.
(5)30 Jelentős számú lakó-, üdülőépületet, valamint intézményt magába foglaló zajgátló védőövezet kijelölése, illetve ha a zajvédelmi intézkedések (4) bekezdés szerinti teljesítése mellett fennáll a gazdasági ellehetetlenülés veszélye, a repülőtér üzemben tartója kérheti a légiközlekedési hatóságtól a zajvédelmi intézkedések hosszabb idő alatti végrehajtásának engedélyezését. Az engedély megadása esetén a repülőtér üzemben tartója a bejelentett igényeket az érintett önkormányzatok és a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével kialakított, évente a légiközlekedési hatóság által felülvizsgált és jóváhagyott program alapján folyamatosan elégíti ki. Az A jelű övezetben az igénybejelentéstől számított négy, intézmények esetében két éven belül ebben az esetben is végre kell hajtani a szükséges intézkedéseket.
(6) Ha a zajgátló védőövezet időszakos felülvizsgálata során egy ingatlan övezeti besorolása az előző övezeti besoroláshoz képest megváltozik, erről a repülőtér üzemben tartójának értesítenie kell az ingatlan tulajdonosát. A tulajdonos a változás időpontjától számított három éven belül új igénybejelentésre jogosult, a 14. és 15. §-okban meghatározott lehetőségek szerint. A repülőtér üzemben tartója akkor mentesül a zajvédelmi intézkedések végrehajtásának kötelezettségétől, ha az ingatlan a felülvizsgálat során kikerül az zajgátló védőövezetből.
18. §31 A légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetben lévő ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatával megállapított tartós környezetkárosodás tényét, a károsodás övezeti besorolással meghatározott mértékét, feltüntetve, hogy a bejegyzés a repülőtér üzemben tartójának érdekében történt, és a bejegyeztetésről az érintett ingatlanok tulajdonosait értesíti. Az ingatlan-nyilvántartás módosításával és az értesítéssel kapcsolatos költségeket a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság részére megtéríti.
A nyilvánosság szerepe a zajgátló védőövezetek kijelölésében, módosításában, üzemeltetésében
19. § (1) Az érintett önkormányzatok jegyzőjének és megkeresés esetén a repülőtér üzemben tartójának, illetve a légiközlekedési hatóságnak – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a helyi szokásoknak megfelelően, a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó követelmények kielégítésére kialakított rend szerint biztosítania kell a zajgátló védőövezetekkel kapcsolatos dokumentumok megtekintésének lehetőségét az állampolgárok számára.
(2)32 Az Lt. 37. § (1) bekezdés bb) pont szerinti repülőterek esetében a légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatában rendelkezik a dokumentumok nyilvánosságát, a betekintési jogosultságot illetően.
20. §33
21. §34 (1) Az Lt. 39. § (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben meghatározott esetekben a repülőtér üzemben tartójának a környezet zajterhelésének folyamatos megfigyelése és az előírt repülési eljárások betartásának ellenőrzése érdekében zajmonitor rendszert kell kiépítenie és üzemeltetnie.
(2) Olyan repülőtér esetében, amelyen a légiforgalmi szolgáltatást a repülőtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a zajmonitor rendszer üzemeltetéséhez szükséges repülési információkat (pl. járatazonosító, magassági jelek, futópálya-felhasználás) és a zajmonitor rendszer által előállított adatokat a repülőtér üzemben tartója és a légiforgalmi szolgáltatásért felelős szervezet köteles egymásnak kölcsönösen, térítésmentesen szolgáltatni. A kölcsönös információszolgáltatás részletes szabályait megállapodásban rögzítik, amelyet a gazdasági és közlekedési miniszter hagy jóvá.
(3) A repülőtér által üzemeltetett zajmonitor rendszer mérési és számítási adatai, az előírt fel- és leszállási eljárásokat megsértő légijáratok adatai, valamint a repülőtérrendet zajvédelmi szempontból megsértő eseményekről vezetett dokumentumok nyilvánosak, és a repülőtér üzemben tartója egyedi zajeseménnyel kapcsolatos kérdés esetében megkeresésre tájékoztatást ad.
(4) A repülőtér üzemben tartójának évenként egy alkalommal, az egész évre vonatkozóan ki kell értékelnie a repülésből származó mértékadó zajterhelés alakulását a monitorpontokon mért adatok alapján, és ezeket az eredményeket nyilvánosságra kell hoznia.
(5)35 A (4) bekezdés szerinti értékelés nyilvánosságra hozatalának módját a légiközlekedési hatóság határozza meg. Állami repüléseket szolgáló repülőterek esetében, illetve közös felhasználású polgári és katonai állami repülőtereken az állami repülések vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatás terjedelmét a légiközlekedési hatóság a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek által megkövetelt mértékben korlátozhatja.
(5a)36 A légiközlekedési hatóság a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölési eljárása során, továbbá a repülőtér üzemben tartója által a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló kormányrendelet szerinti stratégiai zajtérképek készítése és intézkedési tervben foglaltak végrehajtása során a (4) bekezdés, valamint az 598/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdése és I. melléklete alapján rendszeresen értékeli a repülőtér zajhelyzetét.
(6)37 Azokon repülőtereken, ahol a légiközlekedési hatóság határozata alapján zajmonitor rendszert kell működtetni, a repülőtér üzemben tartója a repülőtéri zajproblémákkal kapcsolatos tájékoztatási és érdekegyeztetési feladatok összehangolt ellátása érdekében, a zaj elleni védelemre bizottságot (a továbbiakban: zajvédelmi bizottság) hoz létre és működtet.
(7) A zajvédelmi bizottság összetételét, feladatát és véleményezési jogkörét, valamint működési szabályait külön jogszabály38 határozza meg.
22. §39 A repülőtereken az egyes futópályákhoz tartozó, előírt fel- és leszállási útvonalakat, a zajcsökkentő fel- és leszállási eljárásokat, valamint azokat a zajcsökkentésre irányuló egyéb intézkedéseket, amelyeket a zajgátló védőövezet számítása során figyelembe vettek, a repülőtérrendben és közforgalom számára nyitva álló repülőterek esetén Magyarország légiforgalmi tájékoztató kiadványában (AIP) is közzé kell tenni.
A zajgátló védőövezetek kijelölésének
és működtetésének anyagi fedezete
23. § Az e rendeletben meghatározott feladatok ellátásához szükséges anyagi fedezetet az Lt. 37. § (1) bekezdés bb) pontja szerinti állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében, továbbá az Lt. 37. § (1) bekezdés ac) pontja szerinti közös felhasználású (polgári és katonai) repülőtér esetében az állami repülések által okozott zajterhelés arányában a központi költségvetés, egyéb esetben a repülőtér üzemben tartója biztosítja.
24. §40
A zajgátló védőövezet megszűnése
25. § (1) A repülőtér körül kijelölt zajgátló védőövezet megszűnik, ha
a)41 a kijelölésre vonatkozó határozat időbeli hatálya megszűnik;
b) a légiközlekedési hatóság újabb számítások alapján határozatával új zajgátló védőövezetet jelölt ki;
c) a repülőtér megszűnik, vagy a működését a repülőtér üzemben tartója három évre vagy annál hosszabb időtartamra szünetelteti.
(2)42 Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében a zajgátló védőövezet megszüntetését a légiközlekedési hatóság határozatban rendeli el.
(3)43 A zajgátló védőövezet megszüntetését előíró határozatot meg kell küldeni mindazon hatóságnak és önkormányzatok képviselő-testületeinek, amelyeket a zajgátló védőövezet létesítéséről értesítettek.
(4)44 Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kijelölésre vonatkozó határozat időbeli hatályának megszűnését követően az új zajgátló védőövezet kijelöléséig a korábbi kijelölő határozatban foglalt előírásokat kell alkalmazni.
26. § A zajgátló védőövezet megszűnéséből vagy változásából eredő módosításokat az ingatlan-nyilvántartásba is be kell vezetni a 18. § előírásai szerint. Az ezzel kapcsolatos költségek a repülőtér üzemben tartóját terhelik.
27. § Ha egy repülőtér környezetében a zajgátló védőövezet megszűnt és ezt követően a repülőteret továbbra is, illetve ismét üzemeltetni kívánják, akkor a zajgátló védőövezetet csak újabb hatósági határozattal lehet kijelölni. Ennek során e rendeletnek az új repülőtér létesítésére vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A 14. és 15. §-ban meghatározott – a lakosságot érő zajterhelés mérséklését és az épületek használatában beállott korlátozások enyhítését szolgáló – intézkedések 17. § (4), illetve (5) bekezdésben előírt határidejét azonban a korábbi zajövezeti kijelölést is figyelembe véve, az intézkedések folyamatos végrehajtását feltételezve – a megszakítást figyelmen kívül hagyva – kell megállapítani.
Értelmező rendelkezések
28. §45 E rendelet alkalmazásában:
a)46 légiközlekedési hatóság:
aa) állami repülések céljára szolgáló repülőtér, illetve közös felhasználású katonai és polgári repülőtér esetében a katonai légügyi hatóság,
ab) minden egyéb repülőtér esetében a légiközlekedési hatóság
b) meglévő épület: a zajgátló védőövezet kijelölésének időpontjában
ba) használatbavételi engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett,
bb)47 érvényes, végleges és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező
épület;
c) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helységeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése.
Záró rendelkezések48
29. §49 (1)50 A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (a továbbiakban: BLFNR) a zajgátló védőövezetben lévő ingatlanok és épületek használatára, hasznosítására e rendelet előírásait kell alkalmazni. A már megkezdett zajvédelmi munkákat a korábbi előírások, illetve szerződéses megállapodások figyelembevételével kell befejezni. Új zajvédelmi intézkedések iránti igényeket csak a 17. § (2) és (6) bekezdésében említett esetben lehet bejelenteni.
(2)51 Ha a BLFNR nem rendelkezik e rendelet szerinti végleges és végrehajtható zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozattal, a BLFNR üzemeltetése során legalább az 1. melléklet szerinti átmeneti zajvédelmi előírásokat kell alkalmazni.
(3)52 A (2) bekezdésben foglalt eset kivételével, a zajgátló védőövezet kijelöléssel nem rendelkező, továbbá a 14–18. §-ban előírt zajvédelmi intézkedések végrehajtását határidőre nem teljesítő repülőterek üzemben tartási engedélyét a légiközlekedési hatóság visszavonja.
(4)53 A zajvédelmi program kidolgozásának vagy végrehajtásának elmaradása esetében – ha a zajgátló védőövezet kijelölése az üzemben tartó mulasztása miatt még nem történt meg – az üzemben tartási engedélyt vissza kell vonni.
30. §54 Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
31. §55 Ez a rendelet az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében, valamint a 2002/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i, 598/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.
Melléklet a 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelethez56
Az 1. § (2) bekezdése a 84/2024. (IV. 17.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1/A. §-t a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 2. § (1) bekezdése az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelet 3. számú melléklete.
A 3. § (4) bekezdése a 612/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (5) bekezdése a 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 612/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet 4. számú melléklete.
Az 5. § az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
Az 5. § (3) bekezdése a 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. § az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 612/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet. Az állami repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki követelményeiről szóló 43/2002. (VIII. 12.) HM–KvVM együttes rendelet.
A 6. § (4) bekezdése a 84/2024. (IV. 17.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (6) bekezdése a 366/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet.
A 9. § (3) bekezdése az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése.
A 10. § (3) bekezdése a 324/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (5) bekezdése az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja.
A 13. § az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
A 15. § b) pontja az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdése a 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. §-t a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 48. §-a hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 21. § az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (5) bekezdése a 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21. § (5a) bekezdését a 135/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 21. § (6) bekezdése a 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet 13/A. §-a.
A 22. § a 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, a 84/2024. (IV. 17.) Korm. rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.
A 24. §-t a 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (1) bekezdés a) pontja a 135/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a 612/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 612/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (4) bekezdését a 135/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A 28. § az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § a) pontja a 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § b) pont bb) alpontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 29. §-t megelőző alcím címe a 135/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése a 135/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a 612/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a 612/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (4) bekezdését a 366/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 612/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § második mondatát a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1320. pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. §-t a 135/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
A mellékletet az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, szövege a 135/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás