PK BH 1997/178
PK BH 1997/178
1997.04.01.
A nyelvtani szabályok szerepe a szerződési nyilatkozat értelmezése körében [Ptk. 207. § (1) bek.].
A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben az alperest 234 996 forint tőke és járulékai megfizetésre kérte kötelezni, elutasította, és kötelezte a felperest másodfokú perköltség megfizetésére.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a peres felek között érvényes Otthon Biztosítási szerződés jött létre, kiegészítő vízkárbiztosítással együtt. E kiegészítő vízkár-biztosítási szabályzat 1. pontja szerint a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyakban a víz-, csatorna, tüzelési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, valamint nyitva hagyott csap miatt a kiáramló folyadék vagy gőz okoz.
1992-ben a felperes ingatlanán kívül lévő területen húzódó víznyomócső meghibásodása miatt nagy mennyiségű víz szivárgott a talajba, azon keresztül a talajvízszint megemelkedése következtében a felperes ingatlanának pincéjébe. E beszivárgó víz a felperes ingatlanát károsította.
A jogerős ítélet álláspontja szerint a kiegészítő vízkár-biztosítási szerződés helyes értelmezése szerint az alperes csak a felperesi ingatlanba beépített vízvezetékrendszer meghibásodásából, töréséből eredő vízkiáramlás által okozott károk megfizetésére vállalt kötelezettséget, és nem minden, a víz által okozott kárra. Ellenkező értelmezés esetén a kiegészítő vízkár-biztosítási szerződés nem tért volna ki külön a felhőszakadásból származó csapadékvíz által okozott károk megtérítésére. A másodfokú bíróság nem fogadta el a felperesnek az általa beszerzett és csatolt nyelvész szakértő véleményét, amely szerint a Magyar Helyesírás Szabályainak meg nem felelő megfogalmazás miatt az ügyfél hihette, hogy mindenfajta vízkár ellen biztosította vagyontárgyait.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben a jogerős ítélet megváltoztatását és az alperes keresete szerinti marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság megalapozatlanul hagyta figyelmen kívül a nyelvész szakértő véleményét, illetve a másodfokú bíróság nem indokolta, hogy e szakértői véleményt a szerződés vitatott pontjának értelmezése során miért vetette el.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását és a felperes költségben marasztalását kérte.
A jogerős ítélet nem sérti a jogszabályt.
A Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
Az alap- és kiegészítő biztosítási szerződés a szilárd falazatú lakóépületre, az ingóságok I. és II. vagyoncsoportjára, kiegészítő vízkárra és kiegészítő üvegkárra vonatkozott. A kiegészítő vízkárbiztosítás tehát a szilárd falazatú lakóépületet, illetve az alapbiztosításban meghatározott vagyontárgyakat kívánta biztosítani. A kiegészítő vízkár-biztosítási szabályzat vitás l. pontjának meghatározásánál tehát abból kell kiindulni, hogy az az épület, annak alkotórészeit és tartozékait helyezte védelem alá, mégpedig az épület, illetve ingatlan alkotórészét, illetőleg tartozékát képező berendezési és felszerelési tárgyak által okozott károk ellen. A biztosítási szabályzat - szerződés tartalmát megszabó - rendelkezésének a Ptk. 207. §-a szerinti értelmezésénél nem lehet a helyesírás szabályainak szigorú alkalmazásával kiterjesztően értelmezni a szerződés egyes rendelkezéseit. Az 1. pont felsorolja azokat a tartozékokat, amelyek kártételei esetén bekövetkezik a biztosítási esemény. E tartozékok nyilvánvalóan az épület részét képezik. A víz szó után alkalmazott kötőjel csak a helyesírás szabályainak nem felel meg, tartalmilag azonban egyértelműen utal arra, hogy a vízvezeték, illetve ezek tartozékai meghibásodásából eredő kártételt tekinti a szerződés biztosítási eseménynek. Nem tartozik e körbe az épületen kívül, nem a biztosított felügyelete alatt lévő vízvezetékek meghibásodása miatti káresemény. A nyelvész szakértő nyelvtani meghatározása helyes, tartalmilag azonban nem lehet olyan szerződési akaratra következtetni ebből, amely szerint az alperes mindenféle víz által okozott kár megtérítésére vállalt felelősséget. Nem sértett ezért jogszabályt a jogerős ítélet a szerződési rendelkezés értelmezésével.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 21 944/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás