PK BH 1997/189
PK BH 1997/189
1997.04.01.
A tartási szerződésnek életjáradéki szerződéssé való átalakításánál fő szempont, hogy az életjáradék összege lehetőleg megfeleljen a természetbeni tartás ellenértékének. Az ilyen járadék módosítása iránti perben is ez a mérték az irányadó [Ptk. 589. § (2) bek.; Pp. 230. § (1) bek.].
Az 1987. május 25-én kelt tartási szerződés szerint az alperes és felesége (a felperes anyja) mint tartásra jogosultak a felperes tulajdonába adták a házas ingatlan 6/20 illetőségét annak rögzítésével, hogy az épület felújításra szorul. A felperes, mint tartásra kötelezett vállalta, hogy az alperest és feleségét (szüleit) életük végéig eltartja, gondozza, gyógykezeltetésükről gondoskodik, és őket ápolja, eltemetteti, a 2. pont szerint pedig amennyiben az épületet bővíti, ott a tartásra jogosultak részére egy külön szobát biztosít.
Az alperes feleségének halála után a felek viszonya - nagyobbrészt az alperes hibájából - megromlott, ezért a bíróság az 1993. március 24-én kelt ítéletével a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé változtatta át, és a felperest 1993. április 1-jétől havi 4300 forint életjáradék megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolásából megállapíthatóan a felperes az ingatlanon 1988-89-ben új házat épített, az építkezés költségeihez az alperes is hozzájárult. Az új épületben a felperes az alperes részére külön szobát biztosított.
A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság mentesítse őt a pénzbeni életjáradék fizetése alól. Tartási kötelezettségének azzal kívánt eleget tenni, hogy biztosítja az alperes részére a fűtést, hideg-meleg vizet és a villanyhasználatot. Elnehezült anyagi helyzetére hivatkozott, valamint arra, hogy a természetbeni tartás az alperes hibájából hiúsult meg. Előadta, hogy megromlott viszonyuk miatt 1994 márciusa óta nem lakik a perbeli lakásban, az ingatlan rezsijét azonban ő viseli.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a szerződés teljesítése nem függ a felperes anyagi körülményeitől, a havi 4300 forint életjáradék a szerződés szerinti szolgáltatások ellenértékének felel meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a korábbi ítélettel megállapított, a felperes által az alperesnek fizetendő életjáradék összegét 1994. május 1-jétől kezdődően havi 4000 forintra módosította. Indokolása szerint a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakító ítélet indokolása azt tartalmazza, hogy a szerződés átalakítása nem érinti a felperesnek azt a kötelezettségét, hogy az alperes részére a lakásban egy szoba használatát biztosítsa, és "bár erre a felek kérelme nem terjedt ki, a bíróság megjegyzi, hogy a felperest (a jelen per alperesét) terheli a szobahasználattal kapcsolatos költségek.... arányos része". Az életjáradék összegének módosításánál tehát a bíróság azt vette figyelembe, hogy az alperesnek kellene viselni az által lakott helyiség villany-, fűtés- és egyéb költségeit. A felperes elköltözése után az alperes által kizárólagosan használt ingatlan - számlák alapján kiszámított - rezsiköltségével a felperes által fizetendő életjáradékot csökkentette. Egyebekben a felperes keresetét megalapozatlannak találta. Kifejtette, hogy a tartási szerződésből átalakított életjáradék összege a felperest terhelő és a tartási szerződésben kikötött szolgáltatások ellenértékét tartalmazza, annak megváltoztatására sem a felperes megváltozott anyagi körülményei, sem az alperesi oldalon megváltozott viszonyok nem adnak lehetőséget, mert a felperes az eredeti tartási szerződés alapján az alperes ingatlanának tulajdonjogát megszerezte.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta. Indokolása szerint "az életjáradéki szerződésben a tartás ellenértékeként az elsőfokú bíróság által meghatározott összeg - az életjáradéki szerződés céljával összhangban - a felperes jövedelemváltozásától függetlenül áll fenn, a fellebbezésében felhozott általános hivatkozások nem indokolják az elsőfokú bíróság által megállapított összeg módosítását". Azzal, hogy a felperes a lakásból elköltözött, a lakáshasználattal kapcsolatban kialakult új helyzet az életjáradéki szerződéstől független, ez a jogviszony külön eljárás keretében eldönthető kérdés lehet.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a jogerős ítélet megváltoztatását és az életjáradék összegének havi 2000 forintra való mérséklését kérte. Arra hivatkozott, hogy keresetét a Pp. 230. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel terjesztette elő, ennek ellenére a bíróság az anyagi helyzetében bekövetkezett kedvezőtlen változást, illetve az alperes körülményeiben beállott javulást a döntés meghozatalánál figyelmen kívül hagyta.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A tartási szerződésnek a Ptk. 589. §-ának (2) bekezdése szerinti életjáradéki szerződéssé váló átalakításánál az ítélkezési gyakorlat fő szempontnak azt tekinti, hogy az életjáradék összege lehetőleg megfeleljen a természetbeni tartás ellenértékének. Ez a szabály irányadó abban az esetben is, ha valamelyik fél a szolgáltatás mennyiségének megváltoztatása iránt a Pp. 230. §-ának (1) bekezdésére alapított igényt érvényesít. Ilyen jogviszonyban nem lehet csak a felek jövedelmi, vagyoni viszonyaiból kiindulni, mert ebben az esetben nem törvényen alapuló tartásról, hanem visszterhes tartásról van szó. A havi járadék összege nem lehet kevesebb, mint amennyit a jogosult háztartáson belüli tartása értékében ténylegesen kitett. Ilyen járadék őt még akkor is megilleti, ha ő hiúsította meg a további természetbeni tartást (PJD VI. 366. sz.).
Mivel a felek közt létrejött eredeti tartási szerződés szerint a felperes az alperes teljes tartására, gondozására, gyógykezeltetésére és ápolására vállalt kötelezettséget, az életjáradék összegének megállapításánál ezeknek a szolgáltatásoknak az ellenértékét kell irányadónak tekinteni, és ilyen összehasonlítás mellett a felperes által fizetendő havi 4000 forint járadék olyan méltányos összeg, amelynek további mérséklése az alperes jogos érdekeit sértené.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 22 777/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás