PK BH 1997/179
PK BH 1997/179
1997.04.01.
I. A megállapodást nem teszi előszerződéssé önmagában az a körülmény, hogy az ingatlan adásvételére létrejött szerződés alapján a tulajdonjog – az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulása hiányában – nem volt bejegyezhető [Ptk. 215. § (1) és (3) bek., 237. § (1) bek.].
II. Az utóbb hozott jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelemben a korábbi jogerős közbenső ítélet felülvizsgálatát nem lehet kérni [Pp. 272. § (1) bek.].
A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 150 000 forintot és ennek 1993. április 20. napjától járó évi 20%-os kamatát. A jogerős ítélet alapjául megállapított tényállás lényege szerint a felek 1993. március 2-án előszerződésnek nevezett okiratot írtak alá, amely szerint a perbeli ingatlant az alperes 1 150 000 forint vételárért értékesítette a felpereseknek, akik 150 000 forint foglalót átadtak. Az adásvételi szerződés megkötésekor a perbeli ingatlanra az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. javára 247 000 forint és járulékai erejéig jelzálogjog és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A felek ennek ellenére a szerződéshez a hozzájárulást nem kérték, s az engedély ma már be sem szerezhető, mert az alperes később az ingatlant másnak értékesítette. A Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek a nyilatkozatukhoz kötve vannak. A (3) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ez a Ptk. 237. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával az adott esetben azt jelentette, hogy az alperes az átvett 150 000 forintot kamatával együtt köteles visszafizetni.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Ebben azt fejtette ki, hogy a harmadik személy beleegyezésének hiányához fűződő jogkövetkezményeket a jogerős ítélet alap nélkül alkalmazta, mert a perbeli szerződés a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmatlan volt, s a felek az ennek megfelelő később kötendő adásvételi szerződésükhöz még beszerezhették volna az OTP beleegyezését, vagy a terhek kifizetésével olyan szerződést kötnek, amelyhez erre már nincs is szükség.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül alkalmazta a Ptk. 215. §-ának (1) és (3) bekezdését, majd ez utóbbi alapján a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdését.
Korábban hozott jogerős közbenső ítélet állapította meg, hogy a felek előszerződésnek nevezett megállapodása a szükséges tartalmi követelmények szempontjából megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeket a jogszabály megkövetel ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez. Ez a jogerős közbenső ítélet semmilyen formában nem támadható abban a felülvizsgálati kérelemben, amelyet az utóbb hozott jogerős ítélet ellen terjesztett elő az alperes. Ezért minden alapot nélkülöznek a felülvizsgálati kérelemnek azok a fejtegetései, amelyek arra vonatkoznak, hogy a perbeli megállapodás előszerződés, amelyhez még nem kellett a harmadik személy beleegyezése. Abban az esetben pedig, ha a felek megállapodása olyan hiányokban szenved, amelyek miatt nem történhet meg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, attól önmagában a megállapodás nem válik előszerződéssé, ha az egyébként megfelel az anyagi jogszabály által előírt azoknak a követelményeknek, amelyek egyébként szükségesek az adásvételi szerződés érvényes létrejöttéhez. Mindebből az következik, hogy az adott esetre alkalmazni kellett a Ptk. 215. §-ának (1) bekezdését, hiszen harmadik személynek olyan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga állt fenn, amely miatt - a szerződés létrejöttéhez további feltételként - szükség volt ennek a jogosultnak a beleegyezésére. Ebből a jogerős ítéletben is kifejtett helyes álláspontból pedig következett az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazása, mert a beleegyezés beszerzése elmaradt, s az már később sem történhetett meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 22 285/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás